Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-14 / 298. szám, vasárnap

V

il

ág proletárjai egyesüljetek! fe: > > ;«. . mi&Ts •. > \'i SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 december 14, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam 298. szám af mai izámhant: Hatalmas maxii f esztácí ó kkal ért véget a CsehszlovákSzovjet Barátság Hónapja (2. old.) A. párt és kormány 1952 november 10-i ég december 2-1 határozata a testnevelés és sport fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről (3, 4. old.) A nemzetgyűlés jóváhagyta a testnevelés és a sport megszervezéséről szóló törvényt (5. old.) Az ENSz közgyűlés hetedik ülésszaka (6. old.) Rádióműsor (8. old.) U j adótörvények A nemzetgyűlés csütörtökön tíz új adótörvényt tárgyalt meg és hagyott jóvá. E törvények betetőzik az adórendszer újjászervezését, hogy az teljes mértékben összhangban álljon szocialista építésünk feladataival, munkásosztályunk érdekeivel és a munkásosztály, valamint a kis- és középparasztság és a dolgozó értelmiség közti szövetség érdekeivel. Miért fektet pártunk és kormányunk olyan nagy súlyt pénzügyi politikánkra és annak keretében az adópolitikára? Elsősorban azért, mivel a pénzügyi források nélkül és gazdaságos felhasználásuk nélkül ne

m szélesíthetnénk ki termelésünket, nem valósíthatnók meg szocialista iparosításunk nagyszabású befektetéseit, amilyenek például a szocializmus építkezései, nem valósíthatnók meg az iskolaügy, az egészségügy fejlesztését, nem biztosíthatnék a dolgozók nemzeti biztosítását és üdülését és ezenkívül nem gondoskodhatnánk hazánk védelmi képességének megszilárdításáról. Éppen azért, mivel államunk nagyrészt kiküszöbölte az embernek ember által való kizsákmányolását és az emberi munka gyümölcsei már nem kerülnek hatalmas hasznok formájában a kapitalisták zsebébe, fordíthattunk olyan nagy összegeket állami költségvetésünk kiadásaira, amilyenekre a kapitalista rendszerben nem is gondolhattunk és ugyanakkor folyamatosan és jelentős mértékben emelhettük a reális béreket. Állami költségvetésünk bevételeinek jelentős részét az általános adó képezte. Most az általános adót a forgalmi és a teljesítményadó fogja helyettesíteni. Ennek az adónak segítségével vonják be a nemzeti vállalatokból az állami pénztárba a tökefelhalmozást, tehát azokat az értékeket, amelyek azelőtt a magánkapitalista gazdálkodás során a kapitalisták nyereségeit jelentették. Az új rendezés után, amelynek során nem változnak meg az árucikkek fogyasztási árai, ezt az adót nem a kereskedelemből vonják be, mint eddig, hanem közvetlenül a termelésből, tehát onnan, ahol a tőkefelhalmozás képződik. Több más előnyön kívül az adónak egyenesen a termelésből való beszedésével az egyes üzemekben az önköltségi terv teljesítésének ellenőrzése javul és fokozódik a dolgozók érdeke abban, hogy gazdaságosabbá tegyék a termelést. Igy tehát ez az adó hatást fog gyakorolni a nagykereskedelmi és ennek következtében a kiskereskedelmi árak folyamatos csökkenésére. Ugyanilyen feladatot fog betölteni a teljesítményadó a különféle nemzeti és közüzemeknél, amelyeknek feladata javítómunkákat és különféle más szolgálatokat nyújtani a dolgozóknak. A dolgozó lakosság jövedelmi adója. tehát a béradó és a mezőgazdasági adó aránylag csekély részét teszi ki az állami költségvetés bevételeinek. De ezeknek a jelentőségük is abban rejlik, hogy a dolgozókat termelékenyebb munkára ösztönzik, amit az eddigi adó nem teljes mértékben gyakorolt. A magas fizetések ugyanis nagyon nagy mértékben meg voltak terhelve adóval egészen a fizetés 85 százalékáig terjedően A munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás szocialista elvét gyakran következetlenül valósították meg: a bruttofizetések ugyan emelkedtek. de aránytalanul emelkedtek a levonások is. Emellett azonban az alkalmazottak néhány csoportjánál különféle adómentesített fizetési többlet volt, ami nem volt igazságos. Helytelen volt az is, hogy a túlórákért járó jutalmat adómentesítették A béradó levonása is jelentős mértékben egyszerűbbé válik azzal, hogy az adót és a nemzeti biztosítás díját nem vonják le külön-külön, hahanem egyszerre a béradó levonása keretében. A béradót természetesen mindig az egész bruttofizetésből számítják ki, de a levonási tételek alacsonyabbak lesznek, mint eddig. Míg eddig csak a nemzeti biztosításra még a legalacsonyabb fizetéseknél is 8.9 százalékot vontak le, az új rendezés szerint az egész levonás 5—20 százalékig terjed. A munkások nagy részénél az új adórendezéssel a nettó bevételek növekedni fognak. Igy például egy kétgyermekes munkás 4000 korona bruttofizetésnél csaknem 100 koronával kesevebb adót fog fizetni, egy háromgyermekes munkás 7000 korona bruttofizetésnél több, mint 300 koronával kevesebb adót fog fizetni, még ha eddig az egész bruttofizetésből vonták ls le nála az adót. Ami azokat a hivatalnokokat illeti, akik az új rendezés következtében jelentős mértékben nagyobb fizetéseket kapnának, különösen a magas fizetésüeknél, ezekben az esetekben a bruttofizetéseket úgy rendezik, hogy a nettofizetés lényegében változatlan maradjon. A földművesadő abból az elvből indul ki, hogy a kis- és középparasztokat lényegében olyan adó terhelje, mint a munkásokat. Teljesen helytelen volna, hogy a dolgozó lakosság egy része, a földművesek továbbra is lényegében adómentesek legyenek, míg a munkásosztály a béradó formájában hozzájárul az állami költségvetéshez. Nagy elöny$j$et nyújtanak a szövetkezeti tagoknak, különösen a Hl. és IV. típusú szövetkezetekben. Ezek a szövetkezetek sokkal alacsonyabb adókat fizetnek majd, mint a magángazdálkodók. A munkaegységekért járó jutalmakból nem vonnak le semmiféle adót. Az egységes földműves szövetkezeteknek nyújtott nagy előnyöket jogossá teszi már az is, hogy a szövetkezetek a közellátásnak sokkal több mezőgazdasági terméket adnak, mint a magángazdálkodók. A földmüvesadó így arra ösztönzi a földműveseket, hogy fo kozzák a munka termelékenységét a mezőgazdaságban és támogassák a szövetkezeti gondolat terjedését a kis- és középparasztok soraiban. Egy kicsit magasabb mértékben, mint a munkásoknál, de jövedelmeikhez mérten adóztatja meg államunk az orvosok, fogtechnikusok, és az iparűzési engedéllyel bíró egyének magánpraxisát, ha nem foglalkoztatnak idegen munkaerőket. Azoknál, akik idegen munkaerőket kizsákmányolnak, vagy más, munka nélkül szerzett jövedelmekkel rendelkeznek, a kulákoknál, a nagyobb iparosoknál és a kereskedőknél, valamint a nagy házak tulajdonosainál az adóteher eszközt képez, amelynek segítségével államunk, a dolgozók jóléte érdekében elvonja tőlük meg nem érdemelt jövedelmük jelentős részét. A nagy-vállalkozóknál a jövedelem 80—90 százaléka esik adó alá. A háztulajdonosok a házbér 45 —50 százalékát adják le adóba, de a további 30 százalékot is csak az épületek javításaira és rendbentartására használhatják fel. A háztulajdonosok a lakbért kénytelenek lesznek bankokban elhelyezni. Emellett természetesen a bérlő lakbérének magassága nem változik. Az új adóknak tehát kimondottan osztályjellegük van. segítséget nyújtanak a szocialista tulajdon megszilárdításában és a kapitalista vállalkozások kiszorításában és korlátozásában a városokban és a falvakon. Ami a dolgozók egészben véve jelenÜnnepélyesen megnyílt a Népek Békekongresszusa Bécs még nem élt ehhez hasonló napokat. A pénteki nap folyamán száz ország küldöttei özönlöttek a repülőterekről és vasútállomásról a bécsi „Konzerthaus" épületébe, amelynek nagytermében néhány napon keresztül az összes nemzetek képviselői tárgyalnak arról, hogyan lehet megvédeni a világbékét. Bécs keleti övezete ünnepélyesen fel van díszítve zászlókkal és transzparensekkel. A Pratersterntéren óriási tábla látható Ausztria térképével. Ezen a térképen a világ minden országából kiinduló sugarak futnak össze és a háttérben ez a felírás áll: „A diplomaták nem egyeztek meg. A nemzetek a béke ügyét saját kezükbe veszik." Bécs nyugati szektoraiban a rendőrség hiába igyekszik letépni a békeharora felhívó plakátokat, jelszavakat é

s meggyengíteni a kongreszszus jelentőségét. Minden drákói intézkedés, amelyhez az amerikai imperialisták és nyugateurópai segítőtársaik folyamodnak, csupán azt bizonyítják, hogy a háborús gyújtogatok félnek a békehívek erősödő szövetségétől. Félórával a Népek Békekongreszszusának ünnepi megnyitása előtt a Konzerthaus nagytermét megtöltötték a küldöttségek és egyre újabb küldöttek jöttek a további országokból. Már leült az asztal mellé a 150 tagú angliai küldöttség, már találkoztak és üdvözölték egymást az egész világ legkiválóbb kultúrális. tudományos és egyéb dolgozói. Az elnöki asztal mellett elfoglalja helyét a Népek Békekongresszus

a elnökségének 150 tagja. Frederic Joliot-Curie professzor a jelenlevők szűnni nem akajró lelkesedése mellett kijelentette: I „Megnyitom a Népek Békekongresszusát ..." és átadja a szót Erwin Koch bécsi lelkésznek, a békehívek bécsi bizottsága elnökének. Koch üdvözli a megjelent küldötteket Bécs lakosainak és az egész osztrák népnek nevében és biztosít, ja a küldötteket, hogy az osztrák nép rendíthetetlenül harcolni fog valamennyi nemzet oldalán a világbékéért. Azután Joliot-Curie professzor, a Béke Világtanács elnöke emelkedik szólásra, hogy a Népek Békekongresszusának beszámoljon a Béke Világtanács eddig végzett munkájáról és megjelölje azokat a pontokat, amelyekről a kongresszus tárgyalni fog. Több mint egy hétig fog tartani a Népek nagy Békekongreszusa, amelyet tegnap nyitottak meg Bécsben. A nemzetgyü és üdvözlete a Népek Békekongresszusához A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének pénteki, december 12-i ülésén — a népek békekongresszusa megnyitásának napján — L. Klenyhová-Besszerová képviselőnő szólalt fel, aki beszédében a békeszerető emberiség e legnagyobb gyűlésének nagy jelentőségéről beszélt. Beszédében többek között ezeket mondta: A mai napon kezdődik meg a Népek Békekongresszusa Bécsben, amelynek munkájára az egész világ minden becsületes emberének figyelme összpontosul. A Népek Békekongresszusán résztvesznek az összes nemzetek, fajok, vallásfelekezetek és társadalmi rétegek küldöttei, hogy meghatározzák a békeharc konkrét feladatait. A kongresszus az egész világ népének legfontosabb kívánságairól fog tárgyalni: minden háború megszüntetéséről, amelyek most a világban folynak, a pusztító hidegháború bevégzéséről és a világ összes nemzetei függetlenségének biztosításáról. Ezek azok a kérdések, amelyek a haladó és demokratikus gondolkozású emberek többségének szívén fekszenek, amelyek szívén fekszenek mindazoknak, akik békében akarnak élni, akik nem óhajtják az új világháború kirobbantását. Nálunk, Csehszlovákiában is egész dolgozó népünk nagy figyelemmel követi a békéért folyó küzdelem kérdéseit és mindazokat az eseményeket, amelyek a béke megőrzésével összefüggnek. Főleg a nemzetközi eseményeknek azon eseteit követjük figyelemmel, ahol a nehéz és fontos kérdéseknek békés úton és nem az erőszak útján való megoldásának új lehetőségei nyílnak. Az emberek nálunk mély rokonszenvet éreznek a szerencsétlen koreai nemzet iránt, amelyet azok pusztítanak és sújtanak, akiknek az országban nincs semmi keresnivalójuk. Lelkünk mélyéig meg vagyunk győződve arról, hogy Korea kérdése más módon oldható meg, mint az ártatlan és védtelen emberek legyilkolása útján, megoldható a koreai nép belső ügyeibe és jogaiba való durva beavatkozás nélkül. Ezért népünk azon országok népéhez, amelyeknek hadserege résztvesz ezen országban végrehajtott intervencióban, azt a felhívást intézi: szüntessétek be a háborút Koreában! Élénk érdeklődéssel követjük a Szovjetuniónak Németország kérdései békés megoldására tett valamennyi javaslatát. Mi, csehszlovák emberek, lelkünk mélyéből kívánjuk, hogy szomszédaink békében élhessenek, hogy éppúgy, mint mi is, építhessék országukat és boldog, örömteli életet készíthessenek elö gyermekeik számára. A Népek bécsi Békekongresszusa új történelmi hozzájárulás a világ összes haladó embereinek a béke megőrzése érdekében folytatott küzdelméhez, amelyhez oly jelentős mértékben hozzájárul a Szovjetunió politikája. Az egész világ dolgozóinak nagy barátja, Sztálin elvtárs, Lenin és Sztálin dicsőséges pártjának XIX. kongresszusán azt mondotta: »... Pártunk érdekei nemcsak, hogy nem állanak ellentétben a békeszerető népek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, eggyéforrnak azokkal. Ami a Szovjetuniót illeti, annak érdekei egyáltalán nem különíthetők el az egész világ békéjének ügyétől.® Sztálin elvtársnak ezek a szavai a szovjet nép gondolkodását mutatják, amely mélyen elmerülve a kommunizmus építésébe, minden tettével a béke megőrzéséért harcol. A Szovjetunió és békepolitikája az egész világ békeszerető emés berei számára világító tornyot védelmet jelent. Mi, Csehszlovákiában meg tudjuk ítélni, hogy mit jelent a Szovjetunió békepolitikája minden egyes ország léte és életének fejlődése szempontjából. A biztonságnak és bizonyosságnak milyen felbecsülhetetlen érzését adja nekünk a Szovjetunióval kötött szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelynek évfordulóját a mai napon ünnepeljük. Igen, a béke nevében, gyermekeink boldogsága, nemzeteink boldogsága nevében megszilárdítjuk és elmélyítjük a Szovjetunióval és annak népével el nem muló barátságunkat és szövetségünket. Senki és semmi nem téríthet el és nem ragadhat el bennünket a szocializmus építésének, a békeharcnak útjáról. A béke nevében, szeretett köztársasági elnökünk, Klement Gottwald vezetésével mindenütt becsülettel teljesíteni fogjuk a feladatainkat, munka és hazafiúi feladatainkat az utolsó betűig. A béke nevében és szeretett köztársaság; elnökünk, Klement Gottwald vezetésével becsülettel teljesíteni fogjuk a rohamcsapat feladatát, amellyel bennünket a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán Sztálin elvtárs tüntetett ki! Ebben az értelemben üdvözöljük a nemzetgyűlés nevében és a csehszlovák nép nevében a Népek bécsi Békekongresszusát. A béke az egész világ "nemzeteinek legdrágább tulajdona. A béke megőrzésének érdekében nem szabad megijednünk semilyen nehézségtől, sem áldozattól. A békéért nem fogunk könyörögni, a békéért harcolni fogunk! A béke megőrizhető! A békét meg kell őrizni! téktelen megadóztatását illeti, az új adók támogatják minden egyén arra irányuló igyekezetét, hogy fokozza a munka termelékenységét. Igy tehát az új adőrendezés segítséget nyújt Köztársaságunk és benne a nép hatalmának mindenoldalú megszilárdításában, és csak népünk érdekét szolgálja. Ezért valamennyi dolgozó örömmel fogadja a tíz új adótörvényt és megértéssel fogadják azok az egyének is, akik eddig magas és csak részben adóztatott fizetésekkel rendelkeztek és akiknél a levonások, ha jelentéktelen mértékben is, de emelkednek. Az új törvények lényegesen fokozzák a járási nemzeti bizottságok és azok pénzügyi osztályainak felelősségét a járás pénzügyi politikájáért, különösen az adók behajtásáért. A járási nemzeti bizottságok funkcionáriusainak tudatosítaniok kell, hogy az államfegyelem teljes mértékben érvényes a pénzügyi politika szakaszán is törvényeink teljesítésével kapcsolatban. Nem nézhetjük közömbösen az adóbevonásnál mutatkozó könnyelműséget, amely okozza, hogy sok járás ebben az évben több mint 10 millió korona adóval tartozik államunknak. Nem feledkezhetünk el arról, — tanít minket Lenin elvtárs, — hogy minden radikális reformunkat már előre sikertelenségre ítéltük, ha nem lesz sikerünk a- pénzügyi po litikában. Ettől a feladattól függ a társadalom tervezett szocialista átalakítása hatalmas müvének sikere.