Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-11 / 295. szám, csütörtök

1952 december 11 UJSZ0 5 PÁRTÉLET Az új pártszervezeti javaslat fokozza az üzemí­és helyi szervezetek aktivitását Az állatállomány közös istállóban való elhelyezésével biztosítjuk az állattenyésztés hozamának növelését Miért „mostohagyerek" a sávolyi szövetkezet a füleki traktorállomás vezetői előtt A sávolyi EFSz-ben az őszi mun­kák befejezése után teljes erővel hoz­záfogtak az állatállomány közös is­tállókban való elhelyezéséhez. Eddig az állataik szanaszét voltak elhelyez­ve a községben, de minden lehető­séget kihasználtak arra, hogy az is­tállók ne legyenek üresek. Igénybe vették a kulákok kihasználatlanul ál­ló helyiségeit is, de ez mind kevés­nek bizonyult, különösen akkor, ami­kor Sávoly szövetkezeti községgé lett. A községben három gazda ki­vételével minden földműves tagja a szövetkezetnek. A szövetkezet meg­növekedése után elmulaszthatatlan kötelességüknek tartották a közös is? tállók felépítését. Már akkor tudatá­ban voltak annak, hogy ha az állatok hasznosságát állandóan növelni akar­ják, nem nyugodhatnak meg abban, hogy továbbra is szanaszéjjel legye­nek elhelyezve állataik. — A marhahús- és tejbeadást már teljesítettük, de hátra vagyunk még a sertéshússal — mondja a szövetke­zet elnöke, Kónya Barnabás. — Ez­zel nem -•zt akarom mondani, hogy az év végére nem teljesítjük a ser­téshúsbeadást, de ha közös istállónk lett volna, már rég elfelejtettük vol­na, hogy beadási kötelességünk is volt Az aratás és cséplés befejezése után az őszi munkák idején a szövet­kezet tagjai hozzá is fogtak az új sertésistállók építéséhez. Az istállók építését • minden szövetkezeti tag örömmel fogadta. Vasárnapokon a pi­henés helyett brigádmunkára mentek. Szinte gombamódjára nőttek ki a földből az új istálló falai a szorgal­mas munkáskezek nyomán. Mindenki talált munkát az istállók körül. Min­denkit egy cél fűtött: minél hama­rább elkészíteni az istállót, minél ha­marább közös istállóba helyezni az állatokat. így jelentős számú mun­kaerő is felszabadul az állattenyész­tésnél és az állatok tiszta, egészsé­ges helyiségbe kerülnek. A disznóik sem lesznek sárban, vízben, mint ed­dig voltak. A sertéstenyésztésben dolgozó Pe­tik József és Márton Mária a kedve­zőtlen körülményék között is elérték azt, hogy egy anyadisznőtól átlago­san 11 malacot választottak el. A sertések rossz elszállásolása azonban nagy pusztítást végzett az állatállo­mány között. A vizes, sáros istálló­ban, szérűk alatt, ahol eddig voltak, átfáztak, tönkrementek a növendék­állatok. Tudták a szövetkezeti ta­gok is, hogy ezeket a hibákat sürgő­sen orvosolni kell olyan formában, hogy az állatoknak megfelelő istállót kell építeni, ahol a piszoktól és a hi­degtől védve lesznek. Ez a tudat szülte azt a gondolatot is, hogy a sertésistálló építéséhez fogjanak. A tervüket eredményesen végre is hajtották, mert november közepére az őszi munkák elvégzése mellett felépítettek egy 160 férőhe­lyes sertésistállőt. Ma már nem hull­nak el a sertések, mert a „jó gazda" gondoskodott állatairól. A szövetke­zeti tagok legnagyobb örömére a Szövetkezetünk az öszi munkákat az esős időjárás ellenére is határidő előtt sikeresen befejezte. A munkák jó megszervezésével és a munkater­vek pontos betartásával elértük, hogy az idén minden munkát, Így a kapások betakarítását, az őszi szán­tás-vetést a tavalyihoz viszonyítva sokkal jobban és iényegesen gyor­sabban végeztük el. örömmel je­lentjük, hogy az őszi munkákban széles mértékben alkalmaztuk a ter­melést nagyban emelő új módszere­ket. A szovjet tapasztalatokat el­sajátítva, az ősziek 75 százalékát vetettük el keresztsorosan. A jövő évi nagy termés biztosítására min­den talpalatnyi földet még az ősszel megszántunk. Az öszi mélyszántást eddig 80 százalékra teljesítettük. Kertészetünkben is jól halad a munka. Kipalántáztunk 3 hektár őszi salátát, elültettük a fokhagy­mát. Miután az őszi munkákat már befejeztük, gazdasági gépeinket sertések már makkegészségesek és még a „betegeskedők" is szemláto­mást javulnak. A tojásbeadási kötelezettség telje­sítése is nagy gondot OKOZ A szövet­kezetnek és eddig még csak 50 szá­zalékban teljesitették. Arra hivat­koznak, hogy tojásbeadási kötelezett­ségüknek azért nem tudtak eleget tenni, mert nincsen, illetve nem volt közös tyúkállományuk. Ez igaz, de még ez nem jelenti azt, hogy tojásbe­adási kötelezettségüknek ne tudjanak eleget tenni. Vájjon megelégszenek-e azzal a gyermekeink, ipari dolgozó­ink, hogy azért nem esznek tojást, mert a sávolyi szövetkezetnek nincs baromfifarmja? A sávolyi szövetke­zetnek meg kellett volna találni a lehetőséget arra, hogy tojásbeadási kötelezettségüknek hiánytalanul ele­get tegyenek. Vájjon csak Sávolyban volt-e meg az a nehézség, hogy az idén nem tudtak közös baromfite­nyésztést létesíteni ? Ez így Volt több szövetkezetben, csak azzal a különb­séggel, hogy más szövetkezetekben a tagok nem siránkoztak, hanem cse­lekedtek. Nézzük csak meg a sídi szövetkezetet, mely jóval fiatalabb, mint a sávolyi. Baromfifarmjuk nincs és mégis teljesítették tojásbeadási kötelezettségüket. Csakhogy a sídi szövetkezet tagjai nem kerestek min­denféle kibúvót, hogy megszabadul­janak a tojásbeadástői, hanem kö­zös erővel birkóztak meg a feladat teljesítésével. A sídi EFSz tagjai egymás között felosztották a tojás­beadási kötelezettséget és minden tag egyénileg adta be a ráeső részt. De megmutatták, hogy egyetlen egy tojással sem maradnak adósai az ál­lamnak. Vájjon nem tehették volna meg ezt a sávolyiak is? Megtehették volna, mert náluk is szét volt írva a tojásbeadás minden egyes szövetke­zeti tagra, de úgy látszik, hogy ez a megoldás nem volt az ínyükre a sávolyiaknak. Az ottani EFSz veze­tőségének a helyi nemzeti bizottság­gal közösen meg kell találni a lehető­séget, hogy a mulasztást a lehető legrövidebb időn belül jővátegyék. A jövőben már nem lesz nehézségük ezen a téren se, mert elkészült már a tyúkfarm. Már eddig 90 darab csirkéjük is van. Pafkó Malvin ezek­ből a csirkékből olyan tyúkokat ne­vel, hogy a jövő évben nem okoz gon­dot a tojásbeadási kötelezettség tel­jesítése a szövetkezetnek. A sertésistálló és tyúkfarm építé­se mellett a tehénistálló építéséről sem feledkeztek meg. Az őszi mun­kák befejezése után csak a legnél­külözhetetlenebb emberek maradtak az állatok gondozásánál, a többiek a 100 férőhelyes tehénistálló építésénél dolgoznak. Az idős Magda István is alig várja, hogy elkészüljön az új istálló, hogy teheneit elhelyezhesse benne. Magda István 72 év körüli galamb­ősz bácsi. Beszéd közben lelógó, ken­derszínü bajuszát szokta simogatni. A szövetkezet megalakulása előtt 6 hektár földön gazdálkodott. Különö­sen az állatokkal szeretett foglalkoz­megjavitottuk, utána minden gépet pontosan ellenőriztünk, hogy tavasz­ra minden gép és gazdasági szer­szám üzemképes legyen. A mezőgazdasági termelés mel­lett nagy gondot fordítunk állatál­lományunk fejlesztésére is. Hogy az állatok részére finom tápláló takar­mányt biztosítsunk a téli időszak idejére is, az összes kukoricakőrót, napraforgó tányért, káposztalevelet, répaszeletet és répalevelet elsílóz­tuk. Nem okoz gondot tehát egész télen a tehenek takarmányozása még akkor sem, ha a kedvezőtlen időjárás következtében gyengébb volt a takarmánytermésünk, mert amivel kevesebb a takarmányunk, azt a siló-takarmányokkal pótoljuk. És nem áll elö az a helyzet sem, mint a mult esztendőben, hogy a tél folyamán csökken a tehenek tejho­zama, hisz a siló-takarmányokkal etetett fejősteheneknél már eddig is ni. A szövetkezet megalakulása után az állatok gondozását vállalta. Azóta ott is dolgozik. Kora reggeltől késő estig ki sem mozdul az állatok kö­zül, csak ebédre ugrik haza. Bizony, nyugodtan mondhatjuk, hogy ugrik, mert Magda István még olyan gyor­san, olyan fürgén mozog, mintha húszéves volna. A munkában sem tett még túl rajta senki. A legérdekesebb a dologban az, hogy amióta a szövet­kezetben dolgozik, napról napra kö­vérebbnek és egészségesebbnek érzi magát. Ezt ő, saját maga szokta el­mesélni társainak. Magda Istvánt is a szövetkezet sza­badította meg az örökös gondtól, mely minden egyénileg gazdálkodó földművest a múltban kísért. Ma be­csületes munkája után meg van min­dene. Nem érez semmiben hiányt. De különösen akkor lesz megelégedve, ha majd az új istállóban gondozhat­ja legdrágább kincseit, a teheneit. Meg kell még arról is emlékeznünk, hogy a sávolyi szövetkezetben van egy óriási hiba, amit sürgősen orvo­solni kell. Ez a hiba olyan, hogy ve­szélyezteti a jövő évi termést. Mi az oka annak, hogy a sávolyi szövetke­zetnek még egyetlen egy barázda mélyszántása sincs? Az elnök erre a kérdésre a következőket válaszolja: — A füleki traktorállomás minket mostohagyermek m jdjár a kezel. Hiába járunk nap-nap után a nya­kukra, még a kisujjukat sem moz­dítják meg annak érdekében, hogy ha már rendes időben nem is, de leg­alább most adnának valamilyen trak­tort. Vájjon nem tudják a füleki trak­torállomás vezetői, hogy a mély­szántás alapja a jövő évi gazdag termésnek? Vájjon nem tudják, mit jelent az, ha az idén nem végzik el valamelyik szövetkezetben a mély­szántást? Ha talán nem tudnák, hát röviden megmagyarázzuk nekik. Ve­gyük csak például újból a sávolyi szövetkezetet. A mult ősszel szintén úgy jártak, mint az idén, mert akkor sem tudták elvégezni a mélyszán­tást. Vájjon mi lett az eredmény? Az, hogy a kapásnövényekből, me­lyeket öszi mélyszántásba kellett vol­na vetni, nem érték el a tervezett hektárhozamokat. Beadási kötele­zettségüknek nem tudtak eleget ten­ni sem kukoricából, sem burgonyá­ból. Vájjon ki felelős ezért? Jövőre újból erre a sorsra jutna a sávolyi szövetkezet, ha az idén nem tudná elvégezni a mélyszántást. És ki lenne a felelős ezért? Senki más, mint a füleki traktorállomás vezető­sége. A párt- és kormányhatározat alapján'jövőre a traktorállomások is félelősséggel tartoznak azért, ha a szövetkezetek közül valamelyik nem éri el a tervezett hektárhozamot. Jő volna, ha a füleki járási nemzeti bizottság felfigyelne az ilyen dolgok­ra és megállapítaná, hogy miért „mostohagyerek" a sávolyi szövet­kezet a füleki traktorállomás vezetői előtt. Szarka István. i azt vettiöc észre, hogy a tejhozam I-nem csökken, hanem éppen ellen­kezőleg, emelkedik. E szép eredményeink azzal ma­gyarázhatók, hogy a tagok az őszi munkák ideje alatt megértették a szocialista munkaverseny jelentősé­gét, továbbá nagyban alkalmazták a haladó agrotechnika vívmányait. Munkacsoportjaink közül csak a második és harmadik csoport tag­jai nem álltak egyéni versenyben; de az őszi munkák ideje alatt rájöt­tek, hogy ez nagy hiba, mert ez meglátszott a csoport termelési eredményein és kevesebb volt a cso­port tagjainak a munkaegysége is. A tél folyamán ezért több előadás lesz szövetkezetünkben a szocialis­ta munkaversenyröl. így bízunk benne, hogy a tavaszi munkák nagy csatájában jól szervezett munka­csoportokkal, széles alapokra fek­tetett versennyel indulhatunk. Henc Benő, Hetény. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja új alapszabályzatára vonatkozó javaslatnak kihirdetése és megvi­tatása, főképpen pedig a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán elhangzott beszámo­lók és hozzászólások a mi elvtár­sainkat is arra buzdította, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabályzatának átformálását, módosítását és kibővítését tervbe vegyék. Ezért nagy örömet keltett Gottwald elvtárs azon kijelentése a CsKP KB küldöttségének beszá­molója alkalmából, hogy az orszá­gos konferenciát összehívják. A galántai járási pártvezetőség is összehívta a pártbizottságot, amelynek ülésén jelen voltak a járási aktivisták mind az üzemi, mind a helyi pártszervezetek ré­széről. Ezen az aktíván megvitat­ták a párt új alapszabályterveze­tét. A jelenlévő elvtársak nagy örömmel fogadták pártunk új alap­szabályzatának javaslatát. Jó hozzászólása volt Virág De­zső elvtársnak, aki rámutatott az elvtársak hibáira. Megemlítette, hogy a párttagnak tudnia kell dol­gozni és tudnia kell harcolni a munka minden részlegén. Ezt azonban az elvtársakon nem látja és nem tapasztalja. Az elvtársak a pártfegyelmet sem tartják be. A párttagok, főleg pedig az alap­szervezetek vezetősége nem készül­nek fel kellőképpen a taggyűlé­sekre és emiatt a tagság elhanya­golja a gyűléseken való megjele­nést, mert látja, hogy a vezetőség nem foglalkozik kellőképpen a kon­krét és időszerű ügyekkel. Továbbá nem ellenőrzik a hozott határoza­tok végrehajtását és teljesítését és nem vezették még be a személyes felelősséget, a kiadott munkáért. Az új pártszabályzatra vonatko­zó javaslat megvitatása már eddig is fokozta pártszervezeteink akti­vitását a tömegpolitikai munká­ban. Például a cukorrépa betakarí­tása a jó időjárás ellenére sem Si­került. Az új szabályzat megvita­tása után sikerült az esős időjárás ellenére is néhány nap alatt elvé­gezni. Ez Felsöszeliben történt, ahol a pártgyülés határozata alap­ján a betakarítást elvégezték és pedig egy vasárnap tíz hektáron szedték ki a cukorrépát és el is szállították az állomásra. Továbbá meggyorsították a szarvasmarha­állomány összpontosítását is. Meg­gyorsult a sertéshús felvásárlása. Az egyes alapszervezetekben az új pártszabályzatra vonatkozó ja­vaslatot elég jól megvitatták, de volt több olyan szervezet is, amely­ben csak felületesen vitatták meg. A matuskovoi helyi pártszervezet nem készült fel a javaslat meg­vitatására, ami főként abból tűnik ki, hogy csak egy hozzászóló adott be javaslatot. A vezekényi helyi szervezet vezetősége szintén nem készült fel az új szabályzati ja­vaslat megvitatására, egyetlen egy vitakérdést sem vetettek fel. Ahol az elvtársak előkészítették az új szabályzat javaslatát tárgyaló taggyűlést, ott a hozzászólások, valamint a vitakérdések igen élén­kek voltak. A bírálatot és önbirá­latot helyesen alkalmazták és az elvtársaknak a javaslat elfogadá­sára irányuló készsége meg is nyil­vánult abban, hogy kötelezettsége­ket vállaltak. így például Alsószeliben kötele­zettséget vállaltak, hogy a sertés­hús beadását 100%-ban teljesíteni fogják, december 17-re, valamint vállalták 60 előfizető szerzését a kommunista sajtó számára. A nádszegi helyi pártszervezet szintén mélyebben foglalkozott a javaslat megvitatásával, mert a bí­rálat és önbírálat gyakorlása után azt a kötelezettséget vállalták az elvtársak, hogy az öszi munkát az agrotechnikai időtartam alatt be­fejezik. Ezt sikerült is elérniök és összes beadási kötelezettségeiknek is idejére tesznek eleget. Az új pártszabályzatok szerint nincs kétféle fegyelem és a bírála­tot lehet alkalmazni minden elv­társra egyformán, funkciójára való tekintet nélkül, ha a párt politikai munkáját elhanyagolja. A javasla­tot az elvtársak elfogadták egy­I hangúlag és határozatot fogadtak el, hogy a falvakon a szocializmus kiépítésére jó tömegpolitikai mun­kával a párt irányvonalát beviszik a dolgozók közé. A szervezetek minden tagja egyben propagandista munkát is fog végezni és agitációs munkájukkal meg fogják szilárdí­tani szövetkezeteinket. Az új pártszabályzatra vonatkozó javaslat tárgyalása és megy itatása alkalmával nagyon sok hiba feltá­rult a szervezetek és egyes elvtár­sak munkájában. Elsősorban a já­rási pártvezetöség tárta fel hibáit. Mégpedig a hibák abban mutat­koztak meg, hogy a tömegpolitikai munkát nem helyesen végzik. Ahe­lyett, hogy a funkciókban lévő párttagok azokon a párttagokon keresztül, akik a tömegszervezetek vezetőségében vannak, szervezték volna az egyes akciókat, vagy pár­tunk és kormányunk határozatát ezeken keresztül hajtották volna végre, ők magjuk végezték el a végrehajtó szervek munkáját. így a tömegszervezetekben lévő kom­munisták nem tanulták meg a tö­megek közti politikai munka vég­zését. A pártfunkcionáriusok vég­rehajtó szervekké váltak. Ennek a hibának az lett a következménye, hogy a pártszervezet nem tudta megtartani vezető szerepét. így következett be az, hogy a dolgo­zók nem tudták megkülönböztetni, hogy melyik a pártfunkcionárius és melyik a végrehajtó szerv közege. így volt az a szövetkezetekben és az üzemekben is. Nem egyszer fordult elő az üzemben, hogy az üzemi pártszervezet elnöke végezte el egyenesen az üzemi vezetőség munkáját, vagy a szakszervezet vezetősége helyett a pártelnök osz­totta szét a munkásoknak a fát vagy szenet, ahelyett, hogy szer­vezte volna a párttagokat, nevelte volna ideológiai fejlettségüket, hogy a párttagok élenjárjanak a szocia­lista munkaversenyben. Többször előfordult ez a falvak helyi párt­szervezeteiben is, a szövetkezetek­ben, amikor a pártelnök egyenesen a felvásárló közeggel szervezte be­gyűjtését, járta sorba a házakat, ahelyett, hogy a. pártvezetöség gyűlésén megbízták volna és ala­pos irányítást adtak volna a helyi nemzeti tanács elnökének és titká­rának a feladatok elvégzésére. Ezekre a hibákra ma konkréten rá tudunk mutatni annál is in­kább, mert sikerült leleplezni a pártunkban Szlánszky és bandája által folytatott ellenséges, bom­lasztó. tevékenységet, amely pár­tunkban és a nemzetgazdaságunk minden ágazatában oly nagy káro­kat okozott, hogy ezeknek követ­kezményét meg lehet érezni a 'me­zőgazdaságban, üzemeinkben, a párt keretein belül, a káderpoliti­kában, a tagoknak az ideológiai fejlődésben való elmaradottságá­ban, a politikai és gazdasági élet ipinden vonalán. A Szlánszky-ban­da tagjainak megbüntetése után a párt még aktívabban fog dolgozni és még. szorosabban összetömörül pártunk tagsága és a dolgozó nép Gottwald elvtárs és pártunk Köz­ponti Bizottsága köré és ennek irányításával helyre fogja hozni Szlánszkynak és bandájának kárte­vő munkáját. A dolgozók egységét mutatja az a tény, hogy nemcsak a párttagok helyeselték a kártevők igazságos megbüntetését, hanem a párton kívül dolgozók is egyöntetűen el­ítélték gaztetteiket. Hogy párt­szervezeteink megjavíthassák mun­kájukat, ehhez nagy segítséget fog nyújtani az új pártszervezeti sza­bályzat, amely szerint az önbírá­lat és bírálat még jobban ki . fog szélesedni pártszervezeteink mun­kájában. Okulva a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon­greszusán elhangzott beszámolók­ból és hozzászólásokból, valamint Gottwald elvtárs és a CsKP KB küldötteinek beszámolóján elhang­zott irányelvekből és az új alap­szabályzat javaslatából a járási szervezetünk munkájában felmerült hiányosságokat el fogjuk távolíta­ni. Seres Lajos galántai járási titkár. Négyszáz köbméter takarmányt silóztunk

Next

/
Thumbnails
Contents