Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-11 / 295. szám, csütörtök

1952 december 14 U J SZO 465 A Népek Békekon^resszusa előtt KÖZEL-KELET: Kjrylptom, Juszef Hilmi, » népek békekongresszusa egyiptomi előkészítő bizottságinak főtitkára, kijelentette: »A népek békekongreszusán száz delegátus fogja Egyiptomot képviselni..« Az egyiptomi belügyminisztérium megtagadta, hogy kiutazási engedélyt adjon Ausztriába. Erre Juszter Hilmi ,ezt mondotta: »Jól tudjuk, kinek az érdeke meggátolni az egyiptomi hazafiakat, hogy Bécsbe utazzanak a népek békekongresszusára. • Ez az angol-amerikai imperializmus érdeke. Az imperialistáknak az a kísérete azonban, hogy megakadályozzák az egyiptomi nép és a többi nép érintkezését, csak kudarccal járhat; Egyiptom képviselve lesz a kongresszusion s az egyiptomi nép hangja messzire visszhangzik majd. Ott voltunk korábban a varsói és a párizsi békekongresszuson — ez még Faruk király rendszere alatt történt — s nem azért jutottunk el a kongresszusra, mintha a király a béke és szabadság híve lett volna, hanem azért, mert mi így akartuk.c Nabarasuí asszony, az Egyiptomi Nőszövetség elnöke, a népek békekongresszusa alkalmából felhívással fordult az egyiptomi nőkhöz. A felhívásban hangsúlyozza, hogy a bécsi békekongresszuson »a keleti népek képviselőinek szóvá kell tenniök azokat a kérdéseket, amelyek különösképpen nyugtalanítják őket. Ezek a kérdések a következők: az imperialista katonai megszállás; katonai támaszpontok létesítése az Atlanti-óceántól a Perzsa-öbölig; az úgynevezett katonai »védelmi« paktumok; gazdasági nyomás a kis államokra politikai engedmények kikényszerítése eéljából«. Libanon. A libanoni békeharcosok országszerte számos bizottságot alakítottak a népek békekongresszusának előkészítésére, értekezleteket és nagygyűléseket tartanak. A Sekra-folyam völgyében élő parasztok békeértekezletet tartottak. A vidék négyezer parasztjának képviselői vettek részt az értekezleten, s mindannyian melegen támogatták a népek békekongreszszusán&k összehívását. Békenagygyülést tartottak Szaid városban is. A nagygyűlésen résztvevő munkások, parasztok és értelmiségiek küldöttei felhívással fordultak Libanon népéhez. A felhívás egyebek között kimondja: »Mi, a különböző társadalmi rétegek képviselői békét óhajtunk az egész világon, nemzeti függetlenséget és szabadságot mind a mi népünknek, mind a többi keleti népnek.« Irán. Teheránban. Irán fővárosában a nők nemrégiben országos konferenciát tartottak. Az értekezleten előterjesztett jelentés beszámol arról, hogy a nők az ország összes nagy városaiban és falvaiban békegyüléseket rendeztek. Csupán Teheránban 200 békegyülés volt, 4500 nő részvételével. A békekonferenciáról üzenetet küldtek a bécsi békekongresszusnak. Jóváhagyták az iráni nők követeléseit tartalmazó határozatot. A határozat követeli a koreai háború megszüntetését, az öthatalmi békeegyezmény megkötését, az atomfegyver, és az összes tömegpusztító fegyverek betiltását, valamennyi ország fegyverzetének csökkentését, valamint NyugatNémetország és Japán felfegyverzésének megakadályozását. AUSZTRÁLIA: Ausztrália küldöttei útban vannak a Népek Békekongresszusára. Előzőleg azonban kemény harcot kellett megvívniok Ausztrália reakciós kormányával. Amikor az ausztráliai kormány megtagadta az útlevelet annak az ausztráliai küldöttségnek 30 tagjától, amely az ázsiai és a csendesőceáni országok békekonferenciájára készült, kijelentette, hogy a jövöben ugyanígy megtiltja majd más békekonferenciákra készülő küldöttségek kiutazását is. A sajtóhoz intézett tiltakozó levelek hatására azonban a legnagyobb ausztráliai újságok — köztük a »Sidney Morning Herald;; — aggodalmukat fejezték ki a »a személyes szabadság« ilyen nagyfokú korlátozása miatt. A kormány a hatalmas tiltakozási hullám eredményeként, táviratok, levelek és küldöttségek áradata után bejelentette, hogy megadja az útleveleket a népek békekongresszusára készülő küldötteknek. FRANCIAORSZÁG: Mind több francia művész kapcsolódik be a Népek Békekongresszusa előkészületeinek munkájába. Sok író és színművész nyilatkozatban üdvözölte a békekongresszust. »Senki nem állíthatja, hogy szereti -a művészetet — mondotta Vercors ismert francia író, — ha nem tesz semmit a béke védelméért!« Frederic O' Brady színművész nyilatkozatában egyebek közt ezeket mondotta: »Az ember egymaga tehetetlen a fenyegető háborúval szemben. A béke megmentéséhez tehát tömegmozgalomra, népi mozgalomra van szükség, Ezért teljes szívemből üdvözlöm a népek békekongress2usát«. HOLLANDIA: Számos holland tudós, író, festő, politikus és üzletember fejezte ki óhaját, hogy részt akar venni a népek békekongresszusán. Minnaert kiváló holland tudós felszólította a lakosságot, hogy támogassa a kongresszust. A Népek Békekongreszszusa — hangzik a felhívás — bizalmat önt az emberek lelkébe, s alkalmat ad arra, hogy kifejezzék béketörekvésüket. Mindenkinek, aki valóban hozzá akar járulni a béke ügyéhez, támogatnia kell ezt a nagyszerű kezdeményezést. Franciaország Kommunista Pártjla Központi Bizottságának ülésezése végeiért Ezekben k napokbán végetért Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának ülése. A plénum négy határozatot fogadott el: egy általános határozatot, az országos pártkonferencia összehívásáról szóló határozatot, André Marty és Charles Tillon elleni szankciókról szóló határozatot, valamint a tuniszi kérdéssel kapcsolatos határozatot. A plenáris ülés befejezése előtt Jaques Duclos, Franciaország Kommunista Pártja központi Bizottságának tagja mondott beszédet. A l'Humanité című lap december 7-én a plenáris ülés négy határozata közül hármat közzétett. A tuniszi kérdéssel kapcsolatos határozatban a plénum újból elítéli a Tuniszban folytatott gyarmati erőszak és kegyetlenség politikáját, a francia munkásosztály teljes szolidaritását nyilvánítja a tuniszi nép felszabadító harcával. Kegyelettel megemlékezik az imperialista megtorló intézkedések áldozatainak, főleg a tuniszi dolgozók általános szövetsége főtitkárának Farhat Hachednak emlékéről és ismételten kijelenti, hogy az ENSz-ben most tárgyalt tuniszi probléma egyedüli megoldás

a az. ha a tuniszi népnek kielégíti a szabadság és függetlenségre vonatkozó jogos törekvéseit. Ez lehetővé tenné, hogy felvegyék az egyenjogú, gazdasági, kultúráiig és más kapcsolatokat a két ország között, olyan kapcsolatokat, amelyek megfelelnének a tuniszi és francia nép érdekeinek. Franciaország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározta, hogy március első felében országos pártkonferenciát hív össze. Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának Leon Mauvaise: ,,André Marty és Charles Tillon frakciós tevékenysége" című beszámolójával kapcsolatos határozata a következőket mondla: A francia Kommunista Párt Központi Bizottsága 1952. december 5,, 6. és 7-i gennevilliersi ülésezésén, amelyen résztvettek a tartományi pártszövetségek titkárai, megismerkedett André Marty és Charles Tillon valamennyi levelével és nyilatkozatával, amelyeket a politikai irodának a központi távbizottság teljes ülésezése előtti időszakban küldtek; meghallgatva és megítélve a Politbüró beszámolóját, amelyet Leon Mauvaise adott elö André Marty és Charles Tillon elhajlásairól és frakciós tevékenységéről, megállapítja, hogy nincs komoly mentség arra. hogy André Marty és Charles Tillon nem jelentek meg a teljes ülésen, jóllehet, többször hiába szólították fel őket erre. A Központi Bizottság teljesen jóváhagyja a Politbüró beszámolóját és a pártszabályzat 33. cikkelye alapján elrendeli: 1. André Martyt megfosztani valamennyi vezető funkciójától és a Pártban betöltött valamennyi állásától és egyben megfosztani a Politbüró tagsági funkciójától és kizárni a Központi Pártbizottság tagjai közül; André Martynak a Politbüróhoz intézett leveleit és nyilatkozatait, főleg a november 2-i és 1952. december 2-i keltezésű okmányokat pártellenes platformnak tekinteni és egyben elítélni azok terjesztését, amint azt maga André Marty tette; Elutasítani e levelek közzétételét azért, mert ezek. csak ellenséges sajtóban jelenhetnek meg; André Marty ügyét átadni megtárgyalás céljából annak a pártszervezetnek, amelynek tagja Marty, mivel a párt elveivel, politikájával és fegyelmével ellenkező eljárásával kapcsolatban, valamint rendőrségi elemekkel való kapcsolatai miatt felmerült a pártban való tagságának kérdése. 2. Charles Tillont megfosztani összes vezető funkcióitól és állásaitól a pártban és egyben megfosztani a Központi pártbizottság tagsági funkciójától, mivel komoly hibákat követett el és megtagadta azt, hogy becsületes és őszinte önkritikát gyakoroljon úgy, ahogy azt tőle a párt megköveteli. A japán dolgozók az újrafelfegyverzés ellen Az amerikai imperialisták az utóbbi időben fokozták erőfeszítéseiket Japán újrafelfegyverzésére. Repülőterek, laktanyák építésére egyre gyakrabban rabolják el a parasztok földjeit. A „Tokió Times" címfi lap megírta, hogy a japán kormány az amerikaiak parancsára nemrégen elhatározta, hogy katonai célokra újabb 2733 hektárnyi földterületet sajátít ki. A japán dolgozók erélyesen szembeszállnak a földkisajátításokkal. A japán sajtó közölte, hogy nemrégiben összetűzés támadt a rendőrségen és Ucinada falu (Isikava tartomány) parasztsága között, mivel a falu mellett tüzérségi gyakorlóteret akartak létesíteni A fukuokai rádióállomás közlése szerint a városi törvényhatóság rendkívüli ülésén egyhangú határozatot hoztak amelyben követelik az otacukai amerikai katonai légitámaszpont megszüntetését. A munkások nagyszabású sztrájkokkal akadályozzák Japán militarizálását. Az „AFP" jelentése szerint a bányaipari, a gáz. ég villanyipari dolgozók sztrájkba léptek, s ez a sztrájk, amely már hetek óta tart, elsősorban az ország újrafel fegyverzését szolgáló üzemeket érinti. „Általános vélemény az — folytatja a jelentés — hogy a bányászok hét hét óta tartó sztrájkja négymillió tonna szénveszteséget, a villamosipari dolgozók sztrájkja pedig naponta több mint ötmilliárd jen veszteséget vont maga után". A román kormány nyilatkozata az új világháború veszélyének elhárításáról benyújtott lengyel javaslatról A Román Népköztársaság kormánya szombaton nyilatkozatot intézett Pearsonhoz, az ENSz közgyűlésének elnökéhez, amelyben a többi között ezeket mondja: A Román Népköztársaság kormánya tanulmányozta a 'lengyel küldöttség javaslatát, amelyet 1952 október 17-én az ENSz közgyűlésének ülésén az új háború veszélye elhárításáról, a béke és a népek közti baráti együttműködés megerősítéséről előterjesztett és úgy véli, hogy a lengyel küldöttség javaslatai teljesen megfelelnek a román nép érdekeinek és reményeinek, a béke ügye megvédésében érdekelt valamennyi nép reményeinek. A nyilatkozat ezután ismerteti a felszabadult román nép vívmányait, rámutat arra, hogy a Román Népköztársaság a Szovjetunió vezette békeszerető országokkal együtt tevékenyen résetvesz a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítását szolgáló intézkedésekben. A nyilatkozat ezután megállapítja: a román nép nem nézheti közönyösen a bék

e és a népek közti együttműködés lábbaltiprásának politikáját, amelyet az Egyesült Államok kormánya folytat. Az Egyesült Államok az egész világra igyekszik ráerőszakolni uralmát, új világháborút készít elő és megkezdte a közvetlen agresszív cselekményeket. A nyilatkozat megbélyegzi az Egyesült Államok agresszív cselekményeit, s ráirányítja a figyelmet arra, hogy az amerikai monopolista körök agressziós központokat próbálnak létrehozni Délkeleteurópában, a Román Népköztársaság é

s más országok határainál, megpróbálják összetákolni Jugoszlávia, Törökország és Görögország agresszív katonai szövetségét, hogy a világnak ebben a részében fenntartsák a feszült helyzetet. A jugoszláv kormány az amerikaiak agresszív terveit végrehajtva, állandóan provokációkat hajt végre a Román Népköztársaság államhatárain és a többi békeszerető ország határain. Az amerikai kongresszus — folytatja a nyilatkozat — az államok egymásközti kapcsolatainak alapvető szabályait, a nemzetközi jog és az ENSz alapokmány előírásait megsértve megszavazta, az Egyesült Államok elnöke pedig jóváhagyta a

z úgynevezett „kölcsönös biztonság: törvényt", amely célul tűzi ki a Román Népköztársaság és a többi békeszerető állam elleni bűnös kémtevékenység, szabotázs, diverzio és egyéb terrorcselekmények nyílt pénzelését Kétségtelen, hogy az EgyesüM Államok kormányánali a nemzetközi kapcsolatok rontására, az agreszsziós tömbök megteremtésére irányuló politikája komolyan fenyegeti az egész világ békéjét. Ez a politika tiltakozásra készteti é

5 felháborítja az 'egész világ népeit, amelynek érdeke az új világháború elkerülése és a béke fenntartása. A román nép, amely végigszenvedte a háború borzalmait íj pusztításait, egyre határozottabban száll síkra a békének, az emberiség legnagyobb kincsének védelmére. A Román Népköztársaság külpolitikája a béke védelmének, a, minden békeszerető néphez fűződő barátságnak politikája. A román kormány a béke és a nemzetközi együttműködés politikájára támaszkodv

a újból bejelenti: a Román Népköztársaságnak joga va

n a

z ENSz- tagsághoz és állhatatosan követeli, hogy az ENSz haladéktalanul oldja meg ezt a kérdést. A Román Népköztársaság kormánya úgy véli, az ENSz tagjainak kötelességük, hogy elfogadják a lengyel küldöttség határozati javaslatában foglalt indítványokat, amelyek megfelelnek az egész emberiség létérdekeinek é

s leghőbb vágyainak — fejeződik be a nyilatkozat. Gyilkos rendőríerror Tunisz, Algir és Marokkó lakossága ellen A francia gyarmatosítók tovább folytatják kíméletlen terrorjukat a tuniszi lakosság ellen. A francia katonai parancsnokság bejelentette, hogy hétfőn hajnalban végrehajtották a halálos ítéletet három tuniszi hazafín, akiket a hadbíróság ítélt halálra. A „l'Humanité" foglalkozik a napokban meggyilkolt Ferrhat Hased halálával s megírja, hogy a francia gyarmatosítók által elkövetett újabb gaztett a felháborodás és tütakozás hullámait keltette a tuniszi népben. A lap hangsúlyozna, hogy „Hased annak a terrornak az áldozata lett, amelyet a gyarmatosítók azért alkalmasának, hogy fenntarthassák uralmukat és tovább folytathassák a gyarmati népek kizsákmányolását." A CGT táviratot küldött a Tuniszi Dolgozó Szakszervezeti Szövetségének, amelyben a francia munkásosztály nevében szolidaritását fejezi ki a francia gyarmati iga ellen küzdő tuniszi néppel. A „Liberation" és a „Franc Tireur" című lapok azt írják, hogy Ferhat Hased meggyilkolása a francia gyarmatosítók terrorszervezetének müve„ és hogy ez a szerveset előzőleg egyik röplapjában leszámolással fenyegette Hasedot. Ferhat Hased tuniszi szakszervezeti vezető meggyilkolása elleni tiltakozásul vasárnap tömegtüntetések voltak Marokkóban és Algírban is. Vasárnap Casablancában nagy tüntetés zajlott le Hased meggyilkolása elleni tiltakozásul és a tuniszi nép iránti szolidaritás kifejezésére. A rendőrség tüzelt az 5000 főnyi tüntető tömegre. A véres rendőrtámadásnak — az „AFP" jelentése szerint — két halálos és számos sebesült áldozata volt. Harminc tüntetőt letartóztattak. Casablancában páncélgépkocsikon rendörjáratok és katonai egységek cirkálnak. Hétfőn Casablancában folytatódtak a tüntetések. Az arab lakosságú munkásnegyedekben mintegy 3000 főnyi tömeg tüntetett Ferhat Hased meggyilkolása miatt. A francia hatóságok katonaságot vezényeltek ki a tüntetők ellen. A katonaság sortüzet nyitott, amely — a „Reuter" jelentése szerint — mintegy 25 tüntetőt ölt meg. Guillaume marokkói francia fő helytartó utasítására a Casablancában állomásozó katonai alakulatokat riadókészültségbe helyezték. Rendőrség és katonaság szállta meg a bankokat, erőműveket, a középületeket és az európai városrész bejáratait. A főhelytartóság közleményt adott ki a vasárnapi összetűzésekről. Eszerint három ember meghált, ITetven embert letartóztattak. A letartóztatottak között 10—12 éves gyermekek is vannak. Letartóztatták a Marokkói Kommunista Párt két ismert vezetőjét: Tajed Ben Abdel Kádert és Belaid Abdallah Alit. Letartóztatták a marokkói CGT szakszervezeti szövetség főtitkárát, Mohammed Fuadzzát is. A brit birodalom miniszterelnökeinek értekezlete A londoni rádió jelentése szerint hétfőn folytatták a brit birodalom miniszterelnökeinek londoni értekezletét. Az értekezlet előreláthatóan e héten ér véget. Churchill angol miniszterelnök vasárnap külön megbeszélést folytatott Ausztrália és Ujzéland miniszterelnökével. A megbeszélésen Kanada miniszterelnöke is résztvett. A londoni rádió szerint »a Csendes-óceán védelmi tanácsának jövendő kiépítéséről;; tárgyaltak. Mint ismeretes, az úgynevezett csendesóceáni tanácsból — amelynek tagjai: az Egyesült Államok, Ausztrália és Ujzéland — NagyBritanniát rövid úton kizárták. Politikai megfigyelők szerint Churchill most igyekszik a csendesóceáni tanácsnak a brit birodalomhoz tartozó tagjainál ellensr'yoznl az amerikai befolyást.