Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-11 / 295. szám, csütörtök

2 U J szo 1952 december 11 A Szlovákiái Békevédeími Bizottság ünnepi ülése Pozsonyban December 8-én tartották meg Po­zsonyban a Szlovákiai Békevédeími Bizottság, a Nemzeti Arcvonal ösz­sees szervezeteinek képviselőivel, a munkásokkal, földművesekkel és a szlovákiai dolgozó népnek a Népek békekongresszusi küldötteivel bőví­tett elnökségének ünnepi • ülését, amely a Békevédők Bizottságainak további aktivizálását jelentette és megerősítette a béke ügyéért izzó agitátorok sorait egész Szlovákiá­ban, Az ünnepi ülés résztvevői bú­csút vettek a Népek Békekongressz­szusának szlovákiai békeküldöttei­töl és megbízták őket, hogy a szo­cializmus boldog országát építő dol­gozó nép nevében, tolmácsolják tán­toríthatatlan elhatározását, hogy minden erejét a béke, a szocializ­mus és a demokrácia ügyének világ­szerte való győzelme szolgálatába akarja állítani. A Szlovákiai Békevédelmi Bizott­ság elnökségének ünnepi ülését dr. h. c. Alexander Horák, távössze­köttetésügyi megbízott, • Szlová­kiai Békevédelmi Bizottság elnöke, a Béke Világtanáies tagja nyitotta meg. Kiemelte Szlovákia dolgozó népének nagy sikereit, melyeket a Nemzeti Arcvonal vezető szerveze­tének, Szlovákia Kommunista Párt­jának vezetésével ért el a Népek Békekongresszusának kampányában Szlovákiában több mint 3000 béke­beszélgetés folyt le a Népek Béke­kongresszusának jelentőségéről meg­indított széleskörű agitációs-propa­gációs kampányban, amely új fo­lyamatot fog jelenteni a népek békeharcában és a békemozgalom alapjának további megszilárdulását jelenti. A dolgozók azt a törekvé­süket hangsúlyozták a beszélgetése­ken, hogy megszilárdítják a népi demokratikus Csehszlovák Köztár- j saságot és felépítik belőle a világ­béke bástyáját. Határozott béke­törekvésüket ée vágyukat tCbb, mint 6000 megbízó békelevélben fe­jezték ki a dolgozók, melyeket bé­kekongressousi küldötteiknek irtak. A Népek Békekangröwzusának szlovákiai küldötteit a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akció­bizottságának nevében František Kubacs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeiti Arcvonal Központi Akcióbizottságának főtit­kára búcsúztatta é s felhívta őket, hogy bátran és rettentohetetlenül vé­delmezzék a béke gondolatát és sok sikert kívánt nekik. békemuhkájuk­ban. A küldöttek nevében azután Mi­lan Lajosi ak, államdíjas költő mon­dott beszédet. Az ünnepi ülés végén a résztve­vők egyhangúlag és lelkes egyet­értéssel elfogadták a Szlovákiai Békevédelmi Bizottságnak a Népek békekongresszusa alkalmából ki­adott felhívását. A Szlovákiai Békevédelmi Bizottság kiáltványa Az amerikai-angol imperialisták részéről harmadik világháború fe­nyegeti az emberiséget. A béketá­bor a Szovjetunióval az élén azon­ban eléggé elszánt ahhoz, és elég ereje van, hogy megelőzze e vesze­delmet és a világ összes békeszerető embereinek közreműködésével le­nyűgözze a háború és az imperia­lista agresszió erőit. E hatalmas világbéketáborban Csehszlovákia népei szilárdan állnak a Szovjetunió, a népi demokráciák és az egész világ békeszerető em­bereinek oldalán. Szlovákia népe, a népek bécsi bé­kekongreszsusára demokratikusan megválasztott képviselőit küldi, aki­ket népünk a megbízó levelek ezrei­vel hatalmazott fel a városokból, falvakból, üzemekből, építkezések­ről, iskolákból, hivatalokból, szövet­kezetekből és traktorállomásokból arra, hogy a népek bécsi békekon­gresszusának átadják Szlovákia bé­kehangját. Küldötteink a nép nevében men­nek a népek bécsi békekongresszu­sára, amely nép békét kíván, mivel évszázados, kemény, gazdasági, szo­ciális és nemzetiségi elnyomatás után a Szovjetunió segítségével Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével megkezdte boldog sza­bad életének felépítését a testvér cseh néppel együtt és vele együtt hazáját a szocializmus boldog or­szágává változtatja. Küldötteink a népek bécsi béke­kongresszusára, a szlovák munkás­osztály nevében mennek, amely osz­tály évtizedekig harcolt a nép jobb életéért és amely ma bátran halad szocialista építkezésünk élén és pél­dájával magával ragadja népünket az új társadalmi rend hősi és áldo­zatteljes harcába. Küldötteink a szlovákiai dolgozó parasztság nevében mennek a népek bécsi békekongresszusára, amely a múltban anyagi és szellemi nyomor­ban tengődött és amely ma megin­dult előre a széles szövetkezeti föld­táblákon szülő hazánkban való tel­jesebb. gazdagabb és örömteljes élete felé vezető úton. Küldötteink az élmunkások és példás dolgozók nevében mennek a népek bécsi békekongresszusára, akik a békeharc első soraiban állnak, a munka arcvonalán akik hazánk gazdaságának, dicsőségének és ha­talmának alapjait rakják le és akik még szorosabbra és szilárdabbra ko­vácsolják népünknek a hős szovjet néppel összefűző kötelékét. Az új hazafias szlovákiai értelmi­ség nevében mennek a békekon­gresszusra, amelynek a történelem ben először van lehetősége népének szolgálatában összes szellemi erői­nek és tehetségének kifejlesztésére és a gazdag nemzeti hagyományok alapján az új szocialista műveltség és kultúra békemüveinek létrehozá­sára. Küldötteink a Békekongresszusra a szlovákiai ifjúság és gyermekek nevében mennek, melyeké az öröm­teljes szocialista jövő, akik előtt sarkig tárulnak az iskolák, taninté­zetek, új üzemek, a tudomány, a kultúra és a művészet hajlékainak kapui. A szlovákiai nők és anyák nevében mennek a békekongresszusra, akik új nemzetiékeknek adnak életet és gyermekeikből, az új világ békés építőit akarják felnevelni. Küldötteink hősi történelmünk és nagy áldozataink nevében mennek a békekongresszusra, melyeket forra­dalmi harcosaink népünk legjobb fiai és leányai hoztak a dolgozó nép szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcban. A Szlovák Nemzeti Felkelés és a Tokajkon, Klakon, Kalistyén legyil­kolt testvéreink és nővéreink, és a fasiszta háborús őrjöngés összes ál­dozatainak nevében mennek a béke­kongresszusra. Küldötteink az új élet és a hős Szovjetuniónak a hitleri Németor­szág felett aratott győzelméből szü­letett szabadságunk nevében: A Szovjetunió és Sztálin népe iránti örök barátságunk s a duklai harcosok drága vérével Megszentelt szeretetünk nevében; annak a rokonszenvnek, csodálat­nak és szolidaritásnak nevében men­nek a kongresszusra, amelyet né­pünk tanúsít az összes szabadsá­gukért harcoló népek iránt, a ba­rátság nevében, melyet népünk érez az egész világ békeszerető emberei iránt. Küldötteink annak a tiszteletnek nevében mennek a bécsi békekon­gresszusra, mellyel adózunk az egész emberiség évezredek során össze­gyűjtött kultúrgazdagságnak, melyet ma romlással fenyegetnek az ame­rikai barbárok. Küldötteink az élet és az ember, minden anyagi és kulturális érték alkotója iránti forró szeretetünk nevében és a háborús gyújtogatók, népünk árulói és építésünk kártevői elleni gyülöletünk nevében, Szlová­kia népe szocialista jövőjének nevé­ben mennek a bécsi békekongresz­szusra, amely nép a testvér cseh néppel együtt szeretett köztársasá­4i elnökünk, Klement Gottwald ve­zetésével a Szovjetunió oldalán, a béke generalisszimuszával, Sztálin­nal az élén halad előre boldogabb holnapja felé és amelynek ezért bé­kére van szüksége, békét akar és küzdeni fog a békéért s azt minden anyagi és szellemi erőinek bevetésé­vel megvédelmezi. Ezért megbízzuk békekongresszu­si küldötteinket, hogy tolmácsolják Bécsben a következő álláspontot: Szlovákia népe békét akar Ko­reában, az összes gyarmati rabló­háborúk befejezését, az atom- és baktériumfegyver betiltását, az egy­séges, demokratikus Németország­gal és Japánnal való békeszerződés megkötését, az Ausztriával való ál­lami szerződést, az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötését akarja. A szlovák nép a testvér cseh nép­pel együtt hozzájárul a világbéke fenntartásához azzal, hogy hazáját — a Csehszlovák Köztársaságot — a világbéke szilárd, rendíthetetlen bástyájává építi. Köztársasági elnökünk Klement Gottwald vezetésével, a béke nagy zászlóvivője, Sztálin elvtárs azon szavainak szellemében haladunk elő­re, melyeket a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusán mondott: „Éljen a népek közötti béke! Le a háborús gyűjtogatók­kal!" A pozsonyi CsISz fa<*ok elbúcsúztak a Népek Békekongresszusának küldötteitől December 9-én este Pozsony CsISz tagjai békemanifesztációra jöttek össze, amelyen elbúcsúztak a szlovákiai dolgozókat a népek bé­csi békekongresszusán képviselő kül­döttektől. A Dukla mozibán meg­tartott békemanifesztációt, amelyen résztvett František Kubacs, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke és a Szlovák Nemzeti Arcvonal KB-nak főtitkára, Ivan Litvaj, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának titkára nyitotta meg a himnuszok elhangzása után, Dr. h. c. Alexander Horák, a Szlovákiai Békevédelmi Bizottság elnöke és Béke Világta­nács tagja, távösszeköttetési meg­bízott beszédében azután kiemelte az ifjúság jelentős hozzájárulását a világbéke megőrzéséért folytatott harchoz. Az a lelkesedés, amellyel a Demokratikus Ifjúság Világszö­vetségének a népek bécsi békekong­resszusa alkalmából inditott váltó­futóit fogadták az összes államok­ban, amelyeken keresztül haladt — mondotta többek között — az ifjú­ság elszánt és szilárd akaratáról ta­núskodik, hogy még jobban fokozza harcát a békéért és a jobb jövőért. Milan Dajcsiak államdíjas költő, a népek békekongresszusának má­sik küldötte, felajánlásának bejelen­tése után, hogy a kongresszus tisz­teletére jövő évben költeményt ir Július Fucsík nemzeti hősről, elsza­valta Vitezslav Nezval ,,A béke da­la" című költeményét. A CsISz ke­rületi bizottságának képviselői Szlo­vákia egész területéről azután át­adták Ivan Litvajnak a CsISz SzKB titkárának a CsISz-tagok üdvözle­tét a nép>ek békekongresszusának küldötteinek, melyet a Demokrati­kus Ifjúság Világszövetségének vál­tófutója visz Bécsbe. Kultúrműsor után, amelyben fellépett a Dunaj CsISz együttes, a küldötteket kikí­sérték az állomásra és ott szívélyes búcsút vettek tőlük. Dr Zdenek Ne'edty miniszter fogadta a kínai kultúr és pedačótfiai dolgozókat Zdenek Nejedlý akadémikus, is­kolaügyi miniszter december 9-én fogadta a kínai kultúr- és pedagó­giai dolgozók küldöttségét. A kül­döttséget Wej Csehíie, a Kínai Nép­köztársaság Központi Népkormá­nyának iskolaügyi miniszterhelyet­tese vezette ós tagjai Tung Csun­cchad, a kultúr- és nevelésügyi bi­zottság igazgatóhelyettese és Csau Szüan, a charbini idegennyelvek is­kolájának igazgatóhelyettese. Dr. Zdenek Nejedlý miniszter hosszas baráti beszélgetést folyta­tott vendégeivel, amelyen jelen volt Vojtech Pavlászek iskolaügyi mi­niszterhelyettes is. Jelenlés a kormányülésről A kormány keddi ülését Antonín Zápotocký kormányelnök vezette. Dr. h. o. Jozef Plojhár egészség­ügyi miniszter egészségügyünk to­vábbi fejlesztésére irányuló összesí­tett intézkedésekre vonatkozó javas­latot terjesztett a kormány elé ée in­dokolt meg részletesen. A javaslat megindokolásában egyrészt rámuta­tott azokra a sikerekre, amelyeket az egészségügyi szolgálatnyujtás már elért. Évről évre javul a lakosság egészségi állapota és csökken a ha­lálozási arányszám. Másrészt rámu­tatott azokra a hiányosságokra, ame­lyek mindezideig felmerülnek az egészségügyi gondoskodás terén. A javasolt határozatok a hiányosságok kiküszöbölésére irányulnak, főleg a higiéniai és a járványellenes szolgá­lat szakaszán, a preventív és gyógy­gondoskodás, az egészségügyi kuta­tás, az egészségügyi dolgozók szak­és politikai nevelése és helyes szét­helyezése terén. A javaslat további része gyógyszerek és egészségügyi szükségletek gyártásáról és szét­osztásáról, valamint az egészségügyi intézmények építkezésének kérdései­ről szól. A határozat nagy súlyt fek­tet a dolgozók tevékeny részvételére is az egészségügyi gondoskodás fel­adatainak teljesítésében, a népi hi­giéniai dolgozók intézményeinek fej­lesztésére és a Csehszlovák Vörös­kereszt széleskörű alapjának felépíté­sére. A kormány által jóváhagyott ha­tározat részleteivel a napi sajtón ke­resztül ismertetik meg a közönséget. Jozef Nepomucky földmüvelésügyi miniszter kezdeményezésére a kor­mány foglalkozott a mezőgazdaság gépparkja téli Javítási biztosításánafc kérdésével. A traktorok ém a mezőgazdasági gépek Javításai a téli időszakban al­sórendű feladatot képeznek. A kor­mány ezért feladatul tűzte kl a föld­művelésügyi miniszternek, a kerületi ée Járási nemzeti bizottságoknak, hogy minél nagyobb figyelmet fordít­sanak a javítások kérdésére. Továbbá a gép- és traktorállomások, valamint állami birtokok összes dolgozóihoz fordul, hogy a pártszervezetek a szakszervezet és a CsISz segítségével tegyenek meg mindent a tavaszi munkák folyamatának idejében és si­keresen történő elvégzésére és ezzel a gazdag aratás szilárd alapjának létrehozására. A földművelésügyi miniszter javas­lata alapján a kormány egyúttal kor­mányrendeletet hagyott jóvá az ál­latorvosi szolgálat megszervezéséről és néhány állatorvosi intézkedésről (állatorvosi rend). E rendelet szerint az állatorvosi tevékenységet a föld­müvelésügyi minisztériumban össz­pontosítják és onnan irányítják. Dr. Stefan Rais igazságügyminisz­ter javaslatára jóváhagyták a nép­bíróknak járó kárpótlásokról szóló kormányrendeletet, Richard Dvorák kereskedelmi miniszter javaslatára pedig az 1953. év első félévi árube­hozatalára szóló általános vámdíjsza­bások rendezéséről szóló kormány­rendeletet. Jaroszlav Kabes pénzügyminiszter jelentést tett a kormánynak az 1952. harmadik negyedévi állami költség­vetés teljesítéséről. A kormány tu­domásul vette a jelentést. Szövetkezeteink legfontosabb feladata: az állatállomány közös istállókba való elhelyezése (Folytatás az 1. oldalról) lákpolitika helytelenségét, a szövet­kezet tagjai több ízben saját bő­rükön tapasztalták. Bizonyítja ezt a tompái szövet­kezet tagjainak szerkesztőségünk­höz küldött panaszlevele, amelyből világosan kitűnik, hogy az osztály­ellenség sötét, aljas terve és az át­kozott bürokrácia milyen károkat okozott eddig a szövetkezetnek. »Noha minden mód meg volt arra, hogy állatállományunkat közös is­tállóban helyezzük el, még sem tudtuk tervünket megvalósítani, mert ahelyett, hogy Páricska Jó­zsef kulák 60 férőhelyes istállóját átutalnák a szövetkezetnek, az Inszeminációs állomás két bikát helyezett el benne. Mivel állatállo­mányunk még mind a mai napig sincs közös istállóban, már eddig is felmérhetetlen kár érte a közös vagyont, a szövetkezetünket." Az állatállomány kifejlesztése és a szövetkezet megszilárdítása ér­dekében tehát fojtsuk el gyökeré­ben az osztályellenség aljas táma­dásait. Ne hallgassunk a reakció­ra, hanem igyekezzünk felvilágosí­tani a szövetkezet minden tagját, hogy így leleplezzük a kulákok mesterkedéseit és azon körmön­font hazugságait, —- »nálunk nincs az állatok összpontosítására alkal­mas helyiség.« — Igenis van. Mégpedig minden községben. Ezt bizonyítja az is, hogy a nyitrai ke­rületben eddig 63.100 szarvasmar­hát helyeztek el, részben a kulákok istállóiban, részben a kijavított régi épületekben. A sertésállomány részére ugyancsak régi épületeket javítottak meg, nagyobbrészben saját munkaerőkkel és saját anyag­forrásokból. Eddig több mint 138.000 sertést helyeztek el közös istállókban. Példát vehetünk a far­kasdi szövetkezeti tagokról is, akik miután szövetkezetük megnagyob­bodott, azonnal hozzáláttak az állatállomány összpontosításához. Szeptember hónapban Komlósi György 8 tagú csoportja saját anyagforrásokbői három hét alatt 50 férőhelyes szarvasmarha istál­lót épített. Téglát, cementet és me­szet csak az épület alapozásánál használtak. A falakat vert vályog­ból építették. Jól halad az istállók építése a vágsellyei járás szövetkezeteiben, ahol a javítások mellett terven felül 8 új épületet készítettek el. Kimagasló eredményeket értek el a párkányi járásban lévő űjfahisi szövetkezetben ls. Itt a népnevelők türelmes, felvilágosító munkája nyomán eddig 280 szarvasmarhát, 350 sertést és 49 lovat helyeztek el közös istállókban. Köztudomású, hogy ott, ahol ide­jében leleplezték a kulákok aljas cselekedeteit, használatból vették a kihasználatlan épületeket, idejében összpontosították az állatállományt. Az ilyen szövetkezetekről joggal mondhatjuk, hogy haladnak a fej­lődés útján, jó a tagok között a munkafegyelem, erősödik a szövet­kezet, gyarapodik a közös vagyon, teljesítik beadási kötelezettségeiket és a tagok valamennyien megkap­ják a cukor-, szappan- és ruha­jegyeket. A ludanyicei szövetkezet tagjai például terven felül beadtak 10.000 kg sertéshúst és 5000 liter tejet. A közös istállókban elhelyezett állatállomány részére biztosítanunk kell megfelelő takarmánykészletet is. És kinek a feladata ez? Termé­szetesen azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik állataikat beadták a közös tenyésztésre, hisz nekik amúgyis gondoskodniok kellett vol­na az állatok etetéséről, ha egyéni gazdálkodók maradtak volna. Ezek szerint az új szövetkezeti ta­goknak annyi takarmányt kell be­adni, amennyi a közös tenyésztés­be beadott állatok etetéséhez szük­séges. A gyivai szövetkezeti tagok így jártak el. Megfelelő tél; takar­mányt biztosítottak és ezért nagy­mennyiségű kukoricakőrót, répa­levelet és répaszeletet szílázsoltak. Föfeladatunk, hogy a téli'időszak beálltával a fősúlyt az istállók ja­vítási munkálataira helyezzük és ott, ahol még nem összpontosítot­ták az állatállományt, a szövetke­zet megszilárdítása érdekében te­gyék meg a kellő intézkedéseket. Ezért szükséges, hogy a helyi pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok a szövetkezetekkel együttműködve kövessenek el min­dent az állatállomány kifejleszté­sére. Tárják fel az eddigi hiányos­ságokat, mutassák meg az osztály­ellenségnek ezen vonalon folyta­tott kártevő munkáját és leplezzék le a kulákokat a falu becsületes dolgozói előtt. Természetesen ebben a munkában nagy feladat vár a járási nemzeti bizottságok mező­gazdasági osztályának dolgozóira is. Kell hogy a szövetkezeti ta­gokkal a legszorosabban együtt­működve jó irányítással minden községben valósítsák meg az álla­tok közös istállókban való elhelye­zését. Míij Ferera.

Next

/
Thumbnails
Contents