Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-10 / 294. szám, szerda

1 U J SZO 1952 december 10 A komáromi hajógyár műszaki dolgozói a munka jobb megszervezésével küzdenek a tterv teljesítéséért A komáromi hajógyár meste­rei, technikusai, felelős tényezői szükségesnek látták, hogy eddigi munkájuk elemzésével behatóbban foglalkozzanak, mint eddig tették. Az élmunkáshónapban elért ered­mények kiértékelése után látták, hogy az élmunkáshónap jó iskola volt számukra, mert a munkasike­rek mellett nagy mértékben feltá­rultak a hibák, hiányosságok is. A hiányosságok figyelmeztetésül szol­gáltak és arra ösztönzik a vezető­ket, hogy a szük keresztmetszet ellen felvegyék a harcot. Bővebben foglalkozzanak az üzem problémái­val, a hibák, hiányosságok kikü­szöbölésével és mindazokkal a kér­désekkel, amelyek a tervfeladatok teljesítését előrelendítik. Az él­munkáshónap eltelte után megmu­tatkozott, hogy a munka jobb meg­szervezésével és a gyártási folya­matok jó előkészítésével nagy bel­ső tartalékok kerülnek felszínre. Rájöttek arra. hogy nagyon sok esetben a mesterek, művezetők gyenge munkája is okozta a hibá­kat és a mühelytanácsok sem lát­ták el tökéletesen feladataikat. Az üzemrészlegeken gyakran túlságo­san magasra szökik a munkából igazolatlanul kimaradók száma. A mühelytanácsok és mesterek gyak­ran közömbösek voltak az igazo­latlanul mulasztókkal szemben. Nem használták a politikai meggyőzés fegyverét arra. hogy odahassanak, hogy a dolgozók magánügyeik in­tézésével ne foglalkozzanak olyan időben, amikor a munkapadok mel­lett lenne a helyük. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoz­nak a komáromi hajógyár vezetői és világosan látják, hogy belső tar­talékaikat jobban fel kell használni a gyártási feladatok biztosítására. Tudatában vannak, hogy az elkö­vetkező időszakban az 1952. tervév befejezése és az 1953. tervév sike­res megkezdése alkalmából az egyes üzemrészlegeken és vala­mennyi munkaszakaszon harcot kell vívni a veszteségek csökken­téséért, a termelékenység növelé­séért. A feladatok teljesítéséhez tervszerűen kell hozzálátni az üzemrészlegek felelős vezetőinek. A részlegvezetőknek naponta figye­lemmel kell kísérniök a terv telje­sítését, főleg az időveszteségek ál­lását és azok okait és egyúttal a fejlődést is. A vezetők tudatára ébredtek, hogy csak akkor lehet sikeres munkát végezni, ha a hibák okait felismerik, még pedig nem általá­nosan, * hanem az időveszteségek konkrét eseteit. Az a gondolat is felébredt bennük, hogy javulást szolgáló intézkedéseket kell Java­solni a felelős személyeknek és fel­adatul kell tűzni keresztülvitelüket és ellenőrzésüket. Ebben a munká­ban részt kell venni kivétel nélkül az összes részlegvezetőknek, és közvetlenül érvényesiteniök kell az újítóktól javasolt észszerű gyártási módszerek megvalósítását. És na­gyon jól tudják, hogy a szovjet 'szakemberek tanácsával és segít­ségével ezeket be is vezethetik. Világosan látják hogy a tervezett feladatok teljesítése megköveteli az üzemrészleg vezetőitől, hogy a munkának Igazi szervezőivé válja-* nak. Hogy a tervezett feladatokat sikeresen keresztül tudják vinni, be kell vonniok a munkába a ter­vezőket technológusokat, konstruk­tőröket. stb. és állandóan fokoz­niok és érvényesiteniök kell a sze­mélyes felelősség elvét. Ha az üzemrészlegvezetők ezeket a szük­séges tennivalókat a gyakorlatban alkalmazzák, ha egymás között megteremtik a kölcsönös együtt­működést, ha szakmailag és politi­kailag tovább képezik magukat, akkor a részlegvezetők feladataikat teljesíteni tudják. Az első számú Üzemrészlegen is mutatkoznak hiányosságok. Wieder elvtárs üzemrészlegét tárgyilagosan bírálva a munkamenet megkövete­li, hogy a gyártás első szakaszán feltétlenül biztosítva legyen az anyag tervszerű leszállítása az egyes részlegdarabok pontos nyil­vántartása és hibátlan munka át­adása mind a minőség, mind a mennyiség szem előtt tartásával Svádler főmérnök szerint ezek­nek a feladatoknak a teljesítéséhez szükséges, hogy a csoportvezető Palotai elvtárs jobb együttműkö­dést építsen ki a központi anyag­raktárral a gyártási alapok bizto­sítására. Az üzemrészleg vezetője, Wieder elvtárs, naponként biztosí­totta a munkaközpontokon a terv teljesítésének ellenőrzését és főleg a munkadarabok gyors és teljes átadáséra fordított nagy gondot. Az üzemrészlegvezető helyettesére, Pintér elvtársra, és a részleg többi dolgozóira az a feladat vár, hogy biztosítsák a termelés áttekintését, a munka menetének a terv szerinti következetes betartását és a mun­kehelyek rendjét. Az üzemrészleg vezetőségének gyorsan meg kell tennie a szükséges intézkedéseket arra hogy az egyengető gépek gazdaságosan ki legyenek használ­va és a kézimunka géppel való he­lyett°sítéséről is gondoskodás tör­ténjék. A második üzemrészleg vezető­je Csík elvtárs. Ennek az üzem­részlegnek az új munkaszervezés bevezetése értelmében a gyártás gerincévé kell válnia, mivel a ta­pasztalat azt mutatja, hogy az új káderek betanulásával is számolniok kell és ez ma még nem kielégítő. Az üzemrészleg vezetőjének jobban és következetesebben kell érvényre juttatnia az új gyártási módsze­rek bevezetését. Ez különösen a munka megszervezésére, a vékony és vastag lemezek gyártása felett a személyes irányításnak az átvé­telére és a félautomatával és auto­matával való forrasztás legszéle­sebb körben való használatára vo­natkozik. Ez érvényes minden mesterre, művezetőre. Laurinec elv­társ a vastag lemezekkel való munka megszervezésével volf meg­bízva, de eddig még nem tudott ezzel a munkával megbirkózni. Ez­zel szemben Ambrus elvtárs he­lyesen értelmezte a szovjet tapasz­talatoknak a gyakorlatban való gyors érvényesítését. Az üj munkaszervezéssel el kell érni az anyag előkészítésében a tökéletesség kívánt fokát, azaz az anyag helyes elrendezését. A gyár­tásnál itt Kelméi elvtársra az a feladat vár, hogy még több gondot fordítson a hiányosságok kiküszö­bölésére és a munka minőségének fokozására. Pálfi elvtárs kötele­zettségvállalása értelmében még több gondot kell, hogy forditson az új forrasztókáderek betanítására és nevelésére a vízhatlan forrasztások minőségének emelése érdekében. Az üzemrészleg vezetője a csoport tervezőjével együtt, az iskolaügyi osztály együttműködésével kell, hogy intenzivebbé tegyék a műve­zetők nevelését a tervezés elmélyí­tése irányában. A harmadik számú üzemrészle­gen a piunka terjedelmének' össze­vonása után lényeges javulás állott be a tervezés és a szervezés terén, miután ezekkel a kérdésekkel be­hatóbban kezdtek foglalkozni. Ked­vező jelenség az ifjú káderek gyors fejlődése, mint például Simunek. Halász és Bélai elvtársak. A ter­melés tervszerű előkészítésében és a káderekről való gondoskodásban Takács és Babus elvtársak mutat­tak jó példát. Az üzemrészleg fel­adata, hogy a nevezett elvtársak segítségével a többi munkaköz­pontok vezető köreiben is elterjesz­szék nevelő módszerüket. Szüksé­ges továbbá, hogy a tervezés ne maradjon meg mai fokán. Sipka elvtársra az a feladat vár, hogy elmélyítse a mühelytervezők mun­káját, segítse őket, és gondoskod­jék arról, hogy a művezetőkkel és a mesterekkel való szoros együtt­működéssel valóban tervezőkké váljanak. A harmadik Üzemrészleg veze­tőségének a hibája, hogy nem tud­tak . eddig rendes kerékvágásba Jön­ni a befejező munkák gyors elvég­zésériéi, az egyes térfogatok át­adásánál és a vlzpróbánál. Ez a hiányosság gyakran hatástalanná teszi az egyes munkaközpontok jő eredményeit. Itt is több gondot kell fordítani az új gyártási mód­szerekre, amiben Idősebb Csiba elvtársnak energikusabban kell ér­vényesítenie tapasztalatait. A negyedik sraánvú üzemrészle­gen, amely Jandás elvtárs vezetése alatt áll, többféle terméket készí­tene!?. A kisebb megrendelések sok esetben a gyártás kezdetétől el­késve érkeznek. A gyártás emiatt sokszor a gyártási alapok előtt vagy velük párhuzamosan halad. Másrészt a változások legnagyobb százalékban a IV. számú üzemrész­leg termékeinél adódtak elő. E ne­hézségek leküzdésére az üzemrész­leg vezetősége nem tett meg min­dent. A munka nincs helyesen szétosztva. Az egyes munkákat gyakran két-három szerv is végzi, emellett hiányzik az egész hely­zetről való áttekintés, a kapcsolat és főleg a feladatok teljesítésének ellenőrzése. Ilyen állapotok mel­lett, (a gyártási alapok hiánya, a szükséges anyag hiánya, stb.) az egyes esetek megoldása nehézsé­gekbe ütközik. A termelőmunka központokban sem lehet eléggé érezni a z fizemrészlegvezetó irá­nyító beavatkozását. A 224-es szá­mú munkaközpontban, Zentai elv­társnál hasonló állapot uralkodik. Ennek a munkaközpontnak eseté­ben nem lehet beszélni munkafe­gyelemről, a mester vezető felada­táról és kötelességéről, észlelni le­het az üzemrészleg vezetőségének gyengeségét. További feladat, me­lyet gyorsan el kell végezni, a sze­relö-munkaközpont létrehozása a befejező munkák gyors biztosítása érdekében. Az ötödik számú munkarészleg a végzett munka terjedelme sze­rint az üzem legnagyobb részlege. Itt a terv teljesítésének ingadozá­sai kihatással vannak az egész üzem tervteljesítésére. Kálal elv­társnak gazdag tapasztalatai van­nak a munkában, de az üzemrész­legen a szervezés a gyakorlatban nincsen jól megoldva. Az üzem­részlegen uralkodó viszonyok javí­tása érdekében Jobban el kellene osztani a felelősséget a helyette­sek és a művezetők között. Több időt kell áldozni a terv teljesítésé­re, széttrására és a terv betartá­sára, a káderek helyes elosztására és a munka előkészítésének bizto­sítására. Az üzemrészleg nagysága miatt főleg itt kell érvényesíteni a kiosztott munkáért való személyes felelősséget, szervezetileg ki kell építeni a szerelő-, takarító-, é s festő­munkaközpontot. Szükséges a ká­derek mai elosztásának átvizsgálá­sa a képesség és féjlödés szem­pontjából és változást kell eszkö­zölni ott, ahol az szükséges. A VI-os számú üzemrészlegen a gyártási folyamatok és munka­módszerek már lényegesen meg­változtak. Az üzemrésznek fő problémája a termelő-munkaköz­pontok újjászervezése, ahol a ja­vulás jelei már mutatkoznak és fő­ként az átképző munkaközponto­kon az új káderek gyors és jó be­tanításának a biztosítása. Az üzem­részleg vezetősége ebben az irány­ban még alaposabban ügyeljen a munkaidő gazdaságosabb kihaszná­lására és a gyakorló munkák he­Dr. h. c. Alexander Horák, a Béke Világtanács tagja, Szlovákia Békevédelmi Bizottsága elnökének rádióbeszéde Bécsben a Népek Békekongresz­szusa december 12-én tartja ülését. Ez a nap világesemény. Nemcsak új eröt jelent ez a népek számára a világbékéért folytatott küzde­lemben. de az összes jóakaratú em­berek határozott lépése lesz, akik a világbéketanács vezetése alatt enyhülést akarnak teremteni a fe­szült nemzetközi helyzetben, véget­vetve a kisemberek százmillióin erőf vevő félelemnek, végetvetve a szenvedéseknek, amelyek az új há­ború előkészítéséből származnak. Már a varsói II. világkongresszus jelszavául ezt tűzte ki: a békére nem várunk, a békéért harcolunk. A világbékemozgalom és a Béke Világtanács a nagy francia tudós, Frederic Joliot-Curie vezetése alatt a varsói kongresszus óta arra össz­pontosította figyelmét, hogy a földkerekség széles embertömegeit minél nagyobb számban sorakoz­tassa fel a béke Ugye mellett. A béke megvédésének kérdésében ma is érvényesek a nagy Sztálin bölcs és mozgósító szavai: a béke fenn­marad, és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésé­nek ügyét és mindvégig kitartanak mellette. Az a 606 millió aláírás, amelyet a világ békevédőinek nem­zeti bizottságai egybegyüjtöttek az öt nagyhatalom közötti békeegyez­mény megvalósulása érdekében, azt igazolja, hogy ez a mozgalom va­lóban az egész világra kiterjedt és megmozgatta a földkerekség széles embertömegeít. A világbékéért folytatott harc terén mozgalmunk már eddig is nagyjelentőségű ered­ményeket mutatott fel. Csak egy­két példát akarok felhozni. A bé­kemozgalom harcának eredménye az a tény is, hogy Koreában mind­ezideig nem mertek atombombát alkalmazni, hogy Koreában megin­dultak a fegyverszüneti tárgyalá­sok és az Egyesült Nemzetek Szer­vezete mellett létrejött a lefegy- | verzési bizottság. Ennek eredménye az is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elé került a baktérium­háború kérdése. Még több eseményt ls fölsorol­hatnánk, amelyek mind a nemzet­közi közvélemény erös nyomására valósultak meg és ezeket a világ béketáborának eredményeként kell elkönyvelnünk. Ebből is látható, hogy minél szé­lesebb tömegek teszik magukévá a békéért folytatott harc gondolatát, minél erőteljesebben fognak tilta­kozni a háború előkészületei ellen, minél aktívabb tevékenységet fej­tenek ki a béke megvédése érdeké­ben, annál nagyobb és érezhetőbb lesz nemes harcunk eredménye. A Csehszlovák Békebizottság Klement Gottwald köztársasági elnök Jel­szava értelmében folytatja műkö­dését: építsd hazádat — erősíted a békét. Ez azt jelenti, minél jobban hozzájárulunk ahhoz, hogy cseh­szlovák hazánk dolgozóinak élete napról napra írömtelibb legyen, lyes kiválasztásának biztosítására hogy napról napra több kenyeret, is. Most, amikor ötéves tervünk negyedik évének befejezése köze­ledik, vegyék fel a harcot az idő­veszteségek teljes lecsökkentésére, használják kl munkaidejüket gaz­daságosabban a terv mielőbbi tel­jesítése érdekében. Kertész Imre. húst, ruházatot, gyárat, szállító eszközt, több és kényelmesebb la­kást, több iskolát, kultúr- és egészségügyi intézményt vallhas­sunk magunkénak, annál erősebbek leszünk, annál jobban ellen tudunk állni az ellenség minden támadásá­nak. ­Munkafelajánlásokkal üdvözlik a népek kongresszusát A nyitrai kerület dolgozóit Rá­cik Mihály fogja képviselni a né­pek békekongresszusán aki kőmü vesként és újítóként a szocialista Handlova építkezésén dolgozik. Rá­cik Mihály százával kapja naponta az üzemek, EFSz-ek, gép- és trak­torállomások, állami birtokok leve­leit és határozatait, továbbá a bé­kebeszélgetések és iskolák határo­zatait, melyekben a nyitrai kerület dolgozói munkafelajánlásokkal alá­támasztott békeüzenettel bízzák meg. A velkyleli gazdaság sertésetetői kötelezettséget vállaltak, hogy a napi 0.46 kg súlygyarapodást 0.54 kg-ra növelik A derzsenyei szövet­kezeti tagok elhatározták, hogy a népek békekongresszusának alkal­mából második tipusú szövetkezet­ről harmadik típusú EF§z-re tér­nek át. A nyitrai kerület dolgozói Rácik Mihály kongresszusi küldött höz Intézett leveleikben kötelezett ségvállaiásaikat leientik be és ki­fejezik tántoríthatatlan akaratukat arra hogy további sikereket érje­nek el a békéért folyó harcban. A béke bástyája és támasza, a szocialista Szovjetunió, amelynek népei fénylő példaképül szolgálnak a világ népeinek abban, miként kell a békéért munkával és a haza fel­virágoztatásával harcolni. A szov­jet nép békés építő munkájának eredményei kiváló védelmi fölké­szültsége világosan megmutatkoz-. tak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán. A mi vágyunk és hathatós törekvé­sünk nem lehet más, csak az, hogy mi és velünk együtt a békeszerető népek a haza építése és a béke védelme érdekében a Szovjetunió nyomdokait kövessék. Mi a feladata Csehszlovák Köz­társaságunk magyar dolgozóinak a világ békéjéért folytatott harcban, különösen most, a Népek bécsi Kongresszusa előtt? 1. Városainkban és falvalnkban minden egyes családhoz eljuttatjuk a hírt, hogy december 12-én tartja ülését Bécsben a Népek Békekon­gresszusa. Továbbá megismertet­jük dolgozóinkat azzal a ténnyel, hogy a kongresszuson ott lesz sa­ját kerületének küldötte is. 2. A nemzeti bizottság, a Csema­dok, a CsISz, az EFSz és a szak­szervezet ülésein mutassunk rá, miként kívánjuk a béke megvédé­sének ügyét szolgálni és milyen szocialista kötelezettségvállalást teszünk ennek érdekében. Rendez­.zünk az üzemekben és a falvakon békebeszélgetéseket. 3. Kötelezettségvállalásainkat a járási vagy kerületi békebizottság közbenjárásával Juttassuk el kerü­letünk kiküldöttjéhez. 4. Vegyük fel a közvetlen kap­csolatot a Járási békebizottságok­kal, jelentkezzünk ott aktív mun­kára, ugyanakkor szükség esetén kérjünk segítséget tőlük és bizto­sítsunk előadókat, propagandaanya­got saját községünk számára. 5. Olyan kötelezettségeket vál­laljunk, hogy azokkal az ötéves terv százszázalékos teljesítését biz­tosíthassuk, akár mezőgazdasági, akár ipari vonalon. Ne felejtsük el, hogy minden egyes liter tej, minden kilogramm hús, mii|den tojás, amelyet a köz­élelmezési igazgatásnál akár szö­vetkezeti tagként, akár egyéni gaz­dálkodóként mint beszolgáltatási kötelezettséget beadunk, a béke ügyét támogatja. A fölszántott mezsgyék, az összpontosított állat­állomány, hazánk ellenálló képes­ségét és védelmi képességét erősít', egyben biztosltja békés életünket. Minden kocsi vasérc, amellyel töb­bet adnak a rozsnyói bányák, min­den csille szén, amellyel többet termel a handlovai bánya, minden méternyi új üt, új vasútvonal, minden köbméter föld, minden ton­na vas a béke fegyverét jelenti, amely megszilárdítja hazánk ere­jét és a népek előtt békeszerete­ttinket igazolja. Ugyanakkor ártal­matlanná teszi ellenségeink hábo­rús propagandáját és biztosltja az elkövetkező nemzedék boldog éle­tét. Magyar polgáraink nemzetgazda­ságunk különböző szakaszain szám­talan esetben bizonyságát adták hazafiságuknak, bizonyságát acjták annak, hogy a szocializmus építé­sének fontosságát helyesen értel­mezik s tervteljesítéseikkel juttat­ják kifejezésre szeretetüket hazánk és népünk iránt. Mély meggyőző­désünk, /hogy magyar polgáraink soraiból a járási és kerületi béke­bizottságok jó és odaadó funkcio­náriusa) kerülnek ki. Magyar polgártársaink! A Népek Békekongresszusára induló küldöt­tek a ti határozataitokat, kötele­zettségvállalásaitokat és megbízá­saitokat ts várják. Ne engedjétek őket üres kézzel útnak A ti hoz­^ájárulástok elősegíti a bécsi kon­gresszus Jelszavának teljesítését: a békét meg lehet védeni, a békét meg kell védeni!

Next

/
Thumbnails
Contents