Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-09 / 293. szám, kedd

4 ül S20 1952 december 9 A világ népei a bécsi békekongresszusra készülnek Békegyűlések Francia, országban A francia nagyvárosokban és kis falvakon is — írja a „Litema­íwrnaja gazetta" — a marseillei dokkmunkások és a champagnei sző­lőművesek között, Párizs minden élénk utcáján é s titokban a kaszár­nyákban — mindenütt a népek bé­kekongresszusa előtti napokban a jóakaratú emberek a háború és a béke kérdéseiről szenvedélyes vitá­kat folytatnak, mindenütt kicseré­lik nézeteiket. Nagy munkát végeznek a békebi­zottságok, amelyek minden nagy vállalatban, hivatalban é s iskolá­ban működnek. Gyakran egy utca, söt egy ház lakosai i s békebizottsá­got alakítanak. Ezek a békebizott­ságok külön csoportokat alakíta­nak, amelyek a lakossággal megis­mertetik a decemberi békekongresz­szu s céljait. E csoportok feladata egyszerűnek tűnik: egy utcát vagy egy városnegyedet kell meglátogat­niok. Ezt a látogatást azonban úgy kell végezniök, hogy ne hagyjanak ki Qgy lakást sem ebben a negyed­ben; gandoskodniok kell arról, hogy a lakók megtudják, hogy miért ül­nek össz e Bécsben a világ összes országainak, összes nemzeteinek képviselői. A népek békekongresszusának előkészületei Ausztriában Bécs es egész Ausztria lakosai a december 12-én megnyíló népek bé­kekongresszusára készülnek, A bé­kehívek ausztriai bizottságában munkások, iparosok i kiskereskedők, hivatalnokok,, háztartásbeli asszo­nyok jelentkeznek é s felajánlják se­gítségüket. Az emberek tízezrei tar­tanak beszélgetéseket • békekon­gresszus jelentőségéről, plakátokat ragasztanak fel, röplapokat, brosú­rákat és békejelvényeket terjeszte­nek. Az osztrák békehívek lapja, az „Österreichische Friedenszeitung" ezekben a napokban Ausztria egyik legnépszerűbb lapja lett. A „Siemens-Schuckert"-üzem, a Wagner-Bíró-üzem és számos más bécsi nagyüzem munkásai mű­helyeiket békegalambokkal, pla­kátokkal és jelszavakkal díszítik A sztálini alkotmány napjának ünnepségei a Szovjetunióban A szovjet nép lelkesen ünnepelte meg a sztálini alkotmány napját. December 5-én a Szovjetunió váro­saiban és falvaiban a lakóházakra, középületekre és üzemekre kitűzték a vörös zászlót. A színházakban, klubokban és kultúrpalotákban ün­nepi esteket, hangversenyeket és if­júsági ünnepélyeket rendeztek. Szá­mos ipari üzem, építkezés és vas­úti csomópont .dolgozója ezt az ün­nepet a szocialista kötelezettségvál­lalások határidő előtti teljesítésével ünnepelte. Számos gyűlést és ünnepi estet rendeztek Grúzia fővárosában, klubjaiban és kultúrházaiban is. Kirgízia fővárosából a sportolók egy nagy csoportja agitációs mene­tet rendezett a Csu-folyómenti fal­vakba. A karéliai Firtn SzSzK járási kultúrházaiban és klubjaiban kiállí­tásokat rendeztek a szovjet polgárok nagy jogairól, a szocializmus orszá­ga gazdasága és kultúrája fejlődé­séről. Egész Lettországban a Szovjet­unió nemzetei barátságának estéit rendezték. Lettország, Litvánia és Bjelorusszia határain épül a „Nem­zetek Barátsága" vízierőmü. E ví­zierőmü építői, a három testvérköz­társaság határmenti járásainak kol­hozparasztjai nagy lelkesedéssel ün­nepelték a sztálini alkotmány ünne­pét. A Balti vidéken sí- és korcso­lyaversenyeket, valamint jégkorong­mérkőzéseket rendeztek, amelyeken a sportolók ezrei vettek részt. A nemzeti ünnepet nagy örömmel ünnepelték meg Minszk, Tallin, Je­revan, Baku olajváros. Sztalino bá­nyászváros, Dél-Szahalin és a nagy szovjft haza más városainak és fal­vainak dolgozói. Az amerikai agresszorok ismét baktériumfegyvereket alkalmaznak Koreában A »Koreai Központi Távirati Iro­€a« újabb bizonyítékokat közöl ar­ra vonatkozóan, hogy az amerikai agresszorok baktériumháborút foly­tatnak Koreában. A hírügynökség közli fogságba esett amerikai tisz­tek vallomásait, akik közül az egyik közvetlenül résztvett a bak­térfumháborúban. Charles M. Hill repülő, az Egyesült Államok légi­hadereje 307. számú bombázóezre­dének alhadnagya, elmondta, hogy november 7-én este felszállt a ka­teoni repülőtérről azzal a feladat­tal, hogy bombázza Hvanhe tarto­mány lakott vidékeit. November 8-án éjjel két órakor Hill gépét a néphadsereg légelhárító tüzérsége lelőtte. Hill ejtőernyővel kiugrott a gépből és a néphadsereg fogsá­gába esett. »Okinavai szolgálatom idején — mondta a kihallgatásnál Hill — a parancsnokság többször figyelmez­tetett bennünket, hogy szigorúan tilos bárkinek is beszélni arról, hogy baktériumbombákat alkalma­zunk, s főleg a kommunistáknak nem szabad ezt bevallanunk, ha fogságba esnénk. Nem tudom, hol gyártják a baktériumbombákat — folytatta Hill, — de azt pontosan tudom, hogy Amerikából hozzák ide »C—124« típusú szállító-repülő­gépeken és »B—29« típusú bombá­zórepülögépekröl szórják le. A kö­vetkező tények tanúskodnak még arról, hogy azok a bombák, ame­lyeket én dobtam le, baktérium­bombák voltak. A »B—29« típusú gépre, — amelyen én repültem — a felszállás előtt olyan bombákat raktak, amelyek különböztek a szokásos formájú bombáktól és a felszállás előtt nem szereltek be­léjük robbanó-szerkezetet. Ezen­kívül a bombák leszórása után nem láttam olyan robbanást, mint más bombáknál. Ezeknek a bombáknak a raktárhelyét szigorúan titokban tartják.« Az amerikaiak koreai baktérium­háborújának másik bizonyítéka — mutat rá a »Koreai Központi Táv­irati Iroda« — Henry Petersnek, az ameríkái vegyiszolgálat fogság­baesett hadnagyának (azonossági száma: 02, 204. 365) vallomása. Peters rámutatott,' hogy az ame­rikai hadsereg minden csapatában jelzászlók vannak a vegyi- vagy baktériumfegyverrel fertőzött he­lyek megjelölésére. Ezek a zászlók, Peters szavai szerint, arra valók, hogy figyelmeztessék az ameri­kaiakat a veszélyre abban az eset­ben, ha a vegyi- vagy baktérium­bombát tévesen a saját csapataik tartózkodási helyére dobták le az amerikai repülőgépekről. fel, amelyekkel forrón üdvözlik a kongresszust. A járdákon és a házak falain, a Dunaparton, az országutakon és a vasútvonalak mentén óriási felira­tok láthatók: „Béke—béke—béke!" „Nem akarunk háborút!" „Le a há­borús gyujtogatókkal!" „Éljen a népek békekongresszusa". Az egész országban számos gyű­lést tartanak, amelyeken megvá­lasztják a kongresszus küldötteit. Innsbruck lakosai meghagyták kül­dötteiknek, hogy a kongresszuson harcoljanak a Nyugat-Ausztriában folyó háborús előkészületek ellen és a koreai háború leggyorsabb be­fejezéséért. A lakosság kívánságára a béke­hívek bécsi bizottsága elhatározta, hogy Ausztria fővárosában decem­ber 13-án a népek békskongresszusa megnyitásának tiszteletére mani­fesztációi rendez. Az NDK békehíveinek küldöttei a bécsi kongresszusra készülnek , A népek békekongresszusának né­met előkészítő bizottsága megvá­lasztotta a harminc főből #!ló kül­döttséget, amely a Német Demokra­tikus Köztársaság delegációjaként résztvesz Bécsben a népek béke­kongresszusán. A megválasztott küldöttek között van Johannes R. Becher nemzétidí­jas író, a. Béke Világtanács tagja, Bertold Brecht nemzetidíjas író, a Béke Világtanács tagja, Franc Dah­lem, a Munka Hőse, a Német De­mokratikus Köztársaság népi kama­rájának képviselője, Walter Frieg­rich professzor, a Német Tudomá­nyos Akadémia és a német békebi­zottság elnöke, nemzetidíjas, a Bé­ke Világtanács elnökségének tagja, Gerald Götting, a CDU (Keresz­tény Demokrata Unió) főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának alelnöke, Adolf Hennecke, az élmunkásmozgalom kezdeményezője/ nemzetidíjas, Jo­hannes Herz professzor lelkész, a Béke Világtanács tagja, Walter Neye professzor, a Humboldt egye­tem rektora, Albert Norden profesz­szor nemzetidíjas író. Anna Seghers Sztálin-békedíjjal kitüntetett nem­zetidíjas író, a Béke Világtanács tagja, Rosa Thälmann, Ernst Thäl­mann özvegye, Amold Zweig, nem­zetidíjas író, a Német Művészeti Akadémia elnöke, a Béke Világta­nács tagja, valamint az ipar a me­zőgazdaság és a kultúra több élen­járó dolgozója. A finn tanítók országos békeértekezlete A Työkansam Sanomat jelenti: A finn tanítók országos értekezletet tartottak, amelyen megvitatták a népek békekongresszusának előké­születeivel kapcsolatos kérdéseket. Az értekezleten hozott határozat­ban a finn tanítók kifejezik készsé­güket arra, hogy támogatnak min­den olyan törekvést, amely a béke megvédésére és a népek közötti együttműködés fejlesztésére irányul. Az értekezlet résztvevői üdvözöl­ték a népek békekongresszusának összehívását. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata a tuniszi és marokkói kérdésről Á »THumanité« közölte a Fran­cia Kommunista Párt nyilatkozatát a tuniszi és marokkói kérdésről. »Azzal kapcsolatban, hogy az ENSz napirendre tűzte a tuniszi és marokkói kérdés megvitatását — mondja a többi között a nyilat­kozat — ismét kijelentjük: e kér­dés megoldása csak abban az eset­ben lehetséges, ha teljesítik a tu­niszi és marokkói nép jogos köve­teléseit. A franci? kormány nyilatkozatá­val ellentétben, Marokkónak és Tu­nisznak Franciaországgal való vi­szonyát nem lehet Franciaország belügyének tekinteni. A francia vezető körök dühödten tiltakoznak az ENSz határozata ellen és a tűrhetetlen külföldi beavatkozásról beszélnek. Arról azonban hallgat­nak, hogy az amerikai imperialis­ták a francia kormány hozzájáru­lásával Marokkóban haditámasz­pontokat építettek és igyekeznek a gyarmatokon átvenni francia szol­gáik szerepét. Céljuk világos: eze­ket az országokat el akarják nyomni, ki akarják zsákmányolni. Ugyanakkor az amerikai imperia­listák fel akarják használni ezek­nek az országoknak és Közép­Kelet országainak a népeit abban a háborúban, melyet a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen akar­nak kirobbantani. A Francia Kommunista Párt — a francia munkásmozgalom hagyo­mányaihoz és a népek önrendelke­zési jogáért vívott harcához híven — felhív minden francia férfit és nöt, tiltakozzék a gyarmatok né­peivel szemben folytatott politika ellen és támogassa a népek jogos követelésének teljesítését« — mond­ja befejezésül a nyilatkozat. -HIREK A SZOVJETUNIÓBÓL—, Citromfajta gyümölcsök teremnek Kurszkban Leesett az első hó, könnyű fagy érezhető. Kurszk város határán va­gyunk. Anatolij Andrejevics Fomen­ko micsurinista citromtermelö udva­rába lépünk. A. Andrejevics, a Honvédő Hábo­rú rokkantja, nyugdíjas szovjet pol­gárt. 1945 óta Kurszkban citromfaj­ta gyümölcsök meghonosításával fog­lalkozik J. V. Micsurin tanításait ki­vetve. Fomenko készségesen megis­mertet bennünket birodalmával. Belépünk az üvegházba. Az első sorokban gránátalma inzsír- és chumra-gyümölcsfák nőnek. Mellet­tük az örökzöld citromfák, manda­rinok és évelő paradicsom- és citrom­mandarinok. A citrommandarinok be vannak oltva paradicsommal és balc­lazsánnal és másfajta gyümölcsök­kel, amelyeket a paradicsom és a baklazsán keresztezésével nyer. Anatolij Andrejevics a paradicso­mok új fajtáját termelte ki. Arra törekszik, hogy ez a gyümölcs még vitamindúsabb legyen és hogy egész éven át teremjen. A második sorban citromok van­nak és ezek között központi helyet foglal el a „kurszki Tomenko;' cit­rom", amelynek mindegyike 310 grammot nyom. Az íze semmiben sem különbözik a legjobb krími faj­tától. Az egyik hétéves fán 137 nagy citrom érik. A „kurszki Tomenko­citrom" a második évben íezd gyü­mölcsöt hozni. Nagy figyelmet szentéi Fomenko elvtárs a „Kín-Kan" növénynek. Ez a fi trom, a narancs és a mandarin kereszteződése. A fán több, mint 100 gyümölcs érik. Mellette nőnek a gra­pefruitok, kávébokrok és kaméliák. — Az én kísérletező szakaszomat — meséli Anatolij Andrejevics — nemrégen meglátogatta Liszenko akadémikus és Alekszandrov jfofesz­szor. A közelmúltban Moáfckvában tartottam előadást a szubtrópikus és teakulturák katedrája tudományos tanácsának ülésénT amelyet a K. A. Timirjazev nevét viselő mezőgazda­sági akadémián tartottak meg. — Jelenleg messzemenő terveim van­nak. Nemsokára szabad földterületen kezdem az átültetést. Bízom abban, hogy segítségemre lesz a kerületi tanács. A mezőgazdasági akadémia szub­trópikus és teakultúra katedrájának kurszki fiókintézete a legészakibb intézet. Munkájának a tudományos jelentőségén kívül óriási gyakorlati jelentősége van. Két-három év múlva a citromház konstrukcióját a kurszki kerület kolhozainak lehet ajánlani és a szomszéd kerületeknek, ahol ha­sonló éghajlati viszqnyok vannak. Igy viszik át Micsurin tanítását a növények éghajlati alkalmazkodását ról a gyakorlatba és a déli növénye­ket északon meghonosítják. A szovjet dolgozók már a következő év teljesítésén dolgoznak ZAPOKOZSJE A Dél-Ukrán és az Észak-Krím csatornák építői határidő előtt telje­sítették az építő- és szerelőmukák évi tervét. Nagy sikereket értek el a kamenszki, ingulecki öntözőcsator­na-hálózatok és a szimferopoli víztar­tály építői. Tizenegy hónap alatt föld­ásó gépek kivájtak és áthelyeztek 9 millió köbméter földet és ezzel fel­emelték a földmunkák mennyiségi színvonalát a múlt évhez viszonyítva az ötszörösére. A teherautóvezetök között meg­kezdődött a verseny a gépek mun­kaképessége idejének meghosszabbí­tásáért és a teljesítőképesség fokozá­sáért. KAZANY 4 Kiváló munkasikerekkel fogadták a Tatár Autonóm Köztársaság naf­tamunkásai a Sztálini Alkotmány ün­nepét. A mult héten a „Tatnyefti" vállalat összes forrásai befejezték az ez évi terv teljesítését. A legjobban dolgozott a „Baolil­nyefti'-forrás kollektívája. Az üzem már 10 napja termeli a naftát a ter­ven felül. A köztársaság naftamun­kásai sokszorosan teljesítették terv­feladatukat a munka termelékenysé­gének emelésében és a termékek árának csökkentésében. FRUNZE Kirgízia több népgazdasági ága határidő előtt teljesíti évi tervét. Óriási fejlődési távlatok nyílnak köz­társaságunk előtt az új ötéves terv­ben. Ezekről a távlatokról beszélt a TASzSz munkatársával Borisz Lit­kin, a Kirgiz Minisztertanács elnök­helyettese. Az ipari termelésnek 1955-ig több, mint hetven százalékkal kell növe­kednie — mondotta. — A szénterme­lés 40, a villamosenergia termelés több, mint 60 százalékkal emelke­dik. A könnyű- és az élelmiszeripari termelés 75 százalékkal növekszik. Öt év alatt a gabonatermelés több, mint 30 százalékkal, a gyapotterme­lés legalább 60 százalékkal, a cu­korrépatermelés húsz százalékkal emelkedik. Az előző ötéves tervhez viszonyítva ötven százalékkal növekednek az is­kolák, tudományos és kulturális in­tézmények létesítésére fordított kia­dások. ASHABAD A turkmén főcsatorna építői túl­teljesítették az építési- és szerelési munkák évi tervét és most újabb si­kereket értek el a szovjet nép nagy ünnepe: a Sztálini Alkotmány napja tiszteletére. Gyors ütemben halad Tahia-Tasnál az összekéto csatorna építése. Ezen a csatornán viszik majd át a föld­szivattyúkat a nagy víziút fővona­lára. A gépkonstruktörök és gépvezetők hasznos együttmunkálkodása CSELJABINSZK Néhány nappal ezelőtt a sztálin­grádi vízierőmü építkezésére kiuta­zott a cseljabinszki útépítögyár egy­egy konstruktőr- és gépészcsoportja. A gyár kiküldöttei az építőmunká­sokkal közösen kipróbálják ja. gyá­rukban készült univerzális buldózert és egy 15 köbméteres szkreppert. Ezek a hatalmas földásó gépek, amelyek a kommunizmus nagy épít­/ A XIX. kongresszus A „Pravda" közli, hogy Moszkva üzemeiben, hivatalaiban és taninté­zeteiben széles körben ismertetik a párt XIX. kongresszusának határo­zatait, J. V. Sztálin történelmi je­lentőségű beszédét é s „A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című zseniális mun­káját. Jelenleg több -mint 200.000 agitátor és propagandista tart a fő­városban felolvasásokat és beszá­molókat a párt határozatairól. A moszkvai pártbizottság előadás­kezései részére készültek, egészeh új konstrukciók. Az építkezésekre már több mérnököt és technikust küldtek ki a gyárból. A gépesítöknek és az építkezések dolgozóinak közös alko­tó munkája nagy eredményeket ho­zott. A szkrepperisták és budozeris­ták segítenek a gépek konstruktőr­jeinek értékes javaslataikkal, s ezek­nek figyelembevételével tökéletesítik a gépeket. anyagának feldolgozása sorozatot rendez a pártaktív a részé­re. Széles körben ismertetik Moszk­va egyetemein és tudományos kuta­tóintézeteiben is Sztálin elvtársnak „A szocializmus közgazdasági prob­lémái a Szovjetunióban" című klasz­szikus munkáját. A propagandisták az utóbbi napokban többszáz anké­tot tartottak a „Sztálin" gépkocsi­gyárban, a „Dinamó", a „Sarló és Kalapács" gyárakban é B más üze­meltben.

Next

/
Thumbnails
Contents