Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-07 / 292. szám, vasárnap

1952 december 11 U J SZO 5 Véget ért a Szovjetunió IV. országos békeértekezlete VÄ Szovjetunió negyedik országos békeért«kezletének második napja Tito Londonba készül Titó dedinyei Feli ér Palotájában nagy a sürgés-forgás: a fővezér Londonba készül! A folyosókon felsorakoztak az udvari szabók, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb öltözéket, amelyben Tito megjelenhet Londonban. De Titónak ne

m felel meg egy ruha sem. Mogorván ül, má>T a tizennegyedik szabót is kidobta a palotából. — Micsoda oktalan népség — dünnyögi. — De hogyan is értenének az öltözködéshez, amikor nem tanulták meg a mi „ideológiánkat". Id

e a „föideológusomat", az majd megmondja, mit kell felvennem! Behívták Mose Pijadet! A görnyedthátú lakáj feszengve áll meg gazdája előtt. — Azért hivattam, — mondja Tito — hogy ruhát válasszon nekem a londoni utamhoz. Nagyon kényes vagyok erre, mert Churchillel fogok tárgyalni. Ügy becsülöm őt, akár az apámat. Churchill hozott össze először az Intelligence Service-szel, ő alapozta meg a pályafutásomat... De minek is mondom, hiszen úgyis tudja, maga is az angoloknál kezdte. Pijad

e sunyin mosolyog és bólogat. — Igen, tisztában vagyok a dologgal. Ami pedig a ruhát illeti, az valóban kényes kérdés. Aháiay gazda, annyiféle izlés. Az amerikalak például olyan ruhában szeretik látni az embereiket, amilyenben dolgoznak. A múltkor például az egyik amerikai lapban láttam egy képet a francia követség fogadásáról. A francia diplomaták lakáj-livrét viseltek, feleségeik pedig szobalánynak öltöztek. — Ez érdekes dolog ,.. — Igen, én is arra gondoltam, hogy méltóságod a rendes hétköznapi öltözékben jelenhetne meg. — Abban a szennyes kötényben? — Hát... arra gondoltam, de ezt az ötletet mégis el kell vetni. Az amerikaiaknál jó lenne, de Londonban az mégis más. Az angolok szeretnek előkelősködni. így hát a világoskék egyenruhát javaslom. Az bizonyára tetszeni fog az angoloknak. — Helyes, de van még egy probléma. Megfelel-e vájjon az angol szokásoknak, ha a feleségemet is magammal viszem? — Azt hiszem, megfelel, de miért akarja utaztatni Jovánka asszonyt is? — Miért? Magának, mint „főideológusnak", ezt tudnia kellene! A feleségem 28 éves, most vettem el júliusban és nem szeretnék úgy járni, mint Gyurics, akinek a feleségét a szerbiai miniszterelnök elcsábította. A zágrábi kongresszus óta mindig a mi erkölcseink járnak az eszemben ... — Hát igen, manapság nálunk senkinek a felesége nem lehet biztonságban. Ha Jovánk

a aizszony el is utazik, ez semmiképpen sem zavarhatja a tárgyalásokat. — Nem bizony, mert a tárgyalások igen rövidek lesznek. Átveszem az utasításokat és pénzt kérek. — Azért ígérni i

s kellene valamit az angoloknak. Az egész meghívás azért van, mert Churchillék féltik a balkáni üzleteiket az amerikaiaktól. Ha ezt kihasználjuk, több pénzt tudunk belőlük kifacsarni. — De mit szólnak majd ehhez az amerikaiak? — Attól nem kell félnj, az amerikaiak tudják, hogy hűek maradunk hozzájuk. — Honnan tudják? — Ismernek azok bennünket Tudják ugyan, hogy az angolok voltak az első gazdáink, de azt is tudják, hogy oda húzunk, ahol több a pénz. Egyelőre pedig az amerikai pénzeszsák jobban tele van, mint az angoloké. Sztojkovics Szlavko Egész Nyugat-Németország dolgozói tiltakoznak a háborús szerződések ratifikálása ellen December 3-án a Szovjetunió negyedik országos békeértekezletének délutáni ülésén először Darja Szmirnova sztahanovista fonónő, a moszkvai „Trjohgornaja Manufaktúra" textilkombinát dolgozója szólalt fel. — Büszkeség tölti el szívemet, — mondotta a kiváló fonónő, — hogy Moszkvából, ebből a dicső városból hangzik fel új erővel a felhívás a béke megvédésére. Mi szovjet emberek harcolunk a békéért azzal, hogy hazánkban több mint 117 millió ember Irta alá a Béke Világtanácsnak az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését követelő felhívását. Békeharcunknak szerves része az, hogy a ezovjet küldöttség konkrét javaslatokat terjesztett elő az ENSz közgyűlés VII. ülésszakán a koreai hadmüveletek befejezéséről, az új világháború kitörésének megakadályozására, a béke és a népek közötti barátság erősítésére irányuló intézkedésekről. A mi békeharcunk a szovjet emberek millióinak alkotó munkája, akik hatalmas vízierömüveket, csatornákat, öntözőrendszereket, új üzemeket és gyárakat, iskolákat és lakóházakat, könyvtárakat és szanatóriumokat építenek. A küldöttek melegen fogadták SLZ emelvényen megjelenő világhírű orvost, Vladimir Filatov akadémikust. Filatov akadémikus beszámolt a szov jet orvostudomány újabb eredményeiről és hangsúlyozta, hogy a betegségek ellen küzdő szovjet tudósok célja az emberiség egészségének és jólétének szolgálata. Nagyezsda Parfjonova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnökhelyettese a következőket mondotta felszólalásában: — A szovjet asszonyok lelkesen üdvözlik a népek békekongresszusát, hiszen tudják, hogy a békeharc legfontosabb feladatuk, szent kötelességük. Mi szovjet asszonyok — folytatta — azt mondjuk, hogy szívetek legyen telve elszántsággal. Azok, akik a békéért és gyermekeik boldog, eágáért harcolnak, mindig erősebbek, mint a hódítók és a gyilkosok. Az értekezlet résztvevői lelkes tapssal helyeselték Parfjonová szavait. A karéi-finn nép küldötte, A. Lutta biológusnő kijelentette, hogy a szovjet tudósok minden erejüket a betegségek elleni harcra fordítják, tanulmányozzák a láthatatlan ellenségeket, a vírusokat és a bacillusokat, hogy megmentsék az emberiséget a betegségektől. Ezalatt a töke zsoldosai tenyésztik a fekete halált, hogy tömeges emberirtásra alkalmazzák. Ezután az úttörők küldöttsége üdvözölte a kongresszust. Az úttörők küldöttsége vörös selyemzászlóval és a békeharc nagy vezérének, J. V. Sztálinnak arcképével lépett a terembe. A küldöttség a teremben lévők viharos tapsa mellett adta át az értekezlet résztvevőinek a Szovjetunió legfiatalabb nemzedékének lelkes üdvözletét. Galja Kulakova az úttörők nevében kijelentette, hogy a szovjet gyermekek jótanulással harcolnak a békéért. Viktor Ambarcumjan, az örmény SzSzK Tudományos Akadémiájának elnöke emlékeztetett arra, hogy nemrégen angol-amerikai katonai képviselők jártak Szovjet-Örményország határa közelében, majd így folytatta: „Azt kérdem Anglia és Amerika egyszerű polgáraitól, tudósaitól és művészeitől, tudják-e, hogy milyen céllal küldik kormányaik tábornokaikat déli határainkhoz, amelyek sokezer kilométernyi távolságra vannak Amerikától és Angliától? Biztos vagyok abban, hogy pusztán a kérdés feltevése is sok angol és amerikai polgárt meggyőz arról, hogy kormányaik agresszív kalandortervei már túlságosan messzire mentek." • December 4-én Moszkvában véget ért a Szovjetunió IV. országos békeértekezlete. Ezen az értekezleten a szovjet dolgozóknak több mint ezer képviselője vett részt. Az értekezletről az egész világba sugárzott a szovjet nép hatalmas hangja, amely békében és barátságban akar élni a világ Valamennyi nemzeteivel. A december 3-i délutáni záróülésén az Ivan Petrovszkij akadémikus „A szovjet nép a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott harcban" című beszámolójával kapcsold tos vita véget ért. Tkadlena Jekaterina Podsoiliajeva az ivanovi körzet textílmunkásainak munkasikereiről beszélt. Tavaly ezek a munkások az országnak terven felül 17 millió méter szövetet adtak és a mult év tíz hónapja alatt majdnem 12 millió métert. A textilüzemek a legkorszerűbb önműködő szövőgépekkel és korszerű fonógépekkel vannak ellátva. Óriási gondot fordítanak a textilmunkások életére. A textilmunkások és a családjaik számára számos új lakóházat, klubot, bölcsödét és óvódát építettek. A szovjet munkásnők az ivanovi textilmunkások nevében Anglia, Franciaország, Amet rika, Japán, India és Egyiptom textilipari dolgozóihoz, valamint az egész világ anyáihoz fordulnak és felhívják őket, hogy húzzák keresztül az imperialisták bűnös számításait, emeljék fel haragos tiltakozó hangjukat a gyermekgyilkosok — a háborús gyujtogatók — ellen. A Szovjetunió északkeleti részében lévő távoli Jakutszkából Moszkvába jött Alexandr Jegorov. Jegorov elmondja, hogy Jakutszk, amely a cárizmus alatt a kényszermunkák és a száműzetés, a babonák és a tudatlan ság vidéke volt, a szovjet évei alatt virágzó ipari-, agrárköztársaság lett. A jakut mezőgazdaság a technikai felszerelés terén sokkal magasabb fokon áll, mint némelyik európai ország. — Boldog életünket a nagy orosz nemzetnek és a Szovjet Köztársaságok többi testvérnemzeteinek köszönhetjük, — mondotta Jegorov. Ezután Alexandr Geraszimov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke lépett az emelvényre. — Mi, szovjet művészek — jelentette ki Geraszimov — egész alkotásunkat, minden gondolatunkat a nagy szovjet népnek, a nemzetek közötti barátság megszilárdítása ügyének szenteljük. Felhívom az egész világ haladó művészeit, hogy egyesítsék erőiket, tehetségüket, munkájukat a szent békeharcban. Akakije Chorava felszólalásával ért véget az Ivan Petrovszkij akadémikus beszámolójával kapcsolatos vita. A vitában az értekezletnek 85 küldöttje vett részt. Az értekezlet számos üdvözletet kapott a Szovjetunió dolgozóitól, valamint a külföldi békehívek szervezeteitől. A szovjetország különböző városaiból és falvaiból érkezett levelek és táviratok a szovjet nép munkasikereiről szólanak. A szovjet emberek biztosítják az értekezlet küldötteit, hogy minden erejüket az egész világ békéjének megszilárdítására szentelik és felhívják a béke összes barátait, hogy legyenek éberek, egyesítsék erőiket az új háború veszélye elleni harcban. A Béke Világtanácshoz érkezett távirat meggyőződését fejezi ki, hogy az értekezlet sikeres lesz és azt mondja hogy minden becsületes ember forró köszönetét fejezi ki a szovjet népnek azért a nagy erőfeszítésért, amelyet a béke megőrzésének és megszilárdításának szentel. Az értekezletnek forró üdvözletet küldött Kínából a nemzetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett Kuo Mo-zso. Ugyancsak üdvözletek érkeztek a konferenciához Magyarországból, Lengyelországból, Bulgáriából, Albániából, Romániából és más országokból. • Az értekezlet résztvevői ezután megválasztották a békehívek szovjet bizottságát. A bizottságba egyhangúlag 127 személyt választottak. Közöttük vannak a termelés újítói, élenjáró kolhozdolgozók, a szovjet tudomány és kultúra kiváló képviselői. A konferencia résztvevői ugyancsak egyhangúlag megválasztották az 50 tagú küldöttséget a népek békekongresszusára. A konferencia elfogadta a népek békekongresszusára delegált szovjet küldöttség mandátumát. A mandátum kimondja, hogy a IV. országos békekonferencia megbízza a szovjet küldöttséget, hogy hangsúlyozza a szovjet nép elszántságát a béke ügyének megvédésére és készségét, hogy mindazokkal együtt akar dolgozni, akik őszintén óhajtják a háború elhárítását, a nemzetek közötti barátság megszilárdítását és az egyes országok közötti gazdasági és kultúráIis kapcsolatok kibővítését. A szovjet küldötteket megbízzák, hogy hagyja jóvá a Béke Világtanács tevékenységét, amely a békehívek mozgalmának fejlesztésére és megszilárdítására irányul és amely fontos szerepet játszik a háború elhárítására folytatott harcban. Továbbá megbízást nyernek, hogy támogassák a nemzetek nemzeti függetlenségének és szuverenitásának védelmét, ami a béke megőrzésének és megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele, foglaljanak állást amellett, hogy az összes nemzetek területének biztonsága és érinthetetlensége bízta, sítva legyen, hogy minden nemzet szabadon választhassa életmódját és hogy az egyenlőség alapján nagyméretű gazdasági és kulturális együttműködés létesüljön a nemzetek között, követeljék a koreai háborús agresszió megszüntetését, a nemzetközi egyezmények betartása alapján a gyors fegyverszünet megkötését és az összes külföldi csapatok viszszavonását Koreából, határozottan ítéljék el a baktériumfegyverek alkalmazását az amerikai agresszorok által, valamint az emberek tömeges kiirtásának szörnyű eszközeinek alkalmazását, követeljék a baktérium-, atom- és vegyi fegyverek, valamint más tömegpusztító eszközök eltiltását és követeljék, hogy azokat a személyeket, akik bűnösek ily eszközök alkalmazásában, szigorúan felelősségre vonják, tartsanak ki amellett, hogy a nemzetek egyhangú akaratát, az öthatalmi békeegyezmény megkötését valósítsák meg és emellett tartsák szem előtt, hogy a békeegyezmény megkötése megteremti a nemzetek közötti tartós béke . biztosításának, a fegyverkezés csökkentésének és az összes vitás nemzetközi kérdések békés úton való megoldásának előfeltételeit. Amikor a bonni szövetségi gyűlés megkezdte második olvasásban a háborús szerződések ratifikációs vitáját, Nyugat-Németország lakosainak küldöttei felkeresték a parlamentet. Be akartak jutni megválasztott képviselőikhez, hogy ki.fejezzék tiltakozásukat, követelik, vegyék le a napirendről a háborús egyezmények tárgyalását és tegyenek lépéseket a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájával megkezdett tárgyalások folytatására. Lehr terrorrendörsége feltartóztatta a dolgozók küldötteit. Amikor az egyik küldött azt kérdezte: nem beszélhetne-e telefonon valamely képviselővel, a ' rendőrök ezt válaszolták: »Az ilyen csőcselék számára itt nincs telefonösszeköttetés.® »A parlamenti Gestapo«, — ahogy a német nép ezeket a terrorlegényeket nevezei — minden mesterkedése ellenére a küldöttségek mégis bejutottak az épületbe. Ekkor brutálisan megtámadták őket. A nőket és a gyermekeket megverték, a küldöttségek két tagját letartóztatták. Többen megsérültek. A lakosság egyik képviselője így kiáltott fel: »Ez már a különszerződés®. A bonni belügyminisztérium utasítására Bonn környékén és Északraj,na-Wesztfáliában riadókészültségbe helyezték a rendörcsapatokat, hogy szükség esetén erőszakkal elfojthassák a háborús szerződések ellen tiltakozó tömegakciókat. A terror ellenére a dolgozók egész Nyugat-Németországban felháborodottan tiltakoznak a háborús különszerződés ellen. Hamburg különböző városrészeiben szerdán az esti órákban az ifjak és leányok fáklyásmenetben tüntettek. Felhívást intéztek a szövetségi gyűlés képviselőihez, hogy feltétlenül utasítsák el a bonni és párizsi szerződéseket. Transzparenseiken a következő felírat állt: »Le a különszerződéssel®. »Le Adenauerrel.® A tüntetők mellett elhaladó járókelők nagy tapssal üdvözölték a jelszavakat. A hamburgi kikötőben szociáldemokrata munkások aláírásokat gyűjtöttek a háborús szerződések ratifikálása elleni tiltakozásra. Egy fiatal szociáldemokrata niunkásnö rövid idő alatt 70 aláírást gyűjtött a szövetségi gyűléshez intézendő felhívásra. Nürnberg számos nagyüzemében a szociáldemokrata, kommunista, kereszténypárti és pártonkívüli munkások közös tiltakozó akciókat indítottak a háborús különszerződés és az európai hadseregről szóló szerződés második és harmadik olvasása ellen. Több üzemben küldötteket választottak, akik Bonnba utaznak, hogy közöljék a képviselőkkel: a nürnbergi dolgozók a háborús szerződések elutasítását követelik. Többszáz munkás írta alá azt a petíciót, amelyen a háborús szerződések ratifikálása helyett a német kérdés békés megoldását követelik. A mannheimi Daimler-Benzmüvek üzemi tanácsa Ehlers szövetségi gyűlési elnökhöz intézett táviratában követeli: azonnal vegyék le a szövetségi gyűlés napirendjéről a különszerződést és az európai hadseregről szóló szerződést. Csütörtökön reggel 9 órakor folytatták a ratifikálási vitát a bonni szövetségi gyűlésben. Az első szónok Wahl CDU képviselő volt, aki ismertette az Adenauerklikk hazaáruló állásfoglalását. Második szónokként Arndt szociáldemokrata képviselő beszélt. Mind az Adenauer koalíció, mind a szociáldemokrata párt szónoka azt a taktikát követte, hogy agyonmagyarázza a szerződést. A csütörtöki ülés megnyitása után egy szakszervezeti küldöttség kért bebocsátást a szövetségi gyűlés épületébe, hogy a szövetségi gyűlés olyan képviselőivel beszélhessen, akik szakszervezeti tagok. A küldöttség fel akarta szólítani ezeket a képviselőket, hogy foglaljanak állást a háborús szerződések ellen. A rendőrség durva erőszakkal megakadályozta a küldöttséget, hogy belépjen a parlament épületébe. Norvég küldöttség a népek békekongresszusára Norvégia különféle köz- és szakszervezeted elhatározták, hogy küldötteket küldenek a népek békekongresszusára. Elsősorban kijelölte küldötteit a békehívek bizottsága, amely magában egyesíti a pacifista szervezeteket és Oslo város fémmunkásainak szakszervezete is küldötteket küld a kongresszusra. Koreai hadiieíentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti december 5-én: A néphadsereg egységei és a kínai népi önkéntesek az elmúlt nap folyamán az amerikai-brit intervenciósokkal és liszinmani csapatokkal eddigi állásukban folytattak harcokat. A légelhárító csapatok és az ellenséges repülőgépekre vadászó repülök 2 ellenséges repülőgépet lelőttek és 6 repülőgépet, amelyek békés lakótelepeket bombáztak, megrongáltak.