Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-07 / 292. szám, vasárnap

4 III SZO 1952 december 7 Pataki Gyula, az ekeJi szövetkezet legjobb dolgozója Az ekeli szövetkezeti tagoknak nagy segítségükre szolgái az EFSz­ek megszilárdításáról és továbbfej­lesztéséről szóló párt- és kormány­határozat. E határozat megtár­gyalása után rájöttek arra. hogy lemaradtak a szövetkezeti gazdál­kodásban, mivel nem műiden szö­vetkezeti tag és főleg kommunista érzett felelősséget az EFSz fejlő­déséért. Attól kezdve megváltozott a szövetkezethez való viszonyuk is. Növelték az EFSz-ről való gon­doskodást. A szövetkezet minden tagja és főként minden kommu­nista elsőrendű kötelességévé tette a szövetkezet általános támogatá­sát és szilárdítását és egész tevé­kenységét ez irányban fejtette ki. E célból a helyi pártszervezet agit-kettösöket alakított, amelyek házróf-házra jártak azokhoz a földművesekhez, akik még idegen­kedtek a szövetkezettől és személyes agitációval meg­győzték őket a kollektív gazdálkodás előnyeiről. Ilymódon 105 kis- és középparasz­tot szerveztek az EFSz-be és így az egész község szövetkezeti községgé vált. Az őszi munkák gyors elvégzése érdekében szocialista munkaver­senyt és kötelezettségvállalási moz­galmat indítottak, melyeknek ér­téke 40.000 koronát tett ki. Ilymó­don idejében elvégeztek minden munkát az agrótechnikai határidő szerint és felajánlásaikat is száz­százalékra teljesítették, így tíz nappal a határidő előtt elvégezték az őszi munkákat. Az ekeli EFSz legjobb dolgozója Pataki Gyula elvtárs tehéngondozó, aki október 31-ig 627 munkaegy­séget dolgozott le. Havi keresete előlegképpen 4600 koronát tesz ki. Ezenkívül az első félévben 736 kg búzát és 294 kg árpát kapott. Arra a kérdésre, hogyan dolgozott le oly sok munkaegységet és ho­gyan emelkedik életszínvonala, ezt feleli: — Amíg nem alakult meg az EFSz, szolga, béres és alkalmi munkás voltam a kulákoknál, akik­nél virradattól szürkületig pár ko­ronáért robotoltam. Robotoltam a kizsákmányolókra kora ifjúságom óta sőt az iskola utolsó évét is abba kellett hagynom. A szövet­kezet megalakulása után elhatároz­tam, nem fogok többé a falusi gaz­dagokra dolgozni és az elsők kö­zött léptem be az EFSz-be. mert itt láttam a volt béresek, kis- és középparasztok, mindnyájunk jobb jövőjét. Ez idő óta tevékenyen dol­goztam a szövetkezetben és élet­színvonalam napról napra szem­mel láthatóan növekszik. Hogyan dolgoztam le annyi munkaegysé­get ? Olymódon, hogy szovjet módszerekkel dolgozom melyekre viszont a járási zootech­nikus oktatott engem. Munkám mellett még a cukorrépa-, kukori­cabegyüjtésnél is segédkeztem. Ügy osztottam be munkámat, hogy teheneim mellett is rendes munkát végezzek és egyúttal a mezei csoportokat is kisegíthes­sem. Pataki elvtárs alacsonytermetü, fekete, közepeskorú férfi. Hangja melődikus, mintha verseket sza­valna. Magyarázgatja nekünk, mi mindent szerzett, amióta a szövet­kezetben van. — Jobb lenne, ha semmit sem mondanék, — mondja — hisz minden. ami itt van maga beszél. Bizony a múltban úgyszólván semmim sem volt. Csupán az a ruha, amit ma­gamon hordtam állandóan, az is rongyos volt, no meg a két kezem. Most pedig idenézzenek — kitár­ja előttünk a szekrény ajtaját, amely roskadozott a teletömött ruháktól. Ezt bizony azelőtt nem engedhet­tem meg magamnak. Bátran meg is nősültem, hisz nem kell félnem, hogy nem fogom tudni eltartani családomat. Ezután hosszú erőteljes, szabá­lyos léptekkel a konyhába megy, hogy valamit még megmutasson, A konyhában kis széken ül gyer­meke, kezébe veszi és megcsókolja. Neki könnyebb lesz a gyermek­kora, mint az enyém volt, r— mondja. — Boldog, békés, örömteli jövő vár rá ... és ezért harcolunk munkánkkal, hogy megvalósítsuk a békés szocialista társadalmat. Búcsúzásunkor éreztük, hogy még mondani akar valamit, de csak az utolsó kézszorításnál tör ki belőle. Elvtárs, mondja meg Nyitrán és mindenütt... nem fe­lejtem el soha, hogy mindezt Gottwald elvtárs vezette pár­tunknak köszönhetjük, hogy lehetővé tette a volt béresek­nek, hogy művelődhessenek, em­berhez méltó életet élhessenek, hogy leleplezte az összeesküvők bandáját Szlánszkyval az élükön, akik azt akarták, hogy ismét a kulákokra robotoljunk. További kiváló dolgozó Csicsai András elvtárs, aki a mezei cso­portban dolgozik. Október 31-ig 560 munkaegységet dolgozott le. Szintén földnélküli paraszt, béres volt a nagybirtokosoknál és a ku­lákoknál, akiknél élelemért és egy kevés évi kommencióért robotolt, amiért még veszekedni kellett a kulákokkal, hogy megkapja. A Vö­rös Hadsereg által való felszaba­dulás után a helyi Nemzeti Bizott­ság erdőkerülője volt egészen a szövetkezet megalakulásáig. Az­után belépett az EFSz-be, ahol a legjobb dolgozók között áll. Éle­téről és munkájáról, életszínvonala emelkedéséről így nyilatkozik: — Amikor a falusi gazdagokra dolgoztam, káromkodás és szidal­mazás volt a jutalmam. Sohasem hívtak a nevemen, hanem mindig ordítoztak, hé, mozogj már gyor­sabban, hé, tedd ezt, vagy azt. A kulákok bennünket béreseket nem ismertek el embereknek és rosz­szabbul bántak velünk, mint a marhákkal. Ha arra gondolok, hogy az ilyen Szlánszky és társai­féle összeesküvő banda ezeknek az időknek visszatértét akarta bi­zony megtudnám őket fojtani s mindenkit, aki meghiúsítani kí­sérelné előrehaladásunkat. Meg vagyok elégedve azzal, hogy a leg­nagyobb gonosztevők halálbünte­tést kaptak, legalább ez elrettentő például szolgál azoknak, akik kö­vetni akarják őket. Amióta belép­tem az EFSz-be, szabad vagyok, senki sem ordítozik rám, nem szidalmaz, s én becsületesen dolgo­zom, mert tudom, hogy nem egye­sek meggazdagodásáért, hanem mindnyájunkért, a közösségért dol­gozom. Amióta szövetkezetünkben dolgozom, három gyermekemnek szép ruhát vettem, úgyhogy most olyan szépen vannak öltözve, mint .valamikor csak a kulákgyerekek. Az asszony és jómagam is jól el vagyunk látva ruhával. Ezenkívül kerékpárt vettem a gyermekeknek. A népi demokrácia és pártunk le­hetővé tette nekünk, hogy gyer­mekeim tovább járhassanak az is­kolába és ne kelljen kimaradniok az iskolából és a kulákokhoz men­ni dolgozni, mint valamikor nekem kellett. Most mindenki aki lelkiis­meretesen dolgozik EFSz-ünkben mindent megvehet, amire szüksége van és nem kell hiányt szenvednie. Most jó dolgom van, de látom, hogy szövetkezetünk előtt még gazdagabb jövő áll. Minden erőmet kifejtem azért, hogy EFSz-ünk az egész kerületben az elsők közé kerüljön. Az ekeli szövetkezetnek még számos más kiváló dolgozója van. így pl. a vetésben legjobbak vol­tak Németh Antal és Katz Mihály­né elvtársak, akik példájukkal maguk után vonták az EFSz többi dolgozóját is. Normájukat 180— 200 százalékra teljesítették. A szántásban kitűntek Kósa Ist­ván és Balla Sándor traktoros elv­társak, akik nagy segítséget nyúj­tottak a szövetkezetnek az őszi munkák idejében való elvégzésé­ben. A kukorica begyűjtésében a legjobban kitűntek Csicsai Margit, Keszan Ottilia, Samu Edit és Nagy Irén elvtársnők, akik mindig első­nek érkeztek munkába és utolsó­nak mentek haza. A munkákba való bekapcsolódásukkal a kukorica begyűjtése 10 nappal előbb ért vé­get. A dohánybegyűjtésben a legjob­ban beváltak Csörgei István és Farkas Teréz, akik naponta 200— 220 százalékos teljesítményt értek el és a munkákat 12 nappal előbb fejezték be. A cukorrépa gyors begyűjtésében és elszállításában nagy érdeme van Maticska Rudolf és Balogh László elvtársaknak is, kiknek közreműködésével 9 nappal előbb hajtották ezt végre. A szövetkezetben az idén a kö­zép- és mélyszántást előhántós ekével végezték és 100 hektáron keresztsorosan vetettek, mert va­lamennyien meggyőződtek az így végzett munkák előnyeiről. A mult évben 5 hektárt kísérletképpen ke­resztsorosan vetettek be búzával. Erről a területről 4 mázsával több búzát arat­tak le, mint a közönségesen vetettekről. A szövetkezeti tafok a maga­sabb jövedelem, valamint dolgo­zóink hústermékekkel való jobb ellátása érdekében nagy figyelmet fordítanak az istállók rendbehozá­sára és építésére és az egész mar­haállomány összpontosítására. A januári mérlegelésnél a szö­vetkezetnek csupán 57 sertése és 47 marhája volt. Ez idő óta 14 épü­letet hoztak rendbe a sertések, és 8 épületet a szarvasmarhák részé­re. Ezenkívül 100 férőhelyes új szarvasmarha-istállót építettek. A napokban befejezik a 300 férőhe­lyes új sertéshizlalda építését is. Továbbá 100 szarvasmarha befoga­dására alkalmas istálló alapjait most rakják le és ezt 1952 decem­ber végéig tervezik befejezni. Ezen­kívül 1953 március végéig 200 borjú befogadására alkalmas istállót akarnak építeni. A szövet­kezeti tagok brigádokban végzik az épületek rendbehozását és az új építkezéseket. Az építöcsoport minden nap rendszeresen dolgozik és a többi szövetkezeti tagok az öszi munkák alatt munkájuk be­fejezése után vagy vasárnap men­tek az építkezésre. Dusek Jaroszlav, Nyitra. František Kubacs, a Szlovák Ntm/eti Tanács elnökének köszönete František Kubacs elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke ezúton mond szívélyes köszönetet az összes jókívánatokért, amelyeket 65. szüle­tésnapjára kapott. A Csemadok helyicsoportok tevékenysége a Szovjet Barátság Hónapjában Jól halad a gépek javítása a pozsonyi kerület traktorállomásain A pozsonyi kerület traktorállomá­sainak javítói teljesítik azokat a kötelezettségeiket, amelyeket J. V. Sztálin generalisszimusz születésnap­jár a vállaltak, hogy az összes gépe­ket és szerszámokat ez év végéig 75 százalékban megjavítják. A kerület traktorállomásai eddig a gépek és a vontatott eszközök több mint 30 százalékát javították meg. Ezt a sikert elsősorban azért érték el, mert a gépjavításokat már a nyá­ri munkák befejezése után megkezd­ték és folytatták az őszi munkák alatt is. Az öszi munkák folyamán fokozott rigyelmet szenteltek főleg a traktorok műszaki karbantartásá­ra. A téli időszak alatt főleg azon mezőgazdasági szerszámok javításá­ra helyezik a fősúlyt, amelyek a ta­vaszi munkákhoz szükségesek. A gépjavításban a kerület legjobb­jai a csallóközcsütörtöki traktorál­lomás gépészei, akik eddig már az összes gépek és vontatott szerszá­mok 58 százalékát javították meg. Nagyon szépen dolgoznak a szenei traktorállomás javítómunkásai is, akik kötelezettséget vállaltak, hogy december 15-ig megjavítják az utol­só 15 önkötözögépet. A szenei trak­torállomás javítómunkásai már meg­javították az összes vontatott szer­számokat, amelyek a tavaszi mun­kákhoz szükségesek, és most már csak a cséplőgépeket, elevátorokat, szalmapréseket, önkötözőgépeket ja­vítják és alkatrészeket készítenek két önkötözögép agregáttá való ösz­szekapcsolására. A szenei traktorál­lomáson 60 önkötöző agregátot akar­nak összeállítani. A szenei javító­munkásoknak nagy segítséget nyújt elsősorban a szovjet traktorállomá­sok példája szerinti jó munkameg­szervezés és a javítőmunkások között indított szocialista munkaverseny, amelyet értékes szocialista munka­vállalásokkal támasztottak aiá. A Csemadok komáromi helyi szer­vezete november hó 15., 16. és 20-á.n a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napja tiszteletére hangversenyeket rendezett a Skoda-üzem munkásai­nak. A helyi csoport újonnan meg­alakult zenekara ezeken az estéken mutatkozott be a dolgozóknak. A ze­nekar megszervezésében különösen nagy érdemei vannak Tarics és Vei­ner kulturtársaknak. A komáromi helyicsoport színigár­dája ugyancsak a Csehszlovák-Szov­jet Barátság Hónapja keretében Lé­ván vendégszerepelt, ahol a „Vitézek és hősök" című drámával nagy si­kert aratott. A lévai Csemadok-cso­port kultúrtársi szeretettel fogadta a vendégeket és ígéretet tett, hogy a vendégszereplést rövidesen viszo­nozni fogja. Löwinger László, Komárom. A Csemadok kóvári helyicsoportja a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napja tiszteletére vállalta, hogy kul­túrműsorral látogatja meg a kékkői járás falvait. Elsőnek Nagyzöllő köz­séget kereste fel a kultúrbrigád, mivel ebben a községben van a járás egyik legjobb EFSz-e. Nagyzöllő felé haladva a kővári Csémadok-tagok mindenütt új épít­kezéseket láttak. Modern sertésne­velde, istálló készül, és ugyancsak szembetűnő a szövetkezet gépjavító műhelye. Nagyzöllő község a közel­múltban kapott kormányunk gon­doskodása révén villanyvilágítást, amely kiküszöböli a régi rendszerben elhanyagolt község kulturális elma­radottságát is. A kultúrházat a zöllöi ifjúság a többi helyi szervezettel karöltve hoz­ta rendbe és benne nemsokára film­előadásokat tartanak. Egyelőre a helyi szervezetek kultúrelőadásait látogatják a zöllöi dolgozók. Büsz­keségük a 46 tagú énekegyüttes, amely igen szépen szerepelt az újon­nan épített színpadon. A Csemadok kóvári helyicsoport­jának színigárdája NagyzöllŐn bemu. tatta „A nagy titok", az „Én nem olvasok", majd az „Édes harmóni­kaszó" című jeleneteket, amelyeket a nézőközönség nagy tetszéssel fo­gadott. Pásztor István, tanító, Apátújfalu. A gömörhorkai dolgozók a Cseh szlovák-Szovjet Barátság Hónapját a Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom megünneplésével nyitották meg. Az ünnepélyen szokatlanul nagyszámú közönség jelent meg, hogy meghallgassa az ünnepi beszé­deket és a szép kultúrműsort. A szónokok rámutattak arra, hogy a dolgozóknak, elsősorban pedig a kommunista elvtársaknak arra kell törekedniök, hogy a Csehszlovák­Szovjet Barátság Hónapja folyamán még szorosabbra fűzzék a Szovjet­unióval való testvéri kapcsolatunkat. Ennek egyik feltétele, hogy a ba­rátsági hónap alkalmából kezdemé­nyezett orosz népi nyelvtanfolyam necsak papíron szerepeljen, hanem minél több dolgozót bevonjanak a tanulásba. A horkai dolgozók most bebizonyíthatják, hogy a háborúra uszító amerikai imperializmussal szemben kötelezettségvállalásaikkal még jobban megerősítik népi demo­kratikus hazánkat, és megakadályoz­zák, hogy a dolgozóknak ismét nyo­mor és kizsákmányolás jusson osz­tályrészül. Prlhradszky Lajos, Gömörhorka. Kiskoszmály község kultűrmunká­sai, a Csemadok és CsISz helyiszer­vezet lelkes tagjai szép kultűrott­hont építettek, amely éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára készült el. Kiskosz­mály dolgozói és ifjúsága főleg azért igyekeztek aránylag rövid idő alatt felépíteni a járási viszonylatban is kiváló kultúrotthont, mert így le­hetőségük nyílik a hosszú téli esté­ket megfelelő környezetben hasznos kultúrmunkával eltölteni. A kultúr­otthonban színpad, könyvtár, olvasó­terem és mozihelyiség is van. Az építkezési költséget, 75.000.— koro­nát maguk a dolgozók ajánlották fel a községnek. A kiskoszmályi ifjúság egyúttal versenyre hívta ki a nyitrai kerület községeit a legbarátságosabb és legjobban működő kultúrotthon megszervezésében. A kultúrotthon megnyitó ünnepsé­gén Fariansz elvtárs, járási népmű­velési titkár beszélt a kultúrotthon fontos küldetéséről. A Jcultúrmüsort a szlovák és magyar nemzeti iskolák tanulói adták. Dokúpil Mária, tanítónő, Kiskoszmály. A füssi Csemadok helyicsoport és CsISz-szervezet közösen előadta Úr­bán Ernő Kossuth-díjas író „Tűzke­resztség" című színmüvét, a tanyl Csemadok és CsISz helyiszervezetek pedig Egri Viktor államdíjas író „Közös út" című színmüvének bemu­tatására készülnek. Nem véletlen, hogy a helyi csopor­tok vezetősége éppen ezt a két kivá­ló müvet választotta ki. Mind a „Tűz­keresztség", mind a „Közös út" című darabok előadása és népszerűsítése igen szükséges és hasznos, egyrészt az EFSz-ek megerősítése, másrészt a burzsoa-nacionalizmus elleni harc szempontjából. A füssi Csemadok-csoport színját­szói dicséretet érdemelnek teljesít­ményükért, mert minden szereplő tudása legjavát adta. Más Csema­dok-tagok is példát vehetnek a ne­héz testi munkát végző családapák­tól, akik fáradságot nem kímélve jártak a „Tűzkeresztség" próbáira, sőt egyesek még a díszletek elkészí­tésében is segítettek. Szabó Károly, Csemadok járási titkár. A királyhelmeci közüzemek kultúr­csoportja a Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Hónapja tiszteletére műsoros ünnepi estét rendezett, amelyen a kassai közüzemek kultúresoportja vendégszerepelt. Gyímesi Ferenc elv­társ ünnepi beszédében hangsúlyoz­ta a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja fontosságát, amely még jobban elmélyíti kapcsolatunkat fel­szabadítónkkal, a nagy Szovjetunió­val. Beszélt azokról a hatalmas ered­ményekről is, amelyeket a Szovjet­unió a nagy Októberi Forradalom óta elért Kassay István, a közüzemek üzemi tanácsának elnöke arról beszélt hogy a Szovjetunió létrejöttének az eredménye a mi népi demokratikus hazánk is és hogy a királyhelmeci dolgozók egyrészt a kultúrmunka területén végzett szép eredményekkel fejezhetik ki hálájukat, a hős szov­jet nép iránt A munka dala eléneklése után a kul túrcsoport népdalokat adott elő, a tánccsoport pedig szép népi tán­cokkal szórakoztatta a közönséget. Mittelmann, sajtóelőadó. A battyáni ifjúság vállalta a kul­túrotthon felépítését. Tervét a kitű­zött határidő előtt két nappal telje­sítette. Az otthon rendbeszedésén Frecso és Frájt elvtársak dolgoztak a legodaadóbban. A dolgozók büszkék az újjáépült kultúrotthonra, de leg­büszkébbek azok, akik az építésből példásan kivették a részüket. Ezután a kultúrotthonban lehetőség nyílik mind a fiatalabbaknak, mind az idő­sebbeknek a hasznos kultúrmunkára. Az ünnepélyes megnyitón Frájt és Kosztyu elvtársak beszéltek. A nem­zeti iskola tanulói a műsort versek­kel és énekszámokkal gazdagították. Ádám András, Battyány,

Next

/
Thumbnails
Contents