Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-07 / 292. szám, vasárnap

4 III SZO 1952 december 7 Pataki Gyula, az ekeJi szövetkezet legjobb dolgozója Az ekeli szövetkezeti tagoknak nagy segítségükre szolgái az EFSzek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat. E határozat megtárgyalása után rájöttek arra. hogy lemaradtak a szövetkezeti gazdálkodásban, mivel nem műiden szövetkezeti tag és főleg kommunista érzett felelősséget az EFSz fejlődéséért. Attól kezdve megváltozott a szövetkezethez való viszonyuk is. Növelték az EFSz-ről való gondoskodást. A szövetkezet minden tagja és főként minden kommunista elsőrendű kötelességévé tette a szövetkezet általános támogatását és szilárdítását és egész tevékenységét ez irányban fejtette ki. E célból a helyi pártszervezet agit-kettösöket alakított, amelyek házróf-házra jártak azokhoz a földművesekhez, akik még idegenkedtek a szövetkezettől és személyes agitációval meggyőzték őket a kollektív gazdálkodás előnyeiről. Ilymódon 105 kis- és középparasztot szerveztek az EFSz-be és így az egész község szövetkezeti községgé vált. Az őszi munkák gyors elvégzése érdekében szocialista munkaversenyt és kötelezettségvállalási mozgalmat indítottak, melyeknek értéke 40.000 koronát tett ki. Ilymódon idejében elvégeztek minden munkát az agrótechnikai határidő szerint és felajánlásaikat is százszázalékra teljesítették, így tíz nappal a határidő előtt elvégezték az őszi munkákat. Az ekeli EFSz legjobb dolgozója Pataki Gyula elvtárs tehéngondozó, aki október 31-ig 627 munkaegységet dolgozott le. Havi keresete előlegképpen 4600 koronát tesz ki. Ezenkívül az első félévben 736 kg búzát és 294 kg árpát kapott. Arra a kérdésre, hogyan dolgozott le oly sok munkaegységet és hogyan emelkedik életszínvonala, ezt feleli: — Amíg nem alakult meg az EFSz, szolga, béres és alkalmi munkás voltam a kulákoknál, akiknél virradattól szürkületig pár koronáért robotoltam. Robotoltam a kizsákmányolókra kora ifjúságom óta sőt az iskola utolsó évét is abba kellett hagynom. A szövetkezet megalakulása után elhatároztam, nem fogok többé a falusi gazdagokra dolgozni és az elsők között léptem be az EFSz-be. mert itt láttam a volt béresek, kis- és középparasztok, mindnyájunk jobb jövőjét. Ez idő óta tevékenyen dolgoztam a szövetkezetben és életszínvonalam napról napra szemmel láthatóan növekszik. Hogyan dolgoztam le annyi munkaegységet ? Olymódon, hogy szovjet módszerekkel dolgozom melyekre viszont a járási zootechnikus oktatott engem. Munkám mellett még a cukorrépa-, kukoricabegyüjtésnél is segédkeztem. Ügy osztottam be munkámat, hogy teheneim mellett is rendes munkát végezzek és egyúttal a mezei csoportokat is kisegíthessem. Pataki elvtárs alacsonytermetü, fekete, közepeskorú férfi. Hangja melődikus, mintha verseket szavalna. Magyarázgatja nekünk, mi mindent szerzett, amióta a szövetkezetben van. — Jobb lenne, ha semmit sem mondanék, — mondja — hisz minden. ami itt van maga beszél. Bizony a múltban úgyszólván semmim sem volt. Csupán az a ruha, amit magamon hordtam állandóan, az is rongyos volt, no meg a két kezem. Most pedig idenézzenek — kitárja előttünk a szekrény ajtaját, amely roskadozott a teletömött ruháktól. Ezt bizony azelőtt nem engedhettem meg magamnak. Bátran meg is nősültem, hisz nem kell félnem, hogy nem fogom tudni eltartani családomat. Ezután hosszú erőteljes, szabályos léptekkel a konyhába megy, hogy valamit még megmutasson, A konyhában kis széken ül gyermeke, kezébe veszi és megcsókolja. Neki könnyebb lesz a gyermekkora, mint az enyém volt, r— mondja. — Boldog, békés, örömteli jövő vár rá ... és ezért harcolunk munkánkkal, hogy megvalósítsuk a békés szocialista társadalmat. Búcsúzásunkor éreztük, hogy még mondani akar valamit, de csak az utolsó kézszorításnál tör ki belőle. Elvtárs, mondja meg Nyitrán és mindenütt... nem felejtem el soha, hogy mindezt Gottwald elvtárs vezette pártunknak köszönhetjük, hogy lehetővé tette a volt béreseknek, hogy művelődhessenek, emberhez méltó életet élhessenek, hogy leleplezte az összeesküvők bandáját Szlánszkyval az élükön, akik azt akarták, hogy ismét a kulákokra robotoljunk. További kiváló dolgozó Csicsai András elvtárs, aki a mezei csoportban dolgozik. Október 31-ig 560 munkaegységet dolgozott le. Szintén földnélküli paraszt, béres volt a nagybirtokosoknál és a kulákoknál, akiknél élelemért és egy kevés évi kommencióért robotolt, amiért még veszekedni kellett a kulákokkal, hogy megkapja. A Vörös Hadsereg által való felszabadulás után a helyi Nemzeti Bizottság erdőkerülője volt egészen a szövetkezet megalakulásáig. Azután belépett az EFSz-be, ahol a legjobb dolgozók között áll. Életéről és munkájáról, életszínvonala emelkedéséről így nyilatkozik: — Amikor a falusi gazdagokra dolgoztam, káromkodás és szidalmazás volt a jutalmam. Sohasem hívtak a nevemen, hanem mindig ordítoztak, hé, mozogj már gyorsabban, hé, tedd ezt, vagy azt. A kulákok bennünket béreseket nem ismertek el embereknek és roszszabbul bántak velünk, mint a marhákkal. Ha arra gondolok, hogy az ilyen Szlánszky és társaiféle összeesküvő banda ezeknek az időknek visszatértét akarta bizony megtudnám őket fojtani s mindenkit, aki meghiúsítani kísérelné előrehaladásunkat. Meg vagyok elégedve azzal, hogy a legnagyobb gonosztevők halálbüntetést kaptak, legalább ez elrettentő például szolgál azoknak, akik követni akarják őket. Amióta beléptem az EFSz-be, szabad vagyok, senki sem ordítozik rám, nem szidalmaz, s én becsületesen dolgozom, mert tudom, hogy nem egyesek meggazdagodásáért, hanem mindnyájunkért, a közösségért dolgozom. Amióta szövetkezetünkben dolgozom, három gyermekemnek szép ruhát vettem, úgyhogy most olyan szépen vannak öltözve, mint .valamikor csak a kulákgyerekek. Az asszony és jómagam is jól el vagyunk látva ruhával. Ezenkívül kerékpárt vettem a gyermekeknek. A népi demokrácia és pártunk lehetővé tette nekünk, hogy gyermekeim tovább járhassanak az iskolába és ne kelljen kimaradniok az iskolából és a kulákokhoz menni dolgozni, mint valamikor nekem kellett. Most mindenki aki lelkiismeretesen dolgozik EFSz-ünkben mindent megvehet, amire szüksége van és nem kell hiányt szenvednie. Most jó dolgom van, de látom, hogy szövetkezetünk előtt még gazdagabb jövő áll. Minden erőmet kifejtem azért, hogy EFSz-ünk az egész kerületben az elsők közé kerüljön. Az ekeli szövetkezetnek még számos más kiváló dolgozója van. így pl. a vetésben legjobbak voltak Németh Antal és Katz Mihályné elvtársak, akik példájukkal maguk után vonták az EFSz többi dolgozóját is. Normájukat 180— 200 százalékra teljesítették. A szántásban kitűntek Kósa István és Balla Sándor traktoros elvtársak, akik nagy segítséget nyújtottak a szövetkezetnek az őszi munkák idejében való elvégzésében. A kukorica begyűjtésében a legjobban kitűntek Csicsai Margit, Keszan Ottilia, Samu Edit és Nagy Irén elvtársnők, akik mindig elsőnek érkeztek munkába és utolsónak mentek haza. A munkákba való bekapcsolódásukkal a kukorica begyűjtése 10 nappal előbb ért véget. A dohánybegyűjtésben a legjobban beváltak Csörgei István és Farkas Teréz, akik naponta 200— 220 százalékos teljesítményt értek el és a munkákat 12 nappal előbb fejezték be. A cukorrépa gyors begyűjtésében és elszállításában nagy érdeme van Maticska Rudolf és Balogh László elvtársaknak is, kiknek közreműködésével 9 nappal előbb hajtották ezt végre. A szövetkezetben az idén a közép- és mélyszántást előhántós ekével végezték és 100 hektáron keresztsorosan vetettek, mert valamennyien meggyőződtek az így végzett munkák előnyeiről. A mult évben 5 hektárt kísérletképpen keresztsorosan vetettek be búzával. Erről a területről 4 mázsával több búzát arattak le, mint a közönségesen vetettekről. A szövetkezeti tafok a magasabb jövedelem, valamint dolgozóink hústermékekkel való jobb ellátása érdekében nagy figyelmet fordítanak az istállók rendbehozására és építésére és az egész marhaállomány összpontosítására. A januári mérlegelésnél a szövetkezetnek csupán 57 sertése és 47 marhája volt. Ez idő óta 14 épületet hoztak rendbe a sertések, és 8 épületet a szarvasmarhák részére. Ezenkívül 100 férőhelyes új szarvasmarha-istállót építettek. A napokban befejezik a 300 férőhelyes új sertéshizlalda építését is. Továbbá 100 szarvasmarha befogadására alkalmas istálló alapjait most rakják le és ezt 1952 december végéig tervezik befejezni. Ezenkívül 1953 március végéig 200 borjú befogadására alkalmas istállót akarnak építeni. A szövetkezeti tagok brigádokban végzik az épületek rendbehozását és az új építkezéseket. Az építöcsoport minden nap rendszeresen dolgozik és a többi szövetkezeti tagok az öszi munkák alatt munkájuk befejezése után vagy vasárnap mentek az építkezésre. Dusek Jaroszlav, Nyitra. František Kubacs, a Szlovák Ntm/eti Tanács elnökének köszönete František Kubacs elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke ezúton mond szívélyes köszönetet az összes jókívánatokért, amelyeket 65. születésnapjára kapott. A Csemadok helyicsoportok tevékenysége a Szovjet Barátság Hónapjában Jól halad a gépek javítása a pozsonyi kerület traktorállomásain A pozsonyi kerület traktorállomásainak javítói teljesítik azokat a kötelezettségeiket, amelyeket J. V. Sztálin generalisszimusz születésnapjár

a vállaltak, hogy az összes gépeket és szerszámokat ez év végéig 75 százalékban megjavítják. A kerület traktorállomásai eddig a gépek és a vontatott eszközök több mint 30 százalékát javították meg. Ezt a sikert elsősorban azért érték el, mert a gépjavításokat már a nyári munkák befejezése után megkezdték és folytatták az őszi munkák alatt is. Az öszi munkák folyamán fokozott rigyelmet szenteltek főleg a traktorok műszaki karbantartására. A téli időszak alatt főleg azon mezőgazdasági szerszámok javítására helyezik a fősúlyt, amelyek a tavaszi munkákhoz szükségesek. A gépjavításban a kerület legjobbjai a csallóközcsütörtöki traktorállomás gépészei, akik eddig már az összes gépek és vontatott szerszámok 58 százalékát javították meg. Nagyon szépen dolgoznak a szenei traktorállomás javítómunkásai is, akik kötelezettséget vállaltak, hogy december 15-ig megjavítják az utolsó 15 önkötözögépet. A szenei traktorállomás javítómunkásai már megjavították az összes vontatott szerszámokat, amelyek a tavaszi munkákhoz szükségesek, és most már csak a cséplőgépeket, elevátorokat, szalmapréseket, önkötözőgépeket javítják és alkatrészeket készítenek két önkötözögép agregáttá való öszszekapcsolására. A szenei traktorállomáson 60 önkötöző agregátot akarnak összeállítani. A szenei javítómunkásoknak nagy segítséget nyújt elsősorban a szovjet traktorállomások példája szerinti jó munkamegszervezés és a javítőmunkások között indított szocialista munkaverseny, amelyet értékes szocialista munkavállalásokkal támasztottak aiá. A Csemadok komáromi helyi szervezete november hó 15., 16. és 20-á.n a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére hangversenyeket rendezett a Skoda-üzem munkásainak. A helyi csoport újonnan megalakult zenekara ezeken az estéken mutatkozott be a dolgozóknak. A zenekar megszervezésében különösen nagy érdemei vannak Tarics és Veiner kulturtársaknak. A komáromi helyicsoport színigárdája ugyancsak a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja keretében Léván vendégszerepelt, ahol a „Vitézek és hősök" című drámával nagy sikert aratott. A lévai Csemadok-csoport kultúrtársi szeretettel fogadta a vendégeket és ígéretet tett, hogy a vendégszereplést rövidesen viszonozni fogja. Löwinger László, Komárom. A Csemadok kóvári helyicsoportja a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére vállalta, hogy kultúrműsorral látogatja meg a kékkői járás falvait. Elsőnek Nagyzöllő községet kereste fel a kultúrbrigád, mivel ebben a községben van a járás egyik legjobb EFSz-e. Nagyzöllő felé haladva a kővári Csémadok-tagok mindenütt új építkezéseket láttak. Modern sertésnevelde, istálló készül, és ugyancsak szembetűnő a szövetkezet gépjavító műhelye. Nagyzöllő község a közelmúltban kapott kormányunk gondoskodása révén villanyvilágítást, amely kiküszöböli a régi rendszerben elhanyagolt község kulturális elmaradottságát is. A kultúrházat a zöllöi ifjúság a többi helyi szervezettel karöltve hozta rendbe és benne nemsokára filmelőadásokat tartanak. Egyelőre a helyi szervezetek kultúrelőadásait látogatják a zöllöi dolgozók. Büszkeségük a 46 tagú énekegyüttes, amely igen szépen szerepelt az újonnan épített színpadon. A Csemadok kóvári helyicsoportjának színigárdája NagyzöllŐn bemu. tatta „A nagy titok", az „Én nem olvasok", majd az „Édes harmónikaszó" című jeleneteket, amelyeket a nézőközönség nagy tetszéssel fogadott. Pásztor István, tanító, Apátújfalu. A gömörhorkai dolgozók a Cseh szlovák-Szovjet Barátság Hónapját a Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom megünneplésével nyitották meg. Az ünnepélyen szokatlanul nagyszámú közönség jelent meg, hogy meghallgassa az ünnepi beszédeket és a szép kultúrműsort. A szónokok rámutattak arra, hogy a dolgozóknak, elsősorban pedig a kommunista elvtársaknak arra kell törekedniök, hogy a CsehszlovákSzovjet Barátság Hónapja folyamán még szorosabbra fűzzék a Szovjetunióval való testvéri kapcsolatunkat. Ennek egyik feltétele, hogy a barátsági hónap alkalmából kezdeményezett orosz népi nyelvtanfolyam necsak papíron szerepeljen, hanem minél több dolgozót bevonjanak a tanulásba. A horkai dolgozók most bebizonyíthatják, hogy a háborúra uszító amerikai imperializmussal szemben kötelezettségvállalásaikkal még jobban megerősítik népi demokratikus hazánkat, és megakadályozzák, hogy a dolgozóknak ismét nyomor és kizsákmányolás jusson osztályrészül. Prlhradszky Lajos, Gömörhorka. Kiskoszmály község kultűrmunkásai, a Csemadok és CsISz helyiszervezet lelkes tagjai szép kultűrotthont építettek, amely éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára készült el. Kiskoszmály dolgozói és ifjúsága főleg azért igyekeztek aránylag rövid idő alatt felépíteni a járási viszonylatban is kiváló kultúrotthont, mert így lehetőségük nyílik a hosszú téli estéket megfelelő környezetben hasznos kultúrmunkával eltölteni. A kultúrotthonban színpad, könyvtár, olvasóterem és mozihelyiség is van. Az építkezési költséget, 75.000.— koronát maguk a dolgozók ajánlották fel a községnek. A kiskoszmályi ifjúság egyúttal versenyre hívta ki a nyitrai kerület községeit a legbarátságosabb és legjobban működő kultúrotthon megszervezésében. A kultúrotthon megnyitó ünnepségén Fariansz elvtárs, járási népművelési titkár beszélt a kultúrotthon fontos küldetéséről. A Jcultúrmüsort a szlovák és magyar nemzeti iskolák tanulói adták. Dokúpil Mária, tanítónő, Kiskoszmály. A füssi Csemadok helyicsoport és CsISz-szervezet közösen előadta Úrbán Ernő Kossuth-díjas író „Tűzkeresztség" című színmüvét, a tanyl Csemadok és CsISz helyiszervezetek pedig Egri Viktor államdíjas író „Közös út" című színmüvének bemutatására készülnek. Nem véletlen, hogy a helyi csoportok vezetősége éppen ezt a két kiváló müvet választotta ki. Mind a „Tűzkeresztség", mind a „Közös út" című darabok előadása és népszerűsítése igen szükséges és hasznos, egyrészt az EFSz-ek megerősítése, másrészt a burzsoa-nacionalizmus elleni harc szempontjából. A füssi Csemadok-csoport színjátszói dicséretet érdemelnek teljesítményükért, mert minden szereplő tudása legjavát adta. Más Csemadok-tagok is példát vehetnek a nehéz testi munkát végző családapáktól, akik fáradságot nem kímélve jártak a „Tűzkeresztség" próbáira, sőt egyesek még a díszletek elkészítésében is segítettek. Szabó Károly, Csemadok járási titkár. A királyhelmeci közüzemek kultúrcsoportja a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére műsoros ünnepi estét rendezett, amelyen a kassai közüzemek kultúresoportja vendégszerepelt. Gyímesi Ferenc elvtárs ünnepi beszédében hangsúlyozta a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja fontosságát, amely még jobban elmélyíti kapcsolatunkat felszabadítónkkal, a nagy Szovjetunióval. Beszélt azokról a hatalmas eredményekről is, amelyeket a Szovjetunió a nagy Októberi Forradalom óta elért Kassay István, a közüzemek üzemi tanácsának elnöke arról beszélt hogy a Szovjetunió létrejöttének az eredménye a mi népi demokratikus hazánk is és hogy a királyhelmeci dolgozók egyrészt a kultúrmunka területén végzett szép eredményekkel fejezhetik ki hálájukat, a hős szovjet nép iránt A munka dala eléneklése után a kul túrcsoport népdalokat adott elő, a tánccsoport pedig szép népi táncokkal szórakoztatta a közönséget. Mittelmann, sajtóelőadó. A battyáni ifjúság vállalta a kultúrotthon felépítését. Tervét a kitűzött határidő előtt két nappal teljesítette. Az otthon rendbeszedésén Frecso és Frájt elvtársak dolgoztak a legodaadóbban. A dolgozók büszkék az újjáépült kultúrotthonra, de legbüszkébbek azok, akik az építésből példásan kivették a részüket. Ezután a kultúrotthonban lehetőség nyílik mind a fiatalabbaknak, mind az idősebbeknek a hasznos kultúrmunkára. Az ünnepélyes megnyitón Frájt és Kosztyu elvtársak beszéltek. A nemzeti iskola tanulói a műsort versekkel és énekszámokkal gazdagították. Ádám András, Battyány,