Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-06 / 291. szám, szombat

5 Uj intézkedéseke a földművesek, az EFSz-ek, az állami birtokok és más földtulajdonosok beadási kötelezettségének megállapításáról Pártunk és kormányunk abbeli törekvésében, hogy biztosítsa a lakosság jó élelmiszerellátását, az 1949-es évben bevezette a kontraktációs rendszert a mezőgazdászainktól származó beadások teljesítésében. E rendszer alapja szerződés volt, amelyet a parasztokkal és a szövetkezeti tagokkal kötöttek. Jóllehet ez a rendszer bizonyos javulást hozott a tervezés módszerében, mégsem tudta kellőképpen érdekeltté tenni a parasztokat és szövetkezeti tagokat a mezőgazdasági termelés fokozásában. Ez főleg azért történt, mert a beadások szétírását nemcsak a járásból a községekre, hanem magukra a parasztokra is számos esetben gépiesen végezték. Természetesen sokkal rosszabb volt a helyzet ott, ahol a szétíró bizottságokba a kommunisták és a népi igazgatás dolgozói elégtelen éberségének következtében bekerültek a kulákok. Számos esetet ismerünk, amikor ezek a vérszopók, a kis- és I középparasztok legnagyobb ellenségei "a szétírást olymódon végezték, hogy rájuk a legkisebb rész essen, egyszóval, a beadást helyettük a becsületes kis- és középparasztok teljesítsék. így történt, hogy a kulákoknak nagymennyiségű fölösleges gabonájuk, tejük és húsuk, valamint más mezőgazdasági termékük maradt, amelyeket szabadáron adtak el és így a kis. és középparasztok kárára meggazdagodtak. Sok esetben a kontraktációt a kulákok és más lelkiismeretlen spekulánsok útján arra használták fel, hogy ismerőseiket' előnyben részesítsék. Érvényesült az atyafiság is és más spekulációs módszer ugyancsak a kis- és középparasztok kárára. A gépiesen végzett szétírás, amelylyel a szocializmus ellenségei visszaéltek, gyakran érintett földdel nem rendelkezőket is, akikre számos helyen szintén kivetettek beadást. Sőt, az utóbbi időben előfordultak olyan esetek, hogy beadást írtak ki olyan emberekre is, akik már nem élnek. A leghelytelenebb azonban az volt, — és ennek tanúi voltunk ebben az évben is, — hogy sokszor becsületes parasztoknak, akik példásan teljesítették beadási kötelességüket, felelőtlen funkcionáriusok utólagosan felemelték beadási kötelezettségüket, mert a község a kulákok és spekulánsok szabotálása miatt mint egész, nem tudta teljesíteni az előírt beadást. Hasonló hiányosságok mutatkoztak az EFSz-ekben is. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy ezek a hiányosságok, amelyeket az osztályellenség, a megérdemelten elítélt Szlánszkyval és bandájával előidézett a kontraktáciőban, sok rossz vért szült, ami elkedvetlenítette a kis- és középparasztokat, valamint a szövetkezeti tagokat és akadályozta őket a mezőgazdasági termelés fokozásában. Pártunk és kormányunk attól a törekvéstől vezettetve, hogy a lehető leggyorsabban kiküszöbölje ezeket a fogyatékosságokat és segítse a parasztokat kötelességeik teljesítésében, megfelelő intézkedéseket tesz. Ez év november 4-én a kormány határozatot hozott, hogy a beadások megállapítását új módon végzi és a mezőgazdasági' termékek begyűjtését újonnan rendezi. A mezőgázdasági termékek beadási kötelességéről és begyűjtéséről szóló új törvény mezőgazdasági dolgozóinknak nagy segítséget nyújt a szocializmus építésében falvainkon. Kiküszöböli az eddigi hiányosságokat, az egyenlösdiséget és az összes többi hibákat, amelyek a kontraktáció folyamán felmerültek, mégpedig azzal, hogy szilárd beadási normákat állapít meg a föld területe alapján. Ezt az új intézkedést, amelyet sikerrel alkalmaztak a Szovjetunióban, nálunk is bevezetik. A szovjet mezőgazdaság áttérése a kontraktációs rendszerről ? szántóföldekről és más mezőgazdasági földekről történő kötelező állami beadások formájára, a mezőgazdasági termelésnek széleskörű kifejlesztését jelentette. Ez az intézkedés, -amelyet a Szovjetunióban 1940-ben valósítottak meg, hozta magával, hogy egy év alatt a vetési terület a kolhozokban 3 millió hektárral nagyobbodott és a kolhozok állatállománya 12 millió darabbal növekedett. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez az új rendszer nálunk ls felkelti a kis- és középparasztok, szövetkezeti tagok, valamint az állami birtokok dolgozói kezdeményezését a mezőgazdasági termelés intenzív fokozására. Szemléltetöül csak a legalapvetőbb változásokat soroljuk fel a mezőgazdasági termékek beadásának és begyűjtésének megállapításában, amelyek a kormányrendeletből következnek. A kötelező állami beadást a jövő évben aszerint határozzák meg, hogy a paraszt vagy pedig a szövetkezet mennyi földet művel meg, mégpedig különös tekintettel a szántóföldekre és fnás mezőgazdasági földekre. A beadási normák megállapítása nem történik gépiesen, mivel az egyes járások termelési feltételeihez szabják őket. E normák alapján a kisés középparasztok, valamint szövetkezeti tagok, már előre kiszámíthatják, hogy milyen beadási kötelességek hárulnak rájuk. A beadások kiszámításának alapja a gabonánál, kukoricánál, burgonyánál, szalmánál és tojásnál a szántóföld. Ami a hús-, tej- és szénabeadást illeti, ezt az összesen megművelt földek álapján (legelők, rétek, mezők stb.) határozzák meg és ennek alapján kiszámítható. A rizs, fűszerfélék, műszaki növények, a szőlő és más beadását a vezetett terület minden egyes hektárja szerint állapítják meg. A szántóföldek területéből, amely a magvas növények, burgonya és szalma kötelező beadásának megállapítására szolgál alapul, le kell számítani azokat a területeket, amelyekre vonatkozólag szerződést kötöttek vetőmagvak, palánták, zöldség, virág, kapásnövények stb., termeléséről és beadásáról. Továbbá leszámítandók azok a^ területek, amelyeken nemesített gabonavetőmagvakat, hüvelyesnövényeket, olajosmagvakat, rostosnövényeket és burgonyát termelnek, mégpedig minőségi foka alapján. A megművelt földek területéből, amely a hús, téj és széna kőtelező beadásának megállapítására szolgál alapul, leszámítandók azok a területek, amelyek komlóval, szőlőtőkékkel, lennel, kenderrel, aromatikus növényekkel, fűszerfélékkel stb., vannak bevetve. Ha az EFSz új területeket nyer, pl. mocsarak kiszárításával, legelök megművelésével stb., ezekről a területekről a szövetkezeti tagok beadási kötelezettségét csak e területek megművelésének harmadik évében állapítják meg. A szövetkezetek jövö évi beadását csak azokról a földekről állapítják meg, amelyeket közösen müveinek. Tehát azokról a földekről nem, amelyek a szövetkezet tagjainak használatában vannak háztáji gazdálkodás formájában, Nem úgy mint eddig, tehát amikoris a szövetkezeteknek beadási kötelezettséget írtak elő azokra a földekre is, amelyek háztáji gazdaságokra voltak szétosztva. Az új törvény nagy előnyöket jelent abban is, hogy a megállapított kötelező beadáson felül az államnak beadott termékekért az állam a beadókat külön előnyökben részesíti. A szilárd normák rendszere, amelyeknek alapján van felállítva ez az új rendszer, fokozatos; külön a III. és IV. típusú EFSz-ek, külön az egyénileg gazdálkodó parasztok számára és külön a III. és IV. típusú EFSz-ek tagjai számára, akik háztáji gazdálkodással bírnak ha a háztáji gazdaság területe nem haladja meg az EFSz mintaszabályzata által megállapított területet. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tagok használatában £ szabályzat által megállapítottnál nagyobb területű háztáji gazdaságok vannak, a szövetkezeti tagok számára ugyanazok a beadási normák érvényesek a háztáji gazdaság után, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok számára. A mezőgazdasági termékek beadási kötelességéről és begyűjtéséről szóló új törvény előnyben részesíti a Hl. és IV. típusú EFSzek tagjait azzal, hogy felszabadítja őket a gabonafélék, a burgonya, a „szalma és más mezőgazdaságii termékek kötelező beadása alól, ha a háztáji gazdaság nem haladja meg az EFSz mintaszabályzata által megállapított területet. Ha a szövetkezeti tag családjában legkevesebb két 65 évnél Idősebb személy él, vagy 55 évnél idősebb nők, vagy pedig három, vagy több 15 éven aluli gyerek, a tag mentesül a kötelező hús-, tej- és tojás beadása alól is. Tehát, ha az EFSz tagjának olyan háztáji gazdasága van, amely megfelel a mintaszabályzat által megállapított területnek és három, vagy több 15 éven aluli' gyermeket tart el, vagy pedig két 15 éven aluli gyermeket és egy 65 évnél idősebb személyt, háztáji gazdálkodása után mentesül minden beadási kötelezettségtől. ' ) Ugyanezek az intézkedések vonatkoznak azon egyénileg gazdálkodó parasztokra is, akiknek földterületük nem haladja meg a 0.5 hektárt. Ha azonban a 0.5 hektárnál kevesebb földdel bíró paraszt két tehenet vagy többet tart, a tejbeadás alóli mentesítés nem vonatkozik rá. Ami a 0.5 hektáron aluli földtulajdonosokat illeti, akik nem tartanak állatot, az esetben, h

a alkalmazotti viszonyban vannak, ha járadékosok vagy nyugdíjasok, a beadás alól mentesítve vannak. Ha az EFSz földet vett át a helyi Nemzeti Bizottságtól, amely nem volt megművelve, vagy pedig földet vett át a kulákoktól és a földterülethez nem volt állatállomány, szintén mentesítve vannak a hús-, tej- és tojásbeadás kötelezettsége alól egy év tartamára. Ha azonban a kulákoktól átvett földdel együtt a szövetkezet átvett állatokat is, azonban nem teljes állományt, a begyűjtési minisztérium ehhez arányitott engedményt nyújt a hús-, tej- és tojásbeadásban szintén egy év tartamára. Abban az esetben, ha az egyénileg gazdálkodó paraszt a HNB-töl kötelező megművelésre kapott bizonyos földet, az első évben a beadásban 50 százalékos engedményben részesül. A földnélküliek, ha tíznél kevesebb tyúkot nevelnek, fel vannak szabadítva a kőtelező tojásbeadás alól. Ha több mint tíz tyúkot tartanak, kötelesek összesen 100 tojást beadni. A beadók, az egyénileg gazdálkodó parasztok és ajjz EFSz-ek tagjai a beadások teljesítésénél társulhatnak természetesen azzal a feltétellel, ha a beadó a beadás bizonyos részét átengedi a másiknak, de ő maga beadási feladatait már az egész évre teljesítette. Ha a paraszt, vagy pedig a szövetkezeti tag egy vagy két darab állat beadásával túltelje^ti egész évi előírásait, a beadási kötelesség különbségét javára lehet írni a jövö évre. Vagyis a parasztnak lehetősége nyílik beadási kötelességét már az első évben teljesítem a jövő évre szólóan is, és azután terményeit szabad piacon árulhatja. Nagy előny az is, amely e kormányrendeletből származik, hogy a parasztok és szövetkezeti tagok pótteljesítést végezhetnek, úgyhogy minden előfeltétel megvan arra, hogy beadásukat idejében és helyesen teljesítsék. A szilárd normák megállapítása kiküszöböli a hjbákat az egyenlösdiséget a parasztokat, és szövetkezeti tagokat pedig arra bírja, hogy minden talpalatnyi földet megműveljenek, kibővítsék az állattenyésztést, mert nekik előnyös. Mivel a beadási kötelességeket a földterületek alapján állapítják meg, Sztálin elvtárs születésnapjára 150 százalékra teljesítjük tervünket Traktorálloimásunkon a köbölkúti brigád halad az élen é

s példásan teljesíti az őszi munkák tervét. A köbölkúti brigád jó eredményei azzal magyarázhatók, hogy a brigád tagjai mindent elkövettek a terv teljesítésére. Ebben nagy segítségükre volt az, hogy az üzemi pártszervezet a traktorállomás vezetőségével együttműködve jó tömegpolitikai munkát végzett és tudatosította a traktorosokban a terv teljesítésének jelentőségét. Ehhez még hozzájárul, hogy a brigád a Szovjetunió Kommunista Pártja XDí. kongresszusára és az Októberi Forradalom tiszteletére tett munkafelajánlásait sikeresen teljesítette és így az őszi munkákat 15 nappal a határidő előtt elvégezte A kötelezettségvállalások helyes ellenőrzésével újabb sikereket ért el a brigád azzal, hogy Gottwald elvtárs születésnapjára tett kötelezettségeit magasan túlteljesítette. D

e a brigád tagjai ezzel sem elégednek meg és elhatározták, hogy újabb kötelezettségeket vállalnak, még. pedig Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére 150 százalékr

a teljesítik az ősi munkák tervét A brigád legjobb traktorosai KotU

c Gyula, második váltásban Pálin. ká

s József, akik tervüket DT-54-es lánctalpas traktorral 204 százalékra teljesítették. ^ A tfltktorállomas az össztervet középszántásban 128 százalékra, mélyszántásban pedig december l-ig 74 százalékra teljesítette. Ebbői 2955 hektáron középszántást, 2446 hektáron pedig mélyszántást végeztünk előhántós ekével. Ennek ellenére még mindig azt kell mondanunk, hogy traktorállomásunk munkája nem kielégítő, mégpedig azért, mert egyes brigádok hátul kullognak és lemaradnak a terv teljesítésében. A brigádok sorrendben a következőképpen állnak a tervteljesítéssel: Köbölkút 133.7, Sárkány 114, Muzsla 109, Szőgyén 103, Kisújfalu pedig 100.2 százalék. Meg kell, hogy említsük a sárkányi brigádot, aipely az öszi mujikák alatt tanúsított példás munkájával a tizenkettedikről a második helyre került a szocia- \ lista munkaversenyben. A hátul kullogó brigádok közé tartoznak, Garamkövesd 46.7, Párkány 47.2 és Ebed 52~ százalékkal. Ezekben a brigádokban rossz a munkafegyelem, nem szervezték meg a munkákat idejében, nem kapcsolódtak be a szocialist

a munkaversenybe, ennek következtében az utóbbi időben súlyosan lemaradtak. Csomor Sándor, Köbölkút A nemzetbiztonságügyi minisztérium hivatalos közleménye 1952 november 5-ről 6-ra virradó éjjel a nemzetbiztonsági járőr útjában három gyanús, a Karlové Vary —Cheb vasútvonal mentén nyugat felé tartó személyt vett észre. Az ismeretlen járókelők a közeledő járőrre géppisztolytüzet nyitottak. A nemzetbiztonsági szervek viszonozták a tüzelést. A tűzharc során a három ismeretlen személyt lelőtték. A halottaknál okmányokat találtak, melyek arról tanúskodnak, hogy a szétvert benderista bandák tagjairól van szó, akiket az amerikai hírszerző szolgálat küldött területünkre. Ezeknél az amerikai ügynököknél fegyverek, helyrajzi térképek és fontos jelentések voltak, melyeket amerikai irányítószerveiknek és a szolgálataikban álló benderistákinak kellett volna továbbitaniok. A biztonsági szervek ébersége és harci felkészültsége eredményeként a három veszedelmes kémet és terroristát, akiket az amerikai kémszolgálat küldött területünkre, ártalmatlanná tették. Előadás a Szovjetunió mezőgazdaságának tervszerű fejlődéséről A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjának keretében a gazdaságtudomány főiskolája mellett működő CsSzBSz csoport előadást rendezett, melyet dr. Zoltán Kotzik, a Szlovákiai Tervhivatal mezőgazdasági osztályának vezetője tartott' „A mezőgazdaság tervezése és fejlesztése a Szovjetunióban" címmel. A nagy érdeklődést kiváltó előadás és a vita után a hallgatók megtekintették a „Maggyár" (Gigant kolhoz) című filmet. \ A fogyasztók figyelmébe A belkereskedelmi minisztérium közli, hogy a jegyekre árusított marhamájat a fogyasztóknak féljegyértéken adják ki. Sikeres brigádmunka Alighogy befejezték Főréven a

z aratást és cséplést, az ottaniak rögtön hozzáláttak vidékük rendezéséhez: A lakosság megbeszélésein elhatározták," hogy először is rendbehozzák az elhanyagolt útat. Nem kellett sok beszéd, hanem rögtön ki is tűzték erre a határidőt. A körzeti tanács elnök

e Májovszki és Skrabán műszaki előadó vállalták a munka rendezését, melynek célja Főrév legrosszabb állapotban levő útjának rendbehozatala volt. 16 nap alatt befejezték a munkát, amelyről eleinte azt hitték, hogy e

z év végéig fog tartani. A brigád tagjai kezdettől fogva teljes iramban dolgoztak. így sikerült az utat 16 nap alatt rendbehozni. főleg a kulákok és spekulánsok részéről bizonyára megnyilvánul az a törekvés, hogy mindenáron eltitkoljanak bizonyos földterületet, hogy kibújhassanak aq állam iránti kötelességteljesítés alól. A kormányrendelet ezzel is számít. Az ilyen esetekben, ha a földek eltitkolásáról volna szó, az eltitkolt területekre kétszeres beadást fognak előírni. Hogy megakadályozzák a kulákokat abban, hogy terményeikkel spekuláljanak, az egyénileg gazdálkodó parasztok érvényes normájánál 10 százalékkal magasabbat állapítanak meg számukra. Hogy teljesen érvényesüljön a kormányrendelet, szükséges, hogy a HNB-k pontosan kidolgozzák a kulákok jegyzékét. A mezőgazdasági termények begyűjtésére hozott új intézkedések rendezik azt, a körülményt is, hogy SLZ állami birtokoknak és a szocialista szektor többi üzemeinek, amelyek a megállapított terven felül adnak be termékeket, magasabb vételárakat fizetnek ki. Ez az üj intézkedés bizonyára arra készteti az állami birtokok dolgozóit, hogy állandóan fokozzák a növényi és állati termelést. Az új rendszer érvényesítése, amely alapjaiban megváltoztatja a mezőgazdasági termékek begyűjtésében folytatott eddigi gyakorlatot, sok politikai és szervezési munkát követel meg. Most arról van szó, hogy a kerületi, járási és helyi pártbizottságok és a népi igazgatás szervei széleskörű felvilágosító kampányt indítsanak a kis- és középparasztok, valamint szövetkezeti tagok között, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kormányrendelet nagy segítséget jelent számukra és hogy minden erőfeszítést megtegyenek, hogy egy kulák se bújhasson ki a kötelességteljesítés alól. Miroszlav Vanyura a megbízottak testületének dolgozója. > 4