Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-19 / 302. szám, péntek

1952 december 20 UJSZ0 19 Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája szervezeteknek a legjobb dolgozókat kell kiválasztaniok, felvenniök a pártba és gondoskodni arról, hogy a pártba ne jussanak be idegen és a párttal szemben ellenséges elemek. Meg kell azonban mondani, hogy a tag felvételéért maga a szervezet viseli a felelősséget. Az ajánlónak természetesen felelősséget kell viselnie azért, akit ajánlott. Ha kitűnne, hogy az ajánló nem mond a pártnak igazat, akkor felelősségre kell vonni. Ebből következik, hogy az ajánló részvétele a taggyűlésen, amelyen a tagot felveszik, r^em szükséges. Ugyanez az elv érvényes más politikai pártok volt tagjainak felvételénél. Helyes az az elv, amelynek elfogadását az elnökség indítványozza, hogy más politikai pártok volt tagjait ajánlóknál meg kell állapítani a minimális párttagsági időt, és hogy ez az időszak hosszabb legyen, mint a többi tagjelöltnél. Helyes kitűzni azt, hogy ezekben az esetekben az ajánló legalább négy éve legyen a párt tagja és a közösen eltöltött munkából legalább egy éven keresztül ismerje a tagjelöltet. A pártszervezetek és párttagok nagy száma azt követelte, hogy az alapszabályzatban mondják ki, hogy azt a párttagot, aki három hónapon keresztül komoly indokok nélkül, többszöri figyelmeztetés ellenére sem fizeti be tagsági járulékát, kitörölhetik a párttagok soraiból. Az elvtársak rámutatnak arra, hogy az ilyen meghatározást mindig hangsúlyozta a párt szervezési szabályzata a kapitalizmus ledöntéséért folytatott pártharc időszakában és hogy az üyen határozat a párttagokat és tagjelölteket nevelni fogja és egyben kidomborítja a tagsági járulék fizetésének jelentőségét, mint a párttag egyik alapvető kötelességét. Ez a javaslat helyes. És be kell sorolni mint önálló pontot a párt alapszabályzatába. Meg kell azonban határozni, hogy a párttagok soraiból való törlésnek bizottsági javaslatát jóvá kell hagynia a taggyűlésnek és a határozatot meg kell erősítenie a járási bizottságnak, illetve a párt városi bizottságának. Az alapszabályzat ezen fejezetével kapcsolatban még hangsúlyozni akarom, hogy a hozzászólásokban követelték az egységes jelöltségi idő megállapítását. Ezek a javaslatok a szocializmus felépítésének .mai fokán helytelenek, mivel viszonyaink között még nem mosódott el az osztálykülönbség a munkásosztály és a többi dolgozó között, mint a Szovjetunióban. Ezért a különböző jelöltségi idő jogosult és szükséges. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történetéből és Leninnek, valamint Sztálinnak a pártról szóló tanításából tudjuk, hogy annak, hogy a párt sikeresen érvényesíthesse vezető szerepét a szocialista felépítés és a népi demokratikus államrendszer irányításában, alapvető feltétele az, hogy következetesen érvényesüljön a párt felépítésének vezérelve, — a demokratikus centralizmus elve. A párt alapszabályzatával kapcsolatos néhány javaslat és hozzászólás azt mutatja, hogy ezen a téren behatóan taglalni és részletezni kell a demokratikus centralizmus néhány kérdését. így például olyan kérdés akadt, hogy miért kell a Központi Bizottságnak jóváhagynia az országos konferenciának határozatait, amikor ez a kongresszus után a legmagasabb szerv. Noha az alapszabályzatban arról van szó, hogy a párt legmagasabb szerve a párt kongresszusa, és amikor a kongresszus nem ülésezik, akkor a Központi Bizottság, mégsem volt teljes mértékben helyesen értelmezve az országos konferenciának küldetése, amelyet a párt politikájának néhány sürgős kérdése megtárgyalására hívnak össze. Helyes tehát és természetes, hogy az országos konferenciának határozatait — kivéve a Központi Bizottságnak újonnan megválasztott tagjairól és tagjjelöltjeiről szóló határozatát — a párt Központi Bizottsága erősíti meg. Határozottan vissza kell utasítani a Svoboda—

Rudé Právo 8. helyi pártszervezetének követelményét, hogy „az alapszervezet valamennyi tagja előtt ismertessék a december 16-án és 17-én megtartott pártkonferencia küldötteinek neveit, foglalkozását, életrajzukat és jellemzésüket éspedig idejében, hogy a javasolt küldöttekkel kapcsolatban kifejezhessék magukat és kifejthessék megjegyzéseiket". Nem nehéz meglátni azt, hogy az ilyen követeimére teljesen a feie tetejére állítja a demokratikus centralizmust. Mire vannak akkor például a kerületi bizottságok és a járási bizottságok, ha minden kérdésről az alapszervezeteknek kellene dönteniök? Milyen megjegyzései lehetnek a prágai alapszervezetnek azokhoz a. küldöttekhez, akikeťa kerületi bizottság plénumában például Osztraván vagy kassán választanak meg? A küldöttek megítélése és megválasztása Ösztraván vagy Kassán a kerületi bizottság kötelessége, amelyet e kerület szervezeteinek küldöttei választottak meg. A párt sohasem engedheti meg, hogy sor kerüljön a demokratikus centralizmus megszegésére, pártunk felépítése e bevált vezérelvének megszegésére, mivel a szocializmus felépítésének forradalmi programitiját nem lehet megvalósítani acélosan központosított szervezet nélkül, mivel a demokratikus centralizmus nélkül a lenini-sztálini típusú párt elveszti egyik lényegbevágó vonását. A demokratikus centralizmus mindig lehetővé tette a pártnak egységes akarata és tevékenysége megnyilvánulását és a párt szilárdságának, valamint akcióképességének alapjává vált. Lényegében azt lehet mondani, hogy a területi termelési elvet, amelyre pártunk felépítése támaszkodik, világosan és helyesen értelmezik, kivéve a második mondatot, amely azt mondja, hogy a pártszervezet, amely egy egész munkaágazatban működik, föléje van rendelve ezen munkaágazat részeiben működő összes pártszervezeteknek. A vitából kiviláglik, hogy néhány elvtárs ezt a megfogalmazást úgy értelmezte, hogy például valamely minisztérium, vagy központi hivatal pártszervezete föléje van rendelve a minisztérium vagy a központi hivatal hatáskörében működő minden pártszervezetnek. Az ilyen értelmezés helytelen és a dolog nem áll így. Az a meghatározás tehát, hogy az egész munkaágazatban működő pártszervezet föléje van rendelve ezen munkaágazat részéiben működő összes pártszervezeteknek, vonatkozik például a hadseregnek a határvédelmi alakulatokra és a közlekedésre. A hadseregben minden pártszervezet alá van rendelve a fő politikai igazgatásnák, amelyet közvetlenül a Központi Bizottság irányít. Ez annyit jelent, hogy az alakulati szervezetek nincsenek alárendelve a kerületi bizottságoknak, a járási bizottságoknak és a helyi bizottságoknak, ha nem hogy csak bizonyos kérdéseknél együttműködnek velük. TJgy vélem, nem szükséges, hogy közelebbről megindokoljam a különböző stiUsztikai módosításokat, kiegészítéseket és a szöveg pontosabbá tételét az. alapszabályzat minden további fejezeténél, amelyeknek jóváhagyását a Központi Bizottság elnöksége javasolja. így áttérhetek arra a néhány kérdésre, amelyeket a pártvita felvetett és amelyek bár bennfog laltatnak a Szovjetunió Kommunista Pártjának alapszabályzatában, nincsenek belefoglalva a CsKP új alapszabályzatának tervezetébe. Az első helyen említeni akarnám a CsISz és a párt közti viszonyt. Nagyon sok hozzászólás érkezett, különösen a CsISz tagjaitól, — kommunistáktól, hogy a CsKP alapszabályzata meghatározza ugyanazt a viszonyt a CsISz és a párt között, mint amilyent az SzKP alapszabályzata fejez ki az SzKP és a Komszomol közti viszonnyal kapcsolatban, vagy hogy legalább a CsISz szervezetének néhány különleges jogot biztosítson, mint például, hogy a CsISz-nek joga legyen a pártba tagokat ajánlani. Azok az elvtársak, akik felhozzák ezt az indítványt, arra hivatkoznak, hogy a CsISz nálunk is a párt segítőtársa a szocializmus felépítésénél és hogy a CsISz a lenini Komszomol útján annak nyomaiban halad. Vitathatatlan, hogy ez helyes. A CsISz jelentős mértékben kiveszi részét szocialista építésünk sikereiből, segítséget nyújt a pártnak a munkában és az emberek nevelésébeh. Az utóbbi sikerek alapján a CsISz-nek meg vannak az előfeltételei, hogy a Komszomol példás tanítványa és a párt jó segítőtársa legyen. Másrészt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a CsISz fejlődését és az eddigi fejlődésben mutatkozó eltérését a lenini Komszomolhoz hasonlítva. A Komszomol elejétől kezdve, mint kommunista ifjúsági szövetség keletkezett, amelynek feladata az volt, hogy az ifjúságot a kommunizmusra, a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt a párt számára nevelje. A CsISz más körülmények között alakult más feladatokkal. Mint az egész ifjúság egységes szervezete létesült a Nemzeti Arcvonal alapján, amelynek feladata volt összefogni az ifjúságot és megnyerni a szocializmus építésének. Nem vitás az, hogy a CsISz jövője ott van azon az úton, amelyen a Komszomol halad. Nem lehet azonban átugrani a fejlődés? és ma még nem lehet az alapszabályzatba besorolni olyan szervezési kapcsolatot, amely nem felelne meg az adott feltételeknek. Addig is a CsISz kommunista tagjainak tiszteletben kell tartamok azt a tényt, hogy a párt a CsISz munkáját csak a soraiban lévő kommunisták, illetve a kongresszusokon, megbeszéléseken és a CsISz választott szerveiben működő pártcsoportjai segítségével irányítja. További kérdés, amelyet a széleskörű pártvita felvetett, a párt vezető szervei választásával kapcsolatos titkos szavazás elve besorolásának kérdése volt. A titkos szavazás elve kétségtelenül további elmélyítése a párton belüli demokráciának. Ennek ellenére alapszabályzatunk nem számol enfiek az elvnek a bevezetésével. A Szovjetunióban sem rögzítették az alapszabályzatban ezt az elvet azonnal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után. A Szovjetunió Kommunista Pártjának alapszabályzatába a párton belüli demokráciának ezt a meghatározását csak a kizsákmányoló osztályok teljes felszámolása és a falu teljes kollektivizálása után sorolták be. Ahogy tudják, mi nem értük el a szocializmus felépítésének ezt a fokát, nálunk még megvannak a kizsákmányoló osztályok maradványai, nálunk a falu a szocialista nagybani termeléshez való folyamatos átmenet útján van és ezért korai volna ezt a meghatározást belefoglalni a CsKP új alapszabályzatába. Érthető okokból csak a legfontosabb kérdésekre szorítkoztam a CsKP új alapszabályzata tervezetével kapcsolatos pártvita értékelésénél. Beszédem elején azt mondottam, hogy a Központi Bizottság több mint 10.000 hozzászólást kapott. Ac alapszabályzatot magyarázó szöveg feladata az, hogy megvilágítsa a pártépítés minden kérdését és feleletet adjon az esetleges homályosságokra. Továbbá a Központi Bizottság irányelveinek feladata lesz, hogy a párt politikai szervezési munkája konkrét kérdéseivel kapcsolatban kiadott világos útmutatása segítségével még inkább fényt derítsen a szervezési politika, a pártépítés és pártmunka általános elveire. A vita nagyfontosságú iskolája volt az egész pártnak, annál értékesebb iskola, hogy a vita a Szovjetunió dicső lenini-sztálini Kommunista Pártjának tapasztalataira támaszkodott. És már ma ennek a vitának tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának új szabályzata hatalmas fegyver lesz a párt politikai és szervezési munkája színvonalának emelésénél, úgy hogy az még szorosabban felzárkózzon dicső példaképéhez, — a Szovjetunió Kommunista Pártjához. Az új alapvető sztálini törvénnyel felfegyverkezve és naponta a szovjet kommunisták tapasztalataira támaszkodva, Klement Gottwald szeretett elvtársunk vezetésével, Csehszlovákia Kommunista Pártja még szilárdabb lép tekkel fog haladni győzelmeink betetőzése, a szocializmusnak hazánkban való kiépítése felé. A CsKP Központi Bizottsága elnökségének nevében indítványozom, hogy az országos konferencia a lefolytatott széleskörű pártvita alapján fogadja el a CsKP új alapszabályzatát a feltüntetett módosításokkal. (Viharos taps. A jelenlevők felállnak és éljeneznek: „Éljen Siroky elvtárs!", „Éljen Gottwald elvtárs!", „Hurrá!"). Elvtársnők és elvtársak! Gottwald elvtárs beszámolójában utalt a nemzetközi helyzet összefüggésére és az új imperialista háború előkészületeire is az amerikai imperializmus részéről a Szlánszkybanda bünperével kapcsolatban. A Szlánszky vezette ellenforra- | dalmi kémközpont tagjainak lelep. lezésével és elítélésével érzékeny csapást mértünk mindenekelőtt az amer !;ai imperializmusra. Az ame rikai intrikusok Szlánszkyval való terveiket, amint arrói Vondrácsek, a régi amerikai kém nyilatkozott, sem a ma, sem a holnap számára készítették, hanem az egész ameri kai agresszió s politika messzemenő en összefüggő tervei voltak ezek. A vizsgálat során maga Szlánszky arra a kérdésre, mikor kellett Karol Bacílek elvtárs felszólalása volna megvalósítani államellenes terveit, azt válaszolta, hogy alkala ma

s nemzetközi és belső helyzet adott pillanatában kellett volna ennek megtörténnie E szerint Szlánszky tervei az amerikai imperializmus terveinek részét alkották és a Szovjetuniónak és a népi demokratikus államoknak katonai megtáma dása esetében vagy má

s alkalmas pillanatban kellett volna őket meg valósítani. Ebben rejlik Szlánszky árulásának föveszedelme is. Nem csoda ezért, hogy a Szlán. szky-band

a leleplezése után nagy lármát csaptak Nyugaton. A bűnperrel néhány kapitalista állam kormánya foglalkozott. A bünperről írtak az összes burzsoá lapok és erről beszéltek az összes rádióállomások. Magától értetődik, hogy amint a tolvaj tolvajt kiállt, úgy igyekeztek létrehozni a különféle hazugságok, csalások, hamisságok füstfüggönyét é

s köztük igyekeztek magukról elterelni a figyelmet, kér. dezgették, miért nem leplezték le az árulókat előbb, miért tartott ez oly soká stb. És itt vagyunk tulajdonképpen e kérdéseik és hírek forrásánál, melyeket egyrészt a kverulánsok, másrészt pedig a politikailag nem szilárd párttagok terjesztenek. Egyáltalában nem igaz, hogy az államellenes központ leleplezése és felszámolása hosszú ideig tartott. Az sem igaz, hogy Szlánszky és bandája akadályok nélkül és büntetlenül fejtették ki gaz tevékeny, ségüket. Az ellenségek belső ügynökségének veszedelmére figyelmez, tetett Gottwald elvtárs már pártunk IX. kongresszusán, amikor kijelentette, hogy az osztályellenség sohasem alszik és számolnunk kell mindig azzal, hogy újr

a meg újra kísérletet tesz arra, hogy behatoljon pártunkba. A vizsgálat folyamán Szlánszky rámutatott arra, hogy bármily módon is igyekezett kiépíteni és töké. letesíteni kémapparátusát. Gottwald elvtárs részéről mindig akadá. lyokba ütközött és így munkatár sait gyakran hamarább bőrtönözték be, mint sem érvényesülhettek volna és ezért az államellenes központ tökéletes kiépítését a párt vezetősége időbelileg mindinkább kitolta és lehetetlenné tette. Szlánszky politikája ártalmatlanná téte. lének példájaként többek között megemlíthető a prágai kerületi párttitkár helyének betöltése is. Szlánszky szándékaira fontos volt, az államellenes központ megbízható segítőtársával töltsék be ezt a helyet a prágai kerületben. Szlánszky és Svermáné ezért keresztülvitték Slingnek áthelyezését Brünböl Prágába. Azonban hiába, nem segítettek itt sem a Krosznáx elvtárs ellen irányuló intrikák, sem pedig Novotny elvtársnak az a törekvése, hogy a kerületi párttitkárt Slinggel váltsa fel. Gottwald elvtárs ezt nem engedte meg. így volt ez má

s ke(Folytatás a 4. oldalon)