Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-19 / 302. szám, péntek

4 * IIJ SI

0 1952 december 19 Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája Karol Bacílek elvtárs felszólalása (Folytatás a 3. oldalról.) rületekben is. Pártunk egészséges magva — pártunk Központi Bizott. ságának elnöksége Gottwald elv társsal az élén, nem adott lehető ságet Szlánszkynak és bandájának pártnak apparátusának teljes hatalmukba kerítésére és éppem ezért mág idejében megakadályozhatták az árulók szándékainak megvalósítását. Szlánszky éppen ezért, ment oly messzire, hogy veszélyeztette a köztársasági elnök életét, aki komoly akadályt jelentett szándékai nak megvalósításában. Hasonlóképpen nem mindig sike röltek Szlánszkynak szándékai az államapparátusban sem, mert Zápotooky elvtárs állt a kormány é;én és a többi elvtársak, akik nem egyszer megakadályozták Szlánszky terveit így például a hadügyminiszter'umban Csepicska elvtárs végrehajtva a kassai kormányprogramul, n

alc a fegyvernemek egységesítéséről, hadseregünk szervezetének a szovjet hadsereghez hasonló kiépítéséről, a reakciós elemeknek a hadseregbői való eltávolításáról, a külföldi kém kedés ellen folytatott küzdelemről szóló elveit: lényegesen hozzájárult Reicinnek és a reakciós tiszteknek leleplezéséhez. Ez is Gottwald elvtárs érdeme és így van ez a többi szakaszolton is, mint például a külkereskedelem, ipar, mezőgazdaság és a tervezés szakaszán Frejk, Goldmann és mások Szlánszky vezetésével bármily módon is töreked tek szabotáló szándékaik álcázására az ötéves tervben, már 1950 februárjában — tehát jóval a szabotálok főcsoportjának leleplezése előtt Gottwald elvtárs és 1951-ben Dolanszky elvtárs a párt Központi Bizottságának ülésén leleplezte ezeket a szándékokat és pártunk Köz ponti Bizottságának határozatával az ötéves tervből kiküszöbölték a fő hiányosságokat, mint a Csehszlovák Köztársaságnak a kapitalista nyugattól való függésére irányuló tájé. kozódást, megszüntették a könnyűipar mértéktelen fejlesztését a nehézipar rovására stb. Természetesen akkor még nem volt világos e tervezés szándékossága és szabotáló jellege. Hibáknak tekintettük ezeket é

s mint hibákat jóvátettük őket. Gottwald elvtárs akkor a könnyű és nehézipar arányáról a következőket mondotta: »Ki kjll ezért számítanunk, mire van szükségünk, hogy embereinket rendesen felöltöztessük és rendes lábbelihez juttassuk, ehhez milyen behozatalra van szükségünk, milyen teljesítőképességre van ehhez szükségünk és gondoskodnimk kell, hogy más eszközök igénybevételével szerezzük meg erre a fedezetet. Mindenekelőtt fejlesztenünk kell a nehézipart és általában az olyan ipart, amely a legkevesebb idegen nyersanyagot igényli, olyan ipart, melynek számára biztosítva van a kereslet." Gottwald elvtárs egyúttal ezt tanácsolta: „Fel kell tárnunk — ás mi már részben fel is tártuk — a jelentősen nagy nehézipari, nevezetesen nehézgépipari tartalékokat. Mindenekelőtt és főleg e szakokba kell beruházásokat tenni.« A hazai nyersanyagok kihasználásának kérdéséhez Gottwald elvtárs akkor a következőket fűzte: „Szükséges itt, hogy az eddiginél gyorsabban átirányítsuk egész ipari termelésünket. Nyersanyagunkat az eddiginél sokkal jobban ki kell használnunk, jobban kell takrékoskodnunk azokkal a nyersanyagokkal, melyeket behozunk. Iparunkat elsősorban olyan cikkek gyártására kell irányítani, melyeknek sokáig és huzamosan meg lesz az állandó keletük, ami azt jelenti, hogy elsősorban nehézipari, nehézgépipari termékeket kel! gyártanunk." Ez vonatkozik a külkereskedelemre is, ahol Gottwa'd elvtárs a következőkben szabta meg az irányvonalat: ,,A legújabb tapasztalatok világában az ötéves terv második évének teljesítésénél fel kell vetnünk iparunk gyorsabb átirányításának kérdését. úgyhogy minél függetlenebbekké váljunk a kapitalista külföldtől." Érdekes, hogy azok az elvtársak, akik Frejka vallomásából minden valódi és hamis számra emlékeznek, gyakran megfeledkeznek a Központi Bizottságnak e nagyjelentőségű üléséről. Emlékeznek ugyan Frejka „házszámaira", de nem emlékeznek arra az egyszerű dologra, hogy Frejkának, az államügyész azon kérdésére: idejében hiusították-e meg a főbb szabotál ásókat a tervezésben? magának be kellett ismernie, hogy Gottwald elvtárs érdeméből már 1950-ben tehát az ötéves terv megvalósításának egy éve alatt az ötéves terv számait és feladatait helyes irányba terelték. Kétségtelen, hogyha nem is sikerült kiküszöbölnünk további szabotálásokat és várható, hogy még ma sem vagyunk biztosit va ellenük, — ha az összeesküvők nagy károkat okoztak is nekünk, az ötéves terv irányvonala Gottwald elvtérs érdeméből lényegesen megja vult. Engedjék meg továbbá elvtársak, hogy emlékezetükbe idézzem egy kis történeti vázlattal, hogyan került sor Szlánszky leleplezésére. Az államellenes központ tagjai közül elsőnek Evzsen Löblt és Vilem Novyt tartóztatták le már 1949 novemberében. Előzetes vallomásaikból megállapítást nyert az úgynevezett Trust-Fond szerepe és a szlovák burzsoa-üacionalisták büntetendő tevékenysége. Kizárólag ebben az irányban terelték félre szándékosan a vizsgálatot. Sváb és Szlánszky, az államellenes központ tagjai, bármilyen az egész összeesküvés folyamatos leleplezésére irányuló megállapítást lehetetlenné tettek és egy időre teljesen elnyomtak, amivel az összeesküvő központ leleplezését akarták megakadályozni. Lőbl vallomásaiban már akkor, 1949 őszén beszélt Szlánszkyról, de vallomásaiból Sváb minden Szlánszkyról tett említést kizárt. Már 1950 októberében letartóztatták Slinget, aki ellen ugyan halmozódtak az egyszerű párttagok és funkcionáriusok panaszai, melyeket Frank a párt vezetősége előtt szándékosan eltitkolt, de nem voltak közvetlen bizonyítékok kémmunkájáról. Slinget azon levél alapján tartóztatták le, amelyben jelentéseket adott Vosko amerikai kémnek. Ezt a levelet Vosko levéltárában találták meg. Sling letartóztatásával az összeesküvő központ első igen fontos pozícióját vesztette el és felmerült további összeesküvők leplezésének a veszedelme. Sling jól tudta, hogy letartóztatása után a pártban és az állami apparátusban eddig még benn vannak a társai és ezért mellékvágányra igyekezett terelni a vizsgálatot. Amikor rábizonyították a köztársaság elleni összeesküvés előkészületeiben való részvételét, az öszszeesküvés fejeként Mária Svermo vát tüntette fel és azzal igyekezett erősíteni Szlánszky pozícióját, hogy szívósan azt állította, hogy az összeesküvés Szlánszky ellen irányult. Tudta, hogy ezzel magának biztosít segítséget Szlánszky részéről. Az összeesküvő központnak és vezetőjének, Szlánszkynak leleplezését továbbá az gátolta, hogy a biztonsági apparátus vezető helyein Szlánszky ellenségeket helyezett el, akik minden erejükből igyekeztek leplezni Szlánszky összesküvő központjának ellenséges tevékenységét. 1951 februárjában sor került a biztonsági szervekben levő összeesküvők letartóztatására. Szlánszky a biztonsági szervekben dolgozó munkatársainak ártalmatlanná tétele után TP.ussignét arra használta fel, hogy a biztonsági szervekben levő néhány

7 új és nem tájékozott ember közvetítésével befolyást gyakoroljon a vizsgálatra, esetleg a kezeibe kaparintsa és hamis útra terelje. Ez nem sikerült. Nem sikerült ez sem Szlánszkynak, sem Svábnak. A vizsgálatot kezdettől fogva a gottwaldi pártvezetőséghez hü elvtársak vezettek. A szlovákiai cionista csoport 1951 tavaszán történt letartóztatása, Löbl, Vondrácsek, London és később mások vallomásai alapján folyamatosan leleplezték Szlánszky ellenséges működését. Nem feledkezhetünk el arról, hogy a kihallgatottak, bízva Szlánszky segítségében, csak akkor kezdtek igazat vallani, amikor Gottwald elvtárs leleplezte Szlánszky pártellenes elhajlásait és javasolta, hogy a párt főtitkárának funkciójából távolítsák el. Az események további fejlődése, amelyek Szlánszky személyének leleplezéséhez vezettek, ismertek az elvtársak előtt a CsKP Központi Bizottsága mult év decemberi üléséből. Amikor megállapították, hogy a nyugati imperialisták elő akarják segíteni Szlánszky szökését, ez a már meglévő bizonyítékokkal együtt elégséges figyelmeztetés volt arra, hogy Szlánszkyt azonnal le kell tartóztatni. Még a kihallgatás folyamán is védte Szlánszky társait és csak azokat a bűntetteket ismerte be, amelyeket megdönthetetlenül rábizonyítottak és amelyeket a bizonyító anyag alátámasztott. Az összeesküvő központ ténykedésével kapcsolatos sok meggyőző, leleplező bizonyítékot csak Szlánszky letartóztatása után szereztek meg. Gottwald, Zápotocky, Dolanszky, Kopecky és főleg Novotny elvtárs nagy segítségével anyagot szereztek a párt szervezetéből és különféle minisztériumokból. Nagyon értékes volt a honvédelmi minisztériumban levő anyag, amelyet Csepicska elvtárs tevékeny segítségével szereztek meg. Értékes volt továbbá a külügyminiszhériumból szerzett anyag, ahol Siroky elvtárs személyesen segített elbírálni az anyagot és a különféle olyan elvtársak segítségével szerzett anyag, akik a külkereskedelemügyi minisztériumban, az állami tervhivatalban, a nehézipari minisztériumban és népgazdaságunk más szakaszain dolgoznak. Valóban meg kell állapítanunk, hogy a P

árt e nagy segítsége nélkül, az elvtársak e nagy segítsége nélkül, akik Gottwald elvtársnak a CsKP Központi Bizottsága mult év decemberi ülésén mondott felhívását közölték és a biztonsági gépezetnek átadták a leleplező okmányokat, nem sikerült volna nekünk olyan rövid idő alatt fényt deríteni sok jól leplezett kérdésre és biztosítani a vizsgálat sikeres lefolyását. Érdekelni kell az állambiztonsági szervek túlnyomó többségének önfeláldozását is, akik éjt nappallá téve dolgoztak, hogy leleplezzék az összeesküvő bandát és így a legjobb bizonyítékát adták annak, hogy hűek a párthoz, gottwaldi vezetőségéhez és a Szovjetunióhoz. Nem igaz az, hogy a vádlottak könnyen beismerték minden bűnüket. Valószínű, hogy néhány dolgot még el is titkolhattak, de itt már lehet szó fö dologokról, az egész összeesküvésről és annak egész irányvonaláról. Egészben véve néhány kérdés eltitkolásának lehetőségével is számolva, a fő kérdéseket a vizsgálat feltárta és mindez lényeges mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az osztályharcnak ezt a fejezetét nálunk lezárhattuk. Még néhány kérdésre kell válaszolnom, amelyek felmerültek a tárgyalás folyamán. Az első ilyen kérdés Szlánszky gonosztevő kádereinek szšthelyezíse. Gottwald elvtárs beszámolójában feltárta, melyek voltak azok a politikai okok 1948-ig. amelyek Szlánszkynak ós társainak lehetővé tették, hogy már ebben az időben megvalósíthassák cselszövéseiket. A párt föfigyelmét a fö ellenség — a burzsoá reakció — ellen fordította és főleg ez ellen harcolt. Minden erejéből igyekeznie kellett, hogy a dolgozók győzelmet arassanak a kommunista párt vezetésével. Ebben a harcban a gottwaldi vezetéssel dicsőségesen győztünk a februári napokban. Emellett másrészt Slánsky, mint a reakciónak a kommunista pártba beférkőzött tartaléka, igyekezett ha» talmába keríteni az egész pártszervezetet. Mint a párt titkára, ő volt megbízva a káderek kiemelésével és széthelyezésével. Múltjának sok kérdése nem volt tisztázva. Nem volt tisztázva Svermához való viszonya és szerepe Sverma elvtárs halálában. ismeretlen volt Pika tábornokkal való kémkapcsolata. Szlánszky a párt és Gottwald elvtárs előtt eltitkolta a cionistákhoz és a szabadkőművesekhez való viszonyát Szlánszky eltitkolta a párt és Gottwald elvtárs előtt olyan emberek káderanyagát, akikre tervei érdekében szüksége volt és akik a múltban bűnt követtek el. Szlánszky tudott arról, hogy Reicin a Gestapó ügynöke. Szlánszky tudta azt, hogy Frank neve a háborús bűnösök listáján szerepel. Szlánszky tudta, hogy milyen helytelenül viselkedett Sváb a megszállás ideje alatt. Tudta azt, hogy Clementis lekötött kém volt. Tudta, hogy az összeesküvő államellenes kémközpont 14 vezető tagja közül 9 olyan kém volt, akik már a második világháború során a nyugati kémügynökségéknek voltak lekötve. De éppen ezért, mert Szlánszky tudott ezekről a dolgokról, felelős helyekre állította az ilyen embereket, helytelenül tájékoztatta a párt vezetőségét és Gottwald elvtársat, eltitkolta Gottwald elvtárs előtt a maga és társai valódi arculatát, mivel csak ilyen embereket használhatott fel tervei érdekében. Szlánszky tehát összeesküvő céljai érdekében fontos politikai és gazdasági pozíciókba helyezte a kompromittált embereket. Az sem a mi bününk, hogy a bíróság előtt csupán burzsoá származású cionisták álltak. Nem mi választottuk ki őket. Szlánszky választotta kj ezeket a maga gonosztevő céljai számára. Gottwald elvtárs beszámolójában lényegében rámutatott azokra a főokokra, amelyek lehetővé tették az összeesküvők bűnös tevékenyságét. Ugyanakkor Gottwald elvtárs az egész párt előtt utalt arra, hogy mi a legfontosabb arra, hogy a kártevők és árulók ne zavarhassák sokáig és büntetlenül életünket. Ez a határozatok ellenőrzésének, a munka ellenőrzésének, minden kommunista ténykedése ellenőrzésének kérdése. Ezzel kapcsolatban beszédemben hangsúlyozni akarom, milyen nagy felelősség hárul mindannyiunkra. Természetes, hogy a nemzetbiztonságügyi minisztérium felelős a kártevők és kémek leleplezéséért. De a biztonsági szervek felelősségének tudata mellett is főleg a gazdasági vezető tényezőkre akarok appellál* • ni, hogy segítséget nyújtsanak nekünk az ellenség leleplezésében, hogy egyszóval tudatában legyenek feladatuk komolyságának, a szocializmus felépítésé fontosságának, annak a veszélynek, amely hazánkat fenyegeti és a párt, valamint nép iránti felelősségünknek és hogy ők maguk gondoskodjanak arról, hogy működési területükön végzett helyes káderkiemeléssel biztosítsák mind politikailag mind technikailag és szaktéren a párt irányvonalának megvalósítását, hogy a Szlánszky féle bünperből helyes,következtetéseket vonjanak le. Ami az állambiztonsági szerveket illeti, igyekezni fogunk munkájukat tökéletesíteni. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha megnyerjük a dolgozók bizalmát, a párt bizalmát, ha vezetőink és főleg gazdasági dolgozóink széleskörű segítséget és támogatást nyújtanak. Még egy dologról akarok szólni. A nyugati rádió napról napra azt kürtöli világgá, hogy új meg új letartóztatásokra kerül sor, hogy az emberek ezrével repülnek majd állásukból. Meggyőződésem, hogy ilyen eljárást a nyugati imperialisták nagyon hálásan fogadnának. Ezért az szükséges, hogy azok, akiknél m

a az az irányzat mutatkozik, hogy bárkit gyanúba vegyenek, bárkit rágalmazzanak, hogy bárkit büntetés alá vonni igyekezzenek, bárkit el akarjanak távolítani, tudják meg, hogy ezzel a magatartásukkal nehézségeket okoznak a pártnak és végül is az állambiztonsági szerveknek is és hogy tulajdonképpen a nyugat érdekeit szolgálják. Ne

m lehet mindenkiben összeesküvőt látni, aki az elítéltek valamelyikével kapcsolatban állt. Gottwald elvtárs arra tanít minket, hogy az embereket munkájuk szerint kell értékelni. Saját tapaszta. latok alapján, saját értékelés útján kell kiemelni embereket felelős munkahelyekre. Végeredményben nem a Szlánszky és társai féle kártevők fogják számunkra megállapítani azt, hogy' ki a bűnös és ki az ártatlan. Arról, hogy ki a bűnös és ki az ártatlan, hogy hol végződik a tévedés és a hiba és hol kezdődik a büntetőjogi felelősség, a párt dönt a nemzetbiztonsági szervek segítségével. (Viharos taps.) A biztonsági szervek munkájukban mindenkor és mindenütt a párt utasításai alapján fognak eljárni. Gottwald elvtárs utasításai szerint választják el a konkolyt a búzától. Hála Gottwald elvtársnak a Szlánszkyval lefolytatott tárgyalásban is sikerünk volt. Meggyőződésünk, hogy Gottwald elvtárs vezetésével, a párt vezetésével az osztályharcból eredő további feladatokat .becsű- ' letesen teljesítjük, hogy népünk győzelmét örökre biztosítjuk. (Hosz. szantartó viharos taps.)