Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-18 / 274. szám, kedd

Vitá r proletá

rjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 november 18, kedd. 2 Kčs V. évfolyam, 274. szám c/f mai igámban: Mikolas Ales a nép művésze. (2old.) Az ENSz közgyűlésének hetedik ülésszaka. (3. old.) Az EFSz-ek mintaszabályzat tervezete. (4.—5. old.) Mlchail Ivanovlcs Carjov, a Szovjetunió kiváló Sztálin-díjas művésze Kassán. <6. old.) Tudományunk j A csehszlovák tudomány történelmi pillanatokat él át. A napokban kezdi meg tevékenységét a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a tudomány legnagyobb központja köztársaságunkban. Benne egyesülnek alkotó tudományos munkára legjobb tudományo

s dolgozóink. Benne összpontosulnak . legjelentősebb tudományos intézeteink, labora tóriumaink, állomásaink, obszervatóriumaink, könyvtáraink és más tudományos köapontok. így valósul meg a cseh éa a szlovák tudomány régi álma. Legjobbjaink hő vágya mindig az volt, hogy tudományunk saját tudományos alkotóműhelyében — akadémiában fejlődhessen, s minden erejét a nép szolgálatába állíthassa. A csehszlo. vák tudomány legnagyobb szellemei mindig arr

a vágytak, hogy a nemzet életében a tudományé legyen a legmegtisztelöbb hely, hogy a nemzet tisztelje é

s támogassa munkáját és azt óhajtották, hogy a cseh és szlovák tudomány testvériesen egyesüljenek népük szolgálatában és hogy mint nagy alkotó erőt az egész világ tiszteletben tartsa. Mindezek a vágyak é

s álmok most valósággá válnak, sőt, a mai valóság sokban túl is szárnyalta őket- Tudományunk történelmében először egyesül a cseh é

s szlovák tudomány egy országos intézetben. Eltűnik az évtizedek óta taitó mély szervezeti és elméleti széttagoltság tudományunkban, létrejött az egy séges Csehszlovák Tudományos Akadémia, amely mindenekelőtt első tudományos társaságunk, — a Királyi Cseh Tudományos Társaság dicső haladó hagyományain alapszik. Az új Akadémiában már néhány száz tudományos dolgozó működik, akik teljes mértékben nyolc szakosztályban és körülbelül negyven intézetben. iaborat jrjumban. bizottságban é

s az Akadémia más munkahelyein foglalkoznak tudományos munkássággal. Rajtuk kívül több mint ezer további tudományos dolgozó összpontosul az Akadémi

a köt üli válogatott tudományos társaságokban. A

z Akadémia tudományos munkákat és folyóiratokat fog kiadni saját kiadásban a. tudomány valamennyi ' ágazata számára. Hogy nagy feladatát teljesíthesse, dolgozó népünk és kormányunk munkája kezdetén majdnem félmilliárd koronát juttat az Akadémiának, gondossággal és figyelemmel veszi körül a tudósokat, magasra értékeli munkájukat. Tudományunk régj vágyai é

s kívánságai törvényszei (jen valósulnak meg m

a a szabad népi demokratikus Csehszlovákiában. Csupán csak abban az államban, amelyben a nép uralkodik, osupán a munkásosztály, lyal, mint a nemzet és az állam vezető erejével együtt, csupán mint hazánk szocialista építése bátor történelmi feladatának tésze, csupán' így valósulhattak meg és valósulnak meg tudományunk egész nemzedékeinek vágyai é

s törekvései. A Csehszlovák Tudományos Akadémia szü letésének dicső napjai ezért mindig össz

e lesznek kötv

e Csehszlovákia Kommunista Pártjának nevével, a csehszlovák nép vezérének, Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnöknek nevével. Ezért lesznek állán dóa'i összekötve dr. Zdenek Nejedlý elvtárg, kommunista-tudós nevével é

s munkájával, akit a nép. a tudománvos igazság és ezért a Szovjetunió iránti forró szeretete is — és hatal mas tudományos műve méltón állít a Csehszlovák Tudományos Akadémia élére. Nem lehet szerencsésebb és kedvezőbb idő az Akadémia tevékenységének megnyitására, mint az az idő, amelyet most élünk át a Szovjetunió Kommunista Páit.iának XIX. kongresszu3

a és Szjáiiji elvtárs zse niális tudományos müvének ,,A szocializmus közgazdasági problémái a nagy ünnepe Szovjetunióban" megjelenése után. Hiszen a XIX. kongresszusnak Sztálin elvtárs új elméleti művére támaszkodó egész tárgyalása, amely az egész világnak visszatükrözte a sztálini korszak történelmi nagyságát," a tudomány diadala volt. Az SzKP XIX. kongresszusa megerősítette, mily roppant szerepet játszik a tudomány' a Szovjeunió életében, hogyan segít a szovjet népnek a természet és a társadalom törvényeinek felfedezésében és az egész társadalom érdekében történő kihasználásukban. Megerősítette a tudománynak azt a mély emberi, nemze ti és általános küldetését a szocializmusban, amely a szocializmusnak a Sztálin elvtáis által fölfedezett és formáb

a öntött közgazdasági alaptörvényéből árad. Tudósaink és az aszpiránsok, az asszisztensek é

s diákok fia'-ai tanulónemzedékének becsületbeli ügye lesz most, hogy megfeleljenek azoknak a nagy reményeknek, amelyeket a nép, a kormány és a Kommunista Párt fűz hozzájuk, hogy kihasználjanak minden lehetőséget, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadé mia nyújt a tudományos munk

a hatalmas fejlesztésére. Tőlük fog most függni, hogy saját érdekükben, a tudomány érdekében megerősítsék é, fejlesszék azokat az erőket, amelyek létrehozták az Akadémiát és ne feledkezzenek meg azokról a célokról és arról a küldetésről, amelyekért az Akadémia létesült a amelyek kezdete óta meghatározzák jellegét. A Csehszlovák Tudományos Akadémia elsőrendű feladata lesz, hogy a hazánk szocialista építése érdekében folytatolt lelkes munkának megnyerje és szervezze tudományo

3 dolgozóinkat és ehhez a legjobb fel tételeket teremtse meg számukra. Kell, hogy népűnk mindenütt érezze a tudomány segítségét, aho] utat tör előre a szocialista társadalomban: a szocializmus nagy építkezésein, Osztraván, a HUKO-n, a szocialista mezőgazdaságban, országunk gazdagságának feltárásában és kihasználásában, az állami igazgatásban és az új ember nevelésében. „Ez a néppel és érdekeivel való szoros kapcsolat persze nem teher, vagy kellemetlen kötelezettség" mondotta tudományunkra kitérve Gottwald elvtárs, „ellenkezőleg, ep a tudományos munka legszilárdabb alapja, ez ad neki konkrét értelmet és célt. é

s az új erők kimeríthetetlen tartalékát is. Sőt eszményi állapot ez a tudomány é

s művészet fejlődésére nézve; nem rabszolgaként szolgálni a kapitalista kizsákmányolók rosszakaratát és kedvteléseit, hanem öntudatosan és szeretettel szolgálni a nemzet és az állam jó létét". Mindnyájunk nagy boldogsága, hogy minden tekintetben a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodhatunk. A Csehszlovák Tudományos Akadémia is tanulhat a világ legjobb é

s legnagyobb tudományos intézetériek, a feovjetunió Tudomá nyos Akadémiájának gazdag tapasztalataiból. Tudományunkra döntő fontosságú élni ezzel az ajándékkal és minden lépésnél tanulni attól az intézménytől, amely a legjobb szovjet tudósok ezres tömegeit vezeti nagyjelentőségű részvételükben a Szovjetunió kommunista építke zésein. Tudományunknak nagy hasznára lesz, h

a tudományos dolgozóink további százai megismerkednek a szovjet tudománnyal és ha állandóan egyre jobban kifejlődik a csehszlovák-szovjet tudományos együttműködés a hagyományos test véri orosz-csehszlovák tudományos és kulturális kapcsolatok alapján. Ez nemcsak hogy nem lesz tudósainknak a kapitalista oiszágok haladó tudósaival való baráti kapcsolatainak kárára, hanem ellenkezőleg, ezeket a kapcsolatokat még jobban megszilárdítja. Klement Gottwald köztársasági elnök levele a Csehszlovák Tudományos Akadémia tevékenységének megkezdése alkalmából „Elvtársnó'k és elvtársak, tisztelt barátaim: A Csehszlovák Tudományos Akadémia megalakítása alkalmából fogadják forró üdvözletemet és jókívánságaimat. A Tudományos Akadémiának, mint Köztársaságunk legmagasabb tudományos intézményének megalakulása nagy esemény tudományunkra nézve, de nemcsak tudományunk, hanem egész életünk, egész szocialista építkezésünk szempontjából is. Ez világosan kitűnik már az Akadémiáról szóló törvényből is, amelynek indokoló jelentésében ez áll: „A tudomány a szocializmus alapja; a szocializmus a tudományból fejlődött kl és tudatosan épül a tudományon, hogy átalakítsa a természetet és a társadalmat az ember jobb élete érdekében." Azt hiszem, éppen ma helyes újra hangsúlyozni ezt * tényt az Önök gyűlésén: a szocializmus, a szocialista rend az, amely egyedül szilárdan éa következetesen í tudományra támaszkodik, amely a tudománnyal életszerűen összefügg és amelynek fejlődése ezért a tudomány fejlődését is jelenti. A Szovjetunió, a szovjet tudomány, a szocializmus és a kommunizmus építése a Szovjetunióban ennek fényes bizonyítékát nyújtják. Tehát nem kevesebb, hanem több és mélyebb tudományt — ez népi demokratikus rendszerünk kívánsága, szükséglete és követelménye. Természetesen, hogy úgy fejezzem ki magamat, nem akármilyen tudomány az érdekünk. Az Igazi tudomány feladata, amint azt 3. V. Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című zseniális művében hangsúlyozza, a természet és a társadalom objektív törvényeinek megismerése és tanulmányozása, hogy reájuk támaszkodva a társadalom érdekéién használhassuk fel azokat. Tehát nem az inmagáért való tudomány, nem a fellegekben járó tudomány, hanem az élettel és a társadalom szükségleteivel összefüggő tudomány, bennünket a természet leküzdésében segítő, gazdaságunk és kultúránk előtt új távlatokat megnyitó tudomány a kívánságunk, szükségletünk és követelményünk. Ha így tekintünk a tudomány küldetésére népi demokratikus köztársaságunkban, kitűnik, hogy az Akadémia alkotó, dolgozó intézet lesz, nem pedig repreíentatív intézmény. Ez pedig mérhetetlenül komoly és megtisztelő dolog. Az Akadémiának nem életünk környékén, hanem magában a közepén lesz a helye. Ez természetesen megadja népünkkel, hazánkkal szemben való nagy felelősségét ls, ezáltal kötelezettség hárul rá, hogy valóban minden tudományos kutatás, a gazdasági, műszaki és kulturális haladás központjává váljon nálunk. Szívemből kívánom ezért Tudományos Akadémiánknak, hogy teljesítse dolgozó népünk várakozását Kívánom Akadémiánknak, hogy becsülettel járjon multunk haladó tudományának nyomdokain, hogy becsülettel járjon nagy mintaképünk, a Szovjetunió dicső Tudományos Akadémiájának útján. Gottwald." A mezőgazdasági szövetkezeti tagok I. országos kongresszusának összehívása Jozef Nepomucky földművelésügyi miniszter összehívja a mezőgazdasági szövetkezeti tagok I. kongreszszusát és megvitatás céljából a szövetkezeti tagok, valamint a többi kis- és középparasztok elé terjeszti az egységes földműves szövetkeze tek mintaszabályainak tervezetét. Kiáltványában ez áll: „Országunk kis- és középparasztjainak százezrei a szovjet kolhozparasztok példájára a közös szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek, arra az egyedül helyes útra, amelyet a párt és a kormány mutatott nekik. Ezen az úton jelentős sikereket értek el, főként az egységes földműves Szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározat kiadása után. Az idei aratás és az öszi munkák során a kis- és középparasztok további 2023 új szövetkezetet alapítottak, 2771 községben végezték el a földterületek tagosítását és felszántották a mezsgyéket. Ma már 8366 községben van egységes földműves szövetkezetünk és ebből 7177 az olyan földműves szövetkezeteknek a száma, amelyekben a parasztok egyesített földtáblákon közösen gazdálkodnak. Ez egységes földműves Szövetkezetek hatalmas fejlődése megköveteli, hogy a parasztok szövetkezeteik létesítésénél azokra az alapszabályokra támaszkodjanak, amelyek megszilárdítják sízövetkezeti gazdaságunkat és biztosítják állandó virágzásukat, segítenek új, örömteljes életük kialakításában és közös gazdálkodásuk igazi alaptörvényévé válnak. Megvitatás céljából a szövetkezeti tagok, többi kis- és középparasztok, valamint minden mezőgazdasági dolgozó elé terjesztem az egységes földműves • szövetkezetek mintaszabályainak tervezetét, amelybe bele vannak foglalva a szovjet kol hozok gazdag tapasztalatai, valamint a saját legfejlettebb szövetkezeteink tapasztalatai is. A Csehszlovák Köztársaság kormányának megbízásából 1958 február 14. és 15. napjára a prágai Iparpalotáha összehívom A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI TAGOK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁT, amely kiértékeli az egységes földműves szövetkezetek felépítésének eddigi eredményeit, megtárgyalja és jóváhagyja a mintaszabályzat terve zetét. A mintaszabályzat tervezetről az egységes földműves szövetkezetekben lefolyt vita eredményeit az 1853 január 9-ig lefolyó taggyűléseken foglalják össze és tárgyalják meg. E gyűléseken megválasztják a mező. gazdesági szövetkezeti tagok járási konferenciájának küldötteit is. A mezőgazdasági dolgozók járási konferenciáin kiértékelik a mintaszabályzat tervezetéhez fűzött vitafelszólalásokat és megválasztják a mezőgazdasági szövetkezeti tagok L országos kongresszusának küldötteit. A konferenciák 1953 január 15től j

anuár 31-ig folynak le. A mezőgazdaságai szövetkezeti tagok járási konferenciáin a járási nemzeti bizottság tanácsának meghívására vendégként résztvesznek azon községek haladó szellemű földművesei is. ahol még nem alakult meg az EFSz. Meg vagyok győződve, hogy a szövetkezeti tagok és a többi kis. és középparasztok és valamennyi mezőgazdasági dolgozó mindent megtesznek annak érdekében, hogy a mintaszabálytervezet megtárgyalása és a mezőgazdasági szövetkezeti ta. gok I. országos kongresszusa fontos határkővé váljon az egységes fölműves szövetkezetek további építé- > sében és fejlesztésében. Jozef Nepomucky, földművelésügyi miniszter A Csehszlovák Vöröskereszt I. kongresszusa Prágában November 15-én a reggeli órákban Prága főváros Smetana termét elözönlötték a Csehszlovák Vörös keresztnek a köztársaság minden kerületéből összejött küldöttei, akik résztvesznek a Csehszlovák Vöröskeresztnek Prágában megtartott I. kongresszusán. Az ünnepi díszben úszó Smetana-terem homlokzatán a Csehszlovák Vöröskereszt hatalmas jelvénye alatt Klement Gottwald köztársasági elnök *és Sztálin gene ralisszimusz arcképeit helyezték el. valamint ott ragyogott a kongreszszus jelszav

a: „Fokozott aktiv'tással előre a békéért és a dolgozók egészségéért folytatott harcban." A Csehszlovák Vöröskereszt I. kongresszusát Václav Dobiás nemzetközi békedíjas és áilamclijas že- nat7.«raő kongresszusi szerzeményévei nyitották meg. A csehszlovák és szovjet himnuszok-után Václav Burián brigádtábornok, a Csehszlovák Vöröskereszt elnökségének tagja megnyitotta a kongresszust és üdvözölte a küldötteket, valamint a kongresszus vendégeit, köztük dr. Oldrich Johnt, a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának főtitkárját és a nemzetgyűlés elnökét, Zdenek Fierlmger, kormányelnök helyettest, Václav Dávidot, a CsKP KB titkárát, a nemzetgyűlés alelnökét, dr. h. <i. Plojhar egészségügyi minisztert, Jozef Truhlárt, a Csehszlovák Szokolszövetség elnökét dr. Václav Vacek főpolgármestert és Bohumil Cservicseket, a köztársasági- elnök irodájának főnökét. A Csehszlovák Vöröskereszt első kongresszusának küldöttei hosszantartó tapssal fogadták a vendégeket, amikor dr. Václav Burián brigádtábornok üdvözölte a népi demo. kratikus országok Vöröskereszt szervezeteinek képviselőit, dr. Ján Rutkiewiczet, a Lengyel Vöröskereszt elnökét, Vasil Attomulescit, a Román Vöröskereszt főtitkárát és Carol Boranot, a Román Vöröskereszt végrehajtó bizottságának tagját, valamint dr. Florián Istvánt és Bolló Zsuzsannát, a Maqyar Vöröskereszt képviselőit. Az elnöklő dr. Václav Burián brigádtábornok tolmácsolta azután a Kínai Népköztársaság és az Albán Népköztársaság Vöröskereszt szervezetének üdvözletét és köszöntötte a többi vendégeket, a (Folytatás a 2. oldaiqpj