Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-16 / 273. szám, vasárnap

2 m szo 1952 november 16 A páltszervezetek és a szakszervezetek feladata az új tervezési módszerben A gazdaságiink egyes ágazatai . számára kiadott párt- és kormány- ' határozatoknak óriási jelentőségük , van a szocializmus épitésére hazánk- j ban. A párt ós a kormány igen kon- ; kréten mutatnak rá bennük, mit kell tenni valamennyi hiányosság kiküszöbölésére a terv teljesítésében és egyúttal fontos intézkedéseket tesz, ami mérhetetlen segítséget je­lent minden dolgozónak. A népgaz­daság fejlődése állami terve össze­állításának új módszeréről szóló ha­tározat kulcsfontosságú határozat­tá válik, mert segít mindazoknak a feladatoknak megvalósításában, amelyek a többi párt- és kormány­okmányokból erednek. Egyúttal szi­lárd alapot teremt gazdaságunk tervezése egészséges fejlődésének Gottwald elvtárs irányelvei szerint. Az eddigi tervezési módszer úgy. ahogy azt végeztük, számos hiányos. Sággal küzdött. E hiányosságokat elsősorban az okozta, hogy a terv összeállításának régi módszerénél nem alkalmazták a Szovjetunió hosz­szú évek során szerzett tapasztala­tait. Nem szilárdították meg kellő­képpen a terv tekintélyét, nem tar­tották be kellőképpen az állami és a munkafegyelmet sem. Az osztályellenség erősen a ter­vezésre irányította kártevő tevé­kenységét. Népünk ellenségei, akik Szlánszky bandájának segítségével gazdaságunk egyes fontos helyeire is fölkapaszkodtak, mint például Frejka és Goldman, tudták, hogy ha sikerülne megbontaniok és fel­forgatniok a tervezést, szabad utat nyernének gazdaságunk felforgatá­sára is. Ezért igyekeztek a tervbe minél több aránytalanságot bevinni és minél nagyobb méretű anyagi ne­hézséget okozni. ötéves tervünk felett azonban az egész párt őrködik, amely Gottwald elvtárs bölos vezetésével leleplezte a kártevő banda fondorlatait. Most a kommunistáktól és minden dolgo­zótól függ, akik becsületesen gondol­ják a szocializmus építését, hogy szemük fényeként őrizzék az új ter­vezési módszer megvalósítását és ügyeljenek arra, hogy a határoza­tok valamennyi pontját következe­tesen teljesítsék. Az új tervezési módszer alkal­mazásával jelentős feladat hárul a pártszervezetekre, amelyeknek a szakszervezetekkel és a CsISz-szel állandóan arra kell vezetni az üze­mek dolgozóit, hogy a tervet min­denekelőtt mint saját ügyüket ér­telmezzék. Gondoskodniok kell ar­ról, hogy a dolgozók minél jobban megismerkedjenek az új tervezési módszerrel. A terv nemcsak az igaz­gató, a tervező vagy a műszakiak számára törvény. A terv minden dol­gozóra nézve törvény. Ebből is vi­lágosan kitűnik a törvény jó isme­retének szükségessége, amit be kell tartani. Jó terv nélkül az országunk szo­aialista építésében v»égzett munka sem lehet jó. A terv nemcsak számokkal te­lerótt papírívek tömege. Sztálin elv­társ erről azt mondja: „Ostobaság volna azt gondolni, hogy a termelé­si terv nem egyéb, mint számok és feladatok felsorolása. A valóságban a termelési terv az emberek milliói­nak eleven és gyakorlati tevékeny-, sége". Több üzemben azonban a gazdasági dolgozók még korántsem számolták fel a tervről való régi nézetet. Az előzetes műszaki-gazda sági terv összeállítása csírájában benne volt már a saját régi válasz tervben. Itt világosan megmutatko­zott, mennyire szükséges, hogy a kommunisták és a tömegszerveze­tek funkcionáriusai rendesen meg magyarázzák az új tervezési mód­szernél követett egész eljárást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják hogy számos üzemben az előzetes műszaki-gazdasági tervek összeáll! tásához nem hívták meg a legjobb dolgozókat és újítókat sőt még a műszakiakat sem. Az előzetes mű­szaki -gazdasági tervek összeállítá­sán végzett munka csupán a terve­zők ügyévé vált akik becslések alapján állították össze a tervet. A vítkovicei Klement Gottwald vasmű vek egyik üzemében például a ter­vező 24 óra alatt maga állította össze a tervet összes részeiben. A liseni Antonin Zápotocky finom-me­chanikai üzemben szintén a tervező­alakulatban dolgozó elvtársak állí­tották össze a tervet és csupán né­hány műszakit vontak be a munká­ba. A tervnek a minisztériumba be­küldése után azonbán folytatták a terv további kidolgozását. Habár néha a minisztérium hibá­jából az ellenőrző számokat későn küldték az üzemekbe, az üzemekben dolgozó elvtársaknak látniok kellett volna, hogy a tervnek a miniszté­riumba küldésével még korántsem fejeződött be a terv összeállításán végzett munka. Éppen ellenkezőleg, a tervezés második folyamatának megkezdéséig, addig az időszakig, amíg a kormány jóváhagyja a tervet és szétírják az üzemekre a felada­tokat, fontos munka merül fel: a tervjavítás további lehetőségének keresése és feltalálása. A szocia­lista verseny fejlődésének alapján a dolgozók figyelmét valamennyi tar­talék feltárására kell irányítani. Bármily objektív nehézségek is áll­janak az útban, az üzemekben új haladó normákat keS kidolgozni, mégpedig mind az anyag, szerszám, tüzelöayag és villanyáramszükséglet normáit, mind pedig a teljesítmény­normákat. Most, ez időszakban az üzemi párt­szervezet és szakszervezet feladata abban van, hogy valamennyi dolgo­zót s feladatok teljesítésére indít­sa, megtanítsa őket a technika mes­tereinek — a szovjet sztahanovis­táknak és élenjáró dolgozóinknak módszereire. Emellett a pártszerve­zetnek feltétlenül meg kell szilárdí tania az állami fegyelmet. Hogy a dolgozók teljes mérték­ben úgy értsék a tervezést, mint saját ügyüket, mindenekelőtt töké­letesen ismerniök kell tervüket és normáikat. Itt nagy feladat hárul főleg az üzemi szakszervezeti cso­portok funkcionáriusaira. Ezeknek ma már a terv következetes szét­írásának biztosításáról kell gondos­kodniuk. A terv egyes munkahe­lyekre és munkásokra történő pontos szétírása kell, hogy az idén magá­tól értetődő dologgá váljon. Nem lehetséges többé, ^ hogy a munkások néhány órát várjanak arra, mit csi­náljanak, mint ahogy ež például a pozsonyi elektrotechnikai üzemekben van. A munkásoknak ismerniök kell nemcsak egy hónapra, de minden órára szóló tervüket. Ha ezt nem érnénk el, üzemeinkben egyre jobban felütné a fejét a rohammunka, amire Gottwald elvtárs már a párt Köz. ponti Bizottságának tavalyi februá­ri ülésén figyelmezetetett. A pártfunkcionáriusoknak az üze­mekben szintén látniok kellene a terv szétírása és teljesítésének el­lenőrzése közti szoros kapcsolatot. A tervteljesítés ellenőrzése a párt-, szak és ifjúsági szervezet állandó és fontos munkája. A kommunisták­nak az üzemekben gondoskodniok kell arról, hogy a terv teljesítését kiér­tékeljék a politikai tízperceken és minden terv alatti százalékot ren­desen indokoljanak meg és hogy in­tézkedéseket dolgozzanak ki, ame­lyek megszüntetnék a hiányosságo­kat a termelésben és kizárnák az ipari termelés csökkenését az év vé. ge felé és főleg az elkövetkező év első negyedévében. Nem szabad, hogy az ellenőrzés csak ellenőrzés legyen. Kell, hogy az ellenőrzés mel­lett rámutassanak a termelés nö­velésének lehetőségeire, hogy az el­lenörslés mellett erőteljesen lelep­lezzék az alacsony tervmegszabás eseteit. A pártszervezet egyik legégetőbb feladata gondosan ügyelni arra, hogy az üzemekben normákkal támasszák alá a tervezést, hogy az üzemi ta­náosok foglalkozzanak a normákkal és megmagyarázzák óriási jelentő, ségüket a termelésre. A műszaki­gazdasági tervet csupán a normák alapján lehet sikeresen összeállítani. A normák ugyanis a szocialista munkaverseny megbízható alapját képezik. Ezért az üzemi tanácsok fontos feladata a normákról való beszélge­tések és tanácskozások szervezése is, amelyekre az üzem vezetősége a mérnökökkel és műszakiakkal együtt anyagot készít elő. Ezt az anyagot azokkal a tapasztalatokkal támaszt­ják alá, amelyeket az elvtársak a normák teljesítésével és túfilépésé­vel vagy be nem tartásukkal sze­reztek. Az ilyen beszélgetések alap­ján azután a műszakiak, mérnökök, mesterek és újítók segítségével a dolgozók szintén további normákat alakíthatnak, és az eddigi normákat megszilárdíthatják. Emellett kell, hogy a tömegszervezetekben működő kommunisták vezessék a pártonkí­vülieket és használják ki tapaszta­lataikat. A szakszervezeteknek is szintén sokkal nagyobb mértékbfen kellene megszervezniök az „új technika nap­jait", az üzemi munkaiskolákban tartott előadásokat, oktatást és tanfolyamokat és így gyakorlati se­gítséget kellene nyujtaniok a mun­kásoknak. Az üzemi tanácskozások­ban és a pártszervezetek bizottsá­gaiban az elvtársaknak sokkal na­gyobb figyelmet és gondot kellene fordítaniok az üzemek műszaki dol­gozóira. Igen sokat nyerhetnek, ha életrekeltik a műszakiak és újítók köreit, amelyek segítségével terv­szerűen bevezethetik a szovjet ta­pasztalatokat és az új technikát. Az üzemi pártszervézet másik ko­moly feladata a műszakiak és a mérnökök "között folytatott politi­kai munka állandó elmélyítése és a terv ' összeállításában végzett mun­kájuk kiértékelése. Csupán a mun­kások és a műszakiak közti, a párt­szervezet által szilárdított legszoro­sabb kapcsolat és jó együttműködés vezethet sikerre. Igen szemléltető módon mutatja ezt a gottwaldovói finom-mechanikai üzem példája. Ott az elvtársak széles alapon vezetik be az -újító műszakokat és ennek az együttműködésnek eredményei ab­ban nyilvánultak meg, hogy néhány műhely igen magasan túllépi terv­feladatait. Az új tervezési módszer megvaló­sításának következetes biztosítására sok mindent kell még végrehajtani. A feladatok, amelyek ránk, kommu­nistákra a párt- és kormányhatáro­zatból hárulnak, nagyok. Azonban örömteljes feladatok ezek. Teljesíté sükkel további lépést teszünk előre egész gazdaságunkban. A tervezés új módszere hatékony fegyver, ame­lyei biztosítjuk azt, hogy a terv a szocializmus építésében hazánkban hatalmas eszközzé váljon. Ha ezt teljes következetességgel megvaló­sítjuk, akkor rövid időn belül számos olyan nehézséget leküzdünk, ame­lyekkel ma építő munkánkban ta­lálkozunk és a Szovjetunió győze­delmes kommunistáinak mintaképe nyomán bátrabban haladhatunk elő. re új győzelmek felé. J. Cink], a CsKP KB dolgozója. Nyitrán megtartották az iparszövetkezetek első nagygyűlését A nyitrai kerületben megtartot­ták az iparszövetkezetek I. kerületi nagygyűlését, amelyen megalakult a kisiparos- és iparszövetkezetek ke­rületi szövetsége. Az egyes szövetkezetek képviselőit az előző hónap folyamán megtartott taggyűléseken választották meg. A küldötteket a nyitrai kisiparos szö­vetkezetek által rendezeti kiállítás fogadta a gyűlés székhelyének elő csarnokában. A gyűlésterem falán ez a felirat állt. ..A szovjet iparszövet­kezet — mintaképünk!" A gyűlésen a beszámolót Szomora elvtárs, a Szlovák Szövetkezeti Tanács kikül­dötte tartotta meg. Ezután a gyűlés elfogadta az alapszabályokat és megválasztották a szövetség elnök ségét és számvizsgáló bizottságát. A megalakult kerületi szövetség határozatban kötelezte magát, hogy kibővíti a Nyitra-kerületi javító­üzemek hálózatát. Az egyes szövet­kezetek lelkes felajánlásokat tettek tervük időelőtti teljesítésére. Mártonvölgyi László, Nyitra Szovjet vendégeink a pozsonyi úttörő palotában A külfölddel való kulturális kap­csolatok össz-szövetségi Társaság Bizottsága küldöttségének tagjai, B. N. Polevoj Sztálin-díja s és a Szovjet Szocialista Federatív Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Szovjetjének képviselője, továbbá M. I. Carjov Sztálin-díjas, a Szovjetunió nemzeti művésze, az Állami Akadémia Kis­színházának igazgatója, pozsonyi tartózkodásuk alatt péntek délután baráti látogatást tettek az úttörő palotában. A nagyrabecsült szovjet vendégeknek, akiket! Turek Éva fo­gadott, a pozsonyi úttörők szívélyes fogadtatást készítettek é s viharos taps közepette virágcsokrokat adtak át nekik. A szívélyes fogadtatás után a szovjet vendégek élénk érdeklődés­sel tekintették meg a pozsonyi út­törők munkájának eredményét, me­lyeket az érdeklődési körökben értek el és kifejezték tetszésüket a szov­jet úttörők számára készített aján­dékok felett. Ezeket az ajándékokat a pionírok egész Szlovákiából kiál­lításra gyűjtötték össze. A kiállítást november 15-én nyitják meg. A pozsonyi pionirok a palota megtekintése után emléktárgyakat adtak a vendégeknek é s megkérték őket, hogy tolmácsolják üdvözletü­ket a moszkvai úttörőknek. Búcsú­záskor a vendégek beírták nevüket a pozsonyi úttörő-palota emlékköny­vébe. A Csehszlovák Szovjet Barátság Hrnapja városainkon és íalvaínkon A dolgozók tízezrei tűzték ki ma­guk elé a Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság hónapjában munkájuk meg­javítását és még nagyobb mértékű tanulást a szovjet tapasztalatokból. Nagy érdeklődéssel fognak az orosz nyelv tanulásához is. A nagybitcsei „Vzornica"-üzem­ben az orosz nyelv népi kurzusaiban megkezdték a tanítást. A körökbe száz dolgozó nő jelentkezett. A né­pi orosz nyelvtanfolyamok ünnepé­lyes megnyitásán valamennyi részt­vevő felajánlást tett, hogy rendsze­resen fogja látogatni az orosz nyelv­órákat. hogy minél előbb eredetiben is tanulmányozhassa a szovjet köny­veket. A trencséni „Merina" nemzeti vállalat dolgozói szovjet munkamód­szereket alkalmaznak, ami sok mun­kahelyen lehetővé teszi a tervfela­datok rendszeres túllépését. A szö­vő-osztályon valamennyien Kovaljev mérnők munkatapasztalatait alkal­mazzák, miáltal ez osztály munka­termelékenysége 27.7%-kal emelke­dett. Zubo István Kovaljev mérnök munkatapasztalatainak elsajátítá­sával 240 orsó kezeléséről 480 orsó kezelésére tért át. A teremlési ter­vet rendszeresen 206%.ra teljesítik. Az Ifjúsági Duzzasztógát dolgozói kötelezettségvállalásaik sikeres tel­jesítésének jegyében nyitották meg a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napját, melyek szerint az ötéves terv negyedik évét Klement Gott­wald köztársasági elnök születésnap­jáig, november 23-ig teljesítik. A CsSzBSz-csoport plenáris ülésén, amelyet a Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Hónapjának megnyitása al­kalmából tartottak, az ifjúsági Duz­zasztógát dolgozói nagy érdeklődés­sel hallgatták meg a „Dnyepro­sztroj építéséről és újjáalakításáról" tartott előadást, amelyen megismer­kedtek a szovjet nép határtalan munkalelkesedésével, amely hazájá­ban a kommunizmust építi. Azon dolgozók millió közül, akik kifejezésre juttatják határtalan szeretetüket és odaadásukat a test­véri Szovjetunió iránt, nem hiá­nyoznak a forgóeszközök forgása meggyorsítása mozgalmának kezde­ményezői sem, az apátfalvai Pol'ana­üzem dolgozói. Az alkalmazottak 60 százaléka a Szovjetbarátok Szövet­ségének tagja. A népi orosz tanfo­lyamok köreiben több mint 200 dol­gozó sajátítja el a haladás és a bé­ke nyelvének alapjait. A dolgozók százai kísérik élénk figyelemel a szovjet filmeket, amelyek bepillan­tást engednek számukra a szovjet ember gazdag kultúráiig életébe. A sviti Chemosvit-üzem dolgozói a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónapban még szélesebb mértékben használják a szovjet sztahanovisták munkamódszereit. A Svit II. dolgo­zói, akiknek munkájukban nagy se­gítséget nyújtott az öt komplexfori­gád, Csutkioh szovjet sztahanovista munkamódszerét alkalmazva, a Csehszlovák-Szovjet Bartásági Hő­nap tiszteletére az üzem minflen egyes szakaszában komplexbrigádo­kat szerveznek. A műszálak kutató­intézetében technikai orosz nyelv­kört rendeznek, ahol a hallgatók megismerkednek a szovjet technikai terminológiával. A Chemosvit­üzemben 13 népi orosz nyelvtanfo­lyam működik, összesen 220 hallga­tóval. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap keretében a nyitrai kerület községeiben és EFSz-eiben eszme­cseréket folytatnak a szovjet ta­pasztalatokról és munkamódszerek­ről mezőgazdasági téren, melyek­nek felhasználásával a szövetkezeti tagok már eddig is szép eredménye­ket értek el. Toman Kálmán tehén­etető az aleksincei állami gazdasá­gon nemrég kezdte alkalmazni Mali­nyinova módszerét és már most egy tehénnél 35 literes tejhozamot ér el naponta. Nyitrán megnyitották a szovjet könyv és sajtó területi kiállítását, amelyet összekapcsoltak a nyitrai kerület népművészeinek kiállításá­val, amelyet a népművészeti alkotás második kerületi szemléjének kere­tében rendeztek. A kiállítás bemu­tatja a szovjet ember munkáját és kul túréletét, melynek példája nyo­mán mi is rátérünk a szocializmus építésének útjára. A békevédők csehszlovákiai bizottsága XIII. plenáris ülésének határozata (Folvtatá* 82 1 oldalról » zi ki a békevédök összes kerületi és járási bizottságainak, hogy azon­nal lássanak hozzá a békevédök II. csehszlovákiai kongresszusának elő­készületeihez, mégpedig: hogy valósítsák meg a járások­ban a küldöttek kiválasztását és hogy előkészítsék megválasztásukat a békevédök kerületi ülésein, amely üléseket december 7-ig kell megvaló­sítani, hogy a kongresszus összehívásá­val és annak feladataival megismer­tessék hazánk minden egyes polgá­rát már most, a nemzetek békekon­gresszusa kampányával kapcsolat­ban, amelyre sokkal nagyobb mér­tékben fel kell használni, mint ed­dig az összes gyűléseket, megbeszé­léseket és a nemzeti arcvonal többi akcióit, hogy a kongresszus előkészületei­re nyerjenek meg további aktív dol­gozókat és békeharcosokat azon em­berek soraiból, akik ez idő szerint még a békemozgalmon kivül álla­nak, hogy a kongresszus előkészületei­ben a lehető legnagyobb figyelmet fordítsák a csehszlovákiai békedíja­kért folyó versenyre, melynek ha­tárideje 1952. december 31-én jár le. A XIII. plenáris ülés elrendeli a békevédök csehszlovákiai és szlová­kiai bizottsága minden egyes tag­jának és a csehszlovákiai békevédők össze s kerületi és járási bizottságai­nak, hogy haladéktalanul kezdjenek dolgozni e határozat teljesítésén. A XIII. plenáris ülés felhívja a nemzeti arcvonal összes szerveinek, továbbá a politikai pártoknak és az országos szervezeteknek minden egyes funkcionáriusát és tagját, va­lamint hazánk minden egyes becsü­letes és jóakaratjj polgárát, hogy a békevédök H. csehszlovákiai kon­gresszusának előkészületein való ak­tív részvételükkel járuljanak hozzá a kongresszus lehető legnagyobb si­keréhez, ami további megerősítését fogja jelenteni a világbéke táborá­nak, amelyet J. V. Sztálinnal az élén a Szovjetunió vezeí.

Next

/
Thumbnails
Contents