Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-13 / 270. szám, csütörtök

1952. november 13. UJSZ0 7 A szov get gépek a béke és ha adás biztosítékai „A munka termelékenységének ilyen gyorsütemű növeke­dése mindenekelőtt azért következett; be a Szovjetunióban, mert népgazdaságunk széles körben alkalmazza az új tech­nikát és az élenjáró technológiai eljárásokat. Ez a gyors­ütemű növekedés a termelés gépesítésének és villamosításá­nak, különösen pedig a munkaigényes és nehéz munkák gé­pesítésének, a. munka jobb megszervezésének, a dolgozók­általános műveltsége és kulturális színvonala emelkedésének és szakképzettségük növekedésének eredménye. A szocia­lista gazdasági rendszer korlátlan lehetőségeket teremt a legújabb technika alkalmazására. A Szovjetunióban a gé­pek néni csupán munkát takarítanak meg, hanem meg is könnyítik a dolgozók munkáját. A szocialista gazdaságban, a kapitalizmustól eltérően, a munkások ezért használják igen szívesen a gépeket a munkafolyamatokban." (Malenkov XXX. kongresszus) Könnyebb fe«z a munka A kommunizmusban teljesen meg­szűnnek a szellemi és fizikai mun ka közötti ellentét maradványai. A kapitalizmusban - a munkások­nak és parasztoknak a hihetetlenül nehéz testi munka jut osztályrészül. Az őket kizsákmányoló uralkodó osztály elzárja előlük a tanuláshoz, a kultúra megismeréséhez, a szel­lemi munkához vezető utat. A lcapi talista rendszerben a tanulás a ki. zsákmányoló osztáiyok monopoliu­ma. A kapitalizmusban az értelmiség általában és nagy többségben a tő­kések és földesurak szolgálatában áll. Segíti azokat a munkások és pa­rasztok elnyomásában, kizsákmá­nyolásában. Az értelmiség jelentős része a tő­kések és földbirtokosok soraiból ke­rült ki. Érthető, hogy mindezek folytán, a kapitalista társadalom mély, áthághatatlan szakadék, meg oldhatatlan ellentét van a szellemi és testi munka között. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom lerombolta ezt az áthidal­hatatlan ellentétet. Sztálin elvtárs a szocialista építés tapasztalataira tá­maszkodva, megmutatta, hogy a szellemi és fizikai munka között fennálló évszázados ellentétet mi­lyen úton, milyen módszerekkel le­het kiküszöbölni. Sztálin elvtár szét­zúzta a kispolgári fecsegőknek azt az állítását, hogy az ellentét kikü­szöbölésének az a módja, hogy a szellemi munkás kulturális, és tech­nikai színvonalát a fizikai munkás színvonalára kell lesüllyeszteni. Sztá­lin elvtárs megmutatta, hogy épp ellenkezőleg, a feladat abban áll, az ellentét úgy küszöbölhető ki, hogy a munkásosztály kultúrális és technikai színvonalát a mérnökök és technikusok színvonalára emelik. Sztálin elvtárs a sztahánov mozga­lom kezdetén azonnal rámutatott, hogy a munkásosztály technikai és kulturális felemelésének ez a moz­galom lesz mozgatórúgója. A sztahánovista munkáját nem a nagymértékű fizikai erőkifejtés jel­lemzi. A sztahánovista munkájának jellemzője a technikai újítás, észsze­rüsítés, a munka tervszerűvé tétele, tehát az alkotó szellemi munka. A sztahánovista dolgozók mindennapos munkájuk során egyesítik a fizikai és szellemi munkát. Számtalan azok­nak a sztahanovistáknak száma, akik a Szovjetunióban mérnökké, terve­zőkké emelkedtek, és új utakat nyi­tottak a tudományban és a techni­kában. Döntő szerepet játszik a fizikai és szellemi munka közötti ellentét fel­számolásában a termelés egyre- fo­kozódó gépesítése és automatizálása. A termelés minden területére kiter­jedő gépesítés egyre több és több szakképzett munkás beállítását teszi szükségessé. A technika nagyarányú fejlődése lehetőséget nyújt, hogy a dolgozók teljesen megszabaduljanak a szakképzetlen munkától, az egy­szer ü fáradságos, kézi munkától. Az elmúlt századok utópista szo­cialistái gyakran nehéz helyzetbe kerültek, amikor felmerült előttük az a kérdés, hogy vájjon ki fogja a jövő társadalomban a piszkos, kelle­metlen, nagy fizikai erőkifejtést kö­vetelő munkákat elvégezni. Erre a kérdésre Morus Tamás azzal vála­szolt, hogy ezeket a munkákat rab­szolgákká tett hadifoglyok és bűnö­sök fogják végezni. Mások szérint viszont a társadalom valamennyi tagj? felváltva fogja ezt elvégezni. Csakis a tudományos szocializmus tudott ?rre a kírdésrr válasz* a '.ni A marxizmus-leninizmus megalapo­zói nem egyszer rámutattak arra, hogy a technika és tudomány fejlő­dése során, már a szocializmusban is megszabadul az ember azoktól a nehéz és kimerítő munk'>ktől. p.-ne­lyekre a kapitalizmus ítélte őket. ,,A kapitalista rendszer — mon­dotta Lenin — rákényszerítette az embereket a legembertelenebb mun­kákra. A kapitalista államban az ember éhségből vállalta ezt a mun­kát. A szocialista államban nem tűr hetünk semmi ilyen embertelen munkát, önként pedig senki sem fogja vállalni... Mindenütt mennél több gépet kell alkalmazni és a leg­szélesebb körben át kell térni a gép­munkára". Ebben — a Lenin által kijelölt irányban halad a Szovjetunióban technika fejlődése. Az új sztálini öt­éves 1 terv, a sok és fáradságos mun­kát követelő munkafolyamatok min­denirányú, széleskörű gépesítését ír. je elő, különösen a kohászatban, fű tőanyagiparban és az építőiparban. A Don medence legtöbb bányája már 1948-ban áttért a teljes gépesí­tésre. A munkafolyamatok a vájás­tól a vagónberakásig gépesítve van­nak. A réselés és vájás mintegy 98 százalékban, a szállítás 95 száza­lékban, a vagonok megrakása pedig 100 százalékban gépek útján törté nik. A szovjet tervezők már a háború előtt megkezdték olyan bánya-kom bájnok szerkesztését, amelyek a szén réselését, vájását és felrakását is elvégzik. Ezek alkalmazására a há­ború utáni években már széles kör­ben sor keiült. A bánya-kombájnok alkalmazása teljesen új jelleget ad a bányászok munkájának. Természetes, hogy ezeknek a kom­plikált, több munkafolyamatot egy­szerre végző gépeknek a kezelésé­hez lényegesen magasabb, mondhat, ni mérnöki szakképzettségű munká­sokra van szükség. Világos az is, hogy az ezeket a bánya-kombájno­kat kezelő munkás, már sokkal kö­zelebb áll a mérnök technikai tudá­sához, mint a csákánnyal dolgozó vájár képzettségéhez. Automatizált gyárak A szovjet energia-gazdaságban már ma 13 vannak olyan automati­kus vízierőművek, amelyek fölösle­gessé teszik az állandó kezelősze­mélyzet alkalmazását. Ilyen például az egyik Moszkva alatti vízierő­mü berendezése. Ennek az erő^ műnek a hatalmas gépeit gombnyo­mással indítják és állítják meg — a 65 kilométer távolságban lévő köz­pontból. Természetesen nem egy, hanem számos ilyen berendezés vég­zi Moszkva vízellátását. A központ­ból néhány szerejő hetenként egy­szer ellátogat, hogy felülvizsgálják az erőmüvek gépeit. Ha ezeknél a gépeknél valami üzemzavar törté­nik, maguktól leállnak és a hibát villanyjelzéssel jelentik a szerelök­nek a központban elhelyezett táb­lán. Például: elszakadt a szabályo­zó hajtószíja, vagy áttüzesedett a csapágy zsírozása, stb. Ilyenformán, az erőmű valamennyi lehetséges gép­hibáit, kb. 30 fajtát, automatikusan tud a központ felé jelenteni. Persze, az a szerelő, aki ezeknek a gépeknek az időszakonkénti felügyeletét vég­zi, technikai tudás szempontjából sem hasonlítható össze azokkal a szerelőmunkásokkal, akiket a kapi­talista rendszer ismer. A moszkvai vízierőmü szerelőinek szaktudása, technikai ismerete, kétségen kívül vetekszik a mérnökök tudásával. A gépesítésre és a munkafolya­matok automatizálására egy másik példa a „Masinostrojényije" nevű gyár berendezése. Ez a gyár a trak­tormotorok cilinderfejét munkálja meg. Az egész munkát gépek vég­zik. Tizennégy munkapadon megy keresztül teljesen automatikusan a munkadarab. Minden 3 és fél perc­ben egy kész darabot készít el a gépsor. *Az alkatrészek megmunká­! lása c.-ak nyolcadrész annyi időt vesz igénybe, mint a nem automati­kus gépberendezés mellett. A mun­kák elvégzéséhez pedig 56 emberre! kevesebb kell, mint más, nem auto­matizált gyárokban. A gépek m™llé mindössze két munkás van beoszt­va, ez a két ember látja el azt a munkát, amelyet eddig 58-an végez­tek. A szovjet mérnökök és munkások új, minden eddigit felülmúló gépcso­dákat szerkesztettek. Pl. az egyik szovjet felt.aláió olyan automatikus munkapadot készített, amely fotovi. zcrral van felszerelve. A gépnek ember által történő kezelése mind­össze annyiban áll, hogy a fotovi­zorban a kezelő elhelyezi a kidolgo­zandó daiab rajzát, ezután a gép a kidolgozás befejezéséig, sajátmaga állítja be a vésőt a rajznak megfe­lelően, és amint befejezte munkáját, a gépkezelő asztalán kigyújtja a lámpát. A munka további folytatá­sához mindössze új rajznak a behe­lyezése szükséges. A termelés ilyen mértékű auto. matizálása csakis a szocialista tár­sadalom viszonyai között valós, t ha tó meg. A termelés automatizálása érthetileg dőn.ően megvált.Jítatv. a munka jellegét. A gépek megszaba­dítják a munkást a nehéz fizikai munká ól. Eltűrik a régi tipusií munkás, aki elsősorban fizikai ere­jét használta fel és helyébe lép az űj, szocialista nunkrs. akinek mun­kája- már alig különbözik a techni­kus vagy mérnök munkájától. A szellemi és fizikai. munka kö­zötti különbség kiküszöbölése tehát a termelés gépesítése és automati­zálása. a szakképzetlen munka ki­szorítása, a munkásosztály kulturá­lis és technikai színvonalának a technikus és mérnök színvonalára való felemelése útján megy fokoza­tosan végbe. A szovjet kuJtúia képviselői Pizenben A Szovjetunió kultúrájának kivá­ló képviselői, Borisz Nyikolajevics Polevoj Sztálin-díjas író, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának képviselője és Michail Ivanovics Carjov, az Állami Akadémiai Kis. színház Sztálin-díjas igazgatója, a Szovjetunió kiváló művésze novem. ber 11 én Plzenbe látogattak. Borisz Polevoj a délelőtti órák ban érkezett Plzenbe. ahol ünnepé­lyesen fogadták a Nemzeti Bízott ság épületében a kerület élenjáró közéleti dolgozói. A plzeni 17. kö. zépiskola pionírjai, akik résztvettek a fogadtatáson, a kedves vendége­ket kellemesen meglepték az orosz nyelv jó ismeretével. Délután Borisz Polevoj a V. I. Lenin üzem alkalmazottai közé lá. togatott, ahol a legjobb dolgozók­kal beszélgetett. A Lenin.üzem dol gozói, akik 82% .ban bekapcsolód­tak a szocialista munkaversenybe, sikeresen teljesítik az SzKP \XIX. kongresszusának tiszteletére az öt­éves terv negyedik évi tervét, beieértve a főfeladatokat is, Anto­nin Zápotocky kormányelnök szü. let'ése napjáig, december 19-ig való teljesítésére és december 21_én. Sztáli gencra" -=zimusz születése napján, a Szovjetunió számára ké­szülő utolsó megrendelésnek le szállítására tett felajánlásukat. »A szovjet nép küldött engem — mon. dotta Borisz Polevoj, — hogy a Csehszlovák Szovjet . Barátság Hó. napjában országuk népének tolmá­csoljam őszinte üdvözletét és bizto sítsam őket arról, hogy a Szovjet­unió mindig kész segíteni Csehszlo. vákia testvérnépeit új boldog éle. tük építésében.« Borisz Polevoj válaszolt az üzem alkalmazottainak számos kérdésére. Megmagyarázta például, hogy egy szovjet író sem tudja elképzelni munkáját a dolgozóknak a gyárak­ban és a mezőgazdaságban folyta­tott életével való szoros alkotó kap. csolat nélkül. Utols/ könyvének H_ adása előtt Borisz Polevoj hosszabb ideig élt együtt a kommunizmus építkezéseinek megvalósítóival z egyes szakaszokon és segített nagy müvükben a helyi sajtóban közölt cikkeivel. Határtalan büszkeség töltötte el a hallgatók szivét, ami kor az általuik készített gépek sike­res alkalmazásáról beszélt a kom munizmus grandiózus építkezésein. A Volga—Don.cr torna építésénél szintén a V. I. Lenin-üzemben gyár­tott exkavátot-okat használták, ame­lyek kisebbek, mint a szovjet exka. vátorok és őnhajtásúak. Az építők igen megkedvelték őket pontos munkájukért és nagy mozgékony­ságukért. Borisz Polevoj a Plzen. ben gyártott gépeket a Kinai Nép. köztársaságban. Romániában. a Duna—Fekete-tengeri csatorna épi. tésénél és a Német Demokratikus Köztársaságban tett útjai során látta.. »Nagy örömöm volt mindig — mondotta Borisz Polevoj. — amikor az Önök országának mun. kásái által gyártott gépeket lát. tam. amely országot szívem mélyé, bői szeretem.* Borisz Polevoj megtekintette a V. I. Leninüzem néhány szakaszát és a plzeni sörfőzdét. Délután örömmel fogadták Plzen­ben a Szovjetunió egyik élenjáró színházi dolgozóját. M. I. Carjon Sztálin.díjas művészt, aki este a Tyl.színházban megtekintette L. Szlavin: »Intervenció« című darab, jának előadását s az előadás előtt beszélgetést folytatott a plzeni ke­rületi színház művészeti dolgozóinak kollektívájával. Sz ová'y'aí küldöttek a Népek Békekoagresszusára Jelentések a szovjet nép m u nkagy özelmeiröl TASKENT Az Üzbék Szovjet Szocialista^Köz­társaság vállalatainak nagy része teljesítette már az ez évi ipari ter­vét, sőt sok millió rubel értékű ter­méket adtak a hazának terven fe­lül. Ezek között van a Csirszki elektrotechnikai kombinát munkakö­zössége, amely már az 1953 as évi tervteljesítésen dolgozik, amely a Chorezm. Buchara és Fergana gya­pottermelőinek több vagon műtrá­gyát szállított, ami szintén a terven felül készült. PETROPAVLOVSZK A z Onyezskij gépgyárnak, a vá­ros legrégibb üzemének dolgozói, már november 3-án teljesítették a 11 hónapos tervet és a napokban megkezdték a decemberi terv elvég­zését. Sőt a vállalat egyes mühe lyei már teljesítették az egészévi tervet. ALMA-ATA Az egész Kalwihsztán dolgod, kö­zöttük Alma-Ata üzemei is nagy sikereket értek el a szocialista ver­senyben. Sikeresen teljesítették a tizhónapos tervet Karaganda bá­nyászai és az „Emba" naftafeldol­gozó-üzem munkásai. Kazahsztán Szovjet Szocialista Köztársaság gyárai 22 millió rúbel értékű árút termeltek a terven felül. SZTALINO A „Rudnesz" és a „Kurchanovka" bányák munkaközössége, a napok, ban teljesítette az 5-ik ötéves terv kétévi programmját. A kerület leg­több bányája már a decemberi terv teljesítésén dolgozik. A Népek Békekongresszusának kampányában, amely decemberben ül össze Bécsben, Szlovákia vala­mennyi kerületében megtartották a kerületi békevédelmi bizottságok plenáris üléseit, amelyeken a béke. bizottságok dolgozói megválasztot. ták a kongresszus csehszlovákiai küldötségének szlovákiai tagjait. A küldöttek Bécsben tolmácsolni fog. ják dolgozóink tántoríthatatlan el­szántságát. hogy a kommunizmus ragyogó példaképei nyomán az épí­tő feladatok teljesítésével és túl. lépésével küzdeni fognak az új há­ború gyujtogatói ellen a világbéke fenntartásáért. A Népek Békekon. gresszusára Szlovákiából ezek a küldöttek mennek: Dr. h. c. Alexander Horák táv. ö3szekötetésügyi megbízott, a, szlo­vákiai Békevédelmi Bizottság elnő. ke, a Békevilágtanács tagja, Milan LajCiak államdíjas költő, a Cseh. szlovák írószövetség szlovákiai ta. gozatának elnöke, Andrej Szarvas, a pozsonyi kerületi békevédelmi bi­zottság elnöke, Sztaniszláv Holly dubnicai •élmunkás-fémesztergályos, Karolina Majeriková, a felsőlehotai H. típusú EFSz tagja, Michal Rá­cik handlovai kőmüves.újító, Hele­na Kirchnerová, az eperjesi kerületi békevédelmi bizottság tagja és Ru­dolf Burghardt, a kassai Szovjet Hadsereg-üzem élmunkás-fémeszter. gályosa. A pártok tatásí negyedik év ünnepélyes megnyitása a dobsinai vízierőmü építkezésén A vízierőmü munkahelyein az SzKP üzemi szervezet a pártokta tási év megnyitása előtt már egy héttel összeült, hogy gondosan elő­készítse a pártoktatás negyedik évét megnyitó ünnepi taggyűlést. Az SzKP üzemi szervezet ülésén az elvtársaik megbeszélték az agitáto­rok tevékenységét, akik az egész építkezés valamennyi munkaszaka­szain bejárták a munkásokat. Az agitátorok jó munkájának eredmé­nye megmutatkozott az ünnepi tag. gyűlésen való részvételben. 57 pár­tonkívüli készséggél kijelentette, hogy rendesen fognak résztvenmi a pártoktatáson. A pártoktatás ne. gyedik évét megnyitó ünrnepi tag. gyűlés programm szerint 1952 ok­tóber 15 én délután 17 órakor kez­dődött az északi munkahelyein az üzemi klubban. A gyűlésen részt­vett Priesol elvtárs a kerületi párt­szervezet képviseletében, valamint Sohimotzer elvtárs a járási pártbi­zottság részéről, mint vezető titkár, hogy az ünnepi taggyűlés résztve­vőinek segítséget nyújtsanak a szo cialista haladás további építő mun. kajában mindazon feladatok telje­sítésére, amelyeket pártunk és kov. mányurak élén szeretett Gottwald elvtársunkkal tűz ki elénk. Az ünnepi gyűlést Lojdia elvtárs, az SzKP üzemi szervezetének elnö­ke, nyitotta meg. Ezután Schmotzer elvtárs, az SzKP járási bizottság vezető titkára mondott rövid beszá mólót, értékelte a pártoktatás jelen. tőségét, valamint a propagandisták feladatát. Schmotzer elvtárs rövid beszédében szólott a dicsőséges XIX. kongresszusról, kitűzte a ne­gyedik pártoktatási év föfeladatait és nagy feladatokat tűzött ki elénk, amelyek teljesítését a mai nappal megkezdjük. Hazánk további sike­rei jelentős mértékben kádereink­politikai öntudatától és helyes neve­lésétől függenek. És éppen ma. a világbékéért folytatott harc idősza­kában szükséges, hogy kádereinket úgy neveljük, hogy meghiúsítsák a reakció minden dsérletét. Schmot. zer elvtárs beszámolója után meg. érkezett az ünnepi taggyűlésre Priesol elvtárs, az SzKP kerületi bizottságainak vezető titkára. Élénk vita fejlődött ki, amelynek során számos értékes felszólalás hangzott el, amelyei, a dobsinai Vízierőmü gyors befejezésére irányultak. A megjelent 80 tag közül a vitába be. kapcsolódtak a nem párttagok is. akik résztvesznek a pártoktatásban. A vita folyamán Sceranko elvtárs vitafelszőlalásábain elmondotta, hogy jóllehet a multbain a reakciós ele­mek lebeszélték arról, hogy részt­vegyen a pártoktatásban, mégis ki. jelentette, hogy többé nem engedi senkitől sem letéríttetru magát a helyes vonalról, amelyet egyedül a Kommunista P'rtban lát és meg igérte, hogy ezen az oktatáson egyetlenegy órái. sem fog mulasz­tani. Matias nszky .Ján, Dobsina. *

Next

/
Thumbnails
Contents