Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-13 / 270. szám, csütörtök

1952. november 13. UJSZ0 7 A szov get gépek a béke és ha adás biztosítékai „A munka termelékenységének ilyen gyorsütemű növekedése mindenekelőtt azért következett; be a Szovjetunióban, mert népgazdaságunk széles körben alkalmazza az új technikát és az élenjáró technológiai eljárásokat. Ez a gyorsütemű növekedés a termelés gépesítésének és villamosításának, különösen pedig a munkaigényes és nehéz munkák gépesítésének, a. munka jobb megszervezésének, a dolgozókáltalános műveltsége és kulturális színvonala emelkedésének és szakképzettségük növekedésének eredménye. A szocialista gazdasági rendszer korlátlan lehetőségeket teremt a legújabb technika alkalmazására. A Szovjetunióban a gépek néni csupán munkát takarítanak meg, hanem meg is könnyítik a dolgozók munkáját. A szocialista gazdaságban, a kapitalizmustól eltérően, a munkások ezért használják igen szívesen a gépeket a munkafolyamatokban." (Malenkov XXX. kongresszus) Könnyebb fe«z a munka A kommunizmusban teljesen megszűnnek a szellemi és fizikai mun ka közötti ellentét maradványai. A kapitalizmusban - a munkásoknak és parasztoknak a hihetetlenül nehéz testi munka jut osztályrészül. Az őket kizsákmányoló uralkodó osztály elzárja előlük a tanuláshoz, a kultúra megismeréséhez, a szellemi munkához vezető utat. A lcapi talista rendszerben a tanulás a ki. zsákmányoló osztáiyok monopoliuma. A kapitalizmusban az értelmiség általában és nagy többségben a tőkések és földesurak szolgálatában áll. Segíti azokat a munkások és parasztok elnyomásában, kizsákmányolásában. Az értelmiség jelentős része a tőkések és földbirtokosok soraiból került ki. Érthető, hogy mindezek folytán, a kapitalista társadalom mély, áthághatatlan szakadék, meg oldhatatlan ellentét van a szellemi és testi munka között. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom lerombolta ezt az áthidalhatatlan ellentétet. Sztálin elvtárs a szocialista építés tapasztalataira támaszkodva, megmutatta, hogy a szellemi és fizikai munka között fennálló évszázados ellentétet milyen úton, milyen módszerekkel lehet kiküszöbölni. Sztálin elvtár szétzúzta a kispolgári fecsegőknek azt az állítását, hogy az ellentét kiküszöbölésének az a módja, hogy a szellemi munkás kulturális, és technikai színvonalát a fizikai munkás színvonalára kell lesüllyeszteni. Sztálin elvtárs megmutatta, hogy épp ellenkezőleg, a feladat abban áll, az ellentét úgy küszöbölhető ki, hogy a munkásosztály kultúrális és technikai színvonalát a mérnökök és technikusok színvonalára emelik. Sztálin elvtárs a sztahánov mozgalom kezdetén azonnal rámutatott, hogy a munkásosztály technikai és kulturális felemelésének ez a mozgalom lesz mozgatórúgója. A sztahánovista munkáját nem a nagymértékű fizikai erőkifejtés jellemzi. A sztahánovista munkájának jellemzője a technikai újítás, észszerüsítés, a munka tervszerűvé tétele, tehát az alkotó szellemi munka. A sztahánovista dolgozók mindennapos munkájuk során egyesítik a fizikai és szellemi munkát. Számtalan azoknak a sztahanovistáknak száma, akik a Szovjetunióban mérnökké, tervezőkké emelkedtek, és új utakat nyitottak a tudományban és a technikában. Döntő szerepet játszik a fizikai és szellemi munka közötti ellentét felszámolásában a termelés egyre- fokozódó gépesítése és automatizálása. A termelés minden területére kiterjedő gépesítés egyre több és több szakképzett munkás beállítását teszi szükségessé. A technika nagyarányú fejlődése lehetőséget nyújt, hogy a dolgozók teljesen megszabaduljanak a szakképzetlen munkától, az egyszer ü fáradságos, kézi munkától. Az elmúlt századok utópista szocialistái gyakran nehéz helyzetbe kerültek, amikor felmerült előttük az a kérdés, hogy vájjon ki fogja a jövő társadalomban a piszkos, kellemetlen, nagy fizikai erőkifejtést követelő munkákat elvégezni. Erre a kérdésre Morus Tamás azzal válaszolt, hogy ezeket a munkákat rabszolgákká tett hadifoglyok és bűnösök fogják végezni. Mások szérint viszont a társadalom valamennyi tagj? felváltva fogja ezt elvégezni. Csakis a tudományos szocializmus tudott ?rre a kírdésrr válasz* a '.ni A marxizmus-leninizmus megalapozói nem egyszer rámutattak arra, hogy a technika és tudomány fejlődése során, már a szocializmusban is megszabadul az ember azoktól a nehéz és kimerítő munk'>ktől. p.-nelyekre a kapitalizmus ítélte őket. ,,A kapitalista rendszer — mondotta Lenin — rákényszerítette az embereket a legembertelenebb munkákra. A kapitalista államban az ember éhségből vállalta ezt a munkát. A szocialista államban nem tűr hetünk semmi ilyen embertelen munkát, önként pedig senki sem fogja vállalni... Mindenütt mennél több gépet kell alkalmazni és a legszélesebb körben át kell térni a gépmunkára". Ebben — a Lenin által kijelölt irányban halad a Szovjetunióban technika fejlődése. Az új sztálini ötéves

1 terv, a sok és fáradságos munkát követelő munkafolyamatok mindenirányú, széleskörű gépesítését ír. je elő, különösen a kohászatban, fű tőanyagiparban és az építőiparban. A Don medence legtöbb bányája már 1948-ban áttért a teljes gépesítésre. A munkafolyamatok a vájástól a vagónberakásig gépesítve vannak. A réselés és vájás mintegy 98 százalékban, a szállítás 95 százalékban, a vagonok megrakása pedig 100 százalékban gépek útján törté nik. A szovjet tervezők már a háború előtt megkezdték olyan bánya-kom bájnok szerkesztését, amelyek a szén réselését, vájását és felrakását is elvégzik. Ezek alkalmazására a háború utáni években már széles körben sor keiült. A bánya-kombájnok alkalmazása teljesen új jelleget ad a bányászok munkájának. Természetes, hogy ezeknek a komplikált, több munkafolyamatot egyszerre végző gépeknek a kezeléséhez lényegesen magasabb, mondhat, ni mérnöki szakképzettségű munkásokra van szükség. Világos az is, hogy az ezeket a bánya-kombájnokat kezelő munkás, már sokkal közelebb áll a mérnök technikai tudásához, mint a csákánnyal dolgozó vájár képzettségéhez. Automatizált gyárak A szovjet energia-gazdaságban már ma 13 vannak olyan automatikus vízierőművek, amelyek fölöslegessé teszik az állandó kezelőszemélyzet alkalmazását. Ilyen például az egyik Moszkva alatti vízierőmü berendezése. Ennek az erő^ műnek a hatalmas gépeit gombnyomással indítják és állítják meg — a 65 kilométer távolságban lévő központból. Természetesen nem egy, hanem számos ilyen berendezés végzi Moszkva vízellátását. A központból néhány szerejő hetenként egyszer ellátogat, hogy felülvizsgálják az erőmüvek gépeit. Ha ezeknél a gépeknél valami üzemzavar történik, maguktól leállnak és a hibát villanyjelzéssel jelentik a szerelöknek a központban elhelyezett táblán. Például: elszakadt a szabályozó hajtószíja, vagy áttüzesedett a csapágy zsírozása, stb. Ilyenformán, az erőmű valamennyi lehetséges géphibáit, kb. 30 fajtát, automatikusan tud a központ felé jelenteni. Persze, az a szerelő, aki ezeknek a gépeknek az időszakonkénti felügyeletét végzi, technikai tudás szempontjából sem hasonlítható össze azokkal a szerelőmunkásokkal, akiket a kapitalista rendszer ismer. A moszkvai vízierőmü szerelőinek szaktudása, technikai ismerete, kétségen kívül vetekszik a mérnökök tudásával. A gépesítésre és a munkafolyamatok automatizálására egy másik példa a „Masinostrojényije" nevű gyár berendezése. Ez a gyár a traktormotorok cilinderfejét munkálja meg. Az egész munkát gépek végzik. Tizennégy munkapadon megy keresztül teljesen automatikusan a munkadarab. Minden 3 és fél percben egy kész darabot készít el a gépsor. *Az alkatrészek megmunká! lása c.-ak nyolcadrész annyi időt vesz igénybe, mint a nem automatikus gépberendezés mellett. A munkák elvégzéséhez pedig 56 emberre! kevesebb kell, mint más, nem automatizált gyárokban. A gépek m™llé mindössze két munkás van beosztva, ez a két ember látja el azt a munkát, amelyet eddig 58-an végeztek. A szovjet mérnökök és munkások új, minden eddigit felülmúló gépcsodákat szerkesztettek. Pl. az egyik szovjet felt.aláió olyan automatikus munkapadot készített, amely fotovi. zcrral van felszerelve. A gépnek ember által történő kezelése mindössze annyiban áll, hogy a fotovizorban a kezelő elhelyezi a kidolgozandó daiab rajzát, ezután a gép a kidolgozás befejezéséig, sajátmaga állítja be a vésőt a rajznak megfelelően, és amint befejezte munkáját, a gépkezelő asztalán kigyújtja a lámpát. A munka további folytatásához mindössze új rajznak a behelyezése szükséges. A termelés ilyen mértékű auto. matizálása csakis a szocialista társadalom viszonyai között valós, t ha tó meg. A termelés automatizálása érthetileg dőn.ően megvált.Jítatv. a munka jellegét. A gépek megszabadítják a munkást a nehéz fizikai munká ól. Eltűrik a régi tipusií munkás, aki elsősorban fizikai erejét használta fel és helyébe lép az űj, szocialista nunkrs. akinek munkája- már alig különbözik a technikus vagy mérnök munkájától. A szellemi és fizikai. munka közötti különbség kiküszöbölése tehát a termelés gépesítése és automatizálása. a szakképzetlen munka kiszorítása, a munkásosztály kulturális és technikai színvonalának a technikus és mérnök színvonalára való felemelése útján megy fokozatosan végbe. A szovjet kuJtúia képviselői Pizenben A Szovjetunió kultúrájának kiváló képviselői, Borisz Nyikolajevics Polevoj Sztálin-díjas író, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának képviselője és Michail Ivanovics Carjov, az Állami Akadémiai Kis. színház Sztálin-díjas igazgatója, a Szovjetunió kiváló művésze novem. ber 11 én Plzenbe látogattak. Borisz Polevoj a délelőtti órák ban érkezett Plzenbe. ahol ünnepélyesen fogadták a Nemzeti Bízott ság épületében a kerület élenjáró közéleti dolgozói. A plzeni 17. kö. zépiskola pionírjai, akik résztvettek a fogadtatáson, a kedves vendégeket kellemesen meglepték az orosz nyelv jó ismeretével. Délután Borisz Polevoj a V. I. Lenin üzem alkalmazottai közé lá. togatott, ahol a legjobb dolgozókkal beszélgetett. A Lenin.üzem dol gozói, akik 82% .ban bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, sikeresen teljesítik az SzKP \XIX. kongresszusának tiszteletére az ötéves terv negyedik évi tervét, beieértve a főfeladatokat is, Antonin Zápotocky kormányelnök szü. let'ése napjáig, december 19-ig való teljesítésére és december 21_én. Sztáli gencra" -=zimusz születése napján, a Szovjetunió számára készülő utolsó megrendelésnek le szállítására tett felajánlásukat. »A szovjet nép küldött engem — mon. dotta Borisz Polevoj, — hogy a Csehszlovák Szovjet . Barátság Hó. napjában országuk népének tolmácsoljam őszinte üdvözletét és bizto sítsam őket arról, hogy a Szovjetunió mindig kész segíteni Csehszlo. vákia testvérnépeit új boldog éle. tük építésében.« Borisz Polevoj válaszolt az üzem alkalmazottainak számos kérdésére. Megmagyarázta például, hogy egy szovjet író sem tudja elképzelni munkáját a dolgozóknak a gyárakban és a mezőgazdaságban folytatott életével való szoros alkotó kap. csolat nélkül. Utols/ könyvének H_ adása előtt Borisz Polevoj hosszabb ideig élt együtt a kommunizmus építkezéseinek megvalósítóival z egyes szakaszokon és segített nagy müvükben a helyi sajtóban közölt cikkeivel. Határtalan büszkeség töltötte el a hallgatók szivét, ami kor az általuik készített gépek sikeres alkalmazásáról beszélt a kom munizmus grandiózus építkezésein. A Volga—Don.cr torna építésénél szintén a V. I. Lenin-üzemben gyártott exkavátot-okat használták, amelyek kisebbek, mint a szovjet exka. vátorok és őnhajtásúak. Az építők igen megkedvelték őket pontos munkájukért és nagy mozgékonyságukért. Borisz Polevoj a Plzen. ben gyártott gépeket a Kinai Nép. köztársaságban. Romániában. a Duna—Fekete-tengeri csatorna épi. tésénél és a Német Demokratikus Köztársaságban tett útjai során látta.. »Nagy örömöm volt mindig — mondotta Borisz Polevoj. — amikor az Önök országának mun. kásái által gyártott gépeket lát. tam. amely országot szívem mélyé, bői szeretem.* Borisz Polevoj megtekintette a V. I. Leninüzem néhány szakaszát és a plzeni sörfőzdét. Délután örömmel fogadták Plzenben a Szovjetunió egyik élenjáró színházi dolgozóját. M. I. Carjon Sztálin.díjas művészt, aki este a Tyl.színházban megtekintette L. Szlavin: »Intervenció« című darab, jának előadását s az előadás előtt beszélgetést folytatott a plzeni kerületi színház művészeti dolgozóinak kollektívájával. Sz ová'y'aí küldöttek a Népek Békekoagresszusára Jelentések a szovjet nép m u nkagy özelmeiröl TASKENT Az Üzbék Szovjet Szocialista^Köztársaság vállalatainak nagy része teljesítette már az ez évi ipari tervét, sőt sok millió rubel értékű terméket adtak a hazának terven felül. Ezek között van a Csirszki elektrotechnikai kombinát munkaközössége, amely már az 1953 as évi tervteljesítésen dolgozik, amely a Chorezm. Buchara és Fergana gyapottermelőinek több vagon műtrágyát szállított, ami szintén a terven felül készült. PETROPAVLOVSZK A

z Onyezskij gépgyárnak, a város legrégibb üzemének dolgozói, már november 3-án teljesítették a 11 hónapos tervet és a napokban megkezdték a decemberi terv elvégzését. Sőt a vállalat egyes mühe lyei már teljesítették az egészévi tervet. ALMA-ATA Az egész Kalwihsztán dolgod, közöttük Alma-Ata üzemei is nagy sikereket értek el a szocialista versenyben. Sikeresen teljesítették a tizhónapos tervet Karaganda bányászai és az „Emba" naftafeldolgozó-üzem munkásai. Kazahsztán Szovjet Szocialista Köztársaság gyárai 22 millió rúbel értékű árút termeltek a terven felül. SZTALINO A „Rudnesz" és a „Kurchanovka" bányák munkaközössége, a napok, ban teljesítette az 5-ik ötéves terv kétévi programmját. A kerület legtöbb bányája már a decemberi terv teljesítésén dolgozik. A Népek Békekongresszusának kampányában, amely decemberben ül össze Bécsben, Szlovákia valamennyi kerületében megtartották a kerületi békevédelmi bizottságok plenáris üléseit, amelyeken a béke. bizottságok dolgozói megválasztot. ták a kongresszus csehszlovákiai küldötségének szlovákiai tagjait. A küldöttek Bécsben tolmácsolni fog. ják dolgozóink tántoríthatatlan elszántságát. hogy a kommunizmus ragyogó példaképei nyomán az építő feladatok teljesítésével és túl. lépésével küzdeni fognak az új háború gyujtogatói ellen a világbéke fenntartásáért. A Népek Békekon. gresszusára Szlovákiából ezek a küldöttek mennek: Dr. h. c. Alexander Horák táv. ö3szekötetésügyi megbízott, a, szlovákiai Békevédelmi Bizottság elnő. ke, a Békevilágtanács tagja, Milan LajCiak államdíjas költő, a Cseh. szlovák írószövetség szlovákiai ta. gozatának elnöke, Andrej Szarvas, a pozsonyi kerületi békevédelmi bizottság elnöke, Sztaniszláv Holly dubnicai •élmunkás-fémesztergályos, Karolina Majeriková, a felsőlehotai H. típusú EFSz tagja, Michal Rácik handlovai kőmüves.újító, Helena Kirchnerová, az eperjesi kerületi békevédelmi bizottság tagja és Rudolf Burghardt, a kassai Szovjet Hadsereg-üzem élmunkás-fémeszter. gályosa. A pártok tatásí negyedik év ünnepélyes megnyitása a dobsinai vízierőmü építkezésén A vízierőmü munkahelyein az SzKP üzemi szervezet a pártokta tási év megnyitása előtt már egy héttel összeült, hogy gondosan előkészítse a pártoktatás negyedik évét megnyitó ünnepi taggyűlést. Az SzKP üzemi szervezet ülésén az elvtársaik megbeszélték az agitátorok tevékenységét, akik az egész építkezés valamennyi munkaszakaszain bejárták a munkásokat. Az agitátorok jó munkájának eredménye megmutatkozott az ünnepi tag. gyűlésen való részvételben. 57 pártonkívüli készséggél kijelentette, hogy rendesen fognak résztvenmi a pártoktatáson. A pártoktatás ne. gyedik évét megnyitó ünrnepi tag. gyűlés programm szerint 1952 október 15 én délután 17 órakor kezdődött az északi munkahelyein az üzemi klubban. A gyűlésen résztvett Priesol elvtárs a kerületi pártszervezet képviseletében, valamint Sohimotzer elvtárs a járási pártbizottság részéről, mint vezető titkár, hogy az ünnepi taggyűlés résztvevőinek segítséget nyújtsanak a szo cialista haladás további építő mun. kajában mindazon feladatok teljesítésére, amelyeket pártunk és kov. mányurak élén szeretett Gottwald elvtársunkkal tűz ki elénk. Az ünnepi gyűlést Lojdia elvtárs, az SzKP üzemi szervezetének elnöke, nyitotta meg. Ezután Schmotzer elvtárs, az SzKP járási bizottság vezető titkára mondott rövid beszá mólót, értékelte a pártoktatás jelen. tőségét, valamint a propagandisták feladatát. Schmotzer elvtárs rövid beszédében szólott a dicsőséges XIX. kongresszusról, kitűzte a negyedik pártoktatási év föfeladatait és nagy feladatokat tűzött ki elénk, amelyek teljesítését a mai nappal megkezdjük. Hazánk további sikerei jelentős mértékben kádereinkpolitikai öntudatától és helyes nevelésétől függenek. És éppen ma. a világbékéért folytatott harc időszakában szükséges, hogy kádereinket úgy neveljük, hogy meghiúsítsák a reakció minden dsérletét. Schmot. zer elvtárs beszámolója után meg. érkezett az ünnepi taggyűlésre Priesol elvtárs, az SzKP kerületi bizottságainak vezető titkára. Élénk vita fejlődött ki, amelynek során számos értékes felszólalás hangzott el, amelyei, a dobsinai Vízierőmü gyors befejezésére irányultak. A megjelent 80 tag közül a vitába be. kapcsolódtak a nem párttagok is. akik résztvesznek a pártoktatásban. A vita folyamán Sceranko elvtárs vitafelszőlalásábain elmondotta, hogy jóllehet a multbain a reakciós elemek lebeszélték arról, hogy résztvegyen a pártoktatásban, mégis ki. jelentette, hogy többé nem engedi senkitől sem letéríttetru magát a helyes vonalról, amelyet egyedül a Kommunista P'rtban lát és meg igérte, hogy ezen az oktatáson egyetlenegy órái. sem fog mulasztani. Matias nszky .Ján, Dobsina. *