Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-12 / 269. szám, szerda

1952 november 12 UJ szo f 3 Anyag az országos pártkonferenciához A Pravda szerkesztőségébe az új pártszabályzat tervezetével kapcsolatban számos vitahozzászólás érkezik. A CsKP Központi Bizottságának határozata szerint a Pravda hasábjain külön rovatot vezet „Anyag az országos pártkonferenciához'j cím alatt. E rovatban a szerkesztőség az egyes elvtársaknak az új pártszabályzatokkal kapcsolatos cikkeit és felszólalásait közli. Figyelmeztetjük a csehszlovákiai magyar dolgozókat, hogy hozzászólásaikat magyar nyelven is beküldhetik a „Pravda" szerkesztőségének címére, Bratislava, Jesenského 12. Küzdefem a határozatok teljesítéséért Az országos pártkonferencia öszszehlvása és az üj pártszabályzat tervezete nagy esemény pártunk életében, amit mindem kommunista örömmel üdvözöl. Legfőbb ideje, hogy Központi B1 zottságunk hozzáfogjon pártunk új pártszabályzatának kiadásához, mi. vei a IX. kongresszuson jóváha. gyott régi szervezeti szabályzat a mostani viszonyok között már nem felel meg. Igen helyes a pártszabályzat ter vezetében, hogy a párttag köteles a párthatározatok teljesítésének tevékeny harcosává lenni és köteles küzdeni a határozat meg-valósításá ért. Eddig a tagok nagy része nem teljesítette kötelességeit. A gyakor. lat azt mutatja nekünk, hogy ha a kommunisták munkaszakaszaikon teljesítik a rájukrótt feladatokat, akkor a munkát gyorsabban lehet elvégezni. Például, járásunkban a gép. és traktorállomás a kerület utolsó helyén állott. A kommunis ták összeültek és tervet készítettek a dolgozók mozgósítására. Bebizonyították ennek oly módon ' való el végzését, hogy a tervet 101.8%-ra teljesítették két nappal a megsza. bott határidő előtt. A kommunisták személyes példájukkal fel tudták lelkesíteni a dolgozókat a terv gyors teljesítésére. Az is segítséget nyújt, hogy minden traktorista, mint pár tonkivüli beosztást nyert a pártiskolázás évébe. Továbbá az áll a pártszabályzat tervezetben, ogy a kommunisták passzív és formális viszonya a párt. határozatokhoz, gyöngíti a párt harcképességét és ezért összeférhe. tetlen a párttagsággal. Itt megmutatkozhat az, hogy szá mos funkcionárius rájön arra, hogy a tagok százait akarnák kizárni csupán zért, mert nem jártak gyűlésekre. A gyakorlat azonban azt mutatja, hor. a tagok sokszor azért nem jártak a gyűlésekre,' mert ott nem a párthatározatokat vették át, hanem személyes ügye ket intéztek és amikor az elvtársak kritizálták a helytelen munkát, több funkcionárius ezt úgy érezte és jellemezte, mint személyeá tá. madást. , Szükséges azonban, hogy soraink, ban felszámoljunk a volt kizsákmá nyolókkal, akik még mai is közöttünk vannak, a párttagság közé el lenségeb ideológiát visznek be és tompítják az osztályharcot. Hozzá szeretnék szólni pártunk szabályzatának tervezetéhez. Azt a hiányosságot látom itt, hogy ki van hagyva a CsISz amelynek éppúgy, mint a Koms? mólnak, a párt első segítőtársának kell lennie. A Szov. jetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzatában szó van a párt és a Komszomol viszonyáról. Nálunk még nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúságra. Ezenkívül azt hiszem, hogy a 71. pontban, ahol • pártcsoportok alakításáról van szó tömegszervezetekben, a CsISz. ről is meg kellene névszerint em lékeznünk. Ugyanúgy a 23. pontban az áll. hogy »a pártszervek választásánál tilos a tömeges szavazás«. Nos, a Szovjetunió Kommunista Pártjában titkos szavazás van. Azt hiszem, nálunk is így kellene ennek lenni, mert elvtársaink még félnek nyíltan 3zembemondani, hogy az egyes ajánlott funkcionáriusokkal nem értenek egyet. A fődolog azonban a pártsza bályzatnak minden taggal ^riómegtárgyalása lesz úgy, hogy tud. ja és ismerje, mik a feladatai. Ak. kor tudni fogja, hogy mit kell ten nie. Eddig tanúi voltunk annak; hogy a funkcionáriusok sem ismerték pártunk szervezeti szabályzatát. Az üj pártszabályzat elsajátítása után pártunk, mint egyöntetű egy ség teljesíteni fogja Köztársasá. gunk építésének gyönyörű feiada. tait. ! Košinár József, a pőstyéni járási pártbizott. ság vezető titkára. Néhány megjegyzés a CsKP szabályzattervezetéhez A pártnak c«ak egy fegyelme van Nagy örömmel fogadtam a CsKP KB elnökségének határozatát a párt országos konferenciájáról, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja szabályzatának a Pravdában közölt tervezetét. A pártszabályzat terve, zetét áttanulmányoztam és az aláb. bi megjegyzéseket fűzöm hozzá: 1. A II. fejezetben »A párttagok — kötelességeik és jogaik « 3. cik kelyében f. betű alatt foglaltaknál javasolom, hogy az utolsóelőtti mondat helyesen így legyen: »A pártnak csak egy fegyelme, egy törvénye van az összes kommunis. ták számira, függetlenül érdemeik, tői éa funkcióiktól, amelyeket ellát nak«. 2. A H. fejezet 3. cikkelyének g. pontja alatt kétszer fordulnak elö az »okázalost\, »okázalost'ou sza. vak, melyek nekem nem elég vilá. gosak és kéiem. hogy e szó értei mét magyarázzák meg. vagy ezt a szót más világosabb szóval helyet, tesítsék. 3. A II. fejezetben indítványozom hogy a 11. cikkely-így hangzzon: »Azok a párttagok és párttagjelöl tek. akik 3 hónapon át komoly okok nélkül nem fizették meg tag. díjukat, automatikusan a párttag Ságból kizártaknak tekintetnek. Erről a párt alapszervezete hoz ha. tározatot, melyet a járási pártbi. zottság hagy jóvá.« Az eddigi ll.es cikkelyt javasolom, hogy 12.es szá. mozással lássák el és ugyanígy fo kozatosan lássák el a többi cikke, lyeket eggyel magasabb számozás, sal. 4. A VII. fejezetben: »Kerület1 pártszervezetek.! az 52. cikkelyben javasolom, hogy a 4. bekezdésben az eddigi szö" *get: ,>Jeiölteket jávasol' a kerületi nemzeti bizottságokba és a nemzetgýtílésbr Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Tanácsba is«. így változtassák meg .. . »jelölteket ja. vasol a nép választott kér,viselői megválasztására a kerületi ntmzeti bizottsá kba és a nemzetgyűlésbe. Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Tanácsba is.« 5. Ugyanúgy javaslom, hogy ha. sonlóképpen. mint a VII. fejezetben, a VIII. fejezet 59. cikkelyében is. »A párt járási és városi szerveze. tei« alatt, hogy ott a 3. bekezdés, ben a szöveget a következőképpen változtassák meg: ».

t. jelölteket javasol a nép választott képviselői, re azokban a városokban, ahol vá. rosi szervezetek vannak, a helyi nemzeti bizottságba. a járási nemzeti bizottságba, jóváhagyja a nép választott képviselőinek jelöl, teit a helyi nemzeti bizottságba és e csoportok közvetítésével irányítja a munkát a nemzeti bizottságok e szerveiben.« Itt azonban megjegyzem, hogy eddig a rendszerben még nem is. merünk városi nemzeti bizottságot. Csak helyi, járási, egységes, kerületi és központi nemzeti bizottságok vannak. x Kasanioky József, a liptó. szentmiklósi járási nemzeti bizottság titkára. A CsKP IX. kongresszusa dolgozta ki a CsKP mostani szervezeti szabályzatát és jóllehet ettől az időtől még négy év sem telt el, mégis megnyilvánul annak szükségessége, hogy új szabályzatot dolgozzanak ki. Ha tudatosítjuk azt, hogy az egész gazdasági és politikai történés agyveleje, szíve és hajtóereje a párt és minden csak attól függ, hogy a párt mint egész hogyan dolgozik, irányit és vezet, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a mostani szervezeti szabályzat elavult és ezért nem felel meg a párt mostani feladatainak. Ha körülnézünk, látjuk, hogy a három és félév alatt mennyi minden megváltozott. Látjuk az új és újabb üzemeket. Látjuk, hogy az egységes földműves szövetkezete^ száma napról napra emelkedik. Van szocialista kereskedelmünk, vannak új iskoláink, szociális és kulturális intézményeink. Mérföldes léptekkel haladunk előre. Ami valaha álom volt, ma valóság. Látjuk, hogy az a vonal, amelyen drága pártunk Gottwald elvtárssal az élén vezet bennünket, szilárd és egyenes. Ez a mi útunk a szocializmushoz és a kommunizmus céljaihoz. Azonban ahhoz, hogy a párt ezt a feladatot teljesíteni tudja, szükséges, hogy ne csak a központi bizottság, a kerületi bizottság stb. illetve azok funkcionáriusai dolgozzanak, hanem kell, hogy a párt valamennyi tagja munkához fogjon és polgártársaink pártonkívüli tömegeinek példát szolgáltasson. Ahhoz, hogy ezekkel az új és nagy feladatokkal, amelyek bennünket a szocializmus építésében várnak, megbirkózhassunk, szilárd szervezetre van szükség és ezért az új feltételek között szükség van az új szervezeti szabályzatra, amelyben ehhtz mérten vannak megfogalmazva a párttagok kötelességei és jogai. A megelőző szeivezeti szabályzattal szemben jelentős haladást látni abban, hogy az új szabályzat a pártot mint a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség harci szövetségét határozza meg. Abból indul ki, hogy a szocializmusban nem léteznek kizsákmányoló osztályok, nem létezik embernek ember által való kizsákmányolása. Ezért volt szükséges a szabályzattervezetben kihangsúlyozni a dolgozók szoros elvtársi együttműködését. Emellett hangsúlyozva van, hogy a párttagság feltétele az, hogy nem szabad kizsákmányolnia más munkáját. Ezt úgy értem, hogy pálttag nem lehet például a kisiparos, aki egy vagy két segédet alkalmaz, vagypedig aki háztartási alkalmazottat tart stb. Tudjuk, hogy ezelőtt voltak kisiparos vagy kézműves párttagok. Mindegyiküknek azonban volt már lehetősége eddig bekapcsolódni a munkába valamelyik állami, kommunális vagy szövetkezeti vállalatban és ha ezt eddig nem tette meg, nem tételezhető fel, hogy a párthoz való Viszonya őszinte és ezért nem való a pártba. Röviden: a jövőben kell, hogy a párttagok a szocializmus becsületes építői legyenek mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a technika; tudomány, művészet stb. terén. Még jobban fogjuk teljesíteni kötelességeinket Az alsókubíni Hviezdoslav gimnázium üzemi pártszervezetének tagjai áttanulmányozták a párt új szabályzatának tervezetét, megvitatták és egyhangúlag egyetértésüket fejezik ki a pártszabályzattal. „Elfogadjuk és jóváhagyjuk főleg apárttagok feladatait, melyeket a pártszabályzat tervezetének II. fejezete határoz meg. E feladatokat szive sen vállaljuk magunkra, hogy mint kommunisták, mintaképpen álljunk azon kötelességek teljesítésében, amelyek nemcsak a párthoz való viszonyunkból, hanem munkahelyünkről is ránkhárulMak. Meg vagyunk győződve árról, hogy csak az állami és pártfegyelem betartásával, a szak- és munkaképzettség fokozásával, az önbírálattal és bírálattal, személyes becsületességgel nyerjük meg és neveljük a pártonkívüliek tömegeit is munkahelyükön valamenynyi építöfeladat lelkiismeretes és síkeres teljesítésére." Jelinek Mária, az alsókubíni gimnázium üzemi pártszervezetének elnöke. Nagyon fontos a szabályzatterve, zet 71. pontja, amelyben atról van szó. hogy a párt technikailag ho gyan valósítja meg a gyakorlatban a politikai, gazdasági^ és kulturális élet minden szakaszán vezető és irányító feladatát. A t mostani szervezeti szabályzat kimondta, hogy például a kerületi bizottság irányítja a kerületi nemzeti bizottságban lévő kommunisták munkáját, valamint az összes pártonkívüli szervezetek, .szakszervezetek, szövetkezetek, stb. munkáját, de nem mondta meg azt hogy ezt hogyan végzi. Az új sza. bályattervezet azonban ezt a kér. dóst pontosan megoldja és a kom munistáknak meghagyja, — legyen megbeszélésekről, kongresszusokról, töm egszervezetek ről. szövetkezetek ről. stb. szó. — hogy pártcsoporto. kat alakítsanak és egyezzenek meg a párt és a kormány politikája ke. resztülvitelének és megvalósításának módjában. így akadályozzák meg azokat a félreértéseket, amelyek ed dig itt-ott a pártfunkoionáriusok és a tömegszervezetek között kelet, keztek. Ebből a tényből folyik továbbá, ami az új szabályzattervezet szá. mos helyén hangsúlyozva van, hogy minden párttag számára éppoly kötelező az állami fegyelem és épp úgy kell azt betartania, mint a pártfegyelmet és ezért az állami fegyelem megsértése egyben a párt fegyelem megsértése is. Az eddigi szervezeti szabályzatban nem *volt szó az állami fegyelemről. Ez azon. ban nagyon fontos, mert minden kommunistának példás polgárnak kell lennie. Ezért be kell tartania az állami fegyelmet és' példás pol. gámak kell lennie otthon és a munkahelyén. a szocializmus élenjáró építőjének. Hangsúlyozni kell még azt. hogy be kell tartani az állami fegyelmet azért is. hogy megmu. t átkozzék, hogy az államot minden eszközzel meg kell szilárdítani, mert az agresszív imperialista államok érdeke gyengíteni bennünket belső szervezetlenséggel, hogy így köny. nyen hatalmukba kerüljünk és az. után a kapitalista monopóliumok rabszolgaságába jussunk. A CsKP nek. mint államunk uralkodó pártjának meg kell követelnie tagjaitól, hogy elsősorban ők tartsák' be a párt. és állami fegyelmet, valamint a titoktartást is. mert a párt. és államtitok elárulása összeegyeztet, hetetlen a párttagságra!. Ennek következtében a párttagok kötelességei az eddigi szervezeti szabályzattal összehasonlítva lénye, gesen emelkedtek, mert a pártnak nincs szüksége csak papíron levő tagokra és olyanokra, akik mindössze a párt programmjával értenek egyet, hanem harcos tagokra van szüksége, akik a párt vonalának megvalósításáért harcolnak, amennyiben a párthatározatokhoz való formális passzív viszony ÖSZszeegyeztethetetlen a Párt soraiban való maradással. Ennek következtében bevezetik a lentről jövő kö vejkezete

a kritikát önkritikát. Ezek egészséges alapelvek lesznek, amelyekre a párt építeni fog. Nem akarok foglalkozni a szabályzat mindenegyes pontjával, mert ez nagyon sok helyet venne igénybe, azonban szeretnék még rámutatni a szabályzattervezet néhány pontjára. aho] véleményem szerint változtatásra, kiegészítésre vagy javításr

a volna szükség. A második pont azt mondja, hogy Csehszlovákia minden dolgozó polgára ... a CsKP tagja lehet. Itt két homályos dolog van. Először is, hogy csak azt tartják-e polgárnak, akinek csehszlovák állampolgársága van, vagy pedig lehet-e tag például a hontalan ls, aki má

r régen lakik köztársaságunk területén. A. mostani szervezeti szabályzatban nem volt ilyen probléma, mert nem volt SZÓ az, állampolgárságról- Másodszor ez a pont dolgozó polgárról beszél. Ez helyes. Mi történik azonban, hsr baleset vagy betegség miatt a munkás munkaképtelenné válik, rokkant, nyugdíjas stb. lesz. Ezt úgy i

s lehetne magyarázni, hogy ilyen esetben már nem lehet a CsKP tagja. Ez azonban nem volna igazságos. Ezért jó volna, hogyha ezeket a kérdéseket megoldanák a szabályzat 2. pontjához kiadott megjegyzéssel. A mostani szervezeti szabályzat 11. pontja, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja szabályzatának 9. pontj

a is azt mondja, hogy azokat a . tagokat és tagjelölteket, akik három hónapon át komoly ok nélkül nem fizettek tagdíjat, 3 pártból kizártnak minősítik. Célszerű voLna ezért, ha az új szabályzat hasonló megállapítást tartalmazna, hogy minden párttag és tagjelölt rendszeresen fizesse tagsági díját. Ami a szabályzattervezet 34—-36. pontjait illeti, a következőket szeretném megjegyezni: A szabályzattervezet 35. pontjából folyik, hogy az országos konferenciának majdnem olyan hatásköre van, mint a pártkongresszusnak, tehát magasabb a hatásköre, mint a CsKP Központi Bizottságának. Ezért nem tudom, hogy az országos konferencia határozatainak érvényességéhez szükséges-e a CsKP Központi Bizottságának jóváhagyása, más szavakkal, miért volna szükséges egy magasabb szerv határozatai érvényességéhez az alacsonyabb szerv jóváhagyása. Ilyen módon az országos konferencia csupán a CsKP Központi Bizottságának tanácskozó testületévé válik és így bizonyos mértékig feleslegessé is. Ezenkívül a szabályzattervezet 39. pontja azt mondja, hogy Szlovákia Kommunista Pártja tevékenységében a kongresszus és a CsKP Központi Bizottságának határozatai szerint igazodik. Az országos konferenciáról nincs említés. Ezért úgy vélem, hogy jó volna: eltörölni az országos konferenciát, mint a Szovjetunió Kommunista Pártjánál, vagypedig olyan jogkörrel ruházni fel, hogy határozatai érvényesek legyenek a CsKP KB jóváhagyása nélkül is, esetleg hogy a legközelebbi kongresszus jóváhagyása alá tartozzanak, azonban a kongresszusig érvényesek legyenek és érvényesek legyenek az SzKP számára is. Ebben a tekintetben ki kell egészíteni a szabályzattervezet 39. pontját. Javasolnám a szabályzattervezet 69. pontjának kiegészítését is körülbelül olyan értelemben, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja szabályzata 58. pontjának 2. szakasza, hogy a minisztériumokon és megbízotti hivatalokban a politikát egyedül a CsKP KB. illetve az SzKP KB Irányítja és nem az illetékes minisztérium vagy megbízotti hivatal pártalapszervezete. Nem tudom, hogy ezt nem kellene-e kiterjeszteni a kerületi nemzeti bizottságokra ig. Végezetül a 88. pont f) betűjénél javasolnám a „hivatalnokok" szó kihagyását, mert elég, ha ez marad: a munkások, dolgozó parasztok és értelmiség^kulturális életfeltételeinek megjavWásáról". A CsKP új szabályzattervezete helyesen hangsúlyozza ki azt az el- * vet, hogy a CsKP-nak a dolgozókat a nemzetköziség, a Szovjetunió iránti hűség és barátság szellemében kell nevelnie, és mivel majdnem mindenütt a Szovjetunió Kommunista Pártjának szabályzatára támaszkodik,, nagy haladást jelent az eddigi szervezeti szabályzattal összehasonlítva. Ha mindenütt követni fogjuk a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának életét és összes értékes tapasztalataihoz is igazodni fogunk, már előre biztosítva van hazánk építésének sikere. František Bodák, CsKP-tag az azbeszt-cement üzemek munkása, Nyitra.