Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-12 / 269. szám, szerda

/ UJ szo 1952 november 266 17/ szovjet filmek mozijainkban z elmúlt hetekben néhány figyelemreméltó szovjet filmet mutattak be mozijainkban, amelyek lekötik a nézökérdeklödését mind a szovjet életből vett sokoldalú témájukkal, mind művészi kivitelükkel. A legjelentősebb filmbemutató az idei Sztálin-díjjal kitüntetett „Fény Koordiban" című színes.film, magas művészi értékű mü, amely számunkra is rendkívül időszerű. A film alkotói, az észt film- és irodalmi dolgozók H. Leberecht észt író hasonnevű regényét vették alapul, amelyet szintén Sztálin-díjjal tüntettek ki. Meggyőző erejű, lebilincselő müvet hoztak létre az észt falu életéről, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságnak a Nagy Honvédő Háború alatt 1944-ben a hitleri megszállóktól történt felszabadulásának első éveiben folytatott életéről. Észtország nemrégen, 1940-ben lépett a többi szovjet köztársaságok testvéri kötelékébe. Fejlődését azonban megzavarta a háború és csupán most, a szovjet hadsereg által történt felszabadítása után kezdhette meg sohasem látott fejlődését. A hitlerista csapatoknak az égő városokból és falvakból történő menekülését megörökítő első jelenetektől egészen az észt falu szabad és boldog új életének befejező képéig a filmtörténet Koordi falu embereinek sorsával foglalkozik. Mily élénken és élesen idézi a film mai falvaink elé szocialista átépítésüket! A háború elvonult Észtország fölött. Az élet újra virágzik. Koordi is megkezdi békés életét és alapjaiban megváltozik. Azok, akik öröktől fogva földnélküliekként, napszámosokként, szegényparasztokként görnyedeztek a földbirtokosok uradalmaiban, földet kapnak a szovjet kormánytól. Ez azonban csak az első alapvető kérdés. A nehéz küzdelem számukra csak azután kezdődik az osztályellenséggel, a kulákkal és a természettel is. Drámai, izgalmas jelenetekben beszél a film arról, hogyan bonfcakozódott ki az új élet az osztályellenséggel és az előítéletekkel folytatott kíméletlen harcban, hogyan változott meg az emberek, az új valóság alkotóinak öntudata. Az SS gégemetszőkkel szövetkezett kulákok a legdurvább gaztettekkel, gvujtogatással és gyilkosságokkal igyekeznek elpusztítani a Koordiban csiráző új életet. Ennek az új életnek fényei, Lenin és Sztálin nagy eszméinek fényei azonban végül Is diadalmasan felragyognak. A film meggyőző módon ecseteli, hogyan tudatosítják a parasztok azt a falu szocialista építésére nézve döntő fontosságú tényt, hogy nem elegendő csak a föld igazságos szétosztása, hogy egyesülni kell és közös erővel kell a kuláktól és a természettől elvenni a jo]pb életet. Koordi falu erre az útra tér. Egyesült, győzött a kulákok és győzött a természet fölött is, amikor az óriási területet elfoglaló mocsár kiszárításával nagykiterjedésű termőföldhöz jutott. A film arról, tanúskodik, hogyan segít a párt a falusi embereknek, hogyan segítik őket a fejlett szovjet kolhozok és a szovjet munkások. A rosztovi kerület nagy orosz kolhoza gazdag életének megismerése azokat is meggyőzte, akik eddig haboztak. Koordiban megalakították az „Üj élet" kolhozt. A film szerzői jelképesen szőtték be a gyönyörű epizódot Saama aggastyánról, aki a kuláknál leélt egész életen keresztül tartó robotjában megvakul. A szovjet orvosok visszaadták látóképességét. Az öreg Saama életébe új fény hatolt be, éppúgy, ahogy új fény gyúlt ki Koordi falu és egész Észtország fölött. A filmben számos jellegzetes típust mutatnak be. Főalakja az új élet fiatal, erőteljes úttörője a faluban, Pavel Runge, aki mint katona tért vissza a Nagy Honvédő Háborúból. Ezt a volt cselédet, akit Koordi valamikori urad szenvedélyesen gyűlöltek, megválasztják az „Üj élet" kolhoz első elnökének. A film jelentős alakja az öreg Vao paraszt. A film szerzői életregényében nagy .élethűséggel ábrázolták a középparaszt fejlődését. Vao becsületes ember és kiváló gazdálkodó. A faluban mindnyájan tisztelik. Jól tudják ezt a kulákok és ügyesen álcázott barátsággal saját oldalukra akarják őt téríteni. És Vao egy Ideig hisz is ezeknek az embereknek, mert nem ismeri az igazságot. A film példát mutat abban, hogyan viselkednek Vaoval szemben a többi parasztok. Nem vetik meg őt ingadozásáért, türelmesek. Hisznek neki, mivel ismerik becsületességét és tisztességét. Őszinte barátsággal kezet nyújtanak neki. Vao, akit végül maga a valóság győz meg, belép a kolhozba és példája vonzóerővel bír. Más alakoknak egész sora szerepel a filmben, köztük až ellenség, a kulák-kártevők, szabotálók, kizsákmányolók és fizetett gaztevők élesen jellemzett csoportja, akikben a film leleplezi a falu megrögzött ellenségeinek alattomos, agyafúrt módszereit. Az észt filmszínészek és filmmunkások megérdemelten kapták meg a legmagasabb kitüntetést, a Sztálindíjat. A film rendezője, H. M. Rappaport, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság érdemes művésze, a nálunk i? ismert ,.Élet. a citadellában" című film szerzője. Különös dicséretet érdemelnek még Sz. V. Ivanov operatör kiváló színes fényképei és a zene, amelybe E. Kapp zeneszerző több nemzeti melódiát szőtt be. Ez a film, amelyet a leningrádi és a tallini filmmüterem együttműködésével hoztak létre, a fiatal észt filmgyártás sikere, amely tulajdonképpen* csak a Nagy Honvédő Háború után indult fejlődésnek. Ai nemrégiben nálunk bemutatott szovjet filmek közül a „Győztesek nemzedéke" című film egyike a szovjet filmgyártás klasszikus müveinek. A filmet 1936-ban forgatták V. Sztrojeva rendezésében. Ettől az időtől kezdve a szovjet filmművészet óriási haladást tett meg. A „Győztesek nemzedéke" című film a mai nézőt elragadja művészi erejével és meggyözöképességével, amellyel néhány hős sorsában megmutatja az oroszországi forradalmi mozgalom hatalmas növekedését az 1896—1905. években, amely a forradalom kirobbanásában érte el tetőfokát. A forradalmárok egyikének, Michajlovnak felejthetetlen alakját Borisz Scsukin, a Szovjetunió kiváló művésze alakította, aki nézőközönségünk előtt V. I. Lenin kiváló filmalakítójaként ismeretes. A többi szerepeket is kiváló szovjet művészek játsszák, mint K. Taraszova, V. Mareckaja, N. Chmelev, N. Plotnyikov. Egyes technikai és hangszerelési hiányok ellenére nézőink megismerkednek itt a szovjet filmgyártás további kiváló müvével azon filmek sorából, amelyek az orosz proletariá. tus és a bolsevik pártnak a forradalom győzelméért folytatott hősies harcával foglalkoznak. \z idei Karlové Vacy-i nemzetközi filmfesztivál nézői között nagy figyelmet keltett a „Bálnavadászat szigonnyal" című szovjet színesfilm, melyet a Sztálin-díjjal tüntettek ki. A film az Antarktisz tengeri vizeire visz el bennünket, a szovjet bálnavadász hajórajt kísérve Ogyesz. szától a Fekete-tengeren, a Boszporuszon, a Földközi-tengeren, Gibraltáron keresztül délre. Kevés filmben szerez a néző annyi tarka, sohasem tapasztalt benyomást. A szovjet bálnavadászok három egész hónapot töltöttek az Antarktisz jeges vizein. A nézők részletesen megismerik gyönyörű és mindenekelőtt igen hasznos foglalkozásukat, amelynél annyi ügyességre és bátorságra van szükség, és megismerik őket pihenő Idejükben is, melyben a cethalászok nemcsak pihennek, de szorgalmasan tanulnak és müvelödnek is. Itt is, a hajófedélzeten, több tízezer kilométer távolságban otthonuktól gazdag, tartalmas életet élnek. Velük együtt' éljük át a napsugaras és kényelmes napokat a féktelen, temperamentumos, mulatság pillanatait, és izgulunk, ha az égboltot fekete, vésztjósló felhők lepik el és dühös tengeri vihar tör ki. Elbűvölnek bennünket a tengerek és szigetek' természeti szépségei, a gyönyörű naplementék, az óceán végtelen távlata fölötti bájos napfelkelték. És főleg új oldalukról ismerjük meg a szovjet embereket, akik hazájuktól távol egy percre sem feledkeznek meg róla, segítik boldogságának építését. Jelentős kalandos filmútleirás ez, amely egyúttal mesteri művészi mü, telve költészettel, nemes romantikával, jóízű humorral és emberiességgel. E filmmel együtt mutatják be a másik színes szovjet dokumentumfilmet, melynek címe „A moszkvai építkezéseken". E filmet ugyanolyan nagy sikerrel mutatták be az idén Karlové-Varyban. A szovjet főváros felvirágzásának elragadó képe ez a film, filmriport a mai főváros hatalmas építkezéséről és átalakításáról. Látjuk az új lakások, utcák és negyedek nagyvonalú építését, a moszkvai egyetem gyönyörű új épületét, melynek 6000 szobájába már az idén belépnek a diákok, megismerjük Moszkva építészeti kincseit — a földalatti vasutat és újonnan kiépített szakaszait. Éles ellentétben vannak ezek a felvételek Moszkva nemrég múltjából, és a régebbi időkből származó felvételekkel. A film lebilincselőbb részeihez tartoznak a magasépítkezések képei, amelyekből megismerjük a szovjet építőmunkások új módszereit. És megismerjük mindenekelőtt a szovjet embert, mindezen gyönyörűség és óriási nagyság lelkes alkotóját. Moszkva, amely nemrégen ünnepelte alapításának 800. évfordulóját, napról napra ifjabb, erőeebb és szebb. M ozíjaMJk másoltának gazdagodását jelenti három színes szovjet rajzfilm: „A derék Szarmiko", amelynek az idei Karlové-Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a rajzfilm-díjat ítélték oda, „Az erdő lakói" és a „Mese a halott cárnőröl és a hét hősről" című filrriek, mely utóbbit Puskin hasonlócímü meséje után forgattak. A rajzfilm nálunk már fejlett hagyománya folytán is határtalan népszerűségnek örvend nézőközönségünk legszélesebb rétegeiben. A szovjet rajzfilmgyártásnak ez a három új müve, melyek telve vannak elbűvölő költészettel, ^humorral és mindenekelőtt mély emberiességgel, határozottan nagy érdeklődésre talál nálunk, nemcsak a legkisebbek, hanem valamennyi mozilátogatóink körében. CSEMADOK-HIREK Lelkes kötelezettségvállalásokkal köszöntik a helyi csoportok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját és a Szovjetbarátság hónapját A grúz állami népi táncegyüttes Prágában vendégszerepel Hétfőn, november 10-én Prágába érkezett az prömmel várt grúz állami népi < táncegyüttes, élén Aiko Suchisvilivel, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság nemzeti művészével és Nino Ramisvilivel, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság érdemes művésznőjével, akik mindketten Sztálin-díjban részesültek. A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetsége, valamint Václav Kopecky tájékoztatás- és népimüvelésügyi miniszter nevében Zdiszlav Burival üdvözölte a kedves vendégeket, a grúz nép gazdag nemzeti kultúrájának képviselőit. Az üdvözlő szavakra rövid beszédben Iliko Suchisvili, Sztálin--<^jas grúz nemzeti művész válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a grúz állami népi táncegyüttes a szovjet nép testvéri üdvözleteit hozza a csehszlovák népnek és a boldog Grúzia nemzeti kultúrájának tolmácsolásával még szorosabbra akarják fűzni a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti mély és meleg barátságot. A grúz együttes lelkes éljenzés, a Szovjetunió és J. V. Sztálin, valamint Gottwald elvtársak éltetése közben szállt be a várakozó autóbuszokba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kötelezettségvállalást tett a Csemadok chomutovi helyi csoportja is. Szeptember 18_án a helyi csoport közgyűlést hívott össze. A gyűlésen 60 tag jelent meg, akik — miután Kocsis elvtárs, a helyi csoport titkára ismertette az Októberi For. radalom és a' Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának jelentőség-ét — egyhangúlag a következő felajánlásokat tették: A szocialista védelem megszerve. zését a gépek felett, a normák túlteljesítését, a munkaidő pontos be. tartását, a selejt csökkentését és az igazolatlan mulasztások kiküszöbölését. Jól átgondolt munká jukkái minden percet gazdaságosan kiihasználnak és különös gondot for. dítanak arra, hogy baleset ne történjók. A Csemadok-tagok megfogadták, hogy kötelezettségvállalásaikat becsületesen, a legjobb tudásuk szerint teljesítik. Ezzel akarják bebizonyítani, hogy értékelni tudják azt a jólétet és boldog életet, amit hazánknak a N j Októberi Forradalom győzelme tett lehetővé. Szorcsák Jolán, kerületi oktató. A tömegszervezeti munkában a vágsellyei Csemadok.csoport sem áll utolsó helyen. Az idén járási viszonylatban két kultúrszemlét tar. tott, de megmutatkoznak egyéb munkájának eredményei is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére szép kötelezettségeket vállal, tak a negyedi, farkasdi, zsigárdi, peredi, deáki és királyfai helyi csoportok. A kötelezettségvállalások teljesítése szempontjából ki kell emelnünk Pálenyik és Jakodáné kultúrtársmöket, akik egy óra alatt 25 Fáklya előfizetőt szereztek. Horváth Dezső és Kély .Gyula vállalták az utcai járda kövezését 25 méteren. Vállalásukat teljesítették. Nem maradtak le a kötelezettségvállalásban a peredi Csemadoktagok Sem. Tíztagú brigád a dohánytörésben segített a helyi EFSz. nek. A deáki Csemadok.csoport műsoros előadást tartott a Hadsereg Napján, ezenkívül; 25 Fákly

a előfizetőt szerzett. Egyre-másra ala. kulnak a járás Csemadok csoportjainál az olvasókörök, és már tar. tottak néhány tudományos előadást is. Szomorú dolog azonban, hogy a vágsellyei járás három községében, így magában Vágsellyén sem ala. kult még meg a Csemadok helyi szervezet, annak ellenére, hogy a községek lakosságának 90 százaié, ka magyar nemzetiségű. Ez a községek dolgozóinak hiányos öntudatáról, de nagyrészt az elégtelen meggyőző és szervező munkáról tanúskodik. Igyekezni kell a jövő. ben bebizonyítani az elmaradott községekben lakó dolgozó testvé. reinknek, hogy a Csemadokban való szervezkedésük mindenképpen csak javukra válnék, és hogy élniök kell azzal a joggal, amelyet népi demokratikus rendszerünk a sztálini nemzetiségi politika értei, mében minden dolgozó számára biztosít. Láthatjuk, hogy évrőlévre szaporodnak magyar iskoláink és hogy a dolgczók soraiból olyan tanítók kerülnek ki, akik szívvel, lélekkel harcolnak az ifjúságnak szocialista szellemben való neveléséért. f Bokor József, Vágsellye. A komáromi Csemadok helyi csoport zenekara és énekkara novem. ber 15-én ünnepli meg nagyszabású hangverseny keretében a Nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját. Ugyanebből az alkalomból a műkedvelő gárda is megismétli az ez évben már lö.ször elő. adott » Vitézek és hősök« című szo. cialista tartalmú dráma előadását. A színdarabot nov. 22_én és 23.án Léván. 29-én és 30-án Losoncon adják elö. A »Vitézek és hősök« című színdarabbal a komáromi kul. túrbrigád egyhetes kultúrkörútra ment, hogy elszórakoztassa a Karlové Varyban ós környékén élő magyarajkú dolgozókat. Löwinger László, Keim árom. • A Csemadok helyi szervezetek országszerte lelkesedéssel készültek a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának megünneplésére. A koa-_ láti Csemadok helyi csoport kötelezettségvállalásokkal igyekszik még erösebbé tennii a Csehszlovákia és a Szovjetunió népei közti köteléket. A községben lévő CsISz és a Nőszövetség helyi/ szervezeteivel kar. öltve vállalták a Csemadok-tagok, hogy agitketitösöket küldenek a községbe, akik újabb tagokat tofoo. roznak a Szovjetbarátok körébe. Megszervezték az orosz nyelvtanfolyamot is, amely ígéretesen indult. Ugyancsak a szovjetbarátság hónapja keretében betanulnak ós előadnak két egyfelvonásos színdarabot. az »Ismeretlen katona sírja« és »Édes harmonikaszÓK címmel. Ezenkívül a korláti kőbánya üzemi zenekarával közösen betanultak 12 újabb mozgalmi dalt, a munkáról, a békéről és a hazaszeretetről. A korláti dolgozók nem feledkeztek meg november 23.áról, Gottwald elvtárs születése napjáról sem. Gottwald* elvtárs tiszteletére felajánlották. hogy minden egyes dol. gozó 5 órát ledolgozik a munkahelyén rendes munkaidején kívül. A korláti Csemadok helyi csoport tagjai azért tešžiik ezeket a felajániá. sokat, mert tisztában vannak azzal, hogy mit adott nekünk a Szovjetunió, és mit köszönhetünk dicső Kommunista Pártunknak. A korláti dolgozók tettekkel harcolnak a bé. kéért, és a szocializmus győzelméért. Csapucha Lajos, Korlát. • A Csemadok most folyó negyedik központi kultúrpolitikai iskolájának nöi hallgatói nevében írom levelemet, hogy kifejezésre juttassam örömünket azon, hogy résztvéhe. tünk ezen az iskolán és megismerkedhetünk, a marx.lenini tudömánynyal és a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetével, amelynek vezetésével az orosz nép elsőnek zúzta szét a burzsoázia államgépezetét. Szeretnénk előadóink minden egyes szavát örökre emlékezetünk, be vésni, hogy az életbe kikerülve az iskolán tanultakat minél jobban felhasználhassuk és terjeszthessük dolgozó társaink között. Az iskola nöi hallgatói nevében Ígérem, hogy igyekezni fegunk a legjobb eredményeket elérni, szem előtt tartva Lenin elvtárs szavait »tanuljunk, hogy taníthassunk;!. Bacsó Mária, Budmerice. • A somorjai Csemadok helyi csoport november 9-én ünnepélyesen megnyitotta a szoyjetbarátság hónapja tiszteletére rendezett kultúrversenyt. A hideg, szeles idő ellenére egymásután befutottak Somor. jára a szenei, galántai, bösi helyi csoportok kultúrbrigádjai, hogy résztvegyenek az ünnepélyes kul. túrszemlén. 20—30 km.t tettek meg a teherautókon, de vidáman ós lendülettel léptek a kultúrház színpadára, arra gondolva, hogy akiknek ezt a szép, felszabadult életet kö. szönhetik, azok ötven-hatvan fokos hidegben harcoltak, hogy felszaba, dítsák a mi hazánkat is a fasizmus járma alól. Az ünnepélyt Kovács elvtArs Járási Csemadok elnök nyitotta meg, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának és eredményeinek méltatásával. Ezután sor került a helyi csoportok fellépésére. A kultúrbrigádok szebbnél szebb népi táncokat, mozgalmi és népdalokat. egyfelvonásos színmüveket és szavalatokat adtak elő, így kö. szöntötték a szovjetbaráteág h<V napját, szórakoztatták és ugyanakkor nevelték az elégedett közön, séget. A helyi csoportok jó munkát végeztek. Olyan kultúrát adtak, amely dolgozóinkat segíti munkájukban és erősíti a béke megvédié. sóért, a szocializmus felépítéséért folytatott harcunkban. Fél Miklós járási Csemadok titkár, Somorja.