Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-11 / 268. szám, kedd

4 j UISZ0 1952 november 11 Miért tanuljuk az orosz nyelvet? „Ma már nem Párizs, ha­nem Moszkva az a város, amely új sugarakkal világítja be a világot. A Szovjetunió a legjobb és legnagyobb szocia­lista tanítómesterünk ... Pél­dáján okulva, sokkal jobban tudjuk, merre tartsunk, mi­től óvakodjunk . .. Elsősorban is megtanulunk oroszul." Zdenek Nejedlý. Az orosz nyelv nemzetközi-politi­kai fontosságát már megvilágítot­tuk. Most hazánk élete szempontjá­ból foglalom össze az orosz nyelv jelentőségét. Az orosz nyelv a béke­tábor kapcsaként szilárdítja annak egységét. Népünk tisztában van az orosz nyelv küldetésével, amit . oly szépen fejezett ki a sztropkói építési kombinát egyik munkása a népi orcsz nyelvtanfolyamok eperjesi kon­ferenciáján: „Öreg vagyok már és mégis szívesen tanulok oroszul, de a fiam és a kínai munkásgyerek megtanul oroszul és megértik egy­mást. Nincs az a hatalom, amely megbonthatná ezt a barátságot, a Szovjetunió és Sztálin vezette dolgo­zók szövetségét". Az orosz nyelv a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk eszköze. Népünk most tömegesen tanulja az orosz nyelvet, ami arra vall, hogy egyre mélyebben megérti e barátság lét­fontosságát Mert „nem fér hozzá kétség, hogy aki jelentkezik az orosz nyelvtanfolyamra, egyúttal a haladó világnézet mellett tesz hitet, vagy legalább is a haladás és béketábor mellett a kapitalizmus táborával szemben", mondta Nejedlý elvtárs és ígv folytatta,: ,,a nép széles réte­geiben a szovjet nép és az orosz nyelv iránti szeretet nyilvánul meg, ami hazafiasságunknak elválaszt­hatatlan része." Népünk úgy őrzi, mint a szeme világát barátságun­kat és szövetségünket, a Szovjet­unióval, amely felvirágzásunk és a világbéke záloga. A szovjet ipar és mező­gazdaság, tudomány és technika tapasztalatai kisérnek bennünket a szocializmus útján. Az orosz nyelv teszi lehetővé átvételüket. A szovjet tapasztalatok nélkül göröngyös lenne útunk. Amit a szovjet emberek verejtékükkel küzdöttek ki, azt mi hálával és sze­retettel készen vesszük át. Eddig azonban még távolról sem aknáztuk lá a tanulságok e kincsestárát, mely nyitva áll polgártársaink előtt. Az orosz nyelv segít hozzá bennünket. Ezért ne legyen egyetlen olyan ^pa­ri, mezőgazdasági, tudományos, mű­vészeti és politikai dolgozónk sem, aki ne tudna oroszul. A munkatermelékenység fokozása, az újítók mozgalma, az új munka­módszerek, a szocialista munkaver­seny, bányáink, gyáraink, építkezé­seink szovjet gépei, a munkához és a szocialista tulajdonhoz való új viszony kérdése, mind arra vár, hogy sokkal nagyobb mértékben ve­gyük át a tapasztalatokat, mint ed­dig tettük. Kormányunk és Klement Gottwald elvtárs megbecsülik, a legnagyobb kitüntetéssel jutalmaz­zák azokat, akik a szovjet tapasz­talatokat terjesztik és alkalmazzák termelésünkben. Václav Szvoboda, a Köztársasági Érdemrend viselője mondta: „Dolgozóink új feladatok előtt állnak, hogy új módszerek alap­ján dolgozzanak. Ez elsősorban azt jelenti, hogy el kell sajátítanunk a szovjet sztahanovisták tapasztala­tait, tanulmányoznunk kell a szov­jet módszereket és alkalmaznunk kell munkánkban. Ez természetesen azt is jelenti, hogy eredeti müveket kell tanulmányoznunk és lefordíta­nunk azt, amire szükségünk van. Minden lehetőségünk megvan rá, hogy eredeti szovjet müvekhez jus­sunk. A népi orosz nyelvtanfolya­moknak pedig az a fontos feladata, hogý valamennyi dolgozónk megta­nuljon oroszul." Nagy kitüntetést kapott J. Misz­ka is, aki bányáinkban a ciklusos szovjet munkamódszert vezette be. Orosz nyelvtudásuk segítette a Munka Érdemrendet viselő újítóin­kat, a rekenyicei üveggyár újítóját, Jozef Majnert, a dolný mlyni szö­vőnőt, Mária Petrovát, R. Rezeket, aki közvetlenül szovjet újságokból és szakkönyvekből merítette isme­reteit az otrokovicei bársonyszövő­de munkálataihoz, továbbá a, kladnói gyorsfejtőket, Bartost és Kotyátkót is, stb. Hasonló képet nyújt a mezőgazda­ság is, ahol különösen nagy szüksé­günk van a szovjet tapasztalatokra, hogy falvaink rátérhessenek a szo­cializmus útjára és átnevelhessük parasztjainkat. A szovjet küldöttsé­gek látogatásai nálunk és a mi pa­rasztjaink látogatása a Szovjetunió­ban új távlatot tártak fel paraszt­jaink előtt. Orosz nyelvtudásunk te- sal lehetővé, hogy jobban megismer­hessük a kollektivizálás egész pro­blematikáját a Szovjetunióban, a szovjet mezőgazdaság gépesítését, az agrobíológía alkalmazását, mely­lyel az egyszerű kolhozparaszt is halomra dönt minden a föld kimerü­léséről, az állattenyésztés korláto­zott kereteiről szóló és a természet átalakíthatóságát tagadó kapitalis­ta „elméletet". Legjobb mezőgazdasági dolgozóink a.z állattenyésztés és a nagy termé­mések szovjet mestereitől tanultak, eredetiben tanulmányozták módsze­reiket. Álljon előttünk a proszenicei cukorgyár kollektívájának és dr. ing. Bohumil Penkának képe, aki az idén államdijas lett. „Az úgyneve­zett proszenicei mozgalom fejleszté­se" című fontos műszaki-szervezési müvéért államdíjat kapott. Müvéhez a nagy cukorrépatermések szovjet mestereinek tapasztalataiból merí­tette a.z anyagot. Ugyancsak állam­díjat kapott dr. ing. Jaroszlav Simo­nies, a szovjet agrotechnika módsze­reinek és a füves vetésforgónak si­keres bevezetéséért. A Frydlant vi­déki Pousztka község egyik szövet­kezetesét, Alojzia Rarazsija asz­szonyt Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki a hideg borjúnevelés módszerének sikeres alkalmazásá­ért, amit A. Rosesinovától, a Szov­jetunió Munkahősétöl, sajátított el. Sok más munkást is kitüntettek. Orosz tudás nélkül nem boldogul­hat ma és nem is fejlődhet egyetlen tudós és technikus sem. Csak orosz nyelvtudás útján* ismerhetjük meg a világ leghaladóbb és legmodernebb tudományát és technikáját, amely teljesen a népet szolgálja, A kapita­lista Nyugat tudománya és techni­kája a tökét, a hadíkészülödést, a dolgozók kizsákmányolását szolgálja. Nem feladata olyan nagyszerű gaz­dasági és társadalmi fellendülés pro­blémáinak megoldása, mint amilyet mi élünk át. Ezért ennek a tudo­mánynak a nyelve sem olyan fontos számunkra, mint az orosz nyelv, amely a szovjet tudomány és techni­ka sikereit juttatja el hozzánk. Orosz nyelvtudásunk lehetővé teszi, hogy tanulmányozhassuk ezeket a tapasztalatokat, kiélesíti tudomá­nyunk fegyvereit, hogy jól küzd­hessen a kozmopolitizmus, naciona­lizmus és objektivizmus ellen, a ka­pitalista tudomány előtti hajbókolás ellen és gyakorlatilag, hathatósan támogassa szocialista építömunkán­kat. Akik már az 1953. év tervén dolgoznak.... 'A r nehézgép építőműhely közepén szorosan egymás mellett áll két ön­működő teherautó óriás. Az egyik teherautó mellett, amely még nincs teljesen befejezve, lázas igyekezettel dolgoznak a munkások. Kipróbálják a gépezetet, vizsgálják az összekötő csomókat. Egyszerre határozott hang tölti meg a termet: „Készen van! Kinyitni a kaput!" Rövid tülkölések hallatszanak és a.z autók lassan elindulnak a kupu felé. A 25 tonnás önkirakodó teherautók sorának kigördiilését az összes mun­kások figyelemmel kisérik. — Szerencsés utatI — kiáltják! A teherautók fokozott sebességgel kigördülnek az útra. Alexej Szofronov a műhely vezetője a következő szavakkal búcsúzik a ha­talmas kocsiktól: — Elhagyta a műhelyt az utolsó kocsi, amely még az 1952-es terv tel­jesítéséhez tartozott. A következő da­rabbal már megkezdjük az 1953-as év tervének munkáját. A műhelyfőnök szobájából vidáman és izgatottan jött vissza munkahelyé­re Nikoláj, Demidenki Vidámságának és örömének ok a az volt, hogy dicsé­retet kapott sztahanovista munkájá­ért, amellyel az Októbert Forradalom 35. évfordulójára vállalt kötelezettsé­gét dicsőén teljesítette. Azt is tudtára adták, hogy neve a gyár dicsőségtáb­lájára kerül. De mindennél jobban örült annak, hogy az egész műhely nagy munkagyőzelmet ért el. — Beléptünk az 1953-as évbe — ismételte boldogan munkatársainak a főnök szavát. Nikoláj Demidenko fiatal munkás, a polecski kerület egyik falujából szár­mazik. 1941-ben elvégezte a leningrá­di Ipariskolát. Iskoláinak elvégzése után egy szibériai gyár munkása volt és amikor a minszki automobilgyárat üzembe helyezték, az önkirakodó ne­héz teherautók építésén kezdett dol­gozni. Négy év alatt, amióta Minszkben van, új tapasztalatokra tett. szert és megtanulta még jobban értékelni a technikát. A szovjet rendszer, a lenini-sztálini komszomol Demidenkót a mély szov­jet hazafiság szellemében nevelte és megtanította helyesen gondolkodni a termelésről, a munkatermelékenység­ről. A nagyjelentőségű XIX. kongresz­szus napjaiban N. Demidenko figyel­mesen olvasta az újságok minden egyes számát. — Gondolkodtál Te azon, hogyan fogsz hozzájárulni az ötéves terv si­keres teljesítéséhez — kérdezték tőle társai. Demidenko mosolygott. — Én úgy gondolom, hogy ha a kongresszus megnyitásáig három évi normát végeztem el és november—de­cember hónapban még 7 hónap normá­ját akarom teljesíteni,, akkor becsüle­tes munkával járulok hozzá az ötéves tero sikeréhez. Demidetikoval együtt dolgozik Mi" chail Gudimov, komszomolista. A le­szerelés után a hadseregből egyenesen a gyárba jött dolgozni Az automobil­gyár munkásai segítettek neki, hogy rövid idő alatt elsajátítsa a szerelési V szakmát, hogy élenjáró munkás váh j ék belőle. Ma, amikor a műhely f önök a leg­jobb sztahanovistákat emlegeti, az elsők között Michaü Gudinovot ne­vezi meg... Még egy évvel ezelőtt negyedosztályos géplakatos volt és nemrégiben a hatodik osztályból tette le a vizsgát. Ha a munkájáról beszél, forró sze­retet érezhető minden szavából mun­kája és kollektívje iránt. Látni, hogy büszke hazájára, amely már « kommu­nizmust építi. — Egyre jobban akarok dolgozni, és ez a vágy nemcsak engem tölt el, hanem minden munkatársamat is, A nehéz teherautóépítő műhely olyan racionálisan dolgozott, hogy te­szállították a teherautók árát az 1952­es év januárjához viszonyítva a félére. A nehéz gépek építői sztahanovista munkamódszerrel dolgoznak. Mindig több és több munkás kapcsolódik be az újító munkába és így napról napra emelkedik a száma a technológusok és konstruktőrök aktív segítőinek. ... Visszaérkezett a festőműhelyből az utolsó automobil, amely még az 1952-es év tervének számlájára ké­szült. A technikai vizsgálóbizottság el­fogadta. A műhely jelentést tesz: a szocialista kötelezettségvállalás telje­sítve vari! A transzparenseken, amelyek az esztergapadok felett lengenek a párt harci felhívásai olvashatók, amelyek az automobilgyártókat a kommuniz­mus nevében újabb sikerek elérésére mozgósítják a haza további megerő­sítésére. Teljesítették felajánlásukat — újat fogadtak el A keletszlovákiai téglagyárak igazgatósága s annak összes tiszt­viselői vállalták, hogy az SzKP XIX. kongresszusának tiszteletére mun­akidő után ezer brigádórát dolgoz­nak le a kassai üzemben. Vállalt kö­telezettségüket a kongresszus befe­jezése előtt teljesítették is. A bri­gádmunkában dr. Kertész, Rijavce, Zátarnik és Bukovcsan elvtársak ve­zettek, de a többi tisztviselők iá di­cséretreméltóan teljesítették vállalt kötelezettségüket. A kassai téglagyár dolgozói öröm­mel fogadták Sztálin elvtárs beszé­dét az SzKP XIX. kongresszusán. Örömmel fogadták ezt a történelmi jelentőségű beszédet és egyúttal kö­telezettséget vállaltak, hogy Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére időelőtt, november 7-r e teljesítik aa előírt tervet 100 százalékban. (leld János, Kasaa. Bekapcsolódtam a munkafolyamatba Október 15-én megindult a kam­pány a diószegi cukorgyárban. Én is munkába léptem 17-én. Amikor az egyik munkatársnő bevezetett a gyár ajtaján, szinte csodálattal szemléltem a hatalmas, működő gé­peket. Arra gondoltam, valamikor milyen nagy protekció kellett ah­hoz, hogy valaki a gyárba bejuthas­son dolgozni. Ma pedig itt vagyok s mindenki kedvesen fogad munka­helyemen, amely nekem is azonnal megtetszett. A legnagyobb figyelem­mej kell kísérni a répáthordó fel­vonókat, hogy egy percre se állja­nak meg, mert minden pillanatért kár, amit esetleg elmulasztunk a munkaidőből. Mindenütt a legnagyobb fegyelem uralkodik, a munkások lelkesen dol­goznak, mert tudják, hogy maguk­nak termelnek. Én is megfogadom, hogy mindvégig megállom a helye­met, hogy a többi elvtársakkal együtt én is kivegyem a részem a termelőmunkából, melynek sikeres teljesítésével előbb érhetjük el a még jobb életet. Manera.1 Margit, Nagyfödémes. A szö^yéni pionír-csoport munkájáról A szögyéni magyar pionír-csoport a párkányi járás legjobban működő csoportjai közé tartozik. A mult iskolai évben is megmutatták, hogy méltók a pionír névre. Kultúrvona­lon is kivették részüket a munkából, a táncegyüttes gyönyörű népi tán­cokat mutatott be. s ugyanúgy az énekkar is orosz, szlovák és magyar népdalokat két-három szólamban feldolgozva több ízben adott elő. Résztvettek a járási versenyen is, ahol elismerésül dicsérő oklevelet kaptak. A színjátszó csoport beta­nulta Fehér Klára ,,A becsület" cí­mű szocialista darabját, melyet Bényben is előadtak. A testnevelési kör keretén belül 63-an megszerez­ték a TOZ-jelvényt, amivel elérték a járásban az első helyet. Ennek tudható be, hogy a nyári honvédel­mi gyakorlat is nagyon szépen sike­rült, amiről elismerően nyilatkozott az erre az alkalomra kiküldött ka­tonatiszt bajtársunk is. Politikai vonalon és a Micsurin körökben is igen szép eredményeket értek el. Sokat segítettek az egysé­ges földműves szövetkezetnek ön­kéntes brigádmunká jukkái. Együtt­működtek a Csemadok helyi cso­portjával is, melynek előadásait ének- és táncszámokkal színezték, * Az\új tanévben még nagyobb aka­raterővel fogtak a munkához és a tanuláshoz, mert felül akarják múlni még a tavaly elért eredményeket is. Jelszavuk, hogy nem szab sud meg­elégedni az elért eredményekkel, hanem állandóan fokozni és mindig több éš újabb eredményeket kell felmutatniok. Ezt a, tanulásra is vo­natkoztatják. A színjátszó csoport kötelezettséget vállalt, hogy a Cseh­szlovák-Szovjet Barátsági Hónap keretén belül egy szocialista dara.­bot tanulnak be, melyet több köz­ségben is elő fognak adni. Kötele­zettségvállalásukét máris teljesítet­ték és a betanult színdarabot már Szögyénben, Bényben, Kéménden és Bátorkeszin is eljátszották. Kaia­jev: „Távolban egy fehér vitorla" című színdarabbal mindenütt nagy sikert és elismerést érnek el úgy, hogy a közeljövőben még több köz­ségben is elő fogják adni. A színjátszó körön kívül a többi csoport is aktívan kiveszi részét a munkából nemcsak kulturális téren, hanem aktívan bekapcsolódik bri­gádmunkával is az EFSz .segítségére az őszi munkálatoknál. Fóthy Ferenc, Szőgyéru A trencsén teplici tanítói tanfolyamról A trencsénteplici tanítói tanfolyam másfél hónappál ezelőtt kezdődött. Hallgatói munkás- és parasztfiata­lok, kiknek a múltban nem volt le­hetőségük a tanulásra. A párt és dolgozó népünk tette lehetővé, hogy továbbmüveljék magukat, majd mint tanítók építsék a szocializmust. A tanfolyam négy hónapig tart s mind politikai, mind szakmai téren a le­hető legtöbbet nyújtja hallgatói­nak. A tanulás megkönnyitésére ta­nulóköröket alakítottak, melyekben naponta megvitatják a tanult anya­got. így fejlesztik vitakészségüket, elmélyítik tudásukat és kialakul köz­tük a jő kollektív szellem. Az SzKP XIX. kongresszusa tisz­teletére a hallgatók ígéretet tettek jobb tanulmányi eredmény elérésére és a fegyelem megszilárdítására. Ek­kor indult meg a tanulmányi ver­seny, melybe a fegyelmi magavise­letet is beszámítják jő vagy rossz pontokkal. A verseny jó hatása, hogy a gyengébb tanulókat segítik a jobbak és így az átlagszínvonal emelésével iparkodnak megnyerni a versenyt. A reggeli politikai félőrákon a a osztályok megvitatják a napi politi­kai eseményeket. Minden osztálynak önkormányzata van, mely vezeti az osztályt, javítja a hibákat, képvi­seli az osztály érdekeit. A hallgatók közül sokan szép eredményt érnek el. Különösen ki kell emelni Veres Vilmos elvtársat, aki kevés előképzettsége ellenére a legjobb tanulók közé küzdötte fel magát. Továbbá Szolgai elvtársat, ki mint politikai felelős is igen jő munkát végez. A tanfolyam befeje­zése után a hallgatók a nemzeti is­kolákban fognak tanítani. A négy hónap alatt nem sajátíthatták el a hallgatók mindazt, amire pályáju­kon szükségük lesz; ezt a hiányt to­vábbi tanulással pótolják ki. Peda.­gőgusaink bizonyára megértő és me­leg szívvel fogadják az ifjú tanító­kat és segítségükre lesznek problé­máik megoldásában. így a magyar iskolaügy újabb szocialista gárdá­val szaporodik, mely biztosítja a z ifjúság Szocialista szellemben való nevelését. ' Kanyieska Tivadar, a tanfolyam igazgatója. A €sallól<özcsfitörtöki diákok brigád m unkájáról A csallóközcsütörtöki középiskola tanulói a tanítási időn kivül az EFSz-nek brigádmunkával segítettek a répa betakarításánál. A sok szor­galmas kéz ügyesen látott neki a munkának. Jó kedvvel, dalolva dol­gozott ifjúságunk, mert tudták, hogy az ő munkájuk is hozzásegíti köz­ségünket a jobb élethez, hogy mun­kájukkal gyarapítják az EFSz-ek és a nép vagyonát. Egy nap alatt két hektár terület­ről szedték fel a répát és meg is tisztították, egy másik csoport pe­dig 63 ár területről eke után fel­szedte a, burgonyát. Üttöröink és tanulóink eredményes, jó munkát végeztek, összesen 33.5 normát tel­jesítettek. A répa tisztításánál szép eredményeket nyújtottak Sill Mag­dolna, Mezei Ilona és Kállai Anna középiskolai tanulók. A burgonya szedésnél Nagy Bálint és Németh Béla jártak elöl. Jakovieh A. Csallőközcsütörtök.

Next

/
Thumbnails
Contents