Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-11 / 268. szám, kedd

2 U J SZ0 1952 november 11 szervezesi iának határozata az Í952-53. évi párfoktatás évének programmfáról A politikai titkárságnak 1952. ok­tóber 10-i, az 1952—1953. pártisko­lázási év programjához kiadott ha­tározata szerint az alapkörökben, mindkét típusú körökben és a járási esti iskolákban 1953. január 1-töl 1953. május 31-ig az iskolázás új tanulmányi programm szerint fog történni. A pártoktatás résztvevői októ­berben, novemberben és decemberben egyelőre olvasás módszere által megismerkednek a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz­szusának legfontosabb anyagával. 1953. január 1-töl a pártoktatás a. bevezető előadások és beszélgeté­sek normális módszerével fog foly­tatódni az új tárgykörök szerint. Tanulmányozásukkal a hallgatók megismerkednek pártunk felépítésé­nek legfontosabb kérdéseivel és fel­adataival a szocializmus építésében a CsKP országos konferenciája ha­tározatainak, valamint a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusából nyert tapasztalatok és tanulságok alapján. A POIJTIKAI ISKOLÁZÁS ALAPKÖREINEK PROGRAMMJA 1. A CsKP pártszabályzata — belső törvénye és rendje (1953 január—február) E tárgykörben a hallgatók meg­ismerkednek a párt szervezeti fel­építésével és munkájának módszerei­vel a CsKP új pártszabályzatának tanulmányozása alapján, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának a XIX. kongresszus által elfogadott szervezeti szabályzatára támaszko­dik, 2. A Szovjetunió győzedelmes kom­munistáinak példájára felépítjük a szocializmust hazánkban (1953 március—április) E tárgykörben átveszik a szovjet gazdaság ötödik ötéves terv idejé­ben való fejlődésének kérdéseit és megmutatják, milyen jelentősége van a Szovjetunió Kommunista Párt­ja tapasztalatainak a mi pártunk munkájára, a szocialista gazdaság építése és a nép anyagi és kulturá­lis színvonala fokozása feladatainak biztosításában a Csehszlovák Köztár­saságban. 3. A Szovjetunió vezető szerepe a nemzeteknek a világbékéért vívott harcában (1953 május) E tSmakör megvilágítja a, hallga­tóknak a nemzetközi helyzetet Ma­lenkov elvtárs beszámolója és Sztá­lin elvtársnak a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresszusa záróülésén mondott beszéde szerint, népünknek a békeharccal való fel­adataival kapcsolatban. MINDKÉT TÍPT SÜ KÖTTÖK PROGRA MMJ A: 1. A párt szervezeti felépítése (1953 január) E tárgykörben a hallgatók meg­ismerkednek pártunknak a. Szovjet­unió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatára támaszkodó pártsza­báfyzatával, a párt fő feladataival és építésének alapelveivel. 2. A pártmunka módszerei (1953 február) E tárgykör megvilágítja a pártta­gok kötelességeit és jogait, a bírá­lat és önbírálat kérdéseit, a párt és az állami fegyelem megszilárdítását, a párt határozatai teljesítésének el­lenőrzését és káder- és ideológiai munkájának alapelveit, főleg az alap­szervezetek szempontjából. 3. J, V. Sztálin a jelenlegi kapita­lizmus és szocializmus közgazdasági alaptörvényeiről (1953 március) E tárgykörben megmagyarázzák a jelenlegi kapitalizmus és szocializ­mus gazdasági alaptörvényeit J. V. Sztálinnak ,,A szocializmus közgaz­dasági problémái a Szovjetunióban" című munkájának alapján. 4. A Szovjet népgazdaság tervszerű fejlődése — építésünk nagy példa­képe (1953 április) E tárgykörben a résztvevők meg­ismerkednek a szovjet gazdaságnak az ötödik ötéves terv során való fej­lődésével és a szocializmusból a kom­munizmusba való átmenet feltételei­vel. Egyúttal átveszik a párt felada­tait a szocialista ipar és mezőgaz­daság építésében a Csehszlovák Köz­társaságban. főleg az első ötéves terv utolsó évében. 5. A dolgozók harca az elnyomott nemzetek szabadságáért, a tartós békéért és a szocializmusért (1953 május) E tárgykörben megmagyarázzák a nemzetközi helyzetet Malenkov elvtárs beszéde és Sztálin elvtárs­nak a Szovjetunió Kommunista Part­ja XIX. kongresszusának záró ülé­sén mondott beszéde, valamint J. V. Sztálin közgazdasági cikkei sze­rint. Egyúttal rámutatnak jelenlegi feladatainkra a békeharcban. Az alaptanfolyamok és körök pro­pagandistái számára a CsKP KB propagációs és agitációs osztálya tanterveket és az egyes tárgykörök­ből részletes tananyagbeosztást ad. Brosúrákat a pártiskolázás évé­nek résztvevői számára nem adnak ki és a hallgatók a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz­szusának és a CsKP országos kon­ferenciájának főanyagát fogják ta­nulmányozni. Az 1952—1953-as pártoktatási év júniusban fejeződik be valamennyi iskolai csoportba, n megtartott záró­beszélgetésekkel. A JÁRATI ESTI ISKOLÁK PROGRAMMJA I. A pártmunka kérdései (összesen 26 óra) 1. A CsKP pártszabályzata — éle­tének alaptörvénye. 2. A demokratikus centralizmus — a párt szervezeti felépítésének vezérelve. 3. A bírálat és önbírálat — a hiá­nyosságok kiküszöbölésének és a ká­derek nevelésének módszere. 4. A párt kádermunkája és a ha­tározatok teljesítésének ellenőrzése. 5 i A párt ideológiai munkájának jelentősége. 6. Az alapszervezetek felépítése és munkájuk módszerei. II. Az SzK(!»)P története (összesen 20 óra) 1. A bolsevikok pártja a népgaz­daság békés megújítására való át­térés időszakában. 2. A bolsevikok pártja az ország szocialista iparosításáért folytatott harcban. 3. A bolsevikok pártja a mező­gazdaság kollektivizálásáért folyta­tott harcban. 4. A bolsevikok pártja a szocia­lista társadalom építésének befejezé­séért és az új alkotmány megvalósí­tásáért folytatott harcban. 5. A bolsevikok pártja a Nagy Honvédő Háború időszakában.. III. A közgazdaságtan és a népgazdaság kérdései (összesen 24 óra) 1. A 'jelenlegi kapitalizmus- és szo­cializmus, fő közgazdasági törvényei. 2. Árutermelés és értéktörvény a kapitalista és szocialista társada­lomban. 3. A szocializmusból a kommuniz­musba való folyamatos átmenet fel­tételei a Szovjetunióban. 4. A szovjet népgazdaság tervsze­rű fejlődése építésünk nagy példaké­pe. 5. A szocialista építés problémái a Csehszlovák Köztársaságban. IV. A CsKP története (összesen 8 óra) 1. A CsKP a nemzeti-felszabadító harc élén a második világháború alatt. 2. A CsKP a népi demokrácia győ­zelméért és megszilárdításáért foly­tatott harcban. V. Nemzetközi kapcsolatok (összesen 6 óra) 1. A nemzetközi helyzet J. V. Sztá­lin közgazdasági cikkeinek fényé­ben. 2. Népünk feladatai a békeharc­ban. A járási esti iskolák vezetői és ta­nítói számára a CsKP KB propagá­ciós és agitációs osztálya fokozato­san kiadja valamennyi előadás ter­vezetét. A járási esti iskolák hallgatói 1953 júniusában záróvizsgákat tesz­nek az SzK(b)P története és a CsKP története tárgyaiból. A CsKP KB szervezési titkársága. Vasárnap Kuíná-Horáo leleplezték a Vörös Hadsereg emlékművét A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulója ünnepségei­nek keretében vasárnap Kufcná-Ho­rán megtartották a Vörös Hadsereg emlékművének leleplezési ünnepsé_ gét. A felsőipariskola előtti téren ös­szejöttek a kutná-horai és környék­beli dolgozók, hogy jelen legyenek azon az aktuson, amellyel Kutná­Hora vidékének népe szeretetét éš ragaszkodását fejezte ki felszabadi, tónk, a győzedelmes Vörös Hadse­reg iránt. A z ünnepségen résztvet­tek Ján Ham® állami ellenőrzésügyi miniszter, Bedrich Kozelka képvise­lő, a prágai kerületi pártbizottság vezető titkárának helyettese, O. Be­ran, a Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke és más vendégek. A jelenie­V vők szívélyesen fogadták körükbem becses vendégüket, a prágai szovjet nagykövetség képviselőjét, A. J­Kuznyeeov őrnagyot. A csehszlovák és szovjet himnu­szok elhangzása és az állami lobo­gók felvonása után Ján Harus ál­lami ellenőrzésügyi miniszter lelep­lezte az emlékművet, amely Jarom ír Npspor szobrászművész alkotás®. A miniszter beszéde után lelkes üd­vözlés közepe(t e A. I. Kuznyeeov őr. nagy, a prágai szovjet nagykövetség képviselője köszöntötte a szovjet nép é s a Szovjet Hadsereg nevében Kutná-Hora vidékének dolgozó né­pét. A z ünnepély a hadsereg és a nemzetbiztonsági testület alakula­tainak díszszemléjével ért véget. Pártmik {elépítésének terüietí-özemi alapelve I oädalról ) (Foiyfafá* az taltmsas feMendüíése egyenesen meg. követeli a területi-üzemi elv követ kezet es érvényesítését a párt építé. síében és a helyi szervezetek újjá szervezésében ta városokban.. A váro­sok helyi szervezeteinek ezrei az el­múlt évben megszűnteik néhány he­lyi szervezet egy bevonása kövei k ez. tében, mert sok szervezetben igen kevés fizető párttag és párttag j e. lölt maradt. A párttagok és párt. tagjelöltek számának megt'ogyatko zása a. helyi szervezeteikben azért következett be, mert az emberek százezred bekapcsolódtak az üze­mekben, kereskedésekben, hiivata. lóikban, st'b. végzett munkába és a párttagok munkahelyeik üzemi párt­szervezetéinek váltak tagjaivá. A pá: 11 agaknak fis párttagjélöltekneík a helyi szervezetekből az üzemi szervezetékibe való ezen tömeges át. meniete helyes, egészséges és támo gatni kell. Következetesen kii kell tartani amellett, ho.gy azok a párttagok, és jjpártta^gj elöltek, akiik a helyi szerve­zetekben vannak, habár üzemben, KereökeüiiiüUeai, silb. ujJUfc-uziuäiK, Le­kapcsolódjanak munkahelyeik íiz/e. mi szervezeteibe. Mindenütt, ahol a munkahelyen legalább három párt. tag van. az eddig érvényben lévő szervezeti szabályzat feladatul tűzi ki üzemi szervezetek alapítását, E szervezetekbe be kell vinni minden Fektessenek nagyobb súlyt a munka megszervezésére a nagy kürtösi építkezésen Aki a mult év márciusában Nagy­kürtösön járt és ni a ismét arr a ve­zet az útja, nem. ismer rá a tavalyi kopár rétekre. Ma azon a helyen bá­nyászaink emeletes, fürdőszobás la­kóházai állanak és a házaktól vala­mivel távolabb büszltéü emelkedik a magasba a bányásziskola három­emeletes épülete. A most épülő IV-es háztömbön a külső vakoláson az utolsó simításo­kat végzi Svandter István kőműves csoportja. A ház körül még állvá­nyok emelkednek, de az ablakokban már a beköltözött bányászcsaládok muskátlis cserepei állnak. A ház másik oldalán az erkély vasrá­csain pedig a szellőztetésre kirakott párnák, ágynemüek sorakoznak. A jövendő bányászváros körvona. lai teljes szépségben bontakoznak ki szemünk előtt. Épiil a hatalma s ke­nyérgyár is, amely az egész kékkői járást tesz hivatva ellátni, friss íz­letes kenyérrel. De e fontos építkezés még mindig sok nehézséggel küzd, aminek kö­vetkezménye az, hogy a tervüket hónapok óta, nem tudják teljesíteni. A munkahelyeken lépten-nyomon szervezetlenséget lehet tapasztalni. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a munkásokkal nem ismertetik a terv. teljesítés állását, gyűléseket ritkán tartanak és általában a tömegpoliti­kai munka alacsony szinvonálú. A tervteljesítést legjobban a hiá­nyos anyagszállítás gátolja. H a ez folyamatosan biztosítva lenne akkor meg volna a feltétele annak, hogy a. !ervet neesak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is tudják. Ott jártunk alkalmával benéztünk az anyagraktárba és elbeszélgettünk Ozsvald Árpád raktárnakkai, aki sok érdekes dolgot mondott el, ame­lyek valódiságáról saját szemünkkel győződtünk meg. A vezetőség és a tervezési osztály hanyag munkájáról világosan beszél az a falhoz támasz­tott több smint^SOO darab roletta, amit nyár óta csak azért nem tud­nak felszerelni, mert a rosszul meg­adott ablakméretek alapján a rolet­ták 2 cm-rel szélesebbek lettek. Ha a rolettákat valah a még használni akarják, akkor erre már csak egy lehetőség van, az egészet át kell szerelni. D e van még más i®, ami haszná­latlanul porosodik a raktárban. Még az építkezés kezdetén 100 darab aj­tót szállítottak ide, amelyeket me­gint csak azért nem tudnak besze­relni, mert a terv szerinti méretnek nem felelnek meg. Pedig az épülő nagy kenyérgyár várja az ajtókat és ablakokat ős ugyancsak várja a tetőfedő cserepe­ket is. Erre sem kellene várni, mi­vel 28.000 darab tetőfedőcserép van a helyszínen, de ezeket sem tartják megfelelőnek és ahelyett, hogy gon_ doskodnának az elszállításukról, ott hagyják rakásra törni. Nehézséget okoznak maguk a szállítóvállalatok is, amennyiben a megrendelt árut nem küldik idejé­ban pedig tudatában kellene Ienni­ök, hogy a késedelme^ szállítással hátráltatják a terv teljesítését. A losonc, segédüzem dolgozói is pontosabb szállítással segíthetnék elő bányászainknak új lakóházakba való beköltözését. — Még október l-én megrendel­tük az ablakzárakat, 100 balkonaj­tó kilincset és a vasalást az ajtókra — mondja a raktárnok, — azóta már kétszer is sürgettük és ennek ellenére még a mai napig sem szál­lították. Hiány van a csempézéshez szükséges betonlapokban is. Ez is meg van rendelve, de még a mai na­pig ne m küldte el a segédüzem. Né­hány napra még van anyaguk a csemperakóknak, de ha nem kapják meg az anyagot, akkor kénytelenek lesznek leállni a munkával. A munkaszervezés hiányosságai­val lehet megmagyarázni az első negyedévi 69.2 százalékos, a máso­dik negyedévi 77.5 százalékos és az évi 73.18 százalékos tervteljesítést. Ezek olyan adatok, amelyeket nem lehet egyszerűen tudomásul venni. Fel kell tenni a kérdést ki felelős a hiányosságokért. A felelős helyre állított tényezőknek meg kell tenniök mindent, hogy a tervteljesí­té s érdekében minden munka zavar­talanul menjen. Elrontott munkát nem lehet siránkozás.sai é s panaSz­szal helyrehozni. Itt az ideje, hogy az építkezés vezetősége lendülete­sebb munkával járuljon hozzá a tervteljesítés érdekében a munkála­tok újjászervezéséhez. Ennek érdekében a szállítóüzemek is tartsák be pontosan a megrendelt' áruk határidőre való leszállítását, hogy így együttes munkával hozzá­járuljanak a nagykürtösi bányász­város felépítéséhez. Rus/, Éva kommunistát aki itt dolgozik, de ed:I:g helytelenül a helyi szerveze. tek fizető tagja. Üj üzemi szerve­zeteket alapítanak az ipari üzemek, ben és műhelyekben, ahol még eddig nincsenek, a közüzemekben, állami és szövetkezeti kereskedelemben, hivatalokban, a nagy házak alkat mazoítaiból stto. Számos esetben azok az elvtársak és elv-társnőik, akik üzemekből ke­rültek ki. például nyugdíjasok, vagy akiknek szoros kapcsolatuk van va­lamely üzemhez (például az üzem mellett laknak), az üzemi szerve­zeteknek tagjai lehetnek. habár most nem is dolgoznak az üzemben. Észszerű ós helyes minél több párt­tagot és tagjelöltet a helyi párt. szervezetekből bekapcsolná az üzemi pártszervezetekbe ós csak azokat hagyni meg továbbra is az utcák és városnegyedek szerinti nagyobb szervezeteikben, akik számára pil. lana-tnyilag nincs ilyen lehetőség. Ipari ^.osainö: helyi szervezeted­nek újjászervezése nem jelenti azt, hogy némely elvtársunknak vagy eKrtársnönknek nincsen helye pár­tunkban. A pártszervezetek célsze­rűbb elrendezéséről és számos párt­tagnak a szocializmus építésében fontosabb helyre való hatékonyabb munkabeosztásáról van itt szó, amelyen be kell váMioik. Alaptalan egyes elvtársak aggó dialmia, hogy az ipari városok helyi szervezeteinek újjászervezésénél fi­gyelmen kivül maradnak azok a feladatok, amelyeket a helyi szer. vezetek a népi igazgatásban a házi. agitáieiónrT, stb. részben teljesítő, nek. A Szovjetunró Kommunista Pártja, amely mint említettük, kö. vetkezetesen a területi-üzemi elv szerint van felépítve, sokka.l jobban irányítja a munkát, mint mi az ön­kormányzat ezerveiben és sokkal jobban végzi a háziagitációt. Csu. pán ennek a munkának helyes és következetes megszervezésétől függ és csupán a javára szolgál, ha a nemzeti bizottságok munkájába és házi aigitációba minél több fejlett pártkádert kapcsolnak be az üzemi szervezetekből. A területi.lizemi elv hangsúlyozá sa párturJk építésében a. OsKP KB elnökségének a:' új pártszabályzat­ról szóló tervezetében teljesen he. lyes. Ezen alapelv következetes al. kalinazása az ipari városokban meg­szilárdítja pártunkat és megjavítja pártmunkánkat szocialista építé. sünk d'intő fontosságú' helyein. Nem kétséges, hogy a párt tag­sága és az országos konferencia el. fogadja a CsKP KB elnökségének álláspontja*, amely nem ajánlja az pártszabályzatba a helyi szerve zetek bevonását és megerősíti a te rületí.üzemi elv alkalmazását pár­tunk felépítésében az ipari városok, ban. I

Next

/
Thumbnails
Contents