Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-11 / 268. szám, kedd

Világ prolet árjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA cA mai Utómban: A (MP KB szervezési titkárságát! ak határoaata a» 1952-58. évi pártoktatás évének programmjárói. (2. old,) A. A. Groimkonak asr. ENSSE közgyűlése 2. számú bizottságában mondott nagy beszéde (3. old.) Miért tanuljuk az orosa nyelvet? (4. old.) A Ferdics-brigád (5. old.) A részstaféták befutottak a járási és ke?üMs[ szék­helyekre. (6. oki.) Bratislava, 1952 november 11, kedd 2 Kčs V. évfolyam, 268, szám Pár t HU k felépítésének terű let I-üzem i alapelve A CsKP Központi Bizottsága el­nökségének pártunk új pártszabáily. zatára voruatkazó tervezete, amelyet a pár tisaj tóban közöltek, az egész pártban 1 nagy visszhangot keltett. Az a sóik új probléma, amelyet a CsKP KB elnökségiének tervezete tartalmaz ós amelyeik a pórt tevé­kenységének és építésének további fejlődésére vonatkoznak, élénk vi­tát 'vált kii a p ártfunikc iomá'ľmftok, párttagok ós párttag jelöltek kö. között. Ezen új problémáik egyike, amely rögtön nagy érdeklődést' kel­tett a pártszervezetekben a ÓsKP KB elnöksége tervezetének 20. pontjában így van megfogalmazva: „A párt területi-üzemi elv szerint épül fel.« £1 probléma iránti érdek­lődés annál nagyobb, miveil a párt építésében a területi.üzemi elvvel kapcsolatos a helyi szervezetek kér. dése, melyek ma pártunkban létez­nek és amelyekről a CsKP KB el­nökségének tervezete nem szól, ami azt jelenti, hogy nem ajánlja az új pártiszabályzatba való kapcsolásu­kat. Mit jelent a pártnak területi-üze­mi elv szerint való felépítése? Már az elnevezésből kitűnik, hogy ez olyan élv, amelynek két oldala van: területi és üzemi. Ezen elv egyik oldala — az üze­mi — pártunk Aépítésében azáltal valósul meg, hogy a pártszervezetek és pártszervek nem gazdaságunk, kultúránk és más társadalmi be­rendezéseink egyes szakaszai sze. rinfH&annak kialakítva, hanem teor. ritoriális — területi egységek aze. atnt. Az üzemben a piártszervezete. ket nem a dolgozók egyes kategó­riái számára, például az esztergá­lyosok, karbantartók, mesterek szá­mára alakítjuk meg-, hanem az egész üzeni, műhelyek, vagy osztályok va­lamennyi kommunistája számára. Ha egy nagy üzemiben léteznek Is egyes .részlegeken, műhelyekben és osztályokban alap. vagy részleg­szervezetek, e szervezetek az össz­üzemi szervezettel vannak kapcso­latban és az összüzemi pártbizott­ság irányítja őket. Nem építünk magasabb pártszervezeteket és pártszerveket a fémipar, textilipar, mezőgazdaság s'tb. vonalán., hanem territoriális — területi egységek vonalán, mint amilyenek a várost, járási, és kerületi pártszervezeteik. A városi-, járási, és kerületi párt­szervezetekben valamennyi párt­szervezet az iparban, mezőgazda­ságban, kereskedelemben, kulturális és állami intézményekiben az illeté­kes területi egység szerint van egy­bekapcsolva. A pártszervezetek ós pártszervek, például a járási-, vá­rosi., kerületi szervezetek és szer­vek egészen a CsKP Központi Bi­zottságáig irányítják a párt mun­káját társadalmi és kulturáMs éle­tünk valamennyi szakaszán hazánk szocialista építésében. A területi­üzemi elvnek ez az oldala pártunk építésében teljesen bevált és ott ahol elhajlás történt ettől az elvtől, helyrehozták, rr'nt például az épí. tészetberj és néhány más szakaszon, mivel a pártszervezetek eltérő fel­építése itt nem vált be. A területi-üzemi alapelv másilk ol­dala a párt építésében abban van. hogy a kommunista párt alapjai­nak a termelésben, a munkahelyen kell lenniük. Többek között ebben is Különbözik pártunk felépítése a volt szociáldemokrata párt felépíté. sétöl. A szociáldemokrata párt alap. szervezetei a helyi szervezetek vol­tak. A szociáldemokrata párt szá mára, amelynek legnagyobb küzdel. meí a választások voltak, az ilyen felépítés megfelelt. A kommunista párt számára, amelynek magasabb feladatai vannak, amely könyörtelen harcot folytatot a .burzsoázia urdu. mának megdöntéséért és amelynek célja ma a szocializmus és a kom. munizmus felépítése, ilyen felépítés nem elegendő. Lenin és Sztálin a forradalmi pár­tot Oroszországban elejétől kezdve úgy építették, hogy alapjai a ter. melésben, a munkahelyeken voltak lerakva. így van felépítve a Szov­jetunió Kommunista Pártja, ma is, így van felépítve az a párt, amely már megvalósította a szocializmust és moet megvalósítja az előfeltéte­leket a kommunizmusra való átme­netre. Lentin és Sztálin pártjának mintájára, épült a CsKP már a ka­pitalista köztársaság alatt. Alap­szervezetei a termelésben voltak és »üzemi sejteknek^ nevezték őket. Pártunk lényegében ma is így van felépítve, mivel alapjai a termelés­ben, a munkahelyeken vannak, ott, ahol népünk anyagi életének javait termelik, ahol kulturális és társa­dalmi életünk alakul, ahol a, Köz. társaság biztonságált szilárdítják, stlb. Erről tanúskodnak gyári, üze­mi, műhely pártszervezeteink, a kereskedelmi vállalatokban, az álla­mi birtokokon, a gép- és traktorai, lomásokon a hivatalokban, az isko­lákban, a hadsereg alakulatokban és más fegyveres alakulatok csoport­jaiban levő pártszervezeteink. Nem szabad tágítani a párt épí. tésének ettől a lenini, sztálini alap­elvétől, ellenkezőleg, ott, ahol ez az alapelv még nincs betartva, meg' kell valósítani. Az üzemi elv követ­kezetes érvényre juttatása pártunk felépítésében a. párt fejlődésének mai időszakában megköveteli az vámszervezetek, az ipari városok­ban az úgynevezett helyi szerveze­tek újjászervezésiét. A szocializmus sikeres és gyors felépítéséről hazánkban a termelés­ben és a munkahelyeken folytatott pártmunka' dönt. Ez okból összpon­tosítja a párt minden erejét építé­sünknek erre a szakaszára. Azon­ban az üzemi szervezetek párttagjai és párttagjelöltjei ezidéig kötele­sek az üzemi szervezetükben kifej­tett aktív munkán kívül regisztrál, va lenni és segíteni a városok helyi pártszervezeteiben méig akkor iis, ha a szocializmus építése ennek ellenkezőjét követeli meg. Ezért ide. je lesz megszüntetni az üzemi szer­vezetek párttagjainak és párttag je­löltjeinek az ipari városok helyi szervezeteivel szemben fennálló ed digi kötelezettségeit. Másrészt nem szűnhet meg, sőt. kö vetkezetesen be kell tartani a nyil­vántartási kötelességet s állandó te­vékeny segítséget a falusi szerveze­tekben, az üzemi szervezetek párt­tagjai és pártjelöltjei részéről akik falun laknak. Ma kíméletlen harcot folytatunk a falunak a szocializmus felé vezető útira téréséért, a föld­müvelés szövetkezeti alapokra he. lyezéséért, a növénytermelés és ál­lattenyésztés fokozásáért, harcolunk a falusi gazdagok ellen. A dolgozó parasztok tömegének a közös szö­vetkezeti termelésre való megnye. rése nélkül nem lehet felépíteni a szocializmust Köztársaságunkban. A városokban dolgozó munkások és értelmiségiek, és főleg azok*, akik falun laknak, kell, hogy segítsék a pártot feladatainak teljesítésében építésünknek ezen a rendkívül fon tos szakaszán. Ehhez szükséges, hogy az üzemi szervezetek párttag, jai ós párttag-jelöltjei, akik közvet­len kapcsolatban állanak a falvak kai, tovább és tevékenyen dolgozza, naik a falusi pártszervezetekben. Köztársaságunk egész fejlődése a gazdasági és kulturális élet ha (Folytatta a 2. oklakm) Dolgozóink lelkesen üdvözölték a szovjet vendégeket A külfölddel való kulturális kap­csolatok Összszövetségi Társasága küldöttségének tagjai, akik a Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Hónapja keretében Szlovákiába látogattak el, november 8-án Pozsonyból a szlo­vák vidékek meglátogatására indul­tak, hogy felkeressék a dolgozókat az üzemekben és a falvakon. A becses szovjet vendégek, Szer­gej lvanovics Iszajev, a V. M. Lo­monoszovról elnevezett moszkvai Ál. la m i Egyetem osztályozási és gene­tikai tanszékének vezetője, a geoló­giai-talajismereti fakultás dékánja, a mezőgazdasági tudományok Sztá­lin-díjas doktora és Alekszander Szergejevics Mjasznyikov tanár, a filozófiai tudományok jelöltje, a Tár­sadalomtudományi Akadémia, tan­székének vezetője és a „Kommunis. ta" fiolyóirat saerkesztötanácsának tagja, délelőtt résztvettek a kosztol­nai vízierőmü üzembehelyezésénél. A Trencsénben tett rövid látogatá­suk ideje alatt a szovjet vendégek megtekintették a város történelmi emlékeit, meglátogatták a, járási múzeumot és galériát. A kedves vendégeket Trencsénben Vojtech Kia­nieska a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és Ivan Koleszár egyetemi magántanár, a Szlovák Nemzeti Arcvonal járása AkcfróMzottságá.- nak elnöke szívélyesen üdvözölték. Ez alkalommal szovjet vendégeink beszéltek arról, hogyan növekszik a Szovjetunióban évről évre a szla­visztika iránti érdeklődés és nő a főiskolai tanulók száma, akik szla­visztikával és szláv irodalommal akarnak foglalkozni. A. Sz. Mjasz­nyikov tanár, a nyelvtudományok jelöltje arról beszélt', mily nagy az érdeklődés a szovjet dolgozók kö­zött a csehszlovák kultúra és iroda­lom iránt. Az állami könyvkiadó, melyet hat éven keresztül 1947-ig vezetett, kibővítette kiadóosztályait és külön kiadóosztálya van a, népi demokratikus országokból, amelyben gazdagon képviselve van a cseh­szlovák irodalom. A csehszlovák iro­dalmi müvek fordításaival foglalko­zik számos kiváló szovjet folyóirat. Leírta azután a Szovjetunió népének a kultúra és művelődés iránti rend. kívüli érdeklődését, hogy a, Szovjet­unióban majdnem minden harmadik ember valami iskolán művelődik és a dolgozók művelődését a szovjet állam határtalanul támogatja. Négy óra 15 perckor a szovjet vendégek a vágbesztercei Klement Gottwald üzembe érkeztek. Az üzem bejárata előtt Jozef Balázs, a zsol­nai kerületi pártbizottság titkára, Pavol Pranyi, a Szlovák. Nemzeti Tanács képviselője, a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetsége kerüle­ti bizottságának elnöke, az üzem és az üzemi szervezetek képviselői üd­vözölték őket. Ä becses vendégeknek Anna Rad­ványová. a Köztársasági Érdem­renddel kitüntetett hegesztő és Anna Gyumbalová, a Munka Érdemrenddel kitüntetett dolgozó virágcsokrokat nyújtottak át. Anna Gyumbalová már a második gottwaldi ötéves terv feladatain dolgozik. Az üzemi étte­remben ez alkalommal összejöttek beszélgetésre a Klement Gottwald. iizem dolgozói — az üzemi CsSzBSz csoport tagjai, amely a szövetség legjobb szlovákiai csoportjának cí­méért indított verseny kezdeménye­zője, a Csehszlovák-Szovjet Barát­sági Hónap keretében. A szovjet vendégek a szívélyes és lelkes fogadtatás után beszéltek a dolgozóknak azokról a nagy sike­rekről, amelyeket a szovjet nép Le­nin ós Sztálin pártjának vezetésé­vel elért a szocializmus és a kom­munizmus építése útján. Megemlí­tették Sztálin elvtárs „A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szov­jetunióban" című zseniális müvének határtalan jelentőségét, amely be­ragyogja a szovjet népnek a kom­munizmus felé vezető útját. Sztálin művéből világosan látható a kapi­talizmus embertelen jellege, míg a szocializmus célja a dolgozó ember­ről való gondoskodás. A kapitaliz. mos a nemzetek szerencsétlensége, mondotta A. Sz. Mjasznyikov tanár, a kapitalizmus — könnyek, gonosz­ság. Az egyszerű embereknek világ­szerte nincs szükségük atombombá­ra. sem véres gaztettekre, amelye­ket a koreai népen követnek el, nincs szükségük eszeveszett fegy­verkezésre sem, amit az amerikai imperialisták folytatnak. Ezek az intézkedések az ember ellen — az egész emberiség ellen irányulnak. Az emberről, anyagi és kulturális színvonala emelkedéséről való gon­doskodás bizonyítékát adják a Szov­jetunió és a népi demokratikus ál­lamok példái. A Szovjetunióban a legutóbbi években a termelés a há­ború előtti színvonalhoz viszonyítva 2.3-szeresre növekedett. A Szovjet­unióban az idén 800 millió könyvet adnak ki, vagyis minden egyes la­kosra évente négy könyv esik Sz. I. Iszajev Sztálin-díjas a. kom­munizmus nagyszerű építkezéseiről beszélt, amelyek mérhetetlenül ki­szélesítik a szovjet társadalom anya. gi-műszaki alapját. A nagy vízierő­müvek építkezései, öntözőrendszerek és csatornák lehetővé teszik a Szov­jetuniónak több millió hektár szán­tóföld művelését, amelyek hozamá­ból százmillió emibert lehet élelem­mel és ruházattal ellátni. E nagy építkezések egyike — a Türk mén fő­csatorna például oly hosszú, hogy európai területre áttéve összekötné a Balti-tengert a. Földközi tenger­rel. A kommunizmus nagy építke­zései négy milliárd köbméter földet szállítanak át, emellett ez a meny­nviség kétszer hosszabb tehervonat szerelvényt képezne, mint a földgo­lyó kerülete. A szovjet tudósok — mondotta Sz. I. Iszajev Sztálin-díjas — hathatós se­gítséget nyújtanak népüknek a kom­munizmus grandiózus, müveinek épí­tésében. Beszéde befejező részében a következőket mondotta: ,,Még csak néhány napja vagyunk a testvéri Csehszlovákia földjén. Az azonban, amit már láttunk, meggyőz bennün­ket arról, hogy Csehszlovákia test­vérnépe asz. egyedül helyes útra. a szocializmus építésének útjára lé­pett. Szívemből kívánok Önöknek minél szebb sikereket, hogy minél rövidebb idő alatt felépíthessék a szocializmus szilárd alapjait és biz­tosítsák népük boldogságát." A becses szovjet vendégek szívé­lyes szavait az üzem dolgozói lel­kes tapssal és a testvéri Szovjet­unió, annak hős népe és nagy vezé­re, J. V. Sztálin éltetésével fogad­ták. A vitában a szovjet vendégek vá­laszt adtak azokra a kérdésekre, amelyekben a Klement Gottwald­üzem doögozói tájékoztatást kértek a felől, mily figyelmet fordít a szov­jet sajtó népünk építőtevékenysé­gének propagálására. Rámutattak a szovjet dolgozók és főleg az ifjú­ság érdeklődésére népünk élete és munkája és mindenekelőtt legjobb dolgozóink újítómódszerei iránt. Megismertették a vágbesztercei üzem dolgozóit a szovjet emberek lelkesedésével a kommunizmus ha­talmas építkezéseinek megvalósítá­sában és a technika magas fejlődé­sével, melyek a szocialista munka­versennyel együtt a Szovjetunió nem mindennapi építő sikereinek al­kotói. A vitát, amely e jelsaó jegyében ment végbe „A szovjet emberektől tanulni annyit jelent, mint győzni", Jozef Valach, a vállalat igazgatója zárta le. A Klement Gottwald-üsjem meglá­togatása után a szovjet vendégek folytatták útjukat Zsolna felé, ahol az esti órákban a kerületi pártbi­zottság. a kerületi nemzeti bizott­ság és a CsSzBSz kerületi bizott­ságának képviselői fogadták őket. A kcwioliiai vízierőt tiő megkezdte az ára mszo Igái tat á*í A Hidrostav és Elektrostav vál­lalatok dolgozói, mesterei és műsza­kijai a többi szerelési és szállító üzemek dolgozóival együtt pénteken, november 7-én. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu­lójának tiszteletére befejezték az első vágvölgyi vízierőmü, a kosztol, nai vízierőmü építését. Felajánlá­sukat így teljesítették és a kormány által megszabott határidőt 54 nap­pal megrövidítették. A vízierőmü ünnepélyes üzembehelyezésén részt­vett dr. ing Emanuel Slechta tanár, építészetiparügyi miniszter, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnökségének tagjai, a baráti országok konzuli testületének képviselői I. F. Berjezin pozsonyi szovjet főkonzullai az élü­kön, a külfölddel való kulturális kap­csolatok összszövetségi társaságának küldöttsége és más vendégek. A himnuszok hangjai mellett dr. ing. Emanuel Slechta működésbe hozta a vízierőmü automata beren­dezését és a Vág vize forgásba hoz­ta az első agregát turbináját. E perctől kezdve villanyáramot fejleszt az elsíi vágvölgyi vízierőmü. A vízi­erőmü üzembehozása "tán az építé­szetiparügyi miniszter beszédet mon­dott és többek között ezeket mon­dotta: „A kosztolnál egész vízierő­mü átlagos évi termelése népgazda­ságunknak évente 124 ezer tonna szenet takarít meg. Az építkezés fejlődése tulajdonképpen csak 1948_ ban, az építészeti termelés államosí­tása után kezdődött meg, ami lehe­tővé tette valamennyi erőnek e mű meggyorsítására irányulj összponto­sítását. Az építkezésen végzett mun­kálatok az 1951—52_e s években ér­ték el tetőfokukat, összesen 3 és fél millió köbméter ásást végeztek ás 260 ezer köbméter betont raktak ie.

Next

/
Thumbnails
Contents