Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)
1952-11-07 / 265. szám, péntek
1952 november 7 US SZO 9 A százezredik köbméter beton „Ah, az a százezredik köbméter!..." Ez az önök felkiáltása lehet Churchill és Truman úr. Nem tudják magukba fojtani elkeseredésüket és visszatartani gyilkos haragjukat. De a bombákat, melyeket számunkra tartogatnak, önökkel együtt elsöpri végzetük. A munkások pörölycsapása alatt iszonyú uszításaik siralmakká változnak, lói tudják, mit jelentenek a mi sikereink. Oj falvakat, iskolákat, városokat, erőmüveket, üzemeket és gigantikus kombinátokat épít országunk népe. Cpiti azt, amit önök és az önökhöz hasonlók nem tudtak és nem tudnak megtenni évtizedeken keresztül. A közelmúltban is még a nyomor, a munkanélküliség, elhagyatottság honolt hazánkban és most tudják-e. miért indult virágzásnak életünk? Tudják. Mert velünk a Szovjetunió, mert velünk van Sztálin. Rettegnek ettől a nagy erőtől. Az egyszerű em berek azt mondják, csak az kiabál oly hangosan, aki fél. S önöknek van mitől tartaniok. Nemcsak a szocializmus táborától, hanem országaik dolgozóitót is, akik, mint ahogy Sztálin elvtárs tanítja, a kommunisták és a demokratikus pártok képviselőivel az élen magasra emelik és előreviszik a nemzeti függetlenség és a nemzeti szuverenitás zászlaját. Ezt önök sutba dobták. De vannak mii liók, akik ezt felemelik és a népet elnyomó rendszert az igazi, a népi demokráciával cserélik fel. „Jaj, az a százezredik köbméter! Hát mégis elérték?" — ez már elkeseredettségüknek elhaló sóhaja . •. Nem tudnak már bennünket haladásunkban meggátolni. Es a slapy-i erőmű építői, akik megígérték, hogy november 7-én a százezredik köbméter betont adják erőművüknek, az SzKP XIX. kongreszszusának tiszteletére tett fogadalmukat e szóval teljesítik a mai napon, mint ahogy levelükben megírták a nagy kongresszus résztvevőihez: „Ez legyen méltó feleletünk a koreai gyermekek amerikai gyilkosainak és segítőiknek". November hetedike a győzelmes forradalomnak, a Szovjetunió győztes kommunistáinak és velük együtt mimagunknak is nagy ünnepe. Hogy mit jelent ez számunkra, — arra a sok-sok ezer példa közül csak a slapy-i erőmű példáját hozzuk fel. „ Vltava, ez a szépséges cseh falyó és vidéke a költök ihletője. A természet az őserdőkkel, a sziklás partokkal, a madarak csicsergésével a legregényesebb tájak egyikévé tette ezt a környéket. S a Vltava vidéke mégis várt a maga ,fllesiására". A természet szépsége, vadregényessége nem adott kenyeret, nem enyhítette az ittlakók nyomorúságát, nem hozta közelebb őket az élethez, s tavasz idején még elöntéssel is fenyegette a falvak kis házainak lakóit. A folyónak nagy ereje volt. Smetana, a híres cseh zeneszerző a Vltaváról szóló nagy művében nemcsak ennek a vidéknek ragyogó szépségét tárja elénk, hanem a folyó vad lüktető erejét is, mely megfékezésre várt és az ittlakóknak a boldogabb élet utáni vágyát. De az első köztársaság idején a kapitalistáknak egy kormánya sem tudta ezt a kérdést megoldani, nem tudta, mert a burzsoá államban a villamosítás kérdésében a szénbárók döntöttek. Az $ hasznuk kérdése előbbrevaló volt a nép és a nemzet ügyénél. De a Vltava vidékének dolgozói minduntalan sürgették a segítséget, hogy mielőbb megszüntessék nyomorukat, a világtól való elszakadottságukat. Erre akkoriban kormányküldöttség járta be a tájat. Ebben Masaryk, volt köztársasági elnök is résztvett és kijelentette, mint nagy „humanistához'' illik: „Az egész út alatt az az érzésem volt. hogy holt vidéken jártam. Rajiunk a sor, hogy itt életet teremtsünk ..." Szép és nagy szavak voltak ezek a nép megbékéltetésére. de Masarykék sohasem váltották őket valóra. A szénbárók előbbre valók voltak, nekik nem volt szükségük erőművek építésére. S utánuk jöttek a német fasiszták. A Vltava és a Sazana folyó közli hatalmas területet kiürítették, s a gyilkos SS-manok gyakorlóterévé változtatták. A békés parasztok elhagyott falvait egyszerűen céltábláknak használták fel. Fogolytábor is volt itt. Ha az ember ezen a vidéken jár, megilletődve áll meg az országút mentén felállított emléktáblánál. Nem messze folyik a Vltava. Az emléktábla körül jegenyefákat ül'ettek. Mögöttük meg ott zöldéi a nagy fenyveserdő. Amiről ez az emléktábla beszél, ennél kegyetlenebbet csak a gyilkos amerikai hóhérokról mondhatunk, akik a német fasisztákon is túltéve mészárolják a békés koreai embereket, fal. vakat és városokat döntve romokba. Az emléktáblára a következő szavakat viselte népünk: „örök emlékül azoknak, akiket itt 1915 áprilisában meszsze szülőföldjüktől az SS-manok meggyilkoltak". S a vésett betűk mellől erős kéz ugrik elő babérlevelet tartva. Ez az erős kéz az elnyomatás végét, már az új életet, Vltava vidékén.'k gyökeres változását jelképezi. Amikor 1915 ben felszabadított bennünket is a Szovjet Hudsereg és a nép úrrá lett hazájában akkor úgy, mint a Szovjetunóban a kommunisták nálunk is pártunk jelölte ki azt az útat, mely meghozza a Vltava vidéke újjászületését is A Vltava vizét népünk szolgálatába állítjuk Lenin elvtárs tanítását követjük, aki azt mondotta, hogy a kommunizmus: a szovjet hatalom plusz az egész ország vil-, lamosítása. A Vltaván egész sor új erőmű építésébe kezdtünk. Csak a slapy-i erőművel évente körülbelül 28 ezer vagon szenet takarítunk meg. Nagy előny ez és nagy erőt jelent! Ott, ahol azelőtt rimánkodott a nép, ott, ahol a hajósok letérdepelve imádkoztak, hogy a szentjánosi örvények ne sodorják hajójukat, csónakjaikat a sziklákhoz, ott. ahol a fasiszták kegyetlenkedtek, ezen a holt vidéken a kommunisták a virágzó., lüktető életet alapozzák meg most, hajózhatóvá teszik a folyót, <! a Vltavcf vizéből áramot fejlesztenek. A Vltava vidéke dolgozóinak nem kell már a rsodatevő Messiásra várniok, maguk lettek életük formálói. Építik a slapy-i erőművet. Építik úgy, hogy a pártunk és kormányunk által kitűzött határidőre, 1954 május elsejére a folyó vizének ereje már áramot adjon. Most a fő betonmunkálatok lolynak. Bolsevik határozottsággal és szocialista hazafiassággal végzik munkájukat. t Az a százezredik köbméter beton, melyet a mai napon, november hetedikén raknak az erőműbe, azt jelenti, imperialista urak, hogy csak önök nélkül élhetünk boldogan. Az a százezredik köbméter beton azt jelenti, imperialista urak, hogy terveinket és fogadalmaitlkat teljesítjük és messze túlszárnyaljuk önöket, utat mutatva országaik elnyomott népeinek. A százezredik köbméter beton azt jelenti, imperialista urak, hogy november hetedike nélkül, a Szovjetunió kommunistáinak forradalmi győzelme nélkül nem élhetnénk szabadon és a nagy forradalmi évforduló most méginkább növeli erőnket, a szocializmus táboranak erejét s a világ haladó dolgozóit még inkább arra ösztönzi, hogy mind magasäbbra emeljék országaikban a szabadság és a nemzeti szuverenitás zászlaját. PETRÖCI BÁLINT A handlovai szénbányászok teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára kitűzött kötelezettségvállalásaikat A legjobb handlovai bányászok közé tartoznak a terv teljesítésé, ben az új Nyugati bánya előkészítő munkásai is. Feladatuk teljesítésé, ben segítségükre volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára vállalt kötelezettsé gek teljesítése, amelyben célul tűz. ték ki az új fejtési alapok biztosi, tására 180 méter hosszú folyosó helyett 545 méter hosszú folyosó vágását. E felajánlások teljesítése érdekében két előkészületi terepen mun. kába állították a Ferrum.jelzésű vájógép-^ket. A műszavakkal való jó együttműködés folytán felaján. lásukat már november első hetében 111.17%-ra teljesítették. Kiváló eredményt értek el Vrábnik Pál élmunkás csoportjának tagjai is a plO-es számú munkahelyen, akik felajánlásukat már az első héten 110%.ra teljesítették. Švihla György élmunkáscsoportja kötelezettség, vállalását ennek bejelentése óta 122Í7%.ra teljesíti. Az er-'ített élmunkáscsoportok a handlovai szénbányák előkészítő te repének legsikeresebb élmunkás, csoportjait képezik. A vájatokban kitűntek Laucsik István élmunkás csoportjának bányászai. Feladataikat átlag 1_41% ra teljesitik, a ne. gyedik év tervét pedig 1952 október 23.án teljesítették. E hónapban máiszámos teherkocsi szenet termeltek ki az ötéves terv ötödik évének tervteljesítóse keretében. f A falazással végzett szénfejtés ben legjobbak Dienesch Zoltáji, az »Épitéshen szerzett érdemekért, kitüntetés viselője élmunkáscso. portjána' és Kandera János élmunkáscsoportjának tagjai az Üj Déli. bányában. Mimikájukban a szovjet bányászok tapasztalatait alkalmaz, zák é ciklusom grafikon szerint dolgoznak. Októberben 12 ciklust értek el 312%.os teljesítménnyel. E kiváló élmunkáscsoportok mun káj valamint a többi bányászok munkája, akik teljesítik és túllép k a Nagy Októberi Szocialista Fórra, dalom 35. évford .lójára vállalt köt -lezettségeiket, gyönyörű ered. ménnyel jár. November 3-án a handlovai bányászok 103.8% .ra, november 4.én 103%-ra teljesítették fejtési tervüket. Handlová fölött már október 21.ke '1 két nap kivételével, -mikor az összüzemi terv. teljesítéshez csupán néhány százalék hiányzott, a győzedelmes Vöivcsillag ragyog. A Béke és a Barátság Hónapja A világbékéért folytatott harc közepette a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja a Szovjetunió és hazánk népei testvéri kapcsolatainak legszebb ünnepe. A Barátság Hónapjának minden megnyilvánulása igazolja előttünk, hogy a háborúkat előidéző imperializmusnak el kell tűnnie a föld színéről, mert az emberek békében és barátságban akarnak élni egymással. Mi mindennapi beszédünkből számüztük a pestis, a kolera, a lepra szavait, mi örökre felejteni akarjuk a fertőzött kutákat, a járványok dúlását, mi helyükbe szabad haza építéséről, újítók nemes vetélkedéséről, munkaversenyről, népi alkotásról, boldog ifjúságról szólunk, a fény felé tart utunk, mi felfelé törünk, — de lám ugyanakkor a sötétségnek négerlincselö, atombombás és baktériumháborút készítő lovagjai a középkort, a kizsákmányolás világát akarják! Köztársaságunk dolgozói, akik évről-évre fokozódó szeretettel és növekvő lelkesedéssel készülnek a Barátság Hónapjára, mélyen átérzik, milyen örvénybe akarják belesodorni hazánkat az amerikai agresszorok, s milyen leírhatatlan nyomort hozna ránk a profitéhes tőkés uralom. Ez az érzés táplálja és szilárdítja barátságunkat a Szovjetunió iránt, — azt a barátságunkat, amely a fasiszta támadók ellen folytatott felszabadító harc tüzében edződött és most a békéért folytatott küzdelmeink során eltéphetetlen kötelékké fonódik. A Barátság Hónapjában a megajándékozottak és felszabadítottak boldog örömével és hálájával felmérjük újra és újra, hogy mit jelent számunkra a Szvojetunió! Legelébb is jelenti legfőbb óhajunk biztosítékát: a békét! Jelenti szabad életünk védelmét, függetlenségünk és szabadságunk legfőbb őrzőjét, A hazánkat meglátogató szovjet emberek — tudósok és művészek, élenjáró munkások és kolhozparasztok — elhozzák gyárainkba, szövetkezeteinkbe, építkezéseinkre, színházainkba gazdag tapasztalataikat és példamutatásukkal megjavítják munkánkat, segítenek hibáink kiküszöbölésében, lendületet adnak építő munkánknak és előre lendítik kultúrforradalmunk ügyét is. A szovjet filmek és szovjet könyvek — ezek is mind útmutatóink, testvéri barátsággal jönnek segítségünkre, jelzik az utat, amelyen haladnunk kell, hogy amiért erőnk megfeszítésével küzdünk, az mihamarább megvalósuljon. És jelenti azt is, hogy nem állunk egyedül. Hatalmas baráti táborba tömörültünk a népi demokráciák dolgozóival és a felszabadulásukért még küzdő népek millióival, akiket mind a Szovjetunió, a béketábor vezetője iránti közös szeretet fűz öszsze egy békevédő nagy családdá. Felszabadultunk, újjászülettünk. 1945. tavasza 'óta egyre szebbé és örömtelibbé válik életünk. És megállás nélkül haladunk előre, biztos és szilárd léptekkel törünk előre, a szocializmus építésének korszakába lépve a boldogabb élet felé. Itt állva a gottwaldi ötéves terv utolsó évének küszöbén, a hála és hűség érzésével gondolunk arra, hogy e harcos és küzdelmes évek minden sikere összeforr a szovjet néppel, a Szovjetunióval, a béketábor vezetőjével és annak vezérével, a nagy Sztálinnal. „A békemozgalom... az emberek százmüliólnak demokratikus mozgalma. A béke hívei olyan követeléseket és javaslatokat terjesztenek elő, amelyeknek elő kell mozdítaniok a béke megőrzését, az új háború megakadályozását" Sztálin elvtárs emlékezetes halhatatlan szavai után, amelyeket a béke megőrzéséről és megvédéséről mondott, most Malenkov eltársnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott megállapításaival a dolgozók milliói újabb reményt és biztonságot kaptak. Biztonságot abban, hogy a háború és a béke tábora közti jelenlegi erőviszony világosan routatia a Szovjeté unió és a béketábor fölényét és a béke megvédésének biztos kilátásait Az ötéves terv, amely a szovjet népet az elkövetkezendő évek folyamán elvezeti a szocializmusból a kommunizmusba, azt mondja nekünk, hogy minden, támadásra fel van vértezve a szovjet nép és vele együtt ezért fel vagyunk vértezve mi is. A kommunizmus építésének terve hatalmas békemű. Békemű azért, mert oly gazdagságot teremt, annyi új erőforrást nyit meg, hogy szinte megtízszerezi a Szovjetunió erejét. A Barátság Hónapjában hazánk minden dolgozója tudatosítja magában ezt a roppant erőt, amely lebirhatatlan sorompót állit a háborús uszítók útjába. A holnaptól való félelmek utolsó szikrájának is el kell szállnia, ha ezt a hatalmas erőt érezzük életünk minden napjában. Egy szabad életnek híradása szól felénk biztatóan és nem igéri, hanem teli kézzel adja, szinte szórja mindazt, ami a dolgozó és alkotó ember vágya: napjaink munkás derűjét, alkotásaink biztonságát, gyermekeink zavartalan fejlődését, az öregek békességét, holnapunk nyugalmát és a töke urai csalásainak, hazudozásalnak, uszításainak szembeszegezi vágyaink és célunk netovábbját: a békét! Ha mindig újból és újból el fogjuk olvasni Sztálin elvtársnak zseniális müvét „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban", és elmerülünk a kongresszusi beszámolók tanulmányozásába, úgy hatalmasan érezni fogjuk, hogy a béke üzen nekünk. A béke üzen minden alkotó, dolgozó embernek. Legyünk hálásak ennek a híradásnak és feleljünk rá azzal, amivel a szovjet ember felel: teremtő munkával, amely a béke záloga. A béke és a mi ötéves tervünk győzelme erősen függ attól, hogyan akarunk és hogyan tudunk dolgozni érte. A Szovjetunió elküldte hozzánk felszabadító hadseregét és küldi most gépeit, tapasztalatait, sztahanovistáit, könyveit és filmjeit, hogy példát vehessünk tőlük. A Barátság Hónapja tudatosítsa bennünk, hogy ez a nagy segítség csak akkor válik termékennyé, ha egész szivünkkel és egész értelmünkkel felfogjuk ezeknek az üzeneteknek, ennek a segítségnek értelmét, A Barátság Hónapja mozgósítson minket, ha-' zánk magyar dolgozóit, hogy munkánkkal, felajánlásainkkal, a tnunkaversenyek példás fokozásával, a termelékenység emelésével, az igazolatlan elmaradások leszorításával, a gyárakban, az üzemekben és építkezéseinken a kétlakiság megszüntetésével mi is példásan a békeharc élvonalába sorakozzunk fel. A Barátság Hónapja mozgósítsa Csemadok-csoportjainkat példás kötelezettségvállalásokra a munka és a kultúra frontján. Szervezzenek minél több brigádmunkát szövetkezeteink megsegítésére, bocsássanak mii\él több előadót a Szovjetba rátok rendelkezésére, szerezzenek minél több aktív hallgatót az orosz nyelv tanulásának népi tanfolyamaira, terjesszék lelkesen és szeretettel a szovjet sajtót. Vegyenek példát a rimaszécsi csoporttól, amely a községben, ahol még/ nem működik a Siovjetbarátok Szövetségének szervezete, vállalta a népi tanfolyam teljes megszervezését és eddig már hatvan hallgatót szerzett. Vagy kövessék a ládányi helyicsoport példáját, amely 200 brigádóra ledolgozását vállalta és 20 hallgató beszervezését a népi tanfo' lyamra. Ilyen vállalások egy-egy rést tüntetnek el építésünk és kultúrharcunk frontján és egy-egy lépéssel visznek előre utunkon a szocializmus felé. Ezzel a munkánkkal válik gyümölcsözővé és eredményessé a Barátság Hónapja, ez a munkánk teszi bensőségessé a kapcsolatot a Szovjetunióval és ez biztosítja számunkra is a gyönyörű jövőt, amelyről Scslpacsov, a nagy szovjet költő „Az én hitvallásom" című versében Így ír: „Üdv kommunizmus! Hozzád eljutunk ml, nem kérünk ehhez beleegyezést, S ki a földön él, akkor fogja tudni, hogy a világ valóban csodaszép. Eljössz, nincsen már messze a reggel, a szemhatáron fárosz fénye int, é3 boldog frigyben boldog emberekkel boldogan -élünk, mert testvéreink!" . Egri Vikton.