Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-29 / 285. szám, szombat

4 (IISZ0 1952 november 29 Ŕ szakértői vélemények megvilágítják az összeesküvő banda súlyos gaztetteit A szakértői bizottságok szakvéle­ményét a tervezés köréből Zdenek Puček miniszterhelyettes, az Állami Tervhivatal elnökhelyettese, a kül­kereskedelem köréből Ján Bouéek, a külkereskedelmi miniszter helyette­se és a pénzügy köréből Jozef Cekai, az állami bank ellenőrző osztály ve­zetőjének helyettese adták elö. A szakértői bizottságok vélemé- . kében, azért, hogy fenntartsa a nyei az egyes gazdasági ágakban a csehszlovák közgazdaság függését a tőkés államoktól, hogy gátolja a helyzet mély elemzését adták, amely teljes terjedelmében igazolta az ál­lamellenes összeesküvő központ elle­ni vádiratot és megmutatta, hogy ez a semmirevaló kártevő banda hosszú időn keresztül tudatos és széleskörű kártevő tevékenységet fejtett ki a kapitalista elemek érde­Szovjetunióval és a népi demokra­tikus országokkal való gazdasági együttműködést és hogy egészében gyengítse közgazdaságunkat. Ezzel államunknak beláthatatlan gazdasági károkat okoztak. A gazdaságunkban elkövetett nágyszabású kártevékenység A pénzügyi szakértők szakvélemé­nyének elhangzása után Zdenek Pú­ček, miniszterhelyettes, az Állami Tervhivatal elnökhelyettese előadta a tervezés területén dolgozó szakér­tők szakvéleményét. A csehszlovák közgazdaság a má­sodik világháború előtt erősen oda volt láncolva egész srtukturájávai a kapitalista államokhoz. A kapitalis­ta államok részéről a szocializmus Csehszlovákiában való kiépítése el­len elfoglalt ellenséges magatartás ezért reális veszélyt Jelentett a cseh­szlovák közgazdaságra abban, hogy a kapitalisták abban a pillanatban, amely számukra kedvező és a szo­cializmusnak Csehszlovákiában való kiépítésére kedvezőtlen volt, meg­szüntethették a nyersanyagok szál­lítását Csehszlovákiába és igy meg­akaszthatták egész közgazdaságunk menetét. Másrészről a kapitalista államokban fellépő válság esetén a csehszlovák termékek elhelyezése veszélyeztetve voit úgy, hogy ezál­tal a kapitalista államokban fellépő válság Csehszlovákiában is jelentős megrázkódtatásokat okozhatott a gazdasági étetben és akadályozhatta annak í&jlődését. Ezért a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Klement Gottwald elvtárs azt a feladatot, amely előtt a cseh­szlovák közgazdaság áll, 1947-ben a következőképpen fogalmazta meg: „Meg kell változtatnunk a csehszlo­vák közgazdaság szerkezetét, amely lényegében Osztrák-Magyar Monar­chia idejében keletkezett és azon idők szükségleteinek felel meg, és hozzá kell alkalmaznunk az új gaz­dasági és politikai feltételekhez, amelyek napjainkban uralkodnak. Ez annyit jelent, hogy át kell állítani a csehszlovák ipart azokról a szak­mákról, amelyekben a háborúelött az éhbérek alapján a világpiaco­kon versenyképes volt, mint például kesztyűk, játékok, stb. gyártásáról, részben az üveg. és textiliparról, olyan iparágakra, amelyek számára különösen kedvező előfeltételeink vannak, amelyeknél lehetséges to­vábbra is termékeiknek a külföldi piacokon való elhelyezése, mint pél­dául a fémiparban, különösképpen a nehéziparban és a vegyészeti ipar­ban ..." A csehszlovák közgazdaság fejlő­désének Klement Gottwald elvtárs, a köztársaság elnöke által megtoatá. rozott vonalát azonban cslszaibotál ták, amivel a szocializmus átépítését késleltették a Csehszlovák Köztár­saságban és gazdasági téren elöké. szítették a kapitalizmus visszaállí­tását. Az okmányanyag áttanulmá nyozása után ennek a szabotázsnak a fővonala a következőkben mutat, kőzik: 1. A kapitalista államoktól való függetlenség elérése helyett úgy tervezni a népgazdaságot, hogy a csehszlovák gazdaság egyre szilár­dabban fonódjék össze a kapitalista államok gazdaságával. Ezen iirány. vonal szerint a CsKP volt népgaz. dasági bizottsága által, Ludvik Frejka vezetésével, kidolgozott öt­éves terv tervezetében a vasércfej tés tervezett csökkenése 1953-ban 1948 al szemben 9 százalékkal volt nagyobb, habár a vas termelés ter. vezett gyarapodása megkövetelte a vasércszükséglet jelentős növelését. A vasérctermelés biztosítását jelen, tös mértékben a kapitalista államok­ból történő behozattal tervezték. A vasércfejtés alacsony tervezésén kí­vül végül felszámolták a Sterniberk mellett levő vasércbányákat. Nem tervezték a színes fém ércek, őlorni, ezüst, cink ércek fejtését, nem ter. vezték és nem fejlesztették a föld­tani vizsgálatot. A fémiparban ing. A. Taub angol mérnök koncepcióját fogadták el a fémipari kiépítésében, mely szerint ..Csehszlovákia nemze ti termelésévé« a motorkocsiiparnak kellett volna lennie. Ez a terv fel. tételezte Csehszlovákiának a kapi | való együttműködését, gátolják a talista államoktól való függése el. mélyülését, mert ennek megvalósí. tására meg kellett volna kétszerez m a kapitalista államokból történő kaucsuik és más nyersanyag beho zatalt, lényegesen növelni kellett vol. na a színesfém, vasérc, legur és más fémek behozatalát. E terv végre hajtásába úgy fogtak, hogy Frej­ka az ötéves terv tervezetébe beso. rolta egy 50.000 személygépkocsi gyártására szolgáló aiutomobilgyár építését és 20.000 könnyű és közép nagyságú traktor termelésére szol gá'ló traktorgyár építését. A tre" torgyárat 300 millió korona költ séggel építették fel, míg az autó gyár építésével 1951-ben felhagytak, aanikor megmutatkozott ennek az építkezésnek felesleges volta. A kapitalista államoktól való füg gőség elmélyítését a vegyiiparban is tervezték, ahol az eredeti ötéves terv szerint az ipari termelésnek 1953-ban 1948.hoz viszonyítva 62 százalékkal kellett volna magasabb nak lennie, míg a kapitalista álla­mokból történő nyersnayag és vegy­sízerbehozatalt 78 százalékkal kellett volna fokozniuk. A vegyiiparban nem tervezték a nehéz szerves mű­anyaggyártás fejlesztését, amely a kapitalista államoktól való függőség kiküszöbölésének döntő alapja. Csak anmak» fejlesztése mellett volt lehet, séges bevezetni a mükaucsuk-gyár. tást, kibővíteni a műanyagok, szer. ves festékanyagok és ipari gyógy­szerek gyártását. Nem tervezték a hazai pirit fejtést, kéneavtermelé sünk alapnyersanyagának fejleszté. sét sem, habár Csehszlovákiában előfordulnak pirit lelőhelyek. Ehe­lyett betervezték a kapitalista álla­mokból való pirit belhozatalt. Habár a Sztálin-üzemek főágaaa­tának termelése, — mely üzemet 1'945-ben a Szovjetunió ajándékozta nekünk, — lehetővé tette a széniből készült mesterséges hajtóanyagok termelésének öt év alatt 115 száza .lékkal való f okozását, a termelés nö. velését csupán 29 százallékkal ter vezték. A Sztálin-üzemiek építésé, nek fékezésével azt az irányvonalat követték, hogy megvédjék Csehszlo­vákia kapitalista országokból való háborúelőtti nyersolaj behozatalá­nak függőségét. Azzal, hogy nem létesültek saját nyersanyagbázisok' megmutatkozott a kapitalista álla. mokból történő mértékenfelüli beho­zatal szükségessége és ezzel a kapi­talista államokból való nagy behoza­tal is, amelyet azután különféle kártevő >akciókra« használták fel, mint például az úgynevezett „dol­lároffenzíva" terve, az „Überallak­ció« stb. A tervezés szakaszán el. követett ezen szabotálással lehetővé tették Csehszlovákia külkereskedel­mének szakaszán folytatott szabotá lást is. 2. Gazdaságúink összetételében ilyen változások végrehajtása he. lyett, amelyek lehetővé tették vol. na a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal való együtt, működés lényeges kiszélesítését, úgy tervezték a gazdaság fejlődését, hogy ne kezdhessék meg és ne biz­tosíthassák ezen együttműködés út­ját. Ezt az irányvonalat elsősorban a gépiparban és a kohászati iparban valósították meg, ahol ahelyett, hogy kibővítettek volna a gépipar átépítésének alapját (nehéz fémipa. ri termékek, acélöntvények, vastag, lemezek, vasöntvények, csövek) ki­bővítették a megmunkáló felületet. Ennek következtében lehetetlen volt biztosítaná a döntő fontosságú ne. hézipari berendezések, mint pl. ka. zánok, turbinák, turbogenerátorok, cementgyárak, nehéz Diesel-motorok, szén, érc stb. fejtési berendezések gyártását. A gépipar átorientálásá. nál szándékos elhanyagolása azt a célt követte, hogy veszélyeztessék Csehszlovákiának a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal szoializmus felépítését a Csehszlo­vák Köztársaságban és a népi demo­kratikus országokban és csökkent, sék országunk ős az egész béketá­bor védőképességét. 3. Az életszínvonal növeléséről vallott hazug saavak'kal fékezték a szocializmus építését Csehszlovákiá­ban oly módon, hogy a könnyűipa­ri termelés, például a textü, bör és gumiipari termelés mértékéin felüli fejlesztését tervezték be, amely szá­mára Csehszlovákia nem rendelke­zett nyersanyaggal és a kapitalista államokból kellett nyersanyagot be hoznia. A termelés ilyen növelés­nek tervezése nem szolgálta volna azonban a lakosság fogyasztásának emelkedéséit, mert a fokozott köny. nyüipari termelés nagy részét ki kellett volna szállítaná. 1953 ban például a lábbeli gyártás 41 szá­zalékát és a pneumatikum gyártás 33 százalékát kellett volna kiszállí. tani.' A textil kivitelnek 53 szá­zalókkal kellett volna növekednie. 4. A szocializmus felépítését a Csehszlovák Köztársaságban a be­ruházások helytelen széthelyezésé­vel és a beruházási eszközök szét­aprózottságával gátolták. A beruhá­zási eszközöket nem azokba az ága­zatokba osztották ki, ahol hazai nyersanyagbázist létesíthettek és így megszüntethették volna a kapi­talista államból történő nyersanyag­behozataltól való függőségét. így például a vasérc- és színesércfejtés beruházási építkezését az eredeti ötéves tervben a beruházás legfon­tosabb fejlesztési egységeit oly ösz­szegben tervezték, amely csupán az egész ipari tervbe vett összberuhá­zási összegének 0.08%-át tette ki. Amíg az ötéves terv egyes éveiben évente aránlag 123%-kai többet kel­lett beruházni az iparban, mint a kétéves tervben, a textilbe pedig 128%-kai többet, vegyiiparban éven­te aránylag csupán 14%-kai na­gyobb beruházás eszközlését felté­telezték. Egyáltalában nem tervez­ték a mükaucsukgyártó-üzem épí­tését. nem tervezték kellőképpen a Sztálin-üzemek további építését, nem tervezték az alumínium-üzem kiépítését, azaz nem tervezték több­nyire azt a termelést, ahol új beru­házások végrehajtásával teljesen mentesülhettünk volna attól, hogy függjünk a kapitalista államoktól. A beruházási eszközöket olyan feldolgozó ágazatokba utalták ki, ahol a Csehszlovák Köztársaság nem rendelkezett saját nyersanyag­bázissal és annak létesítését nem tervezték és ahol e beruházások ki­használása többnyire a kapitalista államokból történt behozatal foko­zásához, valamint a kapitalista ál­lamokban történt eladáshoz volt kötve. Uj pneumatík-gyárakat, tex­tilgyárakat, lábbeli gyárakat, bőr­gyárakat építettek, habár az eddigi gyárak és műhelyek termelőképes­ségét ez ágazatban nem használták ki ) vagy egyúttal megszüntettek ha­sonló objektumokat, amelyek még sok éven keresztül dolgozhattak vol­na. A méreten felüli beruházásokat azokra az ágazatokra tervezték, melyekben nem használták ki tel­jes mértékben a meglevő termelő­képességet, a mértéken felüli beru­házási építkezés és a beruházások helytelen összetételének következté­ben. A nehézgépiparban a termelés­nek 1949-től 1952-ig történő jelen­tős növekedése ellenére a műszakok száma egyáltalán nem növekedett. Egyidejűleg a gépipar beruházási építkezésében megvalósították a gi­gantomániát, amely számos óriási üzem időelőtti építésében nyilvánult meg, melyek számára nincs biztosít­va a gépészeti-kohászati alap. Ahe­lyett, hogy a beruházási eszközöket a leggyengébb helyekre összponto-i sították volna, végrehajtották a be­ruházási eszközöknek számos objek­tum egyidöben való építésére tör­tént szétaprózását. Az a bűnös kon­cepció a legmarkánsabban az ener­getikai alapok beruházásaiban nyil­vánult meg, ahol a beruházások túl­zott szétaprózásának következtében a felépített villanyáramfejlesztő te­lepeket nem hozhatták üzembe. Ily módon tolták ki pl. két évvel a szla­pi villanyáramfejlesztő telep üzem­behozatalát. Emellett a szlapi vil­lanyáramfejlesztő telep építésének egy nappal való veszteglése körül­belül két szerelvény szenet tesz ki. A beruházási építkezésben eltűrték a tervezés nélkül; beruházás mód­ját, anélkül, hogy megvilágították volna az építkezési hely kiválasztá­sát, gyakran anélkül, hogy megvilá­gították volna a jövőbeni üzemter­melés programmját. Ezzel lassítot­ták az építkezést lehetetlenné tették az építkezési munkák gép- és be­rendezések szállításával való rendes összehangolását és milliárdos ösz­szegeket dobtak ki. Újjáépítés ürü­gye alatt működőképes üzemeket bontottak le. mint pl. a trineci és a kladnói magaskemencéket, ahol végül egy csupán 1943-ban felépí­tett magaskemencét és egészen új tunnelégetőkemencét bontottak le. 5. A népgazdaság fejlődése terve­zésének összmegszervezése és mód­szere, lehetővé tette a népgazdaság szabotálásának feltüntetett módsze­rét, mert a tervezést elszakították a. gazdaság vezetésétől. A tervezés módszerét úgy választották meg, hogy lehetetlenné tegye a gazdasá­gosság szigorú rendszerének beve­zetését üzemeinkben, amit a szo­ciálista vállalati gazdálkodás hazug elnevezésével a régi kapitalista Bat'a módszer segítségével valósítottak meg. Céltudatosan gátolták a szov­jet tapasztalatok átvitelét tervezé­sünkbe, mert e tapasztalatok alkal­mazása, a népgazdaság fejlődésének tervezésében elkövetett összes sza­botázscselekmények leleplezésére ve­zetett volna. Az alapkérdésekben való tanácstalansággal, hogy ki hagyja jóvá és változtatja meg a tervet, — aláásták az állami tervfe­gyelem alapjait. • A népgazdaság fejlődése tervezé­sének szabotálásával mérhetetlen anyagi, erkölcsi és politikai károkat okoztak a csehszlovák gazdaságnak. Csupán a beruházási építkezésben elkövetett szabotálásokkal néhány konkrét esetben a bizottság meg-és mások. ítélése szerint több mint 20 milliárd koronával károsították meg a cseh­szlovák gazdaságot. Feltartóztatták nyersanyagbázisunk, azaz főleg az ércfejtés és feldolgozás és a vegyi­ipar fejlesztését. A nyilvános világí­tásra és a házi fogyasztásra szolgá­ló villanyáramszolgáltatás korlátozá. sa szükségének mesterséges előidézése súlyos politikai károkat okozott. A szénfejtésben elkövetett szabotálá­sok szénhiányt okoztak, ami érez­hetően megnyilvánult a lakosság el­látásában. A Csehszlovák Köztársa­ság népgazdasági fejlődési tervének szabotáló módon való összeállítása azzal a következménnyel járt, hogy Csehszlovákia, a kapitalista orszá­gokhoz láncolódott, a szocializmus építése meglassult Csehszlovákiában és a népidemokratikus országokban, melyekkel a Csehszlovák Köztársa­ság szerződéseket A megállapodáso­kat kötött gép- és berendezési szál­lítmányokról, melyeket azonban nem tudott teljesíteni. A Csehszlovákia szocializmushoz vezető útjának meg­akadályozására készült szabotáló tervek megvalósítása államunk védő­képességét is érintette, mert célja volt gyengíteni köztársaságunkat és lehetetlenné tenni, hogy a kapitalis­ta háborús agresszorok támadása esetén hathatósan védekezhessen, célja volt továbbá az egész béketá­bor erejének meggyengítése és így teljesen az új világháború tervezői­nek szolgálatában állott. A népgazdaság fejlődésének sza­botálásával a Csehszlovák Köztársa­ság szocialista építésében nagy po­litikai károkat okoztak. Csehszlová­kia dolgozói bátran és elszántan harcba léptek gazdaságunk építése és átépítése ötéves tervének teljesí­téséért, amint rá irányt adott köz­társaságunk elnöke, Klement Gott­wald elvtárs. Sok helyen azonban az ismertetett szabotázscselekmények következményeibe ütköztek, ame­lyek aláásták a pártnak és a kor­mánynak a munkához valő új szo­cialista viszonyra, a munkatermelé­kenység növelésére, a gazdaságosság rendszerének gazdaságunk összes szakaszaiba való bevezetésére kifej­tett törekvését. Az ismertetett kártevő tervvel az összeesküvők nem tudtak nyíltan fellépni a nép, a párt és a kormány előtt. Tevékenységüket oly módon álcázták, hogy formálisan ahhoz az irányvonalhoz csatlakoztak, amelyet gazdaságunk építésére és átépítésére Klement Gottwald elvtárs adott meg, ezzel szemben a valóságban azonban a párt és a kormány háta mögött olyan intézkedéseket vittek be a tervekbe, hogy a Klement Gott­wald köztársasági elnök által meg­adott irányvonal ne legyen követ­hető. E módszerek segítségével bizonyos időn keresztül sikerült becsapniok a pártot és a kormányt, de itt is tel­jesültek Klement Gottwald szavai, hogy „az ügynökök és árulók egyi­kének sem nőtt és nő a fája az égig". A felhozott, a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának terve­zésében kártevő irányvonalakért fe­lelősek főleg: Rudolf Szlánszky, ing. Ludovit Frejka, dr. Jozef Goldmann, dr. ing. Jiri Kárny, František Kolár, Jozef Frank, dr. ing. Eduard Outra­ta, dr. ing. František Fábinger, dr. ing. Jicsinszky, ing. Ján Barta, dr. Ivan Holy, Jozef Tróján, dr. Eizler Az imperialistáktól való függésbe akarták taszítani köztársaságunkat A külkereskedelmi szakasz anya- I a csehszlovák gazdaság amerikai gának áttanulmányozására alakult szakértőbizottság az alábbi véle­ményt adta: A külkereskedelem szakaszán hosszú idő óta nagyszabású, céltu­datos kártevő tevékenységet foly­tattak a célból, hogy a külkeres­kedelmen keresztül a csehszlovák gazdaságot alárendeljék a kapita­lista gazdaságnak, főleg az USA gazdaságának, a csehszlovák gaz­daság fejlődésének egyidejű gyön­gítése mellett. Különösképpen jellegzetesen nyil­vánult meg ez a kártevő tevékeny­ség az úgynevezett dollár-offenzíva terv kidolgozásában és végrehajtá­sában, mivel egyúttal lelepleződik imperializmussal való összeláncolá­sának ellenséges politikai koncep­ciója is. E kártevő akcióhoz a jó­váhagyást Evzsen Löbl, dr. Mar­goliusz, ing. Ludovit Frejka sze­rezték meg Szlánszky hatékony se­gítségével és azzal, hogy sürgős dollárszükséglettel indokolták. Ev­zsen Löbl, mint a terv kezdemé­nyezője jól tudta, hogy az USA-ba irányuló árúkivitelünk veszteséggel fog járni. Evzsen Lőblnek szüksé­ge volt megfelelő eszközökre, azaz kiviteli társaságokra, hogy azokat az USA-ba való előnytelen árak melletti kivitelre kényszeríthesse. Ennek az akciónak jellegzetes vo­nása, hogy cionista és zsidó Vallá­si szervezetek kapcsolódtak. bele, amelyek szintén népszerűsítették a csehszlovák áru keresletét az USA­ban e jelsző alatt: »Vásároljon csehszlovák árút — segítse Iz­raelt*. A valóságban a csehszlovák áru veszteséges eladása az USA­ba, mind az USA cionista köreinek* mind az izraeli cionista burzsoáziá­nak meggazdagodására szolgált. Evzsen Lőbl, dr. Margoliusz, ing. Frejka, Szlánszky jól tudták, hogy az USA-ból tervezett nagy behoza­talok veszélyeztetve vannak és hogy az amerikai imperialisták ké­nye-kedve szerint bármikor meg­szüntethetők, mivel 1948 februárja után az amerikai imperialisták vi-

Next

/
Thumbnails
Contents