Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)
1952-11-29 / 285. szám, szombat
4 (IISZ0 1952 november 29 Ŕ szakértői vélemények megvilágítják az összeesküvő banda súlyos gaztetteit A szakértői bizottságok szakvéleményét a tervezés köréből Zdenek Puček miniszterhelyettes, az Állami Tervhivatal elnökhelyettese, a külkereskedelem köréből Ján Bouéek, a külkereskedelmi miniszter helyettese és a pénzügy köréből Jozef Cekai, az állami bank ellenőrző osztály vezetőjének helyettese adták elö. A szakértői bizottságok vélemé- . kében, azért, hogy fenntartsa a nyei az egyes gazdasági ágakban a csehszlovák közgazdaság függését a tőkés államoktól, hogy gátolja a helyzet mély elemzését adták, amely teljes terjedelmében igazolta az államellenes összeesküvő központ elleni vádiratot és megmutatta, hogy ez a semmirevaló kártevő banda hosszú időn keresztül tudatos és széleskörű kártevő tevékenységet fejtett ki a kapitalista elemek érdeSzovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági együttműködést és hogy egészében gyengítse közgazdaságunkat. Ezzel államunknak beláthatatlan gazdasági károkat okoztak. A gazdaságunkban elkövetett nágyszabású kártevékenység A pénzügyi szakértők szakvéleményének elhangzása után Zdenek Púček, miniszterhelyettes, az Állami Tervhivatal elnökhelyettese előadta a tervezés területén dolgozó szakértők szakvéleményét. A csehszlovák közgazdaság a második világháború előtt erősen oda volt láncolva egész srtukturájávai a kapitalista államokhoz. A kapitalista államok részéről a szocializmus Csehszlovákiában való kiépítése ellen elfoglalt ellenséges magatartás ezért reális veszélyt Jelentett a csehszlovák közgazdaságra abban, hogy a kapitalisták abban a pillanatban, amely számukra kedvező és a szocializmusnak Csehszlovákiában való kiépítésére kedvezőtlen volt, megszüntethették a nyersanyagok szállítását Csehszlovákiába és igy megakaszthatták egész közgazdaságunk menetét. Másrészről a kapitalista államokban fellépő válság esetén a csehszlovák termékek elhelyezése veszélyeztetve voit úgy, hogy ezáltal a kapitalista államokban fellépő válság Csehszlovákiában is jelentős megrázkódtatásokat okozhatott a gazdasági étetben és akadályozhatta annak í&jlődését. Ezért a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Klement Gottwald elvtárs azt a feladatot, amely előtt a csehszlovák közgazdaság áll, 1947-ben a következőképpen fogalmazta meg: „Meg kell változtatnunk a csehszlovák közgazdaság szerkezetét, amely lényegében Osztrák-Magyar Monarchia idejében keletkezett és azon idők szükségleteinek felel meg, és hozzá kell alkalmaznunk az új gazdasági és politikai feltételekhez, amelyek napjainkban uralkodnak. Ez annyit jelent, hogy át kell állítani a csehszlovák ipart azokról a szakmákról, amelyekben a háborúelött az éhbérek alapján a világpiacokon versenyképes volt, mint például kesztyűk, játékok, stb. gyártásáról, részben az üveg. és textiliparról, olyan iparágakra, amelyek számára különösen kedvező előfeltételeink vannak, amelyeknél lehetséges továbbra is termékeiknek a külföldi piacokon való elhelyezése, mint például a fémiparban, különösképpen a nehéziparban és a vegyészeti iparban ..." A csehszlovák közgazdaság fejlődésének Klement Gottwald elvtárs, a köztársaság elnöke által megtoatá. rozott vonalát azonban cslszaibotál ták, amivel a szocializmus átépítését késleltették a Csehszlovák Köztársaságban és gazdasági téren elöké. szítették a kapitalizmus visszaállítását. Az okmányanyag áttanulmá nyozása után ennek a szabotázsnak a fővonala a következőkben mutat, kőzik: 1. A kapitalista államoktól való függetlenség elérése helyett úgy tervezni a népgazdaságot, hogy a csehszlovák gazdaság egyre szilárdabban fonódjék össze a kapitalista államok gazdaságával. Ezen iirány. vonal szerint a CsKP volt népgaz. dasági bizottsága által, Ludvik Frejka vezetésével, kidolgozott ötéves terv tervezetében a vasércfej tés tervezett csökkenése 1953-ban 1948 al szemben 9 százalékkal volt nagyobb, habár a vas termelés ter. vezett gyarapodása megkövetelte a vasércszükséglet jelentős növelését. A vasérctermelés biztosítását jelen, tös mértékben a kapitalista államokból történő behozattal tervezték. A vasércfejtés alacsony tervezésén kívül végül felszámolták a Sterniberk mellett levő vasércbányákat. Nem tervezték a színes fém ércek, őlorni, ezüst, cink ércek fejtését, nem ter. vezték és nem fejlesztették a földtani vizsgálatot. A fémiparban ing. A. Taub angol mérnök koncepcióját fogadták el a fémipari kiépítésében, mely szerint ..Csehszlovákia nemze ti termelésévé« a motorkocsiiparnak kellett volna lennie. Ez a terv fel. tételezte Csehszlovákiának a kapi | való együttműködését, gátolják a talista államoktól való függése el. mélyülését, mert ennek megvalósí. tására meg kellett volna kétszerez m a kapitalista államokból történő kaucsuik és más nyersanyag beho zatalt, lényegesen növelni kellett vol. na a színesfém, vasérc, legur és más fémek behozatalát. E terv végre hajtásába úgy fogtak, hogy Frejka az ötéves terv tervezetébe beso. rolta egy 50.000 személygépkocsi gyártására szolgáló aiutomobilgyár építését és 20.000 könnyű és közép nagyságú traktor termelésére szol gá'ló traktorgyár építését. A tre" torgyárat 300 millió korona költ séggel építették fel, míg az autó gyár építésével 1951-ben felhagytak, aanikor megmutatkozott ennek az építkezésnek felesleges volta. A kapitalista államoktól való füg gőség elmélyítését a vegyiiparban is tervezték, ahol az eredeti ötéves terv szerint az ipari termelésnek 1953-ban 1948.hoz viszonyítva 62 százalékkal kellett volna magasabb nak lennie, míg a kapitalista államokból történő nyersnayag és vegysízerbehozatalt 78 százalékkal kellett volna fokozniuk. A vegyiiparban nem tervezték a nehéz szerves műanyaggyártás fejlesztését, amely a kapitalista államoktól való függőség kiküszöbölésének döntő alapja. Csak anmak» fejlesztése mellett volt lehet, séges bevezetni a mükaucsuk-gyár. tást, kibővíteni a műanyagok, szer. ves festékanyagok és ipari gyógyszerek gyártását. Nem tervezték a hazai pirit fejtést, kéneavtermelé sünk alapnyersanyagának fejleszté. sét sem, habár Csehszlovákiában előfordulnak pirit lelőhelyek. Ehelyett betervezték a kapitalista államokból való pirit belhozatalt. Habár a Sztálin-üzemek főágaaatának termelése, — mely üzemet 1'945-ben a Szovjetunió ajándékozta nekünk, — lehetővé tette a széniből készült mesterséges hajtóanyagok termelésének öt év alatt 115 száza .lékkal való f okozását, a termelés nö. velését csupán 29 százallékkal ter vezték. A Sztálin-üzemiek építésé, nek fékezésével azt az irányvonalat követték, hogy megvédjék Csehszlovákia kapitalista országokból való háborúelőtti nyersolaj behozatalának függőségét. Azzal, hogy nem létesültek saját nyersanyagbázisok' megmutatkozott a kapitalista álla. mokból történő mértékenfelüli behozatal szükségessége és ezzel a kapitalista államokból való nagy behozatal is, amelyet azután különféle kártevő >akciókra« használták fel, mint például az úgynevezett „dollároffenzíva" terve, az „Überallakció« stb. A tervezés szakaszán el. követett ezen szabotálással lehetővé tették Csehszlovákia külkereskedelmének szakaszán folytatott szabotá lást is. 2. Gazdaságúink összetételében ilyen változások végrehajtása he. lyett, amelyek lehetővé tették vol. na a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való együtt, működés lényeges kiszélesítését, úgy tervezték a gazdaság fejlődését, hogy ne kezdhessék meg és ne biztosíthassák ezen együttműködés útját. Ezt az irányvonalat elsősorban a gépiparban és a kohászati iparban valósították meg, ahol ahelyett, hogy kibővítettek volna a gépipar átépítésének alapját (nehéz fémipa. ri termékek, acélöntvények, vastag, lemezek, vasöntvények, csövek) kibővítették a megmunkáló felületet. Ennek következtében lehetetlen volt biztosítaná a döntő fontosságú ne. hézipari berendezések, mint pl. ka. zánok, turbinák, turbogenerátorok, cementgyárak, nehéz Diesel-motorok, szén, érc stb. fejtési berendezések gyártását. A gépipar átorientálásá. nál szándékos elhanyagolása azt a célt követte, hogy veszélyeztessék Csehszlovákiának a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal szoializmus felépítését a Csehszlovák Köztársaságban és a népi demokratikus országokban és csökkent, sék országunk ős az egész béketábor védőképességét. 3. Az életszínvonal növeléséről vallott hazug saavak'kal fékezték a szocializmus építését Csehszlovákiában oly módon, hogy a könnyűipari termelés, például a textü, bör és gumiipari termelés mértékéin felüli fejlesztését tervezték be, amely számára Csehszlovákia nem rendelkezett nyersanyaggal és a kapitalista államokból kellett nyersanyagot be hoznia. A termelés ilyen növelésnek tervezése nem szolgálta volna azonban a lakosság fogyasztásának emelkedéséit, mert a fokozott köny. nyüipari termelés nagy részét ki kellett volna szállítaná. 1953 ban például a lábbeli gyártás 41 százalékát és a pneumatikum gyártás 33 százalékát kellett volna kiszállí. tani.' A textil kivitelnek 53 százalókkal kellett volna növekednie. 4. A szocializmus felépítését a Csehszlovák Köztársaságban a beruházások helytelen széthelyezésével és a beruházási eszközök szétaprózottságával gátolták. A beruházási eszközöket nem azokba az ágazatokba osztották ki, ahol hazai nyersanyagbázist létesíthettek és így megszüntethették volna a kapitalista államból történő nyersanyagbehozataltól való függőségét. így például a vasérc- és színesércfejtés beruházási építkezését az eredeti ötéves tervben a beruházás legfontosabb fejlesztési egységeit oly öszszegben tervezték, amely csupán az egész ipari tervbe vett összberuházási összegének 0.08%-át tette ki. Amíg az ötéves terv egyes éveiben évente aránlag 123%-kai többet kellett beruházni az iparban, mint a kétéves tervben, a textilbe pedig 128%-kai többet, vegyiiparban évente aránylag csupán 14%-kai nagyobb beruházás eszközlését feltételezték. Egyáltalában nem tervezték a mükaucsukgyártó-üzem építését. nem tervezték kellőképpen a Sztálin-üzemek további építését, nem tervezték az alumínium-üzem kiépítését, azaz nem tervezték többnyire azt a termelést, ahol új beruházások végrehajtásával teljesen mentesülhettünk volna attól, hogy függjünk a kapitalista államoktól. A beruházási eszközöket olyan feldolgozó ágazatokba utalták ki, ahol a Csehszlovák Köztársaság nem rendelkezett saját nyersanyagbázissal és annak létesítését nem tervezték és ahol e beruházások kihasználása többnyire a kapitalista államokból történt behozatal fokozásához, valamint a kapitalista államokban történt eladáshoz volt kötve. Uj pneumatík-gyárakat, textilgyárakat, lábbeli gyárakat, bőrgyárakat építettek, habár az eddigi gyárak és műhelyek termelőképességét ez ágazatban nem használták ki ) vagy egyúttal megszüntettek hasonló objektumokat, amelyek még sok éven keresztül dolgozhattak volna. A méreten felüli beruházásokat azokra az ágazatokra tervezték, melyekben nem használták ki teljes mértékben a meglevő termelőképességet, a mértéken felüli beruházási építkezés és a beruházások helytelen összetételének következtében. A nehézgépiparban a termelésnek 1949-től 1952-ig történő jelentős növekedése ellenére a műszakok száma egyáltalán nem növekedett. Egyidejűleg a gépipar beruházási építkezésében megvalósították a gigantomániát, amely számos óriási üzem időelőtti építésében nyilvánult meg, melyek számára nincs biztosítva a gépészeti-kohászati alap. Ahelyett, hogy a beruházási eszközöket a leggyengébb helyekre összponto-i sították volna, végrehajtották a beruházási eszközöknek számos objektum egyidöben való építésére történt szétaprózását. Az a bűnös koncepció a legmarkánsabban az energetikai alapok beruházásaiban nyilvánult meg, ahol a beruházások túlzott szétaprózásának következtében a felépített villanyáramfejlesztő telepeket nem hozhatták üzembe. Ily módon tolták ki pl. két évvel a szlapi villanyáramfejlesztő telep üzembehozatalát. Emellett a szlapi villanyáramfejlesztő telep építésének egy nappal való veszteglése körülbelül két szerelvény szenet tesz ki. A beruházási építkezésben eltűrték a tervezés nélkül; beruházás módját, anélkül, hogy megvilágították volna az építkezési hely kiválasztását, gyakran anélkül, hogy megvilágították volna a jövőbeni üzemtermelés programmját. Ezzel lassították az építkezést lehetetlenné tették az építkezési munkák gép- és berendezések szállításával való rendes összehangolását és milliárdos öszszegeket dobtak ki. Újjáépítés ürügye alatt működőképes üzemeket bontottak le. mint pl. a trineci és a kladnói magaskemencéket, ahol végül egy csupán 1943-ban felépített magaskemencét és egészen új tunnelégetőkemencét bontottak le. 5. A népgazdaság fejlődése tervezésének összmegszervezése és módszere, lehetővé tette a népgazdaság szabotálásának feltüntetett módszerét, mert a tervezést elszakították a. gazdaság vezetésétől. A tervezés módszerét úgy választották meg, hogy lehetetlenné tegye a gazdaságosság szigorú rendszerének bevezetését üzemeinkben, amit a szociálista vállalati gazdálkodás hazug elnevezésével a régi kapitalista Bat'a módszer segítségével valósítottak meg. Céltudatosan gátolták a szovjet tapasztalatok átvitelét tervezésünkbe, mert e tapasztalatok alkalmazása, a népgazdaság fejlődésének tervezésében elkövetett összes szabotázscselekmények leleplezésére vezetett volna. Az alapkérdésekben való tanácstalansággal, hogy ki hagyja jóvá és változtatja meg a tervet, — aláásták az állami tervfegyelem alapjait. • A népgazdaság fejlődése tervezésének szabotálásával mérhetetlen anyagi, erkölcsi és politikai károkat okoztak a csehszlovák gazdaságnak. Csupán a beruházási építkezésben elkövetett szabotálásokkal néhány konkrét esetben a bizottság meg-és mások. ítélése szerint több mint 20 milliárd koronával károsították meg a csehszlovák gazdaságot. Feltartóztatták nyersanyagbázisunk, azaz főleg az ércfejtés és feldolgozás és a vegyiipar fejlesztését. A nyilvános világításra és a házi fogyasztásra szolgáló villanyáramszolgáltatás korlátozá. sa szükségének mesterséges előidézése súlyos politikai károkat okozott. A szénfejtésben elkövetett szabotálások szénhiányt okoztak, ami érezhetően megnyilvánult a lakosság ellátásában. A Csehszlovák Köztársaság népgazdasági fejlődési tervének szabotáló módon való összeállítása azzal a következménnyel járt, hogy Csehszlovákia, a kapitalista országokhoz láncolódott, a szocializmus építése meglassult Csehszlovákiában és a népidemokratikus országokban, melyekkel a Csehszlovák Köztársaság szerződéseket A megállapodásokat kötött gép- és berendezési szállítmányokról, melyeket azonban nem tudott teljesíteni. A Csehszlovákia szocializmushoz vezető útjának megakadályozására készült szabotáló tervek megvalósítása államunk védőképességét is érintette, mert célja volt gyengíteni köztársaságunkat és lehetetlenné tenni, hogy a kapitalista háborús agresszorok támadása esetén hathatósan védekezhessen, célja volt továbbá az egész béketábor erejének meggyengítése és így teljesen az új világháború tervezőinek szolgálatában állott. A népgazdaság fejlődésének szabotálásával a Csehszlovák Köztársaság szocialista építésében nagy politikai károkat okoztak. Csehszlovákia dolgozói bátran és elszántan harcba léptek gazdaságunk építése és átépítése ötéves tervének teljesítéséért, amint rá irányt adott köztársaságunk elnöke, Klement Gottwald elvtárs. Sok helyen azonban az ismertetett szabotázscselekmények következményeibe ütköztek, amelyek aláásták a pártnak és a kormánynak a munkához valő új szocialista viszonyra, a munkatermelékenység növelésére, a gazdaságosság rendszerének gazdaságunk összes szakaszaiba való bevezetésére kifejtett törekvését. Az ismertetett kártevő tervvel az összeesküvők nem tudtak nyíltan fellépni a nép, a párt és a kormány előtt. Tevékenységüket oly módon álcázták, hogy formálisan ahhoz az irányvonalhoz csatlakoztak, amelyet gazdaságunk építésére és átépítésére Klement Gottwald elvtárs adott meg, ezzel szemben a valóságban azonban a párt és a kormány háta mögött olyan intézkedéseket vittek be a tervekbe, hogy a Klement Gottwald köztársasági elnök által megadott irányvonal ne legyen követhető. E módszerek segítségével bizonyos időn keresztül sikerült becsapniok a pártot és a kormányt, de itt is teljesültek Klement Gottwald szavai, hogy „az ügynökök és árulók egyikének sem nőtt és nő a fája az égig". A felhozott, a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának tervezésében kártevő irányvonalakért felelősek főleg: Rudolf Szlánszky, ing. Ludovit Frejka, dr. Jozef Goldmann, dr. ing. Jiri Kárny, František Kolár, Jozef Frank, dr. ing. Eduard Outrata, dr. ing. František Fábinger, dr. ing. Jicsinszky, ing. Ján Barta, dr. Ivan Holy, Jozef Tróján, dr. Eizler Az imperialistáktól való függésbe akarták taszítani köztársaságunkat A külkereskedelmi szakasz anya- I a csehszlovák gazdaság amerikai gának áttanulmányozására alakult szakértőbizottság az alábbi véleményt adta: A külkereskedelem szakaszán hosszú idő óta nagyszabású, céltudatos kártevő tevékenységet folytattak a célból, hogy a külkereskedelmen keresztül a csehszlovák gazdaságot alárendeljék a kapitalista gazdaságnak, főleg az USA gazdaságának, a csehszlovák gazdaság fejlődésének egyidejű gyöngítése mellett. Különösképpen jellegzetesen nyilvánult meg ez a kártevő tevékenység az úgynevezett dollár-offenzíva terv kidolgozásában és végrehajtásában, mivel egyúttal lelepleződik imperializmussal való összeláncolásának ellenséges politikai koncepciója is. E kártevő akcióhoz a jóváhagyást Evzsen Löbl, dr. Margoliusz, ing. Ludovit Frejka szerezték meg Szlánszky hatékony segítségével és azzal, hogy sürgős dollárszükséglettel indokolták. Evzsen Löbl, mint a terv kezdeményezője jól tudta, hogy az USA-ba irányuló árúkivitelünk veszteséggel fog járni. Evzsen Lőblnek szüksége volt megfelelő eszközökre, azaz kiviteli társaságokra, hogy azokat az USA-ba való előnytelen árak melletti kivitelre kényszeríthesse. Ennek az akciónak jellegzetes vonása, hogy cionista és zsidó Vallási szervezetek kapcsolódtak. bele, amelyek szintén népszerűsítették a csehszlovák áru keresletét az USAban e jelsző alatt: »Vásároljon csehszlovák árút — segítse Izraelt*. A valóságban a csehszlovák áru veszteséges eladása az USAba, mind az USA cionista köreinek* mind az izraeli cionista burzsoáziának meggazdagodására szolgált. Evzsen Lőbl, dr. Margoliusz, ing. Frejka, Szlánszky jól tudták, hogy az USA-ból tervezett nagy behozatalok veszélyeztetve vannak és hogy az amerikai imperialisták kénye-kedve szerint bármikor megszüntethetők, mivel 1948 februárja után az amerikai imperialisták vi-