Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-29 / 285. szám, szombat

ANYAG AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIÁHOZ A Pravda s^erkesztüségébt az úi pártszabáluzat tervezetéhez számos hozzászólás érkezik. A CsKP Központi Bizottságának határozata szerint a Pravda hasábjain külön rovatot nuitott „Anyag az országos pártkonferenciához'• cím alatt. E rovatban a szerkesztőség az egyes elvtársaknak az új pártszabályzatokkal kapcsolatos cikkeit és felszólalásait közli Figyelmeztetjük a csehszlovákiai magyar dolgozókat, hogy hozzászólásaikat magyar nyelven is beküldhetik a ..Pravda'' szerkesztőségének címére. Bratislava. Jesenského 12. Harcolni Rudolf Szlánszky káros befolyása ellen A prágai Állambiróság előtt bűnös tevékenységéért a legnagyobb gonosztevő, aminőt a történelem nem ismert, Szlánszky bandája felelt. Az imperializmus ügynöke, akit ma sarokba szorítottak, cinikus nyíltsággal ismeri be, hogy pusztító céljához — a kapitalizmus visszatérítéséhez megbénított pártra volt szüksége. Szlánszky és bandája szélesen szétágazó hálózat segítségével, amelyet a párt belsejében építettek ki, ezért a pártszervezetek és szervek tevékenységét megbénította, önelégültséget, ideológiai és osztálygondatlanásgot keltett bennünk, késztetett fogyatékosságaink elleplezésére, minden eszköz elvetésére, amelyekkel a párt szoros kapcsolatokat teremt a tömegekkel és megvalósítja eszméjét, a szocializmus felépítését. Szlánszky vallomásai számos kérdésre adnak feleletet a mi breznói járásunkban, ahol a párt széles tömegekkel körülvéve, a kapitalisták és a fasiszták ellen szívósan harcolt áldozatokra való tekintet nélkül. Miért van az például, hogy szervezeteinknek majdnem fele gyenge tevékenysége miatt el van szigetelve a tömegektől, miért sikerült az ellenségnek nagymértékben megingatni a párt iránti bizalmat a széles néptömegekben, amelyeknek életszínvonala lényegesen megváltozott, miért kerültek forradalmi járási szervezetünkbe sokszor ártalmas, opportunista befolyások, miért történt az, hogy míg más járásokban már 8090 százalékban kiépítették az EFSzeket, nálunk csupán 4 EFSz van? Ennek oka -abban rejlik, hogy mi magunk, a párt funkcionáriusai, mivel nem támaszkodtunk pártunk ha- J tásos fegyverére — a marxizmus- j leninizmusra — befolyása alá ke- 1 rültünk Szlánszky módszerei pusztító hatásának, eszközökké lettünk pártunk ideológiájának elferdítésében. Sohasem volt azonban megfelelőbb alkalom e befolyások kiküszöbölésére, mint éppen ma, amikor egyrészt Szlánszky vallomása megmutatja tevékenységének módszereit, amikor pártunkat Szlánszkynak és ügynöktársainak leleplezése alapján a széles tömegek bizalma és odaadása veszi körül és amikor másrészt pártunk új szabályzattervezete, amelyet a Központi Bizottság széleskörű vita tárgyává tett, törvényesít olyan elveket, amelyek hatalmas fegyvert jelentenek mindezen kártevő befolyások, helytelen munkamódszerek és fogyatékosságok ellen. A fogyatékosságok szigorú elemzésének alapján, aminek járási bizottságunkban és a breznói járás 1 pártszervezeteiben végzett munkákat alávetettük, már most a vita ideje alatt a főkérdésekben az új pártszabályzattervezethez igazodva egész járásunkban gyökerestül kiirtjuk összes fogyatékosságainkat. Elsősorban arról van szó, hogy 'pártszervezeteink és maga a járási bizottság helyesen dolgozzák ki pártunk és kormányunk határozatait, hogy azok teljesítését szervezetileg biztosítsák és aktivizálják teljesítésük érdekében az összes tagokat és nemtagokat is. Am új szabályzattervezet egyenesen kimondja, hogy nem elég a puszta egyetértés a határozatokkal, hogy a határozatok teljesítéséhez való formális viszony összeegyeztethetetlen a pártban való tagsággal és hogy a határozatok teljesítéséért folytatott harcba aktivizálni kell az összes párttagokat. Éppen ez az, amit sem járási bizottságunkban, sem pedig alapszervezeteinkben nem tartottak be. A járási bizottság elnökségében ugyan számos határozatot hoztak, azonban teljesítésüket nem biztosították az erők széthelyezésével, a káderek elosztásával és széleskörű aktíva érdekeltté tételével e határozatok teljesítésében. Ezután megtörtént az, hogy számos fontos határozatot, mint például a pártoktatási évről, az üzemekben folytatott agitációről, az EFSz-ek fejlesztéséről szóló pártés kormányhatározatokat és más határozatok egész sorát nem teljesítették. Sőt, a járási bizottság nem is ellenőrizte a határozatok teljesítését. A kritikához és az önkritikához is mind az elnökségben, mind a járási bizottság plénumában formális kapcsolat volt, mert a fogyatékosságokat ugyan megbírálták, de helyrehozásuk nem következett be. így az esetek egész sorában a pártszervezetek megbénultak, mint pl. Pohronská Polhorában, Bacuchyban, Fekete Balogon, Závadkában és másutt. Az alapszervezetek magukévá tették a járási bizottság helytelen módszereit, amely a határozatok teljesítésében nem biztosított számukra igazi segítséget. A járási bizottság elnökségének tagjai, valamint a plénum tagjai is maguk nem jártak elöl jó példával. Nem harcoltak áldozatkészen a határozatok teljesítéséért. Az új szabályzattervezetben hangsúlyozva van az aktívával végzett munka, amelynek a járási bizottságot segítenie kell a határozatok teljesítésében. A határozatok teljesítésének állandó segítőtársai a járási A párttagnak le kell lepleznie a hiányosságokat A CsKP KB elnöksége elhatározta, hogy december 16. és 17-re Prágába összehívja a CsKP országos konferenciáját, amelyen megtárgyalja és jóváhagyja a CsKP pártszabályzat tervezetét. A régi szervezeti rend már nem felel meg s mostani helyzetnek. Nagy esemény ez Csehszlovákia Kommunista Pártja valamennyi tagja és jelöltje számára és ezért mindnyájan nagy örömmel fogadják. Az új pártszabályzattervezethez néhány megjegyzést fűzök. Javaslom, hogy a III. fejezet 18. pontjában tüntessék fel, vájjon bizonyos idő múlva az a jelölt, akit nem fogadott el a taggyűlés, felvehetö-e pártunk jelöltjévé? Javaslom, hogy a n. fejezet 3. pontjának h) bekezdésében ez a mondat álljon: „A párttag köteles leleplezni a dolgok nem örvendetes állapotát, meg kell figyelnie azt a helytelen cselekvést, amely megkárosítja a párt és az állam érdekeit." A IX. fejezet 65. pontjában arról van szó, hogy a taggyűléseken való részvétel minden párttag alapkötelessége. A feltüntetett cikkelyt helyesen a II. fejezetbe kellene illeszteni, amely a párttagok kötelességeit foglalja magában. Javaslom, hogy a pártszabályzatban tüntessék fel, milyen legyen pártunk tagjának viszonya az ifjúsághoz, mik a pártunk tagjaira rótt kötelességek az üzemi CsISz-csoportok és többi tömegszervezetek munkájában. (IX. fejezet, 68. pont.) Egyúttal javaslom, hogy a IX. fejezet 68. pontjába foglalják be, hogy pártszervezetek kötelessége ügyelni az éberségre, figyelni a káderek rendes kiválogatását, valamint végzett munkájukat. E pontban nincs feltüntetve, hogyan és ki irányítja s ellenőrzi az alapszervezetek pénztárát. Az új pártszabályzattervezetben az áll, hogy minden párttag köteles a párthatározatok teljesítésének aktív harcosává lenni és köteles küzdeni a határozatok végrehajtásáért. Ezt a kötelességét pártunk minden tagjának szívébe kellene vésnie, minden' lépésében és minden rábízott munkájában teljesítenie kellene ezt a kötelességet. Sajnos, azonban nem mondhatjuk el, hogy minden párttag így cselekszik, mert ma is sok olyan elvtárs van, aki nem teljesíti pártkötelességeit. Es itt újra idézhetem a pártszabályzattervezet sorait, hogy: „A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz, meggyöngíti a párt harci képességét és ezért összeegyeztethetetlen a pártban való tagsággal." , Horemuzs Milán, az alsókubíni Elektro-Pragaüzem pártszervezetének tagja bizottság aktivistái, az alapszervezetek számára kijelölt instruktorok és előadók. A járási bizottság elnökségének fogyatékossága éppen abban áll, hogy az aktivistákat nem használta ki arra, hogy rendszeres segítséget nyújtson az alapszervezeteknek. Az instruktázsra nyolcvan instruktor közül húsz-harminc gyűlt össze és emellett számos instruktor, mint pl. Páros elvtárs, az SzKP járási bizottság tagja, Korbacska, Dubeci, Csillik, Túrna és más elvtársak nagyon ritkán, mentek el a rájuk bízott alapszervezetekbe. Tevékenységüket azonban nem is, ellenőrizték. És ugyanez volt a helyzet a járási bizottság előadóinál is. Megtörtént, hogy az előkészített nyilvános gyűlésre, amelyet a lakosság széleskörű részvételével tartottak, nem jött el az előadó és ezzel aláásták a pártbavetett bizalmat. Azokat az instruktorokat és előadókat, akik nem teljesitették feladataikat, nem vonták felelősségre a pártfegyelem megsértéséért. Ezért nagy jelentősége van pártmunkánk számára a járásban annak, hogy az új szabályzattervezet nem engedi meg a pártfegyelém megsértését, hangsúlyozza, hogy az, aki a pártfegyelmet megsérti, nem való a pártba. Ezek az elvtársak nem tudatosították, amit éppen az új pártszabályzattervezet hangsúlyoz, hogy „a pártban nem lehet kétféle fegyelem — egy a vezetők, egy pedig a rendes tagok számára". A vezető funkcióban levő elvtársak — Gotier, Barics, Vavrovszky, Húsenica elvtársak' és mások saját érdekeiket gyakran a párt és a dolgozók érdekei elé helyezték, nem fogadták el idejében a kritikát és hibákba estek. Csalhatatlannak tartották magukat, amivel önkéntelenül megkárosították a tömegek mély bizalmát pártunk iránt. A pártban megtűrték a sógorság-komaság elvét és az elnéző viszonyt rendszerünkhöz idegen elemek iránt. Závadkában ma a III. típusú EFSz-ben a helyi nemzeti bizottság elnökének és az EFSz elnökének funkcióját a Barics-testvérek töltik be, akik nem hallgatnak a tömeg szavára. Azokat akik nem osztják nézeteiket, reakcionáriusoknak minősítik. Annak ellenére, hogy közvetlen érdemük van az EFSz kiépítésében, nagy hiba ez, ami megkárosítja a szövetkezeti tagok érdekeit. Ez is oka annak, hogy ebben az EFSz-ben rendezetlen gazdasági állapotok vannak. Az új szabályzattervezet harcol már csírájában az ilyen káros befolyások ellen, a családiaskodás, az érdemekre való építés és az önelégültség ellen. Az új szabályzattervezet hangsúlyozza pártunk ideológiájának jelentőségét. Azt mondja: „Pártunk ideológiai támaszpontja a marxizmusleninizmus" és továbbá, hogy a párttag kötelessége „öntudatosságának fokozására a marxizmus-leninizmus alapjainak elsajátítására törekedni". Éppen a marxista-leninista nevelés akadályozása és a tagok politikai színvonala emelésének akadályozása okozta azt, hogy pártunkban oly sokáig garázdálkodhatott Szlánszky bandája. Ez a befolyás visszatükröződik járásunkban is, ahol a pártoktatási évnek nagyon kis figyelmet szenteltek. Számos alapszervezetünk még a tavalyi oktatást sem fejezte be. A járási esti iskolában. ahol 33 járási funkcionárius oktatását kezdték meg, az oktatást csak 17 hallgató fejezte be. Az új pártoktatási év is számos hiányossággal kezdődik és fő támaszpontjainkban, mint a podbrezovai Sverma vasmüvek SzKP üzemi szervezetében, a pőstyéni gépüzemben, a IX. Kongresszus üzemben a pártoktatási évnek nagyon kevés figyelmet szentelnek. Azok a tagok, akik annak következtében, hogy nem gondoskodnak ideológiai színvonaluk emeléséről, elvesztik a perspektívát, a tömegek számos kérdésére nem tudnak válaszolni, megszűnnek a párt buzgó agitátorai lenni, meggyőzni a tömegeket a párt politikájának helyességéről, sőt az olyan elmaradott reakciós nézetek, mint a burzsoá-nacionalizmus befolyása alá kerülnek. Ezáltal az egész járási A CsKP pártszabályzat tervezetéhez tűzött vítalelszólalásokból Az új pártszabályzat egyik legkomolyabb fejezete — írja levelében Tomasovics elvtárs, a selylyei üzemi pártszervezet elnöke, — a H. fejezet »A párttagok, kötelességei és jogai«. A párttag tizenegy főkötelessége között nincs feltüntetve a pártgyűléseken való részvétel kötelessége. Csupán a IX. fejezetben van erről szó, amely a párt alapszervezeteivel foglalkozik. Indítványozom e kötelességnek a II. fejezetben való feltüntetését is. Gyakran érezzük még, hogy a párttagoknak a gyűléseken való meg nem jelenése a sikeres munka komoly akadályát jelenti. Főleg a falusi szervezetekben történik meg, hogy több tagnak meg nem jelenése a helyi szervezet komoly határozatainak elfogadását akadályozza. Nem szabad elhallgatnunk, hogy sok párttag még nem tartja a pártfegyelem ügyének minden pártgyűlésen való rendszeres résztvételt. A taggyűlésre járásban tanúsított hanyagság nagy hiba és előrehaladásunk nagy fékezője. A pártszabályzatok nagy nevelő eszközt jelentenek, ezért indokoltnak tartom, hogy a taggyűléseken való részvételt azzal hangsúlyozzák ki, hogy a párttagok fökötelességei között tüntetik fel a n. fejezet 12. pontjaként. Ellenkezőleg, a pártgyűléseken való rendszeres és igazolatlan meg nem jelenést összeegyeztethetetlennek kell nyilvánitani a pártban való tagsággal. Ez a pont a jövőben bizonyosan feleslegessé válik, ha minden párttagunk a szovjet kommunisták mintaképe szerinti párttagá válik. + Amíg a szovjet embereknek — írja levelében Pribus Mihály pőstyéni elvtárs, — a szocialista hazafiság már elválaszthatatlan" tulajdonsága, dolgozóinkat még szorgalmasan nevelni kell a szocialista hazafiságra. Ezért javasolom, hogy az I. fejezet 1. pontjában az utolsó bekezdés mondatát így egészítsék ki: .. ránevelni a dolgozókat a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szellemében a Szovjetunió iránti hűségre és barátságra...« A II. fejezet 3. pontjának b) bekezdésében szükségesnek tartom a passzív szónak »közömbös« szóval való helyettesítését, amely sokkal világosabb és hatásosabb, a mondat pedig ez lenne: »A kommunisták közömbös és formális viszonya a párthatározatokhoz meggyengiti a párt harci képességét és ezért összeegyeztethetetlen a pártban való tagsággal.« . Ugyanezen cikkely e) bekezdésében szó van az öntudat fokozásáról és a marxizmus-le.ninizmtis alapjainak elsajátításáról. Véleményem szerint sokkal követelöbben kell fellépni párttagjainkkal szemben, mivel a reakció raffinált módszereivel sokkal könnyebben csalja meg és céljaira kevésbbé feltűnően használja ki éppen azokat a párttagokat, akik nem öntudatosak és nincsenek elméletileg felfegyverezve. E pont sokkal mozgósítóbb hatású lehetne: »e) fokozni öntudatosságát és elsajátítani a marx-leninizmus alapjait«. Ha ott marad a sző »törekedni«, ez nem hangzik elég konkréten és azok a párttagok, akiknek a legtöbb pótolni valójuk van, ideológiai színvonaluk emelését nem fogják komolyan venni. Ugyanígy a g) bekezdésben nyomatékosabban kell felhívni a párttagokat arra, hogy munkahelyeik felelős gazdáinak és a dolgozók érdekeiért aktív harcosoknak érezzék magukat. Ezért javasolom, a bekezdés ilymódú megváltoztatását: »g) kifejleszteni az önkritikát és az alulról jövő kritikát, leleplezni a munkában lévő hiányokat és segíteni kiküszöbölésükben, harcolni a könnyelmű elégedettség ellen és a munkasikerektől való megmámorosodás ellen. A kritika elnyomása nagy hiba. Aki a kritikát elhallgattatja, aki a kritikát kérkedéssel és dicsekvéssel helyettesíti, az nem lehet a párt soraiban.® A XI. fejezetben meg kellene említeni az akcióbizottságokat is, amelyek fontos funkciót töltenek be a népi demokratikus rendszerben, mint a párt segítő szervei a feladatok összehangolásánál és teljesítésüknek a dglgozók tömegei által való ellenőrzésében. Stáhl Pál pozsonyi mérnök a következő megjegyzéseket fűzi az új pártszabályzathoz: 1. A pártszabályzat IV. fejezetének 20. pontja így szól: »A párt területi-üzemi elv szerint épül fel; a pártszervezet, amelynek hatásköre bizonyos körzetre terjed, föléje van rendelve az összes pártszervezetéknek, amelyek ennek a körzetnek a részeiben működnek, vagy pedig az a pártszervezet, amely az egész munkaágazatban működik, föléje van rendelve ezen munkaágazat részeiben működő összes pártszervezeteknek.« Igen gyakran találkozunk azzal a helytelen nézettel, hogy a magasabb gazdasági szervben működő pártszervezet föléje van rendelve az alacsonyabb szervekben működő pártszervezeteknek. így például a vállalatokban működő egyes üzemi szervezetek parancsokat adnak és jelentéseket kérnek az üzemekben működő üzemi pártszervezetektől. A 20. pont megfogalmazása azt hiszem támogatta ezeket a nézeteket. Ezért e szavak után »amely egy egész munkaágazatban müködik«, jó lenne a következő kiegészítést betoldani: »A pártszabályzat 37. pontja szerint*. Nem tudom, miért nem foglalja magában a pártszabályzat a CsKP KB és az SzKP KB tagjainak számát, noha meghatározza a kerületi bizottságok tagjainak számit. szervezet veszt aktivitásából. A mi kötelességünk, hogy a vita folyamán • egyben megjavítsuk a pártoktatási évet is. Az ilyen helyzetnek oka természetesen a kerületi pártbizottság gyenge segítségnyújtása is, amely a járási szervezet számára nem tudott tartós konkrét segítséget nyújtani. A CsKP új szabályzattervezetében ki vannak tűzve kerületi bizottságaink feladatai, amelyeknek biztosítaniok kell a párthatározatok teljesítésére a segítséget, irányitaniok és ellenőrizniök kell a járási bizottságok munkáját. De ugyan miféle segítség volt ez a kerületi bizottság részéről, amikor pl. két év alatt húsz, a járási bizottság apparátusában dolgozót cserélt ki, közöttük négy vezető titkárt és azok helyetteseit is. Bizonyos, hogy az állandóan váltakozó dolgozók nem tudnak megismerkedni a járás problémáival és azután az egész járási szervezet munkája megfeneklik. Nem ismerik a tagokat azért, mivel a káderek minősítését nem ismerik, nem tudják megszervezni az elfogadott határozatok teljesítését, ami összes hiányosságaink alapvető oka. Hogy kiirtsuk Szlánszky és a többi kártevők módszereit és pusztító befolyását, hogy pártunkat még jobban megerősítsük a pártonkivüliek bizalmával, hogy megmutassuk felépítésünk nagy müvét és az életszínvonal emelésében elért eredményeket, meg kell javítani a tömegpolitikai munkát. Ahhoz, hogy teljesítsük pártunk és kormányunk határozatait, szükséges az ifjúság segítsége, amelyet nem terhel a burzsoá nevelés Irtó befolyása. És itt a szabályzattervezethez egy megjegyzésünk volna, amelyre a Szovjetunió Kommunista Pártjának szabályzata vezet bennünket. Építésünkben ifjúsági szervezetünknek a kitűnőek szervezetének kellene lennie mint ez a Szovjetunióban van. Azután a szabályzattervezetben gondolni kellene az ifjúságra, amely kell, hogy felépítésünk hü segítőtársává váljon, mert a felépítést mi, kommunisták, az összes dolgozók széleskörű támogatásával fiataljaink számára valósítjuk meg. Jozef Pepich, az SzKP járási bizottság alelnöke, Breznó, Mária Poláková, az SzKP kerületi bizottság tagja, Besztercebánya.