Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-28 / 284. szám, péntek

12 III S 20 A. J. Visinszkij elvtársnak az ENSz jogi bizottságában elmondott beszédéből 1952 november 28 Az ENSz jogi bizottságának ülé­sén nagy beszédet tartott A. J. Vi­sinszkij, a Szovjetunió külügymi­nisztere. Bevezetőül az agresszió meghatározása kérdésének történe­tével foglalkozott. Rámutatott, hogy a kérdés a Népszövetségben ismételten felmerült, de megoldani nem sikerült, mert a nyugati nagy­hatalmak megakadályozták. Az Egyesült Államok hivatalos képviselői — mondotta A. J. Vi­sinszkij — azt a látszatot keltik, hogy készek folytatni az előkészítő munkát az agresszió meghatározá­sa terén, noha kételkednek sikeré­ben. Titkolni akarják, hogy taga­dó álláspontot foglalnak el ezzel a munkával szemben és ezt külön­féle indokokkal leplezik. A. J. Visinszkij rámutatott arra, hogy bár a közgyűlés előző ülés­szakán ellenállásba ütközött az agresszió fogalmának meghatáro­zása, a közgyűlés mégis elismerte, hogy a nemzetközi béke és bizton­ság. továbbá a nemzetközi jog fej­lesztésének biztosítása céljából le­hetséges és kívánatos meghatároz­ni az agressziót. A továbbiakban így folytatta: az agressziónak a Szovjetunió által javasolt meghatározása alapjában véve reprodukálja az agressziónak azt a meghatározását, amelyet 1933-ban a biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottság az 1933 feb­ruár 6-i szovjet javaslat alapján kidolgozott. Összegezve az eredményeket, a Szovjetunió küldöttsége az alábbi következtetésekre jut: 1. Az agresszió fogalmának meg­határozása teljes mértékben lehet­séges. Ezt bizonyítja a történelmi tapasztalat: az agresszió fogalmá­nak a Szovjetunió adta meghatá­rozása a Szovjetuniónak más or­szágokkal 1933 július 3—5-én kö­tött tizenegy nemzetközi egyez­ményében, valamint több más nem­zetközi egyezményben jutott kife­jezésre. 2. Az agresszió meghatározása hasznos. Az említett meghatáro­zást tartalmazó egyezmények alap­ját képezték a Szovjetunió és más államok közötti baráti kapcsola­toknak és utat nyitottak békés együttműködésük számára. 3. Az agresszió fogalmának meg­határozása szükséges, mert vezető útmutatásokat nyújthat az arra felhatalmazott nemzetközi szerv­nek az államok között támadt fegyveres konfliktusok kérdésének megvizsgálásakor. Vezető elvként szolgálhat a biztonsági tanács számára az ENSz alapokihány 7. fejezete 39. és más cikkelyeinek alkalmazásakor. 4. Az agresszió fogalmának meg­határozása szükséges és hasznos a jelenlegi nyugtalanító nemzetközi helyzetben, mert ez a meghatáro­zás az agresszió és az agresszor, az igazságtalan hódító, más orszá­gok, más népek elfoglalására és leigázására irányuló háborúk elleni harc segítésének egyik fontos esz­köze. A Szovjetunió küldöttsége hatá­rozottan támogatja az agresszió fogalmának meghatározásáról szó­ló általa beterjesztett javaslatot és felhívja a többi küldöttséget, hogy támogassák ezt a javaslatot, amely megfelel minden békeszerető nép életérdekeinek, a béke fenn­tartása és megerősítése, valamint az új világháborúval fenyegető ve­szély elhárítása érdekeinek, — mondotta befejezésül A. J. Visin­szkij. Az ENSz közgyűlésének 6. szá­mú (jogi) bizottságában folytató­dott az agresszió meghatározásá­nak vitája. Nem járt sikerrel az amerikai-angol tömbnek az a tö­rekvése, hogy ezt a kérdést elte­messe az említett bizottságban és elterelje róla a világ közvélemé­Néhány sorban A „Reuter" jelentése szerint az angol külügyminisztérium egyik szó­vivője kedden közölte, hogy Tito 1953 március 23. és 28. között tesz látogatást Londonban. A rotterdami dokkmunkások gyűlése A rotterdami dokkmunkások no­vember 24-én tartották meg nagy. gyűlésüket, amelyen a jobboldali re­formista szakszervezetek vezetői is résztvettek. A gyűlés határozatot fogadott el, amelyben a dokkmunká­sok teljes mértékben magukévá te­szik a népek békekongresszusának felhívását. A békevédők további gyűléseket tartottak Amszterdam­ban, Hanlegiben, a linburgi bányák­ban és más kerületekben. A magyar kormány kiutasította a jugoszláv ügyvivőt A magyar sajtóiroda jelentése szerint a magyar kormány legutób­bi jegyzékében felhívta a jugoszláv kormányt, hogy azonnal hívja visz­sza Budapestről ügyvivőjét. Koma­tinát. Komatina segédkezet nyújtott azoknak a személyeknek gaztettei­ben. akik a titóista kormány szolgá­latában állottak. Mivel a jugoszláv kormány nem t°tt eleget a felhívásnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisztériu­ma november 26-án felhívta Koma tinát, hogy 24 órán belül hagyja el Magyarország térületét. A vietnami néphadsereg felszabadította Son-La városát A vietnami francia expedíciós csa­patok — mint a Reuter közli — kénytelenek voltak kiüríteni Son-La városát. Thai-tartomány (Észak­Vietnam) legnagyobb francia tá maszpontját. A francia expedíciós csapatok a néphadsereg heves tárna, dásaj közepette Na-San erőd felé vonulnak vissza. Az angol burzsoá lapok beismerése szerint a franciák helyzete tovább súlyosbodik Indokínában, A Times katonai levelezője megállapítja, hogy „a franciák kezéből ismét ki­csúszott a kezdeményezés. A Viet­nami csapatok gyors előretörése szükségessé tette a franciák fej­vesztett visszavonulását." Félév alatt közel százezren vándo­roltak ki Olaszországból A nyomorban sínylődő olasz mun­kanélküliek és a nem sokkal rózsá­sabb körülmények között élö dol­gozók közül egyre többen hagyják el hazájukat. Az ANSA olasz hír­ügynökség jelentése szerint 1952 el­ső felében — az idényszerű kiván­dorlások figyelembevétele nélkül — 93.435 ember vándorolt ki Olaszor­szágból, az 1951. első félévi 71.230 kivándorlóval szemben. Tüntetés a francia nemzetgyűlésben A francia nemzetgyűlés kedd dél­után azzal a törvényjavaslattal fog. j lalkozott, amely a volt együttmükö­j dök számára akar amnesztiát bizto­! sítani, hogy a Pétain-kormány és a Franciaországot megszálló nácik kiszolgálói a jövőben minden korlá­tozás nélkül vehessenek részt a francia közéletben. A nemzetgyűlés vitája közben a I karzaton tartózkodó hazafias érzel- ' mű franciák felállva a Marseillaise-t és a francia partizánok indulóját énekelték. A nemzetgyűlés vitája még nem fejeződött be. Amerikai társaságok akarják meg­szerezni a volt Angol-Iráni Olajtár saság jogait Amint a Daily Mail washingtoni tudósítója jelenti, Washingtonban ismeretessé vált, hogry titkos tár­gyalásokat folytatnak arról, hogy amerikai olajtársaságok egy cso­portjának adják át a volt Angol­Iráni Olajtársaság minden jogát az iráni olajtelepek kiaknázása terén és az abadáni olajfinomító üzemet illetően. I nyének figyelmét. A szovjet kül­döttség vezetőjének felszólalása keresztülhúzta ezeket a számításo­kat és az érdeklődés központjába állította ezt a kérdést. Bebizonyította, hogy az agresz­szió meghatározása fontos felada­ta az Egyesült Nemzetek Szerve­j zetének, mert e kérdés igen nagy : jelentöségő a béke megőrzése és a j nemzetközi biztonság szempontjá­ból. Svédország képviselője sikertele­nül igyekezett csökkenteni az ag­resszió meghatározásának jelentő­ségét, mondván, hogy ennek a meghatározásnak nincs »gyakorlati jelentősége«. Ezután Brazília kül­dötte szólalt fel. Lényegében beis­merte, hogy az agresszió megha­tározása ellen seniilyen elfogadható érvet nem lehet felhozni. Kijelentette, hogy a nyugati ha­talmak képviselői álláspontjuk megvédésére kénytelenek »játszani a «zavakkal és mindig ugyanazt ismételgetnie A brazil küldött nyíltan megmondta, hogy az ag­resszív cselekmények felsorolása megköti az Egyesült Nemzetek Szervezete, elsősorban a Biztonsági Tanács kezét. A brazil küldött te­hát elszólta magát, akaratlanul is feltárta azokat a tulajdonképpeni okokat, amelyek miatt az Egyesült Államok és az amerikai politikát támogató országok nem akarják, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete elfogadja az agresszió meg­határozását. A svéd küldött egyébként rágal­mazó kijelentéseket tett av;ról, hogy a koreai háborút nem az Egyesült Államok, hanem a Koreai Népidemokratikus Köztársaság rob­bantotta ki. P. D. Morozov szovjet küldött megcáfolta ezeket a rágalmakat. E rágalmakat most azért ter­jesztik — mondta Morozov, — hogy eltereljék a közgyűlés jogi bizottságának és a világ közvéle­ményének figyelmét az agresszió meghatározásának megvitatásáról. Az agresszió meghatározására benyújtott szovjet tervezet, amint azt A. J. Visinszkij, a szovjet kül­döttség vezetője megállapította, — megfelel a békeszerető népek alap­vető érdekeinek, a béke fenntartá­sa és megerősítése, valamint egy újabb háborús veszély elhárítása céljainak. A. J. Visinszkij elvtárs 1952 november 24-én az ENSz közgyű­lésének politikai • bizottságában a koreai kérdéssel kapcsolatban beszédet mondott. Visinszkij elvtárs legutolsó be­szédében hangsúlyozta, hogy a ko­reai kérdés nemcsak a politikai bizottság és a közgyűlés küldöt­teinek figyelmét kötötte le, hanem a világ egész közvéleményét is. És ez teljesen érthető tik A koreai kérdés a koreai népre kényszerí­tett igazságtalan véres háború kér­dése. amely már két és fél éve tart és napról napra, óráról-órára új és új áldozatokat követel és le­írhatatlan szenvedést és nyomort okoz. A koreai kérdé3 mélyen érinti a kínai nép érdekeit is, épp­úgy, mint az ázsiai és európai nemzetek érdekeit. A hö s koreai népnek a külföldi intervenciósok elleni harcával rokonszenveznek Ázsia, Afrika, a Közel- és a Kö­zép-Kelet összes nemzetei, akik le­. rázzák bilincseiket, és mindazok az emberek, akik a béke és a nem­zetközi együttműködés mellett van­nak. Alaposan foglalkoztunk több kér­déssel, a küldöttségek előterjesztet­ték javallataikat és határozatter­vezeteiket. Fontos megállapítani, hogy az USA és néhány má a ál­lam, amelyek támogatják az USA-t a hadifoglyok kérdésében, megkí­sérlik, hogy a bizottságra rákény­szerítsék az úgynevezett Egyesült Nemzetek parancsnoksága akciói­nak jóváhagyását, amelyek durván megsértik az emberiesség alapvető elveit a hadifoglyokkal való bánás­mód. ügyében. Visinszkij elvtárs beszédének to­vábbi részét lapunk holnapi, szá mában részletesen ismertetjük, A Szovjetunió javaslata az ENSz-ben a koreai tűzszünet azonnali megkötéséért November 23-án a szovjet- kül­döttség kiegészítést tett a koreai kérdés megoldására előterjesztett határozattervezetéhez. A. kiegészí­tést a szovjet határozattervezet ha­tározati részének a bevezetést köve­tű első paragrafusába kell beiktat­ni. A kiegészítés így hangzik: ^Javasoljuk a Koreában harcoiló feleknek, hogy a harcoló felek kö. zött a fegyverszünet kérdésében már létrejött egyezménytervezet alapján haladéktalanul és teljesen szüntessék be a tüzet, azaz szüntes­sék be a hadmüveleteket ezárazföL dön, tengeren és levegőben, és a ha. dSfoglyok teljes bazateJepítésének kérdését adják áit megoldás végett a koreai kérdés békés megoldásá. ra aüakult bizottságinak — ahogyan azt a szovjet határozattervezet le­szögezi — ahol a kérdést a bizott­ság tagjainak kétharmados többsé. gévea fogják eldöntenie. A Pinay kormány nehézségei a költségvetési vitában A francia nemzetgyűlés több olyan költségvetési kérdést tárgyal, amelyek a mostani helyzetben külö. nősen nagyjelentőségüek, mert a belpolitikai feszültség fokozódására mutatnak. Nemrégiben a nemzet­gyűlés elnapolta a belügyminiszté. rium költségvetésének megtárgyalá­sát és ugyanazt tette a társállamok költségvetésével is. Ez azt mutatja, hogy a Pinay kormánynak a bel­ügyminisztériummal és a vietnami háborúval kapcsolatos költségvetési politikája a nemzetgyűlési képvise­lők többségének határozott felhá­borodását váltja ki. JA burzsoá sajtó élénken foglalko­zik ezekkel az eseményekkel és »a kormány s a nemzetgyűlés közötti konfliktusról ír. Az »Echo« című lap például azt írja, hogy a »kor. mány számára bekövetkezett a vál. ságos pülanat«, a j>Combat« pedig megállapítja, hogy i>Pinay nem él­vezi a parlament bizalmát.« A szél­sőjobboldali s>Aurore* kiemeli, hogy »a nemzetgyűlés folyó sóin feszült, komor a helyzet.<; Ez a feszültség a demokratikus sajtó jelentése szerint azzal magyarázható, hogy a Pinay kormány a széleskörű beharango­zott »takarékosságot« nem a kaito. mai, hanem a polgári kiadások csök. kerítésével próbálja megvalósítani. Mint a demokratikus lapák rá mutatnak, ez az irányzat annyira nyílt, hogy egyes esetekben még a jobboldali képviselők jelentékeny része is kénytelen volt a kormány ellen állást foglalni. így a nemzet, gyűlés szombati ülésén egyhangúan elfogadták a kommunista Lenor. mand határozati javaslatát. A hatá. rozati javaslat indítványozza, hogy a kormány oldja fel a zárlat alól a lakásépítésekre szánlt 33 milliárd frankot. A határozati javaslat egyhangú jóváhagyása azit. mutatja, hogy Franciaországban a lakásínség olyan rendkívül nagy méreteket öltött, hogy egyetlen reakciós képviselő sem merte támogatni a kormányt és nem mert a kommunista parla­menti képviselők csoportja által elő­terjesztett határozat ell«n szavazni. A kormány a többgyermekes csa. ládok és elaggott dolgozók járulé. kának emelését megtagadva, a nem. zetgyülés szombati ülésén azt köve. telte, hogy e kérdés vitáját naipol. ják el, söt Pi»ay bejelentette, hr~y ellenkező esetben kormánya benyújt, ja lemondását. A sajtó ezt a bi­zalmi kérdés tényleges feltevésének tekinti. Annak ellenére, hogy Pi. niagy 304 képviselő támogatta 214 ellenében, mégis több jobboldali lap azt tartja, hogy a kormány újabb nehézségekbe ütközik majd az em. lffett kérdés további érdemfoeli meg. vitatása során. Ostromállapot Bagdadban Az angol rádió jelentése szerint Bagdadban kihirdették az ostromál­lapotot. Nureddin Machmud tábor­nok, az új miniszterelnök, vasárnap este megalakította kormányát, ö tölti b e a hadügy- és belügyminisz­teri tisztséget is. Machmud tábor­nok katonai kormányzót nevezett ki. A katonai kormányzó elrendelte az iraki politikai pártok feloszlatá­sát, megtütott mindenféle tüntetést és csoportosulást és betiltott 15 ira­ki újságot. A londoni rádió jelentése szerint Bagdadban vasárnap is folytatódtak a tüntetések, amelyen 5000 ember vett részt. A tüntetők felgyújtották az amerikai információs szolgálat épületét, s angol és amerikaellenes jelszavakat kiáltoztak. A rendőrség megtámadta a tüntetőket, több se­besülés is történt és sok tüntetőt le. tartóztattak. A „Reuter" hírügynökség jelenté­se szerint vasárnap mintegy 20.000 ember tüntetett. Miután elhangzott Maohmud tá­bornok felhívása a rend helyreállí­tása érdekében — mint a „Reuter" jelenti — nagy tüntetés kezdődött a bagdadi brit nagykövetség épülete előtt. , Ellenzéki megmozdulások az olasz középpártokban í Az Olasz Szocialista Demokrata Párt vezetősége a balszárny tilta­kozása ellenére ratifikálta azt a vá­lasztási egyezményt, amelyet Sara­gat kötött a kereszténydemokraták­kal. Vasárnap' Firenzében összeülnek a párt baloldali csoportjának vezetői. Egyikük, Leopardí, kijelentette: „A baloldali szociáldemokraták nem tű­rik a kereszténydemokratáit zsaro­lását". Az Olasz Szocialista Demokrata Párt vicenzai szervezetének vezető­sége sürgönyt intézett a központi pártvezetőséghez. A sürgönyben ön­kényesnek minősíti a Saragat és a kereszténydemokraták között létre, i jött választási egyezményt és el­utasítja azt. Noventa, Zorti, Rho és Magístrallo, a torinói pártszervezet négy vezetőségi tagj a Saragathoz in­tézett közös levelében jelentette be lemondását. A levélben megbélyeg­zik a pártvezetöségnek a keresz­ténydemokratákkal kötött választási egyezményét. Cuneóban és Nápoly­ban i s számos szociáldemokrata ve­zető mondott le. A liberális párton belül is ellen­zéki hangok hallatszanak. Perrona Capona, a párt egyik vezetője ki­jelentette: „Feltétlenül hatálytala­nítani kell az új választási tör­vényt''. Koreai hadifelentés A Kumhvától északra lévő hegy­gerincet védő népi erők a november 20-ával végződött héten több mint 1600 ellenséges katonát tettek harc­képtelenné A hegy legmagasabb csúcsát és az e körül elhelyezkedő állások több­ségét a népi erők továbbra is szi­lárdan kezükben tartják, míg az el­lenség csupán a hegygerinc lábánál lévő három vagy négy állást tudja tartani. A nyugati fronton a népi erők nehéztüzérség é s tankok támogatá­sával november 18-án éjszakai tá­madást indítottak a Korangporitól északr a lévő egyik magaslaton. Nem egészen két órai harc után ki- ' szorították a brit „Black Watch" ezred első századát és a későbbiek során visszavertek nyolc ellenséges ellentámadást. 328 brit katonát öl­tek meg vagy sebesítettek meg. A népi erők nyolc gépfegyvert, 2i gép. pisztolyt é s más fegyvereket zsák­mányoltak. A Korangporihoz közel lévő magaslatokat eredetileg az első amerikai tengerészgyalogos hadosz­tály 7. ezrede tartotta. Októberben a népi erők több mint 900 embei. vesz­teséget okoztak az ezrednek. Van Fleet ekkor parancsot adott, hogy saját csapatai hagyják el a tűzvo­nalat és brit csapatokat küldött a helyükre meghalni. 1

Next

/
Thumbnails
Contents