Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-28 / 284. szám, péntek

1952 november 28 ÜJSZ0 9 aág el- hanem az előzetes kivizs­gálás során megtette és hogy rész­letesen megvilágította azoknak az embereknek még aljasabb ténykedé­sét, akiknek sötét szolgálatában a béke ellen Irányuló cselszövések vég­rehajtásánál tárgyalásokat folyta­tott. A védő a bíróságot arra Is kér­te. hogy az ítéletről való végső dön­tésnél vegyék figyelembe azt a kö­rülményt, hogy Szlánszky személyes tulajdonságait és jellemét befolyá­solta burzsoá származása és keres­kedő családi környezetében való ne­velkedése. Dr. Bartos védő Margoliusz vád­lottal kapcsolatban is hangsúlyozta részletes beismerését. Margoliusz vádlottnál is nagy feladatot ját­szott a burzsoá környezetben a zsidó burzsoa-naclonalizmus szellemében való nevelkedése, ami kozmopolitát csinált Margolíuszból, akit később Rudolf Szlánszky könnyen megnyer­hetett bűnös céljainak. Azután dr. Posmura, Geminder, Sváb és Löbl vádlottak védője szólalt fel. A védő boncolgatta azokat az oko­kat, amelyek Gemindert ahhoz ve­zették, hogy Szlánszky segítőtársa lett. Ez az ugyanolyan múltú, ugyan, olyan kispolgári gondolkodású, kozmopolita beállítottságú és kar­rier utáni vágyuk közös volt. A vé­dő felhozta azt is, hogy Geminder nem volt az államellenes összeeskü­vő központ vezetője, hogy a központ ténykedésének kezdeményezője első­sorban Szlánszky volt, bár néhány esetben Geminder átvette a kezde­ményezést. A védő szavai szerint Geminder számára további enyhítő körülménynek tudható be, hogy alá volt rendelve Szlánszkynak és füg­gött tőle, hogy bevallotta bűntetteit és további bűnrészeseket leleplezett. Ami Sváb vádlottat illeti, a védő rámutatott azokra az okokra, ame­lyek eljuttatták Szlánszky bűnös bandájának mocsaráig. Sváb bűnös ténykedésének gyökerei visszanyúl­nak a megszállás időszaka alatti múltjába, amikor a koncentrációs tábor foglya volt és amikor, ahogy azt ő maga bevallotta, az árulás út­jára lépett, ahelyett, hogy mint a CsKP funkcionáriusa szilárd állás­foglalásával erősítette volna fogoly­társait. Szlánszky, aki tájékoztatva volt^ Svábnak koncentrációs tábor­ban elkövetett aljas árulásáról, ezt arra használta fel, hogy Svábot olyan helyre 'tegye, ahol érdeke ^olt, hogy legyen. Sváb attól való féléi­mében, hogy le ne leplezzék, enge­delmesen megtett mindent, amit Szlánszky parancsolt. A védő eny­hítő körülménynek hozta fel a be­ismerést, további tettesek bűnössé­gének bebizonyítását és azt a kö­rülményt, hogy Sváb részben a füg­gőségi és alárendeltségi viszony nyomása alatt járt el. Löbl vádlottal kapcsolatban a vé­dő felhozta, hogy beismerte bűneit és hogy segítséget nyújtott további bűnrészesek leleplezésénél. Rámuta­tott azokra az utakra Is, amelyek Lőblt elvezették az államellenes ösz­szeesküvő központba. Dr. Ruzsicska védő Frejka, Simo­né és London vádlottakkal kapcso­latban mondott védőbeszédet. Frej­ka vádlottnál különösen azt hang­súlyozta, hogy Szlánszky, aki azt be is ismerte, irányította Frejka te­vékenységét és hogy Szlánszky ve­zetése és támogatása nélkül Frejka működése nem fejlődhetett volna ki olyan elrettentő mértékűvé. Simoné vádlottnál a védő arra kérte a bí­róságot, hogy a büntetés kiszabásá­nál vegye tekintetbe teljes beisme­rését. Artúr London vádlottnál a védő azokkal a körülményekkel foglalko­zott, amelyek London vádlottat vé­gül is függő viszonyba hozták az amerikai kémszolgálattal és az ál­lamellenes központ vezetőségével. A védő rámutatott London kétesjelle­gü személyes barátainak, Závod­szky, Szvoboda és a többi bomlott erkölcsű lnterbrigadistáknak »ossz hatására, akik trockista meggyőző­désűvé tették. Továbbá rámutatott arra a körülményre, hogy Field Lon­donnak céltudatosan pénzzel tette le­hetővé a svájci szanatóriumban való tartózkodását, hogy így magához csalogassa. Felhozta azt, hogy Lon­don eredetileg nem akarta elfogad­ni Szlánszky ellenséges tevékeny­ségre irányuló felszólítását és hogy végül is Szlánszky azzal nyerte meg őt, hogy felhasználta trockista múltját. A védő továbbá arra hivat­kozott, hogy London Szlánszky és Geminder utasításait teljesítette. Felhívta a figyelmet a vádlott be­ismerő vallomására. A további védő­beszédet dr. Styasztny, Frank, Cle­mentis és Reicin vádlottak védője mondotta. Beszédében a védő hang­súlyozta, hogy a vádlottak a sötét imperialista erök eszközei voltak. Frank vádlottnál rámutatott azokra a körülményekre, amelyek őt a kon­centrációs táborban elkövetett há­borús bűntettekhez és végtll is az államellenes Összeesküvő központhoz juttatták el. Frank gerinetelenségét és a megszállás alatti gonosztevő múltját könyörtelenül kihasználta az összeesküvő központ feje, Rudolf Szlánszky. Frank Szlánszkytól füg­gött és főbb vonásokban átvette tő­le a harc gonosztevő módszereit és a kétkulacsos viselkedést. Clementis vádlottnál a védő rá­mutatott burzsoa-nacionalista néze­teinek gyökeredre, amelyek vissza­nyúlnak Clementis ifjúságába, ami kor Clementis a szlovák nép nehéz nemzetiségi elnyomásának idejében magyar iskolában tanült. Vladimír Clementis nacionalista beállítottsá­gát fokozta a cseh burzsoázia szlo­vákiai gyarmati politikája is. Ter. mészetesen Clementis a nemzetisé­gi kérdést nem a marxizmus-leniniz­mus szellemében oldotta meg, ha­nem belejutott a burzsoa-naciona­lizmus hálójába, amely végül is szo. roa kapcsolatba hozta őt az impe­rializmus sötét erőivel és az állam­ellenes összeesküvő központtal. Clementis vádlott nacionalista be­állítottsága és hiúsága következté­ben az ellenséges erők engedelmes eszközéivé vált. Reicin vádlott védője elsősorban arra mutatott rá, hogy Reicin, Benes és Szlánszky utasításai szerint járt el, aki kihasználta sötét múltját és könnyen beszervezte az államellenes összeesküvő központba. Mindhárom vádlottal kapcsolatban dr. Stastny védő felhívta a figyelmet részletes vallomástételükre, amely szintén hozzájárult a bűntársak leleplezésé­hez. A védők közül utolsónak dr. Sy­nek — Hajdú Fiscihl és Sling vád­lottak védője szólalt fel. A védő boncolgatta Hajdú vádlott séletét, mielőtt még belépett volna az állam­ellenes összeesküvő központba. A vádlott védelmével kapcsolatban, felhozta, hogy viszonylagosan cse­kélyebb kezdeményezést mutatott fel és hogy ténykedésénél lényegé­ben felettesei utasításainak és cél­jainak megvalósítása volt. Rámuta­tott arra is, hogy-Hajdú vádlott az angol kémszolgálattól háborúalatti kémkedési tevékenysége miatt füg­gött Déjean Imperialista ügynöktől és az államellenes összeesküvő köz pont vezetőjétől, Szlánszkytól. Fischl vádlottat illetően a védő rámutatott burzsoá származására és zsidó burzsoa-nacionalista szerveze­tekben végbement nevelkedésére. Rámutatott a vádlottnak Szlánszky­val fenntartott szoros kapcsolatára is, akit a vádlott már diákévei so­rán ismert. A vádlott Szlánszky utasításai szerint járt el és beismerő vallomásában szószerint felhozta, hogy bűntetteit az összeesküvő Sváb védelme alatt követte el, aki a vád­lót bűntevékenységével kapcsolatos minden jelentést átadott Szlánszky­nak. Sling vádlott védője részletesen boncolgatta életének lefolyását, mindazokat a körülményeket, ame­lyek végül is Slinget eljuthatták az összeesküvő központba és amelyek következtében Szlánszky egyik leg­közelebbálló segítőtársa lett, mint például burzsoá származását, cionista nevelését, háborús kémkapcsolatait, dr. Benes és csoportjának hatását. Sling vádlottnál is rámutatott a védő is azokra az utasításokra, amelye­ket Szlánszky, mint az öszeesltüvéa feje, Slingnek adott. Ezen három vádlottal kapcsolat­ban is dr. Synek védő hangsúlj^rta, hogy részletes beismerő vallomást tetek. Beszédének zárórészében a védő rámutatott arra, hogyan nyer igazolást a vádlottak ténykedésénél az az igazság, hogy az osztályellen­ség ádáz harc nélkül nem mond le pozícióiról és kilátásairól a henye és kényelmes életre és hogy ebebn a harcban a spekuláció,' a kétkulacsos. ság és a fokozott hazárdőrség mód­szereit használja és hogy végül is a burzsoá társadalom tagjai és köve­tői hosszú ideig megtartják szoká­saikat és nézeteiket. A védők záróbeszédei után az ál­lambíróság szenátusának elnöke megkérdezte a vádlottaktól, hogy fel akarnak­e szólalni az utolsó szó jogán. Este egyórás szünet után a bíró­ság meghallgatta, a vádlottak utoL só szó jogán mondott szavait. Ru­dolf Szlánszkyval, a gonosztevő ál­lamellenes összeesküvés fejével együtt, valamennyi vádlott odaállt az Állambíróság szenátusa elé és a bizonyítékok terhe alatt nem ma­radt számukra más, minthogy újra megerősítsék borzalmas gonosztet­te<Kket. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza és csütörtökön délelőtt 9 óra 30-kor hirdette ki az ítéletet. A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni híínper Tegnapi számunkban közöltük a bünpijr ötödik ós hatodik napjának lefolýását. Mai számunkban közöl­jük Bedrich Reicin vádlott kihall­gatásának befejező részét és a tanú­vallomásokat. Államügyész: Hozzon fel konkrét tényeket! Vádlott: Bocsek tábornok védelmé­be vette Vlcsek ezredest, akivel már a münchenelötti hadseregben és a londoni nemzetvédelmi minisztérium­ban szoros barátságban állott és emellett azt állította, hogy Vlcsek ezredes így szokott eljárni még a münchenelőtti hadseregben, ami­kor is a csehszlovák fővezérkar az összes fontos információkat és hí­reket átadta a francia kémszolgálat­nak. Ezt a kémtevékenységet eltit­koltuk és amikor Vlcsek ezredes, aki az áruló dr. Krajina bizalmas barátja volt, tovább folytatta ellen­séges tevékenységét, a fővezérkarból ug.van el lett távolítva, de dr. Benes tábornokká léptette elő és egy had­osztály parancsnokává tette. Hason­ló módon jártam el Boszi-Szklenov­szky tábornok reakciós tettének ese­tében is, aki már a háború alatt Londonban Ingr reakciós katonai klikkjének élenjáró vezetői közé tar­tozott. Boszi-Szklenovszky tábornok a felszabadulás után a köztársasági elnök katonai irodájának vezetője volt, 1946-ban dr. Benes alkalmat­lansága ellenére hadestparancsnokká nevezte ki Plzenbe és ebben a funk­ciójában fontos katonai titkokat árult el az amerikai hadsereg ű. n. likvidációs missziójának Plzenben. Szklenovszkv tábornok ellen nem in­dítottak eljárást azzal a megokolás­sal, hogy állítólag kegyben áll dr. Benesnél. Elnök: Milyen következtetés von­ható le ebből a cselekvésből? Vádlott: A felsorolt példákból lát­ható. hogy társaimmal együtt a re­akciós tiszteknek a csehszlovák had­seregben szabad teret engedtem és a nyugati imperialistáknak segítet­tem kialakítani egy ötödik hadosz­lopot a csehszlovák hadseregbAi. Eb­ben az ellenséges eljárásomban dr. Benes egvenes utasítása szerint iga­zodtunk. aki védőleg tartotta kezét a parancsnoki testületben lévő re­akciós és nyugati beállítottságú ele­mek felett. Államügyész: Milyen ön által is­mert utasításokat kapott a hadsereg ellenséges vezetősége dr. Benestől ? Vádlott: Dr. Benes nyíltan utasí­tást adott nekünk, hogy ne járjunk el a reakciós nyugati beállítottságú tisztek ellen, akik a nyugati kapi­talista hadseregek képviselőivel ösz­szeköttetésben ellenséges tevékeny­séget fejtettek ki a hadseregben a népi demokratikus rendszer ellen, aláásták annak védelmét és ezzel ő maga jóváhagyta és támogatta a nyugati kémügynökségek ellenséges tevékenységét Csehszlovákiában. Államügyész: Mikor és hol kapta ezeket az utasításokat dr. Benestől? Vádlott: 1947-ben dr. Benesnél a Várban lefolyt titkos katonai ta­nácskozáson, amelyen jelentést tet­tem a csehszlovák hadseregben és annak parancsnoki testületében levő helyzetről a hírszolgálat szempont­jából. A jelentés konkrét informá­ciók egész sorát tartalmazta magas­rangú csehszlovák tisztek felforgató tetteiről és kapcsolatairól a nyuga­ti kémekkel és dr. Benes ekkor ad­ta ellenséges utasításait nekünk. Államügyész: Milyen ellenséges utasítások voltak ezek? Vádlott: Dr. Benes egyenesen de­mokrataellenes vonalat adott ne­künk, amely a csehszlovák nép eí­Ien irányult, azt mondotta, hogy az összes jelenségekre, amelyekről tá­jékoztattuk, nemcsak a katonai szol­gálati előírások szempontjából kell tekintenie, hanem mint elnöknek és politikusnak is. Ezután az ellen nyi­latkozott, hogy eljárást indítsanak a reakciós nyugati beállítottságú tisztek ellen, akik kémtevékenysé­get folytattak a csehszlovák hadse­regben, az amerikaiak és azok szö­vetségesei érdekében. Dr. Benes egyenesen kimondotta, hogy nem csodálkozhatunk, hogy éppen azok a tisztek, akik a háború alatt cseh­szlovák katonai egységekben szol­gáltak nyugaton, most csodálatot mutatnak a nyugat iránt és baráti kapcsolatokat tartanak fenn ameri­kai, angol és francia tisztekkel, amely baráti kapcsolatokat még ott nyugaton kötötték. Dr. Benes továb­bá rámutatott a nyugati imperialista államok fegyverkezésének nagy mé­reteire, főleg az atombomba ameri­kai monopóliumára. Ilyen módon dr. Benes maga is, aki a nyugati impe­rialisták (ügynöke volt, ezt a titkos katonai tanácskozást arra használta fel, hogy saját vonala szerint irá­nyítson bennünket, amely vonalat az amerikai atomdiplomatáktól vette át. Ez a vonal a néptömegek atom­háborúval való megfélemlítését, mint a szovjetellenes propaganda eszkö­zét és Csehszlovákiának a béketá­bortól való elszakítását célozta. Államügyész: Az elmondottakon kívül adott önnek Benes még más utasításodat is? Vádlott: Igen, állástfoglalt az el­len, hogy megfigyeljük az amerikai és más nyugati kémek tetteit és te­vékenységét, akik diplomáciai funk­ciójukkal takarództak. Azt mondotta hogy ez a nyugattal való kapcsola­taink térdekében nem engedhető meg. Dr. Benes ezt a titkos tanács­kozást továbbá arra használta fel, hogy ismét élesen megtámadta a Szovjetuniót, szövetségesünket, an­nak ellenére, hogy ö maga mint ál­lamfő, szövetségi szerződést írt alá a Szovjetunióval. Államügyész: E z tehát azt jelen­ti, hogv Benes az angol-amerikai imperialisták érdekeivel összhang­ban és a\ burzsoá tisztekből álló klik­kel együtt a. hadseregben megterem­tetté az i ötödik hadosztály megala­pításának feltételeit? Vádlott : Igen. Már 1945 óta rend­szeresen így tett. A fontos és ve­zető helyekre reakciós és nyugati beállítottságú tábornokokat helye­zett. Ezek közé a tábornokok közé tartozott például Pika tábornok, ré­gi szovjetelleni kém, Hasal tábornok, aki 1948 februárja után Steinhardt amerikai nagykövet segítségével külföldre menekült. Ezek voltak to­vábbá Alojz Liska, aki szintén nyu­gatra menekült, Janousek tábornok, akit tetten értek, amikor megkísé­relte a külföldre való menekülést és más amerikai-angol kémek egész so­ra. 1948 elején, amikor a reakció fo kozta támadását a népi demokrati­kus rendszer ellen, dr. Benes Hasal és Pika tábornokoknak utasítást adott, hogy állítsák össze számára a megbízható tábornokok jegyzékét, akidet alkalmas pillanatban a cseh­szlovák hadsereg legfontosabb he­lyeire akart helyezni. Államügyész: Az ön jelenléte az ilyen titkos tanácskozáson és Benes nyílt viselkedése arról tanúskodik, hogy ön is bizalmas kapcsolatban állott Benessel. így van ez? Vádlott: Igen. Dr. Benes irántam, éppúgy mint a tanácskozás többi résztvevője iránt is, bizalommal volt és számított is rám. Azért volt irán­tam bizalommal, mert Bocsek tábor­nok, valamint más reakciós tisztek is tájékoztatták tevékenységemről az első csehszlovák hadtestben, vala­mint tevékenységemről a hadsereg parancsnokságában a háborúutáni időben. így tehát egész szégyentel­jes multam nemcsak szoros kapcso­latba hozott dr. Benessel és kiszol­gálóival, hanem a Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvéssel is. Államügyész: Szlánszky konkré­tan tájékoztatva volt erről a Benes­nél tartott tanácskozásról? Vádlott: Igen. Szlánszkyt a dr. Benesnél tartott titkos tanácskozás­ról részletesen tájékoztattam és ké­résére ezt írásban is megtettem. An­nak ellenére, hogy dr. Benes okai és utasításai kimondottan népelle­nesek voltak, Szlánszky nem tett semilyen intézkedést, ami leleplezte volna Benes igazi arculatát és ezt nem tette meg 1948 február után sem. Megjegyzem, hogy ez nem volt az első ilyenfajta tájékoztatás, amely Szlánszkynak ezt a lehetőséget meg- > adta. Államügyész: Mit tudott Szlán­szky az ön klikkjének ellenséges te­vékenységéről a hadseregben? Vádlott: Szlánszky tudott róla és egyetértett azzal, hogy már 1945­ben számos vezető helyet reakciós tisztekkel töltöttek be, akik hama­rosan nyugati tendenciát kezdtek terjeszteni és ellenállást fejtettek ki a kassai kormányprogramm megva­lósításával szemben és a hadsereg­nek szovjet példa nyomán ^'aló épí­tése ellen. Szlánszkyt tájékoztattam arról is, hogy dr. Benes ezt az ellen­állást éleszti és nyíltan a kassai kor­mányprogramm érvényesítése és a Szovjet Hadsereggel való együttmű­ködés ellen nyilatkozik Szlánszky. mint a Nemzetgyűlés Védelmi Bi­zottságának alelnöke és később elnö­ke, ismerte a reakció és a nyu­gati beállítottságú politikusoknak, mint Antonín Bartos, nemzeti szo­cialista képviselőnek kártevő ter­veit, Bartos azt javasolta, hogy csehszlovák tiszteket katonai isko­lákba küldjenek Nagy-Britanniába és még számos más olyan intézke­dést javasolt, amelyek a csehszlovák hadseregnek a Szovjet Hadseregtől való elszakítását jelentették. Szlán­szky tudta, hogy ha ezt az ellensé­ges nyugati beállítottságú vonalat a gyakorlatban megvalósítjuk, meg­akadályozzuk a politikai nevelés megvalósítását és gyakorlatilag sza­botáljuk a. kassai kormányprogramm megvalósítását további szakaszaiban is. Szlánszky tudta tőlem, hogy nem járunk el a tettenért kémekkel szemben, hogy az ellenséges ele­meket meghagyjuk funkciójukban és hogy a leleplezés elöl csupán más, ugyanilyen fontos helyekre való át­helyezéssel takargatjuk őket. Szlán­szky tudtával és egyetértésével nem vontunk le semilyen következtetést Bocsek tábornokkal szemben sem, akinek fia fontos okmányokat tulaj­donított el a fővezérkartól és ezeket az amerikaiaknak adta. Államügyész: Ez azt jelenti, hogy Szlánszky Benessel egyforma ellen­séges irányban hatott a csehszlovák hadsereg fejlődésére? Vádlott: Igen, Szlánszky valóban ugyanolyan irányban és szellemben hatott a csehszlovák hadsereg fejlő­désére, mint dr. Benes. Ezt a vona­lat azért érvényesítette, mert mind­ketten az amerikai imperialisták ügynökei voltak. Mindketten az ame­rikai kormánykörök parancsára cse­lekedtek, mindkettőjük közös célja az volt, hogy Csehszlovákiát vazal­lusként az imperializmus alá rendel­jék a Szovjetunió vezette béketábor ellen készített támadásban. Mind dr. Benes, mind Szlánszky is a cseh­szlovákiai haladó erőkkel folytatott küzdelmükben intenzív eröfeszü^st fejtettek ki a hadsereg uralásawt, következetesen azt a tervet követ­ték, hogy a csehszlovák hadsereget burzsoá hadseregként megújítsák. Döntő az volt. ki fog a hadseregnek parancsolni és közvetlenül befolyá­solni, vagyis milyen lesz a parancs­noki testület osztálybeli és politikia

Next

/
Thumbnails
Contents