Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-28 / 284. szám, péntek

n i m szó 1952 november 28 A legnagyobb büntetés sújtsa a gonosztevéket bűnös, hazaáruló és csalk úgy mel. lékesen tolvaj és szélhámos is. A központi bizottság ülésén 1951 feb. ruárjában arról merészel beszélni, hogy az 1950_ben végzett áügazo. lásoknaJk célja az volt, hogy még jobban hozzájáruljanak a párt meg­tisztításához a bebstelen emberektől a rosszmultú emberektől, a karrie. ristáktól és mindazoktól, akik nem valók a pártiba.. Milyen arcátlanság kellett ahhoz, hogy erről éppen Frank beszéljen! Ez a gazember, aki főnökének segítségével a párt­ban egyik legmagasabb helyre ka. paszkodott fel. Es így térhetnék át egyikről a másikra, szembeállíthatnák egymás, sal savaikat, amelyek a párt, a munkásosztály, a nép iránti oda. adással voltak tele és ebben a bün_ perben leleplezett gaztetteiket. Va. lóban semilyen csalástól sem retten* tek vissza, beszédeikkel becsapták az egész népet, félrevezették a pár. tot és választott szerveit, félrevezet, ték a párt elnökét, Klemenit Gott. waldöt. Csalásokat követtek el ká derintézkedéseikbein, a gazdasági kérdésekiben, a nemzetközi szerző­dések megkötése előfeltételeinek összeállításában, egyszerűen minden lépten-nyomon, Es szükség esetén füstfellegbe tudtak burkol ódzni. Amikor a nép körében hangok hallatszottak a cio. nisták ellen, lármát csaptak az an tiszemitizmus veszélyéről, hogy el leplezzék, hogy a zsidó burzsoázia osztájlyérdekeit segítik elő és a vi_ tágcionizmus útján az amerikai im. periali zmussal szövetkeznek. Es ami a fő dolog: a kommunista párt tagsági igazolványa mögé rej­tőzködtek, e vörös könyvecske mö­gé, amelyet költőink megénekelt. Hiá. ba álcázták magukat, hiába bur­kolták aljas tetteiket szép szavakba. A párt, a dolgozó nép szülő-pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, élén Gottwald elnökkel, idejében szétmorzsolta ezt az áruló bandát. Népünk nem lehet elég hálás Gott­wald elvtársnak azért, hogy bolse­vik előrelátással és határozottság, gal rendszeresen meghiúsította az összeesküvők bűnös merényleteit a köztársaság sorsa ellen, hogy tettre váltotta a közpomiti pártbizottság 1951 februári ülésein mondott bol­sevik szavait: sMég egyetlen, egyetlenegy ügynöknek és árulónak sem nőttek és nem nőnek a fái az égig. Végül is sor kerüli mindegyik, re e latrok közül. Mindegyikre sor kerül és mindegyik elnyeri méltó büntetését. Csehszlovákia nem lesz második Jugoszláviait; Polgárok, bírák! Malenkov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. komgresz. szusán mondott beszédében hang. súlyozta, hogy milyen mérhetetlen jelentősége volt annak, hogy a Szov­jetunió győzött a nagy Honvédő Há­borúban, annak a mérhetetlen harc­nak, amelyet az SzKíb^P a trockis. ta bueharinásta söpredék el'len foly. tátott, mily mérhetetlen jelentősége volt szétzúzásuknak. 'Ugyanilyen árulókkal és bérencekkel van dolgunk. Ez a banda is ar. ra készült, hogy országunk ellensé ges megtámadtatása esetén tőrt döfjön a nép hátába és így szol. gálja az amerikai imperialistákat. Ezek a giazemberek nemcsak a mi országunk, hanem az egész béke. szerető emberiség ellenségei. Kézre, kerítésük és ártalmatlanná tételük ezért nemcsak a ím országunk győ. zelmére döntő, hanem egyben a bé. ke ügyének győzelmét is jelenti. Minden előkészületet megtettek, hogy népellenes terveiket megvaló­sítsák. Elárulták pártunkat, dolgo­zó népünket és családjukat is. Nem volt olyan gaztett, amit ne követtek volna el. Hazaárulás, kémkedés, sza­botázs. merénylet nemzeteink leg­jobb fiának, nagy vezérünk és ta­nítónk , Klement Gottwald elvtársnak élete ellon. Népünk két legkiválóbb fia, Fucsík és Sverma az ö áldoza­taik. A megrázó bűntetteknek mi­lyen láncolata ez! Azonban összees­küvésük és kártevésül? minden iaf. fináltsága ellenére, hazug kétkula. csosságuk ellenére ós eszközeik sízé. gyentelensége ellenére nem érték el céljukat és szétmorzsolódtak. Miért történt ez így és miért ül ma ez az összeesküvő banda, mint összefog, dosott fészekaljnyi patkány orszá­gunk minden becsületes emberétől gyűlölten és megvetetten a vádlottak padján? Ez azért van, mert a szo­cializmus gondolatának ereje, egész népünk lángoló hazafisága, építő lel. kesedése, pártunk és annak vezető­sége, valamint Gottwald elvtárs iránti korlátlan bizalma, a Szov­jetunió iráratá forró szeretete — le­győzhetetlenek. Az összeesküvők hazánknak mér. hetetlen milliárdos károkat okoztak és mégis győzelmesen teljesítjük az ötéves tervet és új gyönyörű életet építünk magunk számára és az or. szág jövő nemzedéke számára is. Az összeesküvők maroknyi csoportjával szemben áll a milliós tömegek ren­díthetetlen erőfeszítése. Dolgozóink lángoló, haragos nyilatkozatainak ezrei és ezrei, amelyéket az utóbbi napokban a bírósághoz intézték, ki. fejezésre juttatják egyben azt a szí. 1 lárd elszántságot is, hogy lehető legrövidebb időin belül helyrehozzak azokat a károkat, amelyeket az im­perializmusnak ezek a bérencei okoz­tak nekünk. Es éppen ezekben a na. pókban az üzemiek százai jelenük a gottwaldi ötéves terv negyedik évének határidő előtti -teljesítését. A nagy sziklatömböt eltávolítottuk az útból — szabaddá válit az út gyö. nyörü hazánk további békés felépí­téséhez. Szüárdabb és vezetősége, valamint Klement Gottwald körül még szorosabban felzárkózott a mi kommunista pártunk, amely népün­ket a boldog jövő felé vezeti. Polgárok, bírák! Nemzeteink nevében, amelyek sza­badsága és boldogsága ellen támad, tak e gonosztevők, a béke nevében, amely ellen szégyenteljes összeeskü­vést szőttek, Valamennyi vádlottra halálbüntetést kérek. ítéletük sujt. sa őket vasökölként, a legkisebb saj. nálat nélkül. Legyen tűz, amely gyö. keréig kiégeti az árulásnak ezt a szégyenteljes fészkét. Legyen ha­rang, amely gyönyörű hazánk szer. te új győzelmeikre, a szocializmus napfényéhez való menetelésére hív. A védőbeszédek Azok az okmányok, amelyeket az államügyészség a steehoviced levél­tárnak amerikaiak által gangszter­tnódon történt elrablásáról beter­jesztett éa Relcin vallomása a kö­vetkezőket bizonyítják; 1. Reicin szándékosan elárulta Zvonovics jugoszláv kémnek a K. H. Frank levéltára az úgynevezett cseohovicei levéltár létezését és he­lyét. Néhány nap múlva erre bekö­vetkezik az amerikai gengszterek területünkbe váló rablóbetörés e és a levéltárnak példátlanul szemtelen kiásás a és elrablása, amely levéltár magában foglalta Reicin bizalmi kötelezettségét is. 2. Ezek a tények azt js bizo­nyítják, hogy Zvonovics, tehát a jugoszláv hirszerzőszolgálat volt az, amely elárulta »a stechovicei levéltár« létezését és helyét. A ju­goszláv és az amerikai kémszolgá­latnak ez az összemüködése meg­cáfolhatatlanul azt bizonyítja, hogy már jóval a Tájékoztató Iroda ha­tározata előtt létezett a titóista bandának az amerikai imperialista bandákkal való szoros összekötte­tése. összegezve a dolgot ez a rablás­nak, az értelmetlen demagógiának és az árulásnak borzalmas keveré­ke a cselekmény valamennyi részt­vevőjénél. Mindezek tetejébe Kra­jina maga is a Gestapo bizalmija és parádésfoglya, aki lármát csap és a parlamentben szemtelen inter­pellációt nyújt be, jól tudva, hogy a komprommitáló anyag már véd­nökeinél »jó kézben« van. Ha Reicinnek semmi más nem terhelné a lelkiismeretét, mint a stechovicei levéltárnak az amerikai kémszolgálat kezére juttatása, már ezért is megérdemelné a halálbün­tetést. Az összeesküvő központ tagjai­nak a nyugati imperialisták érde­kében kifejtett nagyszabású terv­szerű kémkedése a gazdasági, bel­politikai élet, a külpolitika, a köz­társaság, a hadsereg valamennyi ágazatát érinti. Az összeesküvők, akik a pártban, az állam- és a gazdasági apparátusban kulcsfon­tosságú pozíciókat töltenek be, és akik a legtitkosabb államtitkokat is ismerik, követik el ezt. Ezt az egész óriási kémkedést azért vit­ték véghez az összeesküvők, hogy az amerikai imperialisták háborús terveit szolgálják és megbénítsák a köztársaság védőképességét. Gyalázatos kémtevékenységét az összeesküvő központ tagjai külön­féle — amint a vádlottak maguk is találóan megjegyzik — kémcsa­tornákon keresztül: angol, francia, Izraeli és más csatornákon keresz­tül folytatták, hogy végül egy piszkos tartályba torkoljanak, — az amerikai imperialista kémköz­pontba. Az amerikai' uralkodó kö­rök így biztosították saját hír­szerzőszolgálatuk közvetítésével a Szlánszky által létesített központ irányítását. Országunk történelmében jelen­tős határkő 1948 februárja, amikor a győzedelmes nép kiűzte a reak­ciót legális pozícióiból és szilárd léptekkel a szocializmushoz vezető útra tért. Az államellenes központ bűntettei számára e történelmi dátumnak megvan a maga jelen­tősége. Február előtt az osztály­erők akkori megoszlása mellett az államellenes központ az amerikai imperialisták tartaléka volt. Ez nem jelenti azt, hogy az összees­küvők megőrizték volna passzivitá­sukat, ellenkezőleg a reakciót tá­mogatják. Szlánszky szorosan együttműködik Lausman és Bla­zsej Vilem ismert renegátokkal, kezére játszik ezzel a szociáldemo­krácia jobbszárnyának. Clementis, Benes legközelebbi munkatársainak egyike.- Evzsen Löbl teljesen támo­gatja Ripkát. Mária Svermová Ho­rákovát és Zeminovát. Benessel áll összeköttetésben Reicin is. aki a hadügyminisztériumban teljes tá­mogatásban részesíti Benes reak­ciós tábornokainak klikkjét. Az összeesküvők tehát nyíltan segítik az imperialisták ügynökségét nép­ellenes terveinek megvalósításában a kapital'zmus visszaállításában és orszárrnnk rabságba döntésében febrv*'- előtt is. Szlánszky előtt azonban világos, hogy a kommu­nista párt napról napra jobban ér­vényre juttatja vezető szerepét és hogy az osztályérdekeitől vezetett reakció végül elveszti a nép ellen folytatott hazárdjátékát,. puccsát. Tudja, hogy az adott feltételek mellett lehetetlen frontális táma­dást indítani a nép ellen, hanem fondorlatosan belülről, egyszóval titóista módon kell folytatni a küz­delmet. Ezért az államellenes ösz­szeesküvő központ várakozó takti­kát követ. Főleg február után vá­lik a központ az imperialisták fő erejévé a kapitalizmus visszaállí­tásának végrehajtására Csehszlo­vákiában. Akkor kiterjesztették hatalmi pozícióikat az állami és gazdasági apparátusban éspedig sokkal intenzívebben és hatéko­-•abbá tették a szabotáló és a kémtevékenységet is. Minden a ha­'alomnak a központból való kézbe­';erítésére irányult. Szlánszky fo­kozza kártevő módszereit a párt­munkában. Népszerűsíti személyét és erre piaci kikiáltói módszereket használ fel. A februárról szóló közleményekbe saját fényképét is beteszi, amivel meghamisítja a februári eseményekben való rész­vételét, emellett ez a fénykép más időből származik. Sőt. a végén fil­met is készíttetett februárról, és utólagos komédiát játszik hozzá, a titkárságon megtartott ülést Szlánszkyval az élen. A filmet páncélszekrényben tartja. E tény sem jelentéktelen. Szlánszkynak a dicső február történelmének meg­hamisítására irányuló törekvése értékelésében. Amennyiben magának a köz­pontnak bűnös céljairól van szó, maga Szlánszky a központ feje be­vallja: ^Feltételek létrehozásán dolgoztam a hatalomnak, az állam­ellenes központ által való kéz­bekerítésére, tehát azon is, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjá­ban és az államban is a legmaga­sabb pozíciók az államellenes köz­pont kezéb* kerüljenek. Arra a le­hetőségre számítottam, hogy első helyre kerülhetek a pártban és az államban. Félrevezettem Klement Gottwaldot, elszigeteltem őt, és más ellenséges tevékenységet is folytattam ellene«. Ezen a hatalom kézbekerítésére irányuló bűnös úton azonban le­küzdhetetlen akadály volt. A párt elnöke, a köztársaság elnöke, az egész nép és elsősorban a munkás­osztály, a nép hönszeretett vezére, Sztálin bölcs tanítványa, Kelement Gottwald. ö a párt és a nép élén sohasem engedi meg, hogy a köztár­saságot visszarántsák a kapitaliz­musba és az imperialisták gyarma­tává tegyék. Ezt nálunk minden gyermek tudja. Szlánszky is tudja ezt. Megál'l-e Szlánszky, ez a nagy­szabású gonosztevő, aki bandájával oly mérhetetlen károkat okozott a köztársaságnak, aki magastétü ha­mis játékot játszott, melyben né­pünk sorsát tette kockára, aki el tudta távolítani Svermát,, ez előtt az akadály előtt? Nem áll meg. Nem állott meg Klement Gottwald előtt sem. Már előkészületeket tett arra, hogy kioltsa a nép szeretett vezé­rének életét. Gottwald köztársasági elnök kezelő orvosának meghagyta dr. Haskovec szabadkőműves kolla­boráns ellenségét! Beismeri: „Arra számítottam, hogy a hatalom kéz. bekerítésének esetén meg kell sza­badulni Klement Gottwaldtől." Ezt nem lehet eltagadni. Majd továbbá: ,,Dr. Haskovecet felhasználhattam Klement Gottwald eltávolítására a hatalom kézbekerítésének érdeké­ben'", ismeri be Szlánszky és ezt va­lóban nem lehet kétségbevonni. Szlánszky, ez a mindenre képes go­nosztevő, oly helyzetet teremtett, hogy karmaiban tartotta drága köz­társasági elnökünknek, a köztársa­ság első munkáselnökének, életét, aki megnyitotta népünk történeimé nek új örömteljes korszakát. Szlánszkynak és központjának egész gyalázatos árulása leleplező­dött itt a nép bírósága előtt. A vád­lottak beismerték mérhetetlen bű­nüket a vádirat minden pontjábah Beismerték azért, mert írásbeli bi­zonyítékok, szakértő vélemények és tanúvallomások bizonyították eze­ket rájuk. Beismerték azt amit be kellett ismerniök, mert el akarták kerülni azt, hogy a bíróság előtt ne­vetséges figurák szerepét játsszák. A bünperben bemutatott bizonyí. tékok és a vádlottak beismerése tel­jes terjedelemben megerősítették a vádiratot mind a vádul felhozott bűntények tekintetében, mind a vádiratban feltüntetett bűntények jogi minősítésében. Hangsúlyozni akarom, hogy a vádlottak mindegyi­ke teljes büntetőjogi felelősséget vi­sel nemcsak azért, amit maga elkö­vetett, hanem azért is, amit azok követtek el, akiket fontos helyekre állítottak, hogy ott árulást és sza­botálást kövessenek el. Ez főleg e csoport fejére, Rudolf Szlánszkyra vonatkozik. Végezetül felelni kell még egy kérdésre. Hogyan történhetett meg, hogy ezek a kártevők oly pusztító módon támadhatták meg a köztár. saság alapjait és hogy aljas gaztet. teiket eltitkolhatták a párt előtt, a nép előtt, a biztonsági szervek előtt. Itt "elsősorban hangsúlyozni kell, hogy ezeC at a gazembereket arány liag. rövid időn belül egymás után le. leplezték, ez aljas közpomit fokoza­tos fölszámolása folyamán, míg a kör bezárult a központ feje, Rudolf Szlánszky körül. Az összeesküvő köz. pont egyik bűnös pozícióját a má sik után vesztette el. Bizonyára nem volt könnyű lelep­lezni őket. Nagyon fontos helyeken ültek. Hisz éppen aaok, akiknek funkciójuk alapján, amelyekbe be furakodtak, védelmezniük kellett volna a pártot és a köztársaságot az osztályellenség merényletei ellen és ők szőtték e merényleteket és köl­csönösen védelmezték egymást. A párt. és az állami apparátusban a pozíciók egész sora, amelyékben le kellett őket leplezni — a párt ká. derosztálya, a pártellenörző bizott­ság, a biztonsági testület, a nem­zetvédelmi minisztérium véd«fcni hírszolgálata — mindez euz ő kezük, ben volt. Ňeon sikerült azonban hatalmuk­ba keríteni a párt szivét és a párt eszét. Csak csekély mértékben tud. tak befurakodni pártunk Központi Bizottságába. Egyidöre el tudták fer. cfitená a párt helyes politikáját; ha mis adatokat, számokat, káderanya. gokat tüntethettek fel, becsaphat, ták a párt gottwaldi vezetését, sőt arcátlanul félrevezethették egyene sen magát pártunk elnökét is. Azon ban mindezt csak egy ideig! Valóbam az arcátlanság csúcs, pontját érték el akkor, amikor a párt és az egész nép előtt eltitkol, ták sötét multjukat és a kétfkulia csosok rendkívüli ügyességével ál. cázták aljas, kártevő működésüket, Engedjétek meg, hogy ezzel kap. csolatban emlékeztessek e söpredék fejérnek, Rudolf Szlánszkynak sza. vaira. Még a CsKP KB 1951 szep. tember 6 án tartott ülésén, amikor a párt az összeesküvőknek már nagy részét leleplezte, de amikor még le. leplezetlenek maradtak az összees. küvés vezére és atamánja »öníkriti. kája«Än álsaenit módon mellétt verte, »hibáirók beszélt és azt mon. dotta: -^Felelősséget viselek azért, hogy az a benyomás alakult ki, jól. lehet ez nem állt szándékomban, mintha a központi apparátus, amint Gottwald elvtárs mondotta egy má sod'ik központot képviselne a párt­ban !« íme, ilyen módon igyekszik kibújni. Ez csupán »benyomás« volt »ez nem állt szártdékában«. A főbü. nösséget Svermovára és Slingre há. rítja, mögéjük rejtőzik, kész ezeket a társait víz alá nyomni. így be szél róluk: 3>01yan helyzet alakult ki, hogy ezek az összeesküvők szá míthattak arra, hogyha az országos párt onferencián többséget kaptak volna, hazaáruló fordulatot vihet, tek volna keresztül a pártban és ez. által az államban is és megvalósít hatták volna céljaikat. Csehszlová kiát marshallizáit oszággá tették volna.« On ezt saját céljairól mond. ta, Rudolf Szlánszky! Egyben mé gis csak igaza volt akkor! Amikor azt mondotta: »Igaz. hogy minden' ellenség álcázni igyekszik magát, a párt politikájával való egyetértést színlel, de a tapasztalat arra tanít bennünket, hogy az ellenség bár mennyire is igyekszik álcázni ma gát, mégis valahogyan és valami, vei megmutatja az ő idegen benső. jét«. Álcázhatta magát és végül ide­gen bensőjét mégis leleplezték! Vagy nézzük Frankot! Háborús Dr. Urválek fővádló államügyész záróbeszédének befejezése után sor került a vádlottak védőinek záróbe­szédeire. Valamennyi védő záróbe­szédében egyöntetűen megerősítette, hogy a vádlottak bűnösségét ebben a bünperben világosan bebizonyítot­ták és bűntetteiknek jogi minősíté­se is teljesen helyes. A védők záró­beszédeikben továbbá hangsúlyoz­ták, hogy nem a vádlottak súlyos bűntetteit védik, hanem hogy köte­lességük az igazságosság és az anya­gi igazság fontos megállapítása ér­dekében rámutatni mindazon körül­ményekre, amely a büntetés kiméré­sénél enyhítő körülményt jelenthet­nek a vádlottaknak. Dr. Bartos védő, aki Szlánszky és Margoliusz vádlottak képviseletében szólalt fel, hangsúlyozta, hogy a védelem feladata e tárgyalás során, tekintettel a megcáfolhatatlanul meg­állapított tényekre, se nem könnyű, se nem egyszerű Azok a büntettek, amelyek ennek az esetnek megtár­gyalásánál napfényre kerültek, olyan szédítően borzalmasak és párt- és államapparátusunk oly jelentős he­lyeire állított személyek követték el őket, hogy bizonyára egész dolgozó népünk tudatosítja, milyen veszély fenyegette népi demokratikus álla­munkat abban az időben, amikor ezek az emberek funkcióikat betöl­tötték és hogy különösen milyen­rettenetes veszély fenyegetné álla­munkat, ha az amerikai imperialis­táknak sikerülne megvalósítani ter­veiket, és megtámadni hazánkat. A védő továbbá arra hívta fel a figyel­met, hogy ezek a gonosztevők az amerikai imperialisták aljas szándé­kainak eszközei, parancsaikat tel­jesítették, s azoknak a nyomorult törekvéseknek eszközei, amelyek nemzeteink leigázására és az ame­rikai imperialisták világuralmának kialakítására irányulnak. Ami S^tínszky vádlottat illeti, hangsúlyéba a védő, Szlánszky bű­nét beismerte. Felhozta, hogy részle­tesen feltárta büntevékenységét, hogy beismerését nemcsak a bírő-

Next

/
Thumbnails
Contents