Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-28 / 284. szám, péntek

III $20 1952 november 28 A legnagyobb büntetés sújtsa a gonosztevőket gyarázata, hogyan történhetett meg az, hogy Rudolf Szlánszky a nép bírósága előtt felel azokért a legsúlyosabb bűntényekért, amelyeket büntető törvényünk ismer. Szlánszky beismerte, hogy mint a burzsoázia ügynöke, és mint a kommunista párt ellensége ment a Szovjetunióba. Nem tudta ezt nem beismerni. Hisz megállapítást nyert, hogy elárulta a csehszlovák nép érdekeit és felszabadító harcának érdekeit az első komoly feladatnál, amelyet a párt rábízott. Amikor megbízták azzal, hogy Csehszlovákia területén a Szovjetunió általános segítségével partizáncsoportokat szervezzen, felvette a kapcsolatot Heliodor Pika, akkori moszkvai katonai attaséval, Benes és az angolamerikai imperialisták ügynökével, akit később hazaárulás miatt halálra ítéltek. Szlánszky fontos tájékoztatásokat árult el a partizánmozgalomról, a kievi partizániskoláról, a pa rtizáncsoportok tevékenységéről. ^Azonban a népünk szabadságharca érdekeinek legsúlyosabb elárulása az volt, hogy Pikával való megbeszélése alapján a szlovák nemzeti felkelés kitörésekor igyekezett keresztülvinni azt, hogy a partizánegységeket a reakciós Golian vezetősége alá rendeljék. Nem csoda, hogy a tárgyalás ily eredményével Pika rendkívül meg volt elégedve, amint bizoiiyítja Ingrnek Londonba írott levele is. Hisz ez reményt adott benesi kekknek, hogy a partizánok, a szlovák felkelés ezen legforradalmibb ereje a reakciós Golián-vezetöség parancsnoksága alá kerülnek, hogy így a felkelés vezetéséhez a nyugati imperialisták uralkodó köreinek terve szerint, megnyílik az út a cseh és a szlovák burzsoázia előtt. E cél felé irányult Szlánszky törekvése is szlovákiai működése idejében, ahová a párt küldte ki őt, hogy biztosítsa a felkelés politikai vezetését. Szlánszky leírta előttünk, mivel szabotálta konkréten a szlovák nemzeti felkelést. A harcoló szlovák népet szándékosan eláruló ellenség tevékenysége volt ez, arra irányuló tevékenység, hogy a szlovák nép a hitleri-tiszói rabságot amerikai-benesi rabsággal váltsa fel. Szlánszky ellenséges tevékenységé, nek elválaszthatatlan része és személyes karrierista céljainak elválaszthatatlan része volt egy különösen aljas tette, a párt és a nép kedvencének, Ján Sverjna nemzeti hősnek, Klement Gottwald legközelebbi munkatársának eltávolítása. A bűnpernek az a része, amikor Sverma halálában elkövetett bűnének kérdését tárgyalták meg, különösen érzékenyen hatott szívünkre. Sverma az áldozatkész és lelkes harcos, aki a szlovák nemzeti felkelés egész ideje alatt vitte a szabadságharc fáklyáját, nem kímélve egészségét és életét. Szlánszky kezdettől fogva a nép felszabadító harcának kártevője, megbújt ellenséges ügynök volt, akinek éppen Sverma állott útjában. Azon a tragikus napon, 1944 november 10-én, együtt mentek a hegyekbe a visszavonuló paritzánokkal. Együtt mentek, de mégis mindegyik más táborban. Szlánszky ezt mondja: „Más, ellentétes táborban állottam, mint Ján Sverma, politikai ellenfele voltam." Szlánszky ereje teljében, Sverma gyöngén, betegen, erős akaratának végső megfeszítésé, :l küzdi le az út nehézségeit. Már az is, hogy Slánszky erre a veszedelmes útra magával vitte és nem tett intézkedéseket fedezésére, szándékos volt és kétségtelenül azon végső cél felé irányult, hogy mindörökre megszabaduljon Svermátől, halálát okozza. Sverma utolsó erejével a Chabenec hegység csúcsára vonszolta magát. A leereszkedésnél azonban már lemaradt a vezetöcsoport mögött, ahol Szlánszky volt. Szlánszky az úton a legkisebb érdeklődést sem tanúsította Sverma iránt. Az ujját sem mozdította, hogy Svermának segítsen és sorsára hagyta öt. Tudta, hogy Sverma nem bírja ki az utat, hogy elpusztul. A beteg Svermát egy martalócra bízta aki nem átallotta Sverma pénzét és óráját elrabolni, amiket Sverma magánál tartott feladatai teljesítésének biztosítására. Szlánszkynak Sverma halálában okozott bűne rámutat Szlánszkyerkölcsi arculatára, mint szörnyetegnek, mint nemcsak Sverma, hanem a nép megrögzött ellenségének erkölcsi arculatára, mint olyan ellenségre, aki nem ismer kíméletet az élet kritikus pillanataiban sem. Szlánszky beismerte, hogy Sverma halála hasznára volt ellenséges szándékainak. Igen, Sverma halála segített nemcsak ellenséges tevékenysége fedezésében a szlovák nemzeti felkelés alatt, hanem lehetővé tette számára, hogy később hamisan, mint a partizánharc fő tényezője lépjen fel, hogy egyengesse magának az utat Csehszlovákia Kommunista Pártjának magas főtitkári funkciója felé. Szlánszky az az ember, aki holttesteken keresztül tör célja felé. • Evekig takargatta árulásának borzalmas tényeit, eltitkolta, hogy Sverma holtteste fölött szövetkezett az áruló Lausmannal, aki az imperialistákhoz szökött, hogy ott mint Szlánszky »szállásméstere« működjék. Hamis partizánlegendát alakított kj maga körül — ebben is mintaképének, a júdás Titónak nyomdokain haladt. A pártnak és népnek e veszedelmes ellenségét, Sverma gyilkosát választották ki amerikáí urai arra, hogy a legkülönfélébb imperialista csoportokból alakítsa meg államellenes összeesküvő központját, visszaélve a Kommunista Pártban betöltött főtitkári funkciójával és ráffinált módon csalva a pártot és annak vezető tényezőit. EZen államellenes összeesküvő központ vezető magját azok alkotják, akik ma a vádlottak padján ülnek. Kik ezek az emberek? Jozef Frank: leleplezett háborús bűnös, aki szerepel a háborús bűnösök jegyzékében, és aki felett hadbírőságnak kellett volna ítélkeznie, mert a szovjet és francia rabokat a német koncentrációs táborban halálba küldte és kínozta. Kalandor, rabló és sikkasztó, aki' éveken keresztül Szlánszky hatékony segítségével eltitkolta a párt előtt • gonosztevő múltját és egyidejűleg képmutató beszédeket tartott. Ezért nyerte meg öt Szlánszky az összeesküvésre és ültette öt a párt főtitkárhelyettesének és az ipari, pénzügyi, kereskedelmi szakasz vezetőjének funkciójába. Bedrich Geminder: Szlánszky legközelebbi személyes barátainak egyike, aki már ifjúsága óta odaadó híve volt és készségesen teljesítette minden kívánságát, kész volt mindenkor elárulni országunkat és népünket urának érdekében. És ezt a hazátlan embert Szlánszky megbízza a párt központi bizottsága titkárságán a nemzetközi osztály vezetésével. Ludvik Frejka: Hermán Field amerikai hírszerző és az Intelligence Service ügynöke, régi kozmopolita. aki Szlánszky közbelépésére a CsKP KB, mellett működő népgazdasági bizottság elnökévé lesz és akinek segít személye körül a nélkülözhetetlen »kimondott« állítólagos marxista képzettségű közgazdász hírnevét kialakítani. E fényes külső alatt azonban határtalanul veszedelmes kártevő és gonosztevő, a tervek és számok szemfényvesztője rejtőzik, aki a népgazdasági bizottságban a nép ugyanolyan megátalkodott ellenségeit tömöríti össze, mint amilyen maga is, Goldmannt, Jancsikot, •Tiri Karnit és másokat. Szlánszky Frejka gonosztevő kezeibe adta a tervezésre és általában a népgazdaságra gyakorolt befolyást. Karel Sváb: Másik háborús bűnös. aki a német koncentrációs táborban kínozta a foglyokat. Szlánszky megbízható eszközévé tette a biztonsági szakasz kézbentartására. És ezt az álcázott, mindenre kész és képes gonosztevőt a nemzetbiztonságügyi miniszter helyettesének tette meg. Vladim'r Clementis: Benes egyik legközelebbi ügynöke és barátja az amerikai, angol és francia kémszolgálat régi ügynöke, dühödt szlovák burzsoa-nacionalista, a nép és a Szovjetunió ellensége, aki igen hamar összekerült Szlánszkyval népellenes hazaáruló piattformon. Ez a renegát külügyminiszterré lesz. Szlánszky közreműködésével Clementis helyetteseivé lesznek Vavro Hajdú, egy fürdötulajdonos fia, az Intelligence Service régi cionista ügynöke, és a káderügyekben a miniszter helyettesévé les* a trockista Artúr London, az amerikai hírszerzőszolgálat hírhedt ügynöke. A külkereskedelmi minisztériumban Szlánszky a miniszter helyettesének funkciójába Evzsen Lőbl cionistát, Field háborúelőtti ügynökét és később az IntelligeSce Service ügynökét, a kozmopolita cionista Rudolf Margoliuszt, az angol hírszerzöszolgálat ügynökét ültette be. Ezek voltak azok a kártevők, akik a külkereskedelmi minisztériumból a nyugati kapitalista körök kereskedelmi nagyügynökségét alakították ki. A pénzügyminiszter helyettesének funkciójába Szlánszky meghatalmazottjaként a kollaboráns Ottó Fischlt. a náci háborús bűnösök védelmezőjét, ezt a kalandort, a cionista felforgató akciók . szervezőjét és az izraeli hirszerzöszolgálat leghírhedtebb ügynökét ültette be. A hadügyminiszter helyetteséül káderügyekben Szlánszky Bediúch Rejcint ültette be. A Gestapónak ez a régi bizalmasa, ez az utálatos áruló, akinek sötét lelkiismeretét a CsKP illegális Központi Bizottsága tagjainak a Rudé Právo szerkesztőjének és köztük az egész nép és a világ valamennyi haladószellemü embere által szeretett nemzeti hősnek, Júl

: us Fucsík halálában okozott bűne terhel, akiket áruló módon a Gestapo gyilkos kezeire juttatott. E borzalmas gaztettektől terhelve a nácik veresége után Rudolf Szlánszky értékes segítőtársává és a.z amerikai, angol és jugoszláv kémszolgálat hírhedt ügynökévé lett. Ottó Sling: gyáros, milliomos fia, aki egész nyomorult életén ke,resztiíl kapitalista maradt, a munkásosztállyal és az egész néppel szemben teljesen idegen ember, aki angliai tartózkodása idejéből szoros kapcsolatban áll az angol és amerikai imperialistákkal és Benes klikkjével, amelyet készségesen kiszolgált és jelentésekkel látott el a kommunista emigráció köreiből, Voska amerikai kém és Hamson angol kém lekötött ügynöke, aki 1946-ban is komoly kémtájékoztatásokat nyújtott Turnernek. Ezt az árulót Szlánszky és Svermová hozzásegítették ahhoz, hogy a CsKP kerületi titkárává legyen a Köztársaság egyik legfontosabb kerületében, a br,női kerületben. A gonosztevőknek ezt a galériáját André Simoné zárje le. Régi, egész világot bejárt trockista és hivatásos kém. Mint ilyen Rudolf Szlánszky számára a legalkalmasabb alany volt Szlánszky és államellenes központja szolgálatában a neves író és újságíró szerepére. A csehszlovák népnek ezen utálatos árulói a párt- és államapparátus legfontosabb szakaszaiba hatoltak be, és gondosan álcázva Szlánszky közvetítésével mindegyikük a maga szakaszán magához hasonló elemeket ültetett jelentős funkciókba. Frejka, Frank és társuk Jancsik az ügynevezett szakemberek, vezérigazgatók köpenyében a munkásosztály és a Szovjetunió megrögzött ellenségei, kapitalistákat és a kapitalisták kiszolgálóit helyezték szét a gazdasági ágazatok egész sorában. Elegendő megnevezni Fabingert, Jircsinszkyt, Radát, Holyt, Smrkovszkyt, Vlkot, akik után felvonult a továbbiak egész sora. A külkereskedelem szakaszán Löbl és Margoliusz hasonlóképpen jártak el és a külkereskedelmi társaságokba kapitalista, a néppel szemben ellenséges, nagyobbrészt cionista elemeket ültettek be. Ugyanúgy járt el Reicin a hadsereg és Sváb a biztonság szakaszán. Ugyanazt a felforgató tevékenységet fejtették ki Szlánszky társai a kerületi titkárok funkcióiban a kerületekben az ellenséges káderek széthelyezésének terén, főleg Sling a brnói kerületben. így Szlánszky és társai a pártés államapparátus teljes kezükbekerítésére törekedtek. Ezt a tervet természetesen korántsem fejezték be. Az összeesküvést az előkészületek időszakában felszámoltuk. Azonban abból is, amit leleplezésükig az ellenséges elemek széthelyezésében élértek, látjuk, mily veszedelmessé nőtt ez az összeesküvés. Mint a rákfene lepte el párt- és államapparátusunk minden életfontosságú helyét. így alakították ki az összeesküvők pozícióikat és támaszpontjaikat, melyekből szélesméretü tevékenységet fejtettek ki. Mifajta és milyen csoportba tartozó emberek • közül toborozza Szlánszky szövetségeseit az államellenes összeesküvő központba. Szlánszky egész életében világosan megnyilvánult a trockista irányvonal. Fiatal korában a trockisták voltak legközelebbi barátai. A Köztársaság felszabadulása után is a trockisták az ö legközelebb álló hívei. »Mindent elfelejtettünk, térjetek vissza!« — ez a jelszó a trockistáknak a pártba való felvételére, amelyet Szlánszky, az államellenes trockista szervezetnek ez a tiszteletbeli elnöke elriad, miközben hazug felkelői tevékenységgel álcázza magát. Szlánszky azonban nem tegnap óta dolgozik a munkásmozgalomban, mint a burzsoázia ügynöke. Jól tudja, hogy a Szovjetunióban szétzúzták a trockistákat. Azonban nem a szovjet nép és pártjának tapasztalataiból, hanem a trockisták tapasztalataiból merít. E tapasztalatokból tanulságot von le a maga számára, hogy jobban és ügyesebben kell álcáznia magát, mint a trockisták tették. Szlánszky és trockista társai nem lépnek fel valamilyen sajátságos, valamilyen hamis és hazug plattformmal. A Szovjetunió történelmi tapasztalatai után, melyékből az egész világ munkásosztálya merít, nem állhatnának a tömegek elé semmiféle hazug ' platformmal. Ezért színleg elfogadják a párt és a kormány határozatait, színleg alávetik magukat nekik, de Szlánszky a maga kártevő módja szerint hajtja ökqt végre. Bensejükben mindnyájan a nép és a Kommunista Párt megrögzött ellenségei maradnak és szövetkeznek a világ legtámadóbb imperialista hatalmával. Ugy, ahogy a trockisták eladták a szovjet földet a náci Németországnak és a Mikádó Japánjának, a trockista Szlánszky és társai is eladták országunkat Hitler kővetőinek és müve folytatóinak, az amerikai imperialistáknak. A trerckista söpredékből toborozza Szlánszky összeesküvő társait központjába, amely az imnerializmus legdühödtebb bűnös ügynökségét képezi. Clementis személyével kapcsolatban, aki a nyugati hírszerzöszolgálatok lekötött kéme, Benes hü lakája, és egyúttal a szlovák burzsoa-nacionalizmus képviselője, Szlánszky elválaszthatatlan társa, néhány kérdésre kell választ adni, amelyek már az első tekintetre szembetűnnek. Clementis, Benesnek ez a segítőtársa és védence, ez a nagystílű áruló, akinek fellépése annyira tetszett az angol lordoknak, hiába vette magára a hazájához hü szlovák álarcát. Hogyan egyezik az, hogy Clementis, ez a hü szlovák, Benes hü szolgája volt, aki őt ahol csak tudta, előtérbe helyezte. Közismert dolog, hogyan- nézte le Benes a szlovák nemzetet beszédeiben, ismeretes, hogy Benes mindig »a csehszlovákizmus« hamis elmeletének volt a képviselője, hogy »nem ismerte el« egyáltalán a szlovák nemzet létezését. Kijelentették hogy a szlovák nyelv mindössze nyelvjárás. Hogyan lehet megmagyarázni, hogy Clementis éppen Benessel került szoros kapcsolatba? A magyarázat könnyű. Se Benes, se Clementis nem harcoltak n nép jogaiért, hanem a burzsoázia kizsákmányoló érdekeiért. Clementis azzal az elképzeléssel szolgált Benesnek, hogy Csehszlovákiába betörnek az amerikaiak és tudatában volt annak, hogy abban az esetben Csehszlovákia amerikai védnökségi területté válik. És Clementis sütkérezni akart az amerikai urak kegyének napos oldalán, akár a szlovák nemzet elnyomásának és kizsákmányolásának árán is. Csalt amikor Csehszlovákiát a Szovjet Hadsereg felszabadította, vette fel ismét, a szlovák burzsoánacionaista álarcát abban reménykedve. hogy eljátszhatja az egykori slávikok, lettrichek, ursinyk szerepét, öt nem érdekelte a szlovák nemzet önállóságának biztosítása. Kommun'sta pártunk már az első köztársaság ideiében harcolt a szlovák nemzet ellen irányuló Benes-féle nemzeti-soviniszta politika ellen. Pártunk a kassai kormányprogrammban, amelynek alkotója Klement Gottwald, nyíltan kijelentette a szlovák nép jogainak teljes biztosítása iránti követelményét. Az 1948 május 9-én kiadott csehszlovák alkotmány is széles jogokat biztosít a szlovák nemzeti szerveknek. Ezzel szemben Clementis és vele együtt a többi szlovák burzsoa-nacionalista arra törekszik, hogy urainak, az amerikai imperializmusnak szolgálhasson és azok érdekében kiszélesítették a szlovák burzsoázia pozícióit. A szlovák szeparatizmus Clementis megfogalmazásában és távlatában annyit jelent, m

;nt Szlovákia kiszolgáltatását az amerikai imperialistáknak. Valamennyien közös népellenes alapon állnak az egész szlovák reakcióval, amelyet Lettrich, Ursiny, Durcsánszky és Szidor hazaárulók képviselnek és velük együtt küzd a népi demokratikus berendelés megsemmisítéséért, a köztársaság egységének szétveréséért, a kapitalizmus visszaállításáért, a szlovák nép nyomorának és éhségének visszatértéért. Azért küzdenek, hogy elkótyavetyéljék az amerikai imperialistáknak a szlovák nemzet vérrel kiharcolt jogait. Szlovákia arculata a felismerhetetlenségig megváltozott. A drótostótok Szlovákiája, az éhező gyerekek Szlovákiája, a lerongyolt emberek Szlovákiája, akik a köves hegyoldalakon küszködtek, az állandó kivándorlás és a nWnkanélküliség Szlovákiája, mindezek eltűntek és soha vissza nem térnek! A kommunista párt és a munkásosztály vezetése alatt gyors ütemben éli át Szlovákia az iparosodás fejlődését és megközelíti a cseh országrészek életszínvonalát. Leveti a régi klerikális sötétséget és hatalmas méretekben megnő nemzeti kultúrája. A szlovák nép iránti igazi szeretet abban nyilvánul meg, hogy biztosltja mindazokat az előfeltételeket, anjelyék egyúttal Szlovákia hatalmas fejlődésének a záloga. Ezek az előfeltételek a cseh munkásosztállyal való erős szövetség és vele együtt a szilárd és elszakíthatatlan szövetség a Szovjetunióval. Éppen ezek ellen, a Szlovákia boldog felépítésének alapvető feltételei ellen irányították Clementis és burzsoa-nacionalista szövetségesei bűnös, romboló törekvésüket, hogy Szlovákiát elszakítsák a cseh országrészektől, hogy megbontsák a cseh és szlovák pro. letáriátus egységét, hogy felújítsák a szlovák burzsoázia kormányát, hogy Szlovákiát az amerikai imperialisták jármába hajtsák és hogy Szlovákiából és az egész köztársaságból a Szovjetunió elleni háború bázisát építsék ki. Ugyanolyan ellenforradalmi célkitűzéseik vannak, mint Szlánszkynak és az ő összeesküvő szövetségeseinek, Ezért szövetkezik Clementis Szlánkyval, ezért támogatják egymást kölcsönösen Szlánszky és Clementis emberei és játszanak egymás kezére. Egyek célkitűzéseikben, de végül is! Nem lehet valaki egy személyben szlovák hazafi ég kém, Clementis vádlott! Még ez előtt a bíróság előtt is megsérti azokat a szlovák hazafiakat akik harcoltak és meghaltak a szlovák nép nemzeti és szociális jogaiért, azokat, akik ma boldog Szlovákiát építev