Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)
1952-11-28 / 284. szám, péntek
1902 november 28 UJ szo 5 A legnagyobb büntetés sújtsa a gonosztevőket nek a szocialista Csehszlovákiában. A harmadik nagy csoport, amelyekből mindenekelőtt Szlánszky összetoborozta a kártevőket összeesküvő központja számára, a cionisták voltak. Azt hiszem, kell, hogy tüzetesebben foglalkozzak a cionista mozgalommal. Egyrészt azért, mert a 14 vádlott között 11 cionista ügynök van, másrészt pedig azért, mert ennek a pörnek egyik sajátossága éppen az, hogy megmutatja, milyen veszedelmesek a cionisták, mint az amerikai imperializmus ügynökei a kommunista é s munkáspártok számára. A cionsta mozgalom mindig össze volt kötve az osztályérdekek ezer szálával, a világkap tailzmussal és mint Uyen, veszedelmes ellensége volt a munkásosztály felszabadító harcának. A cionista világmozgalom veszélyessége az úgynevezett Izrael államnak — ennek az amerikai tartománynak — a létesítése után fokozódott. De Izrael államnak a felállítása után is a cionista szervezetek föfészke továbbra is Amerika maradt, ahol a cionistáknak sok képviselőjük van az amerikai monopolisták között, akik az Egyesült Államok egész támadó politikáját meghatározzák Ben Gurion érdekcsoportja, amely eladta magát amerikai kenyéradóinak, Izrael államot az amerikai agresszorok előretolt katonai bázisává változtatta. A Rudolf Szlánszky összeesküvő központjában lévő cionista ügynökök bűnös tevékenységükkel ezért elsősorban az amerikai imperializmus világuralmi és háborús törekvéseit szolgálták, nem pedig Izrael dolgozó népét. Az ö kozmopolitizmusuk és zsidó burzsoa-nacionalizmusuk tényleg egy és ugyanazon éremnek két oldala, amit a Wall Street pénzverdéjében vernek. A szocializmus építése és az azzal elválaszthatatlanul összefüggő viszszaszorítása a kapitalista elemeknek, a legteljesebb ellentétben vannak legsajátosabb osztályérdekeikkel. A cionista mozgalom — amint azt éppen ez a per megmutatta — egyáltalán nem nevezhető valamilyen szellemi áramlatnak, vagy akárcsak valami hamis ideológiának. A cionista mozgalom annyit jelent, mint a cionista szervezetek Amerikában, hozzászámítva Izrael állam és hozzáadva a cionista tőkések az egész világon, amelyek mind össze vannak kötve gyáraikkal, társaságaikkal és különféle üzleteikkel, az amerikai imperializmussal. A cionista Orensteinnak, ennek az amerikai kémnek a vallomása leleplezi, hogy ez az összeköttetés egyenesen azon a titkos szerződésen alapszik, amelyet Truman és Acheson kötöttek Ben Gurionnal, Izrael állam kormányelnökével. Ennek a szerződésnek az eredménye az ügynevezett Morgentau-Acheson-terv, amely megállapítja, hogy milyen feltételek mellett fogják az Egyesült Államok támogatni Izrael állam létesítését. Izrael állam képviselője itt kötelezettséget vállalt, hogy Izrael minden tekintetben támogatni fogja az amerikai imperialisták törekvését a világuralom megszerzéséi és pedig nemcsak az Egyesült Államokban lévő cionista szervezetek által, hanem azokkal is, amelyek más országokban vannak. Ezt a megegyezést nálunk Echud AvrielÜberall teljesítette izraeli követi minőségében. Láttuk ebben a perben. hogyan mentek kéz a kézben együtt Izrael hivatalos kiküldöttje, a cionista szervezetek és Szlánszky, Geminder, Reicin, Fischl hazánknak Izrael érdekében való szemérmetlen megkárosításánál, ami végső eredménybei^az amerikai imperialisták érdekeit szolgálta, akár Überall-akciónak. akár dollár offenzívának, akár Brüchtewnek stb. nevezték. Fischl . jól látható, mi ig az a cionizmus. A megszállás idejében a nácikkal dolgozott együtt, a felszabadítás után tömeggyilkosokat ment meg, olyanokat, akik résztvettek Lidice és Lezsáky elpusztításában, mint amilyen Zechner magasrangú náci bíró és több más magasállású náci tiszt. Fischl. ez a cionista, aki magát a zsidó nép érdekei védelmezőjének adja ki, ténylegesen azokat menti meg, akik a zsidó nemzet tagjait gyilkolták, és amellett szövetségese az új náci mozgalomnak is. Ez az ő igazi arcuk! Ehhez hasonló Ben Gurion kormánya is Izraelben, amely Izrael államot eladta az amerikai imperialistáknak és most az új náci mozgalommal szövetkezik Nyugat-Németországban. Ezek a gonosztevők, akik most itt ülnek a vádlottak padján, szemérmetlen módon kihasználták azt, hogy a cseh és szlovák nép mindig undorodott az antiszemitizmustól. Ez az ellenszenv különösen erös a második világháború után, amelynek folyamán a faji őrülettől megszállott hitleristák tömegesen gyilkolták a zsidókat a koncentrációs táborokban és gázkamrákban. Épp ezt az érzést használták ki különféle zsidó üzérek, gyárosok és burzsoá elemek, hogy betolakodjanak pártunk-N ba, felvértezzék magukat mindennemű kritika ellen és hogy megcsontosodott osztályellenség arcukat takarják a zsidóknak a náci őrjöngés ideje alatti szenvedésével. Népünk jól tudja, hogy pártunk soha fel nem adja a proletár-internacionalizmus elvét és hogy ebben a perben is államellenes gonosztevők, nagyvonalú nemzetközi cionista kufárok, a nyugati imperialisták ügynökei felett ülünk törvényt. »Egészen magától értetődő és logikus, hogy Szlánszky államgazdaságunk legfontosabb helyeire és a CsKP KB apparátusának kulcspozícióiba éppen cionistákat helyezett el, hogy Izrael állam diplomáciai képviselői éppen hozzáfordulnak, hogy támogatja (a cionista szervezetek létesítését és fenntartását, hogy hamozza és védi bűnös akcióikat, amelyek révén — a kivándorlással kapcsolatban — köztársaságunkn^ Kčs 3.900,000.000 összegű kárt okos. Hiszen Szlánszky egész valójában szintén cionista. Ez a per megmutatja a cionizmus veszedelmességét egész mélységében. Ennek a pernek nemzetközi jelentősége egyebeken kívül abban rejlik, hogy nemcsak a ml kommunista pártunkat figyelmezteti, hanem ráirányítja a többi kommunista és munkáspárt figyelmét is az ameri* kai imperialisták ezen veszélyes ügynökeinek behatolására soraik közé. Szlánszky, aki maga cionista, trockista, a burzsoázia szolgája az első köztársaság idejében és az imperialisták lakája további fejlődésében, magához hasonló embereket gyűjt maga köré, olyanokat, akikről tudja, hogy mérföldnyi távolságban vannak a munkásosztály érdekeitől, hogy éppen olyan ellenségei a népnek, mint ő maga. Olyanokat vesz maga köré, akikről tudja, hogy hajlandók teljesíteni utasításait és végrehajtani ellenforradalmi terveit. Ezeket az embereket azok között találja meg, akik a háború után nyugatról tértek haza, ahol kém és egyéb személyek kapcsolatokat létesítettek az imperialista világ képviselői, a cionisták, trockisták, burzsoa-nacionalisták, kollaboránsok és most a csehszlovák nép ellenségei között. Kire másra támaszkodhatott volna Szlánszky tervei keresztülvitelében? Jól tudja, hogy az ö gonosztevő terve a kapitalizmus visszaállítására, hogy az ő programmja hazánknak a nyomorba döntésére és az amerikai kapitalisták igájába hajtására népellenes programm, amellyel nem léphet a tömegek elé, olyan programm, amelyet titkolnia és álcáznia kell és aminek a megvalósítására végrehajtó szövetségeseket csak olyan földalatti elemek között találhat, akik gyűlölik a csehszlovák népet ugyanúgy, mint ő maga. Ilyen elemeket helyez el egymás után a párt és államapparátus kulcsállásaiba. Ebben a ténykedésében rendkívül ravaszul jár el, jól eltitkolja ezeknek az embereinek ő előtte jól ismert sötét múltját a párt felelős tényezői előtt, meghamisítja jellemük leírását. Elhallgatja és fedi piszkos tevékenységeiket. Szlánszky jól tudta, hogy az országunkban a szocializmus, győzelméért folytatott harcban ebben az új gazdasági rendért folytatott legnagvobb történelmi, küzdelemben döntő feladata van a munkásosztály forradalmi pártjának, a kommunista pártnak, amely Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítása szerint igazodik. Ezért Szlánszky és összeesküvői igyekezetüket elsősorban arra irányították, hogy hatal- mukba kerítsék a pártot és hogy a munkásosztály ezen szocializmust építő eszközéből a kapitalizmus visszaállításának eszközét alakítsák ki. Ebből a célból tudatosan é3 kártevő módon megszegték mindazokat az alapvető elveket, amelyek forradalmi erőt adnak pártunknak, akcióképessé teszik és megszerettetik az egész dolgozó néppel. A központ és a kerületek apparátusát a választott szervek fölé he lyezték, hogy a szervezetekben elhelyezett összeesküvők a párt akarata képviselőinek és tolmácsainak adhassák ki magukat és hogy így a párt tekintélyét az összeesküvők érdekei szerint történő ellenséges beavatkozásra használják fel a párt és állami apparátusban. Diktáltak az állami és gazdasági szervezetek dolgozóinak, új munkatársakat helyeztek el, az eddigieket magasabb funkciókba ültették és áthelyezték é g mindezt a párt nevében, a párt választott szervének jóváhagyása és a felelős vezetők beleegyezése nélkül. A folyamatos és türelmes meggyőzési módszerek, valamint a tömegpolitikai munka helyett parancsoltak. Kártevő módon elnyomták a demokratikus centralizmust és a párton belüli demokrácia, valamint a bírálat és önbírálat elveit. A pártgépezetben elfoglalt pozieijk segítségével Tito példája szerint a megfelelő pillanatban megakarták változtatni a pártot és átakarták vinni a szocializmus árulóinak táborába, az egész köztársaságot pedig az amerikai imperialiatáik fennhatósága alá. Ehhez az kellett, hogy megváltozzék a párt osztályösszetétele is úgy, hogy a tagok minél nagyobb részét burzsoá és kispolgári eredetű és beállítottságú emberek alkossák, akiknek nincs semílyen viszonya a munkásosztályhoz ég a párthoz, liogy így elmossák osztályjellegét. Hogy hogyan festettek a Szlánszky által végrehajtott toboraó kampányok, azt legjobban bizonyítja a nemzeti bizottságok kommunista funkcionáriusaihoz 1947 augusztus 15-én intézett levele, amelyben felszólítja őket, hogy olyan embereket nyerjenek meg, akik „környezetükben bizonyos tiszteletnek örvendnek"', elsősorban a kispolgárság és a burzsoázia soraiból. A munkásokról é s a kisparasztokról ebben a levélben nem találhatnak egy szót sem. Ezek Szlánszky szerint nem olyan emberek, akik „környezetükben bizonyos tiszteletnek örvendnek". A pártmunkában alkalmazott ezen kártevő módszereket Szlánszky és bandája hosszú időn keresztül titkolta a párt vezetősége előtt és nevezetesen a párt elnöke előtt úgy állítva be a dolgot a konkrét intézkedések megtárgyalásánál, hogy jelentéktelen kisebbrendű dolgokról van szó, amelyekkel nem kell a párt elnökségét terhelni. A pártmunkában folytatott fel. forgató módszereket a párt ellenőrző bizottságának kellett lelepleznie. Ott azonban Jarmila Taussigová uralkodott, Szlánszky államellenes központjának további tagja, akit ő helyezett ide az ő lekötelezettje volt és hű volt hozzá. Hallottuk, hogy funkciójába miként tudta elszabotálni Brnóban a Sling elleni kivizsgálást. És éppen ennek a burzsoá léhütönek esete szemléltetően mutatja, hogy a munkának ezek a pártcllenes módszerei a valóságban nem mások, mint a köztársaság felforgatásának módszerei, éspedig igen körmönfont módszerei. Azt, amit Szlnászky az egész köztársaság területén csinált, azt tette társa, Silng, az amerikaiangol kémszolgálat ügynöke, a br. nói kerületben és a Szlánszky által elhelyezett többi kerületi titkár a kerületek további sorában. * Más fontos ipari kerületekben Rudolf Szlánszky és Mária Svermová intézkedései folytán a pártgépezet vezető titkárai és munkatársai lesznek Viteszlav Fuchs, Mikulás Lan da, Lomszky, valódi nevén Gabriel Lieben, Ervin Polák, Koloman Mosko, valódi nevén Moskovics, többnyire kalandor, cionista, a párttól és néptől teljesen idegen ellenséges elemek. Ilyen kreatúrákat helyezett el Szlánszky a köztársaság legfontosabb kerületeiben. Olyanoltat, mint pl. Sling volt, Szlánszky példának állította és ilyeneknek kellett volna Szlánszky szerint pártunkat hatalmukba keríteni a kerületekben és biztosítani az összeesküvő központ ellenforradalmi tervének végrehajtását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az összeesküvők, habár minden igyeKezetünkkel hatalmukba akarták keríteni a pártot, megakarták változtatni forradalmi jellegét és azt akarták elérni,- hogy ne, tudja teljesíteni történelmi feladatát, mégsem érték el gonosztevő céljaikat. Ha tudatosítjuk, hogy már röviddel a győzedelmes február után szakadozni kezdett összeesküvő hálózatuk, láthatjuk, hogy nem segített rajtuk semílyen elfoglalt pozíció, hqgy nagyon gyorsan sor került leleplezésükre és ártalmatlanná tételeikre, beleértve az összeesküvés fejét — Rudolf Szlánszkyt. Ez azért történt, mivel a párt és valameny. nyj becsületes tagja szilárdan állt szeretett vezetője, Klement Gottwald és a párt gottwaldi vezetése mellett, amelyet a nép és nemzet szabadságáért folytatott keméxly osztályharc megedzett. A párt irányelvei, Gottwald elvtárs beszámolói világosak voltak, mozgósították a népet, megmutatták a helyes útat és a legnagyobb akadályt alkották az összeesküvők előtt, úgyhogy bűnös müvüket nem tudták sokáig folytatni és annál kevésbbé befejezni. A párt becsületes tagjai úgy őrizték a párt tisz. taságát, mint a szemük fényét és szüntelenül rámutattak bűntetteikre. Szlánszky és társai csak ideiglenesen tudták lefogni és ártalmatlaná tenni ezeket az alulról jövő figyelmeztetéseket. Nem sikerült nekik elnyomni a kritikát, a pártélet ezen alapvető elvét. A párt, élén Klement Go|twald elvtárssal, kezdettől fogva állandó harcban állt velük. Folyamatosan leplezte le a különféle bü. nös elemeket és végül is teljesen felfedte őket. Ma itt Szlánszkynak ez az egész gonosztevő söpredéke bűntetteikért felel. A párt győzött, s ez másképp nem is történhetett. A párt és boilseviki vezetősége tovább irányítják a népet a szocializmus felé vezető győzelmes utunkon. Ezek a nyomorultak jól tudták, hogy a Szovjetunió tapasztalataival felvértezett pártunk egész igyekeetét egész nemzetgazdaságunk gyorsabb fejlesztésére és egyben a nép anyagi és kultúrális színvonalának fokozására fordítja. Ezért ab. beli gonosztevő igyekezetükben hogy a pártnak ezt a törekvését a nép szemében diszkreditálják, • hogy megakadállyozzák országunk felvirágoztatását, hogy gazdaságilag a nyugati imperialistáktól függővé tegyék és hogy végül is védtelenül a háborús terveikkel világuralomra törekvő amerikai kapitalisták martalékául dobják — kiterjedt szabotázsokat követtek el a tervezés, a pénzügy, az ipar és mezőgazdasági termelés, az ellátás és a külkereskedelem szakaszai/i is, egyszóval minden szakaszon, ahová orvul behatoltak. A főtárgyalás során bizonyítást nyert, hogy az összeesküvők nemzetgazdaságunknak miUiós károkat okoztak. így megváltoztatott mód. szerekben folytatták azt, amit az amerikai imperialisták abbahagytak, akik a háború vége felé pusztító légitámadásokat intéztek legnagyobb ipari üzeteeink ellen. 1945 április 17-én és 18-án az amerikai imperialisták 70 százalékban szétverték a plzeni Škoda-müvünket és 1949 ben Margoliusz vádlott összhangban Szlánszky összeesküvő központja egész kártevő bandája bűnös terveivel, kötelezettséget ír alá. hogy megfizetik a Skoda-üzemek úgynevezett kölcsönét. amelyben az első köztársaság csehszlovák kapitalistái megállapodtak. Országunknak a ditsső szovjet hadsereg általi felszabadítása után nemzetgazdaságunkba befészkelte magát a nemzetgazdaságunkba becsempészett Szlánszky és Frejka imperialista ügynöksége. Ezek azok a „londinerek" és a töke többi ífezol gái, a munkásság ellenségei, ahogy itt a tárgyalás során megismertük őket. Olyan elemek, amelyek az imperialistáknak burzsoá cionista beállítottságuk folytán — nem véve tekintetbe kimondott kötelezettségeiket — biztosítékot adtak, hogy teljesíteni fogják az amerikai' monopolisták utasításait. Ezek teremtették meg nemzetgazdaságunkban a Szlánszky és Frejka vezette szerteágazó és körmönfontan álcázott összeesküvő hálózatot, amelyet egy bűnös cál kapcsolt össze. Céljuk, amelyet az egyik legbefolyásosabb amerikai háborús uszító, az USA külpolitikáját tervező amerikai külügyminisztérium osztályfőnöke, George Kennan fejezett ki, a következő volt: „Az USA külpolitikájának alapvető célja a politikai és gazdasági nyomás segítségével a maga oldalára vonni a népi demokratikus államokat." Eboen rejlett az úgynevezett UNRRAmisszió küldetése, amelyet Löbl igazgatott. ez volt annak a hídnak megteremtése, amelyet terveinkben Ripka és Szlánszky, és Frejka Zilliacussal építettek, ez volt az a törekvés, amely országunk marshallizálására irányult és amikor ez nem ment, a diszkrimináció és a zárlat politikája következett. Idetartoztak mindazok az akciók, amelyeket az összeesküvők végrehajtottak, akár Überallnak, dollároffenzívának, Ha ganának, Brüchnek, vaigy máskép nevezték. A kártevők országunkkal kapcsolatos szélhámos érvekkel felvértezve indultak harcba a nép ellen, azt állítva, hogy országunk a „soványtartalmú ércekben gazdag ország", hogy feglett könnyű iparral rendelkezik és az iparnak különleges tagoltságával stb. Mindezen szélhámos érvek mögött leplezik arra Irányuló igyekezetüket, hogy országunkat akapitalista államok igájába hajtsák, megtartsák és elményitsék a tőlük való függőséget. Ezért célzatosan elhanyagolták természeti kincseink kiaknázását, ezért nem vették ekintetbe a Szovjetunió és a népi demokratikus államok felbecsülhetetlen gazdasági erejét és segítségét. Nem vették tekintetbe a csehszlovák nép érdekeit és szükségleteit, hanem az a törekvés vezette őket, hogy nemzetgazdaságunkat alávessék a kíméletlen amerikai imperialisták kizsákmányoló érdekeinek, az a törekvés vezette őket, hogy kárt okozzanak országunknak és gyen. gítsék. ' % Láttuk azt, hogy ezek a büntettek az idegen kémszolgálatok melegágyában gyökereznek. Mindezek a frejkák, lőblek és a többiek, a nemzetgazdaságunkkal kapcsolatos titkos adatok elárulásával minden igyekezetükkel segítséget nyújtottak az amerikai imperialistáknak, hogy gazdasági és politikai nyomást gyakorolhassanak ellenünk és hogy fokozhassák a gazdasági diszkriminálást. Az összeesküvők, akik ismerték a gazdasági tervezés nagy jelentőségét a szocializmust építő államban, elsősorban ezen a szakaszon igyekeztek szabotálni. A szocializmus kiépítése szempontjából a Csehszlovák Köztársaságban életbevágó kérdés volt a nemzetgazdaság régi szerkezetének megváltoztatása és ennek olyannal való helyettesítése, amely lehetővé tenné a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének biztosítását. Klement Gottwald elvtárs 1947-ben így szövegezte meg azt a feladatot, amely -előtt a csehszlovák nemzetgazdaság áll: „Meg kell változtatni d csehszlovák nemzetgazdaság szerkezetét, amely lényegében az Osztrák-Magyar Monarchia idejében alakult ki és megfelel azon idők szükségleteinek. Ezt hozzá kell idomítani a jelen idők új gazdasági és politikai feltételeihez. Ha megmaradnánk ennél a mostani "ie£r nem felelő ipar összetételnél, akkor nyilvánvaló hogy nemzetgazdaságunkat veszélyes megráz- ,