Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

10 ff! SZŐ 1952 november 30 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper tevékenység vezetése is Szlánszky kezében összpontosult. Államügyész: Miben állt az ön részvétele a központ összeesküvő tevékenységében a nemzetbizton­sági testületben ? Vádlott: Már 1945-töl kezdve keresztülvittem, hogy az SNB kulcspozícióiba olyan emberek ke­rüljenek, akik teljesen odaadok voltak irántam és akik ellenséges álláspontot foglaltak el a CsKP­vel szemben. Az ö feladatuk volt az államellenes összeesküvők ellen­séges tevékenységének nyomait el­leplezni és ezzel meghiúsítani le­leplezésüket. Államügyész: Magyarázza meg részletesen. az összeesküvésben résztvevő kerületi titkárokkal foly­tatott ellenséges együttműködé­sét! Vádlott: Fuchs, Landa. Lomszky és Pollák kerületi titkárokat ma­gam köré csoportosítottam, hogy kiterjesszem é s elmélyítsem ellen­séges tevékenységemet és kártevő módszereimet. Szlánszkynak és az osztravai és a br.nói kerület más összeesküvőinek tudtával Fuchs­szal együtt 1948—49-ben tanács­kozást szerveztem meg, amelyen Fuehs-szal elmélyítettük ellenséges munkarendszeremnek a kerületekre való kiterjesztéséről szóló egyez­ményt. A kerületi titkári funkciók­ban lévő összeesküvőkkel az 1949 —1950-es években több ilyen ta­nácskozást tartottunk. Elnök: Akar még valamit hoz­záfűzni vallomásához ? Vádlott: Az államellenes össze­esküvő központ a népi demokrati­kus Csehszlovákiában az amerikai háborús imperializmus fö ereje. Számára az összes burzsoa-nacio­nalista és trockista erők összpon­tosítását jelentette, amelyre a Csehszlovákia elleni támadás ese­tében számíthatott. Miután a védő néhány kérdést adott fel Sling vádlottnak, a vád­lott kihallgatása véget ért. Ottó Sling vádlott kihallgatásá­nak befejezése után az állambiró­ság tanácsának elnöke felolvasta Emanuel Voszka volt gyárosnak az amerikai hadsereg kapitányá­nak és az amerikai kémnek tanú­vallomását, amelyben Voszka meg­erősíti Geiringer-Granwil amerikai újságírónak, a nemzetközi cioniz­mus képviselőjének kémtevékeny­ségét, aki mint élenjáró amerikai kém a harmincas években Cseh­szlovákiában működött és aki hír­szerző alapon együttműködött Szlánszkyval. Sling vádlottnak Emanuel Vosz­ka amerikai kémmel Londonban folytatott kémegyüttmüködéséröl további tanúként Václav Pacák tett vallomást, a tájékoztatásügyi minisztérium volt szakosztályfőnö­ke. Megerősítette, hogy Sling mindjárt Londonba érkezése után feleségének, dr. Anna Pacáková­nak jelenlétében levelet adott át neki Voszkától, amelyben Voszka további kémkedési együttműködés­re hívja fel öt és bejelenti neki, hogy hírszerzőjeként bekapcsolta Slinget is, aki az emigrációban lévő csehszlovák kommunistákról fog híreket adni neki. Pacák tanú más kémkedési együttműködést is rábizonyított Slingre. amelyet brit kémszervekkel, többek között Jo­zef Belinával folytatott. Jozef Be­linát a londoni csehszlovák szociál­demokrata csoport vezetőségének egyik ülésén 1941-ben nyíltan le­leplezték, mint a brit titkos szol­gálat konfidensét, Koszinával együtt, akj nem tért vissza Csehszlovákiá­ba és most Angliában mint hiva­tásos Csehszlovákiaellenes uszító működik a BBC angol rádióban. Pacák tanú továbbá vallomást tett Sling tevékenységéről a brit Com­mitében és később a Trust Fund­ban, aminek nagy jelentősége volt a brit kormány számára azzal, hogy ebben a brit belügyminiszté­rium és vele a brit kémszervek be­folyásolták és megdolgozták a Nagy-Britannia területén lévő egész amigrációt. A Trust Fund által közvetlen ügynököket szereztek kémszolgálatuk számára és a jövő háború utáni imperialista érdekeik biztosítására Közép-Európa fel­szabadított országaiban és főleg Csehszlovákiában. Pacák tanú vallomását még ki­egészítette és kibővítette Emanuel Voszka további vallomása, amelyet az állambíróság tanácsának elnöke olvasott fel. Ebben a vallomásban részletesen elmondotta, hogyan vált Sling Voszka munkatársává a kémtevékenységben. • Sling vádlott büntevéke.nységével kapcsolatban további tanúként Ha­nus Lieben-Lomszkyt, a CsKP volt pilzeni kerületi titkárát hallgatták ki, aki szintén tagja volt az ösz­szeesKüvö csoportnak. Lomszky tanú megerősítette, hogy e csoport tevékenységét Rudolf Szlánszky vezette. Elmondotta, hogy például egyenes utasításokat adott a párt szétforgácsolására az 1948 február­ja utáni toborzásban, a pártszerve­zetek bizottságainak osztályidegen elemekkel való betöltésére és arra. hogy a kerületi és járási bizottsá­gokban minél kevesebb munkás le­gyen. A tanú szó szerint ezeket mond­ja: „Ennek eredményeképpen végül az a helyzet alakult ki, hogy ami­kor 1948 végén Plzenbe érkeztem, a kerületi pártbizottság 70 tagja és póttagja között csak 9 munkás volt." Hanus Liebén-Lomszky tanú rész­letesen elmondta, milyen tevékeny séget fejtettek ki az összeesküvők Prága, 1952 november 25. (ČTK) — Az államellenes összeesküvő köz. pont vezetői ellen folyó bünper fő­tárgyalásának hatodik napján a ti­zenharmadik vádlottat, Karol Svá­bot, a nemzetbiztonsági miniszter volt helyettesét hallgatták ki. Elnök: Bűnösnek érzi magát a vádiratban felsorolt bűntettekben? Vádlott: Igen. Elnök: Miben áll a bűnössége? Vádlott: A CsKP Központi Bizott­ságának titkárságán biztonsági vo­nalon kifejtett működésem kezdeté­től fogva, majd mint a nemzetbiz­tonsági miniszter helyettese igye­keztem megvédeni a leleplezéstől a Rudolf Szlánszky körül tömörülő el­lenségeket. Elnök: Ez bűnösségének csak egy 'része. Vádlott: Lehetővé tettem az an­gol-amerikai, jugoszláv és más el­lenséges kémügynökségek tevékeny­ségét Csehszlovákiában, fedeztem a trockisták, cionisták, burzsoa-na­cionalisták és más ellenséges cso­portok tevékenységét, felforgattam a biztonsági apparátus munkáját azzal, hogy részben magam, részben mások segítségével a biztonsági szervezet vezető pozícióiba megbíz­hatatlan és ellenséges elemeket vagy olyan embereket helyeztem el, akik nem voltak képesek harcolni a köztársaság ellenségei ellen. A biz­tonsági apparátus felbomlasztására szolgált az is, hogy ellenséges mód­szereket alkalmaztam és korlátoz­tam a pártpolitikai munkát a biz­tonsági szervezetben. Államügyész: A vizsgálat során beigazolódott, hogy Szlánszkyval és cinkosaival együtt ön is ellenséges tevékenységet fejtett ki a népi de. mokratikus Csehszlovákia és a CsKP ellen. Vádlott: Én is ezek közé az em­berek közé tartoztam és velük, va­lamint Rudolf Szlánszkyval együtt államellenes tevékenységet fejtettem ki. Tagja voltam a Rudolf Szlánszky vezette államellenes központnak. Államügyész: Mi késztette önt er­re? Vádlott: Ellenséges tevékenysé­gem gyökerei a nácimegszállás ide­jébe nyúlnak vissza, amikor a sach senhäuseni koncentrációs táborban voltam fogva. Hogy előnyöket biz- I Szlánszky utasításai alapján az ál­lam gazdasági felépítésének, a szo­cialista falu építésének vonalán stb. Lomszky tanú kijelentette: „Szlán­szky olyanértelmü utasításokat adott nekünk, hogy a volt földbirtokoso­kat szaktudásuk ürügyével ültessük vezető helyekre a mezőgazdaságban, nyerjük meg a CsKP-nak és az EFSz-eknek a kulákokat stb. Noha Szlánszky tudott Sling ellenséges te vékenységéröl, amelyet a megszál­lás idején Angliában és később a párt brünni kerületében fejtett ki. mivel számos panasz érkezett hoz­zá a munkásoktól és az egyszerű párttagoktól. Slingnek kiváltságos helyzete volt az összes kerületi párt­titkárok között és barátainak segít­ségével, Szlánszky és Svermáné köz­vetlen támogatásával kártevő mód. szereit a köztársaság többi kerüle­teire is kiterjesztette. Szlánszky ma­ga bizta meg Slinget azzal, hogy ki­próbáljon különböző ellenséges és összeesküvő munkamódszereket és minden eszközzel fedezte Sling el lenságes és államellenes tevékeny­ségét, különösen 1950 nyarán, ami. kor a brünni munkásfunkcionáriusok súlyos panaszokkal léptek fel Sling ellen. Lomszky tanú vallomásában fog­lalkozott azzal a kártevő munkával, amit Sling végzett a brünni kerü­letben, különösen ellenséges káder­politikájával. amely a szakemberek felhasználásának ürügyével a volt maradékbirtokosokat kollaboránso­kat, államosított vállalatok volt tu­lajdonosait, nagykereskedőket és a tosítsak magamnak és megnyerjem a tábor náci vezetőségének kegyeit, az árulás és a náci hóhérokkal va­ló együttműködés útjára léptem, akik az élelmiszerelosztó, később pe­dig az előmunkás lakájszolgálatával bíztak meg. Államügyész: Hogyan viselkedett a táborban? Vádlott: Fogolytársaim kínzásá­val és fosztogatásával segítettem fenntartani a nácik terrorurai mát. Eközben a nácik különböző módsze­reit alkalmaztam. Egy ízben más ná­ci talpnyalókkal együtt lefogtam az egyik foglyot, aki éhségtől hajtva eltulajdonított egy darab kenyeret és így lehetővé tettem, hogy a tömb­parancsnok megbotozza öt. Elömun­kási minőségben megkínoztam két orosz és ukrán nemzetiségű fogoly­társamat. Hasonló náci módszereket alkalmaztam a többi fogolytársam­mal szemben is és ezért fogolytár­saim nyíltan elitéltek. Elnök: Mi történt azután, hogy visszatért a felszabadult Csehszlo vák köztársaságba? Vádlott: Amikor a háború végén mint háborús bűnös visszatértem a felszabadult Csehszlovákiába, attól tartottam, hogy árulásomat leleple­zik és megbüntetnek. Erre azonban nem került sor, mégpedig Szlánszky érdeméből, aki árulásomat arra használta fel, hogy lekötelezzen ma­gának és bevonjon az államellenes központ ellenséges tevékenységébe. Államügyész: Hogyan történt ez? Vádlott: 1945 augusztusában Ja­roszlav Hermán volt fogolytársam jelentést írt, amelyben ecsetelte gaz­tetteimet. Szlánszky, akinek a kezé­be került ez a jelentés, nem reagált reá úgy. ahogyan az a CsKP fötit kárának kötelessége lett volna, vagyis nem adott át az illetékes ha­tóságoknak megbüntetés céljából, hanem azzal a céllal, hogy még szo­rosabban magához kapcsoljon, uta­sítást adott nekem, hogy írjam le gaztetteimet. Az államügyész egy okmányt mu­tat a vádlottnak, amely a fogoly­társaival szemben tanúsított ellensé­ges magatartását igazolja és ame­lyet maga Sváb írt alá. Vádlott: Ezzel a ielentéssel köte­leztem le magam tulajdonképpen Szlánszkynak ellenséges együttmű­népi demokratikus rendszer más el lenségeit juttatta vezető állásokba. Lomszky tanú ezután beszélt Jozef Frank bűnös tevékenységéről, akit Szlánszky leghittebb munkatársának és ellenséges céljai megbízható vég­rehajtójának mondott. Lomszky ta­nú megerősítette, hogy Frank is nemcsak, jóváhagyta Sling alatto­mos és kártevő módszereit., hanem mintaképül állította őket a többi pártfunkcionárius elé és a politikai instruktorok értekezletein, valamint a kerületi titkárok személyes tájé­koztatása alkalmával népszerűsíteni igyekezett ezeket a módszereket. Elnök: Milyen célra törekedett tu­lajdonképpen Szlánszky és egész összeesküvő bandá.ia? Lomszky tanú: Szlánszky egész körmönfont összeesküvő tevékeny ségének a mi teljes támogatásunk­kal lehetőséget kellett volna nyújta­ni neki arra, hogy hatalmába kerít­se a pártot, bürokratikus eszközzé változtassa, elfoglalja és megszilár­dítsa a kapitalista elemek elvesz­,tett pozícióit és így biztosítsa a ka­pitalizmus visszaállítását Csehszlo­vákiában. Végül Titóék Jugoszlá­viájának példájára ki akarta ragad­ni Csehszlovákiát a béketáborból, el akarta szakitani a Szovjetuniótól és a népi demokratikus országoktól és be akarta vonni az imperializmus tá­borába. Mi ebben támogattuk öt. Lomszky tanú kihallgatásával vé­get ért a Rudolf Szlánszky vezette államellenes összeesküvő központ el­leni bünper fötárgyalásának ötödik napja. ködésre. Ennek alapján Szlánszky vezető biztonsági funkciót bízott rám a Központi Bizottság titkársá­gán azzal a kikötéssel, hogy a funk­ciómmal kapcsolatos minden ügyet kizárólag vele fokog megvitatni. Elnök: Milyen volt az önök ál lamellenes központja és kik voltak a tagjai? Vádlott: A Szlánszky vezette ál­lamellenes összeesküvő központ az ellenséges kémügynökségek közvet­len vezetése alatt kém- és felforga­tó módszerekkel dolgozott. Célja Csehszlovákiában a népi demokrati­kus rendszer felszámolása, az angol amerikai stratégiai tervek megva­lósítása és a Szovjetunióvezette bé­ketábor meggyengítése volt. Elnök: Kinek az érdekében dolgo­zott az önök központja? Vádlott: A nyugati imperialisták érdekében, a munkásosztály érde­kei ellen. Elnök: És mi volt működésének célja? Vádlott: Az új háború előkészíté­se. Szlánszky az államellenes össze esküvő központban ellenséges ele­meket összpontosított, a nyugati emigráció, a különféle burzsoa-na­cionalisták, elsősorban a zsidó bur­zsoa-nacionalisták, a cionisták, troc. kisták, háborús bűnösök valamint a nyugati imperialista uralkodó kö­rök közvetlen ügynökeinek és klikk­jüknek soraiból, amely Eduard Be­nes körül csoportosult. Államügyész: Kik alkották az államellenes összeesküvő központot? Vádlott: Sok embert kapcsoltak be az államellenes központba, Szlán­szky a neki leginkább lekötelezett emberekből alkotta meg az állam­ellenes összeesküvő központ vezető magját, amely valamennyi szaka, szon irányította az ellenséges te. vékenységét és egybehangolta az imperialista uralkodó körök paran csaival. A vádlott ezután felsorolja a köz. pont vezetőinek neveit: Szlánszky. saját maga, Clementis, Geminder, Reicin, Frank. London, Hajdú, Frej. ka. Sling, Löbl, Fischl és Simoné. Államügyész: Hogyan óvta meg ön az államellenes központ tagjai, nak ellenséges tevékenységét a le. leplezéstől? Vádlott: A CsKP KB titkársá gán kifejtett működésem kezdeté. tői fogva fontos anyag került a ke. zembe, amely leleplezte és bebizo. nyitotta a központ egyes tagjainak ellenséges tevékenységét. Elnök: Mi't tett ezzel az anyag, gal? Vádlott: Az egész anyagot átad. tam Szlnászkynak és vele együtt likvidáltam. Szlánszky utasítására figyelmeztettem mindenkit, tegyen maga intézkedéseket, hogy a lelep. lezés veszélye nélkül folytathassa ellenséges tevékenységét. Államügyész: Beszéljen konkrét esetekről. Vádlott: Meggyőződtem róla, hogy Frejka már 1945-töl kezdve maga köré gyűjtötte londoni ú. n. nem. zetgazd ász_csoportjáruak tagjait, akik azelőtt a kapitalista konszer­nek. bankok, gyárak, nagyüzemek stb. vezető személyiségei vagy köz­vetlenül az angol kormánykörök al. kalmazottai voltak. További jelen, tésekböl arról is értesültem, hogy Frejka kilkkje nem csupán szabc. tálja a csehszlovák niemze'.gazda­ság fejlődését. hanem kémtevé­kenységet is folytat. Ezt a tevé. kenységüket azzal lepleztem, hogy a jelentéseket Szlánszkyval együtt likvidáltuk, Államügyész: Milyen konkrét ese­tekről beszélt Szlánszkyval. ame. lyek ezeknek az ellenséges ügynö­köknek a szabotázscselekményeire és kémkedésére vonatkoztak ? Vádlott: Szlánszky a már emli. tett eseteken kívül tudta, hogy Goldmann és Frejka szabotálják a kétéves és ötéves terv elökészüle. teit és végrehajtását. Azt is tud­tuk, hogy nemcsak Frejka és Gold­mann. hanem í ibl is együttmükö. di'k Noel Field amerikai kémmel. Frejka és Goldmann Fieldnek fon. tos adatokat szolgáltattak ki a csehszlovák külkereskedelemről, az állami monopólium szervezetéről és a csehszlovák szovjet kereskedelmi kapcsolatokról. Államügyész: Milyen további ér. tesülései voltak önnek arról az el. lenséges tevékenységről, amelyet, ezek az ügynökök, az ön cinkostár. sai fejtettek ki? Vádlott: Már 1947 ben fontos ok­mányok kerültek a kezembe, ame. lyek bebizonyították, hogy Evzsen Löbl ellenséges együttműködést folytat Hubert Ripka imperialista ügynökkel. Államügyész: Honnan eredt ez az okmány ? Vádlott: Az ú. n. londoni okle. véltárból kelült hozzám. Szlánszky. val abban egyeztem meg, hogy át­adom neki ezt az okmányt és Lö. blt figyelmeztetem. Löbl a csehszlo. vák külkereskedelmet az imperiáli®, ták terveihez kapcsolta, államunk függetlenségének kárára. Elnök: Mit tudott Clementisröl? Vádlott: Tudtam, hogy a francia kémszolgálat ügynöke, a szlovákiai burzsoá.nacionalista csoport veze. tője és Eduard Benes ügynöke. Szlánszkynak átadtam egy levelet, amelyet Ripka írt Ben esnek. A le­vélből félreérthetetlenül kiderült, milyen áruló álláspontot foglalt el Clemfitis a r^orietunióval szem­ben. Elnök: Mit tett ön «zekkel és más hasonló okmányokkal ? Vádlott: Szlánszkyval közösen lik. vidáltuk őket, Nem adtuk át tisz. tességes felhasználásra, hanem el. lenkezőleg, a fontosakat Szlnászky magánál tartotta, a kevésbbé fon. tosakat visszaadta nekem, hogy he. lyezzem el a titkos irattárban, ame. lyet az államellenes központ céljaira Clementis létesített Szlánszky utasí­tására és az én támogatásommal. Az államellenes központ érdeké­ben diplomáciai hálózatot épített ki reakciós emberekből, akik sok esetben összekötő kémszolgálatot tartottak fenn államellenes köz­pontunk és az imperialista kor­mánykörök között. Az ügyész ezután okmányt nyújt \ Rudolf Szlánszky vezette államellenes összeesküvő központ vezetői ellen folytatott bűn per hatodik napja Karol Sváb vádlóit kihallgatása

Next

/
Thumbnails
Contents