Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

$852 november 27 UJSZ0 9 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni híinper Vádlott: Ez a Benes által sugalt orvosküldöttség, amelybe felvettem a jobboldali szociáldemokratákat, a Benes-klikk ügynökeit és a zsidó burzsoá-nacionalistákat, a Benesklikk népszerűsítését kellett, hogy szolgálja. Államügyész: Olyan feladat volt ez, amely megfelelt a Hamsontói kapott feladatoknak? Vádlott: Hamsonnak és a Benesklikknek közös urai voltak, — az angol és amerikai imperialisták, és ezért az általam teljesített feladatok megfeleltek terveiknek. Államügyész: Hová ment ön An. gliából való visszaérkezése után? Vádlott: Angliából való visszaérkezésem után úgy, mint Benes Moszkván keresztül Kassára mentem. Moszkvában 14 napig tartózkodtam. Moszkvai tartózkodásom alatt kezdtem felismerni, hogy Benes és embereinek pozíciója nem szilárd, hogy gyengül és hogy Amerika és Anglia ezen embereinek lába alól kicsúszik a talaj. Ennek ellenére rájöttem arra, hogy a vezető szerepet Csehszlovákia Kommunista Pártja fogja játszani, amely a harcban valő tevékeny részvételével otthon át tudta venni a kezdeményezést az állam politikai eseményeiben. Elnök: Milyen következményeket vont le ön ebből a felismerésből? Vádlott: Érdeklődést tanúsítottam Moszkváiban a CsKP vezető köreivel való kapcsolat iránt. Karrierista céljaim érdekében befurakodtam a moszkvai kommunista emigrációba, mert régi kapcsolataim a benesi körökkel ellenséges tevékenységem számára fokozatosan elvesztették jelentőségüket. Államügyész: Mikor lett Szlánszky vádlott által vezetett államellenes összeesküvő központ tagjává? Vádlott: Az államellenes összeesküvő központba 1945-ben vontak be, amikor már betöltöttem a CsKP brnói kerületi vezető titkárának funkcióját, Szlánszky társaival azonban csak valamivel később léptem bizalmas kapcsolatba. Mária Svermánéra gondolok itt, akivel moszkvai tartózkodásom alatt 1945 januárjában vettem fel a kapcsolatot és a vele való ismeretség felhasználására számítottam karrierista céljaim elérésében. Közös ellenséges nézeteink alapján elmélyítettük kapcsolatainkat Moszkvában és Csehszlovákiában is. Elnök: Miről beszélgettek együtt? Vádlott: Különféle kérdésekről, mint például, Benes anglo.amerikai ügynökről beszélgettünk, Svermáné dicsérte öt, és szovjetellenes magatartását példaképpen állította be, és az ö irányvonalán, mint a csehszlovák burzsoázia vezető exponensének irányvonalán, állott. Kassára érkezésünk után kb. 1945 márciusában kapcsolataink még jobban elmélyültek. Annak révén, hogy megnyertem Svermáné bizalmát, ugyan ebben az időben felvehettem a kapcsolatot Rudolf Szlánszkyval, aki már az első köztársaságból ismert engem. Szlánszky 1945 áprilisában. Kassára érkezése után meghívott lakására és közölte velem, hogy kerületi titkárként bevonnak a CsKP pártapparátusába. Államügyész: Mily ajánlás alapján döntött Szlánszky önnek e tisztségre való jelöléséről? Vádlott: Erről akkor nem beszélt velem, de világosan, hogy valakinek kellett őt tájékoztatnia. Lehetséges, hogy Svermáné is közbenjáró volt. Szlnászky érdeklődött ellenséges tevékenységem iránt és konkréten ki. kérdezett, mit csináltam Angliában a háború alatt? Elmondtam neki, hogy Vosk angol-amerikai ügynök lekötelezettje vagyok kémegyüttmü ködésben és hogy az ö közvetítésével léptem kapcsolatba a Trust Fund angol hírszerzöszolgálat kémszerveeetével. őszintén elmondtam neki mindent az Angliában folytatott kémte vékenv?éeemről Szlánszky fgyelmesen meghallgatott és megelége detten mondotta: ez rendben van. Államügyész: Ezt azt jelenti, hogy az ön egész ellenséges múltja megfelelt Szlánszkynak ? Vádlott: Igen, ez így volt, és ö maga is ezt mondta. Hangsúlyozta, hogy nem néz arra, mit mondtam el Angiiában folytatott ellenséges tevékenységemről és figyelmeztett, hogy készüljek fel a CsKP kerületi titkárának funkciójára. 1945 áprilisának második felében Szlánszky közölte velem, hogy beosztanak a CsKP küldöttségébe, amely Mária Svermánéval az élen Dél-Morvaország fel szabadított területére megy. 1945 május elején érkeztem od

a és Szlánszkyval való megbeszélése alapján Svermáné megtett a CsKP központi bizottsága kiküldöttének. 1945 augusztus közepén Szlánszky nyíltan és kategorikusan kijelentet, te. hogy mint a CsKP brnói kerületi titkára csupán csak rá hallgassak és utasításait tartsam szem előtt. A vádlott Sling továbbá megerősítette az előző vádlottak vallomásaiból már ismert tényeket, hogy Szlánszky az embereit — különféle ellenséges elemeket — és összeesküvésének tagjait a legfontosabb pozíciókba helyezte el a CsKP-ben, az államban, a gazdasági és a nyilvános életben. A vádlott beismeri, hogy ö maga is résztvett a gonosztevő áruló elemeknek az összeesküvő központba való megnyerésében. Az államügyész erre a vádlottnak felmutatja annak az eredeti levélnek fényképmásolatát, amelyben 1949 szeptemberében Sling arra kéri Szlánszkyt, hogy 1945 nyarán történt meg állapodásuk szerint gyorsan helyezze el Brnóban Jozef Pavelt. Ez azonban nem történt még, mivel Szlánszky az összeesküvés érdekében Jozef Pavelt az Ústí nad Labem-i kerületi vezetőtitkár helyettesének fontos funkciójában helyezte el. Egy másik okmány, amelyet az államügyész a bíróságon felmutat, megerősíti azt, hogy Sling Svermánén keresztül más hasonló elemeknek a pártapparátusba bevonását javasolta. A továbbiákban a vádlott Sling vallomást tesz arról, hogy teljesítette kémkötelezettségeit abban az időben, amikor kerületi titkárként Brnóban működött és konkrét eseteket hoz fel e tevékenységéről. Az államügyész további eredeti bizonyítékot mutat fel a bíróságnak, — fordítással együtt, — arra, hogy Slinget a Times Csehszlovák köztársaságbeli akkreditált levelezőjévé is kinevezték. Arra a kérdésre, hogyan végezte a vádlott ezt a tevékenységét, Sling megmagyarázza, hogy hírtudósító tevékenységét feleségének közvetítésével 1946-tól 1947 nyaráig végezte. Államügyész: Honnan szerzett az ön felesége tájékoztatásokat az úgy. nevezett hírtudósító tevékenység céljaira? Vádlott: Tájékoztatásokat én adtam neki. Államügyész: Hogyan kezdte meg ellenséges tevékneységét Brnóban, mint az államellenes összeesküvő központ tagja? Vádlott: Amikor Szlánszky a kerületi vezető titkár funkciójába ültetett, Szlánszky vezetésével és a többi összeesküvők segítségével a CsKP brnói kerület apparátusának tökéletes uralására irányítottam igyekezetemet, hogy azt teljes mé> ték. ben kihasználhassam a brnói kerü. let politikai, gazdasági és nyilvános életének valamennyi szakaszán folytatott ellenséges tevékenységem érdekében, mivel diktátorrá váltam a kerületi pártapparátusban. Ugyanazt az ellenséges tevékenységet folytattam, ugyanazokkal a célokkal, mint Szlánszky a CsKP prágai köz ponti apparátusában. Államügyész: Milyen ellenséges tevékenységet folytatott ön? Vádlott: A kerületi apparátusba kispolgári elemeket ültettem, akik politikailag meghunyászkodók és a pártapparátus munkájában tapasztalatlanok voltak, mint például Vladimir Lene, Ruzsena Dubová, Jaroslav Kvíz és mások. Ezek teljesen befolyásom alatt álltak és csupán az én utasításaimra és tanácsaimra voltak utalva. Igy a CsKP brnói ke. rületi bizottsága népgazdasági bizottságának elnöki funkciójába a trockista Hochmant és ugyanezen bizottság gondnoki funkciójába Ja- roslav Kvízt ültettem. Kvíz segítségével azután a népgazdasági bi. zottság vezető funkcióiba további ellenséges elemeket ültettem, mint a kolaboráns František Rysányek mérnököt és másokat. Megkerültem a CsKP választószerveit, diktátori szerepet töltöttem be, elnyomtam a pártonbelüli demokráciát, a bírálatot és önbírálatot, ami lehetővé tette az ellenséges tevékenység folytatását valamennyi szakaszon. A CsKP szétbomlasztására irányuló ellenséges munkamódszeremet Szlánszky Svermáné, Frank és más összeesküvők törvényesítették és a februári események után velem együtt igyekeztek azt átvinni a Köztársaság többi kerületébe. A bomlasztikus akciók, mint például az „Ifjúság vezeti Brnőt" a ..Tízesbizalmiak * napjai", stb. nemcsak, hogy megkönynyítették politikai pozícióm megerősítését a többi kerületi vezetőtitkárok között, hanem lehetővé tették ellenséges tevékenységem álcázását és álarc alá rejtését. Ellenséges munkarendszerem és kártevő módszereim lehetővé tették számomra nagyszabású kártékony káderpolitika kifejtését, ezzel együtt pedig az üzemekben, falvakon, az államapparátusban, a hadseregben és a nemzetbiztonsági testületben folytatott kártevékenységet a- brnói kerületben. Szabotáltam a brnói kerület felépítését. Elkendőztem a brnói üzemek megújításának és építésének, valamint a kerület általános gazdasági építésének fontosságát és jelentőségét. Az államügyész Sling ellenséges kádertevfikenysé4éről két okmányt mutat fel, amelyek František Rysá nyek mérnök és Václav Százalszky mérnök szabotázscselekményeiről tanúskodnak, melyek rábizonyítják Slingre az ellenséges elemek protezsálását és védelmezését, akik a brnói kerület ipari vezetőhelyein szabotálták köztársaságunk gazdasági építését. Államügyész: Tegyen továbbá vallomást arról, hogyan támogatta még másképen ezeket a burzsoá elemeket? Vádlott: 1948 márciusában Szlán szky, Frank és a többi összesküvők beleegyezésével és tudomásával Brnóban megszerveztem a gyárosok és nagykereskedők konferenciáját és pedig közvetlenül vállalataik államosítása előtt. E konferencián a trockista dr. Buchmannal együtt a meghívottakkal a morvaországi nemzeti vállalatok felelős funkcióiba való be osztásukról beszélgettem. Ez az ellenséges tevékenység a legkárosabban az építészeti vállalatokban nyilvánult -meg, ahol a szakértelem és a . nélkülözhetetlenség ürügye alatt meghagytuk ezeket a magánvállalkozókat, vagy a munkások tiltako. zása ellenére is vezető íuinkciióba ültettük őket. Államügyész: Tudott ön azokról a szabotálásokról, amelyeket ezek az emberek hajtottak végre? Vádlott: Tudtam róluk. Ezek az emeberek szabotáltak a termelést, gátolták a .szocialista verseny fejlődését és a munkáskáderek növekedését, ellenséges kádrepolitikát folytattak, szóval kárt okoztak a csehszlovák népgazdaságnak az én tudtommal és utasításaim szerint. Sling vádlott vallomást tesz arról is, hogy az államellenes összeesküvő központ 2llenséges tevékenységet folytatott a falvakon is. » Tudatában voltunké — mondja ezzel kapcsolatban Sling, — »hogy a kapitalizmus helyreállítására irányuló tervünknek teljesítése nagy mértékben a falu kérdésétől fog függni. Ezért Szlánszkyval élünkön, magunk köré csoportosítottuk természetes szövetségeseinket, a nagybirtokosok, agrárpártiak soraiból, akik számára »Megnyerni a legbefolyásosabb gazdát a falun« jelző alatt lehetővé tettük a CsKPbe való befurakodást, valamint jelentős és felelősségteljes pozíciók elfoglalását a szövetkezetben, a Cseh Földművesek Egységes Szövetségében, az állami birtokokon, az EFSz-ekben, stb.« Államügyész: Hozzon fel példákat erről a tevékenységről. Vádlott: Erre sok példa van, itt van például a brnói eset. Moragernek, a moravai szövetkezetek központi gazdasági szerve igazgatójának funkciójába Dvorzsák agrárpártit ültettem be és helyettesének funkciójába Graesek agrárpártit. Államügyész: Ezeknek az ellenségeknek vezető funkcióba helyezéséről megegyezett Szlánszkyval ? Vádlott: Igen. Államügyész: Milyen módon teljesítette ezt az utasítást? Vádlott: Szlánszky körülbelül 1947 őszén a CsKP Központi Titkárságán lévő irodájában Prágában egy beszélgetés folyamán tájékoztatott engem, hogy a CsKP kibővített jelölőlistája készül a nemzetgyűlésre. Emellett felhívott engem, hogy találjak alkalmas személyeket, akik befolyásolnák a parasztok és az értelmiségiek középrétegeit. Körülbelül 14 nappal ezután Szlánszkynak javasoltam a jelölőlistára Jaroszlav Kuthant és ezzel egyidejűleg azt mondottam neki, hogy velünk összeesküvőkkel való együttműködés szempontjából számításba « jönnek Kuthan fivérei, Ján és Karol Kuthan. Szlánszky tudta, hogy a nagybirtokos-agrárpártiak maradványairól van szó. Szlánszky egyetértésben Frankkal és összedolgozva Szmrkovszkyval, a csehszlovák állami birtokok főigazgatójával, az összeesküvő központ további tagjával, ezeket a földbirtokosokat később fontos funkciókba nevezte ki. Ján és Karol Kuthan állami birtokok igazgatói lettek és Jaroszlav Kuthan az állami birtokok kerületi instruktorja lett a brnói kerületben. Az államügyész a volt földbirtokos Kuthanék felforgató tevékenységét az állambíróság ítéletével bizonyítja, amelyben a nevezetteket, mint a csehszlovák nemzetgazdaság szabotőrjeit elítélték. E dokumentum Sling bűnösségét bizonyítja abban, hogy ilyen elemeket a mezőgazdaság vezető állásaiba helyezett. Államügyész: Milyen módon akarták kihasználni a fegyveres erőket az államellenes központ összeesküvő célj aira ? Vádlott: Mint a politikai és gazdasági élet valamennyi szakaszán, úgy a hadseregben és az SNB-ben is Szlánszkynak, nekem és a többi összeesküvőknek az volt a fontos, hogy a döntö pozíciókat a mi embereinkkel töltsük be a burzsoánacianalisták, trockisták. cionisták, kollaboránsok és az ehhez hasonló ellenséges elemek soraiból. 1945 második felében a CsKP kerületi titkárságán felkeresett engem a harmadik katonai körzet akkori tájékoztatási tisztje, a burzsoanacionalista Borisz Kopold és többek között jelentette nekem, hogy e katonai körzet néhány befolyásos magasabbrangú tisztjét meg lehet nyerni és megnevezte Novák, Kouril tábornokokat és másokat. Azt mondotta, hogy reakciós burzsoá tisztekből, az oroszországi csehszlovák légiók ellenforradalmi puccsának résztvevőiről van szó. Államügyész: Milyen választ adott Kopoldnak ? Vádlott: Természetesen pozít'v választ, mert ezekben a burzsoá tisztekben alkalmas személyeket láttam az államellenes központ pozícióinak biztosítására a hadseregben. Röviddel ezután tájékoztattam Szlánszkyt Kopolddal folytatott beszélgetésemről és Szlánszky azt mondotta nekem, hogy szükséges ezeket a személyeket a CsKP-be bejuttatni. Hangsúlyozta, hogy tevékenységemet több ilyen burzsoá tiszt megnyerésére irányítsam, hogy megerősítsük az államellenes központ pozícióit a hadseregben. Szlánszky instrukciója világos volt és ezért lehetővé tettem Novák, Kouril, Bulandra tábornokoknak és másoknak a pártba valő belépést. Az 1946-os év kezdetén Szlánszky utasítást adott nekem, hogy ezekből a tábornokokból és magasabbrangú burzsoá tisztekből szervezett csoportot alakítsak, amellyel szoros érintkezésben kell lennem és amelyet az államellenes központ bűnös szándékai szerint kell megdolgoznom. Államügyész: Teljesítette Szlánszkynak ezt az utasítását? Vádlott: Igen. Kopold útján kapcsolatba léptem a ^tábornoki körrel«, amelyeket ettől az időtől fogva azután szabályos időközökben lakásomon összehívtam. Ezeken az összejöveteleken a burzsoá tiszteket arra vezettem, hogy több hozzájuk hasonló embert nyerjenek meg a pártnak. Amellett voltam, hogy a hadseregben a felelősségteljes állásokat burzsoá szakértőkkel töltsék be. Államügyész: Milyen célra törekedett az önök államellenes központja ezzel az eljárással ? Vádlott: Arról volt szó, hogy lehetővé tegyük az új népi demokratikus hadsereg építését, csökkentsük a hadsereg harcképességét, teljes befolyást biztosítsunk magunknak a hadseregben, amit a burzsoá tisztek és tábornokok által akartunk megvalósítani. 1947 elején Szlánszky megkérdezett engem a szervezett tábornoki csoport tevékenységéről és amikor azt a választ kapta, hogy e csoport sikeresen fejlődik, megígérte, hogy Brnóba jön és megismerkedik a csoport tagjaival. Szlánszky valóban el is jött és résztvett a tábornoki kör gyűlésén. Elnök: Milyen célt követett Szlánszky e gyűlés meglátogatásával? Vádlott: Szlánszky tapogatódznl akart a tábornoki kör egyes tagjai körül, hogy felelős állásokba helyezhesse el őket a hadseregben. Ebben a tevékenységében segítségére volt Rejcin. Államügyész: Beszélt ön Szlánszkyval ellenséges elemek elhelyezéséről a hadseregben? Vádlott: 1948—1949 telén Szlánszky a központi titkárságon folytatott beszélgetésben azt mondotta nekem, hogy az ellenséges tevékenység a hadseregben központilag van irányítva az államellenes központból Prágából és hogy nekem Brnóban biztosítanom kell az államellenes központ céljait a hadseregben. A hadseregben való bűnös tevékenységemnek támaszát Novák tábornokban láttam. Államügyész: Milyen volt az ön összeesküvő együttműködése Novákkal ? Vádlott: 1945 telén Novák előtt utaltam arra, hogy a pártban történő esetleges változások folyamán Prágába hívhatnak engem. Novák azt válaszolta nekem, hogy benne megbízhatok, hogy együtt fog velünk dolgozni. 1950 szeptember elején Novák azt mondotta nekem, hogy a dolog folytatódik. Államügyész: Milyen álláspontot foglalt el ebben a kérdésben Szlánszky? Vádlott: Szlánszky már 1949-ben azt mondotta nekem, hogy törődjek ezen egységeknek az összeesküvő központ érdekében megbízható káderekkel való ellátásával. Államügyész: Puccsista összeesküvő szándékai érdekében ? Vádlott: Igen. Államügyész: Államellenes öszszeesküvö központjuk hogyan biztosított pozíciókat a nemzetbiztonsági testületben ? Vádlott: A nemzetbiztonsági testületben vagyis a köz- és állambiztonságban, amelynek különös figyelmet szenteltünk, arra irányítottuk tevékenységünket, hogy a döntő pozíciókat a burzsoa-nacionalisták, trockisták, cionisták, kollaboránsok és az ehhez hasonló ellenséges elemek soraiból kikerülő saját embereinkkel töltsük be. B