Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)
1952-11-27 / 283. szám, csütörtök
6 UJ S7. 0 1952 november 22 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnoer Rudolf Bzlártszkyval együttműködve a XII. katonai terület mellett a magasrangú tisztek ellenséges csoportját létesítettem és Szlánszky utasításai szerint az összeesküvő központ bűnös tervei szerint dolgoztam meg ezt a csoportot. A csoport tagjainak, mint például Novák tábornoknak, Kourilnak, Trnecnek, Hollandernek és másoknak lehetővé tettem a CsKP-be való belépést. 1947-ben és 1948 februárja után Szlánszky ezeket az embereket a csehszlovák hadsereg felelősségteljes funkcióiba helyezte, amelyekből biztosltaniok kellett volna az államellenes központ céljainak végrehajtását. 1948 februárja után a népi demokratikus Csehszlovákia ellenségeinek, a gyárosoknak és nagykereskedőknek — akiknek üzemeit államosították — széleskörű elhelyezésében mutatkozott meg ellenséges káderpolitikám. Az ellenséges elemeknek lehetővé tettem, hogy behatoljanak a nemzetgazdasági bizottságba, későbben pedig a CsKP brnói kerületi bizottsága mellett működő PPO osztályba. Éppen úgy, mint 1045 után, 1948 februárja után is az ellenséges elemeknek lehetővé tettem a brnói kerületben, hogy felelősségteljes helyeket foglaljanak el az államszervezetben és az elosztásban. Az üzemekben változás nélkül meghagytuk a termelés régi kapitalista megszervezését. A nemzetgazdaság területén kifejtett kártevő ténykedésem megmutatkozott például abban is, hogy nem használtuk ki a termelési térfogatot, helytelenül terveztünk és kártevő befektetési politikát folytattunk. Elnök: Mit tud mondani a párt vezető kerületi titkáraival kapcsolatban ? Vádlott: Mint az államellenes öszszeesküvő központ tagia az 1948 februári események után ellenséges csoportot létesítettem a párt kerületi vezető titkárainak funkcióit elfoglaló burzsoa-nacionalistákból. Ennek a csoportnak segítséget kellett volna nyújtania az államellenes központnak az államhatalom átvételénél. Elnök: Mit akar még mondani. Vádlott: Vallomásom zárórészében még azt akarom mondani, hogy a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központunk a kapitalizmus visszaállítására igyekezett, azzal, hogy Csehszlovákiát be akarta vonni a háború táborába, Ez az összeesküvő központ Csehszlovákiában az ötödik hadosztályt képezte és ez háború esetén támogatta volna az amerikai imperialisták támadását. Büntevékenységünk a Szovjetunió által vezetett békeerők elleni nyilt harcra irányult. Az államellenes összeesküvő központnak a népi demokratikus Csehszlovákia megdöntésére kellett működnie. Elnök: És hogy megsemmisítse államunk önállóságát? Vádlott: Természetesen. Ügyész: Mondja el most részletesen hogyan vált a csehszlovák nép ellenségévé és Szlánszky társává. Vádlott: Összeesküvő bün tevékenységemre hatást gyakorolt multam. Ellenséges ténykedésemnek gyökerei visszanyúlnak előbbi életemre, burzsoá származásomból és nevelésemből származnak, amelyekben részesültem. Burzsoá környezetben nevelkedtem, mint gyáros fia. 1923-ban Teplice-Sanovban mint középiskolás a Blauweis cionista szervezetbe léptem/ amely a zsidó ifjúságot cionista szellemben nevelte. A reakciós nézeteket, amelyeket e nevelkedésem folyamán és a burzsoanacionalista elemekkel való kapcsolatok során elsajátítottam, nem tudtam levetni akkor sem, amikor 1924-ben beléptem a kommunista ifjúság szövetségébe és 1930-ban a CsKP-ba. A pártba való belépésem után még nagyobb mértékben kapcsolatba léptem a burzsoa-nacionalista szellemben nevelt személyekkel, mint pl. Geminderrel, Polákkal, Hajek-Karpelessel, akik 1945 után fontos pozíciókat foglaltak el a Szlánszky által vezetett és szervezett öszszeesküvésben. Amikor beléptem a CsKP-ba, teljes mértékben a burzsoá nevelés hatása alatt álltam és sohasem nőttem egybe a párttal. A pártban mindig idegen elem maradtam. Elnök: Ellenség. Vádlott: Igen, ellenség. Elnök: Hogyan tekintett a munkásosztály vezető szerepére. Vádlott: Nem Ismertem el a munkásosztály vezető szerepét, nem ismertem el és lebecsültem a Szovjetunió erejét és vezető szerepét a haladásért és a reakció erői ellen kifejtett harcban. Sohasem voltam igazi kommunista. Még mielőtt öszszeesküvő kapcsolatot létesítettem volna Rudolf Szlánszkyval, akit 1935-től ismerek, Idegen kémszolgálat ügynöke voltam és ellenséges ténykedést fejtettem kí a csehszlovák nép ellen, ami hatást gyakorolt abban az irányban is, hogy az összeesküvés soraiba kerültem. Ügyész: Mikor vált kémmé? Vádlott: Az amerikai kémszolgálatnak Emanuel Voska amerikai kém nyert meg 1939-ben hírszerző munkára, aki egyben együttműködött a brit hírszerző szolgálattal is. Már azelőtt tudtam róla. hogy az első világháború során is amerikai kém volt és közeli munkatársa volt az amerikai hírszerző szolgálat vezető tényezőinek, mint pl. Donnovan tábornoknak és Dullesnek, akik a mult világháborúban az Office Of Stratégie Service amerikai kémszervezetet vezették. 1939-ben Londonban tájékoztattam őt a csehszlovák emigráció helyzetéről. Akkor Voska kémkedési alapon felajánlotta nekem az együttműködést. Azt kérte tőlem, hogy kémjelentéseket küldjek neki az angliai kommunista emigrációról és funkcionáriusairól. Ügyész: így tehát Voska amerikai kém ügynöke lett. Vádlott: Igen. Ügyész: Mit tudott arról, hogy mi volt Voska 1939. évi londoni tartózkodásának célja? Vádlott: A Voskával fenntartott kémkapcsolatomból tudom, hogy átmeneti tartózkodásik útja közben Amerikába, kémked* jellegű volt. Voska arra használta fel ezt a tartózkodást, hogy kapcsolatot létesítsen a csehszlovákokkal és megnyerje őket az amerikai hírszerző szolgálat érdekében kifejtett kémtevékenység számára. Mint amerikai kémnek szüksége volt az amerikai hírszerző szolgálat vezető tényezői, John Poster Dulles és Donnovan tábornok, számára adatokra. Ezek már altkor foglalkoztak az amerikai imperializmus Csehszlovákiára gyakorlandó hatásával a jövőben és pedig a Benes-klikk tagjainak közvetítésével. Az amerikaiak kezükben akarták tartani a háborúutáni Csehszlovákia fejlődésének minden szálát és éppen ezért gyakoroltak ellenőrzést saját ügynökségük, Benes klikkje fölött. Ügyész: Mikor használta fel Voska tanácsát Belina ügynökével kapcsolatban ? Vádlott: Röviddel a Voskával való találkozás után, Belina, a csehszlovák csoport akkori elnöke, készségesen ajánlott fel nekem egy funkciót a csoport bizottságában; amit el is fogadtam. Ügyész: Mi vonzotta önt Belina csoportjába? Vádlott: Előnyös helyet akartam magamnak biztosítani az emigrációban. A csehszlovák csoportban vállalt funkcióm egyben lehetővé tette nekem, hogy teljesítsem a Voska által kitűzött feladatokat, vagyis a csehszlovák emigrációban uralkodó helyzetről jelentéseket adhattam át. Belina nemcsak Voska amerikai kém ügynöke volt, hanem szorosan együttműködött a brit rendőrséggel és közvetlen ügynöke volt a brit hírszerző szolgálatnak is, ennek jelentéseket adott a kommunistákról. Ügyész: Ebből azt lehet következtetni, hogy Voska azért ajánlotta önt, hogy ön a kémeknek azon piszkos környezetében dolgozhasson, amely Belinát vette körül. így van ez? Vádlott: Igen. Az ügyész ezután a bíróságnak beterjesztette Voska BelináhOiZ Intézett ajánlólevelét. A vádlott kijelentette, hogy az okiratot felismeri. Ügyész: Később is folytatta azoknak a feladatok teljesítését, amelyeket Voskától kapott? Vádlott: Igen. 1939 márciusának másik felében Voskának kémjelentéseket tartalmazó levelet küldtem amerikai címére. Ügyész: Az említett Voskát az állambiztonsági szervek letartóztatták és önnek ez a' levele kezünkben van. Felmutatom önnek ezt a levelet. Megismeri ? Vádlott: Igen. Kb. 14 nappal Václáv Pacák megérkezése után 1939 májusának közepén további Voskától kapott feladatot teljesítettem és Pacáknak segítséget nyújtottam, hogy a Brit Comitéban dolgozhasson. Pacák tagja lett a csehszlovák csoport bizottságának és a négy elnök egyike lett Ügyész: Mikor kezdődött kémkapcsolata Pacákkal? Vádlott: Azonnal az ö megérkezése után, amikor átadtam neki Voska amerikai ügynök levelét. Pacákkal folytatott kémkedési együttmunkálkodásom során a CsKP angliai funkcionáriusainak jellemzését adtam át neki, vagy azon funkciolíáriusok jellemzését, akik Angliába készültek utazni. Természetesen egyetértésünknek fő oka Voska utasítása volt. Ügyész: Az ügyészség Emanuel Voska amerikai kém 1939 szeptember 10-ről keltezett levelének rnásolatávai rendelkezik, amelyet Amerikából Václáv Pacák londoni ügynökének küldött. A levélben kéri Pacákot, hogy mondja meg Slingnek, hogy jelentéseit várja. A levél tehát bizonyítja Sling kémtevékenységét. Ismeri ezt az okiratot? Vádlott: Igen, ismerem ezt az okiratot. Ügyész: Mit tett Pacák az ön által átadott jelentésekkel? Vádlott: Pacák azokat Voska amerikai kémnek küldte el Amerikába. Ügyész: Az ön vallomásából tehát világosan megállapítható az, hogy ön, mint Voska amerikai kém ügynöke hosszabb időn keresztül teljesítette- az általa kitűzött kémkedési feladatokat. Vádlott: Igen, teljesítettem azokat a feladatokat, amelyeket Voska négy hónappal Angliából Amerikába távozása után adott nekem. Az ügyész ezután a vádlottnak bejelenti, hogy Václav Pacák is teljes mértékben megerősíti az ő vallomását. Ügyész: Angliai tartózkodása során ön a brit Comintében, későbben pedig a Trust Fundban dolgozott. Magyarázza meg, hogy milyen kémtevékenységet fejtett ki ez a szervezet és hogyan dolgoztak benne. , A vádlott leírja, hogy miként alapították meg 1938 őszén Sir Walter Laytonnak, a News Chronicle liberális lap tulajdonosának kezdeményezésére a brit Commitét és hogy az milyen szorosan együttműködött a brit belügyminisztériummal a Home Officeszal. Élén burzsoá körökből származó személyek álltak, akik a belügyminisztérium utasításai szerint dolgoztak, mint pl. miss Edward, aki állandó kapcsolatot tartott fenn a brit rendőrséggel és más személyek. Habár a brit Comité létezését hivatalosan káritatív célokkal magyarázták, mint pl. az emigránsok anyagi biztosításával, SKng kijelenti, hogy a Comité ténylegesen azzal foglalkozott, hogy az emigránsokat megnyerje az amerikai-brit kémszolgálatok számára azzal a célzattal, hogy a háborúutáni Időkben Közép-Európában megvalósítsák imperialista terveiket. Sling vádlott arról vall, hogy ki állt ennek a ténykedésnek hátterében. A háttérben vezető tényezőként az amerikai hírszerzőszolgálat, az amerikai Office of Stratégie Service kémszolgálat állt, élén Foster Dullessal, Donnovannal és másokkal, akik a szervezetben működő közvetlen ügynökeik, mint pl. Field, Voska és mások segítségével, tekintetbevéve a háborúutáni időket, irányították egész kémtevékenységüket. A brit Comité összpontosította, megnyerte és befolyása alatt tartotta a mindenféle politikai beállítottságú emigránsokat éspedig a cso. portok közvetítésével és az egyes emigránsokkal kapcsolatban állt ezen csoportok elnökeinek közvetítésével, ami lehetővé tette a brit amerikai kémszolgálatnak, hogy teljes áttekintése legyen minden egyes emigráns működése fölött, amit az iránta tanúsított gondoskodással akart leplezni. Ügyész: Hogy kapcsolódott bele ennek a kémszervezetnek tevékenységébe ? Vádlott: Ahogy vallottam, Voska amerikai kémtől ajánlást kaptam Jozef Belina londoni ügynökéhez, aki akkoriban a csehszlovák csoport elnpkének funkcióját töltötte be. Belina mint a brit kémszolgálat közvetlen ügynöke, mint munkatársat mutatott be engem a brit Comité vezető tényezőinek, Mr. Lloydnak, Allannak és másoknak is. így kezdődött együttműködésem ennek a kémszervezetnek vezető tényezőivel. Ettől az időtől kezdve ezekkel a tényezőkkel szoros kapcsolatban kémtevékenységet fejtettem ki a brit Comitéban, mint a csehszlovák csoport bizottságának tagja. A vádlott ezután az ügyész kérdésére azt fejti ki, hogyan szervezték át a brit Comitét Trust-Funddá és miként helyezték vezető tényezőit vezető funkciókba ebben az űj kémszervezetben. Voskának és ügynökének, Belinának ajánlása alapján a vádlott kiépítette saját pozícióját. Az ügyész bemutatja azt az okiratot, amely bizonyítja, hogy a vádlott közvetlen ellenséges kapcsolatba lépett a brit Comité képviselőivel Voska amerikai kém és ügynöke Belina közvetítésével, valamint azt is, hogy a Trust-Fund a brit belügyminisztérium kémszervezete és az angol-amerikai kémszolgálatok érdekeinek központja volt. Bejelenti egyben, hogy ezeket a tényeket többek között Vilém Novy vallomásai is igazolják. Ügyész: Ön a Trust-Fund összeköttetésével az angolokkal fennálló tényleges kapcsolatát, amely kémkedési jellegű volt, eltitkolta a párt előtt? Vádlott: Igen. A párt tudta, hogy a Trust-Fundban dolgozom, de eltitkoltam ennek kémkedési lényegét éppen úgy mint azt, hogy a Voska által elénk tűzött feladatok alapján Pacákot vezető funkcióba juttattam a brit Comitéban. Voska amerikai kém ebben a szervezetben londoni ügynöke, Jozef Belina útján volt érdekelt fél. Az imperialisták és az imperialista kémssolgálatok háború utáni hatókörük biztosítása érdekében az emigráció soraiban a Londonban ülésező nemzetközi szakszervezeti központ közvetítésével építették ki pozícióikat. Elnök: Kivel tartott fenn közvetlen kapcsolatot a Trust-Fund kémszervezet, ki vezette és ki gyakorolt rá hatást? Vádlott: A kémszervezeten kívül, amellyel a Trust-Fundnak közvetlen kapcsolata volt, a Trust-Fundra hatást gyakorolt a Labour Party központi titkársága és pedig a Willis titkár által vezetett nemzetközi osztálya segítségével, akinek az emigránsokkal fenntartott kapcsolatai felhasználásával további labourista képviselők, Noel, Baker, Davies és mások nyújtottak segítséget. Az amerikai és brit imperialista kormány arra használta fel a TrustFundot és az emigrációs kormányokat, hogy biztosítsák szilárd pozícióikat Európában. Elnök: Mit mondhat a Trust-Fund mellett működő birodalmi német szociáldemokrata csoportról? Vádlott: Ennek a csoportnak elnöke a birodalmi német szociáldemokrácia vezető funkcionáriusa, akinek nevére már nem emlékszem, a háború után Nyugat-Németországba volt kiküldve, ahol dr. Schumacher közeli munkatársa lett. Az Amgottanfolyumokon a Trust-Fund mellett iskoláztatták az osztrák és birodalmi német szociáldemokrata csoportok tagjait és híveit. Ezek az emberek felelősségteljes helyeken együttműködtek a nyugatnémetországi szociáldemokrácia vezetőjével, dr. Schumacherral és Ausztriában az imperialista politikát támogatták a szociáldemokrácián és a szakszervezeteken belül. A Trust-Fund a Labour Partyval együttműködve toborzást hajtott végre az Amgot-tanfolyamokba. Ugyanebben az időben valamennyi külföldi hadsereg tisztje számára tanfolyamokat szerveztek. Benes és Ingr angol-amerikai ügynökök még a csehszlovák-szovjet szerződés aláírása után is 60 tisztet küldtek ki ezekbe az Amgot-tanfolyamokba, akiknek vezető funkciókat kellett volna betölteniök a közigazgatásban a katonai diktatúra hatalomrajuttatása után a felszabadított Csehszlovákiában. Mivel azonban Benes már akkor világosan tudta, hogy a katonai diktatúrával és az angol-amerikai hadseregek Csehszlovákiában végrehajtandó közvetlen katonai beavatkozásával kapcsolatos tervei hajótörést szenvedtek, ezt a 60 tisztet tulajdonképpen azon célból adta át az amerikai és brit kémszolgálatoknak, hogy kémszolgálatuk felhasználása segítségével támogatást nyújtsanak háború utáni terveik véghezvitelében a felszabadított Csehszlovákiában. így pl. megemlíthetem Novotny törzskapitányt, akit ilyen Amgot-tanfolyamba küldtek és aki tagja volt a morvaországi nemzeti bizottság tanácsának a Lidova strana képviseletében és akit még a háború során Benes és Ingr gyakorlat megszerzése céljából az Intelligence Service központjába küldtek. Elnök: Hogyan folytatta Benes az angol-amerikai imperialisták terveinek végrehajtását? Vádlott: A tiszteknek az Intelligence Service számára való iskoláraküldésével hasonló szándékokat követtek ejtőernyős tanfolyamaikkal. Ingr kijelentette, hogy a felszabadított Csehszlovákia katonai diktatúrájának jövő járási hejtmannjait képezi ez. A kommunisták közbelépése után Benes formálisan lemondott e tanfolyamokról, de titokban tovább folytatta úgy, hogy Moravec tábornok közvetítésével szorosan együttműködött az amerikai és angol hírszerző szolgálattal. Államügyész: Mit várt ön a benesi körökkel való összeköttetésétől? Vádlott: Feltételeztem, hogy Benes és emberei fognak uralkodni, a felszabadult Ceshszlováikiában és ezért építettem pozíciómat e körökben. Elnök: Az angol hírszerzők közül kivel vette fel még a kapcsolatot? Vádlott: Hamsonnal, az Intelligence Service ügynökével. A háború alatt az angol tájékoztatásügyi minisztérium magasrangú hivatalnoka volt. 1941 őszén ismerkedtünk meg. Megfigyeltem, hogy Hamson politikai jellegű tájékoztatásokat gyűjt a csehszlovák emigráció helyzetéről, Benesnek és klikkjének pozíciójáról. Angliából Csehszlovákia szabad területére való eltávozásom előtt Hamson feladatul tűzte ki — s ezzel én teljesen egyetértettem, — hosszú időre szóló kémjellegü feladatok teljesítését, a Csehszlovákiában folytatott jövő felforgató tevékenységem során. Államügyész: Mik voltak ezek a feladatok? Vádlott: Visszaérkezésem után Csehszlovákiába igyekeznem kellett befolyásos .politikai pozíciót elfoglalni és kihasználni azt, a kapitalista nyugat felé való tájékozódásra a csehszlovák gazdaság építésében. Államügyész: ön tehát mint az angol- amerikai imperialisták ügynöke tért vissza a háború után Csehszlovákiába? Vádlott: Igen. Benessel és klikkjével való együttműködésem alapján Ján Becsko, jobboldali szociáldemokrata, megbízott az úgynevezett orvosi küldöttség megszervezésével, amely Angliából jött Csehszlovákiá felszabadított területére és 1945 január 1-én indult el Londonból. Elnök: Mire szolgált ez az orvosküldöttség?