Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

6 UJ S7. 0 1952 november 22 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnoer Rudolf Bzlártszkyval együttműködve a XII. katonai terület mellett a ma­gasrangú tisztek ellenséges csoport­ját létesítettem és Szlánszky utasí­tásai szerint az összeesküvő központ bűnös tervei szerint dolgoztam meg ezt a csoportot. A csoport tagjainak, mint például Novák tábornoknak, Kourilnak, Trnecnek, Hollandernek és másoknak lehetővé tettem a CsKP-be való belépést. 1947-ben és 1948 februárja után Szlánszky eze­ket az embereket a csehszlovák had­sereg felelősségteljes funkcióiba he­lyezte, amelyekből biztosltaniok kel­lett volna az államellenes központ céljainak végrehajtását. 1948 februárja után a népi demo­kratikus Csehszlovákia ellenségeinek, a gyárosoknak és nagykereskedők­nek — akiknek üzemeit államosítot­ták — széleskörű elhelyezésében mutatkozott meg ellenséges káder­politikám. Az ellenséges elemeknek lehetővé tettem, hogy behatoljanak a nemzetgazdasági bizottságba, ké­sőbben pedig a CsKP brnói kerületi bizottsága mellett működő PPO osz­tályba. Éppen úgy, mint 1045 után, 1948 februárja után is az ellenséges elemeknek lehetővé tettem a brnói kerületben, hogy felelősségteljes he­lyeket foglaljanak el az államszer­vezetben és az elosztásban. Az üze­mekben változás nélkül meghagytuk a termelés régi kapitalista megszer­vezését. A nemzetgazdaság területén kifejtett kártevő ténykedésem meg­mutatkozott például abban is, hogy nem használtuk ki a termelési tér­fogatot, helytelenül terveztünk és kártevő befektetési politikát foly­tattunk. Elnök: Mit tud mondani a párt vezető kerületi titkáraival kapcso­latban ? Vádlott: Mint az államellenes ösz­szeesküvő központ tagia az 1948 februári események után ellenséges csoportot létesítettem a párt kerüle­ti vezető titkárainak funkcióit el­foglaló burzsoa-nacionalistákból. En­nek a csoportnak segítséget kellett volna nyújtania az államellenes köz­pontnak az államhatalom átvételé­nél. Elnök: Mit akar még mondani. Vádlott: Vallomásom zárórészé­ben még azt akarom mondani, hogy a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központunk a kapitalizmus visszaállítására igye­kezett, azzal, hogy Csehszlovákiát be akarta vonni a háború táborába, Ez az összeesküvő központ Csehszlo­vákiában az ötödik hadosztályt ké­pezte és ez háború esetén támogatta volna az amerikai imperialisták tá­madását. Büntevékenységünk a Szovjetunió által vezetett békeerők elleni nyilt harcra irányult. Az ál­lamellenes összeesküvő központnak a népi demokratikus Csehszlovákia megdöntésére kellett működnie. Elnök: És hogy megsemmisítse ál­lamunk önállóságát? Vádlott: Természetesen. Ügyész: Mondja el most részlete­sen hogyan vált a csehszlovák nép ellenségévé és Szlánszky társává. Vádlott: Összeesküvő bün tevé­kenységemre hatást gyakorolt mul­tam. Ellenséges ténykedésemnek gyökerei visszanyúlnak előbbi éle­temre, burzsoá származásomból és nevelésemből származnak, amelyek­ben részesültem. Burzsoá környezet­ben nevelkedtem, mint gyáros fia. 1923-ban Teplice-Sanovban mint kö­zépiskolás a Blauweis cionista szer­vezetbe léptem/ amely a zsidó ifjú­ságot cionista szellemben nevelte. A reakciós nézeteket, amelyeket e ne­velkedésem folyamán és a burzsoa­nacionalista elemekkel való kapcso­latok során elsajátítottam, nem tudtam levetni akkor sem, amikor 1924-ben beléptem a kommunista ifjúság szövetségébe és 1930-ban a CsKP-ba. A pártba való belépésem után még nagyobb mértékben kap­csolatba léptem a burzsoa-naciona­lista szellemben nevelt személyekkel, mint pl. Geminderrel, Polákkal, Ha­jek-Karpelessel, akik 1945 után fon­tos pozíciókat foglaltak el a Szlán­szky által vezetett és szervezett ösz­szeesküvésben. Amikor beléptem a CsKP-ba, teljes mértékben a burzsoá nevelés hatása alatt álltam és so­hasem nőttem egybe a párttal. A pártban mindig idegen elem marad­tam. Elnök: Ellenség. Vádlott: Igen, ellenség. Elnök: Hogyan tekintett a mun­kásosztály vezető szerepére. Vádlott: Nem Ismertem el a mun­kásosztály vezető szerepét, nem is­mertem el és lebecsültem a Szovjet­unió erejét és vezető szerepét a ha­ladásért és a reakció erői ellen ki­fejtett harcban. Sohasem voltam igazi kommunista. Még mielőtt ösz­szeesküvő kapcsolatot létesítettem volna Rudolf Szlánszkyval, akit 1935-től ismerek, Idegen kémszol­gálat ügynöke voltam és ellenséges ténykedést fejtettem kí a csehszlo­vák nép ellen, ami hatást gyakorolt abban az irányban is, hogy az össze­esküvés soraiba kerültem. Ügyész: Mikor vált kémmé? Vádlott: Az amerikai kémszolgá­latnak Emanuel Voska amerikai kém nyert meg 1939-ben hírszerző mun­kára, aki egyben együttműködött a brit hírszerző szolgálattal is. Már azelőtt tudtam róla. hogy az első világháború során is amerikai kém volt és közeli munkatársa volt az amerikai hírszerző szolgálat vezető tényezőinek, mint pl. Donnovan tá­bornoknak és Dullesnek, akik a mult világháborúban az Office Of Straté­gie Service amerikai kémszervezetet vezették. 1939-ben Londonban tájé­koztattam őt a csehszlovák emigrá­ció helyzetéről. Akkor Voska kém­kedési alapon felajánlotta nekem az együttműködést. Azt kérte tőlem, hogy kémjelentéseket küldjek neki az angliai kommunista emigrációról és funkcionáriusairól. Ügyész: így tehát Voska amerikai kém ügynöke lett. Vádlott: Igen. Ügyész: Mit tudott arról, hogy mi volt Voska 1939. évi londoni tar­tózkodásának célja? Vádlott: A Voskával fenntartott kémkapcsolatomból tudom, hogy át­meneti tartózkodásik útja közben Amerikába, kémked* jellegű volt. Voska arra használta fel ezt a tar­tózkodást, hogy kapcsolatot létesít­sen a csehszlovákokkal és megnyer­je őket az amerikai hírszerző szolgá­lat érdekében kifejtett kémtevékeny­ség számára. Mint amerikai kémnek szüksége volt az amerikai hírszer­ző szolgálat vezető tényezői, John Poster Dulles és Donnovan tábor­nok, számára adatokra. Ezek már altkor foglalkoztak az amerikai im­perializmus Csehszlovákiára gya­korlandó hatásával a jövőben és pedig a Benes-klikk tagjainak köz­vetítésével. Az amerikaiak kezük­ben akarták tartani a háborúutáni Csehszlovákia fejlődésének minden szálát és éppen ezért gyakoroltak ellenőrzést saját ügynökségük, Be­nes klikkje fölött. Ügyész: Mikor használta fel Vos­ka tanácsát Belina ügynökével kap­csolatban ? Vádlott: Röviddel a Voskával való találkozás után, Belina, a csehszlo­vák csoport akkori elnöke, készsé­gesen ajánlott fel nekem egy funk­ciót a csoport bizottságában; amit el is fogadtam. Ügyész: Mi vonzotta önt Belina csoportjába? Vádlott: Előnyös helyet akartam magamnak biztosítani az emigráció­ban. A csehszlovák csoportban vál­lalt funkcióm egyben lehetővé tette nekem, hogy teljesítsem a Voska által kitűzött feladatokat, vagyis a csehszlovák emigrációban uralkodó helyzetről jelentéseket adhattam át. Belina nemcsak Voska amerikai kém ügynöke volt, hanem szorosan együttműködött a brit rendőrséggel és közvetlen ügynöke volt a brit hírszerző szolgálatnak is, ennek je­lentéseket adott a kommunistákról. Ügyész: Ebből azt lehet követ­keztetni, hogy Voska azért ajánlot­ta önt, hogy ön a kémeknek azon piszkos környezetében dolgozhasson, amely Belinát vette körül. így van ez? Vádlott: Igen. Az ügyész ezután a bíróságnak beterjesztette Voska BelináhOiZ Inté­zett ajánlólevelét. A vádlott kijelen­tette, hogy az okiratot felismeri. Ügyész: Később is folytatta azok­nak a feladatok teljesítését, amelye­ket Voskától kapott? Vádlott: Igen. 1939 márciusának másik felében Voskának kémjelenté­seket tartalmazó levelet küldtem amerikai címére. Ügyész: Az említett Voskát az állambiztonsági szervek letartóztat­ták és önnek ez a' levele kezünkben van. Felmutatom önnek ezt a leve­let. Megismeri ? Vádlott: Igen. Kb. 14 nappal Vác­láv Pacák megérkezése után 1939 májusának közepén további Voská­tól kapott feladatot teljesítettem és Pacáknak segítséget nyújtottam, hogy a Brit Comitéban dolgozhas­son. Pacák tagja lett a csehszlovák csoport bizottságának és a négy elnök egyike lett Ügyész: Mikor kezdődött kémkap­csolata Pacákkal? Vádlott: Azonnal az ö megérkezé­se után, amikor átadtam neki Vos­ka amerikai ügynök levelét. Pacák­kal folytatott kémkedési együtt­munkálkodásom során a CsKP an­gliai funkcionáriusainak jellemzését adtam át neki, vagy azon funkcio­líáriusok jellemzését, akik Angliá­ba készültek utazni. Természetesen egyetértésünknek fő oka Voska uta­sítása volt. Ügyész: Az ügyészség Emanuel Voska amerikai kém 1939 szeptem­ber 10-ről keltezett levelének rnáso­latávai rendelkezik, amelyet Ameri­kából Václáv Pacák londoni ügynö­kének küldött. A levélben kéri Pacá­kot, hogy mondja meg Slingnek, hogy jelentéseit várja. A levél tehát bizonyítja Sling kémtevékenységét. Ismeri ezt az okiratot? Vádlott: Igen, ismerem ezt az ok­iratot. Ügyész: Mit tett Pacák az ön ál­tal átadott jelentésekkel? Vádlott: Pacák azokat Voska ame­rikai kémnek küldte el Amerikába. Ügyész: Az ön vallomásából tehát világosan megállapítható az, hogy ön, mint Voska amerikai kém ügy­nöke hosszabb időn keresztül telje­sítette- az általa kitűzött kémkedési feladatokat. Vádlott: Igen, teljesítettem azo­kat a feladatokat, amelyeket Vos­ka négy hónappal Angliából Ameri­kába távozása után adott nekem. Az ügyész ezután a vádlottnak bejelenti, hogy Václav Pacák is tel­jes mértékben megerősíti az ő val­lomását. Ügyész: Angliai tartózkodása so­rán ön a brit Comintében, későb­ben pedig a Trust Fundban dolgo­zott. Magyarázza meg, hogy milyen kémtevékenységet fejtett ki ez a szervezet és hogyan dolgoztak ben­ne. , A vádlott leírja, hogy miként ala­pították meg 1938 őszén Sir Wal­ter Laytonnak, a News Chronicle li­berális lap tulajdonosának kezdemé­nyezésére a brit Commitét és hogy az milyen szorosan együttműködött a brit belügyminisztériummal a Ho­me Officeszal. Élén burzsoá körök­ből származó személyek álltak, akik a belügyminisztérium utasításai sze­rint dolgoztak, mint pl. miss Ed­ward, aki állandó kapcsolatot tar­tott fenn a brit rendőrséggel és más személyek. Habár a brit Comité létezését hivatalosan káritatív célok­kal magyarázták, mint pl. az emi­gránsok anyagi biztosításával, SKng kijelenti, hogy a Comité ténylege­sen azzal foglalkozott, hogy az emigránsokat megnyerje az ameri­kai-brit kémszolgálatok számára az­zal a célzattal, hogy a háborúutáni Időkben Közép-Európában megvaló­sítsák imperialista terveiket. Sling vádlott arról vall, hogy ki állt ennek a ténykedésnek hátteré­ben. A háttérben vezető tényező­ként az amerikai hírszerzőszolgálat, az amerikai Office of Stratégie Service kémszolgálat állt, élén Fos­ter Dullessal, Donnovannal és má­sokkal, akik a szervezetben működő közvetlen ügynökeik, mint pl. Field, Voska és mások segítségével, tekin­tetbevéve a háborúutáni időket, irá­nyították egész kémtevékenységü­ket. A brit Comité összpontosítot­ta, megnyerte és befolyása alatt tar­totta a mindenféle politikai beállí­tottságú emigránsokat éspedig a cso. portok közvetítésével és az egyes emigránsokkal kapcsolatban állt ezen csoportok elnökeinek közvetí­tésével, ami lehetővé tette a brit amerikai kémszolgálatnak, hogy tel­jes áttekintése legyen minden egyes emigráns működése fölött, amit az iránta tanúsított gondoskodással akart leplezni. Ügyész: Hogy kapcsolódott bele ennek a kémszervezetnek tevékeny­ségébe ? Vádlott: Ahogy vallottam, Voska amerikai kémtől ajánlást kaptam Jozef Belina londoni ügynökéhez, aki akkoriban a csehszlovák csoport el­npkének funkcióját töltötte be. Be­lina mint a brit kémszolgálat köz­vetlen ügynöke, mint munkatársat mutatott be engem a brit Comité vezető tényezőinek, Mr. Lloydnak, Allannak és másoknak is. így kez­dődött együttműködésem ennek a kémszervezetnek vezető tényezőivel. Ettől az időtől kezdve ezekkel a té­nyezőkkel szoros kapcsolatban kém­tevékenységet fejtettem ki a brit Comitéban, mint a csehszlovák csoport bizottságának tagja. A vádlott ezután az ügyész kér­désére azt fejti ki, hogyan szervez­ték át a brit Comitét Trust-Funddá és miként helyezték vezető ténye­zőit vezető funkciókba ebben az űj kémszervezetben. Voskának és ügy­nökének, Belinának ajánlása alapján a vádlott kiépítette saját pozícióját. Az ügyész bemutatja azt az okira­tot, amely bizonyítja, hogy a vád­lott közvetlen ellenséges kapcsolat­ba lépett a brit Comité képviselői­vel Voska amerikai kém és ügynöke Belina közvetítésével, valamint azt is, hogy a Trust-Fund a brit belügy­minisztérium kémszervezete és az angol-amerikai kémszolgálatok ér­dekeinek központja volt. Bejelenti egyben, hogy ezeket a tényeket töb­bek között Vilém Novy vallomásai is igazolják. Ügyész: Ön a Trust-Fund össze­köttetésével az angolokkal fennálló tényleges kapcsolatát, amely kémke­dési jellegű volt, eltitkolta a párt előtt? Vádlott: Igen. A párt tudta, hogy a Trust-Fundban dolgozom, de el­titkoltam ennek kémkedési lényegét éppen úgy mint azt, hogy a Voska által elénk tűzött feladatok alapján Pacákot vezető funkcióba juttattam a brit Comitéban. Voska amerikai kém ebben a szervezetben londoni ügynöke, Jozef Belina útján volt érdekelt fél. Az imperialisták és az imperialista kémssolgálatok háború utáni hatókörük biztosítása érdeké­ben az emigráció soraiban a London­ban ülésező nemzetközi szakszerve­zeti központ közvetítésével építették ki pozícióikat. Elnök: Kivel tartott fenn közvet­len kapcsolatot a Trust-Fund kém­szervezet, ki vezette és ki gyakorolt rá hatást? Vádlott: A kémszervezeten kívül, amellyel a Trust-Fundnak közvetlen kapcsolata volt, a Trust-Fundra ha­tást gyakorolt a Labour Party köz­ponti titkársága és pedig a Willis titkár által vezetett nemzetközi osztálya segítségével, akinek az emi­gránsokkal fenntartott kapcsolatai felhasználásával további labourista képviselők, Noel, Baker, Davies és mások nyújtottak segítséget. Az amerikai és brit imperialista kor­mány arra használta fel a Trust­Fundot és az emigrációs kormányo­kat, hogy biztosítsák szilárd pozí­cióikat Európában. Elnök: Mit mondhat a Trust-Fund mellett működő birodalmi német szo­ciáldemokrata csoportról? Vádlott: Ennek a csoportnak elnö­ke a birodalmi német szociáldemo­krácia vezető funkcionáriusa, aki­nek nevére már nem emlékszem, a háború után Nyugat-Németországba volt kiküldve, ahol dr. Schumacher közeli munkatársa lett. Az Amgot­tanfolyumokon a Trust-Fund mellett iskoláztatták az osztrák és birodalmi német szociáldemokrata csoportok tagjait és híveit. Ezek az emberek felelősségteljes helyeken együttmű­ködtek a nyugatnémetországi szo­ciáldemokrácia vezetőjével, dr. Schu­macherral és Ausztriában az impe­rialista politikát támogatták a szo­ciáldemokrácián és a szakszervezete­ken belül. A Trust-Fund a Labour Partyval együttműködve toborzást hajtott végre az Amgot-tanfolya­mokba. Ugyanebben az időben vala­mennyi külföldi hadsereg tisztje szá­mára tanfolyamokat szerveztek. Benes és Ingr angol-amerikai ügy­nökök még a csehszlovák-szovjet szerződés aláírása után is 60 tisztet küldtek ki ezekbe az Amgot-tanfo­lyamokba, akiknek vezető funkció­kat kellett volna betölteniök a köz­igazgatásban a katonai diktatúra hatalomrajuttatása után a felszaba­dított Csehszlovákiában. Mivel azon­ban Benes már akkor világosan tud­ta, hogy a katonai diktatúrával és az angol-amerikai hadseregek Cseh­szlovákiában végrehajtandó közvet­len katonai beavatkozásával kapcso­latos tervei hajótörést szenvedtek, ezt a 60 tisztet tulajdonképpen azon célból adta át az amerikai és brit kémszolgálatoknak, hogy kémszol­gálatuk felhasználása segítségével támogatást nyújtsanak háború utá­ni terveik véghezvitelében a felsza­badított Csehszlovákiában. így pl. megemlíthetem Novotny törzskapi­tányt, akit ilyen Amgot-tanfolyam­ba küldtek és aki tagja volt a mor­vaországi nemzeti bizottság tanácsá­nak a Lidova strana képviseletében és akit még a háború során Benes és Ingr gyakorlat megszerzése cél­jából az Intelligence Service köz­pontjába küldtek. Elnök: Hogyan folytatta Benes az angol-amerikai imperialisták tervei­nek végrehajtását? Vádlott: A tiszteknek az Intelli­gence Service számára való iskolá­raküldésével hasonló szándékokat követtek ejtőernyős tanfolyamaik­kal. Ingr kijelentette, hogy a felsza­badított Csehszlovákia katonai dik­tatúrájának jövő járási hejtmann­jait képezi ez. A kommunisták köz­belépése után Benes formálisan le­mondott e tanfolyamokról, de titok­ban tovább folytatta úgy, hogy Mo­ravec tábornok közvetítésével szoro­san együttműködött az amerikai és angol hírszerző szolgálattal. Államügyész: Mit várt ön a bene­si körökkel való összeköttetésétől? Vádlott: Feltételeztem, hogy Be­nes és emberei fognak uralkodni, a felszabadult Ceshszlováikiában és ezért építettem pozíciómat e körök­ben. Elnök: Az angol hírszerzők közül kivel vette fel még a kapcsolatot? Vádlott: Hamsonnal, az Intelligen­ce Service ügynökével. A háború alatt az angol tájékoztatásügyi mi­nisztérium magasrangú hivatalnoka volt. 1941 őszén ismerkedtünk meg. Megfigyeltem, hogy Hamson politi­kai jellegű tájékoztatásokat gyűjt a csehszlovák emigráció helyzetéről, Benesnek és klikkjének pozíciójáról. Angliából Csehszlovákia szabad te­rületére való eltávozásom előtt Ham­son feladatul tűzte ki — s ezzel én teljesen egyetértettem, — hosszú időre szóló kémjellegü feladatok tel­jesítését, a Csehszlovákiában folyta­tott jövő felforgató tevékenységem során. Államügyész: Mik voltak ezek a feladatok? Vádlott: Visszaérkezésem után Csehszlovákiába igyekeznem kellett befolyásos .politikai pozíciót elfog­lalni és kihasználni azt, a kapita­lista nyugat felé való tájékozódás­ra a csehszlovák gazdaság építésé­ben. Államügyész: ön tehát mint az angol- amerikai imperialisták ügy­nöke tért vissza a háború után Cseh­szlovákiába? Vádlott: Igen. Benessel és klikk­jével való együttműködésem alapján Ján Becsko, jobboldali szociáldemo­krata, megbízott az úgynevezett or­vosi küldöttség megszervezésével, amely Angliából jött Csehszlovákiá felszabadított területére és 1945 ja­nuár 1-én indult el Londonból. Elnök: Mire szolgált ez az orvos­küldöttség?

Next

/
Thumbnails
Contents