Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

6 UJSZ0 1052 november 27 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper meg akarta hiúsítani és figyelmeztette rá Rudolf Szlánszkyt, semmi sem történt ennek érdekében. Ezért a tanú, tiltakozásul ezen árvonal ellen, kilépett a Kovo képviseleti társaságból, ahol addig dolgozott. A Szovjetunióval szemben folytatott árpolitikánkban csak 1Ô50 szeptemberében került változásra sor, Klement Gottwald köztársasági elnök közvetlen beavatkozására. Blazsek tanú továbbá rámutatott a Szovjetunióvá szembeni árdiszkrimináció néhány konkrét esetére, valamint Löbl, Margolius ás társai más kártevéseire a külkereskedelem terén. A kihallgatásra kelült további vádlott Ottó Fiachl, a pénzügyminiszter volt helyettese, aki mint az államellenes összeesküvői központ tagja, pénzügyi téren szabotálta a csehszlovák gazdaságot a cionista aláaknázó tevékenység szervezője és az Izrael pénzszolgálat jelentős ügynöke volt. Elnök: Megértette a vádat? Vádlott: Igen Elnök: Bűnösnek írzi magát s vádiratban felsorolt bűntettekben? Vádlott: Igen. Elnök: Tegyen vallomást, miben áll az ön bűnössége? Vádlott: Elsősorban beismerem, hogy tagja voltam a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes központnak. Mint Szlánszky társa és mint burzsoa-nacionalista résztvettem ellenséges akciókban, amelyeket az amerikai-angol imperialisták és Izrael ügynökségük szerveztek Ben Guvionnal az élen. Ezek olyan akciók voltak, amelyek a népi demokratikus országokból elmenekült zsidó burzsoázia védelmére Irányultak, amely emellett megrabolta a dolgozó népet. Elnök: Mire támaszkodott ebben a tevékenységében? Vádlott: Azokra a feladatokra, amelyeket Szlánszky bízott rám. Nagyon szorosan együttműködtem Bedrich Geminderrel és egyenes összeköttetésben állottam az amerikaiangol ügynökökkel, akiket Ben Gurion küldött Csehszl ovábkiába. A vádlott felsorolja ezen ügynökök már ismert neveit, közöttük Av. rielt, Izrael követét és dr. Félix Ben Balomot. Ezekkel az ügynökökkel együtt támogattuk a cionista szervezetek tevékenységét, amelyeket az amerikai-angol imperialisták háborús terveik érvényesítésére felhasználtak. Ezen ügynökök utasítására segítettem a zsidó burzsoáziát, hogy törvényes és törvénytelen úton a népi demokratikus országokból óriási vagyonokat vigyenek ki és a többi összeesküvőkkel együtt lehetővé tettem az amerikai monopolistáknak, hogy Csehszlovákiát befolyásuk alá kerítsék. A vádlott elmondotta továbbá, hogy beismeri, hogy a megszállás alatt együtt dolgozott a nácikkal, a felszabadulás után védelmezte és külföldre segítette őket. Elnök: Miért volt ellenséges állásfoglalása jl népi demokratikus Csehszlovákiával szemben? Vádlott: Kispolgári családból származom, kereskedő fia vagyok és zsidó nacionalista. 1980-ban társa lettem a Mauthner ügyvédi Irodának, ame'ynek ügyfelei főleg a zsidó bur zsoázia tagjai voltak. Azért a munkáért, amelyet érdekükben végeztünk. jelentős összegeket kaptam, amivel érdekeim az ö érdekeikkel azonosak lettek. E burzsoázia képviselőivel együtt tagja voltam a zsidó burzsoa-nacionalista szervezeteknek is, ami a kapitalizmus iránti odaadásomat még jobban megszilárdította. Államügyész: "lilyen módon dolgozott együtt a nácikkal? Vádlott: Barátáimmal, Pachl gyárossal, valamint Pika-Petrovszky gyárossal és nagykereskedővel a megszállás alatt kapcsolatot létesítettünk dr. Cechner magas náci bíróval, Peterson náci tiszttel és érintkeztem Libusa Hrazdilová földbirtokossal is. alti maga mondotta nekem, hogv a Gestapóvai együttműködésre van kötelezve Érintkeztem még más nácikkal is Pachl és Petrovszky velem együtt a nácikat megvesztegették, amivel lehetővé tették, hogy tovább kizsákmányolják a csehszlovák népet. Másrészt a nácik a velünk folytatott beszélgetésekből olyan információkat szereztek, amelyeket felhasználhattak a csehszlovák nép ellen folytatott harcukban. A felszabadulás után Cechnert és feleségét lakásomon rejtegettem, igv a büntetés elöl védelmeztem őket és később Dél-Amerikába emigráltak Az államügyész ezután a cseh nép egyik gyilkosa rejtegetőjének, Fischl vádlottnak dokumentumot mutat, amelyet 1945 júliusában a belügyminisztérium adott ki. Ennek a közleménynek a következő a cime: A lidicei és lezsáki gaztett. Ebben a közleményben fel van sorolva a. háborús bűnösök jegyzéke, akik bűntársai a nácik által Lidicében és Lezsákiban elkövetett tömeggyilkosságoknak. A jegyzékben a 15. helyen dr. Cechner náci van feltüntetve. Államügyész: Ez az a Cechner, akivel ön a megszállás alatt együtt dolgozott? Vádlott: Ez az a Cechner, akivel a megszállás alatt érintkeztem és akit a felszabadulás után megvédtem a büntetés elöl. A vádlott ehhez hozzáteszi, hogy azoknak a kollaboránsoknak is, akikkel a megszállás alatt érintkezett, a felszabadulás után segítséget nyújtott és különféle .szolgálatokat tett nekik. Az államügyész kérdésére, hogy milyen módon volt bekapcsolva az államellenes összeesküvő központba, a vádlott részletesen elmondja, hogy már a felszabadítás után 1945-ben befurakodott Csehszlovákia Kommunista Pártjába és hogy magasabb funkciót .nyerjen, a belépés dátumát 1928-ra hamisította. Annak ellenére, hogy a Svoboda nyomdavállalatban volt alkalmazva, Szlánszky segítségével a CsKP központi titkárságának gazdasági osztályába került, amelynek 1946-ban Vezetője lett. Elnök: ön már ezen idő előtt is Ismerte Szlánszkyt? Vádlott: Igen. Szlánszkyt már diákéveim óta ismerem. Szlánszky szintén ismerte egész életemet és tudta, hogy nem vagyok háborúelőtti párttag. Ennek ellenére funkcióval bízott meg, ezenkívül felhívott engem, hogy vegyem át magánvagyonának kezelését. Szlánszkyról tudtam, hogy kereskedő fia és ezért érdekeink egyformák. Az államügyész dokumentumot mutat be a bíróságnak arról, hogy Fischl vádlott milyen módon hamisította meg a pártba belépésének dátumát és megkéidezi a vádlottat, hogyan gondoskodott Szlánszky magánvagyonának kezeléséről, amit Szlánszky utasítására végzett. Vádlott: 1945-ben Szlánszky felkért, hogy érvényesítsem igényeit a szülei után maradt örökségre. Ez az örökség két házból állott Nezvesztlcében, továbbá egy üzletből és telekből. Szlánszky óhajára az árut és az üzletet a nyugatcseh fogyasztási szövetkezetnek adtam el 200.000 koronáért. A házat bérbe adtuk és a beszedett lakbéreket betétkönyvre helyeztem saját nevem alatt. A földeket Is bérbe adtuk és Szlánszky ebből jövedelmet húzott, amit betétkönyvekre helyeztem el. Államügyész: Ilyen módon került nagyon szoros kapcsolatba Szlánszkyval és ezt hogyan hálálta meg önnek ? Vádlott: Szlánszky, jóllehet tudott csalásomról, nem leplezett le és funkciókat bízott rám. Amikor felismertem, hogy Szlánszky mint a párt főtitkára segítségemre lehet abban, hogy még magasabb állásokba jussak, kész voltam teljesíteni minden utasítását. Az utasítások, amelyeket nekem adott, ellenséges utasítások voltak. Mivel magam is ellenség voltam, teljesítettem őket, sőt magam is kezdeményeztem ellenséges cselekményeket és bekapcsolódtam az államellenes összeesküvő központ munkájába. Kolaja államügyész egy 1946. december 20-án kelt levelet mutat be a bíróságnak, amelyben Fischl utasítja Zeithamelt, hogy Szlánszky részére szedje be a bérbeadott házak bérét. Az államügyész továbbá bejelenti, hogy az előzetes vizsgálat során kihallgatták Ladiszlav Tolar tanút, aki kijelentette, nem tudta megérteni, miért volt Szlánszky, a párt főtitkára egyidejűleg ingatlantulajdonos és miért viselkedett úgy, mint valami földbirtokos. Az államügyész megkérdezi a vádlottól, hogy ismeri-e Tolart. Vádlott: Ladiszlav Tolart személyesen nem ismerem, csak a Tolarcsaládot. Szegényparaszt családról van szó, amelynek Szlánszkyval közösen földet adtunk bérbe. Szlánszky nem restelte ezt a kapitalista eljárást és én támogattam öt. A vádlott ezután felsorolja azoknak a személyeknek a neveit, akiknek segítségére volt a harácsolásban. így pl. 1945-ben segítségére volt František Kolár-Kohnnak, Frejka helyettesének, hogy biztosítsa örökrészét egy likörgyárban és Slinggel is megbeszéléseket folytatott egy gyár-örökség ügyében. Államügyész: Vallomása elején beismerte, hogy tagja volt a Rudolf Szlánszky vezette államellenes öszszeesküvö. es kém'központnak. Miiyen gyakorlati tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy nálunk visszaállítsák a kapitalizmust? Vádlott: Kezdetben Szlánszky és a központ többi tagja arra törekedtek, hogy minél nagyobb hatalmat kaparintsanak a kezükbe. Ezért a fontos helyekre állami, gazdasági és pártvonalon ellenséges elemeket juttattunk. Ezeket a londoni emigráns, zsidó burzsoa-nacionalista, trockista, kapitalista és más ellenséges elemeket j úgy osztottuk el, hogy előkészítsük i pozícióinkat és az angol-amerikai 1 imperialisták számára legkedvezőbb pillanatban felszámolhassuk a népi demokratikus rendszert, a gazdasági viszonyokban fordulatot idézhessünk elö a kapitalizmus irányában és Csehszlovákiát átvezessük az imperializmus táborába. Egyidejűleg ezek az elemek a rájuk bízott helyeken ellenséges tevékenységet fejtettek ki, bomlasztó hatással voltait a politikai és gazdasági viszonyokra, elégedetlenséget szítottak és így közvetlenül az angol-amerikai imperialisták érdekében dolgoztak a népi demokratikus rend ellen. A vádlott ezután felsorolja az államellenes összeesküvő központ tagjait. Prága, 1952. november 24. (CsTK) — A Rudolf Szlánszky vezette államellenes összeesküvő központ ellen a prágai Állambíróság előtt folytatott bünpert hétfőn Rudolf Margoliusznak, a külkereskedelemügyi miniszter volt helyettesének kihallgatásával folytatták. Kihallgatása éppúgy, mint vádlott-társának, Ottó Fischlnek, a pénzügyminiszter volt helyettesének kihallgatása teljes mértékben beigazolta, milyen aljas és elvetemült módszerekkel okoztak károkat az összeesküvők nemzetgazdaságunknak a külkereskedelem és a pénzügyek vonalán, milyen körmönfont törvényellenes mesterkedésekkel idézték elő, hogy súlyos milliárdok jutottak ki az országból a zsidó és egyéb kapitalisták, valamint az áruló emigráció kezébe. Ezeket az értékeket köztársaságunktól, dolgozó népünktől lopták. Bűnös tevékenységüket bizonyította és képét kiegészítette Vladimír Blazsek tanúnak, a nehéz gépIpari minisztérium tisztviselőjének vallomása, és Alexander Goldstein írásbeli tanúvallomása, amelyet r. bíróság előtt felolvastak. Ezután a bíróság megkezdte Ottó Sllngnek, a CsKP brünni kerületi bizottsága egykori titkárának kihallgatását. aki 'hosszú éveken át működött mint a nyugati imperialista kémszolgálatok ügynöke, mint kozmopolita, mint dolgozó népünk alávaló kártevője és ellensége. • Államligyész: Az államügyészség előtt ismeretes, hogy Rudolf Szlánszkynak ellenséges káderpolitikája végrehajtásában ig segédkezet nyújtott. Vádlott: Hivatalomban én is arra törekedtem, hogy a fontos helyekre ellenséges elemeket állítsak. Például a vádlott megemlíti Rudolf Smejkal esetét, akit 1945-ben mint kollaboránst és feketéző kereskedőt letartóztattak. Fischl vádlott megvédte Smejkalt a büntetéstől és 1948-ban a Koospol vezérigazgatójának tisztségére ajánlotta. A külkereskedelemügyi minisztérium üzemi szervezete előtt nemcsak eltitkolta, hogy kollaboránsról van sző, hanem ellenkezőleg, azt irta, . hogy Smejkal becsületes és megbízható dolgozó. Kolaja államügyész ezzel kapcsolatban bemutatja a bíróságnak Fischl véleményezését, amelyet Smejkalról adott és Fischl beismeri, hogy több ih'en hamis véleményezést dolgozott ki. Államügyész: Most pedig magyarázza meg, mit tettek ezek a ma»a által hivatalba juttatott ú. n. káderek azokon a helyeken ahova kerültek. Vádlott: Ellenséges szabotázs-cselekményeket hajtottak végre. Ezzel fokozták az elégedetlenséget és olyan helyzetet idéztek elö, amely lehetővé tette, hogy az amerikai imperialisták számára legelönyösotyj pillanatban felszámoljuk a népi demokratikus rendet, a viszonyokban fordulatot idézzünk elö a kapitalizmus irányában és Csehszlovákiát az amerikai imperialisták hatáskörébe vonjuk. Államügyész: Mondja el, milyen gyakorlati szabotízsoselelcmőnyeket hajtott végre gazdasági-pénzügyi vonalon. Vádlott: Már a központi titkárságon kifejtett működésem idején támogattam a cionisták és a zsidó burzsoa-nacionalista elemek törekvéseit, hogy a vagyonállogok nemzeti igazgatásának útján jelentős vagyont kerítsenek a kezükbe. A vagyonállagok nemzeti igazgatása kezelte a megszállás áldozatai után hátramaradt vagyont, mégpedig nem. csak a faji, hanem a politikai okokból üldözött személyek vagyonát is. Ezt az intézményt a zsidó reakció kerítette a kezébe és ezt a vagyont arra használta fel, hogy megerősítse a zsidó burzsoa-nacionalista és cionista pozíciókat az államban. Államügyész: Szlánszky szintén valami módon beavatkozott a vagyonállagok igazgatása alá tartozó vagyon elosztásába? Vádlott: Igen. Államügyész: A bírósági szakértők szakvéleménye szerint, amely az államügyészség rendelkezésére áll, az önök által a vagyonállagok nemzeti igazgatásában okozott károk 1 milliárd koronát tesznek ki, ezzel dolgozó népünket lopták meg. Kinek volt hasznára ez az eljárás? Vádlott: Az amerikai-angol imperialistáknak és természetesen szövetségeseiknek," a zsidó reakciónak és burzsoáziának. A zsidó burzsoázia, amely lényegében megkaparintotta ezt a vagyont, a vagyon egy részét külföldre vitte, másik részét pedig még mindig kezében tartja. Államügyész: Beszéljen arról, hogyan ártott nemzetgazdaságunknak a pénzügyminisztériumban. Ki juttatta magát oda? Vádlott: Rudolf Szlánszky, aki azért ültetett be a pénzügyminisztériumba, hogy megerősítse a központ helyzetét. Abban az időben folyt le a zsidó burzsoázia kiterjedt kivándorlása Izraelbe és más kapitalista államokba. Az én feladatom volt segíteni ennek a burzsoáziának abban, hogy vagyonát külföldre juttassa. Szlánszky ezért a pénzügyminisztériumban a vámügyek és az ellenőrzés vezetésével bízott meg. Államügyész.: Ki szervezte meg ezeket a kivándorlási akciókat Csehszlovákiában ? Vádlott: Különböző cionista szervezetek, mint a cionisták Központi Szövetsége és az alája rendelt szervezetek, az Irgun 7iwai I.eumi fa- j siszta szervezet, a Joint amerikai | cionista-szervezet és a zsidó hitköz» ségek Államügyész: Vádlott, ki tartott fenn magával együtt még kapcsolatokat a cionista szervezetekkel? Vádlott: Ezekkel a cionista szervezetekkel rajtam kívül és velem együtt Geminder és Szlánszky is kapcsolatokat tartottak fenn és támogatták az általuk megszervezett törvényellenes vagyonkivitelt, kapcsolatokat tartottak fenn továbbá azok az amerikai ügynökök, akik Csehszlovákiában izraeli diplomatáknak álcázva léptek fel, mint Ehud Avriel-Überall követ, dr. Félix, BenSalom és mások, Még abban az időben, amikor a titkárságon működtem, megállapodtunk Szlánszkyval, hogy ha valami kipattanna, én az egész bünt magamra vállalom, hogy Szlánszkyt fedezzem. Erről a Szlánszkyval létrejött megállapodásunkról Frankot is tájékoztattam. Beleegyeztem abba, hogy Szlánszky gondoskodni fog rólam, támogatni fog és segítségemre lesz. Fischl vádlott ezután részletesen ismertette a zsidó hitközségek szerepét, amelyek gyakorlatilag a zsidó reakció, a cionisták, a kozmopoliták, zsidó nagykapitalisták és más osztályollenségek kezében voltak. Ezek az elemek a vallás álarca alatt cionista ellenséges propagandát terjesztettek, kémtevékenységet és államellenes tevékenységed fejtettek ki. Fischl vádlott beismeri, hogy tudott a zsidó hitközségeknek erről a reakciós politikájáról, de Geminderrel egyetértésben elhatározták, hogy nem tesz semmiféle intézkedéseket ellenük, mivel a zsidó hitközségek ellenséges tevékenysége megfelelt az összeesküvő központ célkitűzéseinek. Államügyész: Vallomásában megemlékezett együttműködéséről az izraeli amerikai ügynökökkel. Vádlott: 1948 tavaszán Geminder megismertetett a csehszlovákiai cionista akció kegyik fő szervezőjével, dr. Felix-szel, aki később diplomáciai tisztviselőnek álcázta magát. & (Fellx) mutatott be Ehud AvrielÜberallnak, Izrael állam követének. Megállapodtunk abban, hogy támogatni fogom őket ellenséges tevékenységükben. Ezt a megegyezésünket azután további amerikai ügynökökkel együtt hajtottam végre, akiket izraeli diplomatáknak álcázva küldtek Csehszlovákiába. Kezére jártam a cionista emigránsoknak, akik zsidószármazású polgáraink legreakciósabb csoportját képviselték és ez a támogatásom vagyonuk, mtlhelyberendezések és más értékek kivitelében nyilvánult meg. A kitelepültek meghamisították foglalkozásukat aszerint, hogy milyen berendezési tárgyakat akartak magukkai vinni, ezeket a berendezési tárgyakat gyakran hitelre vásárolták és kérvényeikben olyan hivatást, illetve foglalkozást tüntettek fel, amely nem felelt meg a valóságnak, így például egy autójavitóműhely tulajdonosa, aki fogászati rendelőberendezést akart magával vinni, azt állította, hogy foglalkozása fogtechnikus. Ezek az intervencióim milliárdos károkat okoztak a csehszlovák dolgozó népnek. A kitelepülést még akitor is engedélyeztem, ha a kérvényező nem rendezte pénzügyeit és nem fizette meg adóhátralékát. Az államügyész ezután különféle okmányokat mutat fel Fischlnek, amelyek az izraeli követségen müködö amerikai ügynökökkel fenntartott meghitt kapcsolatait bizonyítják, fényképeket és feljegyzéseket, a zsidó hitközségek Pozsonyi Központi Szövetségének üléseiről szóló feljegyzéseket, valamint a Csehszlovákia elleni ellenséges akcióról szóló megállapodásokra vonatkozó jegyzeteket. Államügyész: Miért vett részt azon az ülésen Pozsonyban? Vádlott: Abban az időben, amikor ezt az ülést Pozsonyban megtartották, _ 1949. március 15-én — a zsidó emigráció zöme már elhagyta az ors7*fr területét és nagy v?ryont vitt ki magával. . Ez felh*' er-lást keltett Vmcsak a csehszlovák dol- . gozó nép, hanem a szegény zsidók