Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

1052 november 27 UJSZ0 5 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper ciaországba körülbelül ezer tonna konzervet szállítottunk ki többmillió korona értékben és ilymődon zavart okoztunk a lakosság ellátásában. Államügyész: Nemcsak zavart okoztak, hanem ezzel segítettek a kapitalista államoknak stratégiai készleteik növelésében. Minden egyes kártékony cselekedetük csupán eszköz volt arra, hogy gyöngítsék államunkat és fokozzák a kapitalista .világ hatalmát, Vádlott: Igen. Államügyész: Hogy volt a helyzet a gabonával? Vádlott: Ugyanebben az időben kritikus volt a helyzet a gabonaellátásban, úgyhogy a kormánynak újból be kellett vezetnie az élelmiszerjegyeket. Ellenséges szándékomban utasítást adtam, hogy néhány tranzakció alapján gabonát szállítsanak ki kapitalista államokba, mely tranzakciókat 1950-ben kötöttem holland cégekkel. Rudolf Smejkal utasításomra 1950. végéig körülbelül 20.000 tonna gabonát adott Hollandiának a Svájcba és a Belgiumba irányuló további kivitelen kívül. Államügyész: Hogyan álcázta ezt a kártevékenységet? Vádlott: Helytelenül azt állítottam, hogy Hollandia megszüntetné áruellenszolgáltatásait, ha nem hajtanánk végre ezt a gabonakivitelt és beperelné a Koospolt a szerződés be nem tartása miatt. Államügyész: Ön tehát segédkezett oly helyzet kialakításában, hogy a kormánynak be kellett vezetnie a kenyérnek és a lisztnek jegyre való adagolását. Vádlott: Igen. Államügyész: Mindez arra irányult, hogy elégedetlenséget váltson ki a dolgozó nép körében. Tegyen vallomást a Merkuriáról. Vádlott: A Merkuria csere-kereskedelmi társaság, amelynek nem volt párja a demokratikus táborban, 1948-ban létesült, Löbl kezdeményezésére, a kapitalista Václav Cserveny mérnök javaslata alapján. Eszköz volt arra, hogy hagy kampenzációs tranzakciókat bonyolítsunk le, amelyek a csehszlovák gazdaságot megkárosították és százmilliós veszteségeket okoztak. A Merkuria ellenséges jellegének álcázása céljából azt állítottuk, hogy a kompenzációs tranzakció fontossága, terjedelme és bonyolultsága megköveteli a társaság létezését. A Merkúria fontos csehszlovák termékeket cserél ki, a kapitalista világból származó kevésbbé fontos vagy jelentéktelen termékekért. Nagy árveszteségekkel járt ez, mind a behozatalnál, mint a kivitelnél. Igen kevés esetben előzte meg a csehszlovák termékek kivitele a behozatalt, melynek következtében a befejezetlen tranzakciók százai ke. letkeztek, valamint Csehszlovákiának a kapitalista államokkal szembeni sokszázmilliót kitevő nagy követelései. Sok ilyen követelést nem fizettek ki a kapitalista államokban. Emellett a Merkuria társaság egyenesen zavarta más külkereskedelmi társaságok tevékenységét, úgyhogy a külkereskedelmi társaságok vetélytársává vált. A Merkuria közvetítésével közvetlenül támogattuk az emigránsokat, ellenséges kapitalistákat é

s cionistákat, akik bekapcsolódtak a Merkuria tranz akciókb

a és akik számára lehetővé tettük az óriási meggazdagodást és ezzel szemben Csehszlovákia megrablását Államügyész: Hogyan károsították meg gazdaságunkat a Merkuria közvetítésével az emigráns cionista és más ellenséges elemek javára? Vádlott: Tudomásunkkai és támo gatásunkkal a csehszlovák gazdasá. got Izrael argentinai zsidó kapitalista Benjámin Gesundheit izraeli cionista, a Kofa és Urkofa cég tulajdonosa, Simon Orenstein cionista károsították meg, akik a Merkuriában együttesen bonyolították le a Jugoszláviába irányuló kokszkivitelt és a jugoszláv pirit behozatalát, továbbá az Intermerkur jugoszláv cég, Svájcban a svájci Sulcer cég. Olaszországban Guttmann szénbáró. csehszlovák emigráns zsidó kapitalista és mások A Merkúrjának rendelkezésére bocsátottunk jelentős mennyiségű fontos csehszlovák terméket, melyek deviza ellenében voltak külföldre szánva, és így megkötöttük ezt az árut, amivel gátoltuk a deviza bevételt, amiért fontos nyersanyagokat vásárolhattunk volna. A Merkuria a fontos árukínálatoknál és keresleteknél egyenesen elárulta kapitalista társainak a csehszlovák gazdaság gyönge pontjait és azokat az engedményeket, amelyeket hajlandó számukra megtenni. Államügyész: A megrendelések tehát összpontosított kémjelentések voltak ? Vádlott: Igen. Államügyész: Mire szolgált ez a kémkedés ? Vádlott: Megerősítette az imperialisták pozícióját, lehetővé tette számukra szándékaik megvalósítását, közvetlen beavatkozásukat a demokratikus táborba és az új imperialista háború előkészítését. Államügyész: A Tájékoztató Iroda határozatának közzététele után folytatta ön a titóista Jugoszláviába irányuló repülőgép motorszállításokat? Vádlott: Igen. Államügyész: Tudta-e ön világosan a Tájékoztató Iroda határozata előtt is, hogy ez az imperialisták nyilvánvaló szándéka? Vagyis, hogy lépésről lépésre önnek a nemzetközi kereskedelem terén tett minden egyes cselekedete Csehszlovákiát a háború táborába vonta? Vádlott: Igen. Államügyész: Lehetővé tette ön a nyugati imperialistáknak gazdaságunkba való diszkriminációs beavatkozásaikat a határhitelek rendszeres kimerítésével? Vádlott: Igen. A kapitalista országokkal szemben való nagyfokú eladósodás politikájával olyan helyzetet akartunk létrehozni, amely az amerikai diszkriminációval kapcsolatban a kapitalista hitelező államoknak Csehszlovákiával szembeni tömeges fellépésére kellett, hogy vezessen, valamint gazdasági diktátumra, a kereskedelmi és fizetési szerződések felmondásának és a kereskedelem megszüntetésének fenyegetésével. Ezzel az ellenséges politikával lehetővé tettük közvetlenül a kapitalista államoknak, hogy meg. különböztető politikát folytassanak, — hogy feltételeket szabjanak, hogy milyen árut kell szállítani, milyen feltételek, árak stb. mellett. Emellett arra használtuk ki kártevő politikánkat, hogy a határhitelek szándékos kimerítésével megállítottuk a számunkra fontos árunak a kivitelét Csehszlovákiába, ezzel megkárosí. tottuk a csehszlovák ipar építését. Ez az ellenséges kereskedelmi politikánk szöges ellentéte volt azoknak az alapelveknek, amelyeket a Szovjetunió követ kereskedelmi politikájában. Államügyész: Ne feledkezzék meg saját személyéről, többes számban beszél. Vádlott: Egymagam folytattam ezt a bűnös politikát, amennyiben főleg a nyugatnémetországi, svájci, belgiumi, stb. korlátolt hitelekről volt szó. Államügyész: Minisztériumi alárendelt munkatársainak közvetlenül azt állította, hogy igen előnyös a szocializmus építésére, *ha Csehszlovákia az adós szerepében marad. Vádlott: Hamisan magyaráztam ezt a politikát azzal, hogy Csehszlovákia számára előnyös, ha megmarad adósnak, mert ilymődon jobban manőverezhet a kereskedelmi politika tárgyalásainál, éspedig arra való tekintettel, hogy annak a hitelező államnak, amelynek érdeke az általa nyújtott hitel megfizetése, el kell fogadnia az adós feltételeit. A valóságban azonban egészen ellenkezője volt az igazság. A hitelező manőverezhetett, aki éppen ezzel az ellenséges politikával tudott feltételeket diktálni Csehszlovákiának. Aljamügy ész: Ön ezzel a tárgyalásával közvetlenül veszélyeztette országunk szuverenitását. Vádlott: Igen. Ezen ellenséges magatartásom miatt az árucsere során állandó zavarok és károk keletkeztek, melyeket ki sem lehet számokban fejezni. Emellett ezt a köztársaság önállósága ellen irányuló vonala* közvetlenül Szlánszky utasításai és irányelvei szerint, Frejka jóváhagyásával és támogatásával valósítottuk meg. A vádlott továbbá vallomást tesz arról, hogyan hajtotta végre a szbl botázscselekményeket a népi demokratikus országokkal és a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok terén és megerősíti azt az ellenséges vonalat, amelyről már vallomást tettek Frejka és Lőbl vádlottak, és felsorolja e vonal megvalósításának egyes módszereit. Újra feltünteti, miben állt a pénzpolitikában folyta, tott kártevő tevékenységük, és mint Löbl, ö is azt vallja, hogy a kártevékenység álcázására a Nemzeti Bankban úgynevezett M-számlát létesítettek, amely azokat az óriási veszteségeket leplezte, amelyek a kapita lista államokkal való kereskedelem terén keletkeztek, másrészt pedig a népi demokratikus államok megrablását is leplezte. Az államügyész kérdésére, lehető volt-e, hogy ipari termelésünk megállapítsa, hogy milyen áron adják el termékeit külföldön, a vádlott szó szerint ezt válaszolja: ,,Ez nem volt lehetséges. Megakadályoztunk és lehetetlenné tettünk mindenféle ellenőrzést, akár a pénzügyminisztérium, a bank, ipar, vagy bárki is végezte, aki betekintést akart nyerni ebben a kártevő gazdálkodásunkba." Államügyész: Mondja el nekünk, mily módon károsította meg a béketábort, amennyiben a gépszállítmányokról és más nehézipari berendezésekről van szó? Vádlott: Ez a kártevékenység leginkább a gépipari szállítmányok szektorában nyilvánult meg. A Kovo tár. saság például a Szovjetunióba irányuló villanymotor szállítmányokért 400 százalékkal magasabb árat követelt, mint az az ár volt, amelyért ezt az ugyanazon fajta árut a kapitalista államoknak kínálták. Államügyész: Tegyen most vallomást arról, hogyan szabotálták önök maguk a papírkivitelt a népi demokratikus Magyarországba 1951-ben. Vádlott: Magyarország mintegy ezer tonna rendkívüli rotációs papírszállítmányt kért. Ezt a szállítást megtagadtam azzal az indokolással, hogy nincs papírunk, ami nem volt igaz. Ezt a papírt Brazíliába szállítottam nagyon előnytelen árfeltételekkel. És Margolius vádlott tovább folytatja vallomását az összeesküvők káros tevékenységéről, amelyben maga is résztvett a népi demokratikus országokkal való külkereskedelem terén. Az összeesküvők szabotálták a tudományos-műszaki segítségről Lengyelországgal folytatott tárgyalásokat, ellenséges árpolitikát folytattak a népi demokratikus államokkal szemben és a kiviteli társaságok vezetőinek ezt a bűnös tevékenységét azért támogatták, mert ez a politika leplezte a kapitalista államok szektorában végzett saját kártevő működésüket. Amikor Lengyelország, Magyarország és az NDK komlópalánták szállítását kérték, Margolius maga szembehelyezkedett ezzel, azt mondván, hogy ezek az államok saját termelésükkel konkurrálhatnának Csehszlovákiával — jóllehet — ezt megelőzően az izraeli ceruzagyárak esetében nem voltak ilyen aggodalmai. Államügyész: Tegyen vallomást arról, hogy a dolgozó nép pénzével hogyan finanszírozták az áruló emigrációt ? Vádlott: Mivel a kapitalista világban élö áruló emigrációnak lényegében ugyanaz a célja volt, mint a mi összeesküvő központunknak, csehszlovák külföldi képviseleti hálózatunkban összeesküvő központunk irányvonala szerint megtartottuk és egyenesen támogattuk főleg a volt kapitalisták soraiból kikerült csehszlovák emigránsokat, számos cionistát. zsidó tőkést és más ellenséges elemeket A csehszlovák emigránsok ilyen módon hozzá voltak fűzve a csehszlovák külkereskedelemhez és mi ezen emigrációnak óriási meggazdagodását és a csehszlovák gazdaság megrablását tettük lehetővé. Emellett ennek az emigrációnak az volt a fontos, hogy megszerezze a népi demokratikus Csehszlovákia ellen irányuló ellenséges, felforgató tevékenysége számára a fő eszközöket. Én magam számos esetben segítettem abban, hogy a csehszlovák kereskedelem képviseletének hálózatába ilyen ellenséges elemeket bekapcsoljanak és hogy a legmagasabb jutalékok, az áruk alacsony árai és különféle mesterkedések segítségével ezeknek az emigránsoknak és az egész emigrációnak általában megadják az eszközöket a csehszlovák gazdaság felforgatására. Államügyész: Soroljon fel konkrét eseteket. Vádlott: Ilyen volt Angliában Schmitzer csehszlovákiai emigráns, cionista kapitalista; a Centrotex képviselője az Egyesült Államokban az emigráns zsidó kapitalista cionista Lindt-család volt. A Centrotex további képviselői voltak továbbá Jerie, volt csehszlovákiai gyáros és Korda, a Mauthner-üzemek volt igazgatója, mindketten emigránsok. A Kovo-társaság képviselője Argentínában Peter, zsidó kapitalista emigráns, volt droubnicei gyáros volt. A Kovo képviselője Braziliában Singer, volt pilzeni gyáros volt. A gépipari üzemek képviselője az Egyesült Államokban Fried, február utáni menekült, a Skoda-üzemek volt igazgatója volt. Az Exico társaság képviselője Venezuelában Odehnal csehszlovák emigráns volt. A Csehszlovák Bányák nemzeti vállalat képviselője Olaszországban Gutman szénbáró, zsidó kapitalista csehszlovákiai emigráns volt. Gutman magas jutalékot kapott és törvényellenesen úgynevezett felárakat számított, amelyeket a széneladásnál ért el Olaszországban. Ezt a szerződést Gutmannal lehetővé tettem és az én utasításomra további transzakciókat kötöttek vele, úgy, hogy Guttmannak óriási, milliós nyereségeket tettünk lehetővé. Államügyész: Gutmannak egyenesen biztosítva volt, hogyha nem is fog kereskedni, évente negyedmilliós minimális jutalmat kap. Ez úgy-e, kimondottan munka nélkül szerzett nyeresésg volt, amit biztosítottak számára: Vádlott: Igen, ez biztosítva volt számára. Az én kezdeményezésemre hasonló egyezményeket kötöttek a Centrotex-el, művirágoknak az Egyesült Államokba a Tiras-cég által való kizárólagos eladására, amely cég a jutalékokon kívül a kép viseleti hivatal közvetítésével nagy havifizetést is kapott. Margolius vádlott ezután az ehhez hasonló káros kereskedelmi szerződések további eseteit sorolta fel, amely szerződéseket az ő utasítására kötöttek és amelyek számos árulónak és emigránsnak óriási jövedelmeket és rendkívüli nyereségeket hoztak több tízmilliónyi korona értékben. Ezenkívül Margolius tudtával a külföldi tőkéseknek kártérítést fizettek az államosított vállalatokért, még akkor is, ha erre egyáltalán semmi igényük sem volt. Ugyanilyen káros egyezményeket kötött Margolius a kapitalista nyugattal. így lehetővé tette az imperialistáknak, hogy a csehszlovák kereskedelmet diszkriminálhassák, mert Csehszlovákiát szállítási kötelezettségei akkor is kötötték, ha a másik szerződő fél kötelezettségeit nem teljesítette. Margolius vádlott az angol kapitalisták érdekében egyezményt kötött arról is, hogy hogy Csehszlovákia lefizeti háborúelőtti és habárűs adósságait, amelyeket egyrészt a München előtti kormány, másrészt az emigráns kormány követett el. Ezenkívül beleegyezését adta, hogy megfizessék a még a München előtti köztársaság idejéből származó magánkapitalista adósságokat is néhány milliárd korona értékben. Az adósságokat Margolius beleegyezése szerint főleg bőr és textiláruval, vagyis fontsterlingért behozott nyersanyagokból készült áruval kellett megfizetnünk. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a behozott nyersanyagokból olyan áru készül, amelyet ingyen szállítottak Nagy-Britanniába. Államügyész: Milyen további esetek irányultak még a tőkések meggazdagítására ? Vádlott: Például 1950-ben már az amerikai imperialisták Korea ellen indított támadása után az én utasításomra gumiabroncsokat szállítottunk ki a kapitalista világba nagyon alacsony árakon, ugyanolyan árakon, mint amüyéneken ezt az árut még a koreai háború kitörése előtt szállítottuk. Ezzel tulajdonképpen a csehszlovák gazdaság megkárosítását céloztam, mert a kaucsuk ára 280 százalékkal emelkedett. Ugyancsak beleegyezésemet adtam 1948. és 1949-ben gumiabroncsok kivitelére Belgiumba nagyon alacsony árakon és rossz fizetési és szállítási feltételek mellett. Emellett néhány ugyanilyen fajta gumiabroncsot ismét behoztunk Belgiumból, ami Csehszlovákiának sokmillió koronányi veszteséget és a kapitalistáknak meggazdagodást jelentett. Mivel gyakorlatilag nem volt fontos az, hogy hol készült az áru, az újból exportált áru visszaťért Csehszlovákiába. Államügyész: Akar még valamit hozzátenni vallomásához? Vádlott: Nem mondhatok már semmi lényegeset. Mégegyszer rá akarok mutatni arra, hogy Rudolf Szlánszky által irányított összeesküvő központunk az angol-amerikai imperialisták érdekében nagyszabású kártevő tevékenységet folytatott. Célja a csehszlovák gazdaság felforgatása, a szocializmus Csehszlovákiában való felépítésének meghiúsítása, a Csehszlovákia, Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti kapcsolatok szétbontása, Csehszlovákiának a demokratikus tábortól való elszakítása volt és Csehszlovákiának az angol-amerikai imperialisták egyik támaszpontjává való alakítása az új imperialista háborúban. Én magam mint az összeesküvő központ tagja, résztvettem ebben a felforgató tevékenységben és ezáltal súlyosan vétkeztem Csehszlovákia dolgozó népe és az egész béketábor ellen. Azokat a károkat, amelyeket bűnös működésemmel a külkereskedelem terén okoztam, egyáltalán nem lehet számokban kifejezni. Tudatában vagyok ennek a bűnömnek és tudatában vagyok annak, hogy a valóságban tevékenységemmel a háborús gyujtogatókat támogattam és segítettem és az egész béketábort megkárosítottam. Végtelenül sajnálom, hogy így gonosztevő módon megzavartam és szétzúztam mindazt, amit a dolgozó nép épít, hogy ezen a módon nemcsak a dolgozó nép ellen, hanem saját családom és .saját gyermekem ellen cselekedtem és így az ö jövőjét is romboltam. A tanács elnöke ezután ismertette Margolius .vádlott előtt vádlott társai vallomásainak tartalmát és ezzel véget ért a bírósági főtárgyaás ötödik napjának délelőtti része. • A főtárgyalás ötödik napja délután Vladimír Blazsek tanúnak, a nehéz gépipari minisztérium hivatalnokának kihallgatásával folytatódott, aki vallomást tett Lőblnek és Margoliusnak a Szovjetunió ellen elkövetett szabotázsairól. Löbl például elrendelte és az ő letartóztatása után Margolius végrehajtotta az úgynevezett területi szolgálatok rajonjának eltörlését és a kereskedelemnek árufajták szerint való megszervezését. Ez a szervezés megakadályozta a monopolista társaságokat abban, hogy világos áttekintésük legyen egészkeresletükröl és kötelezettségeikről a Szovjetunióba való szállítások teljesítésénél. Lőblnek további kártevő cselekedeti volt a Szovjetunió ellen az az .árpolitika, amely szerint a Szovjetunióba szállított árukért megállapított árak sokszorta magasabbak voltak, mint a kapitalista külföldre szállított ugyanazon áruért megállapított ár. Amikor Blazsek tanú ezt a szabotázst