Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

1952 november 2

0 UJSZ0 3 Ä Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper Vádlott: Ing. Rada. Államügyész: Ing. Rada, ezzel az emigránssal, a tagozó né? tipikus kizsákmányolójával hosszúlejáratú szerződést kötött a csehszlovák szén kizárólagos eladására tíz évi tartamra. Államügyész: így van cz? Vádlott: Igen, így van. Államügyész: A szerződés szokatlanul magas jutalékot, 3—4%-os jutalékot ismert el, jóllehet a szo kásos jutalék 1—1.5% volt. Ezen- | kívül' Guttmann számára évi negyedmillió korona állandó jutalmat ismertek el, mint sápot Evzsen Löbl javára. így van ez Evzsen Löbl, vagy nem? Vádlott: Igen. Államügyész: Vagyis járadékot Guttmannnak, hogy jobban élhessen. Ez kimondottan munkanélkül szerzett nyereség volt. így volt ez? Vádlott: Igen. Államügyész: Ezenkívül a Csehszlovák bányák nemzeti vállalat Guttmannak szerződésileg meghagyta az úgynevezett felár lehetőségét, lehetett ez«n keresni? Vádlott: Igen, Guttmann ezen a módon mintegy 16 és félmillió koronát szerzett. így ajándékozták meg Guttmann február utáni emigránst. Az államügyész ezután a vádlott r

a rábizonyítja hogy vasúti tehervagónok kivitelénél Nacht, később Nash-ra átkeresztelt képviselőnek egyszerre 49 millió korona jutalékot fizettek ki. A vádlott a jutalék engedélyezésébe 1948 december 12-én kelt levelében beleegyezett. A továbbiakban Löbl vádlott az ú. n. „államosításért adott kártérítés" akciójáról tett vallomást. Ez az akció támogatta az ellenséges elemeket a külföldön. Az államosításért a kártérítést a könnyűipari termékek fokozott kiviteléből akar. ták megfizetni. Löbl vádlott beismerte, hogy kezdeményezője volt ennek az akciónak, amelyben Dixon brit nagykövettel megegyezett, és amelyet Margolius segítségével 1949 nyarán megvalósított. Az árukból, amelyeket ezen akció folyamán exportáltak, Csehszlovákiának csak 50 százalékot fizettek meg. Még károsabb volt Löbl megegyezése Hanzarddal, az Unilever konszern igazgatójával, amelynek Csehszlovákia, a volt Usty nad Labem-i Schicht cég államosításáért kártérítést fizetett, jóllehet ezt a céget, mint náclvagyont jogérvényesen elkoboztak. Löbl saját bevallása szerint Hanzardnak kémhíreket is adott és az általa közvetített nyersanyag behozatalnál a margarin ipar számára bizonyos felülfizetést engedélyezett számára minden tonna után az ő ja. vára úgyhogy az árut drágábban fizették meg, mint amennyi az értéke volt. Löbl vádlott azután beismerte, hogy e kártevés megvalósítását az összeesküvő központ tagjai azáltal biztosították, hogy az összes döntő állásokat a minisztériumokban, képviseleti hivatalokban és kiviteli társaságokban saját embereikkel töltötték be, Löbl vádlott szándékosan meghamisította a véleményezést ezekről az emberekről, hogy lehetővé tegye számukra a nyugatra való távozást és hogy szövetségeseket biztosítson személyükben káros tc. vékenységének céljaira. A külkereskedelem államosítása után is mesterségesen és aljas módon többszáz kapitalista céget tartott meg ezen a szakaszon a Csehszlovák Köztársaságban mint pl. a Polichemiát, a Solidarita-szövetkezetet, stb. továbbá lehetővé tette a köztársaságban külföldi kapitalista cégek képviseletét, jóllehet ismeretes volt előtte, hogy ezek a cégek gazdasági kémkedést végeznek. Államügyész: Tegyen vallomást még arról a tevékenységéről, amelyet a Mercuria társaság fejtett ki. Vádlott: Ez a társaság 1948-ban jött létre az én kezdeményezésemre, mert ennek segítségével a kiviteli társaságok tevékenységét még jobban nyugat felé akartam irányítani és így a köztársaság gazdaságát a kapitalista világhoz láncolni. A Mercuria tevékenységének következtében keletkezett károk több milliót tesznek ki és e károk nagyságát konkrét számokban nem tudom megadni. Államügyész: Tegyen vallomást arról, mit tud ön az összeesküvő központ kapcsolatairól a jugoszláviai titóista klikkel? Vádlott: Frejka már 1945-ben jelentette nekem, hogy Szlánszky a központ tagjainak utasítást ad Tito Jugoszláviájával való legszorosabb gazdasági egíüttmüködésre. A Jugo. szláviával kötött kereskedelmi egyezmények előnyösebbek voltak Jugoszlávia számára. Vallomásának ebben a részében LöW vádlott számos konkrét adatot sorol fel, amelyek kiegészítették Frejka vádlott vallomását. A Jugoszláviával való kereskedelmi kapcsolatok megszilárdításából együttesen vették ki részüket Löbl és Frejka és érvényesítették Szlánszkynak azt az irányvonalát, hogy Jugoszlá via előnyben legyen az összes népi demokratikus országok felett, sőt, a Szovjetunió felett is, és hogy a csehszlovák ipar szabad kapacitásából a legkülönfélébb készítményeket kiválogathassa, Löbl előtt, épp ügy mint Frejka előtt is ismeretes volt a titóisták ellenséges beállítottsága a Szovjetunióval szemben, épp úgy mint Csehszlovákiával szemben is, és a nyugati imperialisták felé való orientációjával teljesen egyet értettek. Elnök: Mit tehet még hozzá val. lomásához? Vádlott: Csak még egyszer akarom mondani azt, hogy a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ Csehszlovákiában az angol-amerikai imperialisták érdekeit széles mértékben Az államellenes összeesküvő köz pont elleni bünper főtárgyalásának, ötödik napján az Állambíróság elnöke hétfőn délelőtt Rudolf Margoliusz, volt külkereskedelmi miniszterhelyettesnek kihallgatásával kezdte meg. Elnök: Miben érzi magát bűnösnek? Vádlott: Tagja voltam a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő kémközpontnak Csehszlovákiában. A felforgató tevékenységre Evzsen Löbl nyert meg, aki már 1948 márciusában közvetlenül bevont az államellenes központban. Ennek a központnak utasításai alapján a külkereskedelem szakaszán kiterjedt kém ós kártevő tevé kenységet fejtettem ki, amely a csehszlovák nemzetgazdaság felforgatására irányult. Abban az igyekezetben, hogy a csehszlovák nemzetgazdaságot a kapitalista országokhoz láncoljuk, úgy tárgyaltam le a kereskedelmi szerződéseket, hogy azok Csehszlovákia számára kedvezőtlenek legyenek. Támogattam azt, hogy a nyugati kapitalistáknak Csehszlovákiában államosított tőkerészesedéseikről kárpótlást fizessenek ki .és hogy megfizessék a München előtti köztársaság kapitalista adósságait. Jóváhagytam és támogattam különféle veszteséggel járó tranzakciók megvalósítását, amelyek komoly mértékben megkárosították a csehszlovák nemzetgazdaságot, összeesküvő központunknak kém és kártevő tevékenységét a csehszlovák nemzetgazdaság felbomlapztására fordítottuk, hogy elérjük végcélunkat. a kapitalizmus visszaállítását Csehszlovákiában. Elnök: Csak ennyiben érzi magát bűnösnek ? Vádlott: Nem. Egészen letartóztatásomig kémkapcsolatot tartottam fenn az imperializmus és ügynöksé. gei képviselőivel. Ez elsösoriban Vera Mioheles Dean volt, az úgynevezett Külpolitikai Kutatószervezet igazgatónője, továbbá Koni Zilliaous, Brermer, zsidó nemzetközi kereskedő, csehszlovákiai emigráns étcionista, valamint a svéd kapitalisérvényesítette és kártevő, ellenséges és felforgató tevékenységet fejtett ki azzal a szándékkal, hogy meghiúsítsa a szocializmus épitését Csehszlovákiában. « köztársaságot elszakítása a béke tábortól, Amerika szolgálatába állítsa és Csehszlovákiát újabb támaszponttá tegye az új világháború gyújtogatői terveinek megvalósítására és én, mint Szlánszky államellenes központjának tagja, ebben az irányban ellenséges, kártevő és felforgató tevékenységet fejtettem ki. Elnök: Van a vádlottak közül valakinek valami kérdése? Szlánszky vádlott: Teljesen egyet értek társamnak, Löblnek vallomásával és kijelentem, hogy összes bűntetteiért teljes felelősséget vállalok. Frejka vádlott is megerősítette Löbl vádlott vallomását. Az állambíróság tanácsa ezután Dagmar Kacserovszká tanúnak, a prágai amerikaí nagykövetség volt fordítójának kihallgatására tért át, akit az állambíróság Gottfrev Liasszal, a Times ős az Economist című brit la po-k levelezőjével, a Brit Intelligence Service ügynökével való kémkedésben bűntársként elítélt. Kacserovsaká tanú vallomást tett Liasz brit kémnek Löbl vádlottal folytatott együttműködéséről. Liasz kém Kacserovszkának bizalmasan elmondotta, hogy Löbl részletes olyan információkat szállít neki a csehszlovák külkereskedelemről, amelyeknek Csehszlovákia érdekében titokban kellett volna maradniuk. Ezek a külkereskedelmi minisztériumban lefolyt különféle bizalmas tanácskozásokról, Csehszlovákiának a Szovjetunióval és a népidemokratikus államokkal kötött kétoldali kereskedelmi szerződéseiről, a kétéves és ötéves tervek részleteiről stb, szóló ták képviselője, Ottó Wilhelm Winter, volt csehszlovákiai követ. Elnök: Közvetítésükkel kik számára dolgozott? Vádlott: Az amerikai és angol kémszolgálatnak fontos és részletes tájékoztatásokat nyújtottam a csehszlovák nemzetgazdaságról és különösen a csehszlovák külkereskedelem helyzetéről. Ezt célzatosan és tudatosan tettem és így a nyugati imperialistáknak titkos és fontos anyagot adtam, hogy lehetővé tegyem számukra a csehszlovák nemzetgazdaságba való beavatkozásukat. A nyugati imperialisták érdekében mindenképpen fékeztem a Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák közti gazdasági kapcsolatok fejlődését azzal a cél. lal, hogy Csehszlovákiát elszakítsuk a demokratikus tábortól és a nyugati imperialisták hatása alá rendeljük. Emellett tudatosan és célzatosan nem vettem tekintetba a kölcsönös gazdasági- segítség tanácsának illetékes határozatait és döntéseit. összeesküvő szervezetünk ellenséges és bűnös terveinek sikeres megvalósítása érdekében felhasználtam a csehszlovák külkereskedelmi képviseleti hálózatban lévő ellenséges, cionista és emigráns elemeket. Magas jutalékokai és a behozatalnál, valamint kivitelnél folytatott különféle machinációkkal a kapitalista Nyugaton lévő áruló emigráció az én segítségemmel pénzügyi eszközöket szerzett, hogy folytathassa felforgató tevékenységét a Csehszlovák Köztársaság ellen. Ezért hagytam jóvá az emigránsok különféle javaslatait és követelményeit, akiknek az ón segítségemmel mindenféle előnyöket nyújtottunk, kiváltképpen a lehető legmagasabb jutalékokkal és árakkal, valamint a Csehszlovákiával folytatott kereskedelemben a legelőnyösebb fizetés: feltételek nyújtásával. Bűnösnek érzem magam abban is, hogy sok esetben segítséget nyújtottam a népi demokratikus Csehszlo. vákia ellenségeinek a kapitalista világba való emigrációjukba. hirek voltak. Kácserovszka maga több ízben járt Löblnél, hírekért Liasz számára, amelyeket maga írt át és tudta, hogy ezeket a titkos híreket Liasz a prágai brit nagykövet, ség diplomáciai postája útján az Intelligence Servicenek küldte el Londonba. Löbl kémhíreken kívül Liasznak segített csaló módon álcázni az egyik prágai export-import iroda vezetőségében való részvételét, amely irodát Löbl közbelépésére kivonták az államosítás alól és mint az egyik brit export-import iroda fiókját tartották nyilván. Kácserovszka tanú továbbá meg erősítette azt, hogy dr. Vladimír Clementis, volt külügyminiszter, kémkapcsolatban állott Liasszal. Liasz bizalmasan elmondotta neki, hogy Clementistől számos bizalmas információt kapott a Csehszlovákia külpolitikai kérdéseiről. Ugyancsak kémkapcsolatokat tartott fenn Liasz Szlánszky bátyjával, Ricfrsurd Szlánszkyval. aki szintén bizalmas információkat adott neki, amelyeket a különféle minisztériumok apparátusában levő barátainak széles köréből nyert. További tanú, aki megerősítette Löbl vádlott kártevő működését, Jozef Hoffmann. a külkereskedelmi minisztérium hivatalnoka volt. Vallomása fdleg a külkereskedelem és a kiviteli társaságok ellenőrzésében előfordult szabálytalanságok lelep lezésére vonatkozott, amit Löbl és Margolius parancsára gyakorlatilag nem valósítottak meg. Hoffman tanú megerősítette, hogy Löbl Margolius és társainak bűnéből gazdaságunkat jelentős, milliárdokra menő devizakárok érték. Jozef Hoffman tanú vallomásával véget ért a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ elleni főtárgyalás negyedik napja. Elnök: Hogyan került a népi demokratikus Csehszlovákia elleni harc útjára? Vádlott: Felforgató és ellenséges ténykedésemnek gyökere a. munkásosztály forradalmi igyekezete és a Kommunista Párt elleni gyűlölettől eltelt álláspontomból ered. Erre neveltek már gyermekéveimtől kezdve. Zsidó kapitalista családból származom. Apám egy textilnagykereskedés társtulajdonosa és a HOR zsidó szabadkőműves páholy tagja volt. Anyám a VIZO cionista szervezet tagija volt. Hozzátartozőiimnak túlnyomó része aktív cionista volt. Kimondottan zsidó nacionalista és cionista szellemben nevelkedtem. Elnök: Mikor lépett be a Csehszlovákia Kommunista Pártjába? Vádlott: Csehszlovákia Kommunista Pártjába 1945-ben léptem be. Ekkor nemcsak hogy nem értettem egyet programm jávai, hanem ellensége voltam. Akkoriban idejére kedvező pozíciót akartam magamnak biztosítani. Kihasználtam azt, hogy a Kommunista Párt szervezetébe behatolt ellenséges elemek támogatták a burzsoá és különösen a zsidó burzsoá elemek pértba és az állam-, valamint gazdasági szervezet funkcióiba való behatolását. Ezt az alkalmat felhasználtam arra, hogy befér, kőzzek a Kommunista Pártba. Államügyész: Hogyan vezette félre Csehszlovákia Kommunista Pártját? Vádlott: Helytelen adatokat hoztam fel, sőt életrajzomban, amelyet a CsKP Központi Bizottsága titkárságának 1950-ben nyújtottam be, hamis adatokat soroltam fel származásomról és pártba való belépé. sem indítóokairól, azt írtam ugyanis, hogy apám baloldali szociáldemokrata volt. hogy marxista elvek szerint nevelt és apámnak ez a nevelése, valamint a koncentrációs táborokban tartózkodás voltak a pártba belépésemnek ideológiai indító, okai. Ezeket az adatokat kigondoltam, hogy becsapjam a párt vezetőségét. A vádlott továbbá részletesen elmagyarázza, hogy 1947-ben találkozott Löbllel, aki felismerte benne a népi demokratikus rendszer ellenségét és ezért 1947-ben a külkereskedelmi komisszió bizottságába helyezte el, amely a központi tervbizottság mellett működött, hogy ott érvényesítse a csehszlovák külkereskedelemnek a kapitalista világhoz láncolásának ellenséges irányvonalát. Röviddel február után Löbl bevonta az összeesküvő központba. Löbl és Frejka ebben az időben a külkereskedelmi miniszter kabinetjének vezetői funkciójába helyezték. Mielőtt elfoglalta volna ezt a jelentős helyet, magánbeszélgetése volt Löbllel. Elnök: Löbl egészen nyíltan beszélt önnel az ellenséges ténykedésről? Vádlott: Igen, azt mondta nekem, hogy föfeladatunk úgy irányítani a külkereskedelmet, ahogy azt Frejka megszabta, tudniillik a kapitalista Nyugat felé orientálódás irányában és hogy ennek a szervezetnek kiszélesítéséről van sző. Ügyész: Kinek vezetése alatt dolgozott, amikor Löblt letartóztatták? Vádlott: Röviddel Löbl letartóztatása után Frejka azt mondta nekem, hogy Löbl letartóztatása ellenségeink müve és hogy számunkra majdnem pótolhatatlan veszteséget jelent. Továbbá azt mondta, hogy minden erejéből igyekezni fog, hogy elérje szabadonbccsátását abból a célból, hogy a külkereskedelemben megtartsuk pozíciónkat. Ettől kezdve Frejka utasításai szerint jártam el s emellett tudatában voltam annak, hogy ellenséges kártevő tevékenységemet nemcsak Löbl és letartóztatása után Frejka irányították, hanem magasabb állásokat elfoglaló emberek. Ügyész: Kit ért ez aäatt? Vádlott: Rudolf Szlánszkyt. A vádlott továbbá arról vallott, hogy miként győződött meg arról, hogy az összeesküvés feje Rudolf Szlánszky. A Löbllel folytatott beszélgetés során megtudta, hogy az ellenséges összeesküvő minden legfontosabb kérdését közvetlenül Szlánszky oldja meg. Tudatosította ezt 1949 elején is, amikor Szlánszky a miniszterhelyettesi állásokba zsidó burzsoáúnacionalistákat, cionistákat, trockistákat és máiS ellenséges elemeket helyezett el. Margoliuszt akkor külkereskedelmi miniszterhelyettesnek nevezték ki. Meggyőződött erről egy Szlánszkyval alkalmilag lebonyolított beszélgetés során is, amely a Svédországgal való kereskedés kérdésére és a svéd vasérc behozatalára vonatkozott. A vádlott továbbá arról beszél, hogy Fírejka és Löbl utasításokat adtak neki, hogy szabotálja a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának határozatait és keményein lépjen fel a népi demokratikus államok ellen. Ügyész: Milyen célokra törekedett az összeesküvő központban? Vádlott: Az ellenséges ténykedés a csehszlovák nemzetgazdaságnak a szocializmus felépítése szempontjából legfontosabb szakaszai ellen irányult. Igyekeztünk megakadá.; lyozni a csehszlovák iparnak a nehézipar irányában való átépítését, megakadályozni a legfontosabb termelési ágazatok felépítését, elzárni az utat a saját nyersanyagalap akármilyen fejlesztése felé, megtartani és kiszélesíteni a csehszlovák nemzetgazdaságnak a kapitalista nyugattól való függését és megbénítani a Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák közti gazdasági együttmunkálkodást azzal a céllal, hogy Csehszlovákiát elszakítsuk a demokratikus tábortól és a nyugati imperialisták hatása alá rendeljük. Ügyész: Mi volt a végcél? Vádlott: A kapitalizmus vftssaaállítsa Csehszlovákiában. ügyész: Mire törekedtek azért, hogy ezt a célt elérjék? Vádlott: Összeesküvő központunk arra törekedett, hogy hatalmába kerítse a Kommunista Pártban és a kormányban a vezetést. Ezért helyezte Szlánszky az egyes szakaszok vezető helyedre az ellenséges elemeket. A Rudolf Szlánszky állal vezetett államellenes összeesküvő központ elleni bűnper ötödik napja