Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

ül SZ0 19Ö2 november Wf A Rudolf Szlánszky által Vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper Tegnapi számunkban közöltük Frejka vádlott kihallgatását, vala mint Frank vádlott kihallgatását és Svermáné tanú kihallgatását. Mai számunkban Löbl vádlott kihallgatásának további részét közöljük és a bírósági tárgyalás ötödik napjának lefolyását. • Ügyész: Előttünk Ismeretes, hogy Liasnak még más jelentéseket is elárult, amelyek nem Csehszlovákiát érintették. Vádlott: Igaz az is, hogy a csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolatokról is tájékoztattam öt. 1947 de cemberében meghatalmazott miniszteri funkciómban, mint a kormányküldöttség vezetője, kereskedelmipolitikai egyezményt kötöttem a Szovjetunióval és rögtön ezután Liast tájékoztattam ezeknek a tárgyalásoknak minden részletéről. Kémkapcsolatot tartottam fenn Hassal Londonban is a kereskedelmi-politikai egyezmény előkészületi tárgyalásainál. Ezt az egyezményt aztán 1949-ben Margoliusz kötötte meg, akit tájékoztattam, hogyan kell követnie a tárgyalásoknál az ellenséges irányvonalaiÜgyész: Milyen további szolgálatot tett Liasnak? Vádlott: KéréáKre elintéztem, hogy az Alcron-céget, amelyben Lias pénzügyileg érdekelt volt, ne sorozzák be az államosításba, habár ez törvényellenes volt és Csehszlovákiának károkat okozott. Úgyszintén elintéztem különböző engedélyeket, ékszerek, szőrmék és más cikkek Svájcból és Nagy-Britanniából való behozatalával kapcsolatban. A Liassa! való kémkapcsolatok megszűntek, amikor kémtevékenységét leleplezték és el kellett hagynia Csehszlovákiát. Ügyész: Ön beismerte, hogy kémkapcsolatot tartott fenn Hermán Field amerikai kémmel. írja le nekünk ezt a kapcsolatot. Vádlott: Field amerikai kémmel már 1939-ben Krakkóban léptem kémkapcsolatba, ahol Field az emigránsok soraiból toborzott kémek szerzésével foglalkozott. 1947-ben segítségemmel Csehszlovákiába jutott. Vilém Novy lakásán találkoztam vele és Novyval leírtuk neki Csehszlovákia általános gazdasági és politikai problémáit, az UNRRA behozatalaival kapcsolatos kérdéseket és mindazt, amit a külkereskedelmi minisztérium szakosztályfőnökének ma. gas funkciójából tudtam. 1949-ben dr. Markusnak, a külkereskedelemügyi minisztérium szakosztályfőnökének jelenlétében újra találkoztam Fielddel és rendelkezésére bocsátottam minden kért információt. Ügyész: Hogyan létesített kémkapcsolatot Koni Zilliacussal? Vádlott: Frejkától megtudtam, hogy Zilliacus fontos feladatot játszik Szlánszky központjának államellenes ellenséges ténykedésében. Személyesen 1946-ban ismerkedtem meg vele André Simoné közvetítésével. Kémkapcsolatra 1947-ben került sor. A vádlott elmondja, hogyan adott át Zilliacusnak titkosjellegü részletes statisztikai adatokat tartalmazó írásbeli memorandumot. Ügyész: Folytatta Zilliacussal a kémkapcsolatot ? Vádlott: Akkor éppen a Szovjetunióval való kereskedelmi-politikai tárgyalásokat készítettem elö. Zilliacusnak átadtam annak a jegyzőkönyvnek a másolatát, amely a Szovjetunió és Csehszlovákia között meebeszéit árumennyiségről minden adatot tartalmazott. A jegyzőkönyv titkos volt. Ugyanakkor Zilliacus ügynököt és politikai barátait meg akartam győzni arról, hogy Frejka és én odaadó barátai vagyunk Nagy. Britanniának és ellenségei a Szovjetuniónak. Továbbá lehetővé akartam tenni Kratochvílnak, hogy ezt a levelet a brit kormánynak továbbítsa és így lehetővé tegyem számára, hogy ezt az anyagot mint értékes segítséget felhasználja a Csehszlovákia elleni harcban. Ügyész: Sorolja fel további kémkapcsolatait. Vádlott: Szoros kapcsolatot tartottam fenn a londoni Times folyóirat tudósítójával, Smollettel és a brit kémszolgálat számára igen értékes tájékoztatást adtam át neki. Részletesen tájékoztattam Smollettet a Csehszlovákia és a Szovjetunió között kötendő kereskedelmi-politikai szerződés moszkvai tárgyalásairól, ahol az én Szovjetuniót megkárosítani törekvő igyekezetemet a tárgyalásnál Klement Gottwald éles közbelépése hiúsította meg. Smollettnek lehetőséget nyújtottam a Csehszlovákiában kifejtett kém. és felforgató tevékenységre azzal hogy elintéztem, hogy a Koh-i-noor nemzeti vállalatnak ausztriai képviseletével bízzák meg. Smolletten kívül a csehszlovák nemzetgazdaság és külkereskedelem minden kérdéséről tájékoztattam az amerikai-angol körök sok képviselőjét is. Ezt mint az államellenes központ tagja tettem és minden alkalmat felhasználtam arra, hogy megkárosítsam Csehszlovákia érdekeit. Elnök: Ajánlott-e önnek valamikor ilyen kémet Clementis vádlott? Vádlott: 1949-ben Clementis miniszter kabinetjéből ajánlották nekem Neel amerikai tanárt, akinek sok titkos adatot adtam át a csehszlovák külkereskedelem tervezésé ről és tervezésének technikájáról és egyben elárultam neki a csehszlovák külkereskedelem stratégiáját. Löbl vádlottat ezután azqkkal az akciókkal kapcsolatban hallgatják ki, amelyeket annak érdekében hajtott végre, hogy a csehszlovák nemzetgazdaság kárára kialakítsa a csehszlovák ipar Amerikától való műszaki függőségét és hogy Csehszlovákiát elvonja szövetségeseinktől, a Szovjetuniótól és a népi demokratikus országoktól. Ezeknek az akcióknak egyike volt az úgynevezett Uberali-akció, amelyet Uberali, volt prágai izraeli követ, amerikai ügynökkel beszéltek meg. Másik ilyen akció volt az úgynevezett dollároffenzíva, amely lényegében az Überall-akció folytatása volt. Az Amerikában kifejtendő dollároffenzíva akciójának konkrét tervét az amerikai kém és a cionista Alexander Taub adta át neki Prágából Amerikába való elmenetele előtt. A kihallgatásnál Löbl beismerte, hogy utasításokat adott a külkereskedelmi társaságoknak, hogy gazdasági áldozatok árán is nyugatra szállítsák a csehszlovák gyártmányokat, még ha az árak alacsonyabbak is, mint az előállítási költségek. Az ügyész sok bizonyítékot terjesztett elő, amelyek igazolták Löbl részvételét ezekben az akciókban és amelyeket a vádlott felismert és valódiságukat beismerte. Ügyész: Számoljon be az Überallal való további együttműködéséről. Vádlott: 1946 elején Uberali meglátogatott engem az izraeli kereskedelmi küldöttség tagjaival együtt. Überallal arról tanácskoztunk, hogyan éljünk vissza az Izraellel kötendő előkészített szerződéssel a cionista emigráció támogatására, valamint a zsidó burzsoázia és a cionista emigráció vagyona kivitelére. Ennek a tervnek lényege abban volt, hogy az Izrael államba irányított csehszlovák kivitelnek csak egy részét fizetik meg valutákkal, a maradék részt pedig a csehszlovák cionista emigráció Csehszlovákia területén hagyott vagyonából. Ügyész: Mit jelentett ez? Vádlott: Kártérítést nyujtottunk volna a zsidó bruzsoázia vagyonáért, amelyet Izraelbe való kiköltözése előtt a köztársaság területén hagyott. Ügyész: Izraelbe irányuló kivitelünk tehát bizonyos magasságig nem volt fedezve ? Vádlott: Igen. éppen ebben rejlett a kártevő célzat ennek a záradéknak elfogadásában. Ügyész: Leplezze le ezt a kártevést, konkrétan beszéljen, ne olyan általánosan. Vádlott: Azzal, hogy a valuták helyett, amelyekért Csehszlovákia különböző szükséges gyártmányokat hozhatott volna be, Izrael állam bizonyos határig az Izraelbe költözködő csehszlovák állampolgárok pénzével fizetett, a csehszlovák valutagaz dálkodás ennek a kvótának magasságáig kárt szenvedett. Ügyész: Meglopták! Milyen további kártevő akciókat folytattak le Iz rael állam érdekében a csehszlovák nemzetgazdaság ellen? Vádlott: További ilyen kártevő akció volt az, hogy elősegítettem azt, hogy a Koh-i-noor nemzeti vállalat ceruzagyártó berendezését Izraelbe vihesse és hogy ott egyben részvény, társaságot alapítson, és ennek a be rendezésnek ellenértékét nem valu. tákkal, hanem részvényrészesedéssel fizették volna meg. Olyan berendezésről volt szó, amely fontos volt a csehszlovákiai termelés szempontjából. Az ügyész ezután felolvassa annak a szakvéleménynek záradékát, amely az Izraeli ceruzagyár építkezésében való részvétel vizsgálatáról szól: A Koh-i-noor nemzeti vállalatban há rom hónapon keresztül nyolc csehszlovák állampolgárt iskoláztattak akik emigrálni akartak Izraelbe és egy izraeli állampolgárt. Ezeket kitanították a grafit gyártási folya matára, amiben ceruzagyáraink kü lönösen értékes tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezt a munkások ébersége akadályozta meg. Izraelbe küldésre készen állt tíz ceruzagyártó gép és csak a munkásság közbelépésének és éberségének köszönhető hogy minden igyekezet ellenére nem sikerült a gépeket elküldeni. így volt ez? Vádlott: Igen. Ügyész: ön még további akciókkal károsította meg a csehszlovák nemzetgazdaságot. Vádlott: Igen, a további akciók egész sorával. Például februárban, amikor sor karült a kisebb termelési üzemek államosítására. Támogattam azt, hogy ezeknek az üzemeknek berendezését nyugatra, főleg pedig Izrael államba kivigyék. Habát kötelességem volt mindent úgy intézni, hogy minden egyes gépet külföldre küldése előtt ellenőrizzenek a csehszlovák ipar számára való használhatósága szempontjából és biztosítani azt, hogy megfelelő árak legyenek biztosítva — céltudatosan nem tettem ezt. Ügyész: A kivizsgálás megállapította, hogy Coohorn céggel valé kapcsolatban is megkárosította a csehszlovák nemztegazdaságot. Beszéljen erről a bűntettéről. Vádlott: Azzal a célzattal, hogy a csehszlovák ipart az amerikai monopóliumoktól műszaki függésbe hozzam, támogattam a rnüfonalgyártó berendezés megvételét a Coohorn amerikai cégtől. Ennek során kiérőszakoltam azt, hogy a Nemzett Bank még a Csehszlovákiába való leszállítás előtt részletet utaljon át erre a berendezésre. Nyomásomra a bank ezt megtette. Az amerikai kormány ezután betiltotta a Csehszlovákiába irányuló kivitelt, úgyhogj ezek a követelések elvesztek és nagy károk keletkeztek. Államügyész: Mikor ismerkedett meg Coohornnal? , Vádlott: 1948 elején lakásomon, ahová őt Eisler hozta el. Coohorn amerikai cionista, gyáros, a vele folytatott beszélgetés folyamán rá jöttem, hogy nagyon jó kapcsolatai vannak a washingtoni Fehér-Házhoz tartozó körökkel. Ezért nagyon szívesen árultam el neki különféle titkos információkat, számítva arra, hosry így egvenesen Amerika uralkodó köreihez jutok. Államügyész: Hogy tovább folytathassa a kémkedést? Vádlott: Igen Államügyész: Milyen híreket adott ön Coohorn közvetítésével az Ameri kai Egyesült Államok uralkodó köreinek ? Vádlott: Olyan információkról volt szó, amelyek fontosak az amerikai kormány harcának iránya és stratégiája meghatározására Csehszlovákia ellen. Államügyész: ön a csehszlovák gazdaság kárára támogatta az angol tőkéseket is. Vádlott Ez azonban az esetben történt, amikor hitelről tárgyaltam Sir Hambrossal, a brit nemzeti bank igazgatójával és bankház tulajdonossal. Erről az akcióról tanácskoztam Frejkával és ez akció számára megnyertem Szlánszky beleegyezését. Ezután kapcsolatba léptem Sir Hambrossal és annak igazgatójával, és tárgyaltunk, egy millió fontnyi hitelről való megegyezésről. Államügyész: Mi volt a céljuk e hitel megkötésével. Vádlott: Szándékom az volt, hogy lehetővé tegyem, hogy a londoni City ellenőrizhesse és befolyásolhassa a csehszlovák külkereskedelmet és így a csehszlovák gazdaságot NagyBritanniához láncolja. Ez a hitel előnytelen volt. Nemcsak a magas kamatok miatt, hanem azért is, mert Hambrosnak lehetővé tette a csehszlovák külkereskedelem ellenőrzését és befolyásolását. A Nemzeti Bank tiltakozott e hitel megkötése ellen, én azonban mégis keresztülvittem. Az államügyész azután dokumentumokat mutatott, be, amelyek e kérdésre vonatkoztak. A vádlott azután elmondotta, hogy e hitel realizálásánál lehetővé tette Hambros bankházának hivatalnoka számára, hogy Csehszlovákiába való érkezése után itt kémkedést folytasson. Államügyész: Ez a kártevő hitel nem az egyetlen eset amikor a nemzetközi tőkével szövetkezve Csehszlovákiát a nyugathoz láncolta. Vádlott: További ilyen eset, egy brit exportcég tulajdonosával, Brenner cionistával való megegyezésem, akit megbíztam a csehszlovák textil reexportjával, valamint azzal is, hogy közvetítsen hitelt számunkra a brit kormánytól, amelyet megkaphattunk volna Brenner közvetítése nélkül is. Brenner a csehszlovák gazdaság kárára nemcsak magas províziót kapott a hitelből, hanem nyereségei ls voltak a gyapjúbehozatalából és a textilkészítmények kiviteléből. Államügyész: Milyen módon sikerült önnek rejtve tartania és álcáznia ellenséges tevékenységét? Vádlott: Javaslatot dolgoztam ki, amellyel ellepleztem a kapitalista államokkal való kereskedés előnyte. lenségeit és a tervgazdasággal bíró államokkal való kereskedelem előnyeit. A központ nyugati orientációjának pénzügyi gazdasági következményeit ellepleztem. A kiviteli társaságnak utasítást adtam, hogy a kapitalista államokkal való kereskedésben szabjanak meg úgynevezett optimális árakat, ami az adott ellenséges káderek mellett a termelési költségeknél alacsonyabb árak megszabását jelentette. Az elszámolás ezen módja gyakorlatilag ellenőrizhetetlen lehetőséget adott ezen ellenséges kádereknek a meggazdagodásra, valamint a tőke menekülésére. A kiviteli társaságok a Szovjetuniónak és a népi demokratikus államoknak az én beleegyezésemmel és tevékeny támogatásommal sokkal magasabb, aránytalanul nagy árakat számítottak, hogy a haladó államoknak ilyen megrablásával fedezzék a szándékosan okozott károkat, amelyek a kapitalista államokkal való kereskedésből származtak. Államügyész: Vagyis egyrészt súlyosan megkárosított bennünket a kapitalista államokkal kötött üzletekkel, másrésr.t megkárosították a. népi demokratikus országokat és a Szovjetuniót. E kártevő palástnál is többen tartották a kontójukat. Vádlott: Igen, emellett azt a célt követtem: fenntartani a gazdasági kapcsolatokat a tőkés államokkal, amelyek ellenséges tevékenységünk álcázásának szempontjából azért is fontosak voltak, hogy a csehszlo vák termelésnek ne legyen betekintése a kiviteli társaságok árpolitikájába, és így ne leplezhesse le kártevő tevékenységünket. Államügyész: És így termelő vállalatainknak, amelyeket már munkások vezettek, nem volt lehetőségük a külföldi kereskedelmet ellenőrizni az árak terén. így van ez? Vádlott: Igen, éppen ezért akartam elszigetelni a termelést a kiviteli társaságok árpolitikájától és az egész külkereskedelmet ellenőrizhetetlenül a kiviteli társaságok ellenséges kádereinek kezében hagyni. Államügyész: Beszéljen most konkrét esetekről, amikor a kapitalizmusnak Csehszlovákiában való megújítása érdekében szabotálták Csehszlovákia gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Vádlott: Ezekkel az államokkal folytatott tárgyalások alkalmával igyekeztem elszakítani a köztársaságot a tervgazdasággal bíró államoktól. így például 1947-ben a keresksdelmi.politikai egyezményről folyó tárgyalásokon Moszkvában a Szovjetunióra rákényszerítettem Csehszlovákiából olyan selejtes áru kivitelét, amely iránt a Szovjetunió egyáltalán nem érdeklődött, míg az értékes árut a tőkés államokba való elhelyezés céljaira tartottam fenn. A kiviteli társaságok az én utasításomra a Szovjetuniónak a világszínvonalnál sokkal magasabb árakat számítottak, magasabb árakat, mint amilyenekért a kapitalista államokba adtunk el árukat. így például kardántengelyek

s generátorok, villanymotorok és naftacsövek kivitelénél a kiviteli társaságok az én beleegyezésemmel a Szovjetuniónak egészen 30 százalékig terjedően magasabb árakat számítottak, mint amennyiért a kapitalista államokba exportáltak. Az államügyész az ügyészség nyomozata alapján készült szakvélemény bizonyítékaival rábizonyítja a vádlottra a kártevő árpolitikát és azt, hogy nem gondoskodott az árdokumentáció kiépítéséről árellenőrzöosztályok létesítésével a kiviteli társaságokban. A vádlott rámutat például olyan esetekre, amikor egy bizonyos típusú gépért a Szovjetuniótól 550.750 koronát követeltelt és végül 400.000 korona árban egyeztek meg, mivel kiderült, hogy az ár túlzott és emellett ugyanezt a gépet Svédországba 363.335 koronáért szállították. Vádlott: Rendes dokumentációról szándékosan nem gondoskodtam és így az árpolitikát a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok szabotálásának nagyon hatásos eszközévé tettem. A Magyarországgal nyersolajról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban 1946-ban úgy intézkedtem, hogy az ellenérték egy része 5,000.000 korona értékben az áruló magyar emigráció kezébe kerüljön Svájcban. A vádlott továbbá vallomást tesz arról, hogyan építette kí a csehszlovák külkereskedelem képviseleti hálózatát a népi demokratikus köztársaság kihelyezett ellenségeiből, akik magas fizetéseket és províziókat húztak a megkötött üzletek után. Február után elmenekültek és az állami pénzeket a Csehszlovákia ellen folytatott harcra használták fel. Szándékosan arra törekedtem, hogy az államellenes központnak a tervezett és előkészített fordulat céljaira Csehszlovákiában kéznél legyen egy kapitalista képviseleti hálózat. így New Yorkba helyeztem Dub gyárost, valamint Rezek és Hasek burzsoá-nacionalistákat, Londonb' helyeztem a burzso-nacion^Msta Fuohsot. Triestbe a CSSZD kiz'ró'.tgos széneladóját, Vilém Gutmannt. Államügyész: Hogyan állt a do log ezzel a Guttmannal? A dokumentációból és a szakvéleményből nyilvánvaló, hogy a szénkivitelt olyan cég végezte amelynek tulajdonosa a második vilísrhábon'tutáni emigráns \*>lt. Ez, a hírhedt, volt osztravai szénbáró Vilém Guttmann volt. Vádlott: Igen, ez így van. Államügyész: A csehszlovák bányászatból, állami vállalatból — M volt ott azután?