Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-26 / 282. szám, szerda

1952 november 26 UJSZ0 A Húdol! Szlánszky áltai vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper gyan irányítsák az államellenes összeesküvő központ tevékenységét. Elnök: Mit árult el ön akkor Fieldnek T Vádlott: Pontos és világos áttekintő képet nyújtottam neki a csehszlovák gazdaság állapotáról, főleg a kétéves terv teljesítéséről, gazdaságunk alapágazataiban. Államügyész: Most az ön államellenes tevékenységéről beszéljen, amelyet a tervezésben fejtett ki. Vallomása elején beismerte, hogy itt nagy károkat okozott. Vádlott: A tervezés ágazatában folytatott aknamunkámat arra irányítottam, hogy gáltoljam a szocializmus felépítését a Csehszlovák Köztársaságban és a népi demokratikus országokban. Emellett Szlánszky utasítlfeait tartottam szem előtt, hogy igyekezni fogunk megőrizni a Csehszlovák Köztársaság háborúelötti gazdasági felépítését, valamint a kapitalista Nyugattól való háborúelőtti gazdasági függését. Igen részletes irányvonalat adott Szlánszky az 1917 őszén veselykovói villájában megtartott egésznapos tanácskozáson, ahová akkor elvittem az ötéves terv javaslatának teljes szövegét. A beszélgetés során Szlánszky boncolgatta közöttünk a háborúelötti gazdasági felépítés és a Csehszlovák Köztársaság Nyugattól való gazdasági függőségének megőrzésére már előbb megállapított koncepciót. Abban egyeztünk meg, hogy a pártonbelüli javaslatba besoroljuk a nyugati államoknak a csehszlovák külkereskedelemben az ötéves tervben történő forgalmának mértékben felüli részét éspedig az ötéves terv utolsó évében majdnem 60 százalékos magasságban. Ügyész: ön az állami tervekbe különféle kártékony pontokat csempészett be. Melyek voltak ezek? Vádlott: , A kétéves tervben és kiváltképpen azután az ötéves terv során igyekeztünk megakadályozni a vasérc és a színes fémek forrásainak kiaknázását. Az energetika területén igyekeztünk komoly diszproporciókat kialakítani az ipar és a lakosság fokozódó szükségleteivel szemben. A meglevő termelési kapa. citásnak igen alacsony kihasználását terveztük és különféle módszerekkel akartuk a termelést nem gazdaságossá tenni. Ügyész: Hogyan fékezték a nehézipar fejlődését? Vádlott: Ezt már 1946-ban, a kétéves terv összeállításánál megkezdtük, amikor a tervbe nem soroztuk be a következő ötéves terv nehézipari felépítésének előkészületeit. Ezzel fékeztük a nehézipar felépítését és az erre irányuló előkészületek csak az ötéves terv megkezdése után lehettek foganatosítva. A nehéziparban az 1950—1952. években úgy sokasodtak a nagy beruházási munkálatok, hogy ezeket idejében nem lehetett teljesíteni, ahogy ezt például a kuncsicei Klement Gottwald új nagy kohómüvek felépítésénél történt Osztrava.vidékén és a nehéz gépipar néhány nagyüzemének felépítésénél. Ügyész: Ezzel szemben hol használták fel a beruházási eszközöket és az egész tervezési, valamint konstrukciós kapacitást? Vádlott: A nehézipar felépítésének előkészületére felhasználandó eszközöket ehelyett különféle felesleges beruházásokra fordítottuk más szakaszokon. ügyész: Hogyan hajtották végre a beruházásokat az ötéves terv során? Vádlott: Az ötéves tervben azzal folytattuk ezt az ellenséges irány vonalat, hogy a nehézipar sok szakaszán, különösen a hazai nyersanyagok kitermelésénél és termelésénél túlságosan alacsony termelési feladatokat állapítottunk meg. Igy például a feketeszénnél, a vasércnél és színes fémeknél és hasonlóknál, amelyeknél a termelési feladatokat később fokozni kellett. A vasérc termelés feladatait 1951ben körülbelül háromszorosára kellett emelni. A színes fémek érceinek, így például a réz termelését egyáltalában nem terveztük be. Úgyszintén igen alacsony termelési feladatokat állapítottunk meg a szintetikus fűtőanyagok és a miifo. naiak termelésénél, amelyeknél később szintén emelni kellett a termelési feladatokat. Továbbá céltudatosan azzal igyekeztünk csökkenteni az ipari termelést, hogy a meglévő termelési térfogat igen alacsony kihasználási százalékát terveztük be. Igy például a nehéz gépiparban az általunk összeállított tervek szerint csak egy műszaknak kellett volna dolgoznia, bár itt több műszak is dolgozhatott volna. Vagy például a barnaszén bányák nagy kitermelési gépeinél, amelyek 4—5 órát dolgoztak naponta. A termelési kapacitás alacsony százalékú kihasználását terveztük be. ezenkívül a cementgyártó üzemekben a vegyiiparban, a kohómüvekben és a villanymü vekben Az ügyész kérdésére, milyen további szabotázsmódszereket használtak, a vádlott ezt vallja: A nehézipar fejlődése szabotálásának tovább; módszere az volt hogy akadályoztuk a szovjet tervezési tapasztalatok felhasználását. Ezek közé tartózik az. hogy az ipari termelés legnagyobb részét specializált, névleges 'feladatok alatt kell csoportosítani. Mi azonban a tervezésnek ezt a módszerét a kétéves tervben és még az ötéves terv elején is akadályoztuk, különösképpen a fém iparban és a kohómüvekben. Ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy igen gyakran nehézipari termékek helyett könnyüket gyártottak, mint például kis villanymotorokat nagyok helyett, vagy könnyű megmunkáló gépeket nehéz gépek helyett gyenge generátorokat erősek helyett, vagy finom bádogot vastag helyett. Ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy bár egészben véve elég acélt vagy elég hengerelt anyagot termeltünk, de emellett kevés nemesacélt, vagy kevés kovácsolt vasat termeltünk. Ezzel zavart keltettünk a nehéz gépipar termelésében, amelynek éppen ilyen termékekre volt szüksége, mint félkészárukra Ügyész: Az ügyészségnek e kérdésről, a nyomozásból rendelkezésére áll több vélemény. A második számú véleményben a tervezés szabotálásáról szóló kötetben ez a következtetés olvasható: ,,A tervnek nemteljesítése ezeknél a termékeknél azzal a következménnyel jár, hogy nincs elégséges mértékben biztosítva a felépítés a bányaiparban, az energetikában, a vegyészetben és más ágazatokban, aminek következménye az egész nemzetgazdaság fejlődésének meg. lassúbbodása." Ezekre a termékekre gondol? Vádlott: Igen. A szovjet tervezési tapasztalatok átvétele akadályozásának egy másik módszerét használtuk az anyagellátás tervezésében, ami káros következményekkel járt a nehéziparra. Az anyagfogyasztást nem a használati normák szerint terveztük és így történt az, hogy iparunkban az 1950-es évben a rézfogyasztás két százalékot tett ki a hengerelt anyag fogyasztásához viszonyítva, a Szovjetunió 1 százalékával szemben. Igy körülbelül kétszer annyi rezet használtunk el ugyanolyan termékek gyártására, mint amilyeneket a Szovjetunióban gyártanak és ezzel igyekeztünk rézhiányt okozni és akadályozni fémiparunk termelését. A vádlott vallomájsa további ré. szóben bevallja, hogyan akarták a nehéziparban elkövetett szabotázsaikkal, valamint további szabotázstettekkel a külkereskedelem szakaszán elérni azt, hogy a nehézipar ne teljesítse vagy csak részben s késéssel teljesítse szerződéses szállításait, különösen a Szovjetunió számára. Ezzel akarták gátolni Csehszlovákia gazdasági alapjá nak kiépítését, fenntartani gazdasági I függőségét a kapitalista nyugattól és gyengíteni országunk védelmi képességét. Bűnös terveik azonban hála idejében valő leleplezésüknek, nem valósultak meg. A kártevő banda a könnyűipar tervezésénél is azon igyekezett, hogy gazdaságun/ kat a nyugati kapitalista államoktól függővé tegye és mértéken felüli befektetéseket eszközöltek ettbe az iparba, amelynek nagy kapacitása nem volt kihasználva, ami lassította a szocializmus felépítését országunkban. Ügyész: Milyen következményeket okoztak ezekkel a szabotázsok. kai? Vádlott: Ezek következményei később megmutatkoztak a csehszlovák nemzetgazdaságban, és pedig különféle nehézségekben, mint például a textil- és bőripar anyaghiányban, az öntvények és a hengerelt anyag hiányában a nehéz igépiparban és a csehszlovák kivitel milliárdos veszteségeiben. Ügyész: Beszéljen kártevésükről, amelyet a csehszlovák kohóipar saját nyersanyagalapjának kiépítésénél követtek el. Vádlott: Hogy megvalósíthassuk az általunk meghatározott ellenséges koncepciót Csehszlovákiának a kapitalista nyugattól való gazdasági függésének megtartása irányában,- akadályoztuk kohászati iparunk saját nyersanyagalapjának kiépítését is. Nem soroztuk be a tervbe a vasérc fontos lelőhelyei egész .sorának kiaknázását. Már a két. éves terv során 1947-ben leállítottuk a Sternberg na Morave melletti vasércbányát. Az ötéves terv során pedig igyekeztünk az 1953-as évre. tehát az ötéves terv utolsó évére alacsonyabb vasérctermelést tervezni, mint amilyen az 1948-ban volt. A vasérokitermelés ilyen csökkentésével egyidejűleg beterveztük a nyersvastermelés emelkedését és igy komoly aránytalanságokat teremtettünk és a kohászati ipart az eddiginél nagyobb mértékben irányítottuk nyersanyagbehozat ailra. Ezeket a nyersanyagokat jelentős mértékben éppen nyugatról hoztuk be. Ügyész: Erről az ügyészség szakvéleménnyel rendelkezik, amelynek a záradéka a következő: „A vasérc alacsony kitermelésének tervezése és a vasércbehozatal túlméretezésé re való irányvonal káros volt nemzetgazdaságunkra. A csehszlovák nyersanyagalap fejlődését legalább három-négy évvel fékezte le és így az egész nemzetgazdaság fejlődésit is. Igy van ez? Vádlott: Igen. Az ötéves terv során lehetsíges és szükséges volt a vasérckitermelés fokozását legalább kétszeresére betervezni, ami j később 1951-ben a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén meg is történt. Egész szabotázsunkkal kapcsolatban nem toroltunk' be a tervbe a vasérc feldolgozásához szükséges berendezések felépítését Éppen ilyen ellenségesen jártunk el a színes fémek ércei kitermelésének kérdésében. A csehszlovák nemzetgazdaság saját ércalapjának fejlesztésében szabotázsaink következtében néhány évet veszített, amelyek során a színesfémek érceinek nagymennyiségét lehetett volna kitermelni. Állást foglaltunk az alacsonytartalmú ércek állítólag nemgazdaságos kiaknázása ellen és ennek ürügye alatt szabotáltuk a geológiai kutatást. A szabotázs további módszere, amelynek segítségével fenn akartuk tartani nemzetgazdaságunknak Nyugattól való függőségét, az volt. hogy e színesfémek termelése számára nem építettük ki a kellő raffinációs kapacitást. Igy történt az, hogy a népi demokratikus országokból behozott cinkvagy rézércet fémmé feldolgozásra Belgiumba kellett küldeni. Hasonlóképpen a vasércnél nem soroltuk be az ötéves tervbe a pyrit nagy csehszlovákiai telepeinek kihasználását, habár ebben az időben Csehszlovákia majdnem kizárólagosan behozatalra szorult ebben, a vegyiiparunk számára nagyon fontos nyersanyagban. Ügyész: Ön említette az energetika területén elkövetett kártevő munkájukat is. Vádlott: Államellenes összeesküvő központunk különösen erre az alapvető szakaszra fordította figyelmét, mert innen aránylag könynyen lehetett zavart kelteni egész gazdaságunk fejlődésében. Az energetika területén én személyesen azzal követtem el szabotázsokat, hogy egyetértettem az energetikai telje, sítöképesség igen alacsony évi kihasználását feltüntető terve-Ael, amelyekben nem volt megfelelően biztosítva valamennyi energetikai forrás egységes összállami hálózatba való beállítása. Ennek következménye volt a meglévő berendezís alacsony évi kihasználása. Beleegyezésemet adtam az energetika túlmé retezett befektetési terveihez is. és ezzel hozzájárultam az energetikai müvek felépítése befejezésének hátráltatásához. Az összállami tervekben nem biztosítottam rendesen a gépeket az energetika számára az energetikai berendezés mérlege segítségévél. Ügyész: Abban a szakvéleményben, amellyel az ügyészség rendelkezik, ezekkel az energetikában el követett szabotázsaival kapcsolatban ez áll: ,,A villanymüvek felépítésének befektetési tervében nagy befektetési összegeket nagymenynyiségü építkezésre osztották szét A befektetési terv szilségtelenül magas Volt. Sok villanymüvet idő előtt leállítottak, a befektetési eszközök szétosztása azzal a következménnyel járt, hogy időelőtti és hely telen befektetéseket eszközöltek és hogy nagy befektetési eszközök felhasználatlanul maradtak." Vádlott: Igen, így van. Hogy az energetika szakaszán ilyen kiterjedt szabotázsokat lehessen elkövetni, 'Rudolf Szlánszky vezető helyre juttatta az energetikában összeesküvésünk résztvevőjét Bart.Bradensteln kozmopolita és kalandor mérnököt. akivel különösen szoros kapcsolatban állt. Bart mérnök főleg arra ügyelt, hogy a csehszlovákiai villanymüvek túlméretezetten és szétszórtan legyenek felépítve ós ugyanakkor elhanyagolta és megszüntette az üzemi villanymüVeket. Szlánszky társaival együtt azzal követett el szabotázsokat az energetikai iparban, hogy akadályozták a külön fűtőanyag és energetikai minisztérium kialakítását, hogy akadályozták az összállami szempontok érvényesítését a villanyáram fogyasztásának irányításában. Az energetikában végrehajtott szabotázsokban je lentékeny része volt összeesküvésünk további résztvevőjének, a fémipar vezérigazgatójának, Fábingernek, aki az energetika területén a fémipari üzemek által gyártott energetikai berendezés leszállításánál irányította a szabotázsakciókat. Az energetikai iparban szabotázstevókenyaégiink különösen abban mutatkozott meg, hogy a beállított teljesítmény évi kihasználása nálunk sohasem haladta túl egészen letartóztatásomig az évenkénti 3700 órát, habár a Szovjetunióban a felszerelt teljesítményképességet évente kb. 5500 órára használják ki és továbbá abban, hogy nálunk a felszerelt teljesítményképesség kb. 25 százaléka volt állandóan tartalékban a Szovjetunió 15 százalékával szem ben. Az áram ipari fogyasztását nem osztották be az egész napra, aminek következtében a fogyasztásnál szükségtelen napi csúcsfogyasztásra került sor. , Az energetika területén folytatott kémtevékenység következtében és mivel az áramfogyasztás különösen az 1950—51 és az 1951—52-es évek téli hónapjai során emelkedett, jelentős méretű zavarok keletkeztek a villanyellátásban és így került sor a villanyáram szolgáltatás kikapcsolására, különösen a csúcsfogyasztási időben. Kártevő munkánknak ezek a következményei még hosz szabb időn keresztül mutatkozni fognak és még hosszabb ideig fog tartani,' amíg ezeket ki lehet küszöbölni. Ügyész: Hogyan hajtották végre szabotázsaikat a kohászati iparban? Vádlott: A kladnói Konyev-üzemben leállítottunk négy még üzemképes magaskemencét és helyettük három új, kb. ugyanolyan termelési térfogatú magaskemencét építettünk. Hasonlóan jártunk el a tri. nyeci vasmüvekben, ahol még nagyobb üzemképes termelési berendezést romboltunk le éä helyette kb. ugyanolyan termelési térfogatú újat építettünk. Igy a csehszlovák nemzetgazdaságnak milliárdokra menő károkat okoztunk. Ügyész: Ezt a szabotázsmódszert taglalja az a vélemény, amellyel az ügyészség a trinyeci vasmüvek újjáépítésének szabotázsával kapcsolatban rendelkezik, éspedig a következőképpen: ,,Az ilzemlj*n hagy. ható és leállított legfontosabb berendezések évi termelési térfogatának értéke kb. 530 millió koronát tesz ki, ez annyit jelent, hogy 1948tól 1952-ig a felépítés ilyen elgondolása következtében az államnak csak a termelési térfogatban okozott kára a bizottság számítása szerint több mint két és félmilliárd koronát tesz ki. Ehhez hozzá kell számítani a régi termelési berendezés értőkét 360 millió koronát. Az üzemnek kártevő újjáépítése jelentős károkat okozott a nyersvas, az acél és a hengerelt termékek termelésében, aminek következtében a csehszlovák nemzetgazdaság veszteségeket szenvedett. A trinyeci vasmüvek úgyne. vezett újra felépítése során keletkezett ezen és más károkért másokon kívül Ludvik Frejka a felelős. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban? Vádlott: Vezetésem alatt Trinyec ügynevezett újrafelépítésénél kb. néhány milliárd korona pazarlódott el és ezenkívül a csehszlovák nemzetgazdaság a trinyeci valamint a kladnói ügynevezett újrafelépítés idejében ez értékes kohászati anyag tízezer tonnáival rövidült meg. Továbbá nagy kártevő tevékenységet fejtettünk ki az új üzemek tervezésénél azzal, hogy a tervbe a felesleges nagy könnyűipari üzemek egész sorának felépítését soroltuk be. A vádlott továbbá felhozza, hogy az ötéves tervbe belefoglalták a Br- no melletti lisenyi nagy traktorüzem felépítését, amelynek évi kapacitása 20 ezer könnyű traktor lett volna, s ennek a számnak kétharmada kivitelre került volna anélkül, hogy biztosítva lett volna eladásuk. Ezzel nemzetgazdaságunk kb. 300 millió kárt szenvedett. Ügyész: Önök egy nagy gépkocsi üzemet is beterveztek. Erről beszéljen. Vádlott: A traktorgyártó üzem felépítésén kívül az ötéves tervbe besoroztuk egy évi 50 ezer darab kapacitású nagy gépkocsi üzem építését is. Erre az "építkezésre nem került sor. A csehszlovák gépkocsi ipar ilyen kártevő kiszélesítését közvetlenül az amerikai monopolisták ügynöke Alexander Taub irányította öszszeesküvésünk egy másik tagjának František Fabinger fémipari vezérigazgatónak közvetítésével. Taub ügynök, ez az amerikai állampolgár, akit az én beleegyezésemmel bíztak meg, mint a csehszlovák gépkocsiipar tanácsadóját, ezt a Ziparágat egészen 1948 év végéig irányította. A csehszlovák gépkocsi ipar irányítását és felépítését tehát az amerikai monopolista Taubra biztuk, aki azután Fabinger közvetitésével és a mi segítségünkkel a csehszloVák állami tervekben keresztülvite a csehszlovák gépkocsi gyártó ipar kártevő kiszélesítését, ami kapcsolatban állt a csehszlovák nemzetgazdaságnak a kapitalista nyugattal való to. vá.bbi egybekapcsolásával. Ügyész: Mond jön el még további részleteket Taub ügynökkel kapcsolatban. Vádlott: Ennek az ügynöknek dollárokban havonta 2500 dollárt fizettünk ki és ezenkívül lehetőséget nyujtottunk neki, hogy részletesen megismerkedhessen valamennyi fémipari üzemünkkel. Ügyész: Taub felhasználta ezt a lehetőséget ? Vádlott: Igen, lehetőséget nyujtottunk neki arra is, hogy közvetle. nül Csehszlovákiában, helyben kapja meg a legbizalmasabb jellegű tájékoztatást és adatokat a legnagyobb fémipari üzemekről. Amikor Taub 1948 végén visszament az USA-ba., a legfontosabb csehszlovák ipari üzemek titkos és bizalmas jellegű terveit és a legrészletesebb gazdaság, és műszaki jellegű ada- I tokát vitte magával. Ezért tartóztatták fel a ruzini repülőtéren a csehszlovák biztonsági szervek. Fabinger kérésére közbeléptem és elintéztem, hogy Taub az említett okiratokat elvihesse az USA-ba. Igy lehetővé tettem államellenes össze, esküvő központunknak további kap-