Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-26 / 282. szám, szerda

2 m sm 1952 november 26 cionizmus - az amerikai imperialisták eszköze (Folytatás az 1 oldalról ) ni. Ezzel az állati ideológiával igyekezik befedni az áthidalhatatlan osztályellentéteket. De ez a burzsoázia, a mámon és a nyereség utáni vad hajszában, saját tetteivel leplezi le önmagát. Hiszen maguk a cionisták szövetkeztek Mussolinival és Hitlerrel, a zsidóság legádázabb ellenségeivel. A háború alatt, a borzalmak idejében, amikor a koncentrációs táborokban zsidók milliói haltak meg és amikor a Szovjetunió 1942.ben felhívást bocsátott ki az egész világ zsidóságához, ebben az időben a cionista szervezetek hallgattak.' Hallgattak azért, mert a meggyilkolandók megmentését szolgáló megmozdulás szükségszerűen a második front megnyitása követeléséhez vezetett volna, ami nem volt a nyugati imperialisták érdekében. És ma ? A cionisták az új náci mozgalommal szövetkeznek és egyezkednek, sőt szerződnek Bonnban, amikor Ben Gurion, Izrael minisz teretnöke a Hitler nyomdokain haladó Adenauerral köt szerződést. Fischl is, ez az undorító cionista, aki a háború alatt a náciknak segített a zsidók likvidálásában, egyrészt lehetővé tette, hogy zsidó származású kapitalisták államunkat mii. bárdokkal károsítsák meg, másrészt a szegény és vagyontalan zsidók el len, akik Izraelbe vándoroltak ki, cinikusan kíméletlenül viselkedett, így lett Fischl nálunk a faji politika megtestesítője, annak a faji politikának, a cionizmusnak, amely egyaránt veszélyes a világ minden dolgozója — tehát a zsidó dolgozók számára is. A nálunk leleplezett cionista organizáció tevékenysége megmutatja, hogy a z3idó burzsoá-nacionaliz mus éppen olyan veszélyes, mint bármely más burzsoá nacionalizmus. Világosan bizonyítja ezt az a tény, hogy a Geminderhez hasonló cionista közös alapon találkozik a Clementis-szarfl szlovák burzsoá nacionalistával. Ez a bűnügy azt is megmutatja, hogy a cionizmus a bur. zsoa nacionalizmust a kozmopolitizmussai köti össze, mint egy piszkos pénznek két oldalát. Mind a kettő kizárólag annak szolgálatában áll, hogy előkészítse a talajt az imperialisták vétkes háborús célkitűzéseihez. Amikor tehát mi ma hazánkban eltiporjuk a cionisták undorító gyülevész hadát a többi burzsoá nacionalista csöcselékkel, a trockistatitoista ügynökökkel együtt, úgy altkor egyetlen csapással egész népünk ellenségét és az amerikai imperializmus jobb kezét semmisítjük meg. Magára a világimperializmusra mérünk ezáltal súlyos csapást. Hogy ez így van, azt bizonyítja a pánik-szerű kiabálás a nyugaton. Pártunk következetesen nemzetközi párt, mert küzdött é

s küzd az antiszemitizmus ellen. Ugyanúgy küzdenie kell é

s meg kell semmisítenie a cionizmust is. Már Lenin elvtárs régen utalt arra, hogy az antiszemitizmus és a cionizmus és vele együtt a zsidó kizárólagosság bárminemű tenyésztése egy és ugyanazon dolognak két oldala. Pártunk mindig tudatában volt annak, hogy az antiszemitizmus a munkásosztállyal szemben ellenséges, alacsony és emberhez nem méltó dolog. A munkásosztálynak ezt a szent kötelezettségét használta ki az osztályellenség, ezzel vértezte fel magát bárminemű kritika ellen és ártott éppen a cionizmussal Az áruló Szlánszky cinikusan bevallotta, hogy azokat, akik a cionisták kártevő tevékenységére rámutattak, antiszemitizmussal vádolta meg, üldözte ©ket, sőt a pártból való kizárásukra is sor került. Népünk, amely megismerte, hova vezet a bűnös antiszemitizmus, elveti teljesen ezt az ideológiát és a kommunisták, mint következetes internacionalisták, az antiszemitizmusnak könyörtelen és meg nem alkuvó ellenségei. Szlánszkynak és valamennyi bűn társának a tetteit idejében lelepleztük. Pártunk, Gottwald elvtárs biztos vezetése alatt, megakadályozta bomlasztó tevékenységüket, leleplezte és széjjelverte ellenséges „Ideológiájukat". Népünk igazságos hírósága előtt most felel ez a banda bűntetteiért. Az államellenes összeesküvő központ szétzúzása, az imperializmus cionista ügynökségének megsemmi. sítése köztársaságunkban, ennek az ellenséges ideológiának és szervezetnek a legyőzése: mindez az emberiség győzelme a barbárság felett, egész népünk győzelme ellenségei felett, a béke győzelme és a szocializmus diadala. „Sztálin — Gottwald — béke" A Grúz Állami Népiegyüttes fellépése Pozsonyban Kevés azt írnd a grúz állami népi táncegyüttes teljesítményéről, hogy nagyszerű volt. Amit a táncosnők és táncosok, élükön a Sztálin.díjas mü. vészekkel: Iliko Szuchisvili nemzeti művésszel és Nino Ramisviü érdé. mes művésznővel nyújtottak, az több volt, mint nagyszerű. Az maga volt a népi alkotóerő, a mozgásmüvészet, a kecsesség, az ötlet ós a hallatlan technika harmonikusan keveredett diadala, az maga volt a tökéletesség. A grúz táncosnők nem jártak, nem is táncoltak, hanem szinte úsz. tak a színpad sima padozatán és cso. dáiatos, pazar szépségű nemzeti vi. seleteikben a női kecsesség megtes tesült képviselői voltak. Aki jól megfigyelte — éa nem lehetett nem megfigyelni — a kezek és lábak munkáját, az elcsodálkozott, ugyan ml adja/nekik azt a kifejező erőt, a ritmussal egybeolvadó mozdulatok tökélyét? Es mi adja a férfiak tti. zea, sodró erejű táncának, máratlan lebilincselő szépségét ? Nemcsak a tánctechnika csúcsteljesítménye ez, hanem az emberi lé. lek szépségének, nemességének megnyilatkozása is, egy olyan társada. lom szabad, boldog».emberelnek művészi diadala, amely egyedül képes ilyen magaslatra err. Ini a nép alko. tó erejét. Ezt a diadalt ünnepelte a grúz állami népi táncegyüttes fellépésekor a pozsonyi közönség is. Váro. sunk dolgozói, az üzemekben a hi vatalokban és a különböző szerveze. tek munkafrontján dolgozó emberek el nem muló hálával fogadták a szovjet művészek ajándékos teljesít menyét, mert újabb bizonyítékát lát. ták benne a szovjet ember, a szov jet társadalom magasabbrendüségé nek. Iegyőzhetetlenségének. Az a lel. kesediSs, amellyel szombaton, novem. ber 22-én este a pozsonyi Nemzeti Színházban, majd vasárnap este, a Kiállítási Palotában fellépő grúz elv. társakat köszöntötték, a szívek mé lyéről fakadó szretet és elismerés, a bizalom és hála kifejezése volt, A szűnni nem akaró, tomboló tapsvi. har nemcsak a művészegyüttesnek szólt, hanem annak a hatalmas, erős, boldog országnak és szeretett, bölcs vezetőjének, Sztálin elvtársnak is, akinek nevét visszhangozták a színház falai. »Sztálin — béke Sztálin — Gottwald — béke!« ütemez, ték egyre az emberek, és a grúz művészek őszinte örömmel válaszol ták: »£lj«n Gottwald elvtárs, éljen a csehszlovák.szovjet ba<rátság.« Es amikor Mikulás Huba, államdíjas színész, a város dolgozói ne. vében megköszönte az együttes fel lépését, köszöntve a szovjet népet és a nagy Sztálint, az együttes ve. zetője válaszolt. Egyszerű, szivből fakadó szavakat mondott, de ahogy Gottwald elvtársat, / majd utána Sztálin elvtársat éltette, az több volt mint szokásos üdvözlés. Ahogy ez a művész kimondta Sztálin nevét, az nem is beszéd volt, hanem zene. Benne volt a tisztelet, a csodálat, a bizalom és gyengéd szeretet egész skálája, a szovjet ország és a világ emberisége sorsán ak, bölcs, jóságos formálója iránt. Ott éreztük ebben a szóban az Októberi Forradalom győzelmét, a szovjet nép áldozatos harcait és munkáját egészen a mai roppantméretü építkezésekig. Benne hullámzott a Lenin.csatorna vize és a megtermékenyített sivatagok bú. zatengere. a kommunizmust építő wép diadala. Könny szökött az emberek szemé be és mikor az Internacionálét éne. kelték oroszul, szlovákul, csehül, ma", gyárul, — mind egyre gondoltak f— lehetetlen, hogy az a nép, melynek a gyermeke így tudja kimondani ve. zetőjének nevét, ne győzzön mindig, minden nehézség és ellenség felett. G. O. A Rudoi! Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni biiaper Tegnapi számunkban közöltük London, Hajdú és Simoné vádlottak kihallgatását. Juszt tanú kihallgatása után, aki megerősítette Simoné kémtevékenységét, amint arról már tegnap beszámoltunk, szombat este az államellenes összeesküvő központ további tagja, Ludvik Frejka lépett a bíróság elé. * Vádlott: Nem. 1948 februárja után Szlánsžky közölte velem, hogy az elkövetkező választásoknál a megújhódott Nemzeti Arcvonal egységes jelölő listáját fogják használni. Ez abban az időben volt, amikor a jelentést még nem közölték hivatalosan, sőt ez jóval a hivatalos bejelentés előtt történt. Különösen értékes jelentés volt ez számomra, mivel ez a kérdés nagy szerepet játszott az ellenséges propagandá ban. Államügyész: Milyen titkos tájékoztatásokat nyújtottak önnek kémtevékenységében a többi személy, akiket ön megnevezett? Vádlott: 1947 nyarán Clementis tájékoztatott engem a csehszlovák küldöttségnek moszkvai tárgyalásairól. Emellett tudtomra adta, hogy Csehszlovákia részvételét kívánja a Marshall-tervről tartott konferencián. 1948 tavaszán tájékoztatott a Bulgáriával megkötendő szövetségi szerződésről és Dimitrov. nalí* előkészületben levő csehszlovákiai látogatásáról. Ugyanezen év májusában Clementis közölte velem, hogy Benes lemond a választások előtt, ami akkor még szigorú titok volt. Vavró Hajdú is közölt velem titkos jelentéseket, melyeket kémtevékenységemben felhasználtam. 1948-ban részletesen tájékoztatott a csehszlovák kormány titkos memorandumának tartalmáról, amelyet a külügyminiszterek képviselőinek konferenciájára szántak. 1948 februárja után márciusban vagy áprilisban Hajdú részletesen beszélt a csehszlovák . diplomatáknsk kinevezésére tett javaslat megtárgyalásának lefolyásáról. Hajdúval való kölcsönös viszonyunk a népi demokratikus rendszerrel szembeni közös ellenséges - érzésünkön alapult. Ezért 1948 márciusában szintén meghívtam Hajdút, hogy résztvegyen lakásomon a Grosman és Wied angol labourista képviselőkkel való beszélgetésen. Szlánszky utasításai szerint mindkettőnek tájékoztatásokkal szolgáltam arról, hogy Csehszlovákia a maga útján halad a szocializmus felé. Államügyész: Geminder is adott önnek titkos tájékoztatásokat? Vádlott: Szintén adott titkos tájékoztatásokat, melyeket kémtevékenységemben felhasználtam. 1948 nyarán, jóval azelőtt, hogy ezt hivatalosan közölték, Geminder tájé. koztatott, hogy átigazolják a CsKP tagjait. 1949 'tavaszán Geminder hírt adott a szabadpiaci forgalomról. Löbltől szintén kaptam jelentéseket a népgazdasági bizottság értekezleteinek tárgyalásairól és tájékoztatásokat kaptam kereskedelmi-politikai tárgyalásairól a csehszlovák gazdasági szerződésékkel és a Szovjetunióval való egyezményekkel kapcsolatban, a Csehszlovákia ós Lengyelország közti árúcsereforgalomról és a nyugati államokkal való kereskedelmi szerződések megkötéséről. Ezenkívül 1949 nyarán indítványoztam, hogy Sultzberger újságíró amerikai ügynök tiszteletére az Ámbassador-szállóban rendezett vacsorára Löblt is hívják meg. A vacsorán többek között résztvett egy amerikai kém is, a New York Times tudósítója. A beszélgetés Csehszlovákia belpolitikai kérdéseit, főleg az egyházi problémát érintette. Sultzberger nagy érdeklődést tanúsítót e probléma iránt és támadta Csehszlovákia állásfoglalását. A vacsora után Löbl javaslatira a lakásán folytattuk a beszélgetést, ahol Sultzberger ismét támadta Cseh. Szlovákiát. Az USA-ban való visszatérése után Sultzberger egész sorozat ellenséges cikket írt a New York Times-be Csehszlovákia ellen. A cikkekhez felhasználta azokat a tájé koztatásokat. is, amelyeket a Löbllel és velem fölytatott beszélgetése során szerzett. Elnök: Hogy volt ez a másik ügynökkel, SmeletteJ ? Vádlott: 1947-ben kapcsolatba hoztam Löblel Smelett angol kémet, aki a gazdasági kérdések felöl érdeklődött. Ugyanígy jártam el Alexander Wert angol kém és Hindus amerikai ügynök esetében is. 1946-ban vagy 1947-ben Löblt megismertettem Zilliacus angol kémmel. Elnök: Hol ismerkedett meg ön Koni Zilliacussal ? Vádlott: Prágában ismerkedtem meg vele, a - brit parlamenti küldöttség átutazásakor. Frejkától szintén értékes híreket kaptam, i melyeket kémtevékenységemben felhasználtam. 1948-ban és 1949-ben tájékoztatott engem a szabadpiac forgalmáról és helyzetéről, a csehszlovákiai bányák gépesítésének problémáiról és más kérdésekről. Amikor a nyugati hírszerzőszolgálatok ügynökeinek nem tudtam megadni a kért tájékoztatásokat, kapcsolatba hoztam őket kémközpontunk tagja'val. ^Ilnök: államellenes központunk hány további tagjaival hozta kapcsolatba a külföldi kémeket? Vádlott: Mindenekélőtt Szlánszkyval. 1948 márciusában Szlánszkyt kapcsolatba hoztam két labourista képviselővel, a zsidó nacionalista Grosmannal, aki a háború előtt az angol titkos szolgálat részére dolgozott és Wig képviselővel, aki a baloldali labourista álarcában lépett fel. Saját megjegyzésük szerint mindketten az angol munkáspárt nem hivatalos megbízásából jöttek Prágába, hogy megvizsgálják a februári események utáni csehszlovákiai helyzetet. Az ajánlottam nekik, hogy tárgyaljanak erről Szlánszkyval és összejövetelt beszéltem meg számukra. A gyűlésen fordítóként résztvett lám Novy. Grosman azután Nagy-Britanniába való visszatérése után több ellenséges cikket Irt a népi demokratikus rendszer ellen. 1946ban a párizsi béketárgyaláson Clementissel összeköttetésbe hoztam Schönbrunnt és Smith amerikai ügynököt, akiknek később Prágában találkozást közvetítettem Clementissel. Államügyész: Hogyan hozta önt kapcsolatba Szlánszky Geminderrel? Vádlott: Szlánszky azt mondta nekem, hogy minden munkakérdésemben Geminderhez forduljak, akit már tájékoztatott összeköttetésünkről. Szavaiból tudomást szereztem Geminder ellenséges beállítottságáról, még mielőtt megismertem volna őt. Államügyész: Milyen álláspontot foglalt el Geminder Tito árulásával kapcsolatban a Tájékoztató Iroda határozata után? Vádlott: A Tájékoztató Iroda határozata után Geminder Szlánszky határozatára felügyelt a Jugoszláviáról szóló összes cikkekre és közleményekre. Ezt a helyzetét olyan cikkek közlésének- feltartóztatására használta ki, amelyek leleplezték a titóista fasiszta klikket. 1951 őszén, amikor a csehszlovák rádió külügyi adásának vezetője lett, - szintén szabotálta a titóista-fasiszta klikk leleplezését. Styblo ülnök végezetül kérdést intéz Simonehez: Simoné vádlott, egy dologról szeretném még önt megkérdezni, vallomásának befejezéseképpen. Hogyan értékelné ön a munkásosztály árulójának, ellenségének, kozmopolitának és a bur- _ zsoázia ügynökének szempontjából Browdert, Titót és Szlánszkyt? Vádlott: Mind a hárman az árulók és a munkásosztály, az egész dolgozó nép, a szocializmus és a Szovjetunió leggonoszabb ellenségeinek kategóriájába tartoznak. Mind a hárman az imperializmus számára dolgoztak é

s dolgoznak, nrndenekelőtt az amerikai imperializmus és a harmadik világháború előidézésére irányuló barbár tervei érdekében. Elnök: Végezetül megmondaná még, hogyan értékeli önmagát? Vádlott: Önmagamat a legszigorúbb büntetést megérdemlő gonosztevőnek tartom. Mint összeesküvő, felelős vagyok összeesküvő központunk minden tagjának minden tettéért és gaztettéért. Zsidó eredetű vagyok. Mely országokban burjánzik az antiszemitizmus? Az Egyesült Államokban ós Nagy-Britanniában. Én kapcsolatba léptem ezen államok hírszerző szolgálataival. Mely államok élesztgetik a nácizmust? Az Egyesült Államok ós Nagy-Britannia. Én kapcsolatba léptem ezen államok hírszerző szolgálataival. Mely államban létezik törvény a fajelmélet és az antiszemitizmus ellen ? A Szovjetunióban. Én a Szovjetunió ellen kapcsolatban léptem az antiszemitákkal, az amerikai, angol és francia hírszerző szlogálattal. író voltam. Gyönyörű az író meghatározása, hogy az emberi lelkek mérnöke. Milyen mérnöke voltam én a lelkeknek, amikor lelkeket mérgeztem? Akasztófára való a lelkek olyan mérnöke, mint én vagyok. Az egyedüli jó szolgálat, amit még tehetek, az, hogy intést jelentsek mindazoknak, akiket talán eredetük, jellemült és jellegzetes tulajdonságaik miatt az a veszély fenyeget, högy mint én, éppen olyan pokoli útra adják magukat. 1 Minél szigorúbb lesz a büntetés, annál nagyobb lesz az intelem. Just tanú rábizonyít a vádlott Simonéra A vádlott Simoné ügyében tanúként kihallgatták Jozef Jusztot, a külügyminisztérium volt hivatalnokát, aki az 1946. évi párizsi béketárgyaláson ismerkedett meg vele, ahol a csehszlovák küldöttség tagja volt. Simoné ez időben Párizs ban tartózkodott a Rudé Právo levelezőjeként. A tanú azt vallja, hogy Simonénak érdeke volt a vele való szoros kapcsolat, mivel az ő kezein keresztül ment át Párizs és Prága között a titkos sürgönyök egész sora, melyeknek tartalmát arra nem hivatott személyek előtt titkolni kellett. Tanú: Simonéval kapcsolatot tartottam fenn a párizsi béketárgyalás egész ideje alatt. Megegyeztünk abban, hogy tájékoztatni fogom öt a titkos sürgönyök tartalmáról. Ezt valóban meg is tettem olymódon, hogy felolvastam neki a sürgönyöket, vagy a sürgönyök tartalmáról szóbelileg tájékoztattam öt. - Államügyész: Fel volt e jogosítva ilyen tájékoztatásokat nyújtani Simonénak. Tanú: Erre nem voltam feljogosítva éppúgy, ahogy André Simoné nem volt feljogosítva, hogy ilyen tájékoztatásokat követeljen tőlem. Frejka vádlott kihallgatása Az elnök elrendelte az államellenes összeesküvő központ további tagjának, Ludvik Frejka-Freundnak elővezetését. Elnök: Bűnösnek érzi magát a bűntettekben, úgy, ahogy az a vádiratban fel van tüntetve? Vádlott: Igen. Elnök: Tagja volt-e a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő és kémközpontnak? Vádlott: Igen. Elnök: Mondja el összefoglalóan, miben áll az ön bűne? Vádlott: Elismerem bűnösségemet abban, hogy letartóztatásom napjáig az államellenes összeesküvő központ egyik aktív résztvevője roltam, amelyet Rudolf Szlánszky vezetett és irányított. Elnök: Milyen központ volt ez? . Vádlott: Államellenes összeesküvő központ volt, amely hasonlóképpen, mint Tito klikkje Jugoszláviában, az angol-amerikai imperialisták vezetésével a kapitalizmus megújítását és a Csehszlovák Köztársaságnak a demokrataellenes imperialista tömbbe való átvezetését készítette elö, amelyet az amerikai neofasiszták a béke és a demokrácia tábora, főleg a Szovjetunió elleni új háború céljaira alakítottak meg.