Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-25 / 281. szám, kedd

1952 november 2 0 UJSZ0 5 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper kor 1946—1950-ben stirü kapcsola­taim voltak különféle angol hírszer­zőkkel, akik az angol diplomáciai szolgálatban jelentős funkciókat töl­töttek be és akiknek elárultam fon­tos híreket a csehszlovák kormány­nak nemzetközi kérdésekben hozott döntéseiről. Elnök: Mikor és mily frunkcaó­ban alkalmazták önt a külügymi nisztériumban ? Vádlott: A külügyminisztériumba még Londonban 1945 április végén kerültem Clementis segítségével, mint az ottani minisztérium rádió­osztályának referense. E funkcióm­ban elö kellett készítenem a BBC angol rádióállomás osehszlovák adá­sainak rádióbeszédeit. Clemenťsztôl utasítást kaptam, hogy rádióbe­szédeimben kövessem az ö vonalát dicsérjem az amerikaiakat, az ame rikai és angol kapitalistákat éi le­fokozzam a Szovjetunió szerepét a második világháborúban. Abból az előfeltételekből indultunk ki, hogy Csehszlovákiába amerika'ak és an­golok jönnek, mint Csehszlová­kia igazi urai. Clementis utasításait készségesen teljesí­tettem és a rádióbeszélgeté­sekben valóban dicsőitettem a bur­zsoá-naeionalizmust és az angol­amerikai hadseregek érdeme't a né met nácizmus leverésében, emellett elhallgattam, azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjet Hadsereg játszott a német nácizmus megsemmisítő ve­reségében. Államügyész: Előterjesztem az l-es számú okmányt. Egyike a BBC ben közölt azon rádióbeszédének, amelyben ön 1945 május 4-én hízel­gőén dicséri az angol-amerikaiakat, mint a náci Németország vereségé­nek okozóit és egy szóval sem em­lékezik meg arról, hogy egyedül a Szovjetunió volt az, amely megmen tette az emberiséget a náci rabszol­gaságtól. Vádlott: Igen, ezt a beszédet én írtam. Más hasonló beszédeket is írtam a megszállt Csehszlovákiába irányuló adás céljaira. E beszédeim­ben a valóságban talpnyalóan ki. emeltem é a dicsőitettem az ameri­kaiak és angolok érdemeit a náciz­mus fölött aratott győzelemben. Elngk: Milyen kapcsolatokat tar­tott fenn Clementisen kívül Sling­gel, Löbllel és más személyekkel? Vádlott; Löbllel, Slinggel é s má­sokkal, akiket már megneveztem, baráti kapcsolatokat tartottam fenn angliai tartózkodásom ideje alatt. A leggyakrabban a londoni emig. ránsklubban jöttünk össze. A neve­zett Valessel és Dufekkel együtt szolgáltam a csehszlovák hadsereg­ben. Erkölcstelen embereknek, a be­nesi imperializmus híveinek tartot­tam őket, erős nyugati irányzattal, élesen szovjetellenes beállítottsággal, akik nyíltan a trockizmus, cioniz­mus vagy a nacionalizmus híveinek vallották magukat A csehszlovák emigráció tagjai közül sok ember, köztük az emigráció vezetője, ha sonlóképpen mint én, az angol rend­őrség lekötelezettjei voltak kémje­lentések szolgáltatására. Államügyész: Abból, amit itt el­mondott, kitűnik, hogy ön nemcsak mint a népi demokratikus köztár­saság ellensége, hanem mái mint az imperialista Angli a lekötelezett kémje érkezett vissza Csehszlová­kiába. Vádlott: Igen, multam, trockista nézetein, london- kapcsolataim alap ján tértem vissza Prágába a Szov­jetunió és a népi demokráciák ellem erősen ellenséges viszonnyal, s mint az angol hirszerzöszolgálat leköte­lezett kéme. Államügyész: Igazi ellenségessé­gét azonban titkolta és már 1945­ben befurakodott Csehszlovákia Kommunista Pártjába Milyen célt követett ezzel? Vádlott: Ellenséges szándékkal furakodtam be a CsKP-ba. Karri ert akartam csinálni és Clementis s a hozzá hasonló emberek segítségé­vel fontos pozieiót akartam elérni, hogy megtarthassam néhány millió korona értékű örökölt vagyonomat. Amikor azonban a csehszlovák kor­mány hozzáfogott e vagyon államo­sításához, ez elkedvetlenített és még jobban kezdtem meggyűlölni a Cseh. Szlovákiában fennálló rendszert. Ez végül a Szlánszky vezetés e alatt ál­ló, a csehszlovákiai népi demokrati­kus rendszer ellen irányuló össze­esküvésben való közvetlen részvéte­lemhez vezetett. Államügyész: Hogyan lett a Szlánszky által vezetett államelle­nes összeesküvő központ tagjává? Vádlott: Amikor a minisztérium­ban megkezdtem működésemet, lát­tam, hogy Clementis a külpolitiká­ban Benes elképzelését valósítja meg, s hogy a minisztérium legfon­tosabb helyeire, valamint az egész apparátusba erős nyugati beállított­ságú embereket ültet be. Az 1945­ös 1947-es években világos volt előttem, hogy Szlánszky embere;, és pedig elsősorban Clementis és Ge minder, akiket Szlánszky megbízott a külügyminisztérium valamennyi kérdésének figyelemmel követésé vei, e minisztériumban ellenséges politikát folytatnak a népi demo­kratikus rendszer ellen, ami nekem teljesen megfelelt. Ezért igyekez­tem közeledni Geminderhez. A vele folytatott beszélgetések során meg­állapítottam, hogy közös ellenséges nézeteink vannak és ez megterem­tette a barátságunkat. Geminder akkor elmondta, hogy összeesküvés folyik Csehszlovákiában és meg. nyert aktív felforgató tevékenység­re, a külügyminisztériumban folyta­tott működésre. Ez még közelebb hozott bennünket és attól az időtől fogva gyakran összejöttünk vagy nála a lakásán, vagy dolgozószobá­jában, ahol különféle titkos kérdé­sekről beszéltünk magunk közt vagy Karel Dufek jelenlétében. Az államügyész kérdésére, milyen volt a külügyminisztériumban dol­gozó összeesküvők konkrét tevé. kenysége, a vádlott Hajdú vallo­mást tett a -minisztériumban műkö­dő trockista csoport megalakításá­ról. Szlánszky akkor Karel Dufeket, Hajdú londoni bizalmas barátját éJ régi ismerősét küldte a miniszté­riumba. Hajdú Dufekkel együtt járt Geminderhez és 1948 elején Gemin­der komoly utasításokat kezdett adni. hogyan kerítse hatalmába a minisztérium legfontosabb pozicijit és hogyan hajtsa végre ellenséges, népellenes szándékait Államügyész: Kj irányította az önök trockista csoportját a kül­ügyminisztériumban ? Vádlott: Trockista csoportunkat, amely a Szlánszky által vezetett összeesküvő központ tartozéka volt, közvetlenül Bedrich Geminder irá­nyította. Elnök: Ki volt tulajdonképpen az önök trockista csoportjának tagja? Vádlott: A trockista csoport tag­jai rajtam kívül Dufek és Artúr London voltak. Már Londonnak a minisztériumba jövetele előtt Ge­minder közölte velem, hogy London Szlánszky embere, akit Szlánszky és Geminder szándékosan ü'-tettek be a minisztériumba. Artúr Londont már Párizsban 1946-ban megis­mertem, mint kozmopolitát. Meg­érkezése után elmondotta, hogy Ge­minder tájékoztatta őt a miniszté­rium trockista csoportjának létezé­séről. Láttam azt is, hogy Szlán­szky az állam és pártapparátus más fontos helyeire olyan embereket ál­lít, akik már Londonban ismerőseim vagy barátaim voltak és akik azu tán e helyeken hasonló felforgató tevékenységet végeztek, mint én. Igy például a külkereskedelemügyi miniszter helyettesévé Evzsen Löblt, a CsKP plzeni kerületi titkárává Hanus Lomszkyt, a Rude Právo fő­szerkesztőjévé Vilém Novyt é s má­sokat állítottak be. Vallomása további részében a vád­lott Hajdú arról beszélt, hogyan ke_ rítette hatalmába a trockista cso­port Geminder, Szlánszky és Cle mentis segítségével a külügyminisz­térium fontos funkcióit, amelyekben a Szlánszky iránt odaadó embere­ket ültetett. Az összes pozíciók ha­talombakerítése iránti igyekezetében a nyugati imperialisták e lakájai nem riadtak vissza semmiféle pisz­kos eszköztől és kíméletlenül eltá volítottak minden olyan személyt, akj leleplezhette volna őket. Bűnös cselekedeteiknél Szlánszky bele. egyezését é s utasításait bírták Államügyész: Mikor találkozott ön személyesen Szlánszkyval és mi­lyen utasításokat kapott tőle ellen­séges tevékenységet illetően? Vádlott: Szlánszkyval első ízben 947 őszén találkoztam, amikor Szlánszky a dolgozószobájában ki. oktatott szolgálati utam dolgában, melyet Nyugat Németországban kel. let megtennem Pika volt tábornok, kai együtt. Államügyész: Kicsoda volt Pika tábornok? Vádlott: Pika tábornok reakciós volt, Benes odaadó ügynöke. A má. sodik világháború alatt a moszkvai csehszlovák katonai misszió főnöke volt. Később leleplezték é s elítélték, mint a népi demokratikus Csehszlo vákia nyilt ellenségét. Államügyész: Miről beszélt ön ak­kor Szlánszkyval ? Vádlott: Szlánszky akkor egyeine. sen azt mondta, hogy tudomása van arról, hogy Pika angol ügynök. Ki. jelentette, hogy érdeke a Pikával való közös utam ós azt akarja, hogy együtt menjek vele Németországba. Államügyész: Mit mondott önnek Pika a Szlánszkyval folytatott kap. csolatairól? Vádlott: A Németországban tett közös utunkon Pika elmondta, hogy baráti kapcsolatot tart fer.n Szlán szkyval, amelyek még moszkvai kö. zös együttlétük idejéből erednek, ahol igen gyakran érintkeztek. Elnök: Vallomásából tulajdonkép­pen kitűnik, hogy SzlánsZkynak ré gen keltet önről tudnia, ha a Piká­val megtett útjával kapcsolatban feladatokat bizott önre, Vádlott: Szlánszky valószínűleg jól tájékoztatta Gem ind ert szerve, zett ellenséges működésemről és a külügyminisztérium trockista cso portjában való részvételemről. Szlánszky így csak a hozzá ragasz, kodó emberrel beszélhetett, aki fel volt készülve az ilyen beszélgetésre. En valóban ragaszkodtam Szlán. szkyhoz, éppúgy, mint Clementis és Geminder. A vádlott Hajdú azután részlete­sen kifejtette azokat a módszereket, amelyekkel az összeesküvők hatal, mukba kerítették a külügyminisz. térium vezetés-ét. Ennek útját Cle mentis dolgozószobájában megtartott közös értekezletükön állapították meg. A tanácskozást Geminder hív ta össze, melyen G&minderen és Cle. mentisen kívül még London, Dufek. Hajdú és néhány m$s személy is résztvett. Államügyész: Ez azt jelenti, hogy Clementis tudott az ön trockista csoportjának létezésiéről ? Vádlott: Clementis nemcsak tu. d-ot't trockista csoportunk létezésé ről, hanem vele tevékenyen együtt is működött és mi öt ellenséges te vékenységében teljes mértékben tá. mogattuk. Geminder gyakran mon. dotta, hogy feltétlenül támogatnunk kell Clementis politikáját a minisz térium káder és más ügyeiben. Emellett gyakran hivatkozott arra, hogy ezt maga Szlánszky kívánj ?. Ezenkívül Clementis irányította munkámat a békeszerződések meg kötésével kapcsolatban, nagyon bí. zott bennem és lehetővé tette gya. kori kapcsolataimat a kapitalista államok képviselőivel. Ezzel létre, jöttek az angol hírszerzöszo-lgálattal való kapcsolataim kedvező előfelté telei. \ Államügyész: Clementis nem tar_ totta csak úgy ^feleslegesen a béke. szerződéseket előkészítő osztály fő nőkének funkciójában. Ez előnyös volt a nyugati imperialistáknak és megkönnyítette az ön kémtevékeny, ségét, ugye ? Vádlott: Határozottan. Clementis a "békeszerződések előkészítésével kapcsolatban gyakran kiküldött de. legátusként vagy megfigyelőként különféle konferenciáikra, ahol nagy lehetőségeim nyíltak a kapitalista országok képviselőivel való kaipcso latokra. Az angolok tudtak e lehe tőségekről és teljesen ki is használ, ták őket. 1946 nyarán Clementis a csehszlovák kormány megfigyelője, ként kiküldött a külügyminiszterek tanácsának párUsi konferenciájára. Ott felkerestem Jebbet, az angol Foreign Office hivatalnokát, akit már az előző londoni és párizsi tár gyaláso'k során megismertem. Elnök: Miért kereste őt fel? Vádlott: Beszélni akartam vele, mint az an^ol küldöttség élenjáró kép iselőjével követeléseinkről a Magyarországgal való békeszerződés megkötésével kapcsolatban. Jebb azt mondotta, ismeretes előtte, hogy Angliában leköteleztem ma gam az angol rendörségnek és ezért kérte, hogy tartsam fenn továbbra ezt a kémösszeköttetést. Tájékoz, tattam öt ezután a külügyminiszt: rium viszonyairól és elmondtam ne ki, hogy előkészítem a Németor szágg'al való békeszerződést. Tová.b. bi találkozásunkra 1946 októberé, ben, a párizsi békekonferencián ke rült sor, Jebb kérésére megmond tam neki, milyen a csehszlovák kül. döttség nézete a békekonferencia le. folyását illetően és milyen előkészü letet tesz a további tárgyalásra. Beszélgetésünk végén Jebb elégedett volt kémtájékoztatásommial és kije lentette, hogy az angolok a jövőben ir számolnak együttműködésemmel Elnök: Tudatában volt.e ön ab. ban az időben" azzal, amikor e té nyékről Jebbel beszélt, hogy külö nősen fontos államtitkokról van szó? Vádlott: Igen. Elnök: És hogy köteles volt állá­sára való tekintettel esküvel meg. őrizni a teljes titoktartást? Vádlott: Ige­Elnök: És miért árulta el őket? Vádlott: Mivel le voltam kötelez ve. Államügyész; Hajdú vádlott, elő­terjesztem a 7.es számú okmányt. Nézze meg és mondja meg, kit is. mer fel e fényképen Jan Masaryk társaságában ? Vádlott: Határozottan felismerem az angol Foreign Office hivatalno kát, Jebbet, akinek 1946 óta kémje lenitéseket adtam. Elnök: Folytassa vallomását, amennyiben az ön további kémte. vékenységét érinti. Vádlott: 1947 őszén Clementis a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei tanácsának londoni ülésére kül­dött ki. Felkerestem akkor Deant, az' angol külügyminisztérium német osztályának főnökét, aki az angol küldöttség tagja volt. A velem folytatott beszélgetésben Dean ki­jelentette, hogy Jebbtől utasítást kapott, hogy kapcsolatba . lépjen ve lem és kémjelentéseket fogadjon el tőlem a csehszlovák kormárfynak e konferenciára vonatkozó nézeté­ről. magatartásáról és előkészüle­te'röl, valamint a csehszlovák kor­mány állásfoglalásáról e konferen­cián letárgyalandó kérdésekkel kap­csolatosan. Én megadtam Deannak e tájé>oztatásokat. Körülbelül egy hónappal később ugyanazon ülés végén újra találkoztam vele s kö­zöltem a csehszlovák kormánynak a nézeteit az éppen végetérő ülés kimeneteléről. Államügyész: Mit tud ön Cle­mentisnek a külügyminisztérium­ban folytatott ellenséges összees­küvő tevékenységéről ? Vádlott: Tudomásom van arról, hogy Clementis nyíltan ellenségesen lépett fel a népi demokratikus Ma­gyarország ellen a párizsi béke­tárgyaláson és mesterséges nehéz­ségeket okozott a Magyarország és Csehszlovákia közti lakosságcsere kérdésében, ami fokozta e két ál­lam között fennálló feszültséget, és ezzel használt az imperialista tá­bornak. Azt i s tudtam, hogy Cle­mentis Dastych volt tábornok köz­reműködésével kémhálózatot épí­tett ki Magyarországon, és hogy e hálózat ügynökeit amerikai dol­lárokkal fizették. Már 1946-ban Clementis egy beszélgetés során el­mondta, hogy minden, a külügymi­nisztériumot érintő fontos, vagy káderkérdésben előbb Szlánszkyval kell megállapodni, vagy vele jóvá­hagyatni. Világos volt, hogy Cle­mentis egész ellenséges politikáját, amelyet teljes mértékben támogat­tam, Szlánszky hagyta jóvá. Államügyész: Milyen káderekre irányította figyelmét Clementis munkájában ? Vádlott: Clementis gyakran hi­vatkozott arra hogy bizonyos ügy­ben előre megállapodott Benessel. Azt is láttam, hogy Clementis ki­zárólag majdnem minden fontos helyre Beneshez hü embereket ne­vez ki és 1948 februárja után Cle­mentis igyekezett megakadályozni, hogy a minisztériumból eltávolítsák az ellenséges, Benes-szellemü reak­ciós elemeket. A tisztogatást vég­rehajtó bizottságnak én is tagja voltam. Clementis utasítást adott nekem, hogy elnézően járjak el. Clementis és Geminder kezdemé­nyezésére sor került a bizottság által összeállított jegyzékben kü­lönféle törlésekre. Igy a tisztoga­tás után is maradtak a miniszté­riumban ellenséges és reakc'ós ele­mek, akik később külföldre mene­kültek. ' Elnök: Ez tehát a minisztérium­ban folytatott egész kártevékeny­sége ? Vádlott: Nem, amikor Clementis a minisztérium újjászervezésével kapcsolatban 1949 elején kénytelen volt ú.i tisztogatáshoz fogni, hogy ki ne derüljön ellenséges tevékeny­sége, én is és Artúr London, a mi­nisžter újonnan kinevezett káder­helyettese is résztvettünk benne. Ezenkívül Clementis még 1948 feb­ruárja után Geminder dolgozószo­bájában két értekezletet hívott ösz­sze, amelyeken Clementisen és Ge­rründeren kívül Vilém Novy, Dufek és én néhány más személlyel együtt résztvettünk és ezeken az értekez­leteken megtárgyaltuk az új embe­rek felvételét a minisztériumba, akiket aztán a legmagasabb funk­ciókba, külföldre kellett küldeni. Clementis például követként Pestre küldte Ivan Horváth szlo­vák burzsoa-nacionalistát és más Clementishez feltétlenül ragaszkodó és hozzá hasonló embereket ülte­tett állásokba. Vilém Novynak, a diplomáciai szolgálatba küldését is javasolta, én pedig a kozmopolita André Simonét javasoltam. Ezeken az értekezleteken Clementis keresz­tülvitte, hogy meghagyta pozí­cióikban az ellenséges és reakciós elemeket mint például Heidrichet. Államügyész: Hogyan leplezte emellett ellenséges tevékenységét? Vádlott: Különféle utasítások ki­dolgozásával. amelyek kimondottan károsak voltak, de egyúttal jól fe­dezték ezeket az ellenséges szán­dékokat. Hajdú vádlott azután a külügy­minisztériumban folytatott káros káderpolitika formáiról és az u. n. ötös és hármas bizottság munká­járól beszélt, melyek ellenséges te­vékenységében Londonon, Dufeken kivül Hajdú is résztvett, amely bi­zottságok Szlánszky, Geminder és Clementis vezetésével dolgoztak. Hajdú fontos funkciókba különféle cionista beállítottságú ellenséges elemeket ültetett be, mint például Viktor Fischlt, akinek érdekében később is közbenjárt Izraelbe való kivándorlásának idejében, ahol je­lenleg ellenséges tevékenységet folytat Csehszlovákia ellen. Hajdú emellett jól ismerté ennek ellensé­ges magatartását. Clementis és Hajdú a cionista és amerikai ügy­nököt, Arnost Steinert ültették a müncheni főkonzul funkciójába, ha­bár ismert dolog volt, hogy eladta magát az amerikai imperialisták­nak. Hajdú a minisztérium újjá­szervezésénél, mint azt további vallomásában beismerte, szabotált és úgy dolgozott, hogy teljesen megfeleljen Szlánszky ' összeesküvő céljainak és szándékainak. A Ge­mindernél megtartott külön tanács­kozáson Geminder kijelentette, hogy Hajdú újjászervezési javaslatát úgy használja fel, hogy eltávolítsák vagy alárendelt helyekre osszák be a párthoz hü embereket, mint pél­dául Vlasztyimil Boreket és máso­kat. Államügyész: S mindezt önök az összeesküvés tagjai csupán azért cselekedték, hogy a külügyminisz­tériumban elhelyezett munkatársaik

Next

/
Thumbnails
Contents