Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-25 / 281. szám, kedd

Ül 520 1952 november 25 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper Ügyész: Ez annyit jelent, hogy Szlánszky, Geminder és Sváb önt mint összeesküvő társukat Csehszlo. vákiában védték a leleplezéstől. Vádlott' Igen, igy van. Ez még jobban egybekapcsolt Szlánszkyval és ennek alapján még aktivabb végrehajtója lettem Csehszlovákiában folytatott bűnös politikájának. Elnök: Társai közül ki állt még kapcsolatban az ellenséges imperialista hírszerző szolgálatokkal? Vádlott: Már említettem Szlánszky kapcsolatát Miksche kémmel, aki régi ügynöke volt az ángoloknak, a francia kémszolgálatnak, de Gaulle tábornoknak és az amerikaiaknak is. Miksehenek ez a hírszerző tevékenysége általánosan ismert volt és Miksche ezt maga sem titkolta. Szlánszky sógora, a trockista Antonin Hasek is fentartott 1945. tői Svájcban szerteágazó kapcsolatokat a nyugati kémközpontok és a trockisták különféle nemzetközi ügynökeivel, valamint Kopecky amerikai ügynökkel, a volt berni csehszlovák követtel és Glaserrel, az Európában működő amerikai hírszerzőszolgálat vezetőjének, Allan Dullesnek munkatársával, aki a Charita nemzetközi segítöszervezet vezetője és a Vatikán munkatársa volt. Ezenkívül Hasek kapcsolatot tartott fenn az ismert svájci trockistákkal, Hofmayerral és Herzoggal, akiket 1947-ben és 1948-ban mint ellenségeket és trockista ügynököket kizárták a Svájci Munkapártból. Elnök: Titkolta Hasek valamiképezeket a kapcsolatait, amelyekről éppen beszélt? Vádlott: Nem. Amikor megmondtam Haseknek, hogy 1946-ban megbeszélésem volt sógorával, Rudolf Szlánszkyval és Franciaországban tőle feladatokat kaptam, ezzel megnyertem Hasek bizalmát és így sémit sem titkolt előttem. Elnök: Tud valamit ön egy bizonyos Jocklról ? Vádlott: Igen, Jockl volt a vezetője a csehszlovák-svájci kereskedelmi kamarának Svájcban. Ismeretes volt arról, hogy együttműködik a svájci rendőrséggel és a francia hírszerző szolgálattal. A svájci kapi. talista körök exponense és az áruló csehszlovák emigráció egyik főoszlopa volt. Hasek nyíltan szoros együttműködést folytatott Jockllal, amit megerősíthetnek a berni követség és a zürichi konzulátus alkalmazottjai ls. Bernben Hasek együttműködött az áruló Szkalszkyval, aki 1948-ban történt külföldre menekülése után nyíltan együttműködött dr. Hirschbaummal, a szlovák fasiszta emigráció svájci főképviselőjével. Elnök: Tud közelebbi tényeket Haseknek Glaserrel folytatott együttműködéséről? Vádlott: Közelebbi tényeket tudok, mivel 1948-ban Svájcban néhány demokratikus kör figyelmeztetett arra, hogy Gláser amerikai kém Hasektől a legtitkosabb tájékoztatásokat is megszerzi, nemcsak Csehszlovákiáról, hanem más népi demo. kratikus országokról is. Egyes ilyen tájékoztatások a reakciós svájci sajtóba is eljutottak. Főként a népi demokratikus országokkal és a Szovjetunióval folytatott külkereskedelemről, a csehszlovák ipar nyersanyagbázisáról, kiépítéséről, a csehszlovák iparnak a nyugati imperialisták megkülönböztető politikája alapján keletkezett nehézségeiről stb. szóló tájékoztatások voltak ezek. Elnök: Tehát azok a körűimé, nyek, melyeket éppen ezen elenségek előtt kellett volna titokban tartani. Vádlott: Igen. A legtitkosabb jelentésekről és tájékoztatásokról volt szó. Azt is tudom, hogy 1947—48-ban Hasek gyakran kísérte Fuchsot, Herzogot, Glasert és Hofmayert Prágába és létrehozta a trockista Fuchsnak és Hofmayernek Frankkal és Geminderrel való találkozását. 1949. ben Gemíndernek Frankkal történt megegyezése után Clementis beleegyezésével táviratot küldtem a berni követségre, amelyben kértem a követséget, hogy mindenben támogassa Fuchsot. Elnök: Megnevezte már ön államellenes központjuk valamennyi tagját, akik összeköttetésben állottak a nyugati hírszerző szolgálatokkal? Vádlott: A nyugattal való kapcsolatban igen fontos szerepet játszott Zdenek Toman kém is, aki 1947-ben Svájcban elmondotta, hogy tevékenységét Szlánszky irányítja. Toman kém 1948 végén nyugatra szökött. André Simoné is fontos összekötő volt Szlánszky, Geminder és a nyugat között. 1950-ig André Simonét főleg nyugatra küldték, különféle bizalmas feladatokkal. Elnök: ön valahogyan közelebbről megismerkedett André Simonéval. Vádlott: Igen, 1946-ban. Geminder akkor azt mondta, hogy André Simonét közvetlenül Szlánszky helyezte át, mint a nyugati kapitalista világ kiváló ismerőjét, aki személyes ismeretségben áll néhány fontos politikai tényezővel, és bármikor felkeresheti őket, Tisztába van e személyek hátterével is. Ezért küldte ki Szlánszky Gemihder szavai szerint André Simonét a párizsi békekonferenciára, hogy ott felújítsa, megszi. lárdítsa és kibővítse kapcsolatait a kapitalista képviselőkkel. Geminder akkor azt is közölte velem, hogy Szlánszky André Simonere akarja bízni a CsKP,KB titkársága nemzetközi osztályának vezetését, abban az esetben, ha nem sikerülne e funkcióba beültetni Gemindert. E tényeket megerősítenék az államellenes összeesküvő központ további tagijának, Vavro Hajdúnak szavai is, aki 1949-ben elmondta, hogy öszszeköttetésben a nyugattal, Szlánszky igen szorosan együttműködik Simonéval, akit gyakran küld nyugatra és a párizsi békekonferencián André Simoné mint

1 Szlánszky bizalmasa működött. Az 1946-ban megtartott párizsi békekonferencián André Simoné megerősítette nekem, hogy Szlánszky számára fontos szerepet tölt be. Elnök:" Tud ön valamit az öszszeesküvő központ tagjainak Izreallel és a cionista szervezettel való összeköttetéséről ? Vádlott: Az izraeli cionista körökkel Szlánszky és Geminder Gold stücker közvetítésével tartottak fenn összeköttetést. A vádlott azután bevallja, hogy Geminder parancsára és titkárának, Jíri Drtinának segítségével Csehszlovákiában hogyan népszerűsítette Zilliacus angol ügynököt és a Szov. jetunió ellenségét. Államügyész: Ön a nyugati kapitalista képviselőkkel való kapcsolatának kibővítésével szabotálta a Szovjetunió és a népi demokratikus országok iránti kapcsolatainkat. Vádlott: A népi demokratikus országokba Szlánszky, Geminder és én nyugati és szovjetellenes beállítottságú ellenséges elemeket küldtünk. Igy pl. 1949-ben és 1950-ben Szlánszky személyes cionista lakáját Ottó Fisch.lt a Német Demokratikus Köztársaságba küldte, ahol ez nagyszabású üzérkedéseket folytatott. Szlánszky testvérét, a kozmopolita Richard Szlánszkyt Varsóba küldték, ahol úgy viselkedett, hogy komprimittálta Csehszlovákiát és zavart okozott a lengyelekkel valő kap. csolatunkban. Szlánszky sógora, Antonin Hasek Kínába ment, ahol viszszaélvén hivatali állásával, ellenséges tevékenységet folytatott. Igy Szlánszky eme szövetségesei az összeesküvésben igyekeztek bonyolulttá tenni Csehszlovákia kapcsolatait a külvilággal és azokat a demokrácia ellenségeinek kezébe átjátszani. 1948. ban és 1949-ben Szlánszky, Geminder és Frank a cionista Kalinát a külkereskedelmi minisztérium kiküldöttjét Mtjgzkvába küldték a zsidó burzsoá-nacionalista Jozef Goldmannt pedig a gazdasági tanácsba ültették. Elnök: Magyarázza meg nekünk, hogyan sikerült megakadályozni az ön leleplezését és hogyan tudták ön és a többi összeesküvő társai állam ellenes tevékenységeiket a külügy minisztérium szakaszán folytatni. Vádlott: Ebben segítségünkre volt a Szlánszky és Geminder által létesített bizottságok rendszere, melyek segítségével Szlánszky olyan embereket helyezett el, akik meg feleltek összeesküvő szándékaiknak. Főleg a hármas bizottság volt ez. Geminder állott ennek az élén, én pedig 1949 áprilisában lettem tagjává a cionista Hájekkel együtt. A már megnevezett Richard Szlánszkyn, Antonin Haseken és Goldstückeren kívül Karol Dufeket. a trockista csoport tagját a minisztériumból követként Ankarába küldtiik. Frankfurtban helyeztük el a cionista Jozef Fischlt, aki igen szorosan együttműködött Vavro Hajdúval, továbbá Londonból Indiába Helyeztük át a kozmopolita Kratochvólt, aki eddig a londoni kémöszszeköttetést biztosította Zilliacussal. Igy kompromitáltuk a népi demokratikus rendbzert, mivel közülük néhányan, mint Kratochvil és J. Fischl, — mindketten az államellenes központ munkatársai — később nyíltan átlépték az áruló emigráció szolgálatába. Az összeesküvés tag^ jainak ebben a széthelyezésében szorosan együttműködtünk Clementissel. Igy lehetővé tettük, sok ellenséges elemnek, hogy az áruló emigráció szolgálatába lépjen. A vádlott London vallomása további részében részletesen leírta, hogyan irányította tevékenységét a külügyminisztériumban működő trockista csoport Geminder utasításai szerint a pártszervezet bizottságának hatalmukbakerítésére, hogyan szilárdította meg pozícióit és hogyan távolította el a számára kényelmetlen embereket. Az államügyész azután okmányokat terjesztett a bíróság elé, amelyek további államellenes tevékenységet bizonyítanak rá a vádlottra.. Például azt a levelet, amelyet Artúr London Párizsl>ól írt Szlánszkynak és Szlánszky válaszát. London levelét Geminderhez és más okmányokat Londonnak Fielddel, Kavannal, Zilliacussal, Goldstückerrel és a trockista nemzetközi brigádos Miloš Nekvaszillal, valamint a nemzetközi brigádosok trockista csoportjával való összeköttetéséről. A vádlott az elnök kérdésére megállapítja, hogy ezeket az okmányokat ismeri — és hogy ezek valódiak. A vádlott azután megerősítette azokat a tényeket, amelyek már is mertek az előző vallomásokból, mily módsezrekkel jártak el, Szlánszky és Geminder utasításai alapján az öszszeesküvők a minisztériumban a munkás diplomata iskolába való toborzás során. Megjegyzi, hogy Sling, Fuchs, Lomszky és Landa segítségével irányították a toborzást egyrészt olyan káderekre, akik elégtelen fejlettségük miatt nem tudtak megbirkózni a munkával, vagy olyan ellenséges elemeket válogattak ki, akik között a fasiszta szervezetek tagjai, a fasiszta hadsereg önkéntesei, a partizánok elleni harcok részt, vevői voltak. Az igazi munkáskáderekből Artúr London működése alatt egy sem került felelős helyre sem a külügyminisztériumban, sem a képviseleti hivatalokban. Az államügyész kérdésére a vádlott ellenséges tevékenysége mellett összeköttetésben állott a nemzetközi brigádosok soraiba tartozó troc. kistákkal, pl. Jozef Pavellel, Oszvald Závodszkyval, Oszkár Valesszal, Atonin Szvobodával, Otokar Hromádkával és Hoffmannal, akik éppúgy mint London Szlánszkyval, ellenségesen együttműködtek. „Gyakran tartottunk közös öszszejöveteleket az irodákban, vagy valamelyikünk lakásán, és ott a nemzetközi brigádosok soraiba tartozó híveinknek az államapparátusba való elhelyezéséről tanácskoztunk, hogy megerősítsük az államellenes központ pozícióit. A beszélgetések során 1946-ban figyelmeztettem Szlánszkyt, hogy Nekvaszil, Závodszky és más trockisták politikailag zilált elemeket tömörítenek maguk köré és hogy nehézségeik vannak, mert nem ismerik el spanyolországi rangjukat. Szlánszky azt vá'aszolta, hogy ismeri e nehézségeket és gondoskodik kiküszöbölésükről. Államügyész: Igen, gonosztevő raffináltsággal tanácskoztak. Mondja el, mi volt e gyűléseiken folytatott értekezések további tárgya? Vádlott: Svermáné és Karel Sváb letartóztatása után félelem ütötte fel fejét körünkben további sorsúnkat illetőleg. Ezért 1951 január elején Vales lakásán tanácskoztunk, hogyan biztosíthatnánk magunkat esetleges leleplezésünk előtt. Megegyeztünk abban, hogy Szlánszkyra kell támaszkodnunk, aki — amennyi, ben funkciójában marad — mindenképpen védeni fog bennünket, ha továbbra is követjük öt. Ebben a barátságunkban az is megerősített bennünket, hogy Szlánszky a leleplezés elöl már egyszer megvédett bennünket. Államügyész: Ugy Szlánszky önöket már egyszer megóvta a leleplezéstől. Hogyan? Vádlott:; Röviddel a magyarországi Rajk-per után történt 1949 végén, amikor a párt néhány spanyolországi és franciaországi nemzetközi brigádos múltjának felülvizsgálásával foglalkozott. Pavel indítványára akkor összeállítottuk" azoknak a nemzetközi brigádosoknak a jegyzékét, akiknek múltja ellenséges volt. A jegyzékben egyet * sem tüntettünk fel közülünk és ezzel eltereltük a figyelmet arról az ellenséges tevékenységről, amelyet Spanyolországban és később Franciaor- | szágban folytattunk, és elértük azt, hogy továbbra is leleplezetlenül ma. radtunk. Elnök: Mindent bevallott az öszspeesküvö államellenes tevékenységéről ? Vádlott: Igen, semmit sem titkoltam el a vizsgálat folyamán. Elnök: Itt megállapítottuk, hogy a vizsgálat elején valamit mégis csak eltitkolt. Mi volt az? Vádlott: Igen, befejezésül meg akarom említeni, hogy a vizsgálat elején titkoltam fő bűntettemet — az összeesküvésben való részvételt. Ezt azért tettem, mert tudtam, hogy az államellenes összeesküvés feje Rudolf Szlánszky szabadlábon van és az államban az egyik legmagasabb pozíciót tölti be. Reá támaszkodtam és segítségében bíztam. A további vizsgálat során meggyőződtem ennek a viselkedésemnek feleslegességérő!, mivel a várt segítség nem érkezett meg. Elhatároztam, hogy ellenséges tevékenységemről és társaim tevékenységéről, beleértve az államellenes összeesküvő kémközpont fejét Csehszlovákiában, Rudolf Szlánszkyt, mindent részletesen elmondok és ezt minden következetességgel és őszinteséggel megtettem. Ezzel végetért a vádlott Artúr London kihallgatása és a bíróság hozzáfogott az államellenes összees- • küvő központ további tagjának kihallgatásához. A vádlott Hajdú kihallgatása A bíróság elé vezetik Vavro Hajdú vádlottat, volt külügyminiszterbelyettest. Elnök: Bűnösnek érzi magát abban. amit a vádirat felsorolt? Vádlott: Igen. Elnök: Miben ismeri be bűnét? Vádlott: Tagja voltam a Rudolf Szlánszky által vezetett csehszlovákiai államellenes összeesküvő kémközpontnak. Szlánszky és Geminder utasítására aktív ellenséges tevékenységet fejtettem ki Csehszlovákia Kommunista Pártja és népe ellen. Ez az ellenséges tevékenységem a népi demokratikus rendszer megdöntésére, Csehszlovákiában a kapitalizmus megújítására Csehszlovákiának a Szovjetunió által vezetett béke és demokrácia táborától való elszakításának végső céljával. A letartóztatásomig tagja voltam a külügyminisztérium Geminder által létesített trockista csoport, jának. E trockista csoport célja a fontos pozíciók kézrekerítése volt a külügyminisztériumban. E cél elérésének egyik eszköze a CsKP üzemi szervezete vezetésének kézbekerítése és én azt teljesen megtaláltam saját embereimmel. Igy jöttek létre a minisztérium apparátusa felforgatásának előfeltételei. A fontos helyekre ellenséges burzsoá kádereket helyeztünk szét, hogy közreműködésükkel könnyebbé váljon számunkra a kapitalista országokkal való kapcsolataink kibővítése. A nép érdekei el. árulásának előkészítése volt ez Csehszlovákiában. Abban is beismerem bűnömet, hogy 1941 óta egészen letartóztatásomig az angol hírszerzőszolgálat kéme Voltam és különféle kémjelentéseket adtam nekik. Külügyminiszterhelyettesi funkciómban elárultam a csehszlovák állam érdekeit azáltal, hogy az imperialista ügynököknek fontos híreket árultam el a csehszlovák politikáról nemzetközi kérdésekben. Államügyész: Mily körülmények között kezdte meg összeesküvő és ellenséges tevékenységét? I Vádlott: A szocializmus ellenségeinek táborába •> multam vezetett. Zsidó burzsoá családban nőttem fel, a burzsoá ideológia és a zsidó nacionalizmus szellemében nevelkedtem. A dolgozókkal semilyen kapcsolatom nem volt és nem ismertem őket. lenéztem őket. 1947 ben Párizsban megismerkedtem a trockista Dubinnal és az ő befolyásá. ra magam is trockistává lettem és az is maradtam egészen letartóztatásomig. Hajdú azután részletesen leírta, hogyan barátkozott meg Párizsban 1939-ben Clementisszel, aki már akkor nyíltan kinyilvánította szovjetellenes gondolkodását. Clementisszel gyakran érintkezett az 1940—45-ös években is angliai tartózkodása alatt. Államügyész: Mily környezetben forgott Angliában? Vádlott: Láttam, hogy a csehszlovák emigráció többnyire Beneshez igazodó erősen nyugati tájékozódású emberekből áll. Nyíltan a nacionalizmus, a cionizmus és trockizmus híveinek vallották magukat és épp oly nyíltan kifejezést adtak szovjetellenes gondolkozásuknak is. Ez a környezet megfelelt nekem és ezekkel az emberekkel számos közös érdek fűzött össze. Államügyész: Kikkel érintkezett ebben az időben? Vádlott: Legtöbbnyire Clementisz és Evzsen Löbl burzsoa-nacionalistákkal, továbbra a trockista Ervin Polákkal, Ottó Slinggel, a Szovjetunió ellenségével, Vilém Novy kalandorral, aki nagykiterjedésű kapcsolatokat tartott fenn a burzsoá angol körökkel. Oszkár Vales leszerelt nemzetközi brigádossal, Karel Dufekkel és a zsidó burzsoa-nacionalista Hanus Lomszkyval. Ezek az emberek később a Szlánszky által vezetett összeesküvés tagjaivá lettek. Államügyész: Már a vizsgálat során azt vallotta ön, hogy 1941ben lekötötte magát Angliában az angol rendőrségnek; hogy történt ez? Vádlott: 1941 nyarán Angliában életrajzom egyes adatai kiegészítésének ürügye alatt beidéztek a rendőrparancsnokhoz. Amikor megjelentem a rendőrség főnökéhez vezettek. Kérdezősködött életem néhány adatáról, aztán pedig kérdéseket tett fel egyes szlovákiai ipa-" ri üzemekre vonatkozóan. Megneveztem és leírtam ezeket. A rendőrfőnök megvolt elégedve tájékoztatásaimmal és megkérdezte, adhatok-e a jövőben is ilyen tájékoztatásokat. Beleegyeztem, hogy az angol rendőrségnek olyan jelentése ket fogok szerezni és továbbítani, amelyek őket érdekelni fogják. A rendőrfőnök elém tette a kötelez, vény szövegét és én aláírtam. Amint később meggyőződtem, az angol rendőrséget nem érdekelték valamely szlovákiai ipari vállalatokról adott jelentléseim, hanem ez csak ürügy volt arra, hogy kötelezvényt írjak alá. mivel már ez időben főfeladatuk volt a csehszlovák emigrációból ügynökség kialakítása a háború utáni időre. Igy volt ez az én esetemben is. Az angolok 1946. ban, amikor a prágai külügyin i nisztériumban működtem, szoros kémösszeköttetést vettek fel velem. Sokat tettem érdekükben akkor, ami. i