Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-25 / 281. szám, kedd

A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper a kommunista párt tagja. Készsé- i szeparatistákkal, akikkel így egy gesen válaszolt minden feltett kér- | é

s ugyanazon ellenséges platformdésre s közben az volt a benyomásom, hogy olyan ember, aki Franciaországba bizonyos célból érke zett. Ezért nem csodálkoztam, amikor megkérdezték, hogy hajlandó-e együttműködni a Sureté Nationalelal. Clementis minden hosszabb gondolkodás nélkül beleegyezett és ezt írásban is megerősítette. Elnök: Mi mindent árult el Clementis a Sureté Nationale-nak? Jiresik tanú: Clementist a csehszlovákiai és franciaországi kommunista mozgalom részleteiről, a moszkvai csehszlovák küldöttségről hallgatták ki és eközben olyan dolgokat árult el, amelyekről a Sureté Nationale-nak halvány sejtelme sem volt. Emlékszem arra, hogy Clementis konkrétan beszélt a CsKP akkori franciaországi mozgalmának vezető személyeiről, Svermáról. Širokyról, Köhlerröl és másokról és mindent elmondott, ami a Sureté Natio,nale-t érdekelte. Továbbá erélyesen hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a Szovjetunió politikájával. Részleteket árult el Csehszlovákia Kommunista Pártjának biztonsági intézkedéseiről, és a moszkvai csehszlovák tényezők állásfoglalásáról a londoni emigrá cióhoz és Beneshez. Elnök: Milyen konkrét feladató kat kapott ekkor Clementis? Jiresik tanú: Ezt nem tudom, Clementis vallomása és a kötele zettség aláírása után egyedül maradt kihallgatójával Elnök: Elmondta-e valakinek azt, hogy Clementis kapcsolatba lépett a Sureté Nationale-val ? Jiresik tanú: Igen. 1940 elején ezzel kapcsolatban jelentést nyuj tottam át Behalnak, a párizsi Csehszlovák Nemzeti Bizottság alkalmazottjának. Hangsúlyoztam; hogy ez az együttműködés a Sureté Nationale-lal nagy károkat okozhat. Behal azt mondotta nekem hogy a jelentést átadja Bartiknak, aki szavai szerint kémelhárító tevékenységgel foglalkozott a csehszlovák emigráció körében. A tanú vallomását azzal fejezte 1 be, hogy 1945-ben való visszatérése után Bartiknak újra szóbelileg és írásbelileg bejelentette Clementis árulását (szerk. megj.: Bartikot később mint Ripka nemzetközi kémét és ügynökét leplezték le.) Clementis bűnös ténykedéséről továbbiak során újabb tanúkat, Laco Novomeszkyt, a szlovák burzsoá-nacionalista klikk egyik vezető tényzöjét hallgatták ki. Ügyész: Magyarázza meg nekünk, hogyan létesült a burzsoánacionalisták felforgató csoportja? Novomeszky tanú: A köztársaság munkásosztályának egységét megbontó szlovák burzsoá-nacionalizmus eszmei és szervezeti gyökerei már a München-előtti időkre nyúlnak vissza, és pedig a »Dav«csoport ténykedéséhez és az ugyanilyen elnevezésű folyóirat működéséhez kapcsolódnak. Ez a csoport 1924-ben és 1925ben . Clementis közvetlen vezetésével a »Dav« folyóirat körül alakult. Ténykedésével jelentős hatást gyakorolt a szlovák értelmiségre, különösen azokra a fiatal tagjaira, akik keresték az utat a szocializmus és a munkásosztály felé. Ügyész: Hogyan hatott a Clementis által irányított davista ténykedés a szlovákiai haladószellemü mozgalomra? Novomeszky tanú: A davisták hatása ártalmas volt, mivel a fiatal szlovák értelmiség soraiban ellenséges, idegen ideológiát terjesztett. Ennek a csoportnak ténykedése különösen ártalmas volt azért is, mert tagjai közül sokan formálisan a kommunista pártban bújtak meg es nacionalizmusukat forradalmi frázisokkal leplezték. A »Dav«.csoport ártalmas jellege a legkirivóbban 1932-ben mutatkozott meg a szlovák ifjúság úgynevezett trencsénteplici kongresszusán. amikor a Clementis által vezetett davisták egy frontban léptek fel a ludák autonomistákkal és ra kerültek. így a »Dav« burzsoánacionaiista csoportja hatékony segítséget nyújtott a ludák szeparatizmusnak az úgynevezett „Szlovák Állam« létesülésénél. Tanúvallomásának további részében Novomeszky tanú elmondta, miként ártottak Clementis vezetésével a szlovák burzsoá-nacionalisták a szlovák nemzet érdekeinek a Szlovák Nemzeti Felkelés során és miként érvényesítették burzsoánacionaľsta céljaikat a felszabadult köztársaságban a szlovák dolgozó nép érdekeinek kárára. Az ügyész kérdésére »hogyan valósították meg a Csehszlovák Köztársaság felszabadítása után a Clementis által 1944-ben Londonban létesített ellenséges koncepciót", a tanú így vall: Dr Clementisnek Londonból 1945-ben való viszszatérésétől kezdve egészen a kormányból való visszahívásáig vele és dr. Gusztáv Huszákkal Pozsonyban titkos frakciós megbeszéléseken jöttem össze. Az ellenséges fellé, pésröl tanácskoztunk, arról, hogy miként érvényesítsük a pártszervek ülésein, a kormányban és másutt különféle, burzsoá-nacionalista szellemű követeléseinket. Itt egyeztünk meg abban is, hogyan vigyük keresztül felforgató céljainkat a közéletben és azoknak a hivataloknak működésében, amelyeket ránk bíztak. Ezeknek a titkos frakciós megbeszéléseknek eredményei voltak aztán különféle, a népi demokratikus rendszert felforgató intézkedések és különféle ártalmas nézetek terjesztése a közvéleményben. Egyben különféle olyan intézkedéseket léptettünk érvénybe, amelyek ellentéteket keltettek a magyar lakosság és a köztársaság többi lakosai közt. Ügyész: Mire irányult a Clementis által vezetett szlovák burzsoánacionalista csoport ellenséges ténykedése ? Novomeszky tanú: Ez a ténykedés következményeiben az ellenforradalomra, a kapitalizmus visszaállítására a köztársaságban és ugyanakkor minden olyan igyekezet meghiúsítására irányult, amelyekért a csehszlovák nép nemzeti felszabadító küzdelmében a hitler izmus ellen, a felszabadítás után a hazai reakció ellen küzdött. Ez a ténykedés arra irányult, hogy a köztársaságot kiszakítsa a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal való szövetségéből, hogy újra hatalomra juttassa a köztársaságban a nemzetközi imperializmust. Ügyész: Milyen módszerekkel akarták céljukat elérni? Novomeszky tanú: Nacionalista ellenállást ébresztettünk Szlovákiában a cseh nemzet ellen. Tápláltuk a cseh nép bizalmatlanságát Szlovákia iránt. Gyűlöletet akartunk kelteni a cseh és szlovák nép, valamint a köztársaság többi nemzetei között. Gyengítettük a munkásosztály és az egész dolgozó nép egységét. Szlovákiában és az egész köztársaságban szilárdítottuk a burzsoázia megingott pozícióit. Végül is meg akarom mondani, hogy a csehszlovák dolgozó nép érdekeivel szemben elfoglalt ellenséges álláspont következtében és saját ellenséges céljaink megvalósítása érdekében, mint szlovák nacionalisták különféle kémkapcsolatokat létesítettünk a nyugati imperialistákkal. Én magam a francia kémszolgálattal álltam kapcsolatban. ügynöke, a pozsonyi francia konzul, Etienne Manach közvetítésével. Ezután elővezették Ivan Horváth tanút. Az ügyész kérdésére azt válaszolta, hogy Szlovákiában kifejtett burzsoá-nacionalista ténykedése miatt tartóztatták le. amelynek célja a köztársaság egységének megbontása volt. Letartóztatásának egy további oka a kémkedés volt, amelyet a pozsonyi francia fökonzullal, Et. Manach-hal való kapcsolatban folytatott. Felhozta azt is, hogy a francia fökonzullal 1945 vé ge felé Clementis ismertette meg azzal a kívánsággal, hogy együttműködjék vele. Elmondotta, hogy a »Dav«-ból kifejlődött szlovákiai burzsoa-nacionalista csoport ténykedését VI. Clementis irányította. További tagjai dr. Okáli, dr. Gusztáv Huszák, Laco Novomeszky és mások voltak. Ügyész: Mit tud Clementis államellenes ténykedéséről ? Horváth tanú: A budapesti csehszlovák követségen Clementis maga támogatta a magyar népi demokratikus rendszerre ártalmas tevékenységet és pedig úgy, hogy Berec ügynök Segítségével gyalázkodó és kémjelentéseket szereztünk Magyarország helyzetéről, amelyeket azután dr. Ján Danko alámrendelt sajtóattasé bizalmas úton elküldött Clementisnek. Ezeknek a jelentéseknek célja az volt, hogy rontsák a két népi demokratikus állam közti viszonyt. Clementis e célból a követet rendszeresen 100.000 koronás dotációkkal látta el s ezt az összeget a Magyar Nemzeti Banknál forintokra beváltva kémhírek megvásárlására használtuk fel. Berec ügynök, volt magyar újságíró, akit külön erre a célra nyertünk meg, kémtevékenységéért havonta 2000 forintot kapott. Ügjrész: Közvetlenül Clementisszel beszéfte meg ezt az ügyet? Horváth tanú: Igen. 1949 elején Clementist meglátogattam prágai irodájában. Átadtam neki Danko üzenetét, hogy további pénzösszegre van szüksége Berec ügynök pénzelésére. Egyben lezárt borítékot nyújtottam át neki, amelyben Berec küldött írásbeli jelentést. A boríték tartalmát nem' ismertem. Clementis előttem nem nyitotta fel. Azt mondta nekem, hogy a pénzt az én címemre küldj el. 1949 márciusában címemre 100.000 korona érkezett, amely éppúgy, mint a Clementis által küldött előbbi összegek, az úgynevezett rendelke zési alapból származott. A pénzt átadtam Dankónak, aki azt Berec ügynök további fizetésére használta fel. 1950 őszén Danko megmondta nekem, hogy amerikai dollárokat tartalmazó boríték van nála, amelyeket Berec ügynök számára tartogat. így megtudtam azt, hogy ezt az ügynököt kémtevékenységéért Clementis utasítására amerikai dollárokkal is fizették. Danko bejelentette nekem, hogy Berec ügynököt államellenes tevékenysége miatt a magyar biztonsági szervek letartóztatták. Megkérdezte tőlem, hogy mit tegyen a borítékkal. Azt mondtam neki, hogy a borítékról döntsön ö maga. Hogy mit tett a borítékkal, azt nem tudom. Az ügyész további kérdésére Horváth azt vallotta, hogy Clementis a külügyminisztériumban támogatta a trockista ténykedést és magasabb funkciókba igyekezett helyezni a trockista Vavro Hajdút. 1949-ben Florin, Clementis titkára, azt mondta a tanúnak, hogy Hajdú a minisztérium kézbekerítése céljából iránta bdaadó emberekből, így például a trockista Dufek, Brotan, Rybarból es másokból csoportot létesített. Florin megmondta neki azt is, hogy az a harc, amelyet egyfelől Hajdú és Dufek, másfelől pedig Borek folytat, a minisztériumot két táborra szakítja. Horváth bejelentette Clement-snek azt, amit Florin neki elmondott. Clementis azt válaszolta, hogy Hajdú együttműködik vele a csoportban. Ezután Horváth Hajdúhoz ment és ez kijelentette előtte, hogy a folytatott harc szükséges ós hogy Boreket el kell távolítani. Hajdú elbeszéléséből a tanú felismerte, hogy trockista csoportról van sző, amelynek ténykedését abból is észrevette, hogy Hajdú a minisztérium vezető helyeire hozzá hü, többnyire cionista és trockista embereket helyezett. Hajdú egy más alkalommal azt is megmondta neki, hogy ténykedését Geminder támogatja, akivel tanácskozik. Abból, amit Hajdú elmondott neki, megtudta, hogy Hajdú Londonnal, Geminderrel és Clementisszel együtt a minisztérium személyzeti változásainál résztvesz a döntésekben. A szenátus elnökének kérdésére, hogy van-e a vádlott Clementisnek valamilyen megjegyzése vagy kérdése a tanúvallomásokkal kapcsolatosan, Clementis a tanúk egyikének sem adott fel kérdést és nem kísérelte meg vallomásaikat cáfolni. Ezután a főtárgyalást megszakították. A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetőcége elleni bűnper harmadik napja A Szlánszky Rudolf által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni főtárgyalás harmadik napját az állambíróság elnöke Clementis vádlotthoz intézett kiegészítő kérdésével kezdte meg: Hogyan lehetséges az, hogy ön, mint a szlovák burzsoa-nacionalizmus egyik képviselője, egyben Be nes ügynöke volt, akiről végeredményben ismeretes, hogy mindig ellenszegült a szlovák nemzet jogos követelményeinek önrendelkezési jogának biztosításával kapcsolatban? Clementis vádlott: Ebben a kérdésben természetesen dr. Benessel lefolytatott beszélgetéseink során ellentétbe kerültünk. Már első találkozásunknál 1941-ben Londonban és azután különösen 1944-ben, amikor Laco Novomeszkyvel együtt fölkerestük s tárgyalást folytattunk vele a helyzetről, Benes továbbra is megmaradt a maga negatív álláspontján a szlovák nemzet önrendelkezési jogának kérdésében. Kijelentette azonban, hogy abban az esetben, ha az új csehszlovák alkotmány formálisan elismeri a szlovák nemzet önrendelkezési jogát, ő mint politikus, mint alkotmányos elnök respektálni fogja ezt az álláspontot, de mint magánszemély továbbra is saját meggyőződését fogja vallani, vagyis tagadni fogja a szlovák nemzet önrendelkezési jogát, Ennek ellenére azonban a többi kérdésben, különösen külpolitikaiakban, ahogy már bevallottam, teljes mértékben teljesítettem és végrehajtottam ellenséges politikáját. Benest együttmunkálkodásunkban nem akadályozta az a tény, hogy szlovák burzsoa-nacionalizmus irányvonalát követtem, annál is inkább, hogy Beneshez közelállóbb és számára elfogadhatóbb volt a burzsoá ideológia és politika bármely formája, mint a munkásosztály ideológiája és politikája. Ezenkívül tudtam, hogy végeredményben a burzsoa-nacionalizmus tulajdonképpen ugyan olyan célt követ, mint amilyenek az ö céljai, tudniillik a népi demokratikus rendszer likvidálására, a kapitalizmus visszaállítására irányul. Ügyész: Clementis vádlott, ön arról vallott, hogy megegyezett a selöivel abban, hogy igyekezni fognak a szlovák nemzeti szervek jogkörének minél nagyobb kiszélesítésére. Ez azonban nem fejezi ki hazaáruló ténykedésének lényegét. Amikor ön a szlovák nemzeti szervek jogkörének kiszélesítésére tö1 rekedett, ki volt többségben ezekben a szlovák szervekben ? A dolgozó nép, vagy pedig a reakció képviselői ? Vádlott: A reakció képviselői. Ügyész: A reakció képviselői szintén igyekeztek kiszélesíteni a szlovák nemzeti szervek jogkörét? Vádlott: Igen. Ügyész: Ez tehát azt jelenti, hogy egységesen lépett fel a népellenes, a nemzetellenes szlovák reakcióval. így van ez? Vádlott: Igen. Ügyész: Mondja meg, hogy milyen célra törekedett a reakció e követelmény megvalósítása érdekében kifejtett igyekezetével? A népi demokratikus rendszer és az egységes köztársaság megszilárdítását tartotta-e szem előtt, vagypedig a népi demokratikus rendszer felforgatását, a köztársaság szétverését? Vádlott: A köztársaság felforgatását és szétverését. Ügyész: A hazaáruló Lettrich, Ursiny, Kempny, Bugár és mások által képviselt szlovák reakció Szlovákia további iparosításáért, a szlovák nemzet jólétéért, szabadságának biztosításáért dolgozott-e, vagy pedig veszélyeztette a szlovák nemzet vérrel szerzett jogait? Vádlott: Határozottan veszélyeztette a szlovák nemzet érdekeit. Ügyész: Hogyan veszélyeztette ezeket a jogokat? Kifejtett-e a szlovák reakció igyekezetet az irányban, hogy Szlovákiát elszigetelje a szocializmus általános felépítésétől ? Vádlott: Igen. Ügyész: Hogy Szlovákia munkásosztálya újra igába legyen hajtva, és a kommunista párt elszigetelve legyen? Vádlott: Igen. Ügyész: És ön emellett azt igyekezett keresztül vinni, hogy a reakció pozícióit kiszélesítsék. Ebben egységesen léptek fel, igen? Vádlott: Igen. Ügyész: Ez tehát annyit jelent, hogy abban az időben, amikor ön a szlovák szervek jogkörének kiszélesítését igyekezett elérni, amint azt • vallja, ön ténylegesen azon igyekezett, hogy megsemmisítse a népi demokratikus rendszert, szétverje a köztársaság egységét, viszszaállítsa a kapitalizmust, vagyis, hogy visszahozza a szlovák nép régi nyomorát és éhínségét. Gonosztevő módjára a szlovák nemzet jogai, életérdekei ellen működött. A munkásosztály és a kommunista párt ellen harcolt. így van ez, Cle-, mentis vádlott? Vádlott: Igen, így van. Artur London vádlott kihallgatása Ezután a trockista Artur London vádlott lépett a bíróság elé. aki a külügyminiszter helyettese volt a káderügyek szakaszán, ez az imperialista ügynök, a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ érdekei szerint kém és kártevő tevékenységet fejtett ki a külpolitika szakaszán. Elnök: Mondja el, miben tartja magát bűnösnek? Vádlott: Bűnösnek érzem magam abban, hogy 1948-tól egészen letar tóztatásom napjáig aktív résztvevője voltam az államellenes összeesküvő kémközpontnak, amelyet Rudolf Szlánszky létesített és irányított. Államellenes központunk Cseh burzsoá-nacipnalizmus többi képvi-1 Szlovákiában előkészítette a népidemokratikus rendszer likvidálását és a kapitalizmus felújítását. Bűnösnek érzem magam abban is, hogy mint külügyminiszterhelyettes ellenséges ténykedést fejtettem ki az irányban, hogy megszilárdítsuk a Csehszlovák Köztársaság kapcsolatait a kapitalista államokkal. Ebből a célból Clementissel és Geminderrel együtt Szlánszky utasítása szerint trockista, cionista és külöítféle burzsoa-nacionalist

a kádereket helyeztem el a minisztérium jelentős helyein és diplomáciai funkciókban. Elnök: Mit tud mondani a külügyminisztériumban működő troc. kista csoportról? Vádlott: Geminderrel együtt irányítottam a külügyminisztérium