Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-24 / 280. szám, hétfő

6 , U J SZÖ 1952 november 24 A koreai kérdés vitája folytatódott az ENSz politikai bizottságában Az ENSz közgyűlés politikai bi­zottságában folytatódik a politikai kérdés vitája. Az ülésen felszólalt N. Naszkowszki, Lengyelország kép viselője és Krisna Menőn, India ki­küldöttje. Lengyelország képviselője sajná­latát fejezte ki amiatt, hogy noha több küldöttség e fegyverszünet és a hadmüveletek megszüntetése mel« lett foglalt állást, a koreai kérdés­nek az ENSz közgyűlés 1. számú (politikai) bizottságában folyó meg­vitatása mindeddig nem segítette elő a hadmüveletek megszüntetését és a koreai háború befejezését sem hozta közelebb. Naszkowszki beszédében a többi között* rámutatott arra, hogy az amerikai küldöttek az úgynevezett „önkéntes hazatelepülés" kérdését csak akkor vetették fel, amikor már nem tudtak ürügyet találni a fegy­verszüneti tárgyalások szabotálá sára és a kérdés feltevésével akarták álcázni makacsságukat. — Szó sem lehet a koreai viszály helyes és igazságos megoldásáról a hadifogolykérdés helyes és igazsá gos megoldása nélkül — mondotta N. Naszkowszki. — Csak olyan ha­tározat vezethet a viszály békés megoldásához és szavatolhatja, hogy Korea területe nem válik újabb há­ború színterévé, amely teljes mér­tékben figyelembe veszi és a nem. zetközi jog érvényben levő elveinek megfelelően biztosítja a hadifoglyok érdekeit. Lengyelország képviselője beszé­dének befejező részében kiemelte, hogy az Egyesült Államok kormá­nya továbbra is ürügyként használ­• ja fel a koreai hadifoglyok kérdé­sét ahhoz, hogy ne engedje meg olyan közgryülési határozatok hoza­talát, amelyek a koreai viták igaz­ságos megoldására irányulnak. Naszkowszki határozottan síkra, szállt a szovjet határozat mellett és rámutatott arra, hogy a szovjet ja, vaslatok megfelelnek a nemzetközi jog előírásainak és a koreai nép akaratának. A közgyűlés a szovjet határozati javaslat jóváhagyásával meggyorsíthatná nemcsak a had­müveletek megszüntetését, hanem a koreai kérdés tökéletes rendezését is. Krisna Menőn, India képviselője, beszédében a koreai kérdés rende­zésére, a koreai béke megteremté­sére és Korea egyesítésére hívta fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Hangsúlyozta, hogy Kína törvényes képviselőjének hiányzása az ENSz üléseiről, komoly akadályt jelent a koreai kérdés megoldása szempont­jából. Krisna Menőn kijelentette, hogy határozattervezetet terjeszt a bi­zottság elé, abból kiindulva, hogy a koreai viszályban mindkét fél a had müveletek megszüntetését óhajtja. — Az indiai határozattervezet — mondta — a hadifoglyok hazatele. pülési kérdésével kapcsolatos „kü­lönböző szempontok összeegyezteté­sét" célozza. Az indiai küldöttség által a poli­tikai bizottság elé terjesztett hatá­rozattervezet hadifoglyok hazatele­pítésével foglalkozó bizottság alaki tását javasolja, Csehszlovákia. Len­gyelország, Svédország és Svájc képviselőiből. Ennek a bizottságnak, legkésőbb ülésezéseinek kezdetétől számított három héten belül meg kell választani az ötödik, közvetítő tagját. Minden hadifoglyot a bizott­ság rendelkezésére bocsátanak, amelynek azután haza kell telepíte­nie a hadifoglyokat. A 90 nap alatt haza r.em telepített hadifoglyok kérdését, politikai értekezlet elé kell terjeszteni megoldás céljából A po­litikai értekezlet összehívását az a fegyverszüneti egyezmény-tervezet írja elö, amelyre vonatkozóan a panmindzsoni tárgyaláson résztvett felek között megállapodás jött lét­re. Az indiai határozattervezet rámu tat arra, hogy „a megállapodás je­lentékeny mértékben fennáll azokra az elvekre, vonatkozóan, amelyek alapján ez, a felek nézeteit megosz­tó kérdés (vagyis a hadifoglyok re­patriálásának kérdése) megoldható" India képviselője hangsúlyozta, hogy a koreai háborúban résztvevő feleknek az 1949. évi genfi egyez­mény értelmében a hadmüveletek megszüntetése után haladéktalanul haza kell telepíteniök a hadifoglyo­kat és hogy a nemzetközi jog tilt­ja a hadifoglyok erőszakos vissza tartását. Krisna Menőn ugyanakkor han. goztatta, hogy kialakulhat olyan helyzet, amikor nem minden hadi­foglyot telepítenek vissza hazájába. Az indiai küldött magyarázatá­ból kiderült, hogy a hadifoglyok ha­zatelepítésére vonatkozó tervezet, bonyolult eljárásának keresztülvite­le esetén előfordulhat, hogy a haza­telepítés kérdése ismét a közgyűlés elé kerül a hadifoglyokat pedig visz szatartják a táborokban. A határozattervezet rámutat, hogy ,,a hadifoglyokkal szemben akár ha. zatérésiik megakadályozása. akár hazatérésre kényszerítésük érdeké­ben nem lehet eröszakot alkalmaz­ni". Ilymődon az indiai határozatter­vezet megismétli az amerikai kül­döttség nyilatkozatát a hirhedt „kényszerű hazatelepítésröl", bár tudvalevő, hogy az amerikai pa­rancsnokság a „kényszerű hazatele­pítés" megengedhetetlenségéröl szó­ló fecsegéssel a hadifoglyok erősza kos visszatartására irányuló szán­dékát álcázza. A newyorki lapok az indiai hatá­rozattervezetnek éppen ezeket a szavait emelik ki, amikor hangsú­lyozzák, hogy az új határozatterve­zet ,mint pl. azt „New York Times" írja, — „elfogadja az amerikai ha­tározati javaslat elveit". Az amerikai lapok ugyanakkor állást foglalnak a Csehszlovákia, Lengyelország, Svédország és Svájc képviselőiből álló bizottság alakítá­sára vonatkozó indiai javaslat el­len. Az amerikai sajtó Elfogadhatat­lannak tartja az indiai határozat­tervezetnek azt a pontját is, amely szerint a 90 nap alatt haza nem te­lepített hadifoglyok kérdését politi­kai értekezlet elé kell terjeszteni megoldás céljából. A z indiai küldött beszéde arról ta­núskodik, hogy sok ENSz küldöttsé­get komoly mértékben aggaszt a koreai kérdés megoldásának elhúzá. sára irányuló amerikai taktika, s hogy a világ közvéleménye nyomást gyakorol több ország képviselőjére, akik kénytelenek valamilyen formá­ban állást foglalni az amerikai, ha­tározati javaslattal < szemben. Az „United States News and World Report" című folyóirat kiemeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében „fokozódik az Egyesült Ál­lamok bírálata". Az a tény, hogy az indiai küldöttség új határozatterve, zetet terjesztett elő a hadifoglyok hazatelepülésének kérdésével kap­csolatban, fokoztá a nézeteltérése­ket az Egyesült Államok és szövet­ségesei között. Figyelemreméltó az a tény, hogy sem az Egyesült Államok, sem Anglia küldöttsége nem fejt ki tevé­kenységet álláspontjának védelmé­ben a közgyűlésen. A két küldöttség ezzel kapcsolatos minden erőfeszíté­sét a közgyűlésen kívül, a színfalak mögötti tárgyalásokra és mesterke­désekre összpontosítja. A két kül­döttség közül eddig még egyik sem válaszolt a szovjet küldöttség vezetőjének, valamint az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köz. társaság, Lengyelország és Csehszlo­vákia küldöttsége vezetőjének a po­litikai bizottságban mondott leg­utóbbi beszédére. Megalakították az új lengyel kormányt November 21-én Varsóban tovább folytatta tanácskozásait a Lengyel | Népköztársaság szejmjének első ülésszaka. Az ülésen egyhangúlag elfogadták a minisztertanács elnö­ke által alakított új kormányt a következő összetételben: A minisztertanács elnöke Bolesz­law Bierut. A minisztertanács elnökének he­lyettesei Jozef Cyrankiewicz, Wla­dyszlaw Dworakowski, Tadeusz Ge­de, Piotr Jarosiewicz, Stefan Jen­drychowski, Hilary Minc, az Alla­fni Tervgazdasági Bizottság elnö­ke, Zemon. Nowak, Konštanty Ro­kossowski nemzetvédelmi miniszter, Közbiztonsági miniszter: Stanislaw Radkiewicz. Város, és faluépítési miniszter: Roman Piotrowski. Ipar­építési miniszter: Czeslaw Dabinski, Energiaügyi miniszter: Boleslav Jaszczyk. Pénzügyminiszter Tadeusz Dietrich. Közüzemi miniszter: Fe­liks Baranowski. Bányaügyi minisz­ter: Mieczyslaw Lesz-Nieszporek. Belkereskedelmi miniszter: Marian Minor. Külkereskedelmi miniszter. Konštanty Dambrowski, Kohóipari miniszter: Kiejstut Zemajtis. Vasút­ügyi miniszter: Ryszard Strzelecki. Állami ellenőrzési miniszter: Fran­ciszek Józwiak-Witold. Kultúrális és müvészetügyi miniszter: Wlodi­mierz Sokorski. Erdöügyí miniszter: Boleslaw Podedvorni. Közoktatás­ügyi miniszter: Konštanty Rakos­sowski. Állami gazdaságok minisz­tere: Hilary Chelchowski. Posta, és távirdaügyi miniszter: Waclav Szy­manowski, Vegyiipari miniszter: Bo­leslaw Ruminski. Kis- és helyiipari miniszter: Adam Zebrowski. Köny­nyüipari miniszter; Eugeniusz Sta­winski. Gépipari miniszter: Julián Adenauer parlamenti veresége nyugta anitja •az amerikai kormáoykötöket Tokarski. Mezőgazdasági és élelmi szeripari miniszter: Meiczyslaw Hoffmann. Földmüvelésügyi minisz­ter: Jan Dab-Kociol. Igazságügy miniszter: Henryk Swíantkowszki Külügyminiszter: Stanislaw Skrze­szewski. Felsöoktatásügyi minisz­ter: Adam Rapacki. Közúti és lé giközlekedésügyi miniszter: Jan Rustecki. Közegészségügyi minisz­ter: Jerzy Stachelski. Hajózási mi­niszter: Mieczyslaw Popiel. Az Ál­lami Tervgazdasági Bizottság elnö­ke Hilary Minc. A minisztertanács hivatalvezetője Kuzimierz Mijal. A képviselők a kormány tagjai névsorának felolvasása után feláll­tak helyükről. Hosszú percekig tar­tott a szűnni nem akaró taps és éljenzés. Kiáltások hallatszottak: ,,Eljen a minisztertanács elnöke, szeretett vezérünk és tanítónk, Bo­leslaw Bierut«. »Eljen a lengyel nép forrón szeretett vezére, Boleslaw Bierut elvtárs!« Ezt követően a jelenlévők viha­ros ünneplése közben Boleslaw Bie­rut, a minisztertanács elnöke lépett az emelvényre. Ismertette az általa alakított kormány programmját. Hangsúlyozta, hogy az új kormány legfőbb feladatának a nemzeti front programmja maradéktalan megvaló­sítását tekinti. Harcol az ország iparosításáért, a szocialista mező­gazdaság fejlesztéséért, a kultúra felemeléséért, a széles dolgozó tö­megek jólétének emeléséért, a bé­kéért és még szorosabbra fűzi a testvéri barátság szálait a Szovjet­unióval és a népi demokratikus or­szágokkal. A kormány mindent el­követ, hogy igazolja a nép bizalmát és építse a Lengyel Népköztársaság hatalmát és boldog jövőjét. Új fasiszta összeesküvés Nyugat-Németországban Eszakrajna-Westfáliában fasiszta földalatti szervezetet lepleztek le. A »birodalmi mozgalom« nevü náci szervezetet a nyomozás adatai sze­rint a nyugatnémetországi nehéz­ipar körei pénzelték. A már 1949 óta működő és a hitleri minta sze­rint »hatalomátvételre« törekvő tit­kos szervezet vezetői: Heinrich Vet­ter, Wesztfália egykori náci gau­leiterhelyettese, Ottó Bucke, Lü­denscheid város egykori náci pol­gármestere és Lauterbacher, a Hit­lerjugend egyik volt vezetője, aki 1945-ben saját halálhírét költötte és Az amerikai hírügynökségek sze­rint „Washingtont teljesen váratla­nul érte« Adenauernek a bonni szö­vetségi gyűlésen elszenvedett vere­sége. Ez a kudarc az Egyesült A1 lamok uralkodó köreiben »nagy megdöbbenést« keltett. A megdöb­benést az is fokQzta, hogy Kreke­ler, a bonni kormány washingtoni képviselője Acheson képviselője előtt még szerdán is a »legrózsá­sabb színekben ecsetelte« a gyors ratifikálás esélyeit. Acheson és Eisenhower a közöt­tük lefolyt megbeszélés során »igen rossz hírnek« minősítették a Bonn­ból érkezett jelentést. McCloy. az Egyesült Államok volt nyugatnémetországi főbiztosa Ame­rika európai tervei szempontjából »rossz elöjelnek« mondott* a bonni szavazást. A hírügynökségei; jelentése szerint Washingtonban attól tartanak, hogy a bonni és párizsi háborús egyez­mények ratifikálásának újabb elha­lasztása' »végzétes következmények­kel járhat« a szerződések szempont­jából, mert' a ^ratifikálás időpont­ja igen sokat jelent a mai h'eleyzet­ben. Minden elmúló hónap csökken­ti az európai hadsereg felállításá­nak esélyeit.® Az amerikai sajtó is hangot ad az Egyesült Államok uralkodó kö­reiben megnyilatkozó nyugtalanság­nak. sValóságos villámcsapásként ha­tott — írja a New York Times« — hogy egyáltalában nem sietnek a bonni és . párizsi szerződés ratifi­kálásával ! <c azóta hivatalosan Schmitz néven szerepelt. A »Westfälische Rundschau« sze­rint a náci összeesküvők szoros kapcsolatban álltak argentínai és spanyolországi fasiszta körökkel. A »Birodalmi mozgalom® spanyolor­szági összekötője Skorzeny, a hir­hedt náci főkolorrupos és háborús bűnös, aki az Adenauer-kormány és az amerikai megszálló hatóságok segítségével többízben Nyugat-Né­metországba látogatott és a hely­színen ellenőrizte a fasiszta föld­alatti mozgalomnak tevékenységét. Néhány sorban A Saarvidéki Kommunista Párt választási kü/.delme A Saarvidéki Kommunista Párt, Hoffmann szeparatista bábkormá­nyának számtalan mesterkedése el­lenére, teljes erővel készül a novem­ber 30-i saarvidéki választásokra. A kommunista párt szjnokai gyűlése ken hívják fel a lakosságot, hogy szavazzanak a kommunista pártra, az egyetlen igazán német pártra. Rámutatnak, hogy a Németország­gal kötendő békeszerződés, amely a Saar-vidéket Németország elvá­laszthatatlan részének ismeri el, utat mutat a Saar-kérdés megoldá­sa felé is. Több község polgára a választási gyűlések után felvételét kérte a kommunista pártba. A koreai Munkapárt küldöttsége beszámolt az SzKP XIX. kongresszusáról Phenjanban a városi pártaktíva ülést tartott. Az ülésen meghallgat, ták a Koreai Munkapárt küldöttsé­gének beszámolóját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon­gresszusáról. Forró szeretettel fo­gadták az ülésen megjelenő Kim Ir Szent, a koreai nép vezérét, Kim Du Bont, Pak Hen Ent, He Ga Jat, a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagjait, Pak Den Ajt, Li Szín Jubot, Pak Csan Okot, a köz- \ pontj bizottság titkárait és a Szov. jetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán résztvett küldöttsé­get. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XIX. kongresszusáról Pak Den Aj, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkára tartott be­számolót. Az ülés résztvevői hatalmas lelke­sedéssel küldtek üdvözletet J. V. Sztálinnak. Pinay újabb veresége A francia nemzetgyűlés november 18-án a kormány követelése ellenére 467 szavazattal 147 ellenében ismét elutasította a belügyminisztérium 1953. évre szóló költségvetés-terve­zetének megvitatását. A „Libera­tion" kiemeli, hogy ez a Pinay kor­mány „újabb veresége". Mint az ,,AFP" közli, a szavazás után ,,a nemzetgyűlésben az a benyomás alakult ki, hogy Pinaynek fel kell vetni a bizalmi kérdést". A francia kormány kommunistaellenes törvényjavaslata A „Paris Press Intransigeant" je'_ lenti, hogy a francia kormány tag­jaihoz eljuttatták Brune és Marti­naud.Deplat miniszterek törvényter. vezetét a kommunistáknak az álla­mi szolgálatból való elbocsátásáról. Amint a „L e Monde" írja, a tör­vénytervezet kimondja, hogy az ál­lami szolgálat és az államosított üzemekben való munka „össze­egyeztethetetlen" a kommunista párt, vagy bármely más, a kommunista pártot támogató haladó szervezet tagságával. Az Angol Munkáspárt sok tagja résztvesz a népek békekongresszusán Sikerteleneknek bizonyultak a munkáspárt jobboldali vezetőségé­nek azok a kísérletei, amelyekkel meg akarja akadályozni, hogy a munkáspárt tagjai résztvegyenek a népek békekongresszusán. Amint jelentik, a már megválasztott het­ven angol küldött közül a legtöbb a munkáspárt tagja. A népek béke­kongresszus a angol előkészítő bi­zottságának képviselője november 18-án kijelentette: „Ez azt bizonyít­ja, hogy a labourista mozgalom leg­szélesebb rétegeiben üdvözlik és tá­mogatják a kongresszust". Amerikai vélemény a népek önkormányzati jogáról Mint a Reuter-hírügynökség Je- szerint a népeknek joguk van az lenti Newyorkból, Mrs. Eleanor Roosevelt, az ENSz-közgyűlés szo. ciális bizottságának ülésén kijelen­tette: ellenzi azt az elméletet, amely önkormányzatra. Mrs. Roosevelt ki­jelentette, hogy „nem fogadhat el ilyen elméletet". Olasz lap a jugoszláv ember­rablók budapesti peréről A „Paese" símű lap budapesti je­lentésében számol be az UDB szol­gálatában álló gonosztevők bűn­peréről. A lap részletesen ismerteti Bálint László és társai bűntetteit és kiemeli, hogy bűneiket a jugoszláv hatóságok megbízásából és segítsé­gével hajtották végre. A lap buda­pesti jelentését „Jugoszláv szabötö­rök bandáj a a budapesti törvény, szék előtt" címmel közli. , Bolgár lapok a jugoszláv emberrablók peréről A Bolgár Népköztársaság sajtója tudósításokban számolt be a Ma­gyarországon leleplezett emberrabló UDB-banda peréről. Görög katonai misszió megy Jugoszláviába A „Reuter" jelentése szerint Pa­pagosz, az új fasiszta görög minisz. terelnök hadügyminiszteri minősé­gében katonai missziót küld Tito Jugoszláviájába Ugyanez a Reuter­jelentés hírt ad arról is, hogy Pa­pagosz a jövő héten Athénben talál­kozik a török államelnökkel. HHM OJ SZÖ. Szlovákia Kommunista Párná­nak napilapja — Szerkesztőséé: Bratisla­va. Jesenského 8—10. Telefon- U7—16 és 852—10. Főszerkesztő l/lrincz rívula — Kiadóhivatal: Pravda. 'sokiadOválla­lata. Jesenského 12 Telefon üzeuit elő­fizetés és lapárusltás 274—74 ejrvéni elő­fizetés 262—77 Az ÜJ SZÖ megrendelhető a postai kézbesítőknél vasv a onstahlva­•alokon is - Előfizetést dM M évre 120 Kés. Feladó és Irányító postahivatal Bratisla­va II. — Nyomia a Pravda n. v. nyomdá­ja. Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents