Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-24 / 280. szám, hétfő

1952 november 2

0 UJSZ0 345 Ä Szlánszky Rudolf által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper propagálják, amely kultúra a szovjet befolyás ellen támasztékul szolgálna Európa szívében. Benes és Masaryk parancsára és példája nyomán mind Nicholssal, mind Steinhardttal 1945-ben, Prágába érkezésem után kémösszeköttetésbe léptem. Nichols mindjárt első látogatása alkalmával biztosított engem bizalmáról és később ezt megismételte, amikor személyesen levelet hozott nekem Bevintől. E levélben Bevin megköszönte nekem az üdvözlő táviratot, amelyet külügyminiszterré kinevezése alkalmából küldtem és kijelentette, hogy értékeli Anglia iránti rokonszenvemet. Mind Nichols, mind Steinhardt, akik különösen szoros és bizalmas kapcsolatban állottak Benessel és Masarykkal, és akik jól voltak tájékoztatva az összes ügyekről Csehszlovákiában, nálam ellenőrizték a CsKP nézeteit az aktuális politikai problémákról. Államügyész: Milyen konkrét kémtájékoztatásokat nyújtott az amerikai imparializmus ezen képviselőinek ? Vádlott: Nichols 1948 évi távozása után kémkapcsolatban állottam Wilson Dixonnal, akit tájékoztattam Csehszlovákiának a Biztonsági Tanácsba való jelöltségéről, Csehszlovákia állásfoglalásáról Nyugat-Németország előkészületben levő statútumával szemben, a Ruhr-vidék statútumával szemben, valamint Csehszlovákia kereskedelmi és gazdaaági kapcsolatairól Nyugat-Németországgal, mégpedig abban az időben, mikor ezek az információk még titkosak voltak. A franciák és angolok főleg a politikai kérdések iránt érdeklődtek. Steinhardt a gazdasági problematikáról tájékozódott nálam. Államügyész: Tehát neki is tett kémszolgálatokat ? Vádlott: Igen. Steinhardt helyzetét Csehszlovákiában Evzsen Löbl segítségével szilárdítottam meg, aki közelállt Szlánszkyhoz és Londonból való visszatérése után a külkereskedelmi minisztérium vezető hivatalnoka lett. Az ö segítségével igyekeztem kibővíteni Csehszlovákia gazdasági kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államokkal. Steinhardt ellenséges tevékenysége folyamán gondoskodott magánügyeiről is Csehszlovákiában, mint egy newyorki ügyvédi cég társtulajdonosa. 1948-ban John Foster Dulles ismert háborús uszító megbízásából néhány ízben közbenjárt nálam ég igyekezett elérni azt, hogy lépéseket tegyek az ismert nagybankár Petschek család államosított vagyona kártérítésének kifizetése érdekében. J. F. Dulles, aki azzal vált hírhedtté^ hogy fellépett a német bankárok érdekében már az első világháború alatt és aki nem kevésbbé ismert piszkos üzletről, amelyeket a náci bankárokkal bonyolított le a második világháború folyamán, most is mint ügyvéd Petschek érdekeit képviselte. Steinhardt közbenjárásai alkalmával azzal érvelt — ez 1948ban történt — hogy az Egyesült Államok választások előtt állanak, és hogy ezeken a választásokon biztosan a republikánus párt nyer, így J. F. Dulles külügyi államtitkár lesz és nem lesz a csehszlovákok ártalmán, hogyha e funkció jövő jelöltjét ilyen módon megnyerik maguknak. Szeretnék rámutatni arra is. hogy felhasználtam a népi demokratikus államokból szerzett híreket is. Mindjárt a felszabadulás után a budapesti katonai kirendeltség közvetítésével kémhálózatot létesítettem Magyarországon. Ezt a kémhálózatot D astých tábornok létesítette. aki február után dezertált és nyiltan amerika' ügynökké lett. Dastych futár útján fontos kémhíreket küldött nekem Magyarországról, aminek költségeit dolláralapok ból' fedezték. Az így szerzett híreket felhasználtam Nicholssal, Steinhardttal és Déjeannal fenntartott kémkapcsolataimban. Államügyész: Beismerte, hogy hosszú éveken át benesi imperialistapárti politikát folytatott és ezzel egyidejűleg ellenséges együttműködésbe lépett Szlánszkyval, és Benes politikai pozíciójának elvesztése után bekapcsolódottt Szlánszky államellenes összeesküvő központjába. Beszéljen erről részletesebben. Vádlott: Meg kell mondanom, hogy dr. Benes demokrataellenes ellenséges tevékenységét megkönynyítette az, hogy ugyanebben az irányban dolgozott Szlánszky embereinek egy felforgató csoportja, akik az ó segítségével az állami és pártgépezet fontos funkcióiba kerültek. Mindjárt Csehszlovákiának a náci megszállás alól a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása után Londonból különféle szélhámosok, konjunkturieták csoportja özönlött itle, akik mindnyájan a benesi felfogást vallották és akiket különféle családi, pénzügyi és más kapcsolatok kötöttek a nyugathoz, vagy idegen hírszerzö-központok szolgálatában állottak. Ezek az emberek Rudolf Szlánszky vezetésével és segítségével fokozatosan különböző állami, párt- és gazdasági szervekbe furakodtak be. Szlánszky a CsKP Központi Titkárságán ezekből a burzsoá-nacionalista zsidó elemekből válogatta ki csoportját, amely rokonait és a hozzá közelálló embereket további pozíciókba juttatta. Államügyész: Sorolja fel azokat a személyeket, akik Benes, és Szlánszky érdekében élárulták a csehszlovák nép érdekeit. A vádlott válaszában rámutat, hogy Szlánszky 1945-től kezdve a CsKP-ban jelentős funkciókba, a köztársaság legfontosabb helyeire fokozatosan a következő társait, a nyugat bérenceit helyezte: Ottó Sling milliomost, Vilém Novy leleplezett ügynököt, Vitezszlav Fuchs kozmopolitát, Mikulás Landát, Lomszky-Liebent, Koloman Moskovicsot, Ervin Polákot és a Központi Bizottság nemzetközi osztályának vezetőjévé Geminder kozmopolitát. Clementis vádlott ezután így folytatta: Szlánszky segítségével és ve. zetése alatt Ludvig Frejka is Londonból a felszabadított Csehszlovákiába hívta át társait, és különböző kulcspozíciókat biztosított számukra az állami és gazdasági életben. A párt központi titkárságában belőlük úgynevezett nemzetgazdasági bizottságot alakított, amely Rudolf Szlánszky egyik eszköze volt arra, hogy a csehszlovák gazdasági életet irányítsa és összekösse a kapita. lista világgal. Ez az irányítás a külföldi szakaszon nemcsak az export és import ellenséges beállításá ban nyilvánult meg, hanem annak az iparnak támogatásában is, amelynek támaszpontja és exportja éppen a kapitalista világtól függött. Arról, hogy milyen gyorsan folyt ezen ellenséges káderek kiválogatása és elhelyezése, mily raffináltan álcázták ezt, és tüntették fel a párt vonalának, tanúskodik az, hogy már akkor megegyezés állt fenn Rudolf Szlánszky é

s társai között, arra vo_ natkozólag, hogyan kerítsék hatalmukba ezeket a kulcspozíciókat az államban és a pártban. Benesnek és Szlánszkynak egy és ugyanaz volt a célja, tudniillik a népi demokrati kus rendszer felszámolása és Csehszlovákiának kapitalista vágányokra való állítása. Ezért az összes fontos helyeken az ilyen beállítottságú embereiket helyezték el, akiknek egy uruk volt: a nyugati imperialisták. Elnök; Természetesen elismeri, hogy ez bizonyára nem volt véletlen. Milyen módom jutottak meg. egyezésre mint Szlánszky államellenes összeesküvő központjának tagjai a közös ellenséges vonalban? Vádlott; Nem tagadom, és beismertem, hogy Szlánszkyval együtt felforgató káderpolitikát folytattam a külügyminisztériumban és ezzel bekerültem az ő államellenes össze, esküvő és kémközpontjába. Nemsokára Londonból való visszatérésem után Rudolf Szlánszkyhoz fordultam és felkértem őt, hogy kijelölje kádereit Csehszlovákia külföldi képviselete hivatalainak fontos helyeire. Az összes jelöltek, kivétel nélkül mindnyájan, akiket Szlánszky ezekre a helyekre kivá. lasztott, a londoni emigránsok sorai ból kerültek ki, a zsidó burzsoa-nacionalisták és hasonlók közül. Tudtam róluk, hogy éppúgy, mint én, szoros kapcsolatban állottak Benes reakciós táborával az emigrációban, hogy ezenfelül még sokkal szélesebb, körű és szorosabb kapcsolatokat vettek fel a külföldi reakciós körökkel. Szlánszky ezen vonalának alapján világos volt előttem, hogy én, mint Benes híve, ugyanazt a vonalat követem a káderügyekben, mint Szlánszky Emlékezem, hogy Szlánszkynak ezen a jegyzékén a kozmopolitákon kívül szerepeltek az úgynevezett amerikai repatriáns tisztek is, akiket ezekre a funkciókra javasoltak. Ezek burzsoá elemek voltak, mint dr. Riglhab, aki mi után nem került a külügyminisztériumba, 1948-ban visszatért Angliába. Ilyen volt továbbá a trockista ing. Lagus, akit mint a CTK levelezőjét Londonba küldtek holott nem vett elég fáradtságot arra, hogy kellőképpen elsajátítsa a cseh nyelvet, és aki 1948-ban emigrált; ilyen volt továbbá František LöblLanda burzsoá elem, aki később fontog funkciót látott el a külkereskedelmi minisztériumban. A jegyzéken volt továbbá dr. Zoltán Gregor, aki sötét múltjáról ismert, és más hozzája hasonlók. Kellett, hogy Szlánszky előtt világos legyen, hogy az emberek ilyen összeállítása lehetővé teszi azt, hogy a külügymii iász_ tóriumba fokozott mértékben bejuttathassam a Benes iránt odaadó reakciós embereket. Jóllehet ez megfelelt nekem, fheg kell mondanom hogy Szlánszky jelöltjei annyira kompromittált egyének voltak, hogy eleinte magam is vonakodtam ezekre a helyekre elfogadni őket. Államügyész; D

e későbben megegyezett Szlánszkyval a káderekben? Vádlott; Igen. Meg kell azonban mondanom, hogy Szlánszky ezután is sokkal szélesebb mértékben és méretekben helyezett el ellenséges elemeket az állami é

g gazdasági életben, mint ahogyan ezt én • tettem. A későbbi években a helyzet úgy alakult, hogy a külügyminisztériumban támogattam Szlánszky jelöltjeit és ő támogatta az enyémeket. Újból ismétlem: lényegében egy és ugyanazon ellenséges elemekről volt szó, akik főként a nyugati emigránsok soraiból, kozmopoliták vagy burzsoa-nacionalisták közül kerültek ki. Mindezen személyek, akiket az angol-amerikai tőke protezsált, felforgató tevékenységet folytattak a népi demokratikus rendszer ellen. Sokan közülük a szocializmus kiküszöbölésére és a kapitalizmus helyreállítására irányú, ló politikát folytattak a köztársaságban. Államügyész: Milyen ellenséges elemekre támaszkodott a külügyminisztériumban ? Vádlott: Amint már beismertem, mindjárt Prágába érkezésem után, 1945 -ben a fontos és kulcspozíciókban a külügyminisztériumban Benes és én irántam odaadó embereket helyeztem el. így a politikai szekció vezetőjévé és később a minisztérium főtitkárává Amost Heidrichet neveztem ki, aki később áruló emigrációba dezertált, az elnökség főnökévé és gyakorlatilag a személyzeti politika főnökévé a külügyminisztériumban J ina képviselőt neveztem ki, aki később mint a politikai osztály főnöke átment dr. Benes elnöki irodájába, a hírszerző é

s tájékoztató osztály főnökévé Benes legodaadóbb híveinek egyikét, Chmelárt és mág fontos helyekre is olyan beállítottságú embereket neveztem ki, akik mindnyájan Csehszlovákiának a kapitalista nyugattal való összekapcsolásának politikáját folytatták. Államügyész; Mikor és milyen módon kezdte Szlánszky építeni pozícióit a külügyminisztériumban ? Vádlott: Szlánszky az ellenséges munkára a külföldi szolgálat szakaszán először Gemindert nyerte meg, akit a külpolitikai osztály vezetőjévé nevezett ki a CsKP Központi Titkárságában. De már azelőtt, 1946-tól . kezdve. Szlánszky biztosította pozícióit a külügyminisztériumban odaadó bizalmasai, Hajdú, Goldstücker és Dufek segítségével, akik mindnyájan mindjárt a külügyminisztériumba való belépésük kezdetétői fogva összeszedték azokat az elemeket, akik Szlánszky iránt odaadok voltak és akikből később Geminder vezetésé, vei megalakult a trockista csoport. E csoport ellenséges tevékenysége, valamint az én ellenséges együttműködésem Szlánszkyval a külügyminisztériumban 1948 februárja után fejlődött ki teljesen. Államügyész: Miben nyilvánult konkrétan az ön é

s Szlánszky ellen, séges tevékenysége, és milyen módon irányította és vezette Szlánszky a trockista csoportot a külügyminisztériumban ? Vádlott: .Mindjárt február után Szlánszky a CsKP KB elnökségén keresztülvitte egy bizottság felállítását, amely az ő elnökletével, az én részvételemmel és Geminder részvételével hivatalnokokat válogatott ki a külföldi vezető funkciókba, va. lamint a külügyminisztérium központjába. Ezzel egyidejűleg vagy majdnem egyidejűleg Szlánszky elhatározta és bejelentette nekem, hogy az összes többi kérdésekről, mind személyzeti, mind szervezési kérdésekről a külügyminisztériumban egy más bizottság fog dönteni Geminder elnökletével és Vavro Hajdú, Karol Dufek és mások bevonásával. 1949-ben Szlánszky elha. tározta, hogy ezen bizottságok hatáskörét átadják egy hármas bizottságnak, amely bizottság élére ismét Gemindert állította. Ezekkel a beavatkozásokkal és intézkedésekkel, amelyeket később Szlánszky trockista csoportjának segítségével és az én egyetértésemmel és együttműködésemmel hajtott végre, tulajdonképpen Benes ellenséges vonalát folytatta káder- és szervezési téren a külügyminisztériumban, azzal a csekély változtatással, hogy Benes reakciós embereinek helyére kozmopoliták vagy burzsoa-naciona. listák kerülték, akik odaadok voltak Szlánszky, Geminde

r vagy e csoport iránt. Államügy ász: E

z azt jelenti, hogy Szlánszky a külügyminisztériumban önre és trockista csoportjára támaszkodva nemcsak kezében tartotta a káderkérdésekről való döntést, hanem emberein keresztül beavatkozott a külügyminisztérium politikai hatáskörébe is? Vádlott; Igen, Szlánszky éppúgy, mint Benes, bevezette, hogy az ösz. szes magasrangrú és vezető hivatalnokok, akik külföldre mentek, vagy Prágába érkeznek látogatóba, jelentkezzenek nála, beszámoljanak neki vagy Gemindernek és utasításokat kapjanak tőle. Ilyen módon Szlánszky ezeket az ellenséges kádereket arra használta fel, hogy segítségükkel keresztülvigye összeesküvő céljait és kapcsolatai legyenek a külföldi hirszerzőszolgálatokkal. Államügyész: E

z azt jelenti, hogy Benes távozása után az ellenséges tevékenység irányítását a külügyminisztériumban Rudolf Szlánszky vette át? Vádlott; Igen, ez következik abbjl a módból is, amellyel keresztülvitték az úgynevezett el

ső tisztoga. tást a külügyminisztériumban mindjárt a februári események után. E tisztogatás végrehajtásával Szlánszky Gemindert bízta meg. Államügyész: Szlánszky szoros együttműködésben önnel nemcsak szabotálta 1948 februárja után a külügyminisztériumnak a megbízhatatlan elemektől való megtisztítását, hanem további ilyen elemeket juttatott felelős funkciókba a minisztériumban. Hozzon fel konkrét eseteket. Vádlott: Február után egyenesen az ö határozatára és az én egyetértésemmel a sajtóosztály főnökévé Evzsen Klingert, az ismert trockistát nevezték ki. Geminder Dufekkel és Hajdúval együtt Február után a külügyminisztériumba és más fontos kulcspozíciókba Szlánszky iránt és irántunk odaadó embereket helyezett el. Államügyész: Ez azt jelenti, hogy Szlánszky ellenséges tevékenységében a külügyminisztériumban nemcsak önre támaszkodott, hanem trockista csoportjára is, amelyet Geminderen keresztül irányított. Hogyan alakult meg és mire szolgált ez a csoport ? Vádlott: E csoport magvát a külügyminisztériumban az 1946—1948as években Vavró Hajdú, Eduard Goldstücker és Karel Dufek képezték, akik igyekeztek hatalmukba keríteni a CsKP üzemi szervezetét a minisztériumban, és oda sajátmaguk iránt, Szlánszky iránt és ellenséges politikájuk iránt odaadó embereket elhelyezni. E csoport ellenséges tevékenysége teljesen az 1948—1950-es években fejlődött ki. Bedrich Geminder közvetlen vezetése alatt és Artúr London bekapcsolódása után, akit Szlánszky és Geminder a külügyminiszter káderhelyettesének állásába helyezett. 1949-ben ez a trockista csoport teljesen áttért azon emberek eltávolításának nyilt osztályellenséges és demokrataellenes módszereire, akik leleplezték az ő ellenséges politikájukat. így például kigondolt és elferdített tények alapján kampányt indítottak a CsKP üzemi szervezeti bizottságának egyik tagja ellen, aki számukra különösen kényelmetlen volt. Geminder segítségével elérték azt, hogy ezt a tagot el kellett bocsátani a minisztériumból és vele szemben pártszankciókat kellett alkalmazni. De a felháborodás, amely akkor keletkezett, amikor ez a hír elterjedt az üzemi szervezet tagjai körében, arra kényszerltette őket, hogy elálljanak ettől az ellenséges szándékuktól. Elnök: Hogyan támogatta ezt a trockista csoportot ? Vádlott: 1949 tavaszán Geminder utasítására megbeszélést hívtam össze a minisztériumban a CsKP üzemi szervezet jelölőlistájának megtárgyalására. Ezen a lényegében pártellehes gyűlésen Geminder kijelentette, hogy az üzemi szervezet elnökévé Szlánszky bizalmasát, Karel Dufeket kell jelölni. En magam beleegyeztem ebbe a pártellenes eljárásba és így történt meg, hogy Karel Dufeket, akinek elnökké való megválasztását az üzemi szervezet ezt megelőzően elutasította, ily trockista módon mégis megválasztottál^ Államügyész: A CsKP üzemi szervezetének hatalmukba kerítése és ötösbizottság létesítésén kívül Szlánszky, Artúr Londonnak a külügyminisztériumba vaíó helyezése után még egy további szervet, a hármas bizottságot létesítette. Mire szolgáltak ezek a szervek? Vádlott: Mindezek a szervek arra szolgáltak, hogy segítségükkel a csehszlovák külpolitikát, hozzákapcsolja a kapitalista országokhoz. hogy ezt a fórumot is felhasználja összeesküvő céljai megvalósítására, amint az világosan következik a személyzeti politikából és az emberek állományából, akiket külföldre küldöttek. Például 1948ban az ötös bizottság ügyvivőként Teheránba küldte Richard Szlánszkyt, .Jóllehet általánosan ismert volt rossz múltja. Amikor helytelen viselkedése miatt vissza kellett hivni Teheránból, mégig elhatározták, hogy külföldre küldik, mégpedig ezúttal Varsóba, ahonnan szintén vissza kellett hívni. 1949ben az ötösbizottság az ismert trockistát, Eduard Goldstückert, ak' már azelőtt az összekötő szerepét játszotta Rudolf Szlánszky számára a külföldön, követként Izraelbe küldte. 1949-iben távollétemben Szlánszky, Geminder és London a diplomáciai kirendeltség vezetőjének funkciójába, tulajdonképpen nagykövetnek az NDK-ba Fischl cionistát küldte ki, és mint fökonzult Mukdenbe küldték Rudolf Szlánszky sógorát, Antonín Haseket, aki azelőtt mint tudósító működött Svájcban, ahol szintén • ellenséges összekötője volt Szlánszkynak és Gemindernek. (A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bünper folytatását lapunk holnapi számában közöljük.)