Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-23 / 279. szám, vasárnap

6 UJ S

7.

0 1952 november 22 Ä Szlánszky Rudolf által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bünper Vádlott; igen. , Urválek államügyész: Ez tehát azt jelenti, az imperialistáik ügynökeit a kormányba, a becsületes kommunistákat a börtönbe, az országot bilincsekbe. így van ez? Vádlott. Igen, így .van. Államügyész: Hogy milyen érde. kük fűződött az amerikai uralkodó köröknek önhöz, az igen jól kivilág. lik abból a levélből, amelyet a CIC hírszerző szolgálat segítségével küld teik önnek. E levélben ezt írják: „Je lentéseket kapunk most, hogy az ön helyzete egyre nehezebbé válilk és olyan aggodalmaik és vélemények jutnak kifejezésre, ír gyeket jól tájékoztatott körökből szerzett hírek támasztanak alá, hogy Gomulka is. mert esete után előrelátható a bűn per. Reméljük, hogy levelünk még idejében eléri önt. Ajánljuk önnek, hogy távozzék biztonságba nyugat, ra. A legilletékesebb helyek kije. lentése szerint biztosítunk önnek me. nedéket, biztonságos rejtekhelyet és a politikai karriert kivéve létfenntartásának későbbi lehetővé tételét.* Mit szól ehhez? Vádlott: Ez a 'evél tanúskodik arról, hogy a nyugati imperialista kö. rök tudták, hogy főtitkári funkóióm. ból való visszahívásom után pozícióm megrendült és érdekük volt, hogy emigrációba tá zzam nyugatra. Dr. Urválek államügyész azután további okmányokat terjesztett a bíróság elé, amelyök arról tanúskod nak, hogy az amerikai hírszerzőszol. gálát komolyan készülődött Szlán. szkynak nyugatra távozására. A »Szabad Európa« rádió leadásában, amely az amerikai hírszerző szolgála; tában áll, néhányszor egymásután leadták számára a megbeszélt jeL szót, Urválek államügyész: Az ön ki. hallgatásából tehát ezekre a fő kö. v étkeztetésekre lehet jutni: öm a burzsoázia régi ügynöke és minit a népi demokratikus Csehszlovákia ellensége, államellenes összeesküvő központot szervezett a köztársaság, ban. így van ez? Vádlott: Beismertem ezt vallomá. saimban. Urválek államügyész: Az ön vaL tamásaiból továbbá látható, hogy en. nek az államellenes központnak cél. Ja a népi demokratikus rendszer fel. számolása és a kapitalizmus vissza, állítása volt Csehszlovákiában. így van ez? Vádlott: Igen, így van, beismertem. Államügyész: Továbbá az ön ál. Samellenes összeesküvő központja kémkedést folytatott a nyugati im_ perialisták javára és minden módon gátolta a szocializmus építését Cseh. Szlovákiában, amivel a köztársaság, nak óriási anyagi és politikai károkat okozott így van ez? Vádlott: Igen, így van. Urválek államügyész: Továbbá el. lenséges tevékenységét az államba, talcxm kézbekerítésére és Klement Gottwald eltávolítására irányította és hogy esz volt az ön végső célja? Vádlott: Igen, így volt. Urválek államügyész: Továbbá az ön vallomásából nyilvánvaló, hogy államellenes összeesküvő központot alakított, amely előkészítette a népi demokratikus rendszer megdöntését és a kapitalizmus visszaállítását. Ezt az ellenséges tevékenységet a nyugati imperialisták szolgálatában hajtották végre és mindenekelőtt a világuralomra törekvő Amerika szol. gálatában. Vádlott: Beismerem ezt. Urválek államügyész: Hogy csehszlovák Ti tóvá váljon, így van ez? Vádlott: Igen. Ezzel befejeződött Rudolf Szlán. szky kihallgatása, A tanúk bizonyítják Szlánszky súlyos bűntetteit tak, annyiban, hogy ellenséges kádereket helyeztünk szét a biztonsági apparátusban. Éppen a központi titkárság biztonsági bizottságának számos dolgozója ment át a belügyminisztériumba és később a nemzetbiztonsigügyi minisztériumba és ott ezel:et- fontos funkciókba ültették. Például Jozef Pavel volt a „Központi Bizottság biztonsági osztályának vezetője és innen ment át miniszterhelyettesnek előbb a belügybe, majd a nemzetbiztonsági ügybe. Emellett Pavel egyike volt a spanyol nemzetközi brigád trockista irányzatú kalandorainak és a háború ideje alatt a nyugati hadseregben volt. Hasonlóképpen átment a belügyminisztériumba Oszvald Závodszky, szintén spanyol nemzetközi brigádos. A párt apparátusból Oszkár Ales is átment. Én magam lehetővé tettem, hogy már 1945-ben jelentős helyre került az állambiztonsági testületben Stepan Placs-k trockista, habár tud. tam, hogy a megszállás alatt együtt, működött a nácikkal és később a trockistákkal. Végül Karel Sváb is átment a központi bizottság biztonságügyi osztályából a minisztériumba, mint a nemzetbiztonságügyi miniszter helyettese. Urválek államügyész: Milyen ellenséges tevékenységet folytattak az ön társai a biztonság vonalán? Vádlott: Mindjárt az Új biztonsági apparátus építésénél lehetővé tették társaim, hogy az új biztonsági apparátusba átvegyék a régi rendőr s csendőr kádereket, akik az első köztársaság idején a csehszlovák burzsoáziát szolgálták a dolgozó nép és a demokratikus erők elleni küzdelemben. Amennyiben új dolgozókat vettek fel a biztonságba, köztük is feltűnt számos megbízhatatlan elem. Amikor új megbízható dolgozók kerültek oda, a dolgozó nép soraiból, rendszerint a kevésbbé fontos helyeken hagyták és régi megbízhatatlan elemek alá rendelték őket, s így nem tudtak kellőképpen érvényesülni és nem tudták meghiúsítani ellenséges tevékenységünket Államügyész: Milyen eredményekkel járt ez? Vádlott: így gyengítették a biztonsági apparátus akcióképességét, amely így bomlasztva lett. Államügyész: Hogyan védelmezték társai a biztonság szakaszán a nagy államellenes összeesküvő központ tevékenységét? Vádlott: A régi megbízhatatlan elemekre támaszkodtak. Például Sváb társam, kezében összpontosított minden anyagot az amerikai hírszerző szolgálat elnökéről, Noel Fieldröl, akit a Rajkkal folytatott budapesti tárgyaláson lepleztek le és Csehszlovákiában is működött Kapcsolata volt az államellenes központ néhány tagjával, akiket Karel Sváb védelmezett. Néhány társam előre figyelmeztette az államellenes közpqnt ezen tagjait, akiknél kifogásolni valókat állapították meg. Urválek államügyész: Mily ellenséges tevékenységet folytatott ön a. párt biztonsági bizottság elnökének pozíciójában? Vádlott: A párt elnöksége által alakított biztonsági bizottság elnöke voltam. Ez a bizottság sok fontos alapvető biztonsági kérdést tárgyalt meg. A bizottságban beavatkozhattam biztonsági ügyekbe és irányításul ellenséges vonalat adhattam a biztonsági dolgozóknak. A pártmunka szakaszán, valamint a hadseregben szintén lehetővé tettük, hogy a párt alakulat! szervezeteibe ellenséges elemek hatolhassanak be, bejuthassanak a kommunista párt soraiba és a biztonsági apparátus fontos funkcióiba. Mindezzel megbontottuk a biztonsági apparátust és védtük az államellenes központ tevékenységét. Tanácselnök: Hogyan segítette elő kitűzött céljaik megvalósítását? Vádlott: Különféle ellenséges szervezetekre támaszkodtam, amilyenek a cionista, szabadkőműves szervezetek és a spanyol nemzetközi brigádosok, í.lpartizánok stb. soraiba tartozó rossz, ellenséges elemek. Az összeesküvő központ ellenséges tevékenységét titóista módon irányítottam; ez a kommunista párt belsejében levő ellenséges erők kihasználását jelentette. Tekintettel a csehszlovákiai osztályerök viszonyára, főleg a kommunista párt és a munkásosztály erejére, a februári reakció terve Benes körül összpontosult. A népi demokratikus rendszernek nyilt puccs útján való megdöntésére általa irányított terveknek nem sok kilátásuk volt sikerre. Ezért a kommunista pártban rejtőző ellenséges erőket helyeztük szét különféle fontos funkciókba és ellenséges ügynökséget alakítottunk belőlük, amelyekkel előkészítettük a kapitalizmus visszaállítását és a népi demokratikus rendszer felszámolását Ellenséges tevékenységünk segítségére volt a Benes köré tömörült február előtti reakciós erőknek. Urválek államügyész: Hogyan dolgozott össze a február előtti reakció képviselőivel ? Vádlott: Együttműködtem Bohumil Lauschmannal és Blazsej Vilimmel, akik a szociáldemokrácia jobboldali szárnyának jelentős képviselői voltak és akiket segítettem. Vladimír Clementis együttműködött Eduard Benessel, Löbl Ripkával, Svermáné Horákovával és Zeminovával. A mi platformunk és Benes platformja között nem volt lényeges különbség, mindketten ugyanarra a célra, a népi demokratikus rendszer felszámolására törekedtünk. Benessel tehát szövetségesek voltunk, mert ugyanazokat az érdekeket, a nyugati imperialistákat szolgáltuk. A nyugati imperialisták februárig a Benes köré tömörült reakciós politikusoktól várták a népi demokratikus rendszer megdöntését, míg az államellenes központra, mint tartalékukra tekintettek. 1948 februárja után az államellenes központtól várták a viszonyok megváltoztatását a köztársaságban. Urválek államügyész: Hogyan irányította az államellenes összeesküvő központ tevékenységét ezen imperialista terveknek megvalósítására 1948 februárja után? Vádlott: 1948 februárja után központunk főerővé vált, amely előkészítette a népi demokratikus rendszer felszámolását. Ezért tevékenységiünk is nagyobb méreteket öltött, nagyobb intenzitással dolgoztunk, ellenséges kádereket helyeztünk szét, építettük pozícióinkat az államapparátusban, valamint a párt belsejében. Urválek államügyész: Mi volt fontos az ön és az önök államellenes összeesküvő központja számára terveik megvalósítása szempontjából! Vádlott: A végső célok szempontjából számunkra fő dolog volt a hatalom kézbekerítése a pártban és az államban. Kedvező előfeltételeket teremtettünk meg erre, ami azt jelenti, hogy különféle hatalmi támpontokat és hatalmi pozíciókat építettünk ki. Ezenkívül a köztársasági elnök elszigetelésén dolgoztam, félrevezettem őt, háttérbe szorítottam vezető szerepét és egyidejűleg saját pozíciómat erősítettem. Urválek államügyész: Hogyan szilárdította meg pozícióját? Vádlott: Azonkívül, amit elmondtam pl. azzal szilárdítottam meg, hogy kisajátítottam a februári eseményekben szerzett érdemeket, amelyek Klement Gottwaldot illették meg. Közleményekben és sajtó útján tettem ezt. Államügyész: Például? Vádlott: így például a „Győzedelmes február" című kiadványban fényképem alá írattam, hogy én irányítottam februárban minden akciót. Ezzel kiadtam magam a februári események fő megszervezőjének és nem mutattam rá Klement Gottwald igazi vezető szerepére. Hasonlóképpen jártam el más különféle alkalmakkor is, amikor magamnak tulajdonítottam a párt különféle sikereiben szerzett érdemeket. Urválek államügyész: Hogyan akarta megvalósítani a hatalom teljes kézbekerltését ? Vádlott: Arra Igyekeztem, hogy a legmagasabb pozíciók a pártban és az államban az államellenes központ kezébe kerüljenek. Emellett arra a lehetőségre számítottam, hogy vezető helyre kerülhetnék a pártban és az államban. Tudtam, hogy végső terveim megvalósításának akadálya Klement Gottwald, a párt és a köztársaság elnöke, aki sohasem engedné a kapitalizmus visszaállításának végrehajtását. Tudtam, hogy a hatalom kézbekeritésének esetén meg kellene szabadulni Klement Gottwaldtól. Beismerem, hogy a köztársasági elnök mellett hagytam mint orvosát a szabadkőműves dr. Haskovecet, és eltitkoltam a köztársasági elnök előtt, hogy Haskovec ellenség. Haskovecet felhasználhattam a köztársasági elnök félretételére a hatalom teljes kézbevételének érdekében. Urválek államügyész: Ez tehát azt jelenti, arra számított, hogy a hatalom kézbevételének esetén el kell távolítaniok a köztársasági elnököt? Vádlott: Igen. Urválek államügyész: Hogyan akarta végrehajtani a kapitalizmus visszaállítását ? Vádlott: Ha az államellenes központtal hatalomra jutottunk volna, minden valószínűség szerint fokozatosan valósítottuk volna meg a kapitalizmus visszaállítását, mivel így jobban becsaphattuk volna a dolgozó népet és álcázhattuk volna érdekeinket. Ugyanúgy, ahogy Tito esd* nálta, mj is így színlelhettük volna, hogy nem mondtunk le a szocializmus építéséről — és azután végrehajthattuk volna ellenséges terveinket. Ma azonban tudom, hogy homokra építettük ezeket a terveket, hogy a dolgozó nép nem tűrte volna megvalósításukat Megakadályozott volna bennünket ebben éppúgy, ahogy most keresztülhúzta terveinket Urválek államügyész: Ugyanúgy akart tehát eljárni, mint Tito, titóista módszerekkel. i A Rudolf Szlánszky vezette államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni főtárgyalás első napján, csütörtökön, november 20án, az esti órákban Rudolf Szlánszky büntevékenységéről szóló tanúvallomásokkal folytatodott. Első tanúként Jozef Vondrácsek, régi hivatásos nemzetközi kém és a Národná Politika volt szerkesztőľ lépett a bíróság elé, aki elmondotta kémösszeköttetéseit, főleg Geiringer—Granwill-lel való összeköttetéseit és vallomást tett azokról a beszélgetésekről, amelyekben Granwill jelentette neki, hogy kémhireket kapott Szlánszkytól már az első köztársaság idején. A következő tanú dr. Václav Vlk, a nyersanyagbegyüjtő nemzeti vállalat volt igazgatója. Elnök: Magát kizárták a kommunista pártból mint trockistát? Vlk tanti: Igen, 1935-ben. Ez év után kapcsolatot vettem fel az akkor ismert trockistákkal, Kaiandrával és Buchmannal és a megszállás alatt együttműködtem más trockistákkal, még pedig főleg Ladislav Pluhárral, dr. Oldrich Csernyvel és dr. Pavel Hrubyval. A megszállás alatt arra törekedtünk, hogy különböző hazugságokkal és rágalmakkal meghiúsítsuk a csehszlovák népnek a Szovjetunió győzelmébe vetett hitét. Amikor világos volt, hogy a Szovjetunió győz, megegyeztünk, hogy trockista tevékenységünket folytatni fogjuk és belépünk a kommunista pártba. A felszabadulás után trockista csoportot alapítottunk, amelyet »Nagy Tanácsinak neveztünk el. E csoportnak célja az volt, hogy fontos gazdasági és politikai állásokba befurakodjunk és ezekből az állásokból ártsunk a népi demokratikus rendszernek. Államügyész: Kik voltak szövetségeseik ebben az ellenséges tevékenységükben a »Nagy Tanács« keretén kívül? Vlk tanti: Néhány trockista, főként Milan Rajmann mérnök és Ing. Ružena Volinová, valamint mások. Később Szlánszky, Frejka és Taussigová voltak azok, akik a dolgozó nép iránti gyűlöletüktől vezetve különböző magas állásokban helyeztek el bennünket. Tevékenységünkben támogatott a Kommunista Pártban való tagságunk, amit e szövetségeseink segítségével jogtalanul szereztünk meg. Urválek államügyész: Hogyan lettek maguk, mint trockisták a Kommunista Párt tagjai? Vlk tanú: Szlánszky közvetlen segítségével lettünk azokká. Szlánszky személyesen adta át nekem a tagsági igazolványt, ez 1945 augusztusában, vagy szeptemberében történt. ' Urválek államügyész: És hol történt ez? Vlk tanú: A központi titkárságon közvetlenül Szlánszky dolgozószobájában. Szlánszky átadta nekem az igazolványt annak ellenére, hogy tudott Kalandrával és Guttmannal fenntartott kapcsolatomról és ismerte trockista multamat. Államügyész: Ez tehát azt jelenti, hogy Szlánszky teljesen tudatosan lehetővé tette magának, hogy a felszabadulás után folytassa trockista tevékenységét és segített elleplezni ellenséges tevékenységét éppen a kommunista párt tagsági igazolványával? Vlk tanú: Igen, ez igaz. Elnök: Milyen ellenséges feladatokat adott magának Szlánszky? Vlk tanti: Szlánszky kihasználta azt, hogy majdnem mindnyájan csalással, csoportunk tagjának Pluhárnak segítségével tagjai lettünk a »V-boj« ellenállási csoportnak. Többségünk az ellenállásban egyáltalán nem dolgozott, sőt ellenkezőleg, kollaborált a nácikkal. Szlánszky ezt tudta és bennünket, mint úgynevezett »ellenállási harcosokat® fontos helyekre tett a Nemzeti Forradalom Szövetségében, később a Szabadságharcosok Szövetségében. Feladatunk az volt, hogy kerítsük hatalmunkba ezeket a. tömegszervezeteket és használjuk fel őket államellenes tevékenységre. Ezt meg is tettük. Hogy megszilárdítsuk pozícióinkat, ezeken a helyeken, Szlánszkyt az ö beleegyezésével megválasztottuk a »V-boj« csoport tiszteletbeli elnökévé. Rávilágított aztán, hogy Szlánszkyval trockista alapon való együttműködésükről tudott Ing. Taussigová is, akinek a tanúval régibbkeletü személyes ellentétel voltak. Dr. Vlk elmondotta, hogy a trockista Pluhár találkozót beszélt meg neki Taussigovával, hogy az ellentéteket a további együttműködés érdekében kiküszöböljék. Vlk tanti: Taussigová egyenes kérdést tett fel nekem, hogy kivel tartok tulajdonképpen, hogy Szlánszkyval vagy pedig Gottwald vezetésével. Azt válaszoltam neki, hogy Szlánszkyval tartok már csak azért is, mert személyesen adta át nekem az igazolványt. Utaltam arra is, hogy tudok Szlánszky bűnös tevékenységéről és az ő utasítása szerint járok el. Urválek államügyész: így maga ezt a lényegében ellenforradalmi megegyezést örömmel fogadta. Mit akart elérni államellenes tevékenységével ? Vlk tanti: Ez a tevékenység elsősorban ellenséges káderpolitikában és szabotázsban állott. Pozícióinkat arra használtuk fel, hogy a. fontos helyeket megbízhatatlan emberekkel és a népi demokratikus rendszer iránt egyenesen ellenséges emberekkel töltöttük be. Célunk e rendszer felszámolása és a kapitalizmus uralomrajuttatása volt Csehszlovákiában. Urválek államügyész: Ezen az alapon egyezett meg Szlánszkyval is? Vlk tanú: Igen, mert céljaink azonosak voltak. A vád további tanúja Eduard Goldstücker, Csehszlovákia volt izraeli követe. Tagja volt a Rudolf Szlánszky által vezetett öszszeesküvő kémközpontnak is. Elmondotta, hogy Rudolf Szlánszkytól egyenes parancsot kapott a kémtevékenységre, amelyet 1947-től Zilliacus brit ügynök számára és közvetlenül Szlánszky és Geminder számára folytatott.