Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-23 / 279. szám, vasárnap

1952 november 23 ül S20 5 A Szlánszky Rudolf által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper Elnök: Hogyan nyerte meg ma­gát Rudolf Szlánszky erre az el lenséges együttműködésre ? Goldstücker tanú: 1946 elején Szlánszky beszélgetés közben tudo­másomra hozta, hogy tájékoztatták rólam, hogy ismeri multamat, zsidó burzsoá származásomat, cionista beállítottságomat és tudja, hogy széleskörű kapcsolataim vannak kü lönbözö ellenséges elemekkel Nyu gáton, valamint pártellenes csopor tokkal. Aggályaimat, hogy mul tam hátrányomra lesz, Szlánszky azzal a felhívással oszlatta szét hogy számít együttműködésemre és tervei Vannak velem. Azt aján lotta nekem, hogy változtassam meg nevemet, ami lehetővé teszi számára, hogy engem jobban elhe lyezzen. Ajánlatára, hogy együtt működjünk, beleegyeztem és meg­ígértem, hogy az ő vezetése alatt, az utasításai al&pján fogok dolgoz ni. Urválek államügyész: Milyen uta­sításokat adott magának Szlánszky 1947-ben, Londonba távozása előtt? Goldstücker tanú: Azt mondotta nekem, hogy Londonba megy, mint új nagykövet Bohuslav Kratochvil aki kapcsolatban áll vele. Az én feladatom lesz, vele együttmüköd ni. Eduard Goldstücker tanú továb bá vallomást tett más utasítások­ról, amelyekkel Szlánszky közvet­lenül irányította az ő kémtevékeny­ségét és megerősítette, hogy Szlán szky közvetlen kémkapcsolatban volt Zilliacus ügynökkel Artúr London közvetítésével. Goldstücker tanú közvetítette Geminder és Frej­k a kapcsolatát is Zilliacussal. 1949 augusztusában Szlánszky Goldstückert Izraelbe küldte. Szlánszky azt mondotta nekem, folytatta a tanú, hogy a követ funkcióját Izraelben azért kaptam, mert Angliában beváltam és jól dolgoztam az ő utasításai szerint. Reméli hogy épp ilyen jól beválok Izraelben is. Urválek államügyész: Mire gon­dolt Szlánszky, amikor azt mon dotta, hogy jól dolgozott az ö uta­sításai szerint? Goldstücker tanú: Ezek a szavai azt jelentették számomra — és úgy vélem, hogy nem jelenthettek semmi mást, — hogy elismeri szol­gálataimat, amelyeket Zilliacusszal való kémösszekötteté s közvetítésé­ben tettem. Az a vonal, amelyet beszélgetésünkben adott nekem, az Izrael kormánnyal és a cionisták­kal való baráti együttműködés vo­nala volt. Rokonszenvvel és barát­sággal beszélt Izraelről, úgy hogy ebből kitűnt, hogy Izraelt baráti államnak tartja amelynek keletke­zésében nekj magának is érdemei vannak. Goldstücker tanú kémfeladatait Szlánszky utasításai alapján telje­sítette Izraelben is és Szlánszky számára közvetítette a cionista ve­zetőkkel való összeköttetést. Ge­minder utasítása alapján visszaté­réshez segített néhány cionistát Csehszlovákiába és így lehetővé tette ellenséges elemeknek hazánk­ba való beszivárgását. Az állambíróság tanácsa ezután meghallgatta dr. Pavel Kavan ta­núnak, a • külügyminisztérium volt hivatalnokának vallomását, aki közvetítette Szlánszky kémössze­köttetését Zilliacusszal. Kavan val­lomása szerint Zilliacus Szlánszky­val közvetlenül Titónál tett látoga­tása után találkozott . első ízben. Kavan tanú kijelentette, hogy is­meretesek voltak előtte Szlánszky további kémkapcsolatai is Zilliacus­szal, Bohumir Kratochvil áruló, egykori angliai nagykövet közvetí­tésével, valamint annak helyettese Eduard Goldstücker és Artúr Lon­don közvetítésével. Kavan maga kapcsolatot tartott fenn Geminder és Margoliusz számára. Részletes vallomást tett erről a tevékenysé­géről, amelyben Szlánszky utasítá­sai szerint igazodott és teljes mér­tékben rábizonyította a kémkedést és hazaárulást. Mint további tanú Mordechaj Oren, volt izraeli cionista újságíró lépett a bíróság elé. Ez a nemzet­közi viszonylatban tevékeny cionis­ta- dolgozó és különféle cionista szervezetek tagja mint a cionista központ fontos munkatársa folyta­tott kémtevékenységet. Az angol kémszolgálat ügynöke volt és an­nak parancsait számos államban teljesítette, ahová újságíró tevé­kenységének ürügyével került. 1945­től kezdve főhadiszállását a népi demokratikus államokban ütötte fel, ahol a béke védője és a Szov­jetunió barátjának álarcában a cionistákkal és azok imperialista kenyéradóival való együttműködés­re olyan személyeket igyekezett megnyerni, akiknek magas funk­ciójuk volt a kormányban, , vala­mint a politikai pártok vezetőit. Elmondotta: A cionizmus és az angol kém­szolgálat érdekében többször talál­koztam a titőista-fasiszta klikk té­nyezőivel. A velük folytatott be­szélgetésekből megtudtam, hogy Rudolf Szlánszky. a CsKP főtitká­ra együttműködik ezzel a klikkel. Megtudtam, hogy államában a titói vonalhoz hasonló vonalat követ. Urválek államügyész: Kitől tud­ta ezt meg? Oren tanú: Az első, aki Rudolf Szlánszkynak áruló szerepéről be­szélt a Csehszlovák Köztársaság­ban, dr. Ales Bébler, Jugoszlávia külügyminiszterhelyettese volt. Meg­erősítette előttem ezt Mose Pijade, a titóista-fasiszta klikk ideológusa is. Szlánszkyval való összekötteté­séről azt mondotta nekem, hogy különböző találkozókról Ismeri őt, ismeri politikai beállítottságát és azt a törekvését, hogy olyan poli­tikát valósítson meg a Csehszlovák Köztársaságban, mint amilyet a titóisták Jugoszláviában megvalósí­tottak. Pijade megmagyarázta ne­kem. hogy Szlánszky é? Gomulka egyetértésének a jugoszláviai titő­ista klikkről szóló Informbüro ha­tározatával nincs semmi köze igazi álláspontjukhoz. Tanácselnök: Tudja-e ön, hogy kinek a közvetítésével állott Pijade Rudolf Szlánszky vádlottal kapcso­latban ? Oren tanú: Pijade azt mondotta nekem, hogy kapcsolatát Rudolf Szlánszkyval Izrael csehszlovákiai nagykövetének, Ehude Avriel-Übe­rall közvetítésével tartja fenn. Ugyanezt megerősítette előttem maga Avriel is. Bébler is olyan embernek mondotta előttem Rudolf Szlánszkyt, aki segít a titóisták­nak és egyetért a titóista-klikk áruló vonalával. Amikor prágai lá­togatásom alkalmával beszéltem Avriel követtel, azt mondotta ne­kem, hogy Csehszlovákiában meg­engedték a zsidó nemzetiségű sze­mélyeknek Izraelba való emigrálá­sát. Ez állítólag Rudolf Szlánszky­nak, a CsKP főtitkárának döntése alapján történik, aki más dolgokat is jóváhagyott Izraelnek nyújtott segítség formájában. Avriel azt is mondotta nekem, hogy Szlánszky kapcsolatban állott az akkori izra­eli külügyminiszterrel, Ben B. Se­rettel is. Oren tanú továbbá vallomást tett az angol-amerikai imperialisták ve­zető képviselőivel fenntartott szo­ros kapcsolatairól, akik nem tit­kolták előtte azt a tényt, hogy új világháborút készítenek elő és hogy kész terveik vannak a Szovjetunió elpusztítására. Főként Morrison, a brit Labour­kormány reakciós külügyminisz­tere, aki durvá* és arcátlanul meg­támadta a Szovjetuniót, ismerte el Oren előtt, hogy Zilliacus nagy vé­delmezője a brit imperializmusnak, régi ügynöke a brit reakciós kor­mányoknak, megrögzött ellejisége Szovjetuniónak és a népi 'demo­kratikus országoknak. Morrison tu­dott arról, hogy Zilliacusnak bi­zalmas barátai — magas párt- és kormányfunkcionárius barátai van­nak a" népi demokratikus orszá­gokban és hogy közvetlenül részt­vett a háborús tábor szolgálatában, titóista-fasiszta klikk árulásának előkészítésében Jugoszláviában. Oren tanú megerősítette, hogy prá­gai tartózkodása alatt 1951-ben személyesen szerzett be adatokat Rudolf Szlánszky esetéről. „Azon­ban — fejezi be a tanú vallomá­sát, — több információt nem tud­tam beszerezni, mert letartóztat­tak.* Jaromír Kopecky tanú, volt ber­lini követ vallomást tett Allan Dul­lessel, az amerikai kémszolgálat európai osztályának vezetőjével va­ló együttműködéséről a második világháború alatt és azután is, amint az már ismert a megelőző bünperekből. Rámutatott arra, hogy az amerikai kémszolgálat többek között igyekezett behatolni Cseh­szlovákia Kommunista Pártjába is és ezért kapcsolatot vett fel a CsKP alkalmas tényezőivel mind a Köztársaságban, mind külföldön. Elnök: Konkrétan kivel lépett az amerika- kémszolgálat ilyen össze­köttetésbe a Csehszlovák Köztársa­ságban ? Kopecky tanú: Ismert előttem Antonín Haseknek, a ČTK volt svájci levelezőjének, Rudolf Szlán­szky sógorának esete, aki össze­kötetést tartott fenn az amerikai kémszolgálattal. František Glázr közvetítésével. A tanú továbbá rámutatott arra, hogy nagyon feltűnőek voltak neki Hasek gyakori útjai Svájcból Prá­gába. amelyekről Hasek maga azt mondotta neki, hogy „észért jár Prágába«, mégpedig sógorához, Rudolf Szlánszkyhoz, akinél Prá­gában mindég lakott. Elnök: És mit tud Rudolf Szlán­szkynak az amerikai kémszolgálat európai vezetőjével, Allan Dullessel való kapcsolatáról? Kopecky tanú: Glázr azt mon­dotta nekem, hogy Hasek közvetí­tésével Dulles kémszolgálata szá­mára közvetlenül Rudolf Szlánszky­től kap híreket. Utoljára erről Glázr, ha jól emlékszem Bernben, 1948 február 17-én beszélt, amikor ott megálltam Genfből Prágába vivő utamon. Azt mondotta ne­kem, hogy Hasek nagyon értékes kémanyagot ad nekünk, amelyet sógorától, SÜánszkytól, a CsKP akkori főtitkárától kapott. Glázr ezt a kémanyagot nagyon dicsérte és kijelentette, hogy ezt értékeli főnöke is. Elnök: Ez Allan Dulles? Kopecky tanú: Igen. Az elnök kérdésére, mit tud Vla­dimír Clementisröl, a tanú elmon­dotta, hogy Ripkával, Zenkllel, Drtinával, Fürthtel és másokkal folytatott beszélgetésekből meg­tudta, hogy Clementis Benes poli­tikáját támogatja és valósítja meg a Nyugat érdekében, hogy Benes gondoskodott arról, hogy Clemen­tis kiszabaduljon az internálásból és tagja legyen a brit rádió szlo­vákiai adásának. Clementis egyál­talán nagy karriert csinált Lon­donban. A háború után folytatta együttműködését Benessel, amit már Londonban kezdett és egészé­ben végrehajtotta Benes politiká­ját, amely Csehszlovákiának a burzsoá Nyugattal való szövetségé­re irányult. Kopecky tanú: folytatta: Az ál­talam felsorolt kommunistaellenes politikusok Clementist olyan em­bernek tartották, aki, mint kom­munista ezen a vezető helyen (meg­jegyzés: Clementis akkor államtit­kár volt a külügyminisztériumban) nemcsak, hogy nincs útjukban, ha­nem ellenkezőleg, számítottak rá, Csehszlovákiának a nyugati kapi­talisták uralma alá való helyezésé­re irányuló terveik megvalósításá­nál. Hogy dr. Clementis valóban megvalósította Benes politikáját, ezt végtfil is magától Benestöl is tudom, amikor az egyik kihallga­táson felelt arra a kérdésemre, hogy miért van, vagy miért lehet oly bizalma Clementisben, aki •kommunista. Benes azt mondotta nekem, hogy Clementig az ő embe­re, hogy szorosan együttműködik vele és hogy megvalósítja az ő Nyugat-melletti politikáját. Benes pozitiv álláspontját • Clemen tisszel szemben és annak megerősítését, amit mondott, bizonyítja az, hogy 1948-ban maga Benes hatott oda, hogy éppen Clementis legyen a Csehszlovák Köztársaság külügy­minisztere. Mindjárt ezután Oszkár Lángért, az Amerikai Egyesült Államok polgárát hallgatták ki, aki 1946 júniusában visszatért Amerikából Szlovákiába ahová az amerikai cionisták küldték. Dr. Winterstein, a csehszlovák cionisták vezetője azt ajánlotta neki, hogy forduljon Szlánszkyhoz, aki a zsidó kérdésben nagyon meg­értő. Elnök: Mit mondott magának dr. Winterstein az előkészületben lévő restitúciós törvényről ? Langer tanú: Erről azt mondot­ta, hogy ezt a törvényt Szlánszky­val együttesen készítette elő, aki azt ígérte, hogy támogatni fogja a törvény keresztülvitelét. Elnök: Miben állt volna ez a restituciós törvény ? Langer tanú: Dr. Winterstein szerint ennek a törvénynek az volt a célja, hogy a cionisták kezükbe kerítsék azoknak a zsidóknak a vagyonát, akik visszatértek a kon­centrációs táborokból és azokét is, akik nem tértek vissza s így Ru­dolf Szlánszky segítségével kiter­jesszék gazdasági hatalmukat és olyan pozíciókat építsenek kl, ame­lyek lehetővé tennék számukra a népi demokratikus rendszer meg­döntését Csehszlovákiában. Elnök: Milyen módon került sor az ön összeköttetésére Szlánszky­val? Langer tanú: Szlánszkyt körül- I nyitottam s belül 1947 augusztusában látogat- tartalmát, tam meg a Központi Titkárságon. Szlánszky azt mondotta, hogy ft gazdasági, politikai és közéletben is a fontos helyeket cionistákkal és burzsoá nacionalistákkal fogja betölteni Szlánszky így irányt adott ellenséges tevékenységem számára é3 emellett az úgyneve­zett antiszemitizmusról beszélt. Elnök: Hogyan értette maga ezt az antiszemitizmust? Langer tanú: Ezt az antiszemi­tizmust úgy értettem, hogy anti­szemitizmusnak minősítettük volna azt, ha valaki a mi szándékaink­kal szembehelyezkedik. Urválek államügyész megkérdez­te a tanút, mit tud Frank és Fischl ellenséges tevékenységéről. Langer tanú: Fránkot körülbelül 1948 decemberében látogattam meg a CsKP Központi Titkársá­gán, ahol beszéltem a csehszlovák külkereskedelem perspektíváiról és rámutattam, hogy fenn kell tartani Csehszlovákia függését a nyugati kapitalista államoktól. Ebből az alkalomból megkérdeztem, mi a nézete a Marshall-tervről. Ugy nyilatkozott, hogy hiba volt, hogy Csehszlovákia nem fogadta el a Marshall-terv feltételeit. Elnök: Mire következtet Frank­nak ebből a kijelentéséből? Langer tanú: Ebből azt követ­keztettem, hogy Frank a népi de­mokratikus rendszer ellensége Csehszlovákiában és a csehszlovák gazdaságot az imperialista hatal­maknak akarja alárendelni. Dr. Fischlről azt vallotta, hogy szoros kapcsolatban állott a cionis­tákkal és hogy engedélyt adott ar­ra, hogy útlevelet adjanak ki dr. Wintersteinnek külföldre való tá­vozásához. A birósági tárgyalás első napjá­nak utolsó tanúja Daniela Kany­kovszká volt, aki kapcsolatban ál­lott Herbert Kanders-szel, az ame­rikai kémszolgálat Frankfurt a/M.­ben lévő tagjával. Egy összekötő közvetítésével 1951 folyamán két levelet kapott tőle. Elnök: Milyen levelek voltak ezek? Kanykovszká tanú: Az egyik le­vél nékem szólott. Azt kívánta benne tőlem, hogy találjam meg az utat Rudolf Szlánszkyhoz, a CsKP volt főtitkárához, akkori kormány­alelnökhöz és hogy adjam át neki a másik levelet. Elnök: Ebben az időben ismerte meg a levél tartalmát? Kanykovszká tanú: A levelet fel­lííegismertem annak Elnök: Mi volt a levél tartal­ma? Kanykovszká tanú: Á levélben az amerikai hírszerzőszolgálat fi­gyelmeztette Rudolf Szlánszkyt le­tartóztatásának veszélyére. Felaján­lotta neki a külföldre való mene­külést, menedéket és karriért aján­lott fel. A levél továbbá kérte az időpont megállapítását, hogy mi­kor valósuljon meg a menekülés és közölte a jelszavakat, amelyeket a Szabad Európa leadóállomásnak kellett közvetítenie egy bizonyos órában megerősítéséül annak, hogy az egész akciót nyugatról vezetik. Államügyész: Mit tett ezután a hír után? Kanykovszká tanú: Letartóztat­tak és így lehetetlenné vált szá­momra, hogy teljesítsem azokat a feladatokat, amelyeket az amerikai hírszerzöszolgálat rótt rám. Kanykovszká kihallgatásával vé­getért a főtárgyalás első napja. Bedrich Geminder vádlott kihallgatása A Rudolf Szflánszky által veze tett államellenes összeesküvő köz­pont vezetősége elleni bünper má­sodik napja Bedrich Geminder vád­lott kihallgatásával kezdődött. A vádlott törve beszéli a cseh nyel­vet. Az elnök kérdésére, hogy mi­lyen nemzetiségű, azt válaszolta, hogy cseh. Elnök: Jól beszél csehül? Vádlott: Igen. Elnök: Nem akar tolmácsot? Vádlott: Nem. Elnök: Megérti a kérdéseket és cseh nyelven fog válaszolni is? Vádlott: Igen. Elnök: Felfogja és megérti, hogy milyen bűntettekkel vádolja az ál­lamügyész vádirata? Vádlott: Igen, bűnösnek érzem magam a vád egész terjedelmében. Elnök: Tagja volt az államelle­nes összeesküvésnek, amelynek élén Rudolf Szlánszky vádlott állott? Vádlott: Igen. Elnök: Magyarázza meg, miért nyerte meg magát Szlánszky erre az összeesküvő tevékenységre és miért támaszkodott magára ellen­séges felforgató' tevékenységében. Vádlott: Szlánszkyhoz közelálló ember voltam már a múltban. Is­merte kozmopolita, cionista beállí­tottságomat, a nyugattal való kap­csolataimat, azt is, hogy mindig előtérbe helyezem személyes, kar­rierista érdekeimet. Szlánszky bí­zott bennem, hogy jő segítőtársa leszek. Elnök: Eleget tett-e Szlánszky e várakozásának? Vádlott: Igen, eleget tettem. Hisz jó barátok voltunk már a há­ború előtt. Mindig közel álltam Szlánszkyhoz. Odaadó voltam irán­ta, könnyen hagytam magam tőle befolyásolni és Szlánszky ezt tud­ta. Szlánszky mindezt ügyesen ki­használta, hogy magához kapcsol­jon. Elnök: Mit tudott Szlánszky az ön múltjáról? Vádlott: Mint jóbarátok, sem­mit sem titkoltunk el egymás előtt. Szlánszky tudta, hogy zsidó bur­zsoá kereskedő családból szárma­zom és hogy gondtalan ifjúságom volt és gyakorlatilag sohasem sú­lyosodtak rám a napi élet gondjai. Tudta azt is, hogy nevelésemnek oly iránya volt. hogy ne legyen kapcsolatom a munkásmozgalom­mal és a kommunista párttal, hogy össze legyek kapcsolva a burzsoá­ziával. Sőt tudta azt is, hogy kap­csolatban állok a nyugati világgal bátyám Žigmund Geminder révén, aki Santiago de Chilében él, ahol fogászati ambulatóriuma van Is hogy írásbeli kapcsolatot tartok (Folytatás a 6. oldalon.) I

Next

/
Thumbnails
Contents