Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-23 / 279. szám, vasárnap

1952 november 2

0 UJSZ0 335 A Szlánszky Rudolf által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper céllal, hogy /megerősítse az államellenes összeesküvő központ hatal, mi pozícióit. Államügyész: Hogyan avatkozott be a központi titkárságban levő társain keresztül gazdasági vonalon? Vádlott: A népgazdasági osztályon át, melyet Frejka vezetett és amelyben a káderügyekkel Vojtech Jancsik foglalkozott. A népgazdasági osztály körül különféle bizottságok és albizottságok nagy hálózata épült lei, amelyekben különféle burzsoá elemek összpontosultak, amelyek üléseik alkalmával kidolgozták az ellenséges utasításokat. Ezeket az utasításokat azután a gazdasági minisztériumok és szervek dolgozóinak adták. Azok a mód. szerek, amelyeket a pártapparátusba bevezettem, gazdasági vonalon azt a célt követték, hogy a pártot elvonja föfeladatától gazdasági vonalon, azaz a dolgozóknak a terv teljesítéséért és túllépéséért való mozgósításától. Államügyész: Milyen államellenes tevékenységet folytatott társaival együtt a gazdasági élért egyes szakaszain? f Vádlott: Ezt a tevékenységet lényegében a gazdasági élet valamennyi szakaszán folytattam. Azután arról vallott, hogyan igyekezett társaival, Frejkável, Goldmannal é

s Outratával megzavarni kétéves és ötéve

s gazdasági tervünket, — amelyeket igyekezetük ellenére helyesen állítottak össze, — főleg a csehszlovák nyersanyagbázis fejlesztésének fékezésével, a mű- és pótanyagok termelésének vagy termelése fejlesztésénea szabotálásá val és azáltal, hogy nem használtak ki minden tartalékot é

s lehetőséget az iparban, hogy megnehezítették a dolgozók mozgósítását a termelő feladatok teljesítésére é

s túllépésébe folytatott versenyben. Ez az ellenséges tevékenység arra vezetett, hogy a nehézipar elégtelen mennyiségű gépberendezést gyártott a csehszlovák gazdaságnak és a népi demokratikus országok gazdaságának szükségletére, valamint arra veze. tett, hogy egyes üzemek nem feleltek meg céljuknak, mert nem volt teljesen kihasználva második műszakkal az illető termelési ág eddigi üzemeinek termelési képessége Államügyész: Hogyan hajtotta végre a gyakorlatban saját nyersanyagbázis kibővítésében folytatott szaldó tálását ? Vádlott: Konkrét példát hozhatok fel. Ez fontos nyersanyagra, a vasércre vonatkozik, amelyet Csehszlovákia kénytelen volt nagyrészt külföldről, kapitalista államokbál behozni és emellett nem használták ki ennek az ércnek hazai lelőhelyeit. A feltárt csehszlovákiai vasérclelőhelyek aránylag igen gazdagok, e vasércek fejtésének fejlesztését fékeztük és ugyanígy más nyersanyagok, például pirit, különféle színesfémek, például a cin, réz, ólom, stb. fejtéfcét is. Fékeztük az olyan anyagok termelését, amelyekkel má

3 nyersanyagokat, főleg szí nesfémeket pótolhattunk, amelyeket Csehszlovákia kénytelen volt mindenekelőtt kapitalista országokból behozatni. Mindezzel igyekeztünk a csehszlovák gazdaságot a kapitalista nyugattal összefűzni Államügyész: Bemutatom a bíróságnak dr. Antonín Pelnár mérnök levelét Rudolf Szlánszkyhoz. Pelnár mérnök levelében igen részletesen kifejti országunk összes lehetőségeit az ipari alapnyersanyagok fej. tésében, főleg a szén. vasérc, színesfémek fejtéséber. s egyúttal e gazdagság kihasználására, szükséges intézkedéseket javasol. Megkapta ezt a levelet? Vádlott: Igen. Államügyész: Mit tett ezzei a levéllel ? Vádlott: Semmiféle gyakorlati intézkedést nem tettem. Államügyész; E levélen ugyanis rajt

a van az ön rövid jele, ami azt jelenti, hogy a levelet félre kell tenni. Vádlott: Igen, félretétettem. Államügyész: Milyen mág szabó. tálásokat hajtott végre a csehszlovák gazdaságban? A szervezési kérdésre gondolok. Vádlott: Szabotáltuk például a kapitalisták után örökölt ipar megváltoztatását Nem vettük át az ipar új szocialista megszervezését, a tervezésben nem vettük át a szovjet tapasztalatokat, ami arra vezetett, hogy nem használtunk ki min den tartalékot az iparban, hogy érvényben hagytuk a régi termelési szervezeteket, mint például a vezérigazgatóságokat és vállalati igazgatóságokat, amelyek a termeléstől elszakadva dolgoztak és nagy bürokratikus egységeket alkottak, fölösleges számú adminisztratív erővel, amelyeket nem vontak be a termelésbe és amelyek drágították az ipar termelési költségeit. Elnök: Milyen módon jártak el ön és az államellenes központban levő társai a külkereskedelemben? Vádlott: A csehszlovák külkereskedelmet ellenséges tevékenységünkkei úgy károsítottuk meg, hogy fékeztük a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlődését és a csehszlovák gazdaságot a kapitalista nyugattal fűztük össze. E szakaszon elsősorban Löbl és Mar. golius társaim dolgoztak. Ezzel szemben fékeztük a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatokat, ami például abban mutatkozott meg, hogy számos fontos gépberendezést a kapitalista országokból rendeltünk meg, habár ezeket a Szovjetunió is gyártotta é

s kedvezőbb feltételek mellett lehetett volna őket megvásárolni a Szovjetunióban. A szovjet megrendeléseket különféle módon akadályoztuk, példáuj azáltal, hogy szándékosan magas árakat követeltünk vagy elutasítottuk őket azzal az ürüggyel, hogy gyártásukra nem elegendő a csehszlovák ipar kapacitása, habár ez nem volt igaz. Ugyanezzel az ürügygyei számos szovjet megrendelést csökkentettünk Szabotáltuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok által megrendelt árukat és szállításuk határidejét azzal, hogy az árut késedelemmel szállították. Államügyész: Ezzel kapcsolatban • a bíróság elé terjesztem azt a levelet, amelyet Blazsek elvtárs, moszk. vai kereskedelmi képviselőnk küldött Szlánszky Rudolf vádlottnak. Konkrét eseteket tüntet fel benne, hogyan drágították meg a csehszlovák árut a monopolista kereskedelmi társaságok és azzal a kéréssel végzi, hogy hívják vissza funkciójából, ha nem eszközölnek javítást, mert ily körülmények között mint kommunista nem akarja betölteni funkcióját. Elnök: Nem vonta le e levél következményeit, amelyet önhöz, mint a CsKP főtitkárához címeztek? Vádlott: Nem. Elnök: Továtíbá mily más mádon károsította még meg külkereskedelmünket ? Vádlott: Társaim lehetővé tették, hogy a külkereskedelmet különféle burzsoá kapitalista elemek, volt nagykereskedők által lezüllesszék, akik a csehszlovák árut előnytelen feltételek mellett adták ei é

s emellett aránytalan nyereségeket értek el, emellett sok esetben e nyereségekből pénzelték az áruló csehszlovák emigrációt é

s a népi demokratikus rendszer ellen folytatott küzdelmet. Elnök: Hogy festett az önök tevékenysége mezőgazdasági vonalon? Vádlott: Ellenséges tevékenységünk a mezőgazdaságban abban nyilvánult meg, hogy szabotáltuk a szocializmus építését a mezőgazdaságban, hogy megszilárdítottuk az osztályellenségek pozícióit és nyugtalanságot keltettünk az EFSz-ekben, valamint abban, hogy igyekeztünk kompromittálni a csehszlovák kormány új mezőgazdasági politikáját. Frankkal, Slinggel és más társaimmai együtt a • gyakorlatba bevezettem egy opportunista, ellenforradalmi irányzatot az ellenséges elemeknek szocialista mezőgazdaság gába való gyökereztetésével. Ez irányzat alapján a nemzeti bizottságok kommunista tagjaihoz címzett levelet adtam ki, amelyben felhívtam őket, hogy nyerjenek meg a pártba ellenséges elemeket, köztük kulákokat, akiket levelemben komoly gazdáknak neveztem. Arra is felhívtam őket, hogy. a kulákokat juttassák be az EFSz-be. Frank társammal együtt lehetővé tettem, hogy az ellenséges elemek bejussanak az állami birtokokhoz és az erdőkhöz. Főleg volt földbirtokosok é

s különféle ellenséges elemek voltak ezek, akiket február után ellenséges tevékenységük miatt félretettek. Ottó Sling is intézte a káderek ellenséges szellemű széthelyezését, mint pl. a Kuthan testvérek eseté, ben. Én beleegyezésemet adtam, amennyire emlékszem, pl. Polidar volt agrárpártinak, a földművelésügyi minisztériumban jelentős funkcióba való helyezésébe Ellenséges káderpolitikám alapján a földművelésügyi minisztériumba má

s ellen, séges elemek, kollaboránsok is behatoltak, pl. a kollaboráns Náprstek, akit a megszállás alatt a Szent Václav-Sassal tüntettek ki. Államügyész: Mily ellenséges tevékenységet folytattak mezőgazda sági vonalon az ön fedezetével ? Jozef Szmrkovszky ellenséges tevékenységére gondolok. Vádlott : Jozef Szmikovszky, az állami birtokok és erdők vezérigazgatójának funkciójában nagyszabá áb kémtevékenységet folytatott Ellenséges elemeket ültetett be és védelmezett az állami birtokok ég erdők apparátusában. Tudtam erről az ellenséges tevékenységéről, azonban semmit sem tettem ellene Mi vei az államellenes központ érdekének javára volt. Ilyen ellenséges tevékenységet a mezőgazdaság különféle szakaszain folytattunk, az EFSz-ek, állami birtokok, traktor, állomások vonalán megzavartuk a mezőgazdasági termelést, mert ez az összeesküvő központ államellenes érdekeinek javára volt. Államügyész: Milyen eredményeket értek el? Vádlott; Ellenséges tevékenységünk ellenére nem értünk el olyan eredményeket, amilyenekre szükségünk volt, és pedig elsősorban azért, mert tevékenységünket a Klement Gottwald által megadott helyes politikai irányvonal gátolta, úgyhogy a szocializmus építése, mind a mezőgazdaságban, mind a többi gazdasági szakaszokon sikeresen haladt előre. Elnök: Mily módon folytatták külpolitikájukat, hogyan avatkoztak be a külpolitikába céljaik tekintetében ? Vádlott; Az államellenes központ az élén velem ellenséges tevékenységet fejtetfki itt is, ami elsősorban ellenséges káderek széthelyezésében nyilvánult meg. E káderjavaslatokat főleg Clementis, London és Geminder táršaim készítették elő. A javasolt ellenséges személyek jellemzésében e javaslatokban kiemelték a pozitív adatokat, a gátló adatokat pedig elhallgatták, ily módon sok ellenséges elemet helyez, tünk szét fontos helyekre, a külügyminisztériumba illetve a külügyi szolgálatba. Elnök; Fel tud hozni néhány konkrét esetet ez irányban államunk diplomáciai képviselete tekintetében ? Vádlott: Amennyire emlékszem, ilyen volt például dr. Houdek szlovák burzsoá-nacionalista, Csehszlovákia állandó kiküldötte az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Továbbá Ivan Horváth szintén szlovák burzsoa-nacionalista, akit rásegítettünk, hogy magyarországi csehszlovák követ lett. Továbbá Dufek trockista, aki törökországi csehszlovák követ lett. Aztán a zsidó burzsoa.na. cionalista Goldstücker, aki Izraelben lett követ, továbbá dr. Schwarz, aki milánói konzul lett. Ilyen volt Richard Szlánszky, aki a varsói nagykövet helyettese lett és többen mások. Ottó Fischlt a diplomáciai misszió főnökéül ajánlottam Berlinbe és az is lett. Beavatkoztam a külügyminisztérium apparátusába is, ahova. Clementis-szel és főleg Geminder társammal karöltve további ellenséges elemeket, Evzsen Klingert, Dufekot és másokat ültettem be. Geminder társam közvetítésével támogattam a külügyminisztériumban a Dufek és Hajdú által vezetett trockista csoportot is, amely trockista tevékenységével a külügyminisztérium apparátusát bomlasztotta. Elnök: Milyen további ellenséges tevékenységet folytatott önmaga és társai a külügyminisztériumban? Vádlott: Lehetővé tettem, hogy az ilyen ellenségek bekerüljenek a külügyi szolgálatba, hogy február után szintén emigrációba mehessenek a kapitalista államokba és onnan kívülről folytassanak harcot a népi demokratikus rendszer ellen. Lehetővé tettük így imperialista-hírszerző szolgálati ügynököknek ezen emigránsok soraiból való toborzását. Ilymódon támogattam az áruló csehszlovák külföldi emigráció küzdelmét, amelyet az imperialista hatalmak vezettek és irányítottak a csehszlovákiai népi demokratikus rendszer ellen. Mindezzel a csehszlovák külpolitikát a nyugati kapitalista hatalmak felé való orientálódás irányában, Csehszlovákia szövetség-ének a Szovjetunióval és a néPi demokratikus országokkal való szétszakítása irányában gyakoroltunk hatást. Államügyész: Önöknek tehát a külügyminisztériumban jelentős pozíciójuk volt ? Vádlott: Igen. Államügyész: Hogyan fűzte össze a köztársaságot a kapitalista nyugattal a gyakorlatban e jelentős pozíciók segítségével ? Vádlott: Elsősorban Clementis társam és többi társaim voltak azok, akik jelentős funkcióikat arra használták fel, hogy együttműködjenek a nyugati kapitalista államok diplomatáival és kezükre járjanak a Nyugattal pl. Zilliacussal valő összeköttetés hivatalos keretén túl is, amely összeköttetést Eduard Goldstücker és Krátochvil volt londoni csehszlovák nagykövet tartottak fenn. Ilyen ellenséges tevékenységgel lehetővé vált különfiéle úgynevezett kultúrintézetek, pl. amerikai, angol, francia stb. kultúrintézet létezése, amelyeket a kapitalista államokkal való egyoldalú kulturális egyezmények alapján építettek ki, melyeknek megkötését szintén társaim tették lehetővé. Ezzel szemben társaim gátolták a népi demokratikus országok képviselőivel való megegyezést, pl. a népi demokratikus Magyarországgal, a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok helyzetének kérdésében való megegyezést. Elnök: Azelőtt már azt vallotta, hogy államellenes tevékenységét a csehszlovák hadsereg soraira is irányította. Mily módon járt el ebben? Vádlott: Ezt az ellenséges tevékenységet elsősorban azzal folytattuk, hogy szabotáltuk a kassai kormányprogramul teljesítését, a tekintetben, hogy az új csehszlovák népi demokratikus hadsereget meg kell tisztítani a reakciós tisztektől és az új tisztikart az állam szempontjából megbízható és demokratikusan gondolkodó emberekből kell öszszeállitani. A hadsereg vonalán működő társaim Rejcin, Bocsek, Drgacs és mások szabotálták a kassai kormányprogrammnak ezt a határozatát. Az 1945-ben összeállított tisztogató bizottságokat úgy állították össze, hogy többnyire reakciós tisztek ültek bennük. Ezek lehetővé tették, hogy felvegyék a régi reakciósan gondolkozó tiszteket és ezek jelentős funkciókat tölthessenek be. Államügyész: Az ön ellenséges érdeke elsősorban a hadsereg magas helyeire, , főleg parancsnokságára irányult. Milyen támasza volt ott az államellenes összeesküvő központnak? Vádlott: A hadsereg parancsnoksága néhány magasrangú reakciós katonatiszt kezében volt. Ilyen volt elsősorban Bohumil Bocsek, aki vezérkari főnök volt és Klapálek, aki a prágai kerület parancsnoka volt. Amikor 1948 februárja után lehetővé és szükségessé vált a hadsereg ezen reakciós parancsnokságának megváltoztatása, semmit sem tettünk. Ellenkezőleg lehetővé tettem ezeknek a magasrangrí katonatiszteknek ellenséges tevékenységüket, emellett fel volt híva figyelmem 'ellenséges gondolkozásukra. Bocsek vezérkari fönök maradt egészen fiának államellenes tevékenység miatt való letartóztatásáig, s amikor^ vissza kellett öt hívni, az államvédelem legfelsőbb tanácsában támogattam azt a javaslatot, hogy utódjául Drgacs tábornokot nevezzék ki. Drgacsról tudtam, hogy München után az aktivista nemzeti társkezesség főtitkára volt és hogy reakciós tiszt. Éppenúgy támogattam azt a javaslatot is, hogy Drgacs helyettese szintén Nyugat felé tájékozódó tábornok legyen. Elnök: Mely társai működtek közre ebben önnel együtt? Vádlott: Például Ottó Sling, aki ebben közreműködött és ellenséges szellemmel befolyásolta a morva főtiszteket mint pl. Novák tábornokot, a brnői kerület parancsnokát. Urválek államügyész: Hogyan működött együtt Bedrich Rejcinnel, fö társával a hadsereg szakaszán? Vádlott: Főleg káderügyekben dolgoztam vele együtt. Ö szintén az én segítségemmel lett a hadügyminiszter helyettesévé, és e funkciójában ő készítette elö a javaslatokat az államvédelem legfelsőbb tanácsa számára és a hadsereg legmagasabbrangú tisztjeinek kinevezésére és pedig úgy készítette el őket, hogy a javaslatba hozott ellenséges elemeknél nem tüntetett fel minden adatot és eltitkolta főleg a multjuk jelentős adatait. A vádlott ehhez hozzáfűzi, hogy ez lehetővé tette számára a hadseregben- ellenséges elemeknek nagyjelentőségű helyekre állítását. A kassai kormányprogrammot társaival együtt abban is szabotálta, hogy az új csehszlovák hadsereget nem szervezték át a szovjet hadsereg mintájára. A hadseregben folytatott pártpolitikai munka befolyásolásával azt okozta, hogy a hadseregben a párt egyes alakulatszervezeteit nem irányították a reakciós tisztek elleni következetes harcra. A hadsereg kártevői ellenkezőleg lehetővé tették, hogy az alakulatszervezetbe ellenséges elemek kerüljenek, a kommunista párt tagjai legyenek, és pártigazolvánnyal fedezve végezhessék ellenséges tevékenységüket. Államügyész: Hogyan függött öszsze önnek a hadsereg vonalán folytatott tevékenysége azzal az ellenséges tevékenységgel, amelyet más szakaszon folytatott ? Vádlott: Egész ellenséges tevékenységünk, amelyet a hadseregben folytattunk a kapitalizmus visszaállítására és a népidemokratikus rendszer felszámolására irányuló előkészületek tartaléka volt, mert gyöngítette a csehszlovák hadsereg harcképességét és veszélyeztette annak kiépítését. Az államellenes központ vonala és Benes vonala között nem volt lényeges különbség. Benesnek éppúgy, mint az államellenes központnak érdeke volt az, hogy az új hadsereget ne demokratikus szellemben szervezzék a kassai programm szerint, hogy ne tisztítsák meg a reakciós tisztektől, ellenkezőleg, érdeke volt abban, hogy a hadseregben megőrizzék a München előtti hadseregnek a burzsoá hadseregtől átvett régi hagyományait. Ez is bebizonyult Raicinnek Benessel folytatott beszélgetésében, amelyben Benes az ellen nyilatkozott, hogy a hírszerző szervek a hadseregben üldözzék az imperialista ügynökök által a hadseregben folytatott bomlasztó tevékenységet. A szenátus elnöke: Hogyan avatkozott be ön tevékenységével a biztonsági szakaszba? Vádlott: A biztonsági szakaszban az államellenes központnak aránylag elég erős pozíciói voltak és ezt arra használta fel, hogy ellenséges tevékenységét álcázza. A biztonsági szakasz ügyeibe elsősorban Karel Sváb segítségével avatkoztam be, aki évek hosszú során át a CsKP központi titkárságában a biztonsági osztály vezetője volt. E beavatkozások elsősorban a káderügyekre vonatkoz-