Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-22 / 278. szám, szombat

1952 november 22 UJS20 5 Az ENSz közivü és politikai b

;zotiságának november 17-í ölésérői Az ENSz közgyűlés poüikai bi. zottsagának a Koreai kérdéssel t'og lalkozó november 17 i üléséin az el. nök bejelentete hogy a n övem bei 18 ra kitűzött ülést elhalasztják, mert a szónokok felszólalásaikat november 19 re tették át. Az ame . rikai küldöttségnek láthatóan még nem sikerült összegyűjtenie a szük séges szavazatszámot ahhoz, hogy keresztülhajszolja a politikai bi. zotts-^ban az amerikai határozat, tervezetet, A newyorki sajtó nyíltan kifejezi elégedetlenségét amiatt, hogy a köz gvülés '

7. ülésszaka nem hozott az Egyesült Államok uralkodó körei számára elfogadható „határozatokat* a koreai kérdésről. A <New York Herald Tribúne* november 18.á*> az ENSz.belüli válságról írt é

s hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok Koreában egyre növekvö terheket visel és ezért az Egyesült Államokban a kiábrándulás és a zavar elkerülhetetlenül az ENSz szel szembeni bírálatban jut kifejezésre.« A politikai bizottság november 17jl ülésén ismét felszólalt Belaun. első részében követelte, hogy ne hangsúlyozzák az egyes küldöttsé gek közötti ellentéteket, hanem fo gadják el alapul az amerikai hatá. rozatter"ezetet. Belaunde beismerte, hogy a ter. vezet, -unelyet a perui küldöttség nevében javasolt, előírja a hadifog lyok további > rostálását* és »ki'kér dezéséU. valamint erőszakos vissza, tiartását. A hadifoglyok sorsáról szólva a perui küldött kijelentette, hogy határozattervezet értelmében a koreai és kína: hadifoglyokat úgynevezett. »gyámság alatt álló te. rület íkre« lehet majd küldeni ame lyek a gyarmattartó hatalmak' igaz gatása alatt állnak. A perui küldött ily módon kife. csegte az ameriikai.angol tervet, amely az imperialista hatalmak gyarmati rabszolgáivá akarja ten ni a kínai és koreai hadifoglyokat. Peru képviselője ellenezte a Szovjetunió küldöttségének javas latát a kóreai kérdés békés rerde. zésével foglalkozó bizottság meg. alakításáról és ezzel kapcsolatban rágalmazó kirohanásokat intézett a de perui küldött. Felszólalásának Szovjetunió ellen. Ki V. Kiszelev felszólalása Ezután K. V. Kiszelev. a bjelo russz küldöttség vezetője szólalt fel. Kijelentette, az egész világ jól tudja, hogy a koreai háború szer vezői és sugalmazói az Egyesült Államok uralkodó körei és hogy egyedül az amerikai parancsnokság felelős a panmindzsoná fegyverszü. neti tárgyalások megszakadásáért. A bjelorussz küldöttség vezetője meggyőzően mutatta ki, hogy Tö. rökország és Columbi,. képviselői az északkoreai és kínai hadifoglyok jogtalan visszatartására törekvő amerikai agresszorok ügyvédjeikéint lépnek fel a bizottság ülésén. Idé zett több, Törökország és Anglia által kötött békeszerződést, ame lyekben szerepel a hadifoglyok fel. tétlen haza telepítésének kötelezett, sége. A bjelorussz küldött a továbbiak ban bebizonyította, hogy az Egye sült Államok makacsul elveti és lábbal tiporja -z 1949. évi genfi egyezményt, s felhívta a bízott ,g tagjainak figyelmét az amerikai in. terveneiósok bestialitásaira. Az »Uniited States News and World Report« című folyóirat 1952 má. jus 23 i számában azt írta. hogy ^erőszakos cselekedetek sokszor előfordultak. Két ízben komoly mé reteket öltöttek. 1952 február '18 án a kommunisták felkelésekor 78 em. bert megöltek, sokat megsebesítet tek és még márciusban sok lázadót megöltek.« Hivatkozott az »AFP« tudósító já nak f-ryik jelentésére, amely így hangzik: ^Tájékozott körökből je. lentik, hogy a legkeményebb össze, ütközés szeptember 16. és 20. kö zött történt, amikor 100 hadifogoly megsebesült, közülük 15 halálosan. Sok hadifoglyot. akiket kórházba küldtek, kegyetlenül megvertek és azért 15 közülük a kórházba érke zése után meghalt. 14 embert az őrség lőtt agyon, amikor megpró. bálta helyreállítani p rendet. Hu. szónkét vöröst szuronnyal sebesítet tek meg". Még Pace amerikai hadseregügyi miniszter is beismerte a képviselő házhoz 1952 június lO.én intézett különjelentésében, hogy 1951 jú. nius 8 tói 1952 május 20 ig 182 ha. difoglyot öltek meg és 570_et sebe. síteitek meg. Csupán 1952 febr. 18. án — mondja*Pace 75 hadifog lyot öltek meg és 139.et sebesítet. tek meg. Még ezek az erősen kisebbített adatok is szörnyű képet festenek a minden nap minden órában, min den percben i-alálos veszélyben for gó koreai és kínai hadifoglyok lé. gyilkolásáról és kínzásáról — je. lentette ki Kiszelev. — Aliig fel fegyverzett amerikai örök járták a táborokat és kegyetlenkedtek. Amint az idézett adatokból látható hivr .a los amerikai személyiségek beismerték a hadifoglyok legyilko lását és a kényszer-rostálást. A » Washington Post» című lap 1952 má.ius 13_án ezt irta erről: s>Az amerikai hadsereg egyik magasra® gú tisztje megerősítette, hogy Ko csedó szigetéin embertelemül bánnak a hadifoglyokkal. Megígérte, hogy megszűnik a hadifoglyok kikérdezése arról, hogy kívánnak.e önként hazatérni.* A bjelorussz küldött felolvasta az amerikai 25. hadosztály 65. utász zászlóalja hadifogoly öl-vezetőjének írásbei

1 nyilatkozatát is. A nyilat koza 1 ban ez áll: »195n októberében egy repgel az egyik legborzalma sabb tömeggyilkosság tanúi voltunk, amelyről az egész világnak tudnia kell Ez nem messze történt a Szöul \ és Tegu között félúton levő Te. csőn város imaházától Mi. a 25. hadosztály 65. utász zászlóaljának katonái azok között a csapatok kö zött vo.cunk. amelyek abban a kör. zetben tartózkodtak, ahol a gyil. kosság történt. Három gödör volt tele hullákkal. A gödrök mélysége és szélessége hat láb. hosszúsága külpolitikáját. körülbelül 50 yard volt. A gödrök ben ezer. vagy még több emberi huüa volt, közülük körülbelül 250 , északkoreaj katona.« Amíg itt Aeheson, Lloyd. Casey Sarper. Marť és a többiek kétszí nüen jelentették ki felszólalásaik, ban. hogy az amerikaiak nem akar. ják erőszakkal hazatelepíteni a ha difoglyokat, az amerikai parancsnok ság tovább gyilkolja a hadifoglyo. kat. így a »New York Herald Tri. bune« október 29 én ezit írta: »Az amerikai parancsnokság Koreában nyilatkozatot adott ki, hogy vasár nap. a kocsedói hadifoglyok felkelé. sének elfojtása idején, az amerikai őrség egy északkoreai hadifoglyot megölt és 74_et megsebesítette A bjel nissz kiíldött megállapi totta. hogy azok a felszólalók, akik a politikai bizottságban védelmez ték az úgynevezett »önkéntes haza. telepítése elvét, egy szót sem szól. tak a hadifoglyok rendszeres le. gyilkolásának és kínzásának ezekről a borzalmas tényeiről. Ki jelenítette: helyes volna, ha a politikai bizott ság küldöttei követelnék a koreai amerikai parancsnokságtól a tö. meo-gyilkosságok kínzások, fenye. getései- és börtönbezárások meg szüntetését és követelnék, hogy biz tosítsák a hadifoglyok emberi jo. gait és életét a nemzetközi jog alapján.« K. V. Kiszelev méltó választ adott a Ti tó_klikk képviselőjének, aki minden eszközzel eltorzítva és meg hamisítva a tényeket, rágalmazni akarta a szovjet állam és a népi demokratikus országok- békeszerető B. Bíeruf e'v'árs a lengyel minisztertanács elnöke Varsóban megkezdődött a Lengyel Népköztársaság nemzetgyűlésének ülésszaka iíovember 20 án Varsóban meg kezdte tanácskozásait a Lengyel Népköztársaság újonnan választott szejmjének első ülésszaka. A varsói és a katowicei képvise. lök javasla' i Jan Dembowski pro. fessz . -, a Lengyel Tudományos Akadémia és a Lengyel Országos Békebizottság elnökét a képviselők egyhangúlag negválasztották a szejm elnökévé. A képviselők ünneipélye^ esküté tele után Jan^ Dembowski elnök be nyújtott-; az első ülésszak napirend, jének tervezetét, amelyet a szejm egyhangúlag elfogadott. A nemzetgyűlés ezt követően egyhangúlag megválasztotta az ál. lam tan ácsot. Az államtanács elnökévé Alek szander Zawadskit, titkárává Ma ria.n R biokit választották. A képviselők mandátumának megvizsgálása majd a szejmi.bizott. ságok megválasztása után a szejm megválasztotta a minisztertanács új elnökét. Franciszek Mazur képviselő java solta. hogy a Lengyel Népköztár saság legfelelősségteljesebb állami fuinikciójiniak betöltésével, a mindaz, tertamács elnöki tisztségével Bole. szlaw Bierutot a Lengyel Népköz társaság első polgárát, a szocializ mus ügyének fáradhatatlan harco. sát, a lengyel nép szeretett vezérét és tanítóját bízzák meg, A szejm Boleszlaw Bierutot egy. hangú lelkesedéssel meprváliasztotta s minisztertanács elnökévé. Román ti takozó iegyzék a íutf ószláv kormányhoz a dunai hajózás szabadságának megsértése m'att November 12 én a jugoszláv hatóságok a Duna Vaskapu-szakaszán súlyosan megsértették a dunai hajózás szabadságát és durva provokációt követtek el a Vaskapu ügykezelősége ellen, amelyeknek feladata a zavartalan hajózás biztosi tása. A jugoszláv hatóságok a dunai hajózásra vonatkozó megállapodást és a nemzetközi jog legelemibb elveinek lábbal tiprásával fegyveres fenyegetéssel hatalmukba kerítették a Vaskapu ügykezelőségének tulajdonát képező „Vaskapu" hajóját, miközben az a Duna csatornáján' hajózott. A hajó fedélzetén levő személyzetet fegyveres erőszakkal partratették, zaklatásoknak vetet ték alá és törvénytelenül visszatartották jugoszláv területen A Román Népköztársaság külügyminisztériuma november 15-én jegyzéket nyújtott át ebben az ügyben a bukaresti jugoszláv nagykövetségnek. A Román Népköztársa ság kormánya a legerélyesebben tiltakozik a dunai hajózás szabadságának é

s jugoszláv kormány részéről történő megsértése és^ durva provokáció ellen. A Román Népköztársaság kormánya a jegyzékben felhívja a jugoszláv kormány figyelmét a re

á boruló súlyos feleli' sségre a dunai hajózásra vonatkozó meg állapodás - rendelkezéseinek megszegésével kapcsolatban. Adenauer kettős veresége a bonni parlamentben November 18-án a boinni kormánykoalíció napirendre tűzte a Saar-kérdés parlamenti vitáját, mert ei akarja terelni & német köz vélemény figyelmét arról, hogy az Adenauer-kormány az amerikai Imperialisták parancsára kész eladni a Saar-vidéket és annak német lakosságát. A vita során Max Relmemm, a Német Kommunista Párt elnöke ismét leleplezte azt az aljas komédiát, amelyet a bonni kormány a Saar vidék kérdéssel kapcsolatban űz. Reimann kijelentette, hogy Adenauer és koalíciója a gyakorlatban már kiszolgáltatta a Saar-vidéket a aemzotközi nagytőkének, beleegyezett a Saar-vidék úgynevezett európaizálásába. azaz Németországtól való elszakításába. A szavazás előtt Heinz Remner, a Német Kommunista Párt képviselő je állást foglalt a koalíció javaslatával szemben és kijelentette: Minden eszközzel és minden áron meg kell akadályozni a bonni különszerződés és az ügynevezett európai védelmi egyezmény második és har_ madik olvasásában val 5 tárgyalását, mert ezek a paktumok szenvedésbe és nyomorúságba döntenék • német népet. A szavazás eredményének kihir detése után számos képviselfi percekig ütemesen kiáltotta Adenauer felé ..Mondjon le" Adenauer tehetetlen dühében még a kedd esti ülé. sen keresztül akarta hajszolni a kommun'sta képviselő mentelmi jogának felfüggesztését bábkancellárt azonban a tervével kaposolatban is teljes vereség érte. A vietnami néphadsereg sike es harcai A vietnami hírügynökség jelenti. A vietnami néphadsereg föparancs noksága november 12.én összefog, laló közleményt bocsátott ki az Észak Vietnamban kialakult katonai helyzetről. A közlemény haaigsú lyozza: »A vietnami néphadsereg a Feke. te.folyó balpartján elért jelentős sí kereá után az ellenség Phut'ho elle ni támadásra összpontosította ere. jét. Az ellenség e támadással lep lezni akarta vereségét, zűrzavart akart kelteni a vietnami néphadse. reg mögöttes területein és rnegkisé. relt kilábolni válságos helyzetéből. Az ellenség — 12 nappal azután, hogy támadását Hung.Hoa ellen megindította — ejtőernyős csapa tok támogatásával november 9 én elérte Doa® Hung helységet. Az elő. nyomuld ellenséges csapatok felper zselték a lakóházakait, el pusztítót, ták a vetéseket és megszámlálha. tatlam kegyetle. jégeket követtek el. Hung Hoa. Cotiot, Ngoc.Thap és a Tisztd-folyó térségében a vietna. mi néphadsereg alakulatai megtámadták az ellenséget, jelentős vesz. teségeket okoztak neki és biztosi, tat ták a polgári lakosság kiürít é. sét. A Vörös folyó mindkét partján ei. terülő csaknem valamennyi tartó, mányban a vietnami népi erők támadásokat éztek ellenséges jár. örök ellen. Nem teljes adatok szerint az ellenség mögöttes területein októ' 28. és novembar 8. között i III. hadi vezetben 700 főnyi vesz. teséget szenvedett. Ezzel egyidejűleg a vietnami né. pi erők újabb sikereket értek el a Fekete folyó jobb partján, Van Jentől délre megsemmisítettek több, mint r szízadnyi ellenséges katonaságot, elfoglalták Kvinh Nhai repülőterét és jelentős vesztesége, ket ok ztak a Feket folyó jo-bbpairt. ján állomásozó ellenséges helyőrségeknek. A német nép meg tud'a akadályozni a különszerződés ratifikálását Max Reimann elvtárs nyilatkozata Adenauer parlamenti vereségéről Max Reimanm, a Német Kommu nista Párt elnöke a »Freies Volk« nak adott nyilatkozatában utalt Adenauer keddii súlyos parlamenti vereséginek okaira és várható kö. vetkeznaényeire. Reimann mindenek, előtt kiemelte, hogy a november 18 i szavazás eredménye — amely Adenauer első nyílt parlamenti ve resége v>lt — a nyugatnémet lakos, ság fokoztt erejű tiltaikozó akciói ra vezethető vissza. — Adenauer parlamenti vereségé vei — moíidotta Max Reimanin — súlyos csapás érte az amerikai imperialisták háborús politikáját. Adenauer bonni veresége nemcsak a német népet érintő esemény, t --_ nem nemzetközileg is nagyjelenté, ségü fordulat, amely kedvező ha. tással lesz a hazafias mozgalmakra valamenyi nyugteurópai országban. A bonmi kancellár veresége azt mutatja hogy a német nép meg tudja akadályozni a különszerződés ratifikálását. A jujoszláv tengeri kikötők — amerikai hadítámaszpontok Mint a »Za szlobodu , a jugoszláv politikai emigránsok Tiranában megjelenő lapja jelentig a titóisták az v -óbbi időben egész sor adriai hadiikiikötö építését kezdték meg és kibővítemek több régi kikötőt. Miért ez a r.igy igyekezet? Ha megnéz, zük x közelmúlt eseményeit, nyom, ban megállapíthatjuk, hogy az Ad. rián megkezdődött lázas gyorsasa gú haditámaszpomt.építkezés szoro san összefügg Nash, Pace és az amerikai hadügyminisztérium más mef u'-ottaiinaik nemrégen tett ju. goszláviai »látogatásá

val«. >Az amerikai főkolomaposok — mondotia Malenkov elvtárs kongresz szusi beszámolójában — a tömb va lamenyi résztvevője részére meg. szafoják a háború céljait, menet, rendjét a háborús részt vételre számba jöhető erőket és eldöntik a háborús előkészületek: egyéb kér déseit is, diktálják a maguk akara. t

At.« Ezt tették az amerikai hadügy, minisztérium megbízottai is, amikor nemrégen Jugoszláviában tartózkod. tak. Pace példí.ul — egyéb utasí t-ások mellett — azt is követelte ľi totói, hogy építsen újabb támasz, pontokat Jugoszláviában az ameri. kai haditengerészet részére. A bel grádi lakáj most engedelmesen tel jesíti gazdáinak parancsát. A »Borba« beismerése szerint pél. dául csupán a Montenegróban épülő bari kikötőre a titóisták ebben az évben 1,400.000.000 dinárt költenek háborús költségvetésükből. Ugyan, csak nagy összegeket fordítanak a rijekai. gruzsi, vilalukai és plocsai had'kiikötökre. Az utóbbi kikötő Metkovics közelében van és közvetlen vasútösszeköttetéssel rendelkezik az ország belsejével. Éppen ez. ért a kikötőt nagyobb amerikai hadihajók befogadására is alkalmassá teszik. Az olasz lapok jelentése szerint Titóék rövidesen átadják rendeltetésének a pólai haditenge. részetá támaszpontot is. Sok kikö. tőben — mint például a plocsaiban — külön támaszpontokat készítenek a t-ngera'attjárók és vizirepülögé. pok számára. A lázas sietséggel épülő hadikikötők arról tanúskodnak, hogy az amerikai Imperialisták összefüggő hadiitámaszpomt láncolatot akarnak létesíteni az \dria tenger jugoszláv partjain. A jugoszláv tengerparti kikötök dolgozói alaposan megismerkedtek az emberi,, mivoltukból kivetkőzött jenki megszállókkal és ugyaÉazok. kal a szavakkal fogadják őket. mint például a francia kikötök lakossága: — Jenkik, takarodjatok haza! A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Paul Eluard haláláról A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága közleményt adott ki Paul Eluard elhunytáról. A közlemény így hangzik: „A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága mélj^éges fáj dalommal vette tudomásul a hírt, hogy Paul Eluard 1952 november 18-án 57 éves korában Párizsban elhunyt. Paul Eluard elhunytával a Francia Kommunista Párt a nagy költőt és a nagy humanistát, az igazi hazafit és bátor ellenállót, Mau rice Thorez barátját és harcostársát, az elvtársat gyászolja, aki egész szivével, zsenijének teljességével állt a kommunizmus Ugye mellá. Paul Eluard neve halhatatlan, mint versei, neve Frainciaország és a munkásosztály dicsőségét jelenti. A Francia Kommunista Párt, Maurice Thorez pártja felhívja Franciaország népét, ünnepélyes tiszteletadással adózzon a költőnek aki utolsó lehelletéíg az emberek i boldogságáért és szabadságáért a nemzet boldogságáért és a békéért harcolt." Amerikai politikusok koreai háborús tervei Annak a 40 napnak az eseményei, amelyek azóta teltek el, amióta az amerikaiak megszakították a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat, ismét bebizonyították, hogy az Egyesült Államok kormánya szilárdan elhatározta: megakadályozza a fegyverszünet létrejöttét Az amerikai politikai és katonai körök egye® vezetői pedig nyíltan a háború kiterjesztését követelik. Omar Bradley, a vezérkari főnökök egyesitett bizottságának elnöke a koreai háború ,,nagy fontosságát" hirdette. Kijelentette „Moet nem lehet visszavonulni vagy lassítani". William Foster, az Egyesült Államok hadügyi államtitkára a következőket mondotta: „Clark tábornok és más katonai vezetők kétségesnek tartják, hogy belátható jövőben lét. rejöjjön a békeszerződés Koreában" Amerikai hírügynökségek november 15-én leleplezték, hogy Clark további három négy amerikai hadosztályt kért .újabb nagyarányú koreai offenzíva eíökészitéfére". A Pentagon vezet1* körei _ Will ara Fostei hatügyi államtitkár é

s az egyesített vezérkar tagjai — állítólag támogatják a kérelmet