Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-22 / 278. szám, szombat

Világ p roletárjai egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 november 22, szombat 2 Kčs V. évfolyam, 278. szám c/l mai izámhan: A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes ö«z­szeesküvő központ vezetőségre elleni bünper (1— t—3. old.) Dolgozóink a hazaárulók legszigorúbb megbünteti sét kérik (4. old.) Az ENSz közgyűlés politikai bizottságának novem­ber 17-1 ülése (5. old.) Ady Endre, századunk nagy költő-forradalmára (fi. old.) Pártunk ideológiai alapja a marxizmus-leninizmus (7. old.) A párkányi vasútállomás dolgozói évi tervüket 96.4 százalékra teljesítették é» december 21 ér e 100 százalékra teljesítik (8 old.) A nép bírósága előtt Csütörtökön, november 20-án a prágai állambíróság előtt . megkez­dődött az államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni tárgya­lás, amelynek élén Rudolf Szlán­szky állott. Népünk haragja és felháborodása lavinaként zúdul az aljas gonosz­tevők fejére, akik most gaztettei­kért felelnek. A bíróság előtt áll most e söpredék, a trockista-titóis­ta, cionista, burzsoánacionalista árulók e bandája, akik gyűlölték népünket, népi demokratikus rend­szerünket, szocializmushoz vezető útunkat. Akik, mint az amerikai imperialisták szolgái a legrosszabb osztályrészt akarták juttatni né­pünknek: a Wall Street mágnásai­nak korbácsa alatti rabszolgaságot. Mi volt Szlánszky és társai ösz­szeesküvő bandájának célja? Mi volt a célja ezeknek az alakoknak, kémeknek, felforgatóknak, szabotá­lóknak és bérgyilkosoknak ? Gottwald elvtárs a CsKP Köz­ponti Bizottságának 1951. évi ülé­sén rámutatott arra, hogy »széles­méretü összeesküvésről volt szó a párt belsejében a párt hatalomba­kerítésének céljával, politikájának megváltoztatásáról, az államhata­lom kézbekerftéséröl, politikája irá­nyának megváltoztatásáról és a visszafelé, a kapitalizmus felé, az imperializmus táborával való szö­vetséghez vezető út megkezdéséről volt szó«. Igen, az összeesküvő központ azt a bűnös célt követte, hogy meghiú­sítsa népünk útját a boldog szo­cialista jövő felé, meghiúsítsa mind­azt, amiért népünk hosszú éveken át 'küzdött, amiért a cseh és szlo­vák nép legjobb fiai és lányai ál­dozták életüket. A kizsákmányoló rendszer megújítása, amelyben is­mét a gyárosok, bankárok és föld­birtokosok lettek volna az urak, a munkanélküliség, a nyomor, a kol­dusbérek, az éhségfelvonulások gyű­lölt rendszerének, a rendőrbotok, a dolgozók véres tömeggyilkolásai, a nyomor és a kimondhatatlan nélkü­lözés rendszerének újból uralomra­juttatása volt céljuk. E bűnös célokat követve a párt és az állami apparátus legfonto­sabb szakaszaira köztársaságunk leggonoszabb álcázott ellenségeit válogatták ki és helyezték. A leg­különfélébb szabotáló módszerek­kel igyekeztek meghiúsítani a szo­cializmus építését országunkban, lassítani és fékezni a nehézipar fejlesztését, kártevő tevékenységet szervezni meg a legkülönfélébb ipari ágazatokban; felforgató tevé­kenység szervezését segítették elő a köztársaság ellen, milliárdos ösz­szegektöl, a legfontosabb értékek­től rabolták meg népünket, ame­lyeket népünk ellenségeire tékozol­tak. Virágzó országunkat ezek a go­nosztevők el akarták szakítani a nagy Szovjetuniótól, felszabadítónk­tól. önállóságunk, függetlenségünk és szabadságunk oltalmazójától, és az amerikai töke által fosztoga­tott gyarmattá akarták változtatni, hogv végül népünket bevonják az amerikai imperialistáknak a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok ellen irányuló háborús ter­veibe a pestis- és SS-tábornokok parancsnoksága alatt, az auschwit­zi- és KOcsedo-szigeti tapasztalt emberölök parancsnoksága alatt. Ilyen volt tehát a nép, a szocia­lizmus, a Szovjetunió iránti gyűlö­lettel telt semmirekellő árulók »programmja<r. Szlánszky és társai összeesküvő bandájának esete nem kivételes és egyedülálló eset. Lényegében az árulóknak ugyanazon fajtájáról van szó, akiket már lelepleztek külön­féle más népi demokratikus orszá­gokban, mint például Rajkot, Traj­cso Kosztovot, Kocsi Dzodzet, Go­mulkát és másokat. A béke. a de­mokrácia és a szocializmus tábora elleni nagy kiterjedésű nemzetközi összeesküvés ugyanazon ügynökei­ről van szó. A pusztulásra ítélt kapitalista rendszer nem távozik jószántából, elkeseredett harc nélkül. Ellenke­zőleg, minden erejével, foggal és körömmel igyekszik megakadályoz­ni az újnak, a haladónak győzel­mét, a béke, a demokrácia a szocializmus győzelmét. Hazugsá­gok, rágalmazások. szabotázscse­lekmények. zsarolás, orgyilkossá­gok azok, amikhez az imperialisták nyúlnak, ezt mind kihasználják ar­ra, hogy megfékezzék és meghiú­sítsák a haladás és a béke erőinek növekedését. Az amerikai imperia­listák végiil nyiltan törvényt adtak ki arról, hogy 100 millió dollárt szánnak a Szovjetunióban és a né­pi demokratikus országokban való földalatti és összeesküvő tevékeny­ség szervezésére. Minél inkább kényszerül a régi kizsákmányoló rend meghátrálni, annál inkább fo­kozza harcát és használ fel egyre pusztitóbb és alattomosabb eszkö­zöket. Nálunk is így volt. 1948 február­jáig, amíg az imperialistáknak első nyilvános ügynöksége, Benessel. Zenklvel Ripkával, Lausntannal, Srámekkel, Lettricchel élén legális pozícióiban ült, elsősorban reá tá­maszkodtak. Benes, az imperialis­ták régi ügynöke, klikkjével a csehszlovákaii imperialista ügynök­ség fö képviselője volt Csehszlová­kiának a Szovjet Hadsereg által 1945-ben történt felszabadítása után. Közte és ' Szlánszky között azonban politikai állásfoglalásban nem volt lényeges különbség. Mind­ketten — a nép megátalkodott el­lenségei, — arra törekedtek, hogy Csehszlovákiában a kapitalista rendszert felújítsák. országunkat az amerikai imperialistáknak alá­vessék. A feladatokat azonban megosztották köztük az imperia­listák. 1948 februárja után a reak­ció ellenforradalmi puccsának meg­hiúsítása után, amikor népünk szétzúzta az imperialisták nyílt ügynökségét, fellépett a tartalék, az imperialisták második garnitú­rája, az államellenes központ Szlánszkyval az élén, amely fej­adatul kapta a népi demokratikus köztársaság elpusztítását. »Amint az osztályharc kiéleződik — mondotta Gottwald elvtárs 1951­ben, — amint a burzsoázia egyik pozícióját a másik után veszti el, az osztályellenség természetesen igyekszik kicsapni utolsó, de egy­úttal fő ütőkártyáját. Ez azt je­lenti, hogy mozgósítja a kommu­nista párt belsejében lévő ügynök­ségét*. Ezért összpontosították bűnös te­vékenységüket országunk, népünk eszére, szívére, Csehszlovákia Kom­munista Pártjára. Nagyon jól tud­ták — éppen úgy, mint mi is, — hogv a szocializmusért folytatott küzdelemben a párt a döntő ténye­ző és ezért minden erővel igyekez­tek megbénítani akcióképességét, vonzóerejét, megbontani a párt ideológiai és .politikai egységét, el­homályosítani és eltorzítani a párt­munka bolsevik módszereit, igye­kezték megrontani pártunk hűségét a lenini-sztálini tanítás iránt, hűsé­gét a Szovjetunió és Sztálin elvtárs Iránt. A legraffináltabb módszerek­kel akadályozták a szocializmus építését. (Folytatás a 2. oldalon) \ A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bünper A prágai ÁUambírósag szenátusa előtt november 2u-an, csütörtökön reggel megkezdődött a Rudolf Szlán­szky által vezetett államellenes ósz­szeesküvő központ vezetősége elle­ni bünper. A bíróság előtt trockista-titóista, cionista, burzsoa-nacionalista áru­lók, a csehszlovák nep, a népi de­mokratikus rendszer és a szocializ­ihus ellenségei állottak. (Jonoszte­vók, akik az amerikai imperializ­mus szolgalatában és az ellenseges nyugati kémszolgálatok parancsara államellenes összeesküvő központot alakítottak, hogy aláássák a népi demokratikus rendszert, meghiúsít­sák a szocializmus építését, megká­rosítsák a nemzetgazdaságot és kém­tevékenységet folytassanak, igye­kezzenek meggyengíteni a cschazio­váK nép egységet és a Köztársaság védelmi képességét és elszakítsák a Szovjetunióval való sziiárd szövet­ségtől és barátságtól. Céljuk az volt, hogy Csehszlovákiában felszámolják a népi demokratilAis rendszert, fel­újítsák a kapitalizmust, hazánkat ismét kapitalista rabszolgaságba döntsék és megsemmisítsék önálló­ságát és függetlenségét. A bíróság termét már jóval a bí­rósági főtárgyalás megkezdése előtt zsúfolásig megtöltötték a dolgozok képviselői. A bünper lefolyását ha­zánk újságírói, valamint számos külföldi újságíró' hallgatja végig. Közvetlenül 9 óra előtt elővezetik a vádlottakat és röviddel azután be­vonul az állambíróság szenátusa dr. Jaroszlav Novák elnökletével. A sze­nátus további tagjai: dr. Jiri Stella, brigádtábornok, a Legfelsőbb Kato­nai Biróság elnöke, František Styblo, az Áilambíróság elnöke, Inint hivatá­sos bírák, és Ing. František Dousek, valamint Václav Bares, mint népbí­rák. A fővádló dr. Jozef Ürválek. A vádat továbbá Václav Ales, Mirosz­lav Kolaj és František Anti ügyészek képviselik. Dr. Jaroszlav Novák, a szenátus elnöke megnyitja a bírósági főtár­gyalást. Felolvassa valamennyi vád­lott nevét. A bíróság előtt állanak: Rudolf Szlánszky, volt kormányel­nökhelyettes és a CsKP KB volt főtitkára, Bedŕich Geminder, a CsKP KB titkársága nemzetközi osztályá­nak volt vezetője, Ludvik Frejka, a Köztársasági Enök Irodája nem­zetgazdasági ügyosztályának volt vezetője, Jozef Frank, a CsKP KB főtitkárának volt helyettese, Vladi­mír. Clementis, volt külügyminiszter, Bedrich Reicin, a nemzetvédelmi mi­niszter volt helyettese, Karel Sváb, a nemzetbiztonsági miniszter volt he­lyettese, Artúr London volt kül­ügyminiszterhelyettes, Evzsen Löbl, volt külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Rudolf Margoliusz, volt kül­kereskedelmi miniszterhelyettes, Ot­tó Fischl, volt pénziigyminiszterhe­lyettes, Ottó Sling, a CsKP brnói kerületi bizottságának' volt titkára, és André Simoné, a Rudé Právo' volt szerkesztője. Dr. Novák elnök ezután bejelenti, hogy a vádlottaknak hivatalból a következő védőket jelölték ki: dr. Vladimír Bartos, dr. Vojtech Pos­mura, dr. J. Stastný, dr. V. Synek, és dr. Jar. Ruzsicska. Az elnök továbbá megkérdezi a vádlottakat, hogy a főtárgyalásra való előkészületük időtartamát be­tartották-e, tudniillik a vádlottak­nak állott-e a vád kézhezvétele, és a bírósági főtárgyalás napjának ki­tűzése között legalább 3 n^p ren­delkezéstikre az előkészületre. A vádlottak egymásután felállanak és igenlő választ adnak. •» A szenátus elnöke azután figyel­mezteti az összes vádlottakat, hogy joguk van nyilatkozni az egyes bi­zonyíts eszközökről. Felhívja figyel­müket arra is, hogy a legfontosabb enyhítő körülmények egyike a tel­jes és megbánó beismerés. Ezután dr. Jozef Urválek fővád­ló emelkedik szólásra, aki a délelőtti tárgyalás folyamán felolvasta a Vádat. (A vádirat teljes szövegét már közölte a sajtó.) A bírósági terem feszült csendjé­ben elhangzik a legsúlyosabb gaz­tettek megrázó felsorolása, amelye­ket az imperialista árulók, a nem­zet, erkölcs és lelkiismeret? nélküli szörnyeknek ez az aljas bandája el­követett és amelyekre készült. Nem rettentek vissza semilyen gaztettől, semilyen aljasságtól. Hazánk sza­badsága, szuverenitása és függet­lensége ellen irányuló aljag és veszé­lyes támadásokkal visszaéltek Cseh­szlovákia Kommunista Pártjában való tagságukkal. Visszaéltek dol­gozó népünk szülőpartjának bizal­mával. visszaéltek magas funkcióik­kal, amelyeket betöltöttek. Köztár­saságunk és a világ minden béke­szerető emberének legmegrögzöttebb ellenségeivel szövetkeztek, — az ame­rikai Imperialistákkal, — hogy Köztársaságunkat a titóista-fasisz­ta klikk példája nyomán az ameri­kai milliárdosok gyarmatává te­gyék. Semmitől sem rettentek vissza. A Gestapo kezére adták a Rudé Právo több szerkesztőjét. Lelkiismeretüket terheli Július Fučik halála, akit né­pünk s az egész haladó emberiség szeret és tisztel, ök okozták Ján Sverma nemzeti hősünk halálát. Es ezek a gyilkosok nem haboztak elő­készíteni a legaljasabb, legalábbva­lóbb gaztettet sem: merényletet ter­veztek Klement Gottwald köztársa­sági elnök egészsége és élete ellen, akit egész népünk határtalanul és odaadóan szeret. "Es most itt állanak a biróság előtt, az egész csehszlovák nép bí­rósága előtt. És velük együtt elitéli népünk uraikat, az amerikai impe­rialistákat. Tőlük kapták zsoldju­kat. Népünktől megkapják méltó büntetésüket. Rudolf Szlánszky vádlott kihallgatása A déli szünet után a bíróság meg­kezdte a vádlottak kihallgatását és a bizonyítási eljárást. Elsőnek Ru­dolf Szlánszkyt. az államellenes ösz­szeesküvő központ vezetőjét hall­gatták ki. Délután a főtárgyalást Rudolf Szlánszky, elsőszámú vádlott ki­hallgatásával folytatták. Elnök: Bűnösnek érzi magát a négy bűntett ekövetésében, ame­lyekkel a vádirat vádolja? Vádlott: Igen. Elnök: Az első bűntett a kémke­dés, igen ? Vádlott: Igen. Elnök: Azután hazaárulás. Vádlott: Igen. Elnök: Szabotázs? Vádlott: Igen. Elnök: Katonai árulás? Vádlott: Igen. Teljesen beismerem bűnömet és a valóságnak megfele­lően akarok vallani mindarról, amit elkövettem és amiben vétkeztem. Súlyosan vétkezterp a csehszlovák nép érdekei ellen. Éppen ezért kell felelnem ma az egész csehszlovák nép előtt és az egész világ demo­kratikus emberei előtt Mint a Kom­munista Párt egyik legfontosabb funkcionáriusa visszaéltem azzal a nagy bizalommal, amelyet a párt belém helyezett, amellyel a csehszlo­vák nép volt irántam és ellenséges tevékenységemmel veszélyeztettem azokat a nagy vívmányokat, ame­lyeket a nép 1945-ben vívott ki. El­sősorban be akarom vallani bűnös­ségemet abban, hogy mint ellenség, a kommunista párt és a népi de­mokratikus rendszeren belül állam­ellenes központot szerveztem és en­nek sok éven át az élén állottam. Ez a központunk, amelyben számos különböző kapitalista ellenséges ele­met vontam össze, akik közül sokan az imperialista hírszerzőszolgálatok — francia, angol és elsősorban ame­rikai hírszerző szolgálatok ügynökei lettek, ellenséges tevékenységet fej­tett ki az amerikai-angol imperialis­ták érdekében és szolgálatában. Ez a tevékenység a népi demokratikus rendszer felszámolására, a kapita­lizmus visszaállítására irányult. I'rválek ügyész: Szlánszky vád­lott, hogyan történt az, hogy maga, aki 30 éven át volt tagja a CsKP­nek, végül az imperialisták szolgá­latába állott és a népi demokrati­kus Csehszlovák Köztársaság elleni összeesküvés szervezője és vezetője lett? Vádlott: A munkásmozgalomba mint burzsoá eredetű ember kerül­tem be. Apám vagyonos, falusi ke­reskedő volt. A környezet, amelyben felnőttem, befolyásolta személyi tu­lajdonságaimat és jellememet. 1921­ben léptem be a Kommunista Párt­ba. A pártba különféle kispolgári nézetekkel léptem be, Amelyektől nem szabadultam meg. Ez arra ve­zetett, hogy nem váltftm igazi kom­munistává és nem cselekedtem mint kommunista, nem teljesitettem be­csületesen azokat a kötelességeket, amelyek a Kommunista Pártban való tagságomból következtek. Már kezdettől fogva opportunistaként vi­selkedtem a rendőrség és a bíró­ság előtt, amikor az első köztársa­ság idején vizsgálatot indítottak el­lenem. 1927-ben, amikor kerüfeti titkár voltam' Moravská-Osztraván, trockista nézeteket vallottam. Hogy álcázzam és leplezzem ellenséges te­vékenységemet, külsőleg a bolsevik irányzat követőjeként léptem fel, jóllehet a valóságban nem állottam bolsevik állásponton. így történt az, hogy a trockizmus és opportuniz­mus útján odajutottam, hogy a kommunista párt ellenségévé vál­tam, és a burzsoázia ügynöke let­tem. Urválek ügyész: Levonhatjuk te­hát azt a következtetést Rudolf Szlánszky, hogy maga sohasem vált igazi kommunistává és nem volt igazi kommunista. így van ez? Vádlott: Igen. Urválek ügyész ezután dokumen­tumokat terjeszt a bíróság elé Szlánszky vádlott a kommunista pártban végzett tevékenységének már kezdete óta tanúsított opportu­nista és áruló viselkedéséről. Jegy­zökönyvek ezek, amelyeket a Mün­chen előtti Köztársaság burzsoá rendőrsége és bírósága által folyta­tott viasgálatkor vettek fel. Szlánsz­ky bennük információkat ad a rendörségnek a Kosztufra kommu­nista diákszervezetről. Ezek olyan dokumentumok, amelyekben Szlánsz­ky feladja kommunista nézeteit és megalázkodó, gyáva emberként vi­selkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents