Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-21 / 277. szám, péntek

1952 november 323 Ü ISZ0 I Vádirat a Szlánszky Rudolf álta! vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége ellen hezltsék az egységes gazdasági terv végre hajtását, hogy komoly zavart okozzanak a hivatalok, a közigazgatási szervek és üze­mek működésében. Emellett mint a bün szövetkezet tagjai olyan tetteket követtek el, amelyek következtében az egységes gaz­dasági terv végrehajtása különösen fontos szakaszokon megnehezült, és amelyek kö­vtkeeztében a hivatalok ténykedésében tény­leges komoly zavarokat okoztak, és így je­lentős mértékben veszélyeztették a haza vé delmének érdekeit. IV. Szlánszky, Frank és Reicir vádlottak a második világháború során kii löncsen súlyosbitó körülmények között nyuj. tottak segítséget az ellenségnek. Ezáltal elkövették: I. Valamennyi vádlott a hazaárulás bűn­tettét, és pedig: L ö b 1 vádlott a büntető törvénykönyv 12. paragrafusára való tekintettel a 231/48-as sz. törvény első paragrafusa 2. bekezdése és 1. bekezdése a) és c) pontjai, a 3. be­kezdés e) pontja értelmében minősüld, a többiek a büntető törvénykönyv 78. pa­ragrafusa 2. bekezdésének a), b) pontjai, első bekezdésének a), c), pontjai és 3. be. kezdésének b) pontja szerint minősülő, ezenkívül Szlánszky, Reicin, Slíng vádlottak még az említett törvény har. madik bekezdésének d) pontja értelmében minősülő bűntettét II. Szlánszky, Geminder, Frej­ka, Clementis, Reicin, London, Hajdú, L ö b 1, M a r g o 1 i u s, S1 i n g és S i m o n e, kémkedés bűntettét és pedig: Löbl vádlott a büntető törvénykönyv 12. paragrafusára való tekintettel, a 231/48. számú törvény 5. paragrafusa 1. bekezdésé­nek, és a 2. bekezdés b), c), d), e), értel­mében minősülő, Szlánszky, Geminder, Frejka, Clementis, Reicin, London, Haj­dú, M a r g o 1 i u s, S 1 i n g és S i m o n e a büntető törvénykönyv 86. paragrafusa má sodik bekezdésének a) és b) pontja, az első bekezdés, a 3. bekezdés, b), d) és e) pontja értelmében minősülő, Frejka, Clemen tis, Reicin, Hajdú, Sling és Si­ní o n e vádlottak ezenkívül még a fenti tör­vény 3. bekezdésének c) pontja értelmében minősülő büntettet. Hl. Szlánszky, Frejka, Frank Löbl, Margolius és Fischl vádlót ­tak a szabotázs bűntettét és pedig: Löbl vádlott tekintettel a büntető tör vénykönyv 12. paragrafusára, a 231/48. szá. mú törvény 36. paragrafusa első és máso dik bekezdése bi és c) pontja értelmében minősülő. a többiek a büntető törvénykönyv 85. paragrafusa első bekezdésének a) és b) pontja, a 2. bekezdés a), b), c) pontja, a harmadik bekezdés a) pontja éneimében minősülő büntettet. IV. Szlánszky, F r va*n k és Reicin vádlottak a katonai árulás bűntettét az 50/23. S7'mú törvény hatodik uaragiara sának első bekezdése szerint. Indítványozom, hogy a csatolt jegyzék­ben feltüntetett személyeket idézzük meg mint tanukat, és hogy további bizonyítási eljárást hajtsanak végre, különösen azojc kai az iratokkal kapcsolatban, amelyeket a fötárgyalásnál nyújtottak be és a szak. értői vélemények egész sorának segítsé­gével, amelyeket a gazdasági tervezés a pénzügy, a külkereskedelem, a biztonsági szolgálat és a hadsereg törvényszéki szak­értőinek bizottságai dolgoztak ki. Prágában, 1952. november 14-én. Jl'Dr. J. URVALEK. az államügyész helyett. A népek békehonoress/iisa elolt Az egyiptomi békebizottság követelései Az ,,A1 Kateb' című lap közzé­tette az egyiptomi békebizottság kö­veteléseit. Az egyiptomi békemoz­galom követeli az ostromállapot megszüntetését, a nép szabadság jogának helyreállítását, az alkot­mányos élethez való visszatérést, az imperialistáknak kedvező külön­leges törvények hatálytalanítását, hogy a nép szabadon kinyilváníthas­sa véleményét a katonai paktumok elutasítására. A kiáltványt igen sok ismert személyiség aláirta. A népek békekongresszusával kapcsolatban a lap közli Abd el Rahman Ázzam pasa, az Arab Liga volt főtitkárá­nak nyilatkozatát. Ázzam pasa ki­jelentette, hogy, támogat minden kongresszust, amely elősegíti a né­pek felszabadulását Dán tengerészek a háború ellen A kiéli kikötőben horgonyzó „Lőt­te Skau" dán teherszállító hajó le­génysége megtagadta a Vietnamba irányított fegyverszállitmány be­rakását. Miután a hajó tulajdonosai ragaszkodtak a fegyverszállítmány berakásához. a legénység — a ka­pitánnyal az élén — elhagyta a ha­jót. Egy angol apa levele Joliot-Curie-hez A Béke-Világtanács értesítője közli az alábbi levelet: „Kedve s Curi e úr. Hallottam a népek békekongresz­szusáról, amelyet Bécsben tartanak meg. Olvastam, hogy a konferenci­án arról fognak tárgyalni, hogyan erősíthetik az emberek a békét a világ minden részében. Remélem, hogy a napirend legfontosabb pont­ja ez lesz: befejezni a koreai hábo­rút é s biztosítani a békét minden nemzet számára, különösen Távol­Keleten. Kilenc gyermekem van, öt fiú és négy lány. Legidősebb fiam, James, résztvett a második világháborúban, nemrégiben házasodott meg és ál­landó foglalkozást talált magának. Részt kellett vennie a koreai hábo­rúban. 1951 április 3-án fogságba esett. Többi fiamat is besorozták, mihelyt elérték" a 18. évet. Legidö., sebb lányom egy légitámadás áldo­zata lett. Magam is résztvettem a nagy háborúban és azemtanuj a vol­tam az emberek szörnyű pusztulá­sának. Szeretném, ha valamit tenni le­hetne mindennemű háború megaka­dályozására. 62 éves vagyok, már öt háborút értem meg és ezek mind. egyike erkölcsi és gazdasági szem­pontból egyre súlyosabb helyzetbe hozta országunkat. Ezért én itt, Bastbourneban megteszem, ami tő­lem telik. Résztveszek a békemoz­galom munkájában és magam is ott voltam június 25-én a parlament előtti béketüntetésen. Türelmetlenül várom a békekon­gresszust, amely hozzájárul majd ahhoz, hogy fokozzam a békéért folytatott harcot. őszinte tisztelettel; A. H- Brooks (53 West Oresent, Eastbourne, Sussex)". Giuseppe Nitti nyilatkozata A „Défense de i a Paix" című fo­lyóirat szerkesztője kérdéseket in­tézett Giuseppe Nitti olasz liberális képviselőhöz, aki már korábban elvi támogatásáról biztosította a népek Bécsben tartandó békekon­gresszusát. A kérdések a Nitti és Joliot-Curie professzor között tör­tént levélváltásra vonatkoztak. Nit­ti képviselő ugyanis több más olasz politikus nevében felvilágosításokat kért Jolioť Curie től a békekon­gresszusai összefüggő néhány prob­lémáról. Joliot-Curie levelében rámutatott arra, hogy a békekongresszuson a Adenauer vereséget szenvedett a Szövetségi Parlamentben tartott szavazásban A bonni Szövetségi Parlament kedden, november 18-án 179 szava­zattal 166 szavazat ellenében el­utasította Adenauer képviselői cso­portjának javaslatát, hogy az álta­lános háborús szerződés és az úgy­nevezett európai hadseregről szóló szerződések ratifikálását még no­vemberben a nyugat-német parla­ment napirendjére tűzzék. Ade­nauernek ŕzt a súlyos vereségét a képviselők viharos és hosszantartó beszédei kisérték, akik szembehe­lyezkednek Adenauer háborús politi­kájával. A háborús szerződés november 26-án és 27-én való második és har­madik olvasása ellen szavazott a Szabad Demokratikus Párt mintegy 15 képviselője is, amely párt pedig egyike Adenauer koalíciója pártjai­nak, valamint ellene szavaztak a Német Szociáldemokrata Párt, a Né­metországi Kommunista Párt, a fe- deralista Unió az áttelepültek párt­ja képviselői is, valamint a Német Birodalmi Párt néhány képviselője és több olyan kéipviselő, akik pár­tonkívüliek. Adenauer háborús szer­ződéseinek rögtöni elfogadása mel­lett Adenauer szorosabb kormány­koalíciójának csupán 166 képviselője szavazott. Számos képviselő tartóz­kodott a szavazástól. megfigyelők is szabadon beszélhet­nek a szonóki emelvényről é3 min­den résztvevő igénybe veheti a kon­gresszus által nyújtott teljes nyil vánosságot, feltéve, ha egyetért az­zaj hogy: 1. lehetséges a béké s együttélés a különböző rendszerek között; 2. a nemzetek .között az összes nézeteltéréseket béké s úton meg le­het oldani. — Mi volt csoportjának magatar­tása a népek békekongresszusára felszólító felhívás közzététele előtt? — hangzott az első kérdés. ,,Több alkalommal tárgyaltam ba­rátaimmal a békekomgresszusról és be kell vallanom, hogy találkoztam habozással. söt néha bizalmatlan­sággal is'' — mondotta Nitti. • — Osztja ön ezt a nézetet? „Mint a német kérdés békés meg­oldására alakult kezdeményező bi­zottság képviselője, megfigyelőként résztvettem a Béke-Világtanács 1952. júliusi berlini ülésén. Olaszor­szágba visszatérve, megbeszéléseket folytattam a csoportomhoz tarto­zókkal. Ekkor jónak láttam, hogy levelet írjak Joliot Ourie-nek, s is­mertessem vele országom helyzetét. A levélben világosan arra kértem — olyan hangon, amelyet talán ma­gam is ki'ssé erélyesnek tartok — hogy a kongresszuson való részvé­tel esetében biztosítsák a szabad vitát kollégáimnak. Joliot-Curie teljesen kielégítő vá­lasza nem sokáig váratott magára és igen nagy visszhangot keltett nemcsak parlamenti körökben, ha nem egész Olaszországban. A kor­mánysaj.tó megkísérelte, hogy a vá­lasz fontosságát lebecsülje. A leve­let ennek ellenére széles körökben ismertették még a katolikus lapok is". — Csoportja tehát elhatározta, hogy részt vesz a népek békekcm­gresszusán. „Én minden bizonnyal elmegyek, azonban még ne. m tudom megmon­dani, kik lesznek a küldöttség töb. bi tagjai. Arról azonban biztosítha­tom, hogy a parlamenti békebizott­ság méltóan lesz képviselve", getlen, pártonkívüli, stb.) személy levélváltás következtében vájjon csatlakoztak-e többen a népek béke. kongresszusához ? „Hogyne. A legkülönbözőbb világ­nézetű (kereszténydemokrata, füg­getlen, pártonkívüli, stb) személy fogadta el a meghívást. Közöttük igen sok a tudós. (Pl. Cerletti pro­fesszor), d e vannak köztük írók és művészek is" — mondotta Nitti. A londoni kikötőmunkások készen állnak a legkeményebb harcra a kormány nyomorpoiitiká a ellen Többezer gyűlésen tiltakozott Olaszország népe a kormány csaló választási „reformtervezete" ellen Amint az Unita jelenti, november 16-án Olaszországban többezer gyű­lést ós népi tüntetést rendeztek a kormány választási „reformtörvény­tervezete" és a hatóságok önkénye ellen. Az Unita jelentése szerint Kómában, Livornóban, Anconában. Teramóban és Bariban a dolgozók gyűlésein tiltakozó határozatot fogadtak el a kormány törvény­tervezete ellen. Milánóban a szociáldemokrata párt aktivistái tartottak gyűlést és éle­sen elítélték a párt vezetőinek a kereszténydemokrata párttal kötött választási egyezményét. A gyűlés résztvevői elhatározták, hogy összehívják az összes szociálde­mokraták rendkívüli országos ér­tekezletét, amelyen elitélik Sara­gat, Romita és Simonini határo­zatát. A szociáldemokrata párt Treviso- és Aquíla-megyei szervezete tiltakozó táviratot intézett a párt vezetőségé­hez a kereszténydemokratákkal kö­tött egyezmény ellen. A londoni kikötömunkások nagy­gyűlése, amelyet a kikötő munkás-bi­zottság hívott össze, a kikötőmun­kásokat sújtó munkanélküliség ro­hamos növekedésével foglalkozott annak a hírnek a kapcsán, hogy a munkáltatók a jelenleg munkanél­küli 15.000 kikötőmunkás javaré­szét töröltetni akarják a kikötö­munkások lajstromából, ami végle­ges elbocsátásukat jelentené a mun­kanélküliség idejére járó csekély támogatás elvesztésével. A nagygyűlés a legerélyesebben tiltakozott az elbocsátások terve el­len és határozatilag követelte: 1. a kereskedelem legnagyobbméretü fo­kozását Kelet-Európával; 2. a kor^ mány által elrendelt hatszáz millió font értékű «importcsökkentések megszüntetését; 3. a munkabérek emelését; 4. a szavatolt h|ti mini­mális kereset felemelését. Ted Dickens, a kikötőmitnkás-bi­zottság elnöke beszédében figyel­meztette a munkásokat, hogy készen kell állniok a legkeményebb harcra. A Megbízottak Testületének a népművelő előadások meghonosításától szóló határozata teljesítéséért November 13—14.én a k irály h el. meci járás Őrös községében kétna. pos munkatanácskozásra jöttek ösz sze a járás népmüvelödési dol^iteói. akik először alkalmazták kerületi méretekben a munkatanácskozások új formáját. hogy így fokozzák szakmai és politikai munkájuk szín. 'vonlát. A tanácskozásokon megtárgyalták az 1952—53. év téli időszakára ki­tűzött tömegpolitikai munka felada tait és fontolóra vették a járási kultúrottihonok és falusi kultúrott. honok megszervezését, valamint a lektori testületek kiépítését és a könyvek népszerűsítésének tömeg politikai jelentőségű munkáját. A tanácskozás folyamán rámutat, tak az egyes járásokban előadódott számos hiányosságra, a fen'tneve. zett határozat teljesítése terén. Különösen lemaradtak a poprádi, ig. lói, gölmci. rozsnyói és terebesi já. rások. Ezekben a járásokban a népi közigazgatás vezető tényezőinek fo­kozott figyelmet kell szentelniök a kult/úrotthonok megszervezésének. Nem elegendő egyszerűen jőváha. gyatni a járási nemzeti bizottság. I gal a járás népmüvelödési bizottsá gamak javaslatait, hanem biztosí­tani kell teljesítésüket és elüenör. zésüket is. Az elvtársak fetfedzett hiányok, alapján konkrét mozgósító kötele, zettségeket vállaltak. A királyhelmeci elvtársak a kul­túrotthonok megszervezésének ha. táridejét 1952. november 25.ig. te. há,t 35 nappal megrövidítve vállal ták. beleértve a kultúrotthonok megszervezését a járás minden községében. Ugyanezt a határidőt vállalták a szecsovcei elvtársak is. A munkatanácskozáson résztvett járási népmüvelödési felügyelők ha. tározatilag kimondták, hogy J. V. Sztálin elvtárs születésnapjáig tel. jesitik a budiraoricei értekezlet hatá­rozatait. és 1952. XII. 21.én bejelen, tik a kerületi népmüvelödési dolgo zókniak. hogy a kerület minden köz. ségében megszervezték a kul'túrott. honokat. Stefan Dzurovéák. a királyhelmeci járási Nemzeti Bizottság iskola, népmüvelés és testnevelési ügyosztály nevében. A rimaszombati járás dolgozói versenyeznek a feladatok elvégzésében Dolgozóink az egész országban nagyszerű munkafelajánlásokat tet­tek november 7-e tiszteletére. A rimaszombati járás dolgozói is je­lentős felajánlásokkal ünnepelték a munkásosztály nagy ünnepét. A rimaszombati Pol'ana-textil­üzem dolgozói vállalták, hogy évi tervüket december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára 110%.ra tel­jesitik és a selejtet 3% -kai csöken­tik. Valamennyi szövőnő vállalta, hogy 10%-kai emeli' munkateljesít­ményét. A középszlovákiai malmok rima­szombati üzemének dolgozói közül a sütömunkások november 7-re befe­jezték évi tervüket és 840.000 koro. n a értékű tüzelőanyag megtakarí­tást értek el. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek dolgozó parasztsága követte az üzemi munkásság példáját. A baktai EFSz dolgozó parasztsá­ga az öszi búza vetésének 6 nappal való megrövidítését, 20 hektáron a keresztsoros vetés elvégzését és a közös istállók felépítését vállalta. Ezekhez a példákhoz hasonlóan a járás többi üzemeinek és EFSz-einek dolgozói i s lelkes munkával ünnepel­ték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját. Ugyanakkor azonban akadtak olyan falvak is, mint pl. Lipóc és Szilistye, ahol a kis. és középpa­rasztság még nem látja, hogv ön­kéntes munkafelajánlásokkal, mun­kájuk megjavításával saját jólétü­ket emelnék. Ezekben a községekben a kommu­nistáknak komoly felvilágosító mun­kát kell kifejteniök és kíméletlen harcot kell folytatniok a kulákság befoíyása ellen. Szabó István, Rimaszombat.

Next

/
Thumbnails
Contents