Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-20 / 276. szám, csütörtök

ANYAG AZ ORSZÁGOS PARTKONFERENCIAHOZ A CsKP Központi Bizottságának határozata szerint a „Pravda" hasábjain külön rovatot vezetett be „Anyag az országos pártkonferenciához" címmel. A „Pravda" szerkesztőségébe az elvtársaknak sok cikke és megjegyzése érkezik be az országos pártkonferencia tárgyalási rendjével, elsősorban az új pártszabályzat tervezetével kapcsolatban. Ma az országos pártkonferenciára vonatkozó, a „Pravda" szerkesztőségébe érkezett anyag további részét közöljük. Emeljük a kritikát és az önkritikát szülőpártunk törvényévé A CsKP új szabályzattervezete, amelyet közvéleményünk széles ré. tege nagy lelkesedéssel és visszhang­gal fogadott, visszatükrözi pártunk hosszúéves tapasztalatait és a Szov­jetunió Kommunista Pártja új sza­bályzatának bölcs .elveiből merít. Az új szabályzat a párt megszilár­dítására, a párt telje s egységének megőrzésére és a tömegek vezetésé, nek képességére és küzdőképességé­re irányuló roppant gondoskodással van telítve. Pártunk minden tagjának és tag­jelöltjének becsületbeli kötelessége, hogy a szabályzattervezetet figyel­mesen áttanulmányozza ég észrevé­teleivel, megjegyzéseivel hozzájárul­jon ahhoz, hogy a szabályzat — pártunk alapvető törvénye — töké­letes legyen és hogy minden téren megfeleljen a párt új feladatainalt, tekintettel az új helyzetre. Én a magam személyében pártunk új szabályzatáról szóló vitához a következő észrevételekkel járulok hozzá: A tervezet 3. pontjának b) sza­kasza azt mondja; ,,a párthatároza­tok teljesítéséért tevékenyen har­colni. Nem elég, hogy a párttag csak egyetértsen a párthatározatok­kal, a párttag köteles (a cikk írója által aláhúzva) harcolni e határoza­tok megvalósításáért. A kommunis­ták passzív és formáiig viszonya a párthatározatokhoz meggyengítik a párt harcképességét és ezért össze­egyeztethetetlen a pártban való tag­sággal". A szabályzatok ezen szakaszának nagy jelentősége van pártunk akció­képességének megszilárdításában. Még számos olyan pártszervezetünk van, ahol még ezeket a legfontosabb határozatokat gem, amelyek a CsKP Központi Bizottsága irányelveinek végrehajtását biztosítják, — a CsKP bizottságok csupán ezért nem telje­sítik, mert a tagjelöltek, a tagok, sőt a funkcionáriusok is a párthatá­rozatokkal szemben passzív uszony­nyal viseltetnek. Ismerek például olyan eseteket, amikor a falusi helyi pártszervezet alelnöke a bi­zottság pénztárosával együtt telje­sen passzívan viselkednek falvaink szocializálásának kérdésében, jól­lehet párttagok — földművesek és ezért maguknak kellene példát mu­tatniok a pártonkívüli parassttöme­geknek. A párt legfőbb érdeke az­után, hogy megtisztítsa magát az ilyen tehertől, mert nem annyira a mennyiségtől, mint a minőségtől függ ereje é s harcképessége. Egy másik esetben pedig a helyi szervezet tagj a a harmadik pártok­tatási év egész folyamán egyszer sem vett részt az előadásokon vagy vitákon. Nem segített sem a tanító­nak, sem a helyi szervezet elnöké­nek é s a helyi szervezet egész bizott­ságának meggyőzése és rábeszélése. Az SzKP nek ebben a helyi szerve­zetében ebben az esetben sem mu­tatták az elvtársak elég aktivitást és felelősséget, amikor ezt a passzív tagot — formalistát — nem vonták felelősségre. A szabályzattervezet emiitett cik­kelye azonban megemlékezik az ilyen esetekről is és kétségtelen, hogy e cikkely következetes érvényesítése lényegesen emeli pártunk harcké­pességét. Ugyanebben a pontban a g) és h) szakaszokban a szabályzat a kriti. káról és önkritikáról szól. E pon­tokban SZÓ van A kritikának és ön­kritikának lentről jövő kifejleszté­séről, a munkában Ievö hiányossá­gok feltárásáról, a dicsekvő önelé. gültség elleni harcról é s a munka­sikerektöl való megmámorosodás el­lenni harcról. Továbbá szó van ben­nük a párttag azon kötelességéről, hogy a vezető pártszerveknek egé­szen a Központi Bizottságig jelen­teniük kell a munkában levő hiá­nyosságokat személyekre való te­kintet nélkül. Tapasztalatból tudjuk, hogy ahol a kritika és önkritika ki van fej­lődve és az összes tagok és tagje­löltek napi gyakorlati munkájuk­ban alkalmazzák, ott rendszerint sikeresen harcolnak az összes hiá­nyosságok ellen. Tapasztalatból tudjuk azonban azt is, hogy még nem mindenütt tekintenek a kriti­kára és önkritikára úgy, mint az összes fogyatékosságok és akadá­lyok elleni harc hatásos eszközére, sőt nem egyszer találkozunk a kri­tikát elnyomó törekvéssel is. Pár­tunk életében némelyik szervezet­nél vagy pártszervnél hasonló hiá­nyosság a kritizált fogyatékossá­gokhoz és esetekhez való passzív, közömbös, nem bolsevik magatar­tás. Ezért elég gyakran megtörté­nik, hogy -a kritika nem teljesíti célját, elveszi az egyszerű tagok kedvét attól, hogy rámutassanak a hiányosságokra és passzivitásukhoz vezet a hiányosságok elleni harc­ban. Hogy figyelembe vegyék az ilyen eseteket is, hogy a pártfunkcioná­riusok és pártszervek felelőssége nagyra nőjjön, hogy az önkritikát és kritikát valóban pártunk törvé­nyévé emeljék, helyes és célszerű volna e szakasz utolsó mondatát abban az értelemben kibővíteni, hogy nem csak az nem lehet párt­tag, aki akadályozza a párttagot Megjavítani a kommunisták munkáját a tömegszervezetekben Örömmel fogadtam a CsKP KB elnökségének szülöpártunk országos konferenciájának a CsKP új párt­szabályzattervezete megtárgyalásá­nak céljából való összehívásáról szó­ló hírt. Az új pártszabályzat a munka minden szakaszán biztosítja a ránk­rőtt feladatok sikeres teljesítését. Segítséget nyújt nekünk az összes tömegszervezetek aktivizálásában, kötelességének teljesítésében, (értsd amelyekre Malenkov elvtársnak, úgy, hogy minden személyi tekin­tet nélkül jelentse a vezető párt­szerveknek egészen a Központi Pártbizottságig a munkában lévő hiányokat), hanem az sem lehet párttag, aki a jelentett hiányokból tekintettel hatáskörére nem vonja le az összes szükséges következ­ményeket. A szabályzattervezetnek ebben a szakaszában értelmileg be­lefoglalt kihágásokat is a »pártban való tagsággal összeegyeztethetet­lennek* kell minősíteni. Meg vagyok győződve arról, hogy az ilyen megfogalmazás révén emelkednék az összes pártfunkcio­náriusok és pártszervek felelőssége az önkritikának és kritikának. — a párthatározatok teljesítésében való passzivitás, közömbösség elleni, va­lamint a párt és állami fegyelem hiánya'elleni harc — e hatásos esz­közének mindennapi érvényesítésé­ben. Végezetül hangsúlyozni szeret­ném azt az örvendetes tényt, hogy pártunk nem véletlenségből hatá­rozta el az eddigi szervezeti sza­bályzat átdolgozását é s az új párt­szabályzat-tervezet kiadását. Ezt azért határozta el. mert a nagy Lenin és Sztálin utasításai szerint igazodik. Ezért pártunk alapítása óta nagy fontosságot tulajdonított a szervezet szilárdságának, mindig kiemelte belső életének azokat a törvényeit, amelyek biztosították akcióképességét és a politikai fel­adatok teljesítését, egy - pillanatra sem térve el emellett a szervezési elvektől, amelyeket Lenin és Sztá­lin tűztek ki. És ez bizonyára a tények legör­vendetesebbje. Talán Géza, az SzKP alakulati szerveze­tének tagja, Bratislava. Fokozni a CsISz-ről való gondoskodást Az üj pártszábályzat tervezete I annak a bizonyítéka, hogy pártunk helyes úton halad, a marx-lenini úton, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának mintaképe nyomán. Az új pártszabályzattervezet vi­lágosan meghatározza a párttag kö­telességeit, jogait és jellegét. Vilá­gosan kimondja, hogy párttag csak a rendszerünkhöz igazán ragaszko­dó, a társadalom s nem az egyén érdekében dolgozni kész ember le­het. Az I. fejezet 1. pontjában az áll, hogy a „párt ideológiai alapja a marxizmus-leninizmus." Ez azt je lenti, hogy minden párttagnak és párttagjelöltnek tanulnia kell a leg­nagyobb klasszikusok, Marx. Engels, Lenin és Sztálin müveiből. Azonban nem úgy kell tanulnunk, hogy be­téve tudjuk az emberiség ezen gé­niuszainak bizonyos szavait és mun­káinak egyes fejezeteit, hanem, hogy valóban valamennyi problémát és egész munkánkat azzal a módszerrel tudjuk megoldani, amelyet fellelünk e klasszikusok müveiben. Az I. és II. fejezetek valóban fontosak és minden párttagnak alaposan meg kel! ismerni és végre kell hajtani őket. Az egész pártszabályzathoz és pe­dig a Hl. fejezet 16. pontjához a kö­vetkező kiegészítő javaslatom van: Párttagokul nem munkás párttagje­löltek is felvehetők egy évi jelöltsé­gi időtartam után, akik munkájuk­kal és tevékenységükkel bebizonyít ják. hogy teljes mértékben felfogják é.= becsülik a párttagságot és azt megérdemlik. Az új pártszabályzattervezetet összehasonlítottam a Szovjetunió Kommunista Pártjának a XIX. kon­gresszuson jóváhagyott szervezeti szabályzatával. Megállapítottam, hogy a párt új pártszabályzatterve­zetében nincs benne a pártról és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségről szóló cikkely, mint ahogy az a Szov­jetunió Kommunista Pártjának szer­vezeti szabályzatában, főleg a IX. fejezetben áll. amely azt mondja, hogy a Komszomol a párt vezetésé­vel dolgozik és a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá. nak van alárendelve. Javaslom, hogy a CsKP .pártszabályzatában is ben­ne legyen a CsISz-ről szóló cikkely. Javaslom, hogy itt is szó legyen ar­ról, hogy az a párttag vagy párttag­jelölt, aki egyúttal CsISz-tag is, a párt által rárótt feladatokat vigye át a CsISz-nek abba az alapcsoport­jába, amelynek tevékeny tagja. Egy­úttal pedig, legyen felelős a CsISz munkájáért. A pártszabályzattervezeít világo­san megmutatja azt a vonalat, ame­lyen elnökének, Klement Gottwald elvtársnak vezetésével halad. A CsKP új pártszabályzatának gyakor­latba való átvitele s jóváhagyása után sikeresebb és gyorsabb utat je­lent a szocializmus és a kommuniz­mus felé, a Szovjetunió és a Szovjet­unió dicső Kommunista Pártjának példaképe nyomán. Veverka József, párttagjelölt, Pohronská Polhora. Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elhangzott sza­vai vonatkoznak. A tömegszerveze­tek mostanáig még sem az üzemek­ben, sem a járásokban, nem végzik mindazt a munkát, amelyet pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Közponjj Bizottsága tűz ki elé­jük. E szervezetekben — a pártcso­portok által — biztosítanunk kell pártunk valamennyi határozatának teljesítését. Pártunk új pártszabály­zata kiküszöböli ezeket a nehézsége­ket és megtanít bennünket kommu­nista munkamódszerrel — a szocia­lista munkaversennyel — építeni. Az új pártszabályzattervezet át­tanulmányozása után egyes pontok­nál a következő változtatásokat és kiegészítéseket javasolnám: 1. A 3. pont h) bekezdésében in dítványozom az utolsó mondatnak ilyértelmü megváltoztatását: „Az, aki a párttagot akadályozza e kö­telessége teljesítésében, nem marad­hat a párt soraiban." Szerintem, aki elhallgattatja a kritikát, pártunk iránt nem őszinte, nem becsü­letes és ugyanezen pont i) bekez­dése szerint büntetendő. 2. Javaslom az 59. pont ilyértelmü megváltoztatását: „Kommunistákat javasol a tömegszervezetek járási bizottságába, irányítja és ellenőrzi munkájukat, szétosztja őket a já­rásokban. Indítványozom a „gazda­sági szervekbe" kifejezés kihagyá­sát, mert ez a mondat a továbbiak­ban azt mondja „Szétosztja a párt erőit és eszközeit a járásban, a vá­rosban", ami azt jelenti, hogy a gazdasági szervekbe is kommunistá­kat nevez ki. A tömegszervezeteknél az ellen­őrzést a járási pártbizottság részé­ről biztosítani kell, mert a tömeg­szervezetek eddigi munkája éppen azért nem elégséges, hogy munká­jukat nem ellenőrizték kellőképpen. 3. Javaslom a 68. pont a) bekezdé. sében a „megvalósítás" szót „biz­tosítás" szóval pótolni, mert nem elég küzdenünk pártunk határozatai­nak megvalósításáért a dolgozók között, hanem biztosítanunk kell teljesítésüket is. 4. Javaslom a 68. pont f) bekez­désében a „hivatalnokok" szó kiha­gyását és „dolgozó értelmiség" szó­val való helyettesítését. 5. Javaslom a 68. pontnak még egy bekezdéssel való kiegészítését: ,,j) vezetni a szervezet tagjainak pontos nyilvántartását." • Pártszervezeteink e téren nagyon elmaradnak, nincs pontos áttekinté­sük a tagságról, nem tesznek pon­tosan havi jelentéseket, nem ellen­őrzik kellőképpen a tagok be. és ki­jelentkezését. Koreny László párttag, a tor­nalj ai állami birtoic dolgozója. A pártszabályzattervezethez fűzött hozzászólásokból Remiás István elvtárs, a pozso nyi Autópark munkása megjegyzi: „Az új pártszabályzatban nincs fel­tüntetve, mi legyen az olyan tagok­kal, akik nem vesznek részt a tag­gyűléseken és a pártoktatásban és azzal mentegetőznek, hogy fizetik a tagdíat és hogy ez elég." Levelében kéri, hogy ezt a kérdést is foglalják be az új pártszabályzatba. Sok hozzászólás érinti a pártta­gok erkölcsének kérdését. Piacsek Vilmos besztercebányai elvtárs azt írja, hogy az új pártszabályzatban pontosan és önállóan kellene meg­fogalmazni egy pontot, amennyiben a párttag erkölcséről, főként azon­ban az iszákosok elleni küzdelemről van szó. Hasonló kérdést érintve ír Puchovan János is, a tájékoztatás­ügyi megbízotti hivatal üzemi párt­szervezetének tagja: „Megmutatko­zott, hogy nem kis kárt okoznak azok a kommunisták, akik akár a nyilvánosság előtt, akár családi kör­ben számos veszekedést okoznak és ezzel vesztenek tekintélyükből a pártonkívüli tömegek szemében. Kü­lönösen a reakció használja ki e föltüntetett hiányosságok következ­tében a párttag nevét és operál a polgárok tömegei előtt ennek vagy annak a párttagnak hanyatlásával és úgy tünteti fel a hibát, mintha ezt maga a párt csinálná. Javaslom, hogy pártunk szabály­zatába, és pedig a párttag köteles­Minden kommunista az EFSz buzgó harcosa A CsKP új szabályzattervezetében nagyon fontos és értékes tanulságok vannak az összes párttagok számá ra. Az új szabályzattervezet átta. nuhnányozása után a múltban elkö. vetett hibáink nagyon világos fény­ben tűnnek fel. Az új szabályzat tükrében mi rozsnyóbisztrói kom munisták. jóllehet már teljesítettük az egész évi tervet, nem dicseked. hetünk azzal, hogy mindent megtet. tünk. amit a párt joggal elvárt tö lünk, Hibáink főleg a kritika és önkri­tika elégtelen érvényesítésében tük. rözödnek vissza. Gyűléseink sem folytak le a kritika és önkritika je. gyében és ennek következtében a kommunisták tevékenysége meggyen gült. aminek azután az volt a követ kezménye, hogy a párt vezető sze. repe az üzemben csak elégtelenül érvényesülit. Nem teljesítjük pár. tunknak a pártoktatási óv megkez. déséröl szóló határozatát sem, a pártoktatás nálunk eddig még egy. általán nem folyik. Mennyivel nagyobb sikereket ér. hetnénk el például a távolmaradá­sok elleni harcban, amelyek főleg abból származnak, hogy nálunk az üzemekben még nagyon sok kispa­raszt dolgozik, a kommunisták azon. ban még nem váltak azzá, amivé válniok kell — a párt. és kormány, határozatok teljesítésének harcosai­vá. főleg a-m-i az EF'z megalakítá. sát illeti községünkben. A kommu nisták ezen a téren nem jártak elől jó példával mint ahogy ez a párt iránti kötelességük volna. Az EFSz propagálásában a múltban alakítót. tun-k agitkettősöket is, hiba azonban az, hogy némelyik kommunista nem foglalt el helyes álláspontot és fő­leg nem járt elöl jő példával az EFS- be való belépésnél. Mennyivel könnyebb volna a dolga pártunk némely ilyen tagjának, ha az EFSz tagjai lennének? Szüksé­ges, amint azt a CsKP új szabály­zattervezete is megállapítja, hogy el­sősorban a kommunisták legyenek az ö S7-2-; párt. és kormányhatároza­tok teljesítésének buzgó propagáto. rai és harcosai. Hisz mi rozsnyó­bisztrói kommunisták csak akkor mondhatjuk hogy jól dolgoztunk, ha következetesen teljesíteni fogjuk pártunk határozatait és betartjuk pártunk szabályzatát. Dorkin János, bányász, az SzKP tagja, Rozsnyóbisztró. ségei között ezt a pontot így egé­szítsék ki: „A párttagnak példát kell mutatnia viselkedésével akár a nyilvánosság előtt, akár a családi életben. Pártunk minden tagjának a szovjet kommunista erkölcs legyen a mintaképe. A párttag erkölcsi ha­nyatlása nagy hiba és árt a párt­tag elnevezésnek". „A H. fejezet 3. pontja 1. bekez­déséhez — írja Zachar Pál elvtárs, a pozsonyi újságíróiskola hallgatója — javaslom a bekezdés első monda­tának ilymődon történő megfogalma­zását: A párt iránt őszintének, igazmon­dónak és becsületesnek kell lenni, nem tűri az igazság eltitkolását és kiforgatását. Javaslom a mondatot az őszinte szóval kiegészíteni azért, hogy a párt iránti őszinteség, a párt egyik fő kötelessége." Babic János elvtárs kassai párt­tagunk pártunk új pártszabályzatá­nak II. fejezete 5. pontja c. bekez­déséhez fűzött hozzászólásában ezt írja: „A CsKP új pártszabályzat­tervezetében ez áll: „Más pártok volt tagjait öt párttag ajánlására veszünk fel a pártba, kizárólag a párt alapszervezetének közvetítésé­vel. Ezenkívül a pártba való felvéte­lüket jóvá kell hagynia Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának". Már a feltüntetet­tekből kitűnik. Jiagy azoknak párt­ba való felvételét, akik azelőtt más pártokban voltak, óvatosan kell megvalósítani és minden ilyen párt­balépönek az esetét rendesen felül kell vizsgálni. Ez okból javasolom, hogy más pártok volt tagjaira vo­natkozóan, akiknek a CsKP-be való felvételéről van szó, a II. fejezet 5. pontjának c) bekezdését a követke. zöképpen bővítsék ki: „Más pártok volt tagjait öt párttag ajánlására veszik fel a pártba, akik közül ket­ten legalább kétéves tagok, hárman pedig február előtti párttagok és az ajánlottat legalább egy éve ismerik. A felvétel kizárólag a párt alap­szervezetének közvetítésével törté­nik, ezenkívül a pártba való felvéte­lüket jóvá kell hagynia Csehszlová­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents