Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-20 / 276. szám, csütörtök

4 U J £Z0 1952 november 20 Sztálingrád 1942-1952 A Nemzetközi Diákszövetség titkárságának felhívása az egész világ diákjaihoz A Nemzetközi Diákszövetség saj­tó. és tájékoztató osztálya sajtónyi­latkozatot adott ki, amely többek között így szól: „A spanyol diákok federációs szö­vetsége (UFEH) a Nemzetközi Diákszövetségnek jelentette azokat az új terrorakciókat, amelyeket ezekben a napokban Spanyolország­ban elkövettek. Ezek a cselekedetek felháborítják az egész világ diák­jait. A Nemzetközi Diákszövetség titkársága elhatározta, hogy ezek­ről az eseményekről tájékoztatja az összes országok diákjait és felhív­ta a diákokat, hogy fasisztaellenes kampányt fejtsenek ki és nyilvánít­sák szolidaritásukat a Franco Spa­nyolországában bebörtönzött és ha­lálraítélt hazafiakkal. Arríint már jelentették, 42 fiatal­embert, akik már 1949 óta börtö­nökben borzasztó kínzásokat szen­vednek, mert a békéért és az ifjú­ság követeléseiért harcoltak, rövid időn belül a barcelónai katonai bí­róság elé akarják állítani. Raimundo Gregorio Lopez, az 1951. évi barce­lónai sztrájkok és tüntetések vezére, komoly veszélyben forog. A spanyol nép, az ifjúság és diákság jogainak és követeléseinek ezt az áldozatkész védelmezőjét, akit az ősszel szaba­don kellett volna bocsátani, most a barcelonai fogház hírhedt Duese börtönébe szállították. Ebben a bör­tönben, ahol számos antifasiszta harcos pusztult el, és ahol ma a po­litikai foglyok ezrei haldokolnak, Rajmundo Lopez élete is nagyon komoly veszélyben forog. Ez azt bi­zonyítja, hogy Franco hivatalnokai el akarják pusztítani azt az életet, amelyet a spanyol nép a világ köz­véleményének támogatásával meg­mentett. A halálos veszélyt, amely a be­börtönzött spanyol hazafiakat fenye­geti, fokozza a halálbüntetés, ame­lyet a barcelonai bíróság három Franco-ellenes harcos ellen hozott, valamint számos Franco-ellenes har­cos bebörtönzése Madridban és Bar­celonában. A Nemzetközi Diákszövetség ha­tározottan tiltakozik a fasiszta ter­ror ellen és felhívja a diákokat, va­lamint az összes országok diákszer­vezeteit, hogy tekintet nélkül meg­győződésükre, követeljék a barcelo­nai kerület parancsnokától és Fran­co kormányától Raimundo Grego­rio Lopez azonnali szabadonbocsá­tását, a három barcelonai, Franco­ellenes harcos halálos ítéletének el­törlését. valamint a 42 ifjú barce­lonai elleni bírósági tárgyalás meg­szüntetését és szabadonbocsátását, a fasiszta terror végetvetését Spa­nyolországban és az összes politikai foglyok megkegyelmezését. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének is támogatnia kellene ezeket a követeléseket." Angliában gyűléseken követelik az angol-szov[et kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését A nyugatnémet lakosság pártállásra való tekintet nélkül helyesli a Német Kommunista Párt nemzeti egységprogrammjít Az Angol-Szovjet Baráti Társa­ság Manchesterben tömeggyűlést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. A gyűlésen mintegy kétezerötszázan vettek részt. A gyűlésen beszédet mondott Hewlett Johnson canter­bury-i érseki helynök, D. N. Pritt a Demokratikus Jogászok Nemzet­közi Szövetségének elnöke, az An­gol-Szovjet Baráti Társaság titká­ra, a Nemzetközi Sztálin-Békedíjas Monica Felton és William Galla­cher, az Angol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának elnöke. D. N. Pritt beszédében kiemelte, hogy Anglia, de különösen Lancas­hire a háború befejezése óta rend­kívül érzi a kereskedelmi kapcsola­(Folytatás a 3. oldalról) kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának is." • örömmel fogadtuk Gottwald elv­társ köztársasági elnök beszámoló­ját, amelyet a prágai funkcionáriu­sok aktíváján mondott és amelyet közösen hallgattunk meg tanácsadó­és tanulóotthonunkban — irja Ne­tyik Rudolf, a poprádi járási párt­bizottság elnöke. Főleg az a rész kötötte le figyelmünket, ahol Gott­wald elvtárs köztársasági elnök ar­ról beszélt, hogy a CsKP IX. kon­gresszusán elfogadott szervezeti rend kétségtelenül elavult, s hogy a Központi Bizottság elnöksége új pártszabályzat-tervezetet készít elő, omelyet, amennyiben lehetséges, még az idén az országos konferencia elé terjesztenek. Már a Szovjetunió Kommunista Pártja új szervezeti szabályzatának tanulmányozásánál éreztük pártunk szervezeti rendje megváltoztatásá­nak szükségességét. Pártunk új pártszabályzat-tervezetéhez két hoz­zászólásom van: A II. fejezet har­madik pontjának c) bekezdésében fel kell tüntetni, hogy a párttag­nak példásnak kell lennie viselkedé­sében úgy nyilvános, mint a magán­életében. Részegeskedés, hazárdjá­tékok é s erkölcstelen élet nagy hi­ba, amely árt a pártnak és az ilyen magatartás a pártban való megma­radással összeegyeztethetetlen, f A IV. fejezet 23. pontjában ez áll: „A pártszervek választásánál tilos a tömeges szavazás. Szavazni egyé­nenként kell..." Azt hiszem, jobb lenne így kifejezni: a pártszervek választásánál nem engedhető meg több javasolt funkcionáriusra való tok fejlesztésének szükségességét. A kereskedelmi kapcsolatok igen élénkek lehetnének, ha Angliának megengednék, hogy kereskedelmet folytathasson a Szovjetunióval és Kínával. A gyűlés végén a résztvevők há­romszoros „hurrá"-val éltették a Szovjetuniót November 16-án Boltonban (Lan­cashire) két gyűlést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulójának alkalmából. A gyűlés résztvevői határozatot hoz­tak, amelyben kiemelték Anglia és a Szovjetunió közötti kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztésének fon­tosságát. együttes szavazás. Szavazni minden jelöltre egyénenkint kell. Az a véleményem, hogy ez a fo­galmazás az átlagos tagok számára világosabb. • Cserveny Tamás, a CsSzBSz gál. szécsi járási bizottságának titkára az alábbi kiegészítést javasolja a párttagjelöltek és párttagok felvé­teléhez: „A Hl. fejezet 16. pont­jához indítványozom az alábbi fo­galmazást: A jelöltség! határidő fél­évtől két évig terjed és tartamát a párt? alapszervezete határozza meg." Azért állok elő javaslatommal, hogy megszűnjön a dolgozók közti különbség, mert csak azoknak van joguk a párttagságra. A Hl. fejezet 18. pontjához ja­vaslom, hogy hagyják ki a követ­kező mondatot: Ha a párttagjelölt olyan okokból, amelyeket a pártszer. vezet komolyaknak ismer el, nem tudta kellőképpen bebizonyítani al­kalmasságát, a párt alapszervezete meghosszabbíthatja jelöltségi idejét legfeljebb egy évvel.. .*' Ha a párttagjelölteknek ugyan­azok a kötelességeik, mint a párt­tagoknak (ül. fejezet), ez azt je­lenti, hogy ezeket következetesen teljesíteniük kell. Már a tagjelöltü­kül való felvételnél bizonyos öntu­datosság követelhető meg a jelöl­tektől és felvételük után alapszer­vezetünk feladata politikai nevelé­sük és kiképzésük biztosítása. (IX. fejezet, 68. pont, b) és c) bekezdés). Abban az esetben, ha a párttagje­lölt várakozási ideje alatt nem tud­ta bebizonyítani, hogy méltó a párt­tagságra, nem tartom szükségesnek, hogy további egy évi várakozási időt adjanak neki." Tíz évvel ezelőtt kezdődött a gi­gantikus sztálingrádi csata. 1946 februárjában — három évvel a sztálingrádi csata befejezése után — a nürnbergi Nemzetközi Bíróság bírája bejelentette: „Tanuként Pau. lus volt tábornagy kerül kihallga­tásra." Feszült csendben lépett be a német fasiszta hadsereg sztálingrádi katasztrófájának tanuja. A vádlot­tak padján mozgolódás keletkezett. A háborús bűnösök nyugtalanná vál­tak. Göring, aki egyébként azt szín­lelte, mintha nem érdekelné, hogy mi történik a bírósági teremben, mé­lyen kihajolt a karfa fölött, Keitel, aki valaha szintén aláírta „a Barba­rossza-tervet", a Szovjetunió elleni háborús hadjárat parancsát, a nya­kát nyújtogatta. Mindnyájan jól értették az össze­függést: azért, mert a. hitleri hadse­reg nem vette be Sztálin hős váro­sát, azért, mert e legendáris város kapui előtt szétzúzták a támadó had­seregek magvát, éppen ezért ülnek itt „a vádlottak padján" a világ „meghódítói", hogy feleljenek az al­jas, véres gaztettekért, a háború kí robbantásáért, a nemzetek ellen el­követett bűnökért, hogy az elesettek 'és nyomorékká váltak millióiért megfizessenek Igen, Sztálingrádnál döntötte el a szovjet katona az egész második vi lágháború fordulatát, döntötte el a német fasizmus elpusztítását, meg­védelmezte hazájának szabadságát és függetlenségét, elndöntötte Prá­ga, Párizs, Varsó felszabadítását. • 1942 november 19-én — tíz évvel ez­előtt — Sztálingrádnál kora reggel 66 napi elkeseredett utcai harcok után — megkezdődött a hős Szovjet Hadsereg ellentámadása tüzérségi tűzzel, amely 172 órán át tartott. Öt nappal később egyesült a kalacsi fogók két ága és 1500 négyzetkilo­méternyi területen 22 ellenséges had­osztály több mint 330 ezer katoná­val és nagymennyiségű fegyverzet­tel körűi lett zárva. Csupán e körűi­zári si hadművelet folyamán 72.000 ellenséges katonát és tisztet ejtettek foglyul és 1790 tankot, 2232 ágyút és nagymennyiségű más hadianyagot zsákmányoltak. Amikor több mint 2 havi körülzárás után a sztálingrá­di katlant felszámolták és a Közpon­ti Kereskedelmi Ház pincéjében ka­pituláltak Paulus és tábornokai is, a sztálingrádi csatatereken 147.200 elesett német katonát és tisztet szedtek össze és temettek el. A Szovjet Hadseregnek ezt a csa­tát egyedül kellett kiharcolnia. Jól­lehet az angol-amerikai szövetsége­sek ünnepélyesen ínegígérték, hogy 1952.ben megnyitják a 2-ik frontot Nyugat-Európában, kötelezettségü­ket lábbal tiporták és nem tettek eleget neki, úgy hogy a sztálingrá­di csata időszakában Hitler 256 had­osztálya közül 179-et vonhatott ösz­sze keleten és ezenfelül még vazallu­sainak 61 hadosztályát is harcba vethette. Mindennek ellenire a szövetsége­sek katonai segítsége nélkül a Szov­jet Hadsereg szétzúzta és elpusztí­totta Sztálingrádnál a kapitalista vi­lág leghatalmasabb támadó hadse­regét, amely ezt megelőzően leigáz­ta Európát és amellyel nem vetél­kedhettek a többi kapitalista álla­mok hadseregei. . A sztálingrádi győzelemnek, ame­lyet Sztálin elvtárs lángeszű vezeté­sével vívott ki a Szovjet Hadsereg, nincs párja a világtörténelemben, sem a csata nagy méretei, sem pe­dig a hadművészet terén. • Tíz év telt el azóta, hogy meg­kezdődött a Szovjet Hadsereg sztá­lingrádi offenzívája. Ma az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében folytatódik a vita az ame­rikaiak koreai agressziójának véget vetéséről. Hitler amerikai örökösei, akik elfelejteni akarják Sztálingrá­dot, folytatják koreai agressziójukat, felújítják a náci hadsereget, világ­uralomra törekednek, felsorakozni akarnak a „kommunizmus ellen", a „kommunizmus elnyomására". Nem volna-e jó, ha előre kikérnék Paulus jóváhagyását? Nem volnia-e jó, ha előbb levetítenék a sztálin­grádi csatáról készült filmet, amely a „hódítók" ezreinek és tízezreinek pusztulásával végződik és az élet­ben maradt, legyőzött hitleri tábor­nokok, tisztek és katonák elvonulá­sával Moszkva utcáin? ] A Német Kommimista Párt pro­grammja Németország egységének megteremtésére a német nép min­den rétegében élénk visszhangot kel­tett. Az ADN jelentése beszámol arról, hogy a Nyugat-Németország legkülönbözőbb felfogású közéleti személyiségei, továbbá a szociálde­mokrata, kereszténypárti és pár­tonkívüli dolgozók nyilatkozataikban síkraszállnak a pártprogramm mel­lett. Georg Bennek, a Süddeutsche Wochenzeitung' cimű stuttgarti lap főszerkesztője kijelentette: „A nyu­gatnémet lakosság különféle rétegei­ben még sohasem volt ilyen mérté­kű húzódozás és az ellenszenv a különszerződéssel szemben, mint ma. A Német Kommunista Párt most nyilvánosságra hozott programmja bizalmat és új reményt önt az em­berekbe. A nyugatnémet lakosság pártállásra és világnézetre való kü­lönbség nélkül helyesli ezt a pro­grammot". Hans Vogel, nürnbergi újságiró, a következőket mondotta: „Örömmel üdvözlöm a Német Kommunista Párt programmjának nemcsak gaz­dasági, hanem politikai követeléseit is. Németországnak újból egységes, független állammá kell lennie". Hans Barth nürnbergi szociálde­mokrata fémipari munkás hangsú­lyozta: ,,A szociáldemokrata párt vezetői áruló politikát folytatnak. Teljes mértékben igaz, amit erről a Német Kommunista Párt nemzeti újraegyesítési programmja mond". „Miért hallgat a bonni parlament és elnöke?" A Neues Deutschland „Miért hall­gat a bonni parlament és elnöke?" című cikkében rámutat arra, hogy a bonni parlament a német nép akarata ellenére mindmáig nem vá­laszolt a népi kamara szeptember 19-én átnyújtott javaslataira és Johannes Dieckiraann október 31-i levelére, amelyben a népi kamara elnöke az össznémet tanácskozás folytatására hívta meg Berlinbe a nyugatnémet parlament küldöttsé­gét, — A bonni parlament tagjainak és elnökének hallgatása — írja a Neues Deutschland — csak a bé­kés német megegyezés fanatikus el­lenségeinek érdekeit szolgálja, Adenauerét és Eisenhowerét, akik a kényszer és terror minden eszközé­vel igyekeznek a németek egymás­közti megállapodását megakadályoz­ni és békeellenes különszerződésü­ket keresztülhajszolni. A lap leszögezi, hogy a hallgatás minden további napja egyre súlyo­sabb helyzetbe sodorja a szövet­ségi gyűlést, elsősorban azokat a képviselőket, akik ellenzik a hábo­rús különszerződést. A bonni parla­ment és képviselői, állapítja meg a Neues Deutschland, nem ejthetnek majd zokszót amiatt, hogy a német nép Adenauerral egy kalap alá veszi őket. A német kérdés békés megoldását célzó nemzetközi értekezlet határozataiért Johannes Dieckmannak, a népi kamara elnökének vezetésével no­vember 15-én Berlinben összeült a német kérdés békés megoldását célzó nemzetközi értekezletnek a Német Demokratikus Köztársaság­ban működő állandó bizottsága. Az ülésen elhatározták, hogy az állan­dó bizottság elküldi képviselőit az NDK egyházi vezetőihez, hogý kö­zöljék velük a nemzetközi értekezlet javaslatait. A bizottság felkérte a Szabad Német Szakszervezeti Szö­vetség vezetőségét, hogy tájékoztas­sa a szakszervezeti tagokat a nem­zetközi értekezlet eredményeiről. Az állandó bizottság képviselőket küld a Német Demokratikus Nőszövet­séghez és a Szabad Német Ifjúság központi tanácsához is. A bizottság beszámolót tart majd a megegyezésre és a békére irányu­ló német kongresszuson, amely no­vember 29-én ül össze Berlinben és amelyen megválasztják a Népek Békekongresszusára küldendő dele­gációt. Fokozódik az angol gyarmatosítók terrorja Kéniában Az angol gyarmatosítók terrorja tovább fokozódik Kéniában. A Reu­ter jelentése szerint a kéniai kor­mány tervbe vette, hogy körülbelül ötszörösére emeli az állandó rendőri erők létszámát A „Rand Daily Mail" arról ir, hogy Kéniában igen nagy mennyiségű angol lőszer ér­kezik a csapatok számára. A londo­ni rádió jelentése szerint az ostrom­állapot elrendelése utáni tíz napban október 30-ig a kéniai angol gyar­mati hatóságok 3600 helyi lakost tartóztattak le. A londoni rádió egy újabb jelentésében beszámol arról, hogy vasárnap egy razzia során to­vábbi 1600 helyi lakost vettek őri­zetbe. Az angol gyarmatosítók a botbüntetést és a kényszermunkát is felhasználják arra, hogy megfé­lemlítsék a helyi lakosokat. Mint a Reuter jelenti, a kikuju törzs három tagját kétévi kényszermunkára és 24 botbüntetésre ítélték. Kénia kormányzója 34 olyan isko­la bezárását rendelte el, amelyeket a nép saját erejéből tartott fenn, — jelenti a Reuter. — A kéniai kor­mányzó közölte az újságírókkal, hogy az iskolák bezárása 21.000 af­rikai gyermeket érint November 9-én Kéniában állítóla­gos „terrorcselekmények" megtorlá­sára új büntető hadmüvelet kezdő­dött, „cowboy hadmüvelet" név alatt. Ennek az „új hadműveletnek" során a négerektől 4000 szarvas­marhát elhajtott a rendőrség és a megszálló katonaság. A néger csa­ládokat így megfosztották egyik legfontosabb létfenntartási eszkö­züktől. A „Daily Telegraph" című angol lap kéniai tudósítója így írja le ennek a „hadműveletnek" a le­folyását: „A terület átfésülése úgy történt, — írja a tudósító — hogy a hajnali órákban páncélkocsikkal felszerelt katonák és rendőrök vet­ték körül a kikuju törzs lakóterü­letét. Mire a lakosság álmából fel­ébredt, már nem tudott sem elme­nekülni, sem az állatokat nem tudta biztonságba helyezni. Az emberek szemeláttára hajtották el a lábas­jószágot Minthogy a kelefcafrikai la­kosságnak a lábasjószág a váltó­pénze, az angol hatóság intézkedése egyenlő azzal, — írja a tudósító — hogy lefoglalta és zár alá vette a la­kosság minden vagyonát." Leslie Hale angol képviselő az al­sóházban aj gyarmatok „fejlesztésé­re" szolgáló kölcsönök vitájában a kéniai négerek helyzetéről beszélt. Hale nemrégiben kéniában járt. A képviselő számadatokat sorolt fel, amelyek arról tanúskodnak, milyen rendkívül alacsony a néger munká­sok munkabére és hogy a néger munkások állandóan éheznek. Kije­lentette, hogy sok néger annyira ki­merült hogy naponta két-három óránál nem tud többet dolgozni. Ha- le beszámol , a néger rezervációba tett utazásáról, ahol körülbelül 100 ezer néger él. Amikor a törzs veze­tőjét a négerek gazdasági helyzete felöl akarta megkérdezni, ez azt vá­laszolta, hogy csak a helyi fehér tisztviselők engedélyével beszélhet. Változások a magyar kormányban A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gerö Ernőt, Nagy Imrét Hidias Istvánt, Kiss Károlyt és Házi Árpádot Magyarország miniszterta­nácsa elnökének helyetteseivé nevez­te ki. Az Elnöki Tanács egyidejűleg Gerő Ernőt felmentette az állam miniszter funkciójától, Nagy Imrét a beszolgáltatási miniszter funk­ciójától, Kiss Károlyt a külügymi­niszter funkciójától, Házi Árpádot a belügyminiszter funkciójától. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Molnár Eriket külügyminisz­terré, Győri Józsefet belügyminisz­terré, Tisza Józsefet beszolgáltatási miniszterré és Décsi Gyulát pedig igazságügyminiszterré nevezte ki. A pártszabályzattervezelhez iűzött hozzászólásokból /

Next

/
Thumbnails
Contents