Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-20 / 276. szám, csütörtök

U J SZÖ 1952 november 20 A csehszlovák kormány határozata a műszaki-ipari és pénzügyi tervek, vállalatok és üzemek által az 1953-ik évre való összeállításának módjáról és időpontjáról 'A Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének a „Csehszlovák Köztársaság 1953. évi népgazdasági fejlődésére irányuló állami terv új öszsaeállítási módszerének politikai és szervezési biztosításáról" szóló határozata, határkövet jelent a népgazdasági tervezés tudományos megszervezésében, amelynek megvalósítására alapvető változtatást kell végrehajtani valamennyi vállalat és szervezet tervezésében. 1. E határozat szerint a vállalatok és üzemek kidolgozzák a müszaki-ipari éa pénzügyi terveket, amelyek magukban foglalják tevékenységük valamennyi oldalát, termelési programmjuk térfogatát és mennyiségét Is, a választékokat, a minőséget és a termelési költségeket, a munkatermelékenység és a bérek kérdéseit, a terv által megszabott összes Iránymutatók és minden egyes üzem termelési s gazdasági tevékenysége pénzügyi iránymutatói teljesítésének biztosítására teendő szervezési-műszaki intézkedéseket. A müszaki-ipari és pénzügyi terveket a minisztériumok által az üzemre kiszabott feladatok alapján fogják összeállítani az üzemek, melyek a Csehszlovák Köztársaság népgazdasági fejlődésének a kormány által jóváhagyott állami tervéből indulnak ki. Ezért minden üzem műszaki-ipari és pénzügyi terve az ország népgazdasági fejlődése állami tervének része. Az üzemek és vállalatok által kidolgozott műszakiipari és pénzügyi tervjavaslatokat a minisztériumok hagyják jóvá. A dolgozók részvétele a műszakiIpari és pénzügyi terv összeállításában és megtárgyalásában, annál konkrétabb lesz, mivel a műszakiipari és a pénzügyi terv minden műhely, minden munkaszakasz, minden műszak, munkacsoport és minden egyes munkás elé bizonyos minőségi és memriségi feladatokat tűz kl az egész évre, minden egyes negyedérvre és hónapra. Ennek alapján a munkakollektíva kidolgozza az intézkedéseket és megszervezi a tervfeladatok jobb teljesítéséért indítandó szocialista munkaversenyt. A müszaki-ipari és pénzügyi terveket első ízben fogják összeállítani az üzemek és a vállalatok. Ezért szükséges a műhelyekben és a munkacsoportokban jól megszervezni a müszaki-ipari és pénzügyi tervfeladatok összeállításában és megtárgyalásában végzett egész munkát és segítséget nyújtani a munkásoknak, mérnököknek és műszakiaknak a szocialista munkaverseny fejlesztésésében és az új termelési tartalékok feltárásáért, a feltalálók és a termelést észszerüsítők mozgalmának fejlesztéséért kifejtett alkotó kezdeményezésükben, ami a termelési feladatok jobb teljesítésére irányul. 2. Az üzemi terv alapját a termékekre fordított munka, nyersanyag, tüzelőanyag, a villanyáram és a szerszámok egy termelési egységre való kiadásának műszaki-gazdasági normái képezik. A tervezési költségvetések alapjául használt normák kell, hogy haladóak, progresszívek legyenek, a kollektívát a termelés műszaki színvonalának fokozására kell mozgósítaniok, szervezniök kell a termelés élenjáró dolgozói köré a munkástömegeket. A termékekre fordított munka normái és az 1952. évre meghatározott anyagkiadások normái itt az esetek egész sorában nem veszik tekintetbe a termelás élenjáró dolgozóinak eredményeit, az új műszaki tudomány és a termelés technológiájának bevezetését, nem felelnek meg a tervfel adatoknak, nem érik el ezeket a feladatokat és nem mozgósítják a munkások kollektíváját a terv teljesítésére, és nem szolgálhatnak a tervszerű szocialista gazdaság helyes megszervezésének alapjául. A kormány felhívja az összes minisztériumok figyelmét arra, hogy a termelési kapacitások kihasználásának, a nyersanyagok, anyagok, tüzelőanyag és villanyáram felhasználhatósága, készlete és szükségletei normái kidolgozásának feladatát az üzemekben, vállalatokban és minisztériumokban elégtelenül szervezik meg. Véget kell vetni a formális viszonynak a normák körlevelek és statisztikai átlagok segítségével való meghatározásában és a normák öszszeállításán végzett munkába be kell venni a munkásokat és mérnököket, élmunkásokat és a termelés újítóit, akiknek tapasztalatai kell, hogy alapul szolgáljanak a normák kidolgozásában. A termelési kapacitás kihasználására szolgáló haladó normáknak, a nyersanyag-, anyag-, tüzelőanyag- és villanyárámkiadások normáinak, a termékekre fordított munka normáinak, valamint a teljesítménynormáiknak kidolgozása és bevezetése kell, hogy a legfontosabb munka legyen a müszaki-termelésl és pénzügyi tervek összeállításában. A normák kidolgozásánál minden üzem vezetőségének az üzem tevékenységének általános elemzéséből kell kiindulnia, abból a feladatból, hogy biztosítsák a maximális jövedelmezőséget és az állami pénz- és anyageszközök leghatékonyabb felhasználását és a munkaerők gazdaságos kihasználását. Emellett fontos, hogy az üzemek és vállalatok okuljanak és ne ismételjék meg azokat a hibákat, amelyeket a választervezés előző rendszerénél elkövettek, amikor csak a teljesítménynormák felülvizsgálását végezték el a terv többi iránymutatóitól elkülönítve, a mérnököknek, műszakiaknak és a legjobb dolgozóknak, a termelés észszerüsítőinek bekapcsolása és a terv teljesítéséhez szükséges műszaki és szervezési intézkedések kidolgozása nélkül. A műszaki-ipari és pénzügyi terv lényeges része az üzem pénzügyi terve, amely a bevételek és kiadások mérlegéből, a forgalmi eszközök szükségletének tervéből és a hiteltervből áll. A pénzügyi terv a müszaki-ipari és pénzügyi terv egyik legfontosabb része, amely az üzem gazdasági tevékenységének jellegét megadja. Nagy hiba, hogy sok vállalati vezető nem ismeri annak az üzemnek pénzügyi terveit, amelynek élén áll és a könyvelési dolgozók ügyének tartja őket. Az ilyen igazgatók nem lehetnek a szocialista vállalatok jó gazdái és vezetői. Teljes mértékben állnak az ilyen igazgatókra azok a szavak, amelyeket Molotov elvtárs mondott az SzK(b)P XVin. kongresszusán: Szükséges, hogy a gazdaságosságra, a kitermelt áru értékére valójában figyelmet fordítsunk. Jól kell tudni, mibe kerül az államnak minden vállalat, minden szervezet munkája. Eddig azonban most is vannak nálunk olyan gazdasági vezetők, akik méltóságukon alulinak tartják, hogy betekintsenek a mérlegbe, felülvizsgálják a könyvelési kimutatásokat és törődjenek a chozrascsottal. Ennek a hanyagságnak és közgazdasági hozzánemértésnek erőteljesen véget kell vetni, mint államellenes és bolsevistaellenes gyakorlatnak. Akkor aztán nálunk is megszűnik a nemgazdaságosság számos jelensége." Azokat a komoly hiányosságokat, amelyek a gazdaság vezetésének gyakorlatában nálunk még előfordulnak, teljesen likvidálni kell. A minisztériumok kötelesek megmagyarázni a vállalatok és üzemek dolgozóinak feladataikat a müszaki-ipari és pénzügyi terv összeállításában és biztosítani a népgazdaság 1953. évi fejlődése állami tervének kidolgozására vonatkozó összes pártés kormányhatározatok teljesítését. A müszaki-ipari és pénzügyi tervek 1953. évre szóló helyes és idejében való biztosítása érdekében a kormány feladatul tűzi ki a tüzelőanyag- és energetikaügyi, kohászati és ércbányaipari, a vegyiipari, a nehéz gépipari, általános gépipari, az építészeti ipari, az erdő- és faipari, a könnyűipari, az élelmiszeripari, a földmüvelésügyi, a vasútügyi, a közlekedésügyi, a távösszeköttetésügyi, a belkereskedelmi, a begyüjtésügyi, a belügyi, a tájékoztatásügyi, az iskolaügyi, az egészségügyi és hadügyminisztériumoknak : a) az állami terv feladatainak szétírását az üzemekre és vállalatokra, mint a müszaki-ipari és pénzügyi terv idejében történő és helyes összeállításának alapfeltételét, mégpedig a kormány által megszabott határidőkre, ezenkívül biztosítani a népgazdaság fejlődésének állami tervében megszabott feladatok és határidők szétírását, nemcsak azokét, amelyek a termelési feladatokra vonatkoznak. hanem a termelékenységre, a munkások, a mérnöki-műszaki dolgozók, a hivatalnokok és a segédszemélyzet számára, a béralapra, a termelés önköltségeinek csökkentésére, a beruházási alapokra, az anyagi-műszaki ellátásra és minden más, a kormány által az illetékes minisztériumokra kiszabott feladatokra vonatkozókat is. Emelett biztosítani kell egyúttal az állami terv összes részfeladatainak szétírását, hogy biztosítva legyen a müszaki-ipari és pénzügyi tervek idejében való és teljes kidolgozása az üzemekben. A vállalatokra szétírt feladatok kell, hogy előrelássák a termelés hónapról hónapra, negyedévről negyedévre történő szakadatlan növekedését. b) az alárendelt vállalatokban és üzemekben a müszaki-ipari és pénzügyi tervek összeállításán végzett munka alapjában így történő meg-. szervezését; aa) a müszaki-ipari és pénzügyi terv kidolgozása az üzem igazgatójának vezetésével és személyes felelősségével történik, aki a minisztériumok utasítása alapján tett intézkedéssel megszabja a müszaki-ipari és pénzügyi terv összeállításán vég zett munkák menetét és határidejét. bb) a termelési feladatoknak az üzemre mint egységre és minden egyes műhelyre való felosztását és a szervezési műszaki intézkedések, valamint a munka, a bérek, az önköltségek iránymutatóinak és a többi iránymutatóknak szétírását az üzem főmérnöke hajtja végre a mü. helyvezetők, a szakaszok és váltások vezetőinek, a tervező osztály vezetőjének, a munka, és bérosztály vezetőjének, az elárusító és beszerzőosztály vezetőjének és a főkönyvelőnek részvételével és a terv egyes részeiért való felelősségükkel; a fő mérnök a tervek kidolgozásába az üzem többi vezető dolgozóit, a mérnököket, a műszakiakat és a termelés észszerüsítőit is bevonja; oc) a műszaki-ipari és pénzügyi tervek kidolgozásánál biztosítani kell valamennyi dolgozó tevékeny részvételét az illető munkaszakaszon és ez a részvételük kell, hogy a szocialista munkaversenynek és a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztésére, a vállalatok összes tartalékainak feltárására, a gépek és berendezések jobb kihasználására, a tudomány és a technika eredményeinek a termelési gyakorlat ban való jobb kihasználására, a termelés szervezési színvonalának fokozására, a termékekre fordított munka és az anyag-, szerszám-, tüzelőanyag- és villanyáramszükséglet új, haladó, progresszív normái kidolgozásának és bevezetésének felül vizsgálására, a termelési költségek csökkentésére, a választékok bővítésére és a termelés minőségének megjavítására irányuljon. c) A müszaki-ipari és pénzügyi terv kidolgozásánál mindig a gépek és berendezések, nyersanyag-, anyag-, tüzelőanyag- és villanyáramkiadások, haladó műszaki-gazdasági normáiból, a teljesítménynormákból és a megmunkálás normáiból kell kiindulni a „Csehszlovák Köztársaság népgazdasága 1953. évi fejlődésére iráyuló állami terv űj összeállítási módszerének politikai és szervezési biztosításáról" szóló pártés kormányhatározat szerint. E feladat biztosítására a következő intézkedéseket kell megtenni: aa) Az összes műszaki-gazdasági normák komplex felülvizsgálásával átvizsgálni ezeket a normákat úgy, hogy biztosítsák az állami terv fel adatainak teljesítését és a nyersanyag, anyag, tüzelőanyag és villanyáram kiadásokra, a munkások mérnöki-műszaki és adminisztratív dolgozók számára, a munka termelékenységére, a béralapra, a termelési önköltségek csökkentésére és a tervnek a vállalat által meghatározott többi iránymutatóira vonatkozó limitek betartását. 400 előadást tartanak a losonci járásban a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja keretében A losonci járásban az előkészítő tervnek megfelelően folynak az előadások és kiállítások a CsehszlovákSzovjet Barátság Hónapja alkalmából. A járás gyáraiban, EFSz.eiben, iskoláiban és hivatalaiban 400 előadást tartanak 160 előadó közreműködésével. Az előadások 8 tárgykörrel foglalkoznak, a szovjet emberek életével, a Szovjetunió szocialista építésünknek nyújtott segít ségével, a kolhozokkal, a kolhozparasztok életével, a szocialista mun kaverseny jelentőségével, a kommunizmus építkezéseivel, továbbá üzemi gazdálkodásunkkal. Ezeken kívül a XIX. pártkongresszus anyagát és jelentőségét ismertetik az előadásokon. A szovjet film előadások látogatottságának biztosítására is sikeres meggyőző munkát fejtenek ki a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja keretében. A filmelöadások megkezdése előtt 5 percen át ismer, tetik a szovjet filmek jelentőségét. A losonci járásban 80 helyen rendeztek kiállítást a szovjet könyvekből és a szovjet sajtóból. A kiállított könyvek értéke mintegy 800 ezer korona. A szovjet könyvek népszerűségét és népünk kultúrális igényeinek emelkedését jelenti, hogy számos helyen már a kiállítás első napjaiban majdnem minden könyvet eladtak. Huszonkét EFSz-ben társasköröket szerveztek Galina Nikolajevna „Aratás" című könyvének megvitatására. Az apátfalusi Poľana textilüzem dolgozói szintén beiktatták ezt a nagysikerű, nevelő ha tású könyvet a társaskör témái kö zé. A lónyabányai Magnezitkában N. A. Osztrovszkij „Az acélt megedzik" című müve került a vitaest középpontjába. A losonci Helyi Nemzeti Bizottság és a járási Nemzeti Bizottság dolgozóinak 100 százaléka tanul oroszul. Az apátfalusi Poľana textilüzemben és a lónyabányai Magnezitkában szintén nagy a nyelvtanfolyam hallgatóinak száma. A jelentésekből kitűnik, hogy szép eredményeket értek el az orosz nyelvtanulásban. Egyes helyeken azonban mulasztásokat tapasztalhatunk a nyelvtanfolyamok szervezésével kapcsolatban. Például a vasútállomáson, a losonci kefeüzemben és a nógrádi textilüzemben egyáltalán nincs megszervezve az orosz nyelvtanítás. Ugyanez a helyzet a losonckörnyéki "alvakban, ahol a tanítók feladata lenne ennek a fontos mozgalomnak a megszervezése. Rusz Eva. A teljesítménynormák felülvizsgálását a jövőben a minisztériumoknak kell a ROH-hal együttesen, szervezetten végrehajtaniok az üzemekben és minden vállalatban a kormány által az állami terv jóváhagyásakor megszabott határidőkben, bb) Lehetővé tenni a minisztériumok számára a megmunkálás normáinak felülvizsgálását az egyes üzemekben, műhelyekben, vagy egyes munkamüveleteknél, az új technológia, vagy a termelési folyamat megszervezésének bevezetésénél, ha ezzel csökkennek a munkaköltségek. cc) Intézkedéseket kell kidolgozni és megtenni a termelöfelületek, gépek és berendezések kihasználásá. nak megjavítására és a termelésben, valamint a munkamegszervezés alacsony színvonalában mutatkozó gyenge pontok felszámolásának céljából történő széthelyezésükre. dd) Nem szabad megengedni az állami pénz és anyagi eszközök és, munkerök nem gazdaságos kiadását az állami tervbe fel nem vett és normákkal meg nem indokolt, valamint a termelőelőállítási tervbe be nem foglalt intézkedésekre. Meg kell magyarázni a vezetőknek, hogy a normák megszilárdítása a gazdaságosság rendszerének legszigorúbb betartása a vállalat összes eszközeinek hatékony kihasználása, a normán felüli veszteségek és anyagtartalékok megakadályozása a legfőbb kötelességük d) A minisztériumok által a müszaki-ipari és pénzügyi tervek öszszeállítására kiadott utasításokat és mintákat ki kell egészíteni a müszaki-ipari és pénzügyi tervek összeállításának megszervezéséről és technikájára vonatkozó részletes utasításokkal a feltüntetett alapelvek szerint és részletesen szét kell dolgozni az utasításokat az üzemekre és vállalatokra a „Csehszlovák Köztársaság népgazdasága 1953. évi fejlődésére irányuló állami terv új összeállítási módszerének politikai és szer' vezési biztosításáról" szóló 1952. július 4-én és 8-án kelt párt és kormányhatározat 10. pontjának teljesítésére. e) Ez év decemberében a „Csehszlovák Köztársaság népgazdasága 1953. évi fejlődésére irányuló állami terv új összeállítási módszerének politikai és szervezési biztosításáról szóló párt- és kormányhatározat szerint meg kell szervezni és valósítani a müszaki-ipari és pénzügyi tervek összeállításáról és a normák felülvizsgálásáról, a vállalatok és üzemek igazgatói és főmérnökei, a tervezöosztályok vezetői, a főkönyvelők, a normázók, az anyagbeszerzési és elárusítási dolgozók számára tartandó tanfolyamokat. f) A müszaki-ipari és pénzügyi tervek összeállításán végzett munkákat, az üzemek vezetősége és a szakszervezet közti kollektív szerződés megkötésével kell befejezni. A kollektív szerződésben bent kell foglaltatniok az előrelátható feladatoknak és kötelezettségvállalásoknak, amelyeket a kollektívának a müszaki-ipari és pénzügyi terv teljesítésének biztosítására el kell érnie. g) El kell intézni a müszaki-ipari és pénzügyi terv összeállítását és a minisztériumok által való jóváhagyását legkésőbb 1953. február lóig- . A kommunális vállalatok műszaki-ipari és pénzügyi terveit a kerületi nemzeti bizottságok hagyják jóvá. Végrehajtják: a tüzelőanyag és energetikaügyi, a kohászati és bányaiparügyi, a vegyiipari, a nehéz gépiparügyi, az általános gépiparügyi, az építészeti iparügyi, az erdő és faiparügyi, a könnyüiparügyi, az élelmiszerügyi a földmüveslésügyi, a vasútügyi, a közlekedésügyi, a távösszeköttetésügyi, a belkereskedelmi, a begyüjtésügyi, a belügyi, a tájékoztatásügyi, az iskolaügyi, az egészségügyi és a hadügyi miniszterek.